Tudna valaki nekem segítení?
Van egy OleoMac Sparta-26-s fűkaszám. Kellet vennem egy új damilfejet, mert a régi már tönkre ment és csak már az új fajtát lehet kapni hozzá és ez folyamatosan széthúzza a kuplungot, mert nehezebb. Legalábbis szerintem ez a hiba oka. Mit lehet tenni házilag, mert semmi kedvem minden egyes használat után 2000 forintot költeni a javítatására. Újra pedig nincs kb. 100 000 Ft-m!
Az első link egy teljesen szokványos kétágúra mutat, a kettő között jelentős különbség van hatékonyságban. (Ja, és ez nehezebb némileg a szokásosnál, de nem csak a harmadik ág miatt:D)
Bocs, a "lényeg" meg lemaradt (és tahóság is volt, hogy nem ezzel kezdtem): és hogy boldugultál ezzel az atomtemetővel? A gépet milyennek érzed, milyen szerszámmal dolgoztál (tudom, még csak óvatosan erszted neki, de csak látszik már valami...)?
Sztem nem a kis tologatósokra gondoltak a fiúk, de azoknál is előfordulhat, bár még az én kis vellanyos vacakomnak is pár centi hosszú 16-os tengelycsonkja van - annak az elhajlítása nem lenne egyszerű. Jóval hamarabb roppanna szét a csapágy, vagy kitörne az egész a fészekből, és vinné magával a forgórész is. De ahhoz nem féltégla és negyven centis, hármas anyagból készített kés kellene, hanem egy ilyen kártételre tervezett kisérleti összeállítás, ami még a külsőségekben sem emlékeztetne rendeltetésszerű használatra:D
Úgy gondolnám, hogy azok a gépek vannak inkább veszélyben, ahol a hajtótengely viszonylag nagy hosszon szabadon van, hosszúak a kések:D és komolyak a motorok (fűnyíró traktor stb.). De igazad van, olyan területen szokás használni őket, ahol nem kell számolni balesettel - de hát ez a "baleset" lényege:(
Vetítek: tételezzük fel a legcsúnyább esetet. Nekimegy a kés (a súly most még mindegy) egyik vége valaminek. Az a vég "leáll", így az egy forgási ponttá válik a kés-kasza elrendezésben, amely hozzá képest ugye egyáltalán nem stabil, a kaszástól eltekintve szabadon leng. Emiatt a túlvége a késnek, ami tulajdonképpen a hajtótengely, pontosan azt csinálja, amit Sanyi is írt: ezen újabb "tengely" körül megpróbál elfordulni, kitéríteni az elrendezést.
És közben mit kell ráterelnie ezen újabb mozgási pályára? A nehezebb vasnál egy nagyobb tömeget, a könnyebbnél kisebbet, és eközben a két tengely közötti távolság, vagyis az erőkar ugyanaz, ami elég pontosan a kés félátmérője...
Mivel a tehetetlenség által hordozott energia a nehezebb vasnál tömegarányosan nagyobb, mint a könnyebnél, de az előbbinek a tömege is nagyobb, amit ilyenkor gyorsítani kellene ugyanazon erőkarral az "új" tengely" körül, már belátható, hogy valami csökkenti az új pályára gyorsulást, vagyis a visszahatást a forgatótengely felé. Figyelembe kell venned azt is, hogy a nem ütköző oldalon a forgatótengely mögött is ott a nagyobb a súly, ami ráadásul távolabb is esik az "új" tengelytől, és azt is gyorsítani kell (a merev kés-kasza elrendezésben, ugyanazon erőkar-adatokkal, mint a könnyebb késnél!!!) - újabb dolog, ami arra mutat, hogy ez sem fogja nagyobb erővel rántani (nagyobb gyorsulásra fogni) a halytótengelyt.
Csak pontosan annyira, mint könnyű késnél.
Ugyanis maga a kés is merev, és nem a hajtótengely által rántja másfelé a saját másik felét:D Az csak ott van félúton mindkét esetben, és az egész kasza onnan mérhető tehetetlenségét kell legyűrnie a gyorsítóerőnek.
De ez még így túl is van bonyolítva; egyszerűbb, ha az elrendezés tömegközéppontját (teljesen életszerűen, mert nagyjából így is van, különben rezeg az egész) a hajtótengelyben képzeljük el, ahol a nagyobb tömeget nagyobb erőnek kell mozgatnia ugyanazon erőkarral - ezért a gyorsulás (mert az számít...) ugyanaz, mint kisebb erővel a kisebb tömeg mozdításánál.
Ha nem ütközésről (leállásról) van szó, akkor már szabadon érvényesül a lendkerék-hatás (mert megmarad a forgás...), javul a helyzet - a nehéz vas javára.
Nagyjából sokféleképpen írtam le ugyanazt. Számszerűsítéssel nem akartam súlyosbítani, teljesen felesleges; ha az előbbiek követésével is gond van, vsz elqúrtam a magyarázatot, és szüksége erre amúgy is nulla a mifélénknek - inkább csak a tervezőknek lehet, de ők meg nem kaszálnak... Csak a szokásos elmebajom, de elfér., viszont innentől vége.
Abba gondolj bele, hogy egy nagyobb tömegű késnek nagyobb a mozgási energiája és ha ez kés hirtelen megáll mi veszi fel ezt az energiát? A beton darab csak ez energia egy részét veszi fel. A többi a tengelyre hat. (forgatja, hajlítja stb...) Ezek a hajtóművek a könnyű súly miatt nincsenek túl méretezve, ezért lehet káros a csapágyakra, csapágy házra stb...
Izé... Na... Biztos, hogy nem a dózeres topikba akartál volna menni? :D
A kövek a legnagyobb ellenség, a zölddel bőven el fogsz bírni. Viszont vigyél valamit, ami alkalmas elhangzott dolgok rögzítésére (akár egy ósdi notesz is megteszi...). Köll majd az, hogy átadhasd az unokáknak a legcifrább gyöngyszemeket abból, amit gyakran és hosszan fogsz majd előadni:(.
Ja, arcvédő. Ha eddig nem használtad volna, most rá fogsz szokni...
Én nemtom, ti miről beszéltek. Én arról, hogy nehéz vas nem árt többet a szöghajtásnak, mint az ugyanolyan geometriájú könnyebb. Amennyiben ismered a lendkereket, akkor hogy lehet, hogy megtagadod az analógiát? Melyik lendkerék "védi" hatékonyabban a terhelés őldali változásoktól a meghatást? Talán a könnyű? És mi lenne az elvi -vagy akár gyakorlati- különbség a lendkerék és a szöghajtás csonkjára szerelt bármilyen(!) forgatandó eszköz hatása között?
A szárzúzó egy teljesen más jellegű dolog, ahol a kaszákéhoz képest őrült teljesítménnyel egy a kaszákéval össze sem vethető hajtáson keresztül különböző egészségre ártalmas, nagyon kártékony holmikat pörgetnek. Amelyek ahhoz vannak méretezve, hogy komoly ellenállást kell leküzdeniük. Mégsem veszed rá a szárzúzóst, hogy ugyan darálja már le azt a részt is, ahová a sittet öntötted. Tart a dróttól, betonvastól, szöges deszkától:D
De hogy jön ez most képbe? Pláne a vékony tengely, nehéz holmikkal...
A fűnyírók tengelyeire van elképzelésem (komolyan vettem, hogy ez kérdés volt, bocs...): jellegzetes, hogy a tengellyel a kés olyan "T" alakot képez, ahol a T teteje a kés, de hozzá képest a T szára -vagyis a tengely- a kaszákhoz képest elég nagy hosszon forog megtámasztás nélkül. Ha jó szívós a kés és nem hajlandó letörni, elhajolni vagy valamilyen más módon kitérni, akkor az egyik oldal ütközésekor(!) a qrva nagy oldalirányú erőtől a tengely az első befogási pontja előtt (a "T"-ből kvázi "L" lesz az erők szempontjából) akár meg is hajolhat - de ha nem, mert hogy olyan masszívra csinálták, a csapágyat előbb-utóbb akkor is szétverheti. Nem a súlyosabb eszköz miatt hajlik a tengely, hanem az ütközésből származó erőtől, amit egy könnyű, vékony, de nagyon bika kés ugyanúgy továbbíthat, mint egy népi kohóban készült kilós vasdarab, amelynél a vastagság (szélesség stb.) növelésével vélte a bírósságot növelni a gyártója. Mellesleg a nem katasztrofális ütközésektől ez esetben is némileg jobban véd az utóbbi - legalább ennyi előnye lehet:D
Ha pedig azt tapasztaltad, hogy a "nehéz" késeknek több köze van a tengelytorzulásokhoz, az csak amiatt lehet, hogy a könnyebbek igenis engedékenyebbek, mint az előbbiek - vagyis ismét nem a kés sűlya, hanem a szilárdsága van a dolog mögött.
Egy fűkasza kése viszont nem szokik elkócosodni, az engedékenységével aligha kell foglalkoznunk:D .
Minden allitasom fenntartom. Gyakran itt olyan elvi sikon folyik a diskurzus, ami elter a gyakorlattol. En jobban szeretem a megtapasztalt dolgokat, mint az elmelkedest. Hogy kinek mibe torik bele a kaszaja, az nem nagyon erdekel, itt felnott emberek verik a csalant a sajat kaszajukkal, a sajat felelosegukre.
Jelentem elvesztette szüzességét az 553 rs. Rakok fel képeket, milyen a pálya:
Szerencsére a nagy része köves, tele gyökér darabokkal, de legalább sehol sem sima a talaj, tele dombbal, meg gödrökkel. Van benne minden, a szálas fűtűl az akácig, vadszedertől a mezei aszaton át a csattanó maszlaglig minden...
"Persze ezt csak az tudja, aki valoban hasznalja."
:) A múlkor említetted ezt a "Cinikus, flegma es lekzelo vagy."
Gondolom ez nem az. :)
Aztán mintha arról is lett volna szó, hogy az hogy te mit tapasztalsz meg a világból, az nem jelenti azt, hogy csak úgy lehet.
Vagyis van aki tőled sokkal többet használja, van aki gyengébb szöghajtással és van akinek csak szimplán nincs szerencséje és megfog vele valami igazán ellenállót.
Ez a ket alkatresz ugyanaz, azaz a csuszotalp, vagy a franc tudja mi a pontos neve ennek a kupos alatetnek. A lenyeg, ennyire szarra kopott, amikor a pusztitovassal daraltam a teglat, kovet, gallyat, vagy, ami eppen jott. Arra nem volt sem idom, sem kedvem, hogy kozben kiszamoljam a keletkezo impulzosakat. Maga a pusztitovas is kapott rendesen, de a gepen nem vettem eszre semmi rendellenesseget. Sem a kuplung, sem a szoghajtas nem sinylette meg a brutalis munkat. A nagy matekban nem kell megfeletkezni arrol sem, hogy itt forgo mozgast vegez a szerszam, es ha tul nagy ellenallasba utkozik, egyszeruen kifordul az akadaly utjabol, nem torik semmi, es a kuplung sem csuszkal. Persze ezt csak az tudja, aki valoban hasznalja. mosoly
Ütközik valami valamivel... Átad neki bizonyos mennyiségű energiát, amit ő el is veszít, ezért lassul.
A nehezebbnek több az energiája, emiatt -bár ugyanannyit adott át, mint a könnyebb-, neki több fog megmaradni. Ez az energia ugyebár a forgó tömegben tárolódik, vagyis a fordulata kevesebbet csökken, mint a könnyebb vasé.
Akkor melyik is ad nagyobb fékezést a hajtótengelyre?
Abból indultunk ki, hogy geometriailag egyforma a könnyű és nehéz kivitel, a magyarázhatóság végett. Az erőkar tehát egyenlő.
Az erőkar szerepe azonban összetettebb. A két vas egyformán pörög, amikor sor kerül az inzultusra, tehát ha (ugyanazon módon és távolságban a tengelytől) akárhol fékezzük őket, pontosan ugyanaz az erő hat(na) vissza a forgatótengelyre... Ha valamelyiknél nagyobb az átmérő, ahol az ütközés történik, ott ugye egyúttal arányosan kisebb a nyomaték (amit ugye ugyanaz a forgatóerő ébreszt mindkét esetben, és teljesen független a tömegtől), így a forgató tengelyre ezt a kisebb nyomatékot fogja transzferálni a hosszabb erőkar. Ott vagyunk, ahonnan elindultunk.
Mi itt 2T-vel pont erről a transzferről beszélgetünk.
Ha ugyanis azt az -egyébként mindkét esetben azonos- nyomatékot egy "nagyobb tehetetlenségű erőkar" adja át, annak az lesz a következménye, hogy kevésbé fékeződik le (ha úgy tetszik, a szögsebessége kevesebbet változik), mintha ugyanaz az ütközés egy "kisebb tehetetlenségű erőkarral" játszódott volna le - az ugyanakkora pofonból emiatt a meghajtó tengelynél kevesebb érződik a nagyobbnál. Ám ez függ a pofon nagyságától: akkor lesz egyforma a tengelynél a következmény, ha tuskónak stb. szaladsz akármelyikkel, de ezt persze egészen könnyű belátni. Tökmindegy, mivel blokkolod a szöghajtást, lehetne az egy csőfogó is...:D
Teljesen másként: az alapvető különbséget úgy is megfogalmazhatjuk (geometria még mindig ugyanaz!!!), hogy ha a könnyebb késű gépet esetleg már meg is állítja (blokkolni tudja...) valami, azt a nehezebb kés esetleg még sz@rrá csaphatja, nem fogja le a forgást. Ha ebből az irányból vizsgálod a helyzeteket, akkor sem kapsz olyan kimenetelt, hogy jobban gyalázná a hajtást a súlyosabb vas, sőt...
Persze ha úgy vesszük, hogy nehezebb felpörgetni egy félkilós izét, mint a húszdekásat -tehát olyankor jobban igénybe vannak véve a fogaskerekek-csapágyak, akkor részben igazat adok nektek. Azért részben, mert nem tudni, mennyit kompenzál ebből az, hogy kevésbé fékeződik -vagyis magasbb fordulatról kell visszagyorsítani-, ha nekirontunk vele a gaznak...
Ne rágódjunk ezen tovább, ez már több, mint túlzás. Amúgy meg mindenki higyjen, amit akar.
Sztem a tömegnél (aminek azért megvan a maga negatív hatása minimum a kuplungra...) jóval lényegesebb, hogy mennyire szeretné az a bizonyos ütközés elgörbíteni a tengelyt, és mennyire hajlamosít a geometria és a súlyeloszlás a kiegyensúlyozatlanságra, ami aztán tényleg árt. Ez azonban megint olyasmi, ami rágódjon a fene, mert vagy kaszálunk azzal, ami éppen van, vagy próbáljuk helyre tenni a világunkat egy reszelővel, de sem a boltban, sem a réten nem szórakozunk ilyen meggondolásokkal. Jó vagy nem, több kérdés nincs:D
Ez csak amolyan butus szarrágás volt, a mínuszok kedvéért:D.
Nekem mas a tapasztalatom. Monnyuk vascsoveket, meg 4-5 centis fakat nem is szoktam mulcsozni. Teglaval, kaviccsal, uveggel talalkoztam, azt szetvitte. Viszont korhadasban levo nagyobb atmeroju tuskokat, es frissen kivagott bokrok, cserjek tovet szepen el lehet vele nyiszatolni, olyan viszonyokat lehet teremteni vele, hogy utana kenyelmesen lehessen damillal dolgozni a teruleten.
Az átmérő és/vagy súly növelése egyaránt a tehetetlenségi nyomaték növekedésében jelenik meg (vasról beszélek, a légellenállást hagyjuk ki). Az átmérő növelésével viszont az a gond, hogy csökken a nyomaték a végeken (bár a sebesség nagyobb), ergo kevesebbet tud rombolni ütközéskor, míg a súly növelésével nőni fog (azonos átmérő mellett), mert a nagyobb tehetetlenségű szerszám ugyanolyan fékezéséhez nagyobb erő kell - amiből nagyobb rombolás származik (a külső végeken). Aki fűrészlapokkal dolgozott már, annak ez nem kérdéses, bár ott a súlynak nemigen jut szerep.
Mi viszont a visszahatásról polemizálunk - annál mindegy lesz a súly vagy az átmérő, ha ugyanazt a terhelést kell legyűrni, akár megállásig.
Az viszont 100%, hogy legjobb, ha nem akarjuk folyton túllépni a gyár által ajánlottakat, mert mi olyan okosak vagyunk. Hogy pontosan mire és mekkora tűréssel méreteznek, nem tudhatjuk, de hogy nem az extra ötleteinkre, az biztosra vehető:(. Ez a tuti, az összes többi tényleg csak szájtépés.
Pontosan annyira fog visszapofozni, mint egy könnyű kés, amikor ezt a szélsőséges esetet vizsgálod. Az energiát a tárgynak adja át, a nyomaték (és az általa képzett erő) a tengelyen egy piculával sem lesz nagyobb ugyanazzal az erőkarral! Mert mitől lenne nagyobb? Ahhoz 1. vagy gyorsabban kellene forognia 2. vagy hosszabb erőkar kellene. Ehhez az -akár megállást okozó- ütközéskor leadott energiának semmi köze, mert csak függvénye a tehetetlenségnek, ami viszont a súlytól (is) függ.
Ugyanakkor lehet szólni a pirospaprikásoknak, hogy kész a téglapor:D. Ahogy Sanyi írja...
Mondom: lendkerék, ami pont azt szolgálja, hogy a járást kiegyenlítse akár a hajtó, akár a hajtott oldalon jelentkező változásokkal szemben... A kalapács esete teljesen más, de a kezedben érzett rúgás ott ennél összetettebb okokra vezethető vissza. Ki is próbálhatod: a gyerek tömör gumilabdájára üss rá nagyjából ugyanazzal a sebességgel egy üveges kiskalapácsával, majd egy háromkilóssal - melyik akar kirepülni a kezedből? Pedig a nagyobb kalapácsnál a labda is nagyobbat nyomorodik...
Mi viszont a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy a felmenőinket is utálják e filozofálgatás miatt.
