100 nm-es családi házban lakunk, a fűtést 2 cserépkályhával és gáz cirkóval oldjuk meg. A kérdésem az lenne, hogy van-e értelme legalább az egyik, vagy akár mindkét kályhát bekötni a központi rendszerbe? Nem lesz-e túl meleg, mivel akkor a kályha is ontani fogja a meleget, meg a radiátor is?
A primer most 62cm2, a szek és tercier 12-12cm2. A primer csak a felfutási szakaszban van nyitva, aztán végig zárva. Így nagyon szépen éget. Tiszta marad az ablak, ki van égve a samott és az utánégető is teszi a dolgát.
Tehetsz bele samottot is. Jóval olcsóbb és jobban bírja a strapát. Kevésbé szigetel (nem veri annyira vissza a hőt), de nem kell félned attól, amit Mekk írt riogatásnak, nem lesz ettől több száz fokkal hidegebb a tűztérben...
Nekem ilyen a tűztér, pedig minden felület mögött víztér is van:
én is hasonló helyzetben vagyok, nálam is nagy a huzat, primer levegőt szinte sose használok. A végleges megoldásig áthidaló megoldásként próbáld meg azt amit én: korábban gondolkodtam, hogy a primer levegőt úgy lehet legegyszerűbben szinte 100%ra lefolytani, ha a hamurácsot vaslemezzel teljesen befedem. Ilyenkor persze a hamu nem jut le a tartóba, ezért úgy kezdtem pakolni be a kandallóba a fát, hogy alulra a vaslemez helyére beraktam egy akkora pozdorja lapot, ami teljsen elfedi a rácsot. MIvel felülről gyújtok be, ez az alsó pozdorja lemez csak általában legutoljára, akkor gyullad meg és kezd égni amikor már a felette lévő összes fa elégett, vagy nagy része elégett. Így már csak max a rakás leégésének legvégén juthat be primer levegő amikor már az alsó pozdorja lap lyukacsosra átégett.
A másik lehetőség, hogy a kandalló levegőbevezető csövét szűkíted, először mondjuk 30-50%-ra (de ezt ki kell tapasztalnod) csökkented (letakarod) a levegőbeömlő csövet az átmérőjénél, vagy ha alu flexicsövet használsz erre, egyszerűen összenyomod a csövet kézzel a cső valamely szakaszán annyira hogy az átömlési keresztmetszet a kívánt mértékben csökkenjen.
A nagy huzat azért sem jó, mert sok hőt ki is vihet a kéményen, illetve leégés után gyorsan kihűti az egész rendszert (betét, füstcső, kémény)
Ha olyan a kályhád, hogy nem lehet egészen elzárni az összes levegő bemenetét, akkor gondban vagy, mert gyári füstcső pillangó szelepek (biztonsági okokból) nem zárnak tökéletesen.
Mindenekelőtt szerintem a szoba mennyezeténél lévő pillangó szelepet vedd ki mert azon a helyen veszélyes az alkalmazása.
Ez után két irányba haladhatsz
- vagy az alsó pillangó szelepet (ami közvetlenül a kályha kimeneténél van) átalakítod olyanra, hogy teljesen le tudjon zárni
- vagy beépítesz a kéménybe egy olyan szerkezetet, ami automatikusan mindig pont annyi fals levegőt enged be, hogy a kályhádnak optimális erejű huzat jusson
- vagy veszel egy olyan kályhát, amelyen VALÓBAN el lehet zárni a levegő beeresztő nyílásokat :)
Sziasztok! Segítséget keresek 160 kémény új 8 méteres 2,5m van be kötésem 160 leszűkítve 120 ra van benne 2db pillangó egy keménykötésűen egy kályha csatlakozónál. mindig zárt állapotba az az 25% nyitva ezreknél pillangó 75% lap van! Pillangók továbbra is bazi nagy huzatom van! Kályha kandalom van 11 kw alsó levegő nem kel sok és már ég is. főleg mikor felmelegszik De semmi nem változik olyan, mint ha nyitva lenne az alsó ajtó nyél gázzal ég a tűz! Fával már nem tüzelek, mert 20 perc se egy fa Briteknél, amit 2 órát kéne égnie 35-40 perc alatt elég! Nagyon hangosan égési folyamat mintha horpadna be a kályha Fala. //Gondoltam most samott téglát rakok a bekötéshez és azzal is szűkítem a húzatott. /// Ráadásul új minden kályhatömítést cseréltettem már! Tanácstalan vagyok
Azzal egyetértek, hogy a rostélyon keresztül megoldani a levegőellátás döntő részét bizonyos esetekben előnytelen. Mekk Elek is szokta kárhoztatni a primer levegőt, de szerintem azért árnyaltabb a helyzet. A primer ugyanis a hagyományos kivitelek mellett sokkal egyenletesebben tudja ellátni levegővel a tűzteret, ráadásul elő is melegszik a tűztér alatt és a parázs közelében. Az egy más kérdés, hogy a parázs szításával gyorsítja az égés lefolyását és hogy az általa generált többlet fagáz felszabadulással adott esetben lépést tud-e tartani az oxigénellátás.
Vannak kerülendő helyzetek, mint például az az eset, amikor a parázson átjutó primer levegő már oxigénben szegény állapotban érkezik a tüzelőhöz. Ezt kapargatással szoktam elkerülni...
ettől függetlenül lehetne azért még valamelyest folyton égetni lánggal 3-4 órát, de nem értem a modern kandallóbetéteket és az enyémet sem, hogy a levegő 60-70%-át alulról engedik be. Az én véleményem, hogy alulról egyáltalán nem kellene levegőt beáramoltatni, csak felülről, illetve oldalról az ajtó felöl. Szerencsére nálam jó a huzat, így én begyújtás után már 10-15 per után szinte teljesen zárom a primer levegőt és csak szekunder levegővel égetek. Úgy rakom meg a kandallót, hogy lehetőleg egyszerre mindig csak kevés fa égjen (ez többé-kevésbé sikerül), így ezzel a kvázi 60-70%-os fojtással hasonló hatásfokon ég el a fa, mintha teljesen fojtatlan állapotban égne 2-3-szor nagyobb felületen. De már nemsokára készen leszek a hőtárolómmal és akkor már tényleg csak kevéskét fogok szerintem fojtogatni.
ráadásul, ha a parázsra rárakjuk az újabb farönköt, akkor az amíg át nem melegszik és el nem kezd égni (ami lehet több óra is) csak a fagáz száll ki belőle és emellett füstöl mint állat.
helyesbítek: amikor még pirosan, vörösen parázslik akkor még van némi ereje, de ha már csak foltokban lelehető fel a fán vörösses izzás akkor már tényleg valami meleget ad, az fűtésre, vagy hőmérséklet fenntartásra már nem elég.
így igaz, ezt én is pont így tapasztaltam. Ha csak parázzsal égetsz, akkor szinte semmi hőt nem fog adni ahhoz képest mintha lánggal égetnéd, kb. 10%-ára saccolom a leadott hőt ilyenkor. De a 17 óra is kicsit sok nekem... jó lesz az szerintem 7 órának is :). Én is csalódtam a folytonégésben, előtte nekem is sokan mondták hogy mennyi ideig parázslik, igen ám, de akkor már gyakorlatilag szinte semmi hőt ad le.
"1115 cm2 keresztmetszetet hagytam körben (vagyis inkább 2 oldalt meg hátul). Az nem kevés szerintem."
Ha a jó fűtés a cél, akkor ennyi légrés szerintem nem valami sok,
de ha a kandalló burkolatán valahol alul van szintén kb 1000 cm2-nyi levegő beengedő nyílás, felül meg hasonló méretű foró levegő kiengedő nyílás,
akkor még ezen a kissé szűk járatban is kialakulhat annyira gyors léghuzat, ami viszonylag jól elhordja a meleget a tűztér betét felületeiről.
Az ablak hősugárzását leginkább plusz üvegréteggel csökkentheted, de valamennyit számít az is, ha a tűztér többi falát lesötétíted valamivel. Gondolom annyira hőálló fekete festék nem létezik, ami megmaradna vermikulit felületén egy tűztér belsejében :)
de talán lehetne szerezni (nem fényes, hanem matt/sötét felületű) hőálló vas lemezeket, amelyek a vermikulit elé rakva csökkentenék a hátfalról visszaverődő infravörös sugárzást.
További trükk a hősugárzás lerontására a sugárzó felület (részleges) kitakarása. Persze nem hőálló zsalugáterre/reluxára gondoltam :) hanem egy szép díszes rácsra, ami lehet akár közvetlenül az ajtóra rászerelve, de leget egy tologatható állványon, mint a szikrafogó rácsok a régi nyitott kandallók előtt. Egy laikus az első pillanatban azt mondhatja, hogy de egy rács az átlátszó, ami nem teljesen igaz, mert egy elég sűrű rács a teljes hősugárzó felületnek akár 20-30 százalékát is kitakarhatja, majdnem ennyivel csökkentve a hősugárzást, miközben az emberi szem a tüzet mégis "egészben" látja a rácson keresztül.
A kályha falazatra nem sok segítséget kaptam...Az jutott eszembe mi lenne ha vegyes falat raknék.
A "húsa" készülne a cserépszeletekből (10x22x1,5 cm), az égéstermékkel érintett oldalon pedig 2 cm-es samott lappal bélelve-a falhoz kályhásdróttal rögzítve.
Biztos, hogy nem volt a legjobb így az égés hatásfoka, de a kandallótest és a zsírkövek is határozottan melegek voltak! Persze a végén már alig-alig, de szerintem nem rossz. Azért fontos ez a folytonégés nekünk mert viszonylag jól szigetelt a ház, a kandalló viszont nagy teljesítményű, hamar meleg lesz és ezért szeretnénk minél inkább elnyújtani a hőleadást. Tegnapelőtt este amikor ezt a rönköt raktuk rá, akkor délután 5kor is 23 fok volt(folyamatos hővisszanyerős szellőztetés és 2 manuális, teljes ablakos szellőztetéssel). Most pedig 21 fok van, mert este csak apróbb fákat raktunk rá, és így már most be kellett gyújtani....persze sokkal több tényező befolyásolja a belső hőmérsékletet a fűtésnél, de érezhetően jobb volt így fűteni.
"De volt már ilyen olyan javaslat, hogy szigetelj, mert más kályhával, más módon pakolt 6hasáb fával nem fogsz semmit elérni, de egyébként a végső döntés mindig a tied marad."
Speciel ez nem a 'Hőszigetelés' topic, és amellett, hogy a legfőbb gondja a túlzásba vitt hőszigetelés teljes hiánya, itt arról lehetne beszélni, hogy vajon azt a napi 20kg fát mennyire hatékonyan égeti el. Vannak fenntartásaim...
Azért azt jó tudni, hogy az ilyen parázsló, majd levegőadás után lángra kapó rönk a parázslás alatt a hő hatására bomlik, vagyis gázosodik anélkül, hogy a gázok elégnének. Amikor levegő adására belobban, akkor lényegében ez a távozó a fagáz kap égési levegőt és a parázs felizzásával gyulladási hőmérsékletet ahhoz, hogy meggyulladjon és lángot produkáljon. Ha elég hamar megvonod a levegőt, akkor elképzelhető, hogy a fa fűtőértékének a felét elengeded a kéményen anélkül, hogy hővé alakulna.
Igazából ennek ideális hatásfok esetén úgy kéne történnie, hogy amíg képes lángolni nem megvonni a szükséges levegőt, és amikor már csak az izzó faszén marad belőle, akkor érdemesebb esetleg elvenni a levegő jelentős részét, hogy a parázslás hosszan fennmaradjon. Ilyenkor már legfeljebb csak CO formájában távozik némi energia, de ez azért nem olyan jelentős.
Persze ha a cél a hosszan újragyújthatóság és a nem túl hirtelen hőleadás, akkor ennek oltárán lehet hatásfokból áldozni.
Lényeg, hogy a lánggal égés, mindig a fából bomlással és oxidációval képződő fagáz (jórészt metán, hidrogén, CO) égését jelzi, az izzás a faszén égésének a formája. Ha csak izzás van jelen, de a fában van még jelentősebb mennyiségű hidrogén, akkor fagázok a magas hőmérséklet miatt létrejönnek, de anélkül távoznak, hogy elégnének. Elvileg a fa fűtőértékének kb 70%-át a gázai elégetésével adja.
(A kályharobbanások is az elégetlen felgyülemlő fagázok eredményei szoktak lenni.)
Végre eljött az igazi hideg, így kipróbáltuk a Fireplace Legato kandallónkban a folyton égést, fával... Egy darabig bántam, hogy nem Supra lett, vagy Edilkamin, de most meggyőzőt, hogy jó választás volt. 15 centi átmérőjű és 30 centi hosszúságú akác rönk még a rárakása után 17 órával is parázslott, amikor pedig adtam rá egy kis plusz levegőt még be is lángolt! Szerintem elég korrekt, bár nem vagyok szakértő. Ha tartós is lesz a kandalló akkor abszolút megérte!
"...a konvekciós réseken nem..." - hát ott még nem: a kupola elkészítéséhez még egyelőre nem volt időm. :-)
Talán a karácsony alatt (a családom "nagyon fog neki örülni"... :-D).
"Esetleg hagyd így, biztosan szépen éget a cucc..." - szerintem nagyon jól dolgozik, nem fogom bántani. Egyszerűen nem rakok bele annyit. Azt már kitapasztaltam, hogy nagyon kevés parázsról is képes begyújtani egy újabb adagot, tehát nincs gond gyakoribb tüzelő bepakolgatással.
"... ha nem tudja leadni a meleget, akkor kimegy a kéményen át, az se jó." - megvan már a K hőelem is, de még nem lett beépítve a kémény kilépő részéhez (a kb. 8 méternyi kábelét be kéne rángatni meglévő villanyszerelési csőbe, de még erre sem volt időm). Mindenképpen kíváncsi vagyok a füsthőfokra ott, ahol távozik a kéményből.
Elek, lemértem: 2 x 6,5 x 29,5 + 9,5 x 77 = 383,5 + 731,5 = 1115 cm2 keresztmetszetet hagytam körben (vagyis inkább 2 oldalt meg hátul). Az nem kevés szerintem.
Amúgy tényleg a hangulat kedvéért lett csinálva: ezért is volt fő szempont a nagy üvegajtó.
De hogy a nagy üveg így fogja sugározni a hőt, arra nem számítottam. :-)
Nem fogom a vermikulitot cserélni: nagyon tetszik, hogy ilyen magas hőfokon történik az égés (pl. amikor ennek -tul.képpen a magas hatásfoknak köszönhetően- sok fagáz termelődik, és a lángok olyan "sejtelmesen" táncolnak). :-)
Amúgy úgy fűtök vele, ahogy sur5al javasolta: kevesebbet rakok rá, gyakrabban.
Abból, hogy a kandalló burkolata éppen csak langyos és abból, hogy a fűtőlevegő keringése számára csupán röhejes 5 centi légrés lett hagyva, ezekből arra gondolok, hogy ez nem fűtés céljára lett csinálva, csak a hangulat kedvéért.
Gondolom még így is túl sok hőt ad le (túlfűti a lakást), ezért akarod a vermikulitot samottra cserélni, hogy hidegebb legyen a tűztér, tehát az égés hatásfokát is rontani szeretnéd.
Sajnos egyre több ilyen probléma van, hogy túlságosan melegít a kandalló, a tűz látványára van igény, a túl sok hő viszont kellemetlen.
Ha jól értem csak előre dől a meleg, a konvekciós réseken nem. Ha ott is jönne, az segítene? Gondolom csak annyi történne, hogy kevésbé sugározna előre (vagy ugyanúgy) viszont a levegőt még jobban melegítené.
Cseréld a vermikulitot samottra, amikor elfárad, mert el fog. A samott nem szigeteli a hőt, csak lassítja a kiáramlását és továbbra is védi a lemezeket. Valami energiát tárol is ha sok száz fokra felfűtöd.
Az ajtóra lehet tenni még egy réteg üveget, ami megfogja/visszaveri egy részét az infra sugárzásnak. Persze ha nem tudja leadni a meleget, akkor kimegy a kéményen át, az se jó. Még vízre sem tudod letárolni a felesleget, ez a levegős cuccok hátránya. Rakj rá kevesebbet, többször!
Esetleg hagyd így, biztosan szépen éget a cucc, és akassz rá egy füst/víz hőcserélőt pluszban.:D Van vizes központi fűtésed?
Ami még eszembe jutott szőrmentén, hogy a hővisszanyeréses szellőztető azért egy zseniális dolog, mert pl. ezt a problémát is megoldaná. Összeszedi a használt levegőket innen-onnan (hideget, meleget egyaránt) a melegből kiveszi az energiát és a beérkező frisshez adja, majd szétteríti a házban. Passzív házat láttam (külső levegős) fakályhával fűteni pont így. Tök jó!:D
Persze, nyilván utólag jön rá az ember a dolgokra.
Én egy légfűtéses betéttel játszadozom ősz óta (Mullit 7).
Arra jöttem most rá, UTÓLAG, hogy a vermikulit bélés miatt, ami sok szempontból szuper dolog, a kandalló szinte csak előrefelé, az üveg felé sugározza ki a hőt. (Nálunk is túl meleg lesz, mint nálatok.) Az épített burkolat meg marad szobahőmérsékletű. :-)
Szóval a következőt majd (talán a következő életemben :-DD) sima öntvény betéttel készítem, és a levegőnek sem hagyok ennyi (most 5 cm) helyet a tűztérbetét és az általam épített burkolat között.
Igen utólag jó ötlet egy puffertartály, ami hőt is tárolna, kiegyenlítettebé tenné a hőelhordást az emelti helységek felé, de ez elég macerásnak tűnik, plusz egy 1 m3-ös tartáylnak súlya is amivel annak idején nem volt számolva...
Lehet kicsit "off topic" a bejegyzés, ha igen bocsánat előre is.
Van egy Benkel PK10-es tűzterünk (vízteres), de sajnos rá kellett jönnünk hogy ez a tűztér nem a megfelelő számunkra. Jól szigetelt a ház ha megrakom, akkor nagyon meleg van, ha meg pár hasábot dobok rá, az hamar leég, így kényelmetlen a használata.
Így ha van valaki aki építéssel foglalkozik és be tudja számítani, vagy pont ilyesmit keres/cserélné a saját kisebb tűzterét (az se baj ha nem vízteres) az keressen meg hátha meg tudunk egyezni.
ez a tél nagyon tanulságos lesz arra, hogy hol vannak hiányosságai a háznak. Svedországban sok a faszerkezetes, könnyű ház, ami akár wikend házaknak is néznek ki, ott elvannak a 20 fok alatt is...
Tudom, sovány vigasz, sokáig enyhe telek voltak, a tavalyi meg az idei sokkal fagyosabbak
Ez csak átmeneti? Belülre is tehetnéd, de XPS-t akkor. Az párazáró. Ha tömör a tégla. Ha átmeneti, akkor jó így is, ahogy csinálod. Tavasszal meg mehet a külső szigetelés!
A kályha fölött fexünk, lényegében padlófűtés van :) Ellenben a tűzfalról rohadtul jön a hideg, így oda tettem most EPS-t, tudom, tudom, lecsapódik mögé a pára és penész, de nappal elveszem :) Meg majd figyelem. CSak az ablak alá egy 1.5 táblát, hogy a hidegsugárzás enyhüljön.
Azt a szobát nem fűtjük, csukva van az ajtaja. 9 fok van bent :D Leandereknekjó :) A másikban 16-18, ott alszunk. Elég ez, betakarózva nem fázik az ember :)
Lehet rosszul értettem, de a szobát, amit nem használtok, minek fűtitek? Elég az amit kap a födémen/ajtón keresztül. Persze ne is mászkáljatok ott, mert ha beviszed a párás meleget és ott hideg van, penészedés lesz belőle. Fűtsétek azt, amit jobban lehet/kisebb/melegebb marad és kész. Ha majd rendesen szigeteltél, meg átalakítottad a kályhát vissza lehet költözni. Egyébként ha ilyen nagy a hideg én a kályhához közel tolnék egy kanapét és ott aludnék az tuti.:DDD
"Kérdés: normálisnak mondható ez a hőmérséklet csökkenés a szigetelt szobában a fentiek tekintetében?"
Nagyjából igen. A fentirész nagyjából könnyű szerkezetes, azok hőesése nagyobb mint a tisztán téglás fal által határolt tereké.
"A homlokzati fal nagyméretű tömör tégla oldalt rakva, tehát 17-18 centi a fal." Érdekes pont ilyen fal nincs.
normál téglából is kettőfajta létezik. A korábbi klasszikus nagymérteű tégla, 29x 14 x 6 cm, igaz azt 1930 tól már nem gyártják. Persze bontásból lehet hogy nayaralóba ilyen került.
Aztán a kisméretű normáltégla 25 x12 x 6.
Ezekből rakható falak : 14 + 2x 1,5 cm futósor és vakolat,
29 + 2x 1,5 + 1 33 cm kötősor fuga + vakolat,
29 + 1 + 14 + 2x1,5 = 47 cm,
A mai téglákból 15 cm a fútósoros fal, 30 cm a kötősoros fal és a kötö + futó soros a 38 -as fal ami vakolva úgy 40 - 41 cm, de ezek hőtechnikailag már 25 éve sem felelnek meg.
Megkell mérni azt a falat, de mint írtam már nem felel meg.
Mint írtam szigetelj , fűtsél és amikor eljön az ideje egy nagyobb cs. kályha, vagy központi fűtés .
Már a múltkor ki lett számolva, hogy nagyon max. 80m2 szigetelés kell neked.
Hagyd a francba a grafitost és javaslom, hogy a 12cm-t is. Legyen 20cm.
Vegyél most hirtelen 10cm-es sima EPS-t, ha nagyon kevés a pénzed akkor csak 40m2-t 40-50ezer körül megkapod és a kritikus helyekre rakd fel. Majd jövőre befejezed. 1 nap alatt röhögve kész vagy vele.
Ezt a 40-50ezer forintot egy hónap alatt elfűtöd villannyal, ha bejönnek a hidegebb napok.
De volt már ilyen olyan javaslat, hogy szigetelj, mert más kályhával, más módon pakolt 6hasáb fával nem fogsz semmit elérni, de egyébként a végső döntés mindig a tied marad.
Természetesen tervben van a külső hőszigetelés. 12 centi grafitos a terv. Már idén akartuk, de pénz/idő stb hiányában jövőre tolódik. Idén ablakcsere volt meg a tetőt gányoltam :) Ill gányolom tovább :)
A hőszigetelt szobában az esti 19 fokról mostanáig 4 fokot esett a hőmérséklet, most 15 fok van. Fűtés effektíve nem volt benne, mert csukva volt az ajtó, csak amit a födémen meg a kéményen keresztül kapott, ill lefekvés előtt persze nyitva volt hogy menjen befelé a meleg. Hajnalban még 17 fok volt. A másik szigeteletlen szobában 9 fok van most.. Lent 18 körül.
Kérdés: normálisnak mondható ez a hőmérséklet csökkenés a szigetelt szobában a fentiek tekintetében? A homlokzati fal nagyméretű tömör tégla oldalt rakva, tehát 17-18 centi a fal. Egy ablak és egy erkélyajtó van a szobában Uw 1.2.
Tavaly vas ablakokkal és nádszigetelésű tetővel emlékeim szerint hasonló fagyos időben 12-13 fokok voltak reggelente ugyanebben a szobában. Tehát akkor mondhatni 2-3 fokot jelent az új ablak és a 15 centi gyapot?
Mi más mint az elektromos fűtés. Ekkora házban 2 db. olajradiátorral megoldható, főleg mivel van vezérelt áramod.
Abba a krémszinű kályhába intenzíven tüzelsz és ha kevés, ráfűtesz villannyal. A kályha előbb - útóbb tönkre meg, akkor építtetsz egy nagyobbat, vagy a helyére egy vegyes kazánt. Természetesen a házat is megreparálod. Hőszigetelsz, meg ami kell .
Megnéztem a gyapot-EPS "csomópontot" a talpszelemennél, de én úgy néztem ott nem mehetett be a szél. Inkább tippelek a gyapot feletti légrésre, és a még nem teljesen helyén levő gyapotra(még nem volt fent a gipszkarton, ami felnyomja a helyére rendesen). Ékbe vágva raktam fel a szarufaközökbe.
Újabb észrevétel: a kisebb, leszigetelt szoba valahogy lassabban melegszik. Lehetséges hogy azért mert a cserépkályha oldalán van, a meleg levegő meg az átellenes oldalra törekszik? A nagyobb szoba nyitott ajtóval egész gyorsan melegedett, ez meg alig akar. A nagyobb szoba van a cserépkályhával szemközti oldalon(az emeleten)
", úgy dől be a hideg mint az állat.. Persze próbáltam tömítgetni, de így is jön. "
Te tulajdonképpen egy kéményben laksz. Amíg odafent valahol ki tud menni a házból a meleg levegő, addig a "kéményhuzat" idelent tiszta erőből szívni fogja befelé a hideg levegőt minden apró résen át.
Tömíts minden rést a felső szinten (lehet, hogy nem csak az ablakoknál van, hanem a fal/mennyezet sarkoknál/éleknél is).
Ezután az alsó szint réseinél már csak a szélnyomás fog szivatni :)
vagy amíg nem építed a külső falaktól beljebb a kályhát, szerintem tegyél a kályha mögötti falra és a kéményfalra alumíniumos hővisszaverő fóliát és a kályha mögé irányíts be egy kisebb szobai ventillátort. Így a kályha mögül ki i tudod juttatni, fújni a meleg levegőt, hőt a lakótér felé mielőtt azt elszívná a fal.
És szted mi lenne jó kiegészítőnek? Gáz nincs.. Amikre én gondoltam: klíma, egyszerű olajradi programozva v termosztáttal vagy okostelóról vezérelve :) Gondoltam vmi gázcirkóra is palackos gázról, ami csak hidegekben menne ha a cserépkályha nem megy, de sztem ez drága lenne. Adja magát a hőtárolós kályha is, mert van vezérelt áram.
Este átköltöztünk a leszigetelt kisebb szobába, estétől mostanáig csak 2 fokot esett a hőmérséklet ott :) A nagyba vagy 6ot.. A legmelegebb egyébként a "lépcsőházban" van, megy felfelé a meleg és szépen távozik a tetőn át..
Bizony így van, egy kályhával egy egészházat fűteni naivság. Akármilyen nagy is egy kályha, annak korlátai vannak. Néha nem is a tér nagysága , hanem tagoltsága miatt.
Főleg jellemző a tömegkályha fanokra az a mentalitás, hogy mindig 1 db kályháról beszélnek.
Érhető, éveket és sokpénzt beleöltek abba a kályhába és nehéz bevallani hogy nem megy annál sem.
A tömegkályhás és a cserépkályhás fűtés nem a modern életmódhoz van kitalálva. Amikor asz egészcsalád egyszerre kelt és feküdt le akkor kitűnő volt.
A mai modern ember viszont elkülönült tereket igényel személyekre lebontva. Erre ezek a fűtések korlátossak.
Ha meg mínuszok vannak akkor többet tüzelsz. Ezen a képen bemutatott kályha úgy 35 - 40 nm kifűtésére alkalmas. Ha viszont a fűtendő tér felette is van akkor valamivel többet is.
Mintha írtad volna, hogy össz 60 nm.
Hosszabb távra kevés ez az egy kályha. Viszont elbontani is bűn lenne. Marad a kiegészítő fűtés.
Beljebb kellene az tuti. Miért fűti a külső falat? Sok helyen látok ilyen hülyeséget. Oké, a kéményt sokszor egyszerűbb így utólag megoldani, de neked már megvan! Nem nagyon látom mennyi a hely a kémény fala és a lépcső között, de én oda tenném. Nagyjából olyan vastagságban, hogy ne nagyon lógjon ki a síkjából, kis réssel a kémény felé is, oldalra menne ki a füstcső, érthető? Ajtaja az ajtó oldalán. Lehet cserépkályha is, vagy valami kisebb tömegk., sőt "ha már" én tuti egy lefelé égős kályhát rittyentenék oda, amiben kafa járatokat csinálnék samottból és úgy engedném el a füstöt. Persze akárhogy is, az már csak a következő szezonra lesz meg...
Szigetelni addig is tudsz, meg rakd meg azt a kályhát rendesen!
Keresd meg az okát, miért mozog a fólia a gyapot alatt és old meg. Az nem csak nagy szélben hűt a szigetelés alatt, hanem szépen dolgozik magától is. Ha fent ennyire le tud hűlni akkor ott kell keresni a hibát. Lukas a házad teteje és mint egy kémény szívja kifelé a meleget.
17 vmennyi volt lent, fent 14.. Este 19.8 körülről indult lent :) Fent 18 vmeddig ment fel. Tegnap reggel 6 hasábbal gyújtottunk be, aztán este 8. De fűzfa is volt benne ami ugye egy kalap xar :D
De még az is lehet egyébként, hogy nem rakjuk meg rendesen a kályhát :)
Pl nem egy youtoube-videon láttam, hogy "púposra" rakják a kályhát :D Tehát ami csak befér.. PErsze gondolom az egy napi adag. Lehet nekünk is így kéne?
Azt írtam, "alapból" jó. Ki lehet tenni az udvarra, nem fűti ki :-))
A környezet számít, ha jól van szigetelve a ház, kevesebb a hűtőfelület, nem szökik a meleg, nem ontja a hideget az ablak , redőnytok, teraszajtó, pince, tető, akkor kellemesen, gazdaságosan ki tud fűteni egy lakást.
Ennek a lakásnak több baja is van, mint kisfiatalé, nem a kályha a hibás.
Amúgy a kiegészítő fűtések lehetnek megoldások, pl.a norvég elektromos radiátorok , inverteres klíma, stb. Több lakásban látok cserépkályhát, luxusszerűen felujitottakban is, tehát nem dobják ki.
Sztem sem a legjobb helyen van, de máshova nem lehet rakni.. Illetve lehetne a kémény másik oldalára, amit most beépítettünk, csak ott van a teraszajtó.. Meg ott jobban útba lenne :)
Viszont ha nincsenek mínuszok, akkor így is mondhatni kifűti a házat, csak ebből gondolom, hogy rendesen leszigetelve(tető, falazat) mínuszokban sem lenne nagy gond. Aztán persze lehet h nincs igazam, majd kiderül :)
Viszont gáz nincs a házban, hogy oldanátok meg a fűtést? Klíma, hőtárolós kályha..? Ezzel a kályhával annyit lehetne esetleg csinálni, hogy a külső faltól beljebb hozni, így a kémény melletti oldala jobban kilenne a lakótér felé.
De még az is lehet egyébként, hogy nem rakjuk meg rendesen a kályhát :) (bevallom, azért próbálok spórolni a fával). Valahol olvastam hogy akkor faxa, ha a kályhaajtó feletti sarkai is forróak (?). Namost perpill 8 hasáb eltüzelése után ezek nem forróak :)
Ja, ez nekem is feltűnt. Régen minden sokkal jobb volt. Na persze.:D
Régen 24kW alatt nem nagyon volt kazán, most meg azon versenyeznek ki tud jobban lemenni a teljesítménnyel... Oké, drágább lett a gáz, de a szigetelés technológiája is sokat javult. Az ablakoké is. Én emlékszem a dupla, középen forgó ablakainkra, amik egész télen párásak voltak a két tábla között. Pedig nyomtuk a fűtést ezerrel. Agyrém.
Már többedjére látom ezt a vissza a gerébtokhoz dolgot.
Meg tudod-e mondani, hogy a nyílászáróid műanyag profiljai milyen márka/típus és az üvegezés milyen paraméterekkel rendelkezik? A gond nem általában a modern ablakokkal van, hanem valószínűleg sikerült valami kritikán aluli ócska szerkezeteket vásárolnod.
A cserépkályha alapból jo, és ki tud fűteni egy jol szigetelt lakást, kisebb házat. Amit látok még, hogy az erkélyajtó is nagy felületen igenis hűti a levegőt, ezek az ujgenerációs ablakok sokkal sz.r.bbak, mint a hagyományos kétszárnyas nyílászárók, ha azok keretei jól vannak tömitve, jobban kizàrják a hideget mint ezek a vackok. Nálunk is ez van, konkrétan hűtenek, nagyon hiányzik a plusz belső ablak-és erkélyajtó.
Még mindig (még inkább) azt mondom, hogy kicsi a kályhád ahhoz, hogy egy rosszul szigetelt házat kifűtsön. Mert azok a hőmérsékletek, amiket írtál, nem igazán azt jelenti, hogy kifűti. Nekem még az induló 19-20 fok is kevés. És jól gondolod, ha kinn hidegebb lesz, valószínűleg benn is...
Sztem amúgy ki tudná fűteni, nem tagolt a ház, a lenti rész egy légtér ("amerikai konyha" :) ), fent meg a két szoba. Bár azt írják ugye hogy azt fűti a kályha amit "lát", de a fenti szobákat is simán kifűti, mivel ugye felfelé megy a meleg :) Csak a gond, hogy el is szökik a meleg.. Ha nincsenek mínuszok, akkor jól elvagyunk.
A kályha 60x80as, 1.90 magas. Hőfokot nem tudok egyelőre, de ha rendesen megdurrantjuk akkor atomforró, hogy szinte hozzáérni sem lehet :)
Egy kép:
Azóta annyi változás van, hogy a kályha mögötti ablak felét befalaztuk, és a kéményfal melletti loggia-részt beépítettük. Ez jó húzás volt, mert így a kémény melegének egy része is bentmarad, érezhetően meleg ott a fal :)
A számokkal milyen viszonyban vagy? Le tudnád írni a kályhád méretét, hány fokos a kályhád, amikor felmelegszik, meg mennyi, amikor langyos?
Az nyilván nem előny (eddig nem írtad), hogy a kályha a sarokban van, hiszen így a" fűtési teljesítményének" majdnem a fele rögtön elindul kifelé. Bármi (értelmes), amit teszel annak a 2 falnak a szigetelésével az ennek a hőnek egy részét benntartja.
Ezért is kérdeztem, hogy olvasod-e a hőszigetelés topicot, mert onnan azért az is kiderül, hogy isten malmai nála is lassan őrölnek. Vagyis sokat tesz azért, hogy az utcán meleg legyen.
Feltételezem, hogy egy 30m2-es házban nem 2 tonnás cserépkályha van+2 szint+ több helyiség+(eléggé)rossz hőszigetelés, ezért gondoltam, hogy kevés lesz az egy szem cserépkályha.
Megnézem majd az ereszaljánál a gyapot-EPS találkozást, letömítem vhogy. Csak ott mehet be a levegő a gyapot alá. Vagyis, egyébként kettős szellőzésű tető, tehát a külső fólia és a gyapot közt van légrés. Akár ott s bemehet, bár szorosan illesztettem, odafigyeltem erre. De amíg a GK nem nyomja a helyére rendesen, addig nem is szorul rendesen sztem.
Van éjszakai áram, csak körülményes lenne elvezetni, de persze megoldható :)
A lépcsőház körbe van szigetelve, a plafonon 20 centi, ferde síkon 10, és tervezem hogy feldobok még a ferdére belül 5 centi EPS-t ideiglenes jelleggel, hogy meglegyen ott is a 15 centi.
Faházban télen kipróbáltuk: éjszakára két hálószoba "drága" elektromos fűtése kb fele annyiba került, mint az egész ház fűtése "olcsó" gázzal.
És ahol van éjszakai áram, ott ez még olcsóbb lehet.
Valószínűleg a lépcsőházad teteje is "hőenergiga-vámpír" felület, ami végső soron hűti a földszint levegőjét is. Jó lenne megakadályozni, hogy napközben feljusson oda a meleg.
Nos, a nagyobb fenti szoba lement 14 fokra, a kicsiben még mindig 17 van, hajnal óta. Ezek szerint nem szigeteltem olyan xarul :D Pedig még kész sincs, még a plafon sincs teljesen lezárva, és az egyik ferde síkon csak 10 centi gyapot van. Ezért úgy döntöttünk, 7végén összehajigáljuk annyira a kis szobát, hogy lakható legyen, kifestve sem lesz egyelőre, csak legyenek fenn a gipszkartonok, meg leterítünk egy új szőnyeget és átcuccolunk oda aludni, mivel jövő 7en már -9 fokot is láttam estére..
Lent 1.3 fokot csökkent most a hőmérséklet hajnal óta, a fenti ajtók csukva vannak. Szóval mihamarabb neki kell állni a nagyobb szoba szigetelésének. Egyelőre belül, felrakom majd a stafnivázat, bele az 5 centi gyapotot, párazáró és gipszkarton rá.
Még1 kérdés: az mennyire ok, hogy a belső párazáró fólia alatt jár a levegő? Jelenleg szélvihar van itt, és az ereszdeszkázat sincs fent azon az oldalon, és mozog a fólia a szobában.. Tehát bejut a levegő a gyapot alá. A gipszkarton sincs fent értelemszerűen, tehát nincs is ami a helyére szorítsa egyelőre a gyapotot. Mindenesetre a hőfokot tartja a szoba még így is.
Na egy ontopik kérdés a végére: az előbb sztem befújt a szél a kéménybe, suhogott egyet a kályha, nemrég gyújtottam be. Ilyenkor nem kéne begyújtani? Illetve jobb ha a felső kályhaajtót becsukom, nehogy kicsapjon a tűz mi?
Nem értek mindent tökéletesen a terveidből, de kíváncsian várom a fejleményeket!:D
Én meg nagyon rágódom azon, hogy inverz égésűvé építem át a kohómat. Sajnos most nem lehet, pont szezon van, tegnap is elpattintottunk vagy 25-30kg fát, mondjuk zord hideg volt (kinn). Valahogy mindig ilyenkor jön meg az ihlet. A kandalló előtt tespedve a díványon.:D
Ez pontosan így van! Ha valaki olvasta a Tűzifa szárítás gyorsan: hogyan? topik kezdő bejegyzését máris többet tud a kétféle számolásról.:D
"Egyébként az élő fának (főleg puhább fajtáknál) sok esetben szerintem simán több mint fele víz. Ilyen esetben a száraz bázisú adat 100% fölötti értéket ad(na)."
Ez is igaz. Pl. a balsa fa frissen vágva 6x annyi vizet tartalmaz, mint száraz anyagot, de a nyárfa, fenyő is jó példa erre. Bizonyára találkoztatok már olyan fával, amiből nedvesen hasítás során fröcskölt a víz...
"A nedvességmérők nem tudom melyiket jelzik ki."
A házi használatú nedvesség mérők a bruttót mérik (mennyi benne a víz az össztömeghez képest).
A kemence elbontásából 5-6 m2 cserépfal építéséhez való tetőcserép, a régi típusu Putnoki téglából pár talicska (ez meglepetésre elég jól állta a direkt tüzet-mint tűztalaj),jó száz darab jó állapotban lévő régi magyar samottégla áll rendelkezésre a 2.kályha építéshez.
Cserépből akármennyit tudok még szeletelni ,vennék még valamennyi új Rath-os samottot,sárból lesz annyi amennyi csak kell.
A kérdés:A fenti anyagokból össze lehet-e hozni olyan falazatot amelynek járataiban samottlapokal találkozik az égéstermék?
A sok száz darabos samott vásárlást kívánom elkerülni .
A kályha méretei kb.:100x120x250 cm.
Arra gondoltam ,hogy a falazat magja a cserépszelet sárban,burkolatként pedig 2-3 cm-es samottlapokat használnék.
Mondjuk (tagolt) 60m2-hez, pláne rosszul szigetelt ház esetén nem elég egy cserépkályha kizárólagos fűtésnek. Másrészt a napi 3x-i begyújtást soknak gondolom.
Azért ezen csodálkoznék, ha ennek jelen esetben szóba kellene kerülni. Nagyon nagyon rossz szigetelésnek kell ehhez lenni. Ő pedig már ímmel-ámmal szigetelgetett itt-ott.
Van egy infra hőmérőm, csak elem kéne bele :) A kályha sztem jó, am kb 8 óra alatt hül ki(nem full hidegre, de langyosra). Az lehetséges h itt-ott némi tömítetlenség van pl az ajtóknál, bár újratömítettem. Eléggé fel is melegszik am. Sztem a kályha jónak mondható.
Még1 kérdés: a kályha egy sarokban van, közel a falhoz. Az egyik fal külső fal, a másik a kémény fala. Érdemes lenne ezeket a falakat vmi hőtükrös lappal befedni?
Hogy értelmeset hasznosat is írjak: a kályhád csempéinek a hőmérsékletét nem tudod megmérni? (Bár ezt mintha már kérdeztem volna tőled.) Mert akkor tudhatnánk, hogy:
a) a kályha nem melegszik fel eléggé
b) túl gyorsan hűl ki (a kályha)
c) a kályhával semmi baj, a házból szökik ki túl sok meleg.
Egyszerre több is lehet.
Mondjuk (tagolt) 60m2-hez, pláne rosszul szigetelt ház esetén nem elég egy cserépkályha kizárólagos fűtésnek. Másrészt a napi 3x-i begyújtást soknak gondolom.
Ha hideg van többet kell tüzelni, ugyanannyi fából nem lesz melegebb bármit csinálsz vele. Vagy nem kell annyit kiengedni, szigetelni kell. Megkeresni a legkritikusabb helyet és azzal kezdeni.
De ha jól értem kb. 5X6 méter a ház ez kb. kevesebb mint 100m2 falfelület. Ragaszd fel a szigetelést, majd behálózod jövőre.
Meg a 10 centi kiteregetett gyapotra még teríts 10-et, 20-at. Zárd a hőburkot, figyeld, hogy nincs e lehetősége kiszellőzni a melegnek valahol a gyapot alól.
Nem egy óriási beruházás és már is idén rengeteget spórolsz vele, ráadásul kellemesebb környezetben leszel.
10 centi nád hőszigetelése majnem nulla. Ha a nádszálak függőlegesen vannak, akkor meg még kevesebb.
Ne tudom, hogy belefér-e az életviteledbe, hogy napközben nem tartózkodsz a felső szinten, de esetleg lehetne úgy spórolni, hogy napközben nem engedsz fel semmi meleget a felső szintre (egy pici úgyis fel fog jutni), éjjel meg az összes meleget felengeded.
Még egy hőtechnikai kérdésem lenne :) Szóval adott a ház, a paramétereit ismeritek már :)) (30m2, 2 szintes, nagy beton terasz, 1 db cserépkályha fűti semmi más). A probléma: most hogy bejöttek a mínuszok, nem nagyon tudjuk kifűteni.. Amit tudni kell: a tetőtérben két szoba van, a "lépcsőház" a ház közepé vezet fel, és úgy két oldalt a két szoba. Van egy kisebb szoba, ez a kályha fölött van, és a kémény is itt megy. Meg van a másik, nagyobb szoba. A tetőtérben kb 10 centi nád volt/van hőszigetelésként, a kisebb szoba és a "lépcsőház" felett már kicseréltem gyapotra, a ferde síkon 15 centi lesz(még nincs teljesen kész, de 10 centi mindenhol bentvan már), a mennyezeten 20(ez kész). Tehát a tetőtér felének a hőszigetelése mondhatni megvan. A nagyobb szoba felett van még nád(bár a mennyezeten ott is végiggurítottam 10 centi gyapotot a nádra), de jelenleg ebben a nagyobb szobában alszunk, mert a másik még nincs kész. Tehát ezt a nagyot fűteni kell. Nos, itt rohadtul megy el a meleg, estére felfűtjük 19-20 fokra nyitott ajtóval, majd estére behajtjuk, résnyire van nyitva, és lemegy 15-16 fokra, sőt a mínuszokban 14-re is reggelre-hajnalra. Azért szoktam résnyire nyitvahagyni, hogy valami meleg mégiscsak jöjjön be, mérsékeljem a hőmérséklet csökkenést. teljesen meg azért nem hagyom nyitva, mert lent matat a macska :D Ha elmegyünk itthonról, akkor is résnyire nyitva van, hogy ne hűljön ki teljesen. Ami a probléma, hogy lentről is rendesen eltűnik a meleg néhány óra alatt, tehát hajnali begyújtás, felmegy 19-20 fok körülre, délelőtt hazajövök már 18 körül van.. Létezik, hogy a fenti szoba "szívja" el ennyire a meleget? Érdemesebb lenen teljesen becsukni az ajtaját? Bár akkor is megy be meleg nyilván, de kevesebb talán. Ja egyébként új ablakok vannak mindenhol, nem mintha ez számítana :)) Esetleg durrnatsuk meg jobban a kályhát? Jelenleg úgy fűtűnk hogy napi 2x 7-8 hasáb fával begyújtunk, ez kb 2x 10-10.5 kilo, megmértem :)) Tehát 20 megvan. Most azt próbálom hogy 3x kevesebb fával. Vagy legyen egyszerre 20? Ill amennyi csak befér? 20 kilo sztem nem fér be, de nem tudom :) Persze, olvastam hogy így kell, h napi 1, de akkor egyenetlen lesz a hőmérséklet arra gondoltam, hogy full forró, aztán meg kihűl. Jelenleg este gyújtunk be meg hajnalba amikor felkelek. hajlanba nincs sok idő értelemszerűen mert menni kell melóba :) Tehát az lenne vagy 2 óra mire 20 kilo fa leég nem? Akkor legyen este amit csak bír? Másnap estig akkor se bírná ki sztem, dél körülre kihűlne.. De nem tudom.. Mit javasoltok? :)
Ez erősen függ a konkrét viszonyoktól és a berakott tüzelőtől is. Amikor a lángnyelvek jó hosszúra nyúlnak, de nem szakadoznak le (nem dübörög a tűz) az az optimum valahol. Nálunk egyik kályha egyáltalán nem szereti ha a felső ajtón kap levegőt, a másik meg igényli...
A leégés közelében parázs fázisban elég az alsón adni neki, azt a hamu automatikusan "lezárja".
A fában lévő víz és a fa égése közben keletkező víz a hidegbe kijutva fehér gőzzé csapódik ki (melegebb időben meg szinte láthatatlan). A füst színe minél messzebb van a fehértől,. annál több nemodavaló anyagot is tartalmaz.
Lehet hogy olyan a ház hőszigeteltsége, hogy egyszerűen ennyi hőt követel magának.
Ha
- okosan tüzeltek (tehát VALÓBAN marhazáraz fával + nem is sajnáljátok a levegőt a tűztől),
- és a fűtőberendezés is olyan, hogy sokkal több hőt ad a lakásnak, mint a kéménynek+külvilágnak,
akkor lehet, hogy egy sokkal drágább kandallóval sem fogyna lényegesen kevesebb fa.
Sok esetben a tüzelési szokások megváltoztatásával (plusz átállás a valóban száraz tűzifára) több tűzifát lehet spórolni, mint egy csúcskategóriás kályha beszerzésével.
Teljesen OK. Az ideális füst színe fehér (nem csak pápaválasztáskor). A fehér szín többnyire a kicsapódó párától van (mint a felhő vagy a kondenzcsík), a fekete javarészt a koromtól. Persze más összetevők is vannak, de ez lehet a két legjellemzőbb színalkotó. A fehér füst azért jobb, mint a nem füstöl esete, mert a nem füstöl általában azt jelenti, hogy olyan magas hőmérsékleten hagyja el a kéményt a füst, hogy a párának esélye sincs kondenzálódni. A szürke és fekete füstök tűzifánál a tökéletlen égést jelzik.
Az mennyire OK, hogy fehéren füstöl a kémény? Bükkfával tüzelünk, nyáron lett véve, viszonylag száraz, 20% körül voltak már akkor, meg több olyan volt köztük amit már szürkére sütött a nap. Tavalyi szezonban emlékeim szerint sötétebb volt a füst. Bár lehet hogy akkor jobban meg volt rakva, most próbálunk valamennyire spórolni.
Először is nem világos, hogy a "fogy a fa rendesen" a lakásban jelentkező hőmennyiséghez képest értendő-e.
Ha igen, vagyis alacsony a hatásfok, akkor még lehet ez attól is, hogy a füst túl melegen jut a kéménybe, vagy azért, mert nem megfelelő a tüzeléstechnikai ismerete annak aki ezt csinálja, vagy azért, mert pl nedves a fa, vagy mindezek valamilyen együttállása is okozhatja.
Ha véletlenül egy olyan gyatra a jelenlegi szerkezet, amiben jelen formájában szinte lehetetlen jó hatásfokkal tüzelni, akkor esetleg van értelme cserén gondolkodni, különösen, ha a fenti tényezőkön már nem nagyon van mit javítani.
Lassan 7 éve fűtünk kandallóval, kiegészítő fűtésként. Szeretjük, bevált, viszont fogy a fa rendesen. A kérdés hogy van-e értelme drága, csúcsminőségű tűzteret venni - pl Temporist-, a jobb hatásfok érdekében.
A szellőztetés első pár perce számít sokat, a többi már csak lakás-hűtés. Nem naponta egyszer kell szellőztetni két órán át, hanem tízszer kel(ene) öt percig. De jobb, ha ezt nem a mama csinálja, hanem ventilátor :)
Egy lakás légtere kb 300 m3, egy kályha levegő igénye lehet akár 100-200 m3/h is, tehát az ablakok becsukása után talán már tíz perccel kezdi érezni a kályha a levegő hiányt.
A kémény (tűztér) kátrányosítása nem csak vizes fával lehetséges, aki mindenáron szeretne kátrányt gyártani, az száraz fával is képes rá. Nehezebb, de megoldható ;)
A fa felmelegedése közben éghető gázt bocsát ki magából. Ha a tüzelő ember túl kevés levegőt ad a tűznek (többnyire rosszul értelmezett spórolás céljából, hogy lassabban fogyjon a tűzifa ;), akkor ezen gázmennyiség egy része nem fog elégni, hanem a füsttel együtt elindul kifelé a kéményen. Ha útközben 60 fokosnál hidegebb felülettel találkozik, azon egy része kicsapódik és kátránnyá alakul.
Fojtott égés attól is létrejöhet, hogy az új ablakok jó tömítése miatt túl kevés levegőt kap a tűz (hiába szívná a kémény, vákuum van a szobában). Próbaképpen nyisd ki az ablakot egy picit (egy milliméternyi rés is elegendő) és ha ettől felerősödik tűz, akkor ez az oka a lefojtott égésnek.
Sziasztok! Anyámnál egy 25 nm-es szobában üzemel egy öntöttvas kandalló. A szellőztetés minden napos, hosszú ideig. Nem egy fázós típus édesanyám. Száraz fával fűt. Van valakinek valami ötlete, hogy mi a fenétől kezdett el mégis kátrányosodni a kémény? Lehet, hogy azért, mert nyílászáró cserék voltak a nyáron? Eddig sosem jelentkezett ilyen probléma.
Ok. nem teljesen dúsították. Csak bizonyos mértékig, növelve a városigáz fűtőértékét és ezzel a vezetékek kapacitását.
Amúgy a városigáz vezetékek még nagyon sokáig vitték a földgázt, annak minden hátrányával. A fő probléma a tömítések kiszáradása volt. A városi gáz egy nedves gáz, a földgáz viszont száraz. Ez a korábbi kóc tömítéseket kiszárította.
Hogy milyen sok tévhit van. Pl. a földgázvezetékek bizonyos bemenő részét a 'gondos' lakosság leszigetelte.
Vagy nem. Amikor átálltak, átállították a gázkészülékeket is hozzá (fúvókát cseréltek vagy szűkítettek). Ha fokozatos lett volna, akkor ez nem lett volna lehetséges.
Látom ez az egész diszkurzus a Héra égős cserépkályhád körül forog !!
Most akkor jó az a Héra égő vagy sem ?? Ezt neked kell eldönteni... nyilván egy szakember segítségével.
Tény, hogy a hérás cserépkályhák felett eljárt az idő.. Ez egy kb. 60 évvel ezelőtti konstrukció. Magát az égőt elvileg lehetne modernizálni, de az egyéb fűtőeszközök okafogyottá tették a modernizációját.
Miért is ???
Mert ez eleve az un. városi gázra konstruálták a cserépkályhákba. A városi gáz pedig jobbára CO-t / szénmonoxidot / tartalmazott, annak égéstermékében pedig kevesebb a víz mint az echte földgázéba. Így kevésbé rombolta a kéményeket, mint a később alkalmazott földgáz.
Meg nem is figyeltek nagyon akkoriban még erre.
Fűtésre eleve korlátozottan állt rendelkezésre a városigáz .. így csak a 'kiváltságosok' juhattak hozzá. Maga a városigáz kiváltása földgázra sem az egyik napról a másikra ment. Fokozatosan dúsították a városit földgázzal. Aztán amikorra a az átállás teljesen megtörtént - jellemzően a meglévő vezetékek és készülékek tovább használatával - gyüttel a hibák.
Így pl. a vezetékek tömítései kiszáradtak, viszont a kémények galyra mentek.
A héra égős cserépkályha is ennek a 'boldog' kornak egy maradványa.
Ezen 50 savas bejegyzésedben kb 60-féle butaság tudománytalanság volt :)
Neked még NAGYON sokat kell olvasgatnod hasonló témákban. Azt javasolnám, hogy előbb járj utána mindennek, kérdezz rá a dolgokra, mielőtt egy fórumban kész tényként állítasz olyan dolgokat, amivel esetleg nevetségessé válhatsz.
ez csak egy ötlet volt :-) már többen javasoltákk, hoggy szedjem szét qa kályhát, álljak rá a cirkóra. Eszembe sincs, egyelőre nagyon is jó a kályha, csak még a lakás szigetelése nem a legjobb.
Ismerem a hőtárolós bazi kályhát, anno sok áramot zabált. Szerintem a héra égőfej helyett is ki lehettne találni valami elektromos cuccot, ami ugyanugy felmelegitené a kályhát, anélkül hogy lebontanák az egészet. Ehhez mérnöki tervezés és szabadalmaztatás kellene :-) amúgy a jövőben nem gázos megoldásban gondolkodnék már, hanem inverteres, infra meg kitudja milyen modernebb, energiatakarékosabb megoldások vannak már...
Kár, hogy a hérát nem lehet elektromosan vezérelni. Egy öntanuló termosztát mellett tökmindegy, hogy csak egyféle láng-erőssége van, a termoszát úgy kapcsolgatná, hogy mindig jó idő legyen a lakásban.
mondjuk ez igy tényleg logikus, merta konvektort vagy cirkot beállithatom fokozatokra, amikor a hőmérő érzékeli a hűlést, automatice bekapcsol.
ez nincs a héránál, annyiból macerásabb, ha minuszos hidegek vannak és két napig nem vagy otthon, lehűl a kályha meg a lakás. de ez nagyban függ a szigeteléstől, amugy pedig szerintem igencsak szerethető a cserépkályha..irtó gazdaságos ilyen időben is
Mint korábban úgy kétnapja a sanyooo1 írta, hogy ezek a készülékek már nem korszerűek. " A "HÉRA"-kat már 20, de inkább 30 éve ki kellett (volna) dobni a szemétre!"
Ha ez cserépkályhában van, akkor szerintem nem gond, hogy nincs különösebben szofisztikált lángmoduláció.
A kályha hőtároló tömege éppen arra van, hogy kiegyenlítse az ilyenfajta egyenetlenségeket.
Nem is valószínű, hogy szerencsés volna, mert egy bizonyosnál kisebb égési teljesítmény miatt a kályha vége felé, és a kéményben nagy mértékű kondenzáció léphetne fel, ami a gáz esetében közismerten rombolja a kályhát és a hagyományos épített kéményeket.
jo lenne tudni, hogy vannak e fokozatok a héra kapcsolókon, eddig ugy tájékoztattak hhogy csak az őrláng meg a nagyláng van, ez teszi kenyelmetlenné a hèrás fűtést...
külónben ebben az időben 2-3 napig nem is fűtöttem, igy tartja a 22 fokot a lakásban
Valójában minkét módon lehet számolni a nedvességtartalmat.
Amit Te mondasz az száraz bázison történő nedvességszámítás, a másik ahol az össztömeghez arányosított a kolléga az a nedves bázison történő.
A nedvességmérők nem tudom melyiket jelzik ki.
Egyébként az élő fának (főleg puhább fajtáknál) sok esetben szerintem simán több mint fele víz. Ilyen esetben a száraz bázisú adat 100% fölötti értéket ad(na).
Ettől függetlenül jó a felvetés, érdemes volna tisztázni jellemzően melyik érték használatos.
Ha ez igaz lenne, akkor 50%-os víztartalmú fában 0,5 kg víz lenne,
tehát minden mázsa frissen kivágott fából jól kiszárítva mindössze 65-70 kiló maradna.
De a valóságban a fa víztartalmát visszafelé kell számolni, tehát a víztartalom százalékot mindig a vízmentes (nulla százalékos) fához viszonyítjuk. Tehát pl a porszáraz tölgy sűrűsége 650 kg/m3, az 50%-os víztartalmú tölgy sűrűsége 975 kg (1,5x650).
Így jön ki az a furcsa dolog, hogy az 50%-os víztartalmú fa kilóként 33% vizet tartalmaz.
(ezt a "visszafelé százalék" matekot a könyvelők egyből értik: az ÁFA 27 százalék, egy ÁFÁ-s számla mégis csupán 21 százalék ÁFÁ-t tartalmaz :)
Egy Idro 50-es vízteres kandallóval kezdtem második szezonom. Azt hittem az első szezon alatt megszűnik a probléma, de sajnos most is fennáll. Egy bizonyos hőmérséklet felett előjön egy égett por szag. Ha lassabban tüzlek, akkor később jön, ha gyorsabban akkor hamarabb, de valamilyen intenzitással minden begyújtásnál előjön.
Ma begyújtás előtt a szerelőnyíláson leporszívóztam a tűzteret, hogy még véletelenül se legyen rajta por, de a szag változatlanul megvan.
Mit gondoltok, mi okozhat ilyen égett szúrós szagot még ennyi idő után is?
Az 50 C fokos levegő pedig köbméterenként jó 10 dkg párát tud elszállítani, vagyis az 1 kg fa elégéséhez a gyakorlatban szükséges 6-8 köbméter levegő éppen el tudja vinni ilyen hőfokon a keletkező párát szerencsés esetben.
Valószínűleg részben ezért is szokás kéménykilépő hőmérséklet valamiféle minimumaként 60 C fokról beszélni.
jo,tudom nem kályha a Héra, hanem csak az égője :-))
nincs használati utasom, most van először ilyen kályhám, de szeretem :-) ugy vettem észre, azért vqn keletjük a cserépkályháknak, több lakásban láttam már beépítve. És szerintem is praktikus ha megfelelőennszigeteltek a falak. Ami még észrevétel: a modern műanyag vagy fa nyílászárók csapnivalóak, a régi duplaablakok sokkal jobban kizárták a hideget
Létezik egy Héra nevű gázégő, amit sokféle kályhába be lehet építeni, többek között cserépkályhába is.
A Héra gázégő használati utasításában felhívják a felhasználók figyelmét, hogy minden begyújtás előtt legalább 10 percig szellőztessük át a kályhát, hogy már biztosan ne legyen benne maradék elégetlen gáz a kályhában. Újra-gyújtás (amikor kialszik a láng valami miatt) előtt ez az idő csak 5 perc (meleg kémény mellett erősebb a szellőztető huzat).
Viszont valószínűleg vannak olyan Héra felhasználók, akik annyira okosak, hogy leszarják ezt a "5-10 perc szellőztetés" szabályt: BUMMMMMMMMMMMM!!!!
Elvileg valóban bírnia kell egy tűztérnyi keményfa leégését. Hogy ennyi tüzelővel az égés vége felé mekkora a hőelvonás hatásfoka az meg egy másik történet, konstrukciótól függ.
Egy kályhással beszéltem tegnap, és azt mondta, hogy "az új szabályok" szerint a tűztér mérete a mérvadó; viszont elvileg ha egyszerre beraksz mondjuk annyi fát, amennyi befér, és nem pakolsz rá többet ahogy leég (mert ugye így szabályos), akkor bírnia kellene.
A tűztér méretét nem tudom, csak a kályha külső méreteit, olyan 185 magas, 50 vastag és 100 széles. Jó régi darab, 1990-ben került ide, és még nem rakattuk újra.
Begyújtás után 3-4 órával elöl már kifejezetten forró, bár ettől függetlenül mindenhol hozzá lehet érni, nem égeti meg a kezet.
Ha van hely kint, akkor mindenképpen a szabadban, nem csak ez első évben, hanem mindig.
Az esőtől érdemes védeni, ugyanakkor tapasztalatom szerint a "megázás" nem olyan nagy gond, ahogy az ember gondolná, a megázott fa elég gyorsan "visszaszárad". Természetesen, mivel viszonylag egyszerű megoldani az esőtől való védettséget, ezért törekedni kell rá.
A zárt tároló, milliméteres résekkel nagyon rossz ötlet.
Csak arról az esetről beszél, amikor a fa már elbomlott és a gázosodó komponensek távoztak belőle, ergo nem lángol akkor sem, ha bőven kap levegőt, vagyis csak izzó faszén van a kályhában.
Az egy más kérdés, hogy teljes elzárás esetén itt is képződhet gyúlékony CO, de abból valószínűleg robbanásképes elegyhez szükséges mennyiség nem nagyon tud ilyenkor összegyűlni reális körülmények között.
A robbanások jellemzően olyankor keletkeznek, amikor a gázosodó fából felszabaduló éghető gázoknak nincsen meg a megfelelő égési hőmérséklet, vagy ahol megvan ott erősen oxigénhiányos a környezet. Ezek együtt pont olyankor jellemzőek, amikor a huzat az égés során igen meggyengül valamilyen okból, így égési levegőt sem kap a rendszer, hiszen nincs, ami azt beszívja, és az égési hőmérséklet sincsen meg a tűztér jelentős részében, hiszen nincsen jelentős égés, ami azt biztosítsa. Ezt okozhatja az égési levegő szabályzó elzárása, vagy bármely más dugulás, komoly keresztmetszet csökkenés a kályhában vagy a kéményben.
Kb olyasmi módon robban ez aztán be, hogy valahol egy térrészben a felgyűlt gáztömeg egy robbanóképes elegyet alkotó, oxigénnel megfelelően keveredett része mégis eléri a gyulladási hőmérsékletet, vagy egy gyulladási hőmérsékletet elért része valahonnan oxigént kap. Innen egy fajta láncreakció indul be, amit nehéz leírni részletesen.
A robbanás mértéke meg nyilván attól függ mennyi gáz, milyen levegőkeveredési aránnyal, mikor, hogyan gyullad be hirtelen.
Ahhoz, hogy jó tüzelő legyen, abból az 5-6 köbméter friss fából kb 1600 liter vizet el kell távolítani. Ennyi víz elpárologtatásához kb 1000 kWh hőenergiára van szükség. Ezt a hőmennyiséget át lehet adni a fában lévő víznek mesterségesen (gyors faszárító berendezés), de akár rá lehet bízni Természet Anyánkra is, ő ingyen dolgozik, de ő csak kb 2017 késő őszére-2018 tavaszára fog végezni a faszárítással (ilyen minőségben).
Kivéve, ha a fát rosszul szellőző helyen tartod, mert ha a helyiség páratartalma (a párolgó fa miatt) eléri a 100 százalékot, akkor teljesen leáll a száradás (csak a penész fog szaporodni a falakon, de az rendesen). Tehát egy rosszul szellőző helyiségben a fa rendes kiszáradását elhúzhatod akár 2025-ig is :)
A leginkább költséghatékony szárításhoz a fának olyan helyet találj ki, ahol soha nem esik az eső, viszont mindig fúj a szél (legalábbis mindig jár a friss levegő, lehetőleg még az egyes fahasábok között is). Pontosan ilyen tárolót persze nem lehet csinálni, de valami ilyesmire kell törekedni.
Fa szárítással kapcsolatban volna még kérdésem, hogy hogyan lehet a lehető legjobb hatásfokkal, leggyorsabban fát szárítani. A nyáron kitermeltem 5-6 köbméter fát, amit 20 cm átmérő alattig nem hsonagnék össze, hogy egy nagy tömböt képezzen (minél kisebb felület) a tűztérben, azaz tovább égjen. Viszont több ideig szárad is. Több helyről hallottam, hogy az első évben szabad ég alatt kell szárítani lefedve csak, hogy eső ne érje, meghogy a fagy "megcsípje"(?). Én azt hittem hogy azonnal minél szárazabb és melegebb helyen kell tartani a gyors száradáshoz, úgyhogy egy részét már betermeltem egy zárt ideiglenes tárolóba... ami nem légmentes mert a nyílászárókon milliméteres részek vannak, szóval átszellőzik. Ennek ellenére azt mondják, hogy be fog gombásodni a fa.
Szóval mi a módja annak, hogy a lehető legjobb hatásfokkal szárítsam ki a kivágott fákat? (azon kívül, hogy minél inkább szét kéne hasogatni).
Kár hogy a pozdorja állítólag egészségre káros gyantát és ragasztót tartalmaz, mert abba aztán tuti nincs egy szem nedvesség sem, lehet ennek is köszönhető (meg a gyantának) hogy pillanatok alatt, 10-15 perc alatt is el tud égni egy pl. 200x200x15 mm-es pozdorja darab.
oké meggyőztél :), akkor sehogy sem tudom kikerülni a lefolyócső beiktatását. Nem gondoltam volna álmomban sem hogy ennyi víz keletkezhet. Asszem az előbb leírt szűkítős megoldással fogom megcsinálni, mondjuk egy 3/4-es vas vízcsővel, melyet menetes szűkítőkkel leszűkítek ahogy csak lehet, majd tükörbe vissza és jön a szifonrész.
köszönöm, ezt az esetleges füstvisszaszívárgás dolgot mindig túligzulom kicsit (egyrészt mert nem szeretek semmit a véletlenre, bizonytalanra bízni, a szél (kéményhuzat) valahol mégis ez, másrészt jelenleg pince helységben kísérletezek, így fokozott óvatosság szükséges a tömítettségek terén). Az összes csőösszeíllesztést hőálló tömítőpasztával tömítettem is.
A másik igen a falslevegő kérdése ami még eszembe volt tegnap este. A szifon jó öltet lenne, viszont így a víz gyakorlatilag a lefolyócsövön keresztül kvázi ugyan úgy összeköttetésben, a környezetében marad a füstcsővel, füstcsőnek és hasonlóan párologtatja a füstáram, mintha a füstcső alján lenne. Szifonos megoldással a víz mondjuk egy 10 cm-es lefolyó és szifoncsőnyivel lejjebb, távolabb kerül és kisebb felületen "néz" a füstcső felé (lefolyócső átmérőtől függően) - nem közvetlen a füstcső alján terül el jóval nagyobb felületen. Ezt a problémát talán úgy lehetne áthidalni, csökkenteni azt gondolom, hogy a lefolyócső minél kisebb keresztmetszetű legyen (de ezt nem akarnám, mert ha már újabb alkalommal kell hegeszteni, akkor már egy 20-30 milliméter átmérőjű csőben gondolkodom ami nemcsak lefolyócső lenne, hanem tisztító cső is, amin a cső felülről történő tisztítása után a koromport is ki lehessen sepregetni valamilyen csőkefével és ne felülről kelljen a fellazított koromport kiporszívózni az U rész aljából), vagy a lefolyócső és a szifon közé kellene betenni egy mindössze pár milliméteres szűkítőt. Ezen a pár milliméteres lyukon már tényleg kevés nedvességet tud "visszaszívni"/párologtatni a füstáram.
"hanem hogy csak kevéske. 1 liter víz hihetetlenül soknak tűnik, nem tudom 1 kg száraz fában mennyi nedvesség lehet"
A fa által termelt hő kb 80 százalékban a felmelegedő fa által kibocsátott fagáz elégéséből származik. Tehát amikor a tűzben gyönyörködsz, akkor túlnyomórészt gázlángot nézel :)
Ez a fagáz túlnyomórészt szénhidrogén gáz.
Szénhidrogén gáz égése:
- a szén oxidálódása során széndioxid eletkezik
- a hidrogén oxidálódása során hidrogén-oxid, magyarul víz(pára) keletkezik
Tehát amikor nulla víztartalmú fát égetsz, akkor is vizet gyártasz
Ráadásul mivel tökéletesen száraz tüzelő csak laboratóriumban létezik, ezért ehhez az oxidált hidrogénhez jön még hozzá a tűzifa víztartalma ami nem kiszárított tűzifa esetén fa-kilónként meghaladhatja akár a 3 deci vizet (jó száraz tűzifa esetén kb 1,1-1,3 deci/kg).
Nem vagyok tüzeléstechnikai szakember, ezért talán még az is előfordulhat, hogy egyszer csak annyi víz gyűlik össze az "U" csöved aljában, hogy a víz teljesen feltölti az alsó csőszakaszt, így elzárja a füstgáz útját.
"hogy akadályozzam meg, hogy füst se szivárogjon ki ezen a csövön"
Már többször is írtam: a kályha-kémény rendszer leveő ellátásában a kéményhuzat úgy működik, mint egy szívó ventilátor, ettől kap levegőt a tűz és azért nem hal meg füst (és szénmonoxid) mérgezésben mindenki, akinek nem tökéletesen tömített a fűtőrendszere, mert minden résen/nyíláson BEFELÉ áramlik a levegő, márpedig ahol beszívás történik, ott a füst nem tud kijönni. A fatüzelésű fűtésrendszerek 95 százaléka tele van kis illesztési résekkel, repedésekkel, ha nem működne a "kémény" nevű elszívó ventilátor, ezrek halnának meg gázmérgezésben minden nap :)
Szóval ahogy a füstcsövek közötti illesztési réseken, úgy a kondenzvíz csövön sem jön majd ki füst.
Viszont levegő beszívás ott is lesz, ami rontja a tűztér levegő ellátását (a kémény fals levegőt kap onnan) ezért a kondenz lefolyó csőből kanyararíts egy szifont (hasonlót mint a mosogató alatt van), abban mindig marad egy kis víz, ami megakadályozza, hogy ott illegális levegő-beszívás legyen a kémény felé.
"levegőszabályozóját akkor szabad csak zárt állásba helyezni, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett és már a parázs sem izzik benne."
Nem vagyok faszakértő (elnézést a csúnya szóért), ezért honnan lehetne megtudni azt, hogy miután a tűztérben a fa teljes keresztmetszetében elérte az 5-600 fokot (= tiszta parázs) az után termelődik-e egyáltalán fagáz, vagy onnantól már csak szén égése folyik. Mert ha parázsból már nem kell számítani gázra, akkor tiszta parázs esetén a teljes levegő-elvétel már nem okozhat robbanás veszélyt (csupán energia-pazarló).
illetve amit még kérdezni akartam, hogy ha csinálok egy ilyen kifolyó csövet ahol a kondenzvíz kifolyhat, hogy akadályozzam meg, hogy füst se szivárogjon ki ezen a csövön (mivel ugye ugyan abba a térben van a füst és a kondenzvíz is)?
Értem, köszönöm. Nem gondolom, hogy egyáltalán nem lesz kondenzáció, hanem hogy csak kevéske. 1 liter víz hihetetlenül soknak tűnik, nem tudom 1 kg száraz fában mennyi nedvesség lehet, azt kellene tudni, hogy 5-6 kg (egy rakás) száraz fa mennyi vizet tartalmaz, ez a max ami egy felfűtés során kondenzálódhat. Minden esetre elgondolkodom a leeresztőcsövön már az elején, csak ez a pluszmunkán és tömítettségi kockázaton kívül a könnyű szétszerelhetőséget jelentősen rontja (pl. arra is gondolok, ha bebukom a projektet, az elemek fél felhasználhatók legyenek máshol).
"A fűtési berendezés levegőszabályozóját akkor szabad csak zárt állásba helyezni, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett és már a parázs sem izzik benne. Cserépkályha esetében, amennyiben ez a lezárás előbb történik meg, akkor a még el nem égett gázok a levegővel keveredve robbanó elegyet alkothatnak, ami az egész cserépkályhát szétvetheti."
A füstgázból (savas) víz csapódik ki minden felületen, ami kb 55 fok alatt van,
Amikor a füstgázt letereled a víztartályba, akkor a cső fala még hosszú ideig nem lesz 55 fokos (pláne, amikor egy téli éjszakán kinn parkoltál a járművel és reggel a víztartály mínusz 15 fokról indul ;) márpedig amíg a cső fala (tehát tulajdonképpen az összes víz) el nem éri az 55 fokot, mindaddig tönbbé-kevésbé vizesedni fog a csőfal.
Még valami: ha a kicsapódott kondenzvizet nem vezeted ki, tehát hagyod, hogy a cső alján összgyűlt víz onnan párologjon el, akkor ezen víz a párolgáshő-mennyisége hűteni fogja a drága pézé felmelegített víztartályodat (ha jól saccolom: elpárologtatott literenként kb 0,6 kWh hő megy veszendőbe). Tehát a kondenzvíz kivezető cső és az alá rakott befőttesüveg energetikailag sem rossz befektetés.
Mekkelek, 0l0, köszönöm az észrevételeket javaslatokat.
"Készülj fel kondenzvíz megjelenésére/elvezetésére is."
Ez az amire nincs egyszerű megoldás, egyelőre azt tervezem, hogy az "U" ág vízszintes része kicsit lejteni fog az "Y" bekötőt (itt tisztítónyílás) tartalmazó függőleges csőszakasz felé, hogy itt gyűljön össze, ha összegyűlik és első körben kiszippantom, vagy bevezetek egy vékonyabb vascsövet, amit kivizetek a tisztítónyíláson és így szippantom ki majd valamivel. B terv. hogy leeresztő/lefolyót hegesztetek a legmélyebb részre ész kivezetem a csövet a tartályon keresztül is - ez elég bonyolult és sok munka remélem erre nem lesz szükség.
Azért vagyok bizakodó egyébként, hogy nem lesz kondenzvíz, mert egyrészt itt tényleg csak akkor fog füstgáz menni amikor már bemelegedett fullra a rendszer fullos huzattal (szerencsére huzatom van bőven a csőrendszer hihetetlen gyorsan bemelegszik - direkt így terveztem és építettem - , a lakóbuszba pedig úgyis már vezérelt ventillátor lesz), másrészt mivel időszakosan van csak használva a rendszer, amikor nincs használva, kinyitom mindig a kandalló levegő szelepeit teljesen, hogy az esetleges nedvesség a huzattal kiszellőzzön. Szóval, ha 2-3 napi rendszerhasználat után gyűlik is össze kondenzvíz, az a következő 2-3 használaton kívüli időszakban kipárolog a huzattal.
Igen én is azért döntöttem alapból a két függőleges ágba való pillangószelep beépítésével, hogy a főág semmiképp se záródhasson teljesen el.
0l0, örülök a példádnak, mert az alapján is jól saccolom, várom, hogy 2-3 óra alatt fel tudja majd fűteni a rendszer a 300 L vizet. A kandallóm 10 KW-os (névlegesen amit szükség esetén tudok fokozni), a felület pedig 0,75 nm. Füstgázterelésem viszont biztosan nem lesz, annyit tudok tenni helyette, hogy szükség esetén a pillangószelepekkel fékezem a füstáramot, így több idő alatt hőt tud leadni az "U" szakaszon ÉS ha marad elég huzat, ami szerintem lesz, mert tényleg nagyon jó huzatom van szerencsére.
Ha mindezek kevesek lennének, akkor még mindig rugalmasan tudom tudom csökkenteni a vízmennyiséget (tekintettel, hogy a füstcső szinte a tartály alján lesz), azért remélem legrosszabb esetben sem kell 150-200 L alá mennem, de még az sincs kizárva, hogy az is elég lesz az éjjeli 6-8 órás hőmérséklet fenntartáshoz. Igyekeztem elég rugalmasra és könnyen alakíthatóra tervezni a rendszert, meg persze hogy minél egyszerűbb legyen. Azt gondolom elég faék egyszerűségű :), na csak működjön is. Most csak az alapkoncepció kipróbálása a cél, hogy egyáltalán működik-e az elgondolás, ha működik akkor a lakóbuszba már úgyis ennek egy sokkal finomítottabb, szenzorokkal és vezérléssel kalibrált és méretezett változata kerül majd beépítésre.
A felfűtési idő attól függ, mekkora tűztérteljesítményt tudsz elérni és a keletkező hőnek milyen hányadát tudod eljuttatni a vizes csőszakaszra. Ekkor még mindig felmerülnek kérdések, mint pl az, hogy a víztér egy akkora és olyan jellegű csőszakaszon mennyi hőt tud elvonni. 300 liter víz 30 fokos melegítéséhez több, mint 10 kWh energia szükséges, 60 fokoshoz mondjuk 25 kWh,
Van több kéményes gáz vízmelegítőm elfekvőben, köztük egy 8 kW-os, aminek kb 0,5 m2 a felülete, amin a hőátadás zajlik, de ennek kb harmada a feneke, amit direktben melegít a gázláng és kétharmada a füstcső, ami a füstgázból von el hőt. A füstcső hosszú vékony melyen ráadásul végigfut egy terelő, hogy ne tudjon hirtelen a közepén átszaladni a forró füst, hanem odaszoruljon a cső falához. Ez utóbbi fatüzelésnél reménytelen dolog. Én attól tartok csalódni fogsz az elképzelés megvalósításánál, de ne legyen igazam...
Bizonyára van erre valamilyen elnagyolt számítási lehetőség, de a hibája valószínűleg túl nagy volna egy ilyennek.
Eleve több dolog is befolyásolja az ideális mennyiséget, mint pl a kályha begyújtáskori hőmérséklete, a tüzelő minősége, a leégésének időtartama, a járatrendszer jellege, a kályha szerkezete és beépítési módja, sőt az aktuális hőigény is. Még ezek ismeretében is nehéz megmondani mi az ideális, mert a termikus hatásfok nem
hirtelen romlik le az égés során, hanem fokozatosan.
Az egyik jó módszer, ami nem igényel számolgatást, tapasztalati alapon annyi fát berakni, ami a leégés után a kályha felületeit és belsejét kellően meleggé teszi, hogy a következő tervezett begyújtásig megfelelő hőt adjon le, de nyilván nem olyan mennyiséget, amitől károsodik a kályha.
Ha hozzáférhető a kályha kéménybekötő idoma, annak a forrósága is jellemzi a termikus (hőelvonási) hatásfokot az égés során, oda lehet tenni hőmérőt is egy kis szigetelőanyaggal takarva és figyelni mikor mennyire melegszik fel, de kézzel is ellenőrizhető. Esetleg, ha könnyen megoldható mehet akár a kéménybe is füsthőmérő. Az ilyen adatokból aztán elég jól meg lehet becsülni, mikor milyen mennyiség van az ideális közelében.
Szerintem nemigen indokolt 200 C fok fölé engedni a kályhából távozó füsthőmérsékletet cserépkályhánál (meg máshol sem nagyon).
Legyen inkább két csappantyú az oldalágakban. A füstgáz fő áramlását veszélyes dolog teljesen elzárni. Füstgáz céljára nem véletlen, hogy nemigen csinálnak tökéletesen záródó pillangószelepeket.
"Amikor már elég meleg a kémény (tehát elég erős a huzata) ahhoz, hogy a hosszabb úton át is képes kiszívni a füstöt..."
Vigyázat: ha a kémény nem eléggé magas és/vagy nem eléggé meleg, akkor talán soha nem lesz olyan erős huzata, hogy a hosszabbik úton át is elég sok levegőt biztosítson a tűznek. Tehát készülj fel rá, hogy a kéményt talán magasítani és/vagy hőszigetelni kell majd.
hogy mennyi időn belül fogja felmelegíteni a rendszer ezt a víztömeget arra én is szerettem volna előzetes számításokat végezni, de aztán feladtam, inkább megpróbáltam összehasonlítani a gyári termékekkel. De tényleg érdekelne, hogy mennyi idő, míg 95 fokra felmelegszik e víztömeg, de csak ezeket az adatokat tudjuk hozzá: füstgáz hőmérséklete amit adott esetben meg tudnék mérni, a füstcső tömege és felülete, víz tömege 250 L. Abban bízok, hogy egy 2-3 óra alatt azért fel tudom majd fűteni, ha nem úgy csökkentem majd a víz mennyiséget.
Talán egyszerűbb lenne inkább csak a második (magasabban lévő) közösítési pont után betenni egy második füstcsappantyút. Ez persze csakis akkor lehet lezárva, amikor a tűztérben már az utolsó milligramm éghető anyag is elégett.
Többféle cserépkályha építési mód létezik, ezért csak a kályha méretéből tudtommal még nem lehet biztosan tudni, hogy mekkora a hőtároló tömege. Szerintem folyamatosan mérni kellene a füstgáz hőmérsékletét vagy a kályha kimeneti pontján, vagy a kéményben (a födém síkjában) és abból a hőmérsékletből láthatod, hogy mikor tüzelsz pazarlóan.
Köszönöm az észrevételeket. Mint írtam elég speciális igényeknek kell teljesülniük, ezért a szokatlan kialakítás,de dióhéjba csak: 1. Ezt a rendszert egy lakóbuszba tervezem, kísérletezem ki, ahol fontos a fagyvédelem és esetleges fagykár minimalizálás (egy helyen egy tömegbe legyen a hőtároló víztömeg, ne fagyveszélyes vékony csövekbe, csövezés lehetőleg egyáltalán ne legyen), mivel nem folyamatos, hanem időszakos használatra kell tervezni 2. fontos a rendszer mobilitása, ezt kb. fél óra alatt szét lehet szerelni és 1 óra alatt installálni másik helyen, 3. kompakt helyigény és elrendezés, minél kisebb helyet vegyen igénybe a rendszer, 4. a lehető legegyszerűbb, legbiztonságosabb, leginkább önműködő legyen a rendszer, 5. súlyra a lehető legkönnyebb legyen a rendszer (lakóbusz súlykorlátozás).
A füstcső víz alatti része 2 mm-es vízbiztosra hegesztett csövekből lesz kialakítva. A képen nem rajzoltam be, de még egy „y” 45 fokos bekötőidőm lesz tisztító nyílásnak a „U” csőrendszer egyik függőleges ágában. Igazából arra számítok, hogy nem sokat kell majd tisztítani, mert az „U” ágat már csak felmelegedett rendszer esetén kapcsolom be, valamint ekkor már levegőfojtás nélkül égetem a fát.
A 250-300 L víz kb. 0,75 nm füstcsővel érintkezik. A tartályt kb. úgy tervezem szigetelni mint ahogy a puffertartályokat szokták (ennek még nem néztem utána, addig ötleteket szívesen fogadok).
A puffer lényege ez esetben az lenne, hogy az este kb. 20 fokra felfűtött levegőt a reggeli újra begyújtásig nagyjából szinten megtartsa óránként 1-3 KWh fokozatos teljesítményleadás mellett (a szigetelésen létrehozott kisebb zárható/nyitható szellőző nyílásokon keresztül). Hőtároló tömeg kvázi egyáltalán nincs az egész térben (lakóbusz – vagy jelen esetben kísérleti helyként pince belső fali szigeteléssel).
Mivel szezon van, én pedig még inkább tökéletesíteni akarom a cserépkályhás fűtési tudásom, így megkérdezem: a kályha méreteit megadva ki lehet számolni, hogy mennyi az ideális famennyiség, amit egyszerre el lehet/szabad tüzelni?
Ezen teljesen el lehet zárni a levegőt (primer és szekunder), de ilyenkor -természetesen- nagyon bekormolódik az üveg, valamint megindul a lecsapódás a kéményben.
Én azt a módszert találom legjobbnak a teljesítmény szabályozására, hogy csak kevés fát teszek a tűztérbe. Meglepően kevés parázsból is be tudja gyújtani a rárakott újabb adagot, tehát így is teljesen kényelmes a fűtés.
A háromból elég kettő, de szerintem elegánsabb és kezelhetőbb volna, ha az elágazásnál egy útváltóval oldanád meg a dolgot. 3 állás: nagyjából zárt, rövid út, vizes út
Nem számoltam utána, de érzésre kevésnek találom a füstcső hőátadó felületét ahhoz, hogy ennyi vizet 95 fokra emeljen. Kérdéses még számomra a tartály hőszigetelése, a füstcső vízmentes szigetelése, és a szigetelés melletti takaríthatósága. Hiszen ebben az "U" alakú csőben szépen meg tudnak gyűlni dolgok, és a takaríthatósághoz szétszedhetőnek, ugyanakkor vízmentesnek is kell lennie.
Igazából a vízteres füstgáz hőcserélők nem így néznek ki sem háztartási, sem ipari méretben.
Én a Te helyedben inkább egy szabványos függőleges áramú kisebb kapacitású vízteres füstgáz hőcserélőt építenék be, egy gyári bojlert, és egy keringető szivattyút. Így biztonságosabb, és hatékonyabb lehetne a hőtárolás.
Én is ebben a dilemmában vagyok... El akarom kerülni a majdani esetleges túlfűtést. Vajon lehet egy ilyen kandallóban "kicsit" tüzelni? Teljesítmény adatok alapján igen, de a mérete alapján nem gondolnám.
A holnapi nap folyamán kiszerelésre - eladásra fog kerülni egy 30kw kratki vízteres kandallóbetét. Akit érdekel jelezzen nekem. Bővebb infó holnap illetve képek is feltöltésre fognak kerülni.
pont kiszellőzési dilemmában vagyok én is, így szívesen veszem a tanácsokat mit javasoltok. Van egy spéci "vizes tömegkályhám", ami az alábbi skiccrajz mutat. Alapból az a felállás, hogy van a kandalló betét és egy kb 2,5 folyóméteres füstcső a helységen belül. Csalódtam kissé a "folytonégésben" így muszáj valamilyen utólagos hőtárolási megoldás. Annak sok és bonyolult oka van hogy miért ilyen megoldást választottam szóval ezt most nem részletezem, de ahogy a képen is látszik, a füstcsövet egy a kandalló mellé helyezett 300 l-es víztartályba akarom vezetni kerülő úton. Ha már bemelegedett a rendszert, akkor az 1-es huzatszabályzót zárom, így az a forró füst az "U" alakú füstcsőben halad felmelegítve a 300 l vizet 95 c fok környékére. Jövő héten már megépítem a rendszert, de felvetődött a 2-es és 3-as huzatszabályzók esetleges szükségessége, mert miután felfűtöttem a tíztartályt és az 1-es huzatszabályzót újra nyitom - miközben egyébként a leégett fa után természetesen már lefojtom a kandalló levegőbemeneteit - még így is a most már használaton kívüli "U" alakú füstcső ebben a fázisban meg éppen kihűtheti a puffert, mivel ebben az esetben a a füstcsövet a tartályban lévő víz tartja melegen és adja át neki a hőt. És bár nincs nagy huzat az "U" füstcsőben lévő meleg levegő mégiscsak felfele, kifele fog szállni. Én ettől félek. Ezért gondoltam még két huzatszabályzó beépítésére, méghozzá úgy hogy tökéletesen záródóra alakítom át (pótolom, tömítem ki). De még az 1-es huzatszabályzót is átalakíthatom tökéletesen tömítőre, hiszen a huzatszabályzók itt most nem teljesen az eredeti funkciójukat töltik be, hogy teljesen le legyen lezárva a kémény azt a kandalló levegőszabályzói megoldják.
Szóval mi a véleményetek, szükséges lehet beépíteni még a 2-es 3-as huzatszabályzót is a rendszerbe hogy az "U" füstcsőalakzat leégés után ne hűtse ki a puffert?
Mondjuk alapesetben csak egy sima belső levegős kályháról beszéltem, melynek az ajtaja vagy jól zár vagy nem. A lényeg nem is a megoldhatatlansága a dolognak, hanem, hogy hőtárolósnál jelentősebb lehet a veszteség, ha erre nem figyel az ember.
"Amúgy az elzárhatatlanság hőtárolós eszközöknél jelent igen nagy gondot, mint pl cserépkályha, tömegkályha, itt a veszteség nagy lehet ha egész nap jelentősebben huzatol a tűztér..."
Ez elég könnyen orvosolható egy jól záródó pillangószelep beiktatásával a külső levegő csövén, és szvsz sokkal jobb mint a kályhák kémény retesze, amely felvet jogi kérdéseket is - nem engedélyezik - és felvet biztonsági kérdéseket is.
A kátrány az elégetlen fagázból gyártódik. Aki elég levegőt ad a tűznek (tehát nem fojtja le az égést), annál az összes fagáz el tud égni, így nem termelődik kátrány.
A "folytonégés" levegő-lefojtással működik, de megoldható, hogy a tűz első, gáz-égető szakaszában még nem sajnáljuk tőle a levegőt, a szén-égető (parázs) szakaszban viszont valószínűleg viszonylag büntetlenül fojtogathatjuk.
A kondenzvíz az 55 fok alatti felületeken csapódik ki. Aki olyan kályhát/kéményt használ, ami gyorsan fel tud melegedni (tehát kicsi a hőtárolása), annál nem lesz gond a kondenzvíz kicsapódással. A vízteres kályhák túlnyomó része nem képes gyors felmelegedésre, ezért vagy olyan anyagból kel(lene) csinálni őket, aminek nem számít, hogy (savas) víz csorog bennük, vagy tudomásul kell venni, hogy ez a jelenség rövidíti az élettartamát, vagy meg kell akadályozni, hogy 60 foknál hidegebb felület legyen bennük.
Valójában az ilyen "hülyebiztos" megoldások nem szorítkoznak vízteres kandallókra. Nekem volt egy egyszerű wamsler, azt sem lehetett normálisan lezárni. Bármilyen tűzteret el lehet gázosítani és fel lehet robbantani, ha elzárásra kerül égés közben. A víztér felrobbanása más okból következik be.
Így aztán vízteres kályha is lehet teljesen zárható, ez nem kizáró ok.
Szerintem a gyártó ízlés szerint eldönti, hogy a műszakilag korrektebb és hatásfok szempontjából jobb teljesen elzárható megoldást, vagy az ilyen szakszerűtlen használat esetén valamivel biztonságosabb el sosem zárhatót alkalmazza. Most azokról az esetekről nem beszélek, amikor az el nem zárhatóság igénytelen kivitelezés, vagy gyári hiba eredménye.
Amúgy az elzárhatatlanság hőtárolós eszközöknél jelent igen nagy gondot, mint pl cserépkályha, tömegkályha, itt a veszteség nagy lehet ha egész nap jelentősebben huzatol a tűztér...
Az én kandallóbetétem (edilkamin idro 30) tűzterét 30 liter víz veszi körül. Míg fel nem melegszik rendesen, csorog a kondenzvíz a tűztér belsején. Ebből később szemmel látható kátrányos kirakódás keletkezik. Ha ez zajlik le szemem láttára a tűztérben, akkor mi játszódhat le egy tisztességesen lefojtott égésnél egy szigeteletlen kéményben? Úgy gondolom, hogy a vízköpeny normál tüzelés mellett is eléggé elhűti a füstgázokat.
Neked esetleg mások a tapasztalataid? Korábbi hozzászólásaidból úgy ítélem meg, nem tapasztalatszerzés miatt kérdezted.
"Új építésű, korszerűen szigetelt, gáz - padlófűtéssel megoldott, családi házat építek a közel jövőben."
Ha VALÓBAN profi lesz a hőszigetelés (13-15 centi és valóban hozzáértő által felrakva), akkor az a ház bármilyen kis kandallóval túl lesz fűtve.
Persze hangulatnak nagyon szép a tűz látványa, hét végén vagy esténként be lehet gyújtani (valószínűleg csak nyitott ablak mellett), de ilyen célra nem vásárolnék drága, magas hatásfokú kandallót, elég, ha csak a külsejére koncentrálsz, pl jó nagy ablaka legyen.
Esetleg megoldhatod, hogy a kandalló által legyártott hő nagy része a lakás helyett a kéményt/külvilágot fűtse:
- körbe lehet burkolni hőszigetelő anyaggal (pl Ytong)
- a kandallót körülvevő burkolatban ne legyenek meleg levegő keringető (alul be- fekül kiengedő) nyílások
Ekkor a burkolat belsejében lehet olykor akár 200-350 fok is , de ebből a hőből viszonylag kevés fogja a lakást fűteni.
"hiszen a vízteres betéteket nem is szabad teljesen lefojtani"
Miért nem szabad?
"Az én vízteresemnek nincs is füstgáz csappantyúja."
Ha egy tűztérnek jól el lehet zárni az alsó levegő bemeneteit, akkor nem igazán van szükség felső lezáró csappantyúra. Persze magas hatásfokú fűtőberendezéseknél minden apróság számít, azoknál jó, ha van ott is egy plusz levegő-fék.
Talán így lehetne legegyszerűbben megfogalmazni a "folytonégést":
Tüzelési mód azok számára, akiknek a kényelem fontosabb, mint a hatásfok.
Egyes kályhák lehetővé teszik ezt az üzemmódot is, persze ezek többségében lehet akár magas hatásfokkal is tüzelni, de ha a tűznek mindig annyi levegőt adunk, amennyit ő szeretne magának (magas hatásfokú égetés), akkor nem lesz 10 óra múlva parázsunk :)
Vegyél egy kisebb külső levegős kandallókályhát. Haas Sohn, jotul, thorma hasonlót. viszonylag sokáig elvan 1-2 hasáb fával, nem fűt szét, és megspórolod a kandallósok munkadíját......
A beépített kandalló nagy lesz a jól szigetelt házadba... fojtogatni meg nem egészséges az égést és nem csak a hatékonyság miatt!
"Arra már régóta kíváncsi vagyok, hogy mi alapján mondhatjuk egy kályhára/kandallóra, hogy folyton égő? Vannak kritériumok? Pl. visszafojtva 'x' kg. fával 't' ideig kell olyan parazsat tartania, amivel 'y' nedvességtartalmú 'z' keresztmetszetű tüzelőanyagot begyújt? Vagy mi?"
Ez egy franciák által kitalált szabvány. Azt jelenti, hogy a készülék képes a parázságy kialakítása utáni egyszeri tüzelőrárakással olyan parazsat tartani, hogy 10 órás parázságyat tartani és újragyújtás nélkül tudsz újabb adagot ilyenkor rátenni.
Hogy ez jó -e?
Ez egy netto baromság! Miért fáj az valakinek, hogy meg kell gyújtani egy újabb gyufát?!
Hogy ezt milyen áron éri el? Kátrány, korom mindenfelé....retkes üveg, fekete samott.....
Akinek kell csinálja, de egy szénmonoxid érzékelőt pattintson fel a gyerek ágya fölé!!
A német módszert jobbnak tartom. Kisebb tűzterek és többszöri rárakás - 1-2 hasábbal - és nem fojtják agyon.....
Nekem ez a Szerb van vízteresben.Ez képes folyamatosan üzemelni :) a pillangó szelep majdnem teli zárja el a kémény kipufogását!!Amikor megnéztem először kételkedtem benne ,hogy ezek a Szerbek normálisak -e?Gondoltam lehet selejtes és majd sebaj a negyedét kivágom és kipufog ez majd.És körben olyan 5-6mm es rés van csak.De müxik!!70cm-es hosszú égéstere van.Asszem Romero Etaz névre hallgat.
Elsősorban akkor lehet érdemes, ha van olcsón/ingyen jelentős mennyiségű bele való fa. Ekkor sem biztos, hogy hamar megtérülő beruházás egy komolyabb kandalló. Persze a bizonyos mértékű energiafüggetlenség és a tűz szeretete is lehet indok. Egy zárt égésterűnél a visszafüstölés nem kellene előforduljon.
Új építésű, korszerűen szigetelt, gáz - padlófűtéssel megoldott, családi házat építek a közel jövőben. Terveztünk zárt égésterű kandallót, de sok-sok cikket elolvasva elbizonytalanodtunk. A leírt tapasztalatokból úgy látjuk, hogy nem igazán használják ki a kandallót. Egyrészt mert túl hamar, túl meleg lesz. Másrészt a begyújtáskor keletkező füst szagot sokan nem szeretik...Mi a tapasztalatotok? Érdemes ebbe feccölni ennyi pénzt ha nem fő fűtésként tervezett?
Ezek alapján jól gondolom, hogy vízteres folyton égő nem is létezhet, hiszen a vízteres betéteket nem is szabad teljesen lefojtani. Az én vízteresemnek nincs is füstgáz csappantyúja. A friss levegő szabályozható ugyan, de ott is a pillangószelep tányérjának hiányzik kb. 30%-a. Ezt szánták "hülyebiztos" megoldásnak.
Amúgy így is meg tudom azt csinálni, hogy rárakás után 6-8 órával még nem kell gyújtani.
A "folytonégő" tűztérnek hivatalos definíciója nincs.
A parazsat több órás elnyújtott izzásra rákényszeríteni csak komoly levegő-elvétellel ehet, tehát azon tűzterek nevezhetők folytonégőnek, amelyek légellátását (szinte) nulláig le lehet csökkenteni.
Laikusok nem tudják, de a legtöbb kályha/kandalló levegő ellátását lehetetlen teljesen elzárni (pl az üvegtisztító és/vagy a harmadlagos levegő nem szabályozható).
Megjegyzés: a lefojtott égetés csökkenti a tüzelés hatásfokát és kátrány képződést is okozhat!
Arra már régóta kíváncsi vagyok, hogy mi alapján mondhatjuk egy kályhára/kandallóra, hogy folyton égő? Vannak kritériumok? Pl. visszafojtva 'x' kg. fával 't' ideig kell olyan parazsat tartania, amivel 'y' nedvességtartalmú 'z' keresztmetszetű tüzelőanyagot begyújt? Vagy mi?
Igazán köszönöm gyors és kielégítő válaszodat. Lehet,hogy rosz helyen járok , azt hittem ,hogy ez egy szakmai topik ,nem pedig lef....zó (typ: magyar mentalitás). Ha nem értetted a kérdésemet légyszives maradj a háttérben.
A közeljövőben szeretném lecserélni a régi kandallóbetétemet. A méret adott 67x67x44cm. Elsősorban takarékos, folytonégő tűztérre gondoltam, ebben kérném a segítségeteket, hogy milyen tipust válasszak.
Mihácziék KWL-t forgalmaznak, Sasváriék ZRT-t. Amúgy tudja valaki, hogy mi a különbség ezek között? Ránézésre eléggé hasonlít pl. a lenti képen levö 2, csak tömegben, meg árban látok különbséget. Utóbbi elég jelentös...
Van egy olyan gyanúm, hogy a te kéményedbe akár 150-es csövet is be lehetne kötni,
de valaki sajnos 105-öst épített bele és most inkább minden kitalálsz, csakhogy ne kelljen vésni+malterozni egy-két órát ;)
Egyébként ha közvetlenül a kályha kimeneténél szűkítesz (ahova a füstcsappantyúkat szokták tenni), abból nem lesz baj (feljebb viszont már nem szabad szűkíteni!!).
Persze ha a kéményseprő meglátja azt a szűkítést, addig fogja mondogatni a "tilos a szűkítés" mantrát, amíg le nem ejtesz a földre egy ötezrest... ez akkor is megtörténhet, ha esetleg a kéményseprő pontosan tudja, hogy a kályha kimeneténél veszélytelen a szűkítés.
Azt persze tudnod kel, hogy peches esetben a szűkítés csökkentheti a kályha fűtőerejét.
"akkor annak üzembe helyezését, engedélyeztetését is megoldja valahogy a nagyvilág."
A nagyvilág nem fogja megoldani, de megoldja minden műszaki érzékkel rendelkező férfi ember. Ha nem sk. szól egy mesternek, pl. kőmívesnek kályhásnak és fízettség ellenében elvégzi.
Tehát a feladat, hogy a régi használatos kályhákhoz , tűzhelyekhez használatos becsatlakkozás az a 105 mm kevés. Annak a cseréje. Az a becsatlakozás egyébként falihüvely vagy stucni. Árulnak ilyent. Sőt a leleményes konstruktörök olyan is kitaláltak ami egyik felén nagy amásik felén kisebb. igaz az ára is szép. Talán 2700 ft. Tehát veszel egy ilyent vagy mint én a 120 mm -es füstcsőből levágtam egy 110 mm-est és azt hosszában szétvágtam, így bővíthető és az lett a stucni.
Azután kioperálod a falból ameglévő kis kerestmetszetű stucni és némi bővítés után gipsz masszaával a helyére építed az új bővebb - vásárolt vagy barkácsolt stucnit. Ezzel megvagy.
Most látom : "kőműves munka volt rajta, azt kijavítgattam" hát akkor egy stucni beépítés csak nem fog ki rajtad.
A z általad kíválasztott kandallót megveszed, haza szállítod és a helyére teszed, majd a füstcsöveket összeilleszted. Javaslom a vékony falút, mert tán csak nem az örökké valósának akarod. A vastagfalú jó nehéz és més drágább lényegesen.
Kell még egy vagy kettő könyök, attól függően hogy felső vagy hátsó kivezetésű az a kandalló.
A füstcsövet nyilván a falhoz kell rögzíteni a megfelelő bilinccsel. Általában az egy db. elég.
De ahogy látom, képben vagy :
"Szeretném a dolgokat a lehető leggyszerűbben megoldani. Megveszem a kandallót, összedugom a füstcsövet, aztán ha huzat van, nem füstöl, nincs vízszintes elhúzás, nincs kondenzvíz, akkor nagy baj sincs."
Megfelelő , főleg száraz tüzelő kell és némi rutin a tüzeléshez.
Ha baj lesz akkor úgyis számonkérik rajtad a szabályokat, más helyetted a balhét nem fogja elvinni. Így jobb kihagyni a kéményeseket.
Mindenképpen a kémény bemenet átvésése a jobb megoldás a szűkítőhöz képest. Valószínűleg a kályha használatijában fogsz is találni olyat, hogy szűkíteni nem szabad.
Hogy mennyit kell problémázni azon is múlik, hogy a kémény papíron üzemben volt-e eddig?
Ha igen, akkor különösebb gond ebből nem kéne legyen. Jön a kéményseprő és ha mindent rendben talál el van boronálva (nálunk legalábbis). A kályhához amit veszel vannak papírok, ha azok rendben vannak, összhangban a beépítéssel, és a kémény is le van papírozva, akkor nagyobb probléma nem kéne legyen.
Ha a kémény papíron nincs üzemben, akkor mindenképpen bonyolultabb a dolog, ha egyáltalán nincsen nyilvántartva, akkor nagyon problémás. Szerintem.
A következő szituban vagyok. Adott egy kisméretű téglakémény a falban, amit jól kipucoltunk, szépen huzatol tisztítónyílásnál és füstcső csatlakozásnál is. A kémény rég nem volt használva, ami kőműves munka volt rajta, azt kijavítgattam. A füstcső bemenet a kéménybe 105ös, és kinéztem hozzá egy 120as kimenetű kandallót.
Kérdéseim:
- a kapható 120->105ös szűkítővel megoldható a bekötés? Biztonságilag és hivatalosságilag? A kandalló 11 KWos. Ha ez probléma, akkor a füstcső bemenetet véssük ki 120asra?
- elvégezhetem én, vagy egyéb műszaki érzékkel megáldott személy a kandalló üzembe helyezését, vagy egyéb szakember kell?
- miután üzembe helyeztem (vagy aki), a Főkétüsszel átvetetem, milyen kritériumoknak kell megfelelni, hogy ne legyen gond? Nem mondanak semmit, csakhogy kérjek előzetes véleményt 1.5 hónapos reakcióidővel, de ne komolytalankodjunk már. Biztos megvannak ennek a standard szabályai, ami alapján nen leaz gond. Tisztítónyílásos könyök, falhoz rögzített füstcső? Kell egy mester aki kivitelez, nyilatkozik hogy minden biztonságos és szabályos? Ha igen hol lehet ilyet találni?
Szeretném a dolgokat a lehető leggyszerűbben megoldani. Megveszem a kandallót, összedugom a füstcsövet, aztán ha huzat van, nem füstöl, nincs vízszintes elhúzás, nincs kondenzvíz, akkor nagy baj sincs.
Meg egyébként is, ha bebattyogok a praktikerbe, hogy vennék egy kandallót, akkor annak üzembe helyezését, engedélyeztetését is megoldja valahogy a nagyvilág. De hogy?
Az enyém egy 660x440-es légfűtő betét, névlegesen 13kw. Kifogástalan, masszív kidolgozás, felsőkategóriás szabályozhatóság, pillangó szelep ( bár ez tök felesleges ), vastag samott.
Főfűtésnek szánom, még alakul a beépítése, de már elég sokat fűtöttem vele próbából...
A folytonégést egy pr mítosznak tartom. Nekem nem megy vele, lehet, hogy ha később jobban ráérzek tovább tudom majd nyújtani ....
Ahol vettem ott már nem árulják, de tudtommal Mihácziék árulják, és Sasváriék is Kosdon.
Ennek a kéménycsonkja 160-as, így szépen illeszkedik a 180-as kéménybe.
Pl. hogy melyik típus (vízteres, vagy sem), mekkora kéménybe kötve (nem fordul-e elö, hogy a füst ajtónyitogatáskor a lakótérben köt ki), folytonégö-e és ha igen mennyire müködik a valóságban, milyen a szerkezet kidolgozásának minösége, honnan vásároltad (ügyfélbarátok-e), mióta használod (kiegészítésnek, vagy föfütésnek) stb. Ilyen általános tapasztalatok érdekelnének.
Nem sürgős a dolog - ahogy írtam is - csak egy hosszú beszélgetés miatt már a második oldalon volt a kérdésem és odáig sokan nem lapoznak vissza, ezért dobtam fel újra, nem akartam senkit sürgetni.
A javaslatod jogos, lehet több részletbe kellett volna feltennem :)
Egy-két kérdésre öt perc alatt lehet válaszolni, öt szabad perce sok embernek akad.
Húsz kérdésre viszont egy óráig tart válaszolni, ennyi ideje valószínűleg soha senkinek sem lesz.
Tehát ha egy fórumban nagyon gyors válaszokat szeretnél, akkor úgy fogalmazd meg a kérdésedet, hogy azok megválaszolása ne legyen időigényes. Ez nem csak a kérdések darabszámára vonatkozik, de a megfogalmazására is: sok kérdést meg lehet úgy is fogalmazni, hogy egy-két szóval is meg lehessen válaszolni rá.
Igen, a kandallóban gyári tűztér van, időszakos fűtésre használjuk, átmeneti időszakban többet, télen inkább látvány/hangulat miatt, de ki tudja mi lesz a jövőben :)
A mennyezettel kapcsolatban az érzem problémának, hogy felül függesztett gipszkarton mennyezet van, felette pedig fafödém, üveggyapot szigeteléssel?
Illetve a kandalló hátulján is ytong falazat van, mögötte megy egy antenna és egy elektromos vezeték. Ez mennyire rizikós? Felmelegedhet annyira, hogy gond legyen? Ez az ok amiért gondoltam, hogy hátulról szigetelem.
Tehát tegyél alulra is szellőző rácsot/rácsokat. Minél több hő jön ki abbaól az elzárt térből, annál jobb.
A tömítésekre . Én eddig mindig gipszes masszát használtam, nem éreztem szükségét más szerves ...plaszt -nak. De hát a divat.
vagy 10 -15 tüzelő berendezést csatlakoztattam a kéményeimhez.
Gondolom ez a kandalló a látványon kívül fűtésre is szolgál.
A fűtőberendezések és a kemencék között a főkülönbség, hogy :
a fűtőberendezésekből a hőt el kell szállítani minél hatékonyabban,
a kemencékben pedig minél hatékonyabban bent kell tartani a hőt. A különféle technológiai folyamatok céljából. Pl. olvasztás, sütés, máz ráégetés, tégla kiégetés, vas izzitás stb..
Ezért a kemencéket minél jobban szigeteljük , annál jobb.
A fűtőberendezések célja viszont mint fentebb írtam, az intenzív hőleadás.
Az égés viszont csak magas hőmérsékleten az igazi a ,tökéletes. Van itt azért ellentmondás. Nos ezért is nehéz a fűtőeszköz konstruálás.
Egyszer törekedni kell a tökéletes égésre, másfelől a tökéletes és főleg szabályozott hő leadás an cél. Ezt megoldani .... De eleink is megoldották.
A bemutatott kandallóban gondolom egy gyári tűztérnek nevezett doboz, hivatalos nevén tűztér lakozik. Acél,
öntvény mindegy.
Nos ezt érintésvédelmi és esztétikai okok miatt burkolják. Ez is ok. De csak annyira kell , hogy azért a kívánt mennyiségű hő kijöjjön.
Tehát legyen alul felül megfelelő szelvényű szellőző.
A felső szellőző feletti holt tér. Mi legyen azzal ? Én nem variálnék. Legfelülre beépítenék körbe pl. 4db kerek szellőzőt, aztán ott is jöhet kifelé a meleg. Hiszen az a cél.
Köszönöm a választ, nem akartam türelmetlennek tűnni, csak épp egy hosszú beszélgetés közepébe került a kérdéseim és úgy gondoltam a 2. oldalon már kevés az esély, hogy valaki foglalkozik vele :)
"Már többször megkérdeztem kályhásokat, hogy írják le néhány sorban EGYÉRTELMŰEN, hogy mi különbözeti meg a tömegkályhát miden más kályhától. Nem voltak képesek rá, csak zavaros hebegés vagy nevetséges mellébeszélés volt az eredmény."
Ez pontosan így van.
Ma már előre gyártott betétekkel is lehet csinálni. Bárhogy. De itthon kisajátították egy-két fajta járatos kályhára ezt a szót hogy "tömegkályha", pedig ahol elterjedt, ott mindenféle tömeges, tégla, kő, fém-kő stb, csempe.... ezt jelenti.
"A tömegkályha attól tömegkályha, hogy két kályha van egymásba építve, belül egy tiszta samott "kályha", körülötte pedig egy külső "burkolat", mely lehetne egy másik kályha is. Közte légrés."
A tömegkályha áll egy AKÁRMILYEN anyagú, formájú és színű tűztérből
és egy (tűztér által fűtött) hőtároló tömegből, ami AKÁRHOL lehet, pl körülötte, vagy akár egy méterrel arrébb vagy a szomszéd szobában is, attól ez még ugyanúgy tömegkályha lesz.
Már többször megkérdeztem kályhásokat, hogy írják le néhány sorban EGYÉRTELMŰEN, hogy mi különbözeti meg a tömegkályhát miden más kályhától. Nem voltak képesek rá, csak zavaros hebegés vagy nevetséges mellébeszélés volt az eredmény.
Tehát mindent tömegkályhának tekintek,
- aminek a hőszükséglethez képest jelentős hőtároló tömege van,
- ezt a tömeget fával lehet felfűteni,
számomra a tömegkályhának ennél több feltétele nincs.
Az amit te mondasz legfeljebb téglakályha. A tömegkályhánál nehezen lehet elvonatkoztatni a tömegtől. Értem én amit írsz, csak minél kisebb egy kályha annál hamarább ki is hűl, tehát a funkcióját nehezen látja el így....
"Attól tömegkályha, hogy jelentős hőtároló tömege van, ezért a tűz leégése után még sokáig hőt tud leadni." ATTÓL :) még nem tömegkályha, mert ez igaz a cserépkályhára is! A tömegkályha attól tömegkályha, hogy két kályha van egymásba építve, belül egy tiszta samott "kályha", körülötte pedig egy külső "burkolat", mely lehetne egy másik kályha is. Közte légrés.
"És ez akkor mitől tömegkályha? Legfeljebb kályha. Tömeg nélkül...."
Attól tömegkályha, hogy jelentős hőtároló tömege van, ezért a tűz leégése után még sokáig hőt tud leadni.
Mihez képest "jelentős"? A hőszükséglethez képest.
Egy profi passzívház átlagos hőszükséglete a fűtési szezon alatt kb 4 W/m2, az átlagos tömegkályha tulajdonos viszont szarik a hőszigetelésre, az ő házaik átlagos hőszükséglete 50-70 W/m2. Tehát egy passzívházban 15-ször kisebb hőtárolású kályha fog pont ugyanolyan jól fűteni, mint a szokásos hatalmas tömegkályhák a szar hőszigetelésű házakban.
Persze passzívház jóságú épület igen kevés van, ezért írtam "mosógép méretű" tömegkályhákat. Mert ha 4 W/m2-es szuperház nem is, de 15-20 W/m2-es átlagos hőigényű házakat könnyen össze lehet hozni, többnyire ilyenek fognak épülni a közeljövőben. Amelyik kályhás nem képes ilyen házakba illeszkedő kályhát csinálni, az szép lassan kihaló ágra kerül.
"Továbbra is az a véleményem, hogy a mi (Kárpát-medencei) viszonyaink között a tömegkályha anakronizmus! Ahol több hónapig mínusz fok van folyamatosan,"
Az a baj, hogy elhitették az emberekkel, hogy csak háromféle méretű tömegkályha van a világon: a kéttonnás, az öttonnás meg a száztonnás :)
Egy korszerű, jól hőszigetelt háznak igen alacsony a hőigénye. Egy ilyen házban egy kisebb mosógép méretű kis tömegkályha képes lenne kb ugyanazt a szolgáltatást nyújtani, mint a szokásos hatalmas méretű kályhák a hőszigeteletlen házakban. A mesterséges szellőztetés terjedésével együtt felmerülhet az igény, hogy a kályha a tűzilevegőt ne a lakótérből szívja, hanem odakintről. Satöbbi.
Csakhogy a kályhaépítő szakmában sajnos kevés az önállóan gondolkodó ember (aki pl szakítva a Szent Hagyományokkal megpróbálna megfelelni az új idők követelményeinek) ezért ez a szakma kihalásra van ítélve.
"A megfizethető hőszigetelő anyagok, napelemek, hőszivattyúk és kondenzációs kazánok megjelenésével lejárt az a világ, amikor fával lehetett legolcsóbban tüzelni, ma már másfajta gondolkodásra van szükség. Az idősebbek közül ezt sokan nem látják és még ma is mindenáron 50-100 éves kottákból akarnak muzsikálni."
Egyrészt igazad van....
Másrészt:
Amikor majd a ruszkik elzárják a gázt, akkor a sok kondenz kazános kurvára fog örülni a marha szomszédjának akinek kandallója van és pár évi tüzelője is és lehet nála melegedni :-)
Annak, hogy a telkedre betárazhatsz 4-5 évnyi tüzelőt - stabilitásban, főleg amikor inog a napelem szaldos elszámolása is - nincs párja! Ez a stabilitás érzés a mai világban megfizethetetlen.
"a magyar háztartások jelentős részénél ilyen-olyan okok miatt a cserépkályha, kandalló a logikusabb, jobb megoldás."
A logikus megoldás ez: annyira jól hőszigetelni a házakat, hogy utána a fatüzelés csak pénzkidobás és kellemetlenség legyen a háztartások 99 százaléka számára.
Ez után már csak a megszállott/hangulati fatüzelők maradnak és azok, akik lopják a tüzelőt (vagy pl saját erdejük van), nekik viszont egész másfajta kályhák valók, mint azok számára, akik csak spórolási kényszerből tüzelnek fával.
A megfizethető hőszigetelő anyagok, napelemek, hőszivattyúk és kondenzációs kazánok megjelenésével lejárt az a világ, amikor fával lehetett legolcsóbban tüzelni, ma már másfajta gondolkodásra van szükség. Az idősebbek közül ezt sokan nem látják és még ma is mindenáron 50-100 éves kottákból akarnak muzsikálni.
"Hogyan mondhatod azt, hogy három nap kell a felfűtéséhez, amikor én tíz perc alatt felmelegítem?"
És én vagyok a hülye, értem! :)))
Továbbra is az a véleményem, hogy a mi (Kárpát-medencei) viszonyaink között a tömegkályha anakronizmus! Ahol több hónapig mínusz fok van folyamatosan, ott találták ki, aztán néhány hülye :) megépítteti itt is a házába vagyonokért, aztán csodálkozik! :)
Nálunk a búbos kemence az autentikus, nem véletlenül építették vidéken minden házba!
De mindez már amúgy is elavult, mert a gázfűtésnek nincs jelenleg alternatívája, már ahol van vezetékes gáz.
"És 3 nap kell a felfűtéséhez, viszont három napig fűt utána, ha kell-ha nem."
Ha a tömegkályha 1 fokkal melegebb a szobánál, akkor már fűti a szobát. Persze ez az 1 fok különbség kb egy óra alatt nullára csökken, ettől kezdve leáll a fűtés.
Egy tömegkályhát kb tíz perc alatt fel lehet fűteni 1 fokkal.
Hogyan mondhatod azt, hogy három nap kell a felfűtéséhez, amikor én tíz perc alatt felmelegítem?
És hogyan mondhatod, hogy utána három napig fűt, ha kell ha nem, amikor egy óra múlva már nem is fűt?
Ugye, hogy milyen nevetséges a fenti mondatod?
Ha megismétled a fenti állításodat tényleges (és életszerű) adatokkal kiegészítve
(ház napi hőszükséglete, a kályha hőtároló tömegének mérete mondjuk kg-ban és hőmérséklete felfűtött állapotban)
akkor tételes számításokkal kiegészítve fogom levezetni, hogy hülyeséget írtál :)
"Én továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar háztartások jelentős részénél ilyen-olyan okok miatt a cserépkályha, kandalló a logikusabb, jobb megoldás. Pluszban a tömegkályha soha nem fogja tudni ledolgozni azt a hátrányát, hogy nálunk nincs úgymond hagyománya, történelme."
Irónia volt, utalva az időnként felmerülő és általában rengeteg hülyeséget szülő tömegkályha vs. cserépkályha, kandalló témára.
Pár nagyon szépen elkészített, valóban szép tömegkályhát magam is láttam.
Én továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar háztartások jelentős részénél ilyen-olyan okok miatt a cserépkályha, kandalló a logikusabb, jobb megoldás. Pluszban a tömegkályha soha nem fogja tudni ledolgozni azt a hátrányát, hogy nálunk nincs úgymond hagyománya, történelme.
Attól, hogy nagy, attól még nem biztos, hogy csúnya.
Bármilyen ízlés számára lehet megfelelő külsejű kályhát építeni, ez csupán pénz és intelligencia kérdése.
Ahol nincs elég pénz és/vagy intelligencia, ott születnek a rettenetes förmedvények :) a laikus meg azt hiszi, hogy egy kályhának mindenképpen muszáj úgy kinéznie.
Segítséget és tanácsokat szeretnék kérni kanadalló témakörben. Adott egy kannadalló, ami teljes egészében a mennyezetig van megépítve:
1) Az első probléma - véleményem szerint - hogy a kandalló tetejét a gipszkarton mennyezet zárja, ami jóval magasabban van mint a felső szellőzőrács. Ennek megoldására a következőt gondolom: a felső szellőzőrács fölé tennék egy szigetelő réteget 50 mm-es Klacium-Szilikát lapból. A rögzítést alulról gondoltam megoldani profilrögzítő L saroklemezekkel, az illesztéseket pedig Mester hőálló szilikonnal nyomnám ki. Megfelelő ez így?
2) Jelenleg felül van középen egy 17x49 cm-es szellőrács, valamint baloldalt ugyanebben a magasságban egy 17x17 cm-es. Ha jól gondolom, akkor lentre is kellene, amin beáramlik a levegő, így lentre 1 db, de inkább 2 db 17x17 szellőzőrácsot gondoltam bal oldalra behelyezni (jobb oldalra nem tudok, mivel ott a kémény van). Elegendő lesz a szellőzés?
3) Ha fent a felső szellőt rácsot lezárom, akkor gondolom hogy a lezárt részbe is szükség lenne szellőzőrácsra. Ide egy darabot gondoltam beépíteni 17x17 cm-es méretben bal oldalra.
4) A jelenlegi gipszkarton mennyezetet is javítani kell:
A képen látszik, hogy a kémény mellet nincsen lezárva a rés. Ezt ismét hőálló szilikonnal, vagy tűzálló PUR habbal gondoltam megoldani. Van különbség köztük? Ezek után - a biztonság kedvéért - rátennék a jelenlegi gipszkartonra egy tűzgátló gipszkartont. A rögzítést alulról gondoltam megoldani profilrögzítő L saroklemezzel, valamint a gipszkarton közé hőálló szilikont tennék. Ez jó megoldás?
A műveletet úgy gondoltam megoldani, hogy a szellőzőrács alatt kibontom az YTONG-ot és akkor hozzáférek a területhez.
Egyéb kérdés:
- érdemes a kandalló hátsó felét szigetelni a véleményetek szerint?
- a füstcső illesztéseinél megfelelő az, hogy ha hőálló szilikont használok?
- érdemes a füstcsövet bilinccsel rögzíteni? Ha igen, akkor milyen típust ajánlotok?
Teljesen mindegy, hogy mi az összetevőinek sorrendje, egy adott mennyiségű energiakvantumot jelent. Semmit nem mond az időről, ami alatt ezek átalakultak, felvétettek vagy leadattak. A szorzás kommutatív, így nyugodtan lehetne hkW-nak, sőt khW-nak nevezni...
A kWh éppúgy energiát mér, mint a Joule vagy kalória, csak éppen látványosabban tükrözi a teljesítmény-idő összefüggését a munkának.
Sajnos minden figyelmeztetésem ellenére minden egyes megszólalásoddal egyre mélyebbre kaparsz a homokban.
Valaki fizikaoktatásban járatosabb személy megpróbálhatná elmagyarázni a dolgot, mert nem nagyon tudom elképzelni milyen pedagógiai módszert szedjek elő.
1 kWh = 1000 kg x m x m x h / (s x s), ergo alapvetően 1000 kg-os dolgok mérésére alkalmas. :-)
Miután tudjuk, hogy a kWh úgy áll össze, hogy a kW szorozva az órával, tehát kWxh, ebből elég nyilvánvaló hogy a kWh előtt szereplő szám a kW-ra vonatkozik!
5 kWh azt jelenti, hogy 5 kw-tal fűt 1 órán keresztül.
a másik eset amit vázolsz, az 1 kw 5 óra alatt, az nem 5 kWh, hanem 0,2 kWh. Mert ahhoz hogy az 1 óra alatti teljesítményt megkapjuk az 5 óra alatti 1 kw-ot vissza kell osztani az 5-ödére. Akkor tudjuk meg mennyi is az 1 óra alatt!
Mivel én racionálisabban tudom megközelíteni a kérdést reagálnék. :-)
A honlapon leírt információkat éppúgy nem kell dogmatikusan értelmezni, mint azt, ami a fórumban vagy másutt elhangzik. Vagy pontos információk, vagy nem.
A rendszeres üzem is egy pontatlan megfogalmazás.
Ha minden hétvégén kimegyek a vadászházba és begyújtok az rendszeres, ettől még a tömegkályha nem lesz ideális, mint azt a példa is írja.
Ezt úgy kéne megfogalmazni, hogy napi rendszerességű begyújtás esetén ideális a használata, legfeljebb ritkán érdemes több napot kihagyni.
Ettől még egy síszünet belefér...
A kihűlt házat visszafűteni nem lehet vele témában jómagam kulturált és tárgyilagos formában estem neked.
Egyébként az állítás most is éppúgy rászolgál épp arra a kritikára, mint akkor.
A nem lehet helyett az lenne a helyes, hogy kihűlt házat időigényesebb vele visszafűteni, mint hasonló teljesítményű más fűtőeszközökkel. Ez már könnyűszerkezetesre is igaz, nagy hőtároló tömegűre meg különösen. Azt nem mondom, hogy erre a dologra nem volna illendő felhívni a figyelmet, de az nem igaz, hogy nem lehet, hacsak nincsen alul méretezve a kályha (akkor is fel lehet, csak vagy túl kell fűteni, vagy meg kell várni azt az időjárást, amikor a kályha utoléri a hőigényt). Egyébként azt továbbra is létező és jó megoldásnak tartom, hogy ilyen esetekben folyamatos tüzelésre érdemes átállni a kályhával. Nem úgy, hogy rögtön az első 15 kg után mehet rá a másik, hanem úgy, hogy óránként 2-3 kg fával (kályhamérettől függően) folyamatosan biztosítani a hőutánpótlást. Ezzel folyamatosan a névleges maximális teljesítményen lehet tartani a szerkezetet. Egy bizonyos ponton túl talán még nőhet is a terhelhetősége, mert a hőeloszlás egyenletesebbé válása miatt csökkennek a feszültségek. Ez a rendszer egyébként cserépkályhánál is működik.
A tömegkályha könnyűszerkezetre való témában meg ott a ló másik oldala, hogy mivel ott nincs hőtároló tömeg, az alap tömegkályha pedig ugye egy viszonylag fix hőleadási ütemmel rendelkezik, ezért könnyű épületben mindenféle túlfűtések is jelentkezhetnek. Ez a valaki által megjegyzett fűt, ha kell, ha nem esete. Ez nem három nap ugyan, de egy napon belül is felléphet. Ezen az alapon azt is lehetne mondani, hogy csak nagy hőtároló tömeggel rendelkező házra való, miközben az igazság az, hogy bármilyen épületszerkezetben lehet alkalmazni, ahol éppen megfelel az igényeknek. Sőt kis fantáziával az igényekhez igazítható is volna a működése, sőt a hőleadását is lehetne szabályozni. (Bizonnyal vannak is erre példák.)
Mi a szent szart nem lehet ezen érteni? Óránként kw hő. Ez tényleg ennyire fontos? A lényeget ragadtad meg....... gratulálok! Az ilyenek miatt indul el mindig egy parttalan vita a lényegtelenről, csak mert értelmezési problémájuk van....
'De a mai magyar valóságban, ahol a házak zöme 20-30 kwh-t kér hidegben, ott sajnos ez nagyon kevés.....'
Ezt hogyan kell érteni ??
A ...407 -ben elhangzott intelem függvényében
"Mintaszerűen összekeverted a kWh-t a kW-tal. Az egyetlen helyen ahol kWh a helyes kW-t használtál, mindenütt másutt ahol kW lett volna a pontos kWh-t.
Ez már megint a régi vita bemelegítő köre. Amint a fizikai mennyiségek nem kerültek helyre, úgy a hőtárolás mibenléte sem."
"Ezek közül az előnyös tulajdonságok közül egyesek hátrányként is jelentkezhetnek: - A nagy tömeg miatt nem építhető emeletre, vagy egyéb kis teherbírású aljzatra, födémre, - jó hatásfokkal, kielégítő hő leadással csak rendszeres üzem mellett alkalmasak. Ezért nem javasolt hétvégi-, vadászházakba, stb. Tévedés lenne azt állítani, hogy a tömegkályha 1-2 felfűtés/nap után kezd csak el fűteni, hőt leadni. Már az első befűtésnél is érezhető felmelegedés tapasztalható, de hőleadása csak a normál üzemi hőmérsékletnél tapasztalthoz képest csak 50-70 %os. Ilyenkor ha a kályha ezzel a hőmenyiséggel nem tudja felfűteni az adott helyiséget, a hideg miatt újabb, és újabb adag tüzelő elégetésével sem érjük el a kívánt hatást (hideg falak átmelegítése, stb), és a kályha szétfűtését kockáztatnánk."
Jó hatásfokkal, kielégítő hő leadással csak rendszeres üzem mellett alkalmasak!
Ilyenkor ha a kályha ezzel a hőmenyiséggel nem tudja felfűteni az adott helyiséget, a hideg miatt újabb, és újabb adag tüzelő elégetésével sem érjük el a kívánt hatást (hideg falak átmelegítése, stb), és a kályha szétfűtését kockáztatnánk."
És emlékszem, hogy nekem estetek páran, amikor azt merészeltem állítani, hogy kihűlt házat visszafűteni nem lehet vele!
"Hogy mennyi hőt ad óránként? A fele akkora méretű, pont 50%-nyit, mint a kétszer akkora. :-)"
Az ilyen válaszokkal van gond Sanci!
A probléma az, hogy ennek van egy felső határa. Te magad írod a weblapodon, hogy a legjobb orosz kályhák képesek 0,55-0,65 kwh-val fűteni négyzetméterenként. De a finnek csak 0,45-0,55 kwh/nm. Akkor egy olyan kályha amit vázoltam ( 1,5mx1,5 m alapterületű és 2-2,5 m magas ) - amire te azt írtad, hogy irtó nagy - hány nm? ( És fűtsön az alja is :-) )
15 nm. x 0,65 kwh = 9,75 kwh. Ez a maximum. Orosz kályha esetén. Finn kályhánál még kevesebb....
Ez jó és elég egy jól szigetelt AE házba. Sőt oda még sok is - tehát méretezve oda kisebb is elég. Csak mihez méreteztek? Mert méretezni a fűtőberendezést a legnagyobb hideghez kell! Csúcshőigényhez! Nyilván, hiszen akkor is - sőt akkor még inkább - működnie kéne, amikor az igazi cidri van!
De a mai magyar valóságban, ahol a házak zöme 20-30 kwh-t kér hidegben, ott sajnos ez nagyon kevés.....
A tömeges falazatú lehűlt ház felfűtéséhez meg még kevesebb. Ezért fűtik szét jópáran a cuccot, mert ilyenkor tömik, tömik...3 tömegkályhás embert láttam eddig és mindhárom elkövette ezt a hibát, szét is repedt a kályha! Miért követte el?
Mert elhitették vele, hogy neki ez jó lesz! Mert csak a mindenáron eladás számított ( nem mondták el szegény balfaszoknak, hogy ecsém, előbb szigeteljél, mert ez így nagyon karcsú lesz )..... ja, hogy szívni fog vele? Miért nem olvasta el - vagy nem hallotta meg - a "kisbetűs rész" ?!
Most ezt ne vedd magadra, te nyilván a legtisztességesebb kályhaépítő vagy, aki semmilyen pr-rrel nem tömi senki fejét ugye?
A' marha' szót helyettesíteni kell a' nagyon' szóval és majdnem minden stimmel.
De csak minden.
Pont az utolsó állítás az ami vitatható.
Bizonyos helyekre tényleg jó, de az a magyar háztartások kb. 2 - 3 % -át teheti ki.
Nagyon jó pl. északi skandináv országokba, vagy Kanada bizonyos részein ahol korlátlan mennyiségű megfelelő árú tűzifa van , a gáz egyszerűen nincs, mert hiába gazdag az ország mindenhová nem vezet gázvezeték. Hely van a fa tárolására akár sok sok évig, a feldolgozása a mai kisgép - nagy gép világban nem gond. meg eleve könnyüszerkezetes házakat építenek, tehát kell a hőtárolás, amit egy tömegkályha jól meg old.
Tehát a t. kályha nagyon drága - ez a felsorolt országokban nem gond,
nagyon nehéz nem gond a földszintes házakban,
nagyon sok helyet foglal el - ez relatív vagy nem igaz - nem gond.
Nagyon jó ? bizonyos helyeken igen, pl. a fenti országokban. Kimaradt a nagy Oroszhon, ott is jó lenne, de hát ők meg szegények, a svédekkel meg nem szimpatizálok.
Pár év és majd fűteni fognak a pátyolgatottaiknak.
Habár a korábbi éjszakai áram szolgáltatása egy tömbben volt ... 8 órán keresztül. Mivel mágneskapcsolókat mechanikus órákkal vezérelték... ki - be kapcsolták.
Viszont manapság már un,. vezérelt áram van. A szolgáltatás most is 8 óra, de a lényeg, hogy nem egy tömbben van.
Nálunk pl. éjjel 1 és 3 óra között 2ó , majd 4,30 és 7, 30 között 3 óra, du 1 és 2 köz 1 óra között és végül este 10 és 12 között újra 2 óra, tehát eléggé széthúzva.
Így még mindig van jelentősége a nagy tömegű hőtáróló kályhának, de koránt sem annyira mint a korábbi egy tömbös szolgáltatásnál.
Nálam pl. egy fürdőszoba fűtése úgy van megoldva, hogy egy 600 Wattos hősugárzó fixre kötve nagyjából egyenletes hőmérsékletet biztosít.- és még félszabályos is mivel fixre van kötve.
De ez a elektromos áram 3x költségén nem változtat.
válasz erre .... félig :
"Miért nem használtak helyettük töredékébe kerülő villanyradiátorokat, vagy légbefúvós fűtőeszközöket?"
Mert korábban is voltak vaskályhás fűtése a rájuk jellemző nagy hőingadozásokkal, de ott legalább az illető a 24 órából meghatározhatta , hogy mikor fűt.
Mondjuk egy egész lakást azért így fűteni nem lehet mint a fenti bemutatás. A hőtárózós kályháknál van egy un. saját hőleadás és van egy gyorsított hőleadás, sőt az 2 fokozattal.
"Mert azzal csak nappali áramon lehet fűteni. Nem lehet hőként eltenni az olcsóbb áramot."
Ezt a választ vártam. Innen már csak egy lépés felismerni, hogy akkor is volt annyi sütnivalójuk, hogy tudják jobb a kályhában tárolni ilyen esetben a hőt, mint hagyni, hogy a levegőn keresztül azonnal átáramoljon az épület szerkezeteibe és onnan jöjjön vissza (vagy távozzon mihamarabb...).
A légbefúvós fűtőeszközként a hajszárító elven működő magukon levegőt átáramoltató, egyszerű, olcsó masinákra gondoltam. Talán helyesebb a légátfúvós szó ezekre... Lényeg, hogy voltak akkor is, töredékébe kerültek egy hőtárolós kályhának.
Nem kell itt bonyolult dolgokra gondolni. Ha egy rövid időtartam alatt nyerjük ki az energiaforrásunkból a hőt (vagyis nem akarunk sok órán át tüzelni), akkor azt célszerű időben elnyújtva a lakótérbe juttatni. Ez minden hőtárolós fűtőeszköz alapgondolata. Ugyanezen okból rakosgatnak puffertartályt a fatüzelésű központi fűtés rendszerekbe is. Aztán, hogy ezen túl milyen járulékos jellemzőik vannak, melyik hova ideális hova nem az már egy másik történet, de döntően nem az épületszerkezet hőtároló tömegének hiánya az alapvető oka az ilyen fűtési módoknak.
Na, én ilyen demagógia szintre már nem merészkedek le inkább.
Egy a lényeg, kedves vso!
Ha szar házat építenél is magadnak :-( azért szerintem a legjobb választás ott Norvégiában a tömegkályha lesz. Ahhoz anyagot is találsz ott, és kevés vámot kell, (vagy egyáltalán nem) fizetned. Kályha építőt meg találsz ott is. Vagy ha nem, akkor magyart biztosan.
"hogy miért alkalmaztak egy időben hőtárolós villanykályhákat az éjszakai áramra tömegesen a tetszőlegesen nagy hőtároló tömegű épületekben?"
Mert az volt elérhető olyan helyeken, ahol nem volt gáz.
Mert relatíve még mindig olcsónak tűnt akkor, az akkori viszonyok között.
"Miért nem használtak helyettük töredékébe kerülő villanyradiátorokat, "?
Mert azzal csak nappali áramon lehet fűteni. Nem lehet hőként eltenni az olcsóbb áramot.
"vagy légbefúvós fűtőeszközöket?"
Mert még nem volt olyan kiforrott a technika. A légbefúvásos rendszereket az alacsony energiájú házak hozták el, illetve a passzívházak..... legalábbis a lakossági szinten.
Bár elég világos a helyzet, de hogy Neked is azzá váljon gondolkozz el azon, hogy miért alkalmaztak egy időben hőtárolós villanykályhákat az éjszakai áramra tömegesen a tetszőlegesen nagy hőtároló tömegű épületekben?
Miért nem használtak helyettük töredékébe kerülő villanyradiátorokat, vagy légbefúvós fűtőeszközöket?
A válasz egyszerűen az, hogy a lehetőségekhez képest egyenletes hőmérsékleti viszonyokat szerettek volna elérni a behatárolt idejű energiabevitel mellett.
Senki nem szeret forró levegőben fuldokolni órákon át, hogy aztán később ne kelljen dideregnie.
Szerintem a könnyű szerkezetes építési mód nem szar. Csak nálunk nem honos, bevett, elterjedt. Rossznak nem mondanám. Mindnek meg van az előnye, hátránya,....
Azért azt hozzátenném; főleg ha már ebben a topikban vagyunk. A kachelofen, cserépkályha azért alapvetően német-osztrák területen indult, terjedt el. (Ha jól tudom). És ott nem a könnyű szerkezetes építés, hanem inkább a hagyományos (nálunk is hagyományos :-) volt az elterjedtebb. Tehát a kályha kialakulása/elterjedése/megkedvelése; mint olyan a hőtárolásával, és elnyújtott hőleadásával: az épületszerkezettől független volt.
(És nem személyeskedem. Nem is volt célom, ezután sem lesz :-)
Előbb gondolkodj el alaposan a kérdésről, mielőtt vitatkozol.
A nagy hőtároló tömeg és az ezzel összefüggésben levő elnyújtott hőleadás sokkal általánosabb hatású, mint pusztán az épületszerkezet hőtárolásának kiváltása, amire redukálni próbálod a dolgot.
"Többedjére elmondom, a kályha nem azért tárolja a hőt, mert az épületnek nincsen hőtároló tömege, hanem azért, hogy viszonylag rövid tüzelési periódushoz hosszú a lehetőségekhez mérten egyenletes hőleadás társuljon."
Rossz meglátás!
Azért építenek bele hőt tároló tömeges berendezést, mert elnyújtva szeretnék fűteni, lévén más lehetőség nincs. De ahhoz a hőt tárolni kell. Az egyenletes hőleadás csak mellékterméke a tömeggel való fűtésnek.
Én azért lehet, hogy a további diskurzusból kimaradnék. A norvégiai érdeklődő megismerheti az alternatívát, ha ide vissza olvas majd.
Mintaszerűen összekeverted a kWh-t a kW-tal. Az egyetlen helyen ahol kWh a helyes kW-t használtál, mindenütt másutt ahol kW lett volna a pontos kWh-t.
Ez már megint a régi vita bemelegítő köre. Amint a fizikai mennyiségek nem kerültek helyre, úgy a hőtárolás mibenléte sem.
Igen, de ezt inkább ne erőltessük szerintem. Vagy én legalább is nem lovagoltam rajta.
Többedjére elmondom, a kályha nem azért tárolja a hőt, mert az épületnek nincsen hőtároló tömege, hanem azért, hogy viszonylag rövid tüzelési periódushoz hosszú a lehetőségekhez mérten egyenletes hőleadás társuljon.
Ha egy elhanyagolható hőtárolású, de remek konvekciós kicsatolású kandallóban elégetsz mondjuk a napi hőszükségletnek megfelelő 10 kg fát másfél óra alatt, meglátod milyen ütemben spájzolja be az így keletkező hőt az épület hőtároló tömege.
Ez ami a lényeg! Ez a dolgok alfája, és ómegája.
(Mondjuk szerintem lemaradt egy vessző, mert így jobban érthető az egyik mondat:
hogy viszonylag rövid tüzelési periódushoz hosszú, a lehetőségekhez mérten egyenletes hőleadás társuljon.)
Tehát ha a napi mennyiség 10 kg fa. Akkor:
1.
Ha amint írod: 1,5 ó alatt égetjük el! Akkor 1,5-2 óra: bánya meleg van. De a hőt bevittük. És a hő a szigetelés miatt bent marad. Tehát a további 22,5 órában már komfortos meleg van elvileg. Mert az eltárolt hőt vissza adja az épület szerkezet.
(Ezért születtek, vagy mondhatnám ezért szerették meg a kályhákat az emberek, mivel ott az 1,5 óra alatt 'elakkumulálja' tehát betárolja a hőt, és 12-18-24 órán át adja vissza.)
2.
Van a másik út; hogy azt a 10 kg fát 10-15 óra alatt égetjük el. Így a bevitt hő kevésbé impulzus szerű. Így időben jobban eloszlik. Az épület is elosztva veszi fel. És adja vissza a lakótérnek. Ezek a kandallók, amik erről szólnak. Ha és amennyiben valóban elnyújtott, tiszta égésre, .... tüzelésre is alkalmasak. Persze szerintem ez még néhány kérdést nyitva hagy (veszteségek, egyebek). De ez nem tartozik ide, meg vannak itt akiknek inkább szakterülete.
De az bizonyos, hogy aki kályhát akar magának, az többnyire pont azért akar, (ha tisztában van a dolgok miben létével, és nem a cukiság miatt dönt valami mellett, mert az 'bejön') mert a rövid felfűtést szeretné, és ehhez az elnyújtott hőleadást.
Jó, akkor fűtsön az alja is. Akkor mennyi hőt ad óránként az a tömegkályha amit oda kellene építeni?
Mondd meg te!
Hogy mennyi hőt ad óránként? A fele akkora méretű, pont 50%-nyit, mint a kétszer akkora. :-)
Figyelj, most ez kicsit vicces lett, de nem akarom én elbohóckodni, vagy bárkit nevetségessé tenni.
Egy a lényeg: aki épít oda, az majd kiszámolja a hőigényt. (Vagy megadják neki, ha tudják? Lehet már ott is van valami energetikai terv/számítás). És arra a hőigényre majd a kályha építő oda tervezi a megfelelő méretűt. Ez valóban kWh-ra történik.
A tömegkályhát azért építik ott, mert könnyűszerkezetesek a házak és nincs hőtároló tömegük, ellenben igen jól hőszigeteltek. Tehát valószínűleg nem kér sokat a ház, ellenben nem is tud hőt tárolni. Ezért kell nekik a 24 órán át fűtő kályha. Mert az az egyetlen ami hőt tárol a házban. Minden megoldás megszüli a maga kényszermegoldásait.
Ebben megint csak 2 dolog sántít, vagy amolyan tabu (mítosz).
1. Kényszer megoldás?
Nem lehet kényszer megoldás, az ami jobb/legjobb. :-)
Tehát ha a kályha fejlődését valami féle evolúciós folyamatként tekintenénk (ezt egyébként innovációnak hívják, és így talán könnyebb elfogadni, megérteni is), akkor nyilván ami a végtermék, az nem valami 'kényszer' megoldás. Nem fél, vagy amolyan "ha már nincs jobb, akkor jó ez is". Nyilvánvaló. Mert pont azért ezt vitték, fejlesztették tovább, és lett közkedvelt, terjedt el; jobban mint az előzőek, vagy más alternatívák: mert jobb, élhetőbb, komfortosabb, stb,... volt.
Tehát az, aki a tömegkályhára úgy tekint, mint egy kényszer megoldásra: abban tetten érhető az ellenszenv, a más féle látásmód. Ellenszenv, vagy akárhogy is hívhatjuk. Lényege, hogy ha már nem,......... akkor jó oda a tömegkályha (masseovn) is. (Itt most a pontozott vonalat mindenki kitöltheti ízlésének, szemléletének, érdekeinek, stb, tetszően :-).
Azok az emberek viszont akik ott élnek, és elkezdték ezt használni, építeni, és építtetni és megszerették, tovább adták a hírét,...... És biztosan nem úgy tekintenek rá, hanem megelégedettséggel, örömmel.
2.
Ez a könnyű szerkezetes házba való mítosz :-)
Ebben tárgyiasan lecsupaszítva a dolgot van igazság. A következtetés az, ami hibás!
Vagyis alap állítás, hogy: a könnyűszerkezetes háznak kicsi a hőigénye, és nincs hőtárolás. (Ebben van NÉMI igazság. Mert ott is különböző módon igyekeznek, és vannak is erre megoldások, hogy növeljék azt).
Következtetés: tömegkályha akkor csak könnyűszerkezetes házba való. Ez hibás.
Mert attól, hogy a könnyű szerkezetes háznak kicsi a hőigénye, attól még hagyományos épület szerkezetet is le lehet szigetelni, és kis hőigényt elérni. Másfelől az, hogy a kályha maga tárolja a hőt, az nem jelenti azt hogy a hőtárolással is rendelkező épületekbe ne lenne alkalmas, vagy ugyanolyan jó/kompatibilis/alternatíva/... megoldás, mint egy csempe, vagy zsírkő, ...... kályha.
Tehát én ezt úgy fogalmaznám, hogy mindenféle épületbe való/alkalmas; de könnyű szerkezetes épületbe KÜLÖNÖSEN INDOKOLT.
Mintaszerűen összekeverted a kWh-t a kW-tal. Az egyetlen helyen ahol kWh a helyes kW-t használtál, mindenütt másutt ahol kW lett volna a pontos kWh-t.
Ez már megint a régi vita bemelegítő köre. Amint a fizikai mennyiségek nem kerültek helyre, úgy a hőtárolás mibenléte sem.
Többedjére elmondom, a kályha nem azért tárolja a hőt, mert az épületnek nincsen hőtároló tömege, hanem azért, hogy viszonylag rövid tüzelési periódushoz hosszú a lehetőségekhez mérten egyenletes hőleadás társuljon.
Ha egy elhanyagolható hőtárolású, de remek konvekciós kicsatolású kandallóban elégetsz mondjuk a napi hőszükségletnek megfelelő 10 kg fát másfél óra alatt, meglátod milyen ütemben spájzolja be az így keletkező hőt az épület hőtároló tömege.
Jó, akkor fűtsön az alja is. Akkor mennyi hőt ad óránként az a tömegkályha amit oda kellene építeni?
Mondd meg te!
A tömegkályhát azért építik ott, mert könnyűszerkezetesek a házak és nincs hőtároló tömegük, ellenben igen jól hőszigeteltek. Tehát valószínűleg nem kér sokat a ház, ellenben nem is tud hőt tárolni. Ezért kell nekik a 24 órán át fűtő kályha. Mert az az egyetlen ami hőt tárol a házban. Minden megoldás megszüli a maga kényszermegoldásait.
"Ha 1,5 m széles és 2 m magas és ezt 4 oldalon veszem, akkor 12 nm a kályha...ez valójában egy igen szép nagy kályha, és ugye az alsó 0,5 m nem is fűt, mert az alig melegszik, tehát a 10 nm reális."
Megint elmész egy olyan irányba, ami nem korrekt. (na nem is számítottam én nagy ovációra a tömegkályha tekintetében ebben topikban :-) De igazából én a norvégiai érdeklődőnek szerettem volna egy alternatívát ajánlani, nem az itt fórumozókat meggyőzni :-))
Hogy-hogy nem fűt az alsó 0,5 m?
Ezt nem tudom, mi mondatja veled. A tudatlanság, vagy rosszindulat, előítélet, valami hallott butaság, vagy más?
Természetesen fűt az alsó bármennyi cm is, mivel végig fűtött rész. Kandallóval keverheted. Ott nem fűtött a fatároló, ülőke, az alatti részek, de hát az teljesen más tészta. Nem is így számolódik.
Az 1,5*1,5 m-es alapterületű kályha meg irdatlan nagy, vagy inkább indokolatlan. Hagyjuk ezt rá aara, aki építi, tervezi azt a tömegkályhát. És amennyiben nem lehetne azon az éghajlaton tömegkályhával a lakást kifűteni, akkor vajon mi a magyarázata, hogy a szomszédban, Finn O.-ban pont a tömegkályha a legnépszerűbb fatüzelésű kályha/eszköz? Kb. 2 éve olvastam, hogy ott már az új építésű házak 70%-ban tömegkályha épül. Ebbe ott bele veszik a tégla, és zsírkő köpenyes (ellenáramú) kályhákat egyaránt.
Na de, ha már itt tartunk! Ugyan mennyi légteret tud befűteni, (mekkora telj.) a csinosnak ugyan csinos, és jól kinéző; de a mi fogalmaink szerint 30-40 csempe egységes svéd kör csempekályhával? Azzal vajon hogyan megy 5+ felé? Mert ám azt tudni kell, hogy azon az éghajlaton el kell felejteni azt a csempe kályha építési technológiát, hogy ékelem, kapcsozom a csempét, és cseréppel kibélelem! Az ott ló fütty :-) (A svédek sem így építenek, hanem vastag köpennyel. Így az a kályha sem tud 0,6-0,7 kWh/m2-nél többet)! A fajlagos felületi hőleadó képesség fel van áldozva valamelyest a hőtárolás oltárán. Mert különben egész nap pakolni kéne a kályhát, úgy meg 1 szezont se bírna ki. :-(
Gyakorlatilag mennyi kw-ot tud óránként leadni a legnagyobb tömegkályha... amit még meg lehet anélkül építeni, hogy egy fél szobányi helyet elfoglalna?
Miután nm-ként kb 0,5 kwh-tal tud fűteni. Akkor egy 10 nm felületű 5 kwh-ot tud....
Ha 1,5 m széles és 2 m magas és ezt 4 oldalon veszem, akkor 12 nm a kályha...ez valójában egy igen szép nagy kályha, és ugye az alsó 0,5 m nem is fűt, mert az alig melegszik, tehát a 10 nm reális.
Akkor az 5 kwh-t tud leadni.
Ha 2,5 m magasan számolom, akkor ez lehet 12 nm és 6 kwh.
Ennél nagyobb hőszükséglethez már kicsi a teljesítménye....
Ahogyan van/lehet építeni/... 5+ kWh-s :-) csempekályhát, vagy zsírkő kályhát, ugyanúgy tömegkályhát is. Ez egyáltalán nem probléma. Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy semmivel nem nagyobb probléma, mint a többi esetében.
Kicsit lemaradva, lehet későn írok. De érthető a dolog, amit kérsz, és és egyáltalán nem érthetetlen, vagy extra kérések, óhajok.
1.Az ottani cserépkályhák, ahogyan és jól mondod: valóban leginkább kör palásttal rendelkeznek, és nem is igazán nagyok; ennélfogva a teljesítményük, fűtő képességük is korlátozott, véges. (méretezni kellene hőszükségletet minden kép).
2.Ami másik alternatíva a zsírkő kályha. (Tehát nem pár cm vékony borítású kandalló kályha). Jól írták ilyen a Nunnauuni, vagy Tulkiviki. De ezek nálunk, és gondolom ott is horror áron vannak: 3,5-4- millió Ft. Ezek full zsírkőből készülnek, és tanusítvány is jár mellé természetesen.
3. Amiről itt nem esett szó még pedig ott Norvégia, Dánia, Finn O.-ban igen elterjedt: a Masseovn, vagy tömegkályha. A külső palást tégla, és lehet akár vakolni, burkolni, stb igény szerint. A tömegük 3-4-4,5 tonna. Hőtárolásuk 18-24 órás. Még az ottani hideg éghajlat mellett is. Szerintem ezek a legjobb kályhák :-) Ez persze lehet szubjektív, és az én véleményem. De maga a használata, a teljesítménye, hatásfoka, hőtárolás, tehát fűtési ideje, stb. alapján mindenképp verseny képes az előzőekkel, és árban is. A papír is megoldhtó róla, hiszen itthon is adni kell már (cserépkályháról ,és tömegkályháról, kandallóról is).
Egyébként 100-200 kg tömeggel is elérhető nagy mennyiségű hő sokáig való tárolása, csak megfelelően el kell szigetelni a hűvösebb környezettől. Ha viszonylag értelmes termikus hatásfokkal sikerül elérni egy 500 fokos átlaghőmérsékletet a kályha fő tömegében, ahonnan a kívánt mértékben jut hő a helyiségbe, akkor igen nagy hőmennyiség eltárolható elég sokáig. Persze az ilyen kályhát már jobb tisztán samottból építeni, igen jó kötőanyaggal.
A mi Fireplace legato-nk is 277 kg...a tűztér konstrukciónak van olyan verziója is ami teljes zsírkővel burkolt. Az már 370 kilo..de lehetne még sorolni más gyártóktól is pár típust. Bár nyilván még mindig nem egy cserépkályha, de nem is annak veszi az ember.
Megjegyzem, hogy ilyen tömegű kályhák eladhatatlanok.
Leírni persze könnyű, de a valóság más. tehát vagy annyira szétszedhető, hogy az egyes elemek nem többek 25 - 40kg -nál, vagy csak mint szemléltető eszköz.
a cserépkályhákat a kandallókat , a tömegkályhákat a helyszínen építik.
Szvsz az anyagköltség ugyanannyi, mintha Mo-n csináltatnád, egy kisteher kiviszi, a vámot ki tudod számolni. A statikust meg gondolom az érdekli, hogy mekkora tömegű akármit, mekkora felületre akarsz rakni, hogy az a valami egy 2 m3-es jakuzzi vagy az aranytartalékod, ilyen szempontból mindegy.
"Tehát ne két üres lemezkockát képzelj el csempével díszitve."
Be kell vallanom, hogy kb. ilyesmit képzeltem. Sőt, még most is azt hiszem, hogy a praktikeres cserépkályhák (több 100e-ért) ilyenek.
Arra gondoltam, hogy ami hordozható, annak nem lehet nagy hőtároló tömege. Amit linkeltél, annak nem láttam a tömegét (ránézésre 200 kg-nál kevesebbnek tippeltem volna, az általad írt 500-600 kg már nem kevés. Az hogy szétszedhető is lehet, eszembe se jutott...
Nem tudom pontosan mi tartozik a fából vaskarika kategóriába, ezért leírom, hogy milyen, Te pedig eldöntheted.
Két részre szedhető, az alsó és felső rész is úgy készül, hogy a téglatest éleit elkészítik hengerelt idomokból ("szögvasból"), az oldalait és a füstjáratokat elkészítik samottból, erre ragasztják a csempéket. Tehát ne két üres lemezkockát képzelj el csempével díszitve. A felső része kb. 200-250, az alsó pedig kb. 300-350 kg lehetett.
Nos? :o)
Ezek a nordpeis kályhák milyen anyagból vannak? SZERINTEM HŐÁLLÓ BETONBÓL, DE EZ CSAK TIPP.
Vagy mi teszi őket annyira jóvá? A NAGY TÖMEG + A FORRÓ ÉGÉSTERMÉK ÁTJÁRJA AZ EGÉSZ TESTET + ÉGÉS UTÁN MAJDNEM TELJESEN LEZÁRHATÓ (=A HUZAT NEM VISZI KI A MELEGET) + ELŐMELEGíTETT ÉGÉSI LEVEGŐ + AKÁR KÜLSŐ LEVEGŐRE KÖTHETŐ + NAGY KANDALLÓS TISZTA! ÜVEGAJTÓ
Nekem van egy 240kg-os kályhám, ebből kb 120kg a zsírkő. Esztétikumnál egy kicsit több, de nem sokkal.
A tűztér alatti kövek alig melegszenek (kb 50fok) fel, az tényleg csak dísz. A többi kb 120 fokra melegszik fel.
Ha már nem akarok többet rátenni, akkor lánggal történő égést követően lezárom az égési levegőt minimálisra, így a vontatott parázslással együtt kb 6 órán át még fűt. De ekkor már nem sokkal melegebb mint a testhőm.
A korábbi hozzászólásaim között találsz egy hőkamerás felvételt a szóban forgó kályháról. Fireplace Sardinia.
Eccer én is kiszámoltam mennyi hőt spájzol be ez a tömeg: csak emlékeim vannak, de mintha csak1,5-2kg fában lévő energiát spájzolna be a 240kg zsírkő-acél-vermikulit.
A semmitől jobb, de csodát ne várj.
Ezekkel többre mész, minél drágabb, annál nagyobb a tömeg (M, L, XL). A C-vel ne foglalkozz.
Summa summarum, nekem azt mondták hogy ez a zsírkőkályha a leghasonlóbb dolog a cserépkályhához ami itt létezik, és ez a fórum az egyetlen hely amit én ismerek ahol talán mindkettőről van véleménye az embereknek.
Tudom, én is nagyon szeretnék, annyira hogy már körbetelefonáltam otthon szinte minden kályhást akit az interneten találtam, de senki se rajongott az ötletért. Pedig én állnám a kiutazást meg egy szabad szobám is van, de több bukkanó is van:
1) nekem kell egy írásos tanusítvány arról hogy a kályha megfelel az EN 15250 szabványnak mielőtt használatba vehetem
2) tudnom kellene hogy mennyi az anyagköltség, mert ez az összeg után fizetek vámot (szállítással együtt)
3) előre el kell magyaráznia valakinek hogy milyen feltételek szükségesek egy cserépkályhához (kémény méret, tömegbírás, stb.), mert lehet hogy ide nem is építhető, vagy lehet előzetesen munkálatokat kell végeznem. Másik megoldás hogy még építés előtt kiutazik a mester, és megnézi hogy egyáltalán lehetséges-e.
Sajnos nem sikerült igazán rávenni senkit hogy legalább az anyagköltséget (szállítással) számoljuk ki, meg hogy pontosan mit kell kérnem egy statikustól hogy miről adjon nekem papírt hogy igen megépíthetem (mivel a cserépkályha alatt ők mást ismernek, nem mondhatom azt hogy cserépkályhát.). Valahol meg is értem, mert gondolom ez viszonylag sok melóval jár, és kicsi a valószinűsége hogy tényleg megrendelés lesz belőle a végén.
Nem esett le, hogy Norvégia. Azért a cserépkályha nagy királyság (éppen annak dőlve írok). Én egy számolgatást/ajánlatkérést rászánnék. Mondjuk én elfogult vagyok, meg kibicnek semmi se drága...
26k NOK az kb. 1 millió HUF. Azért macera mert itt senki se épít ilyesmit, nem ismerik azt a fajta cserépkályhát amit Magyarországon csinálnak. Létezik egy svéd típusú cserépkályha ami ilyen henger alakú, azt szokták itt cserépkályhaként emlegetni.
Elég sok logisztikai problémát vet fel az hogy kiutaztassak ide valakit aki megépíti, főleg az anyagok ideszállítása miatt, mivel nincs EU tagság, importvámot kell fizetnem rá.
Szoktam utálni, amikor konkrét kérdésre valaki mást válaszol, DE leírnád miért macera 'oda' cserépkályhát építeni? Meg hogy miért jobb több év macerát bevállalni (egy vacakabb kályhával), mint egy hét macerát a cserépkályha építésekor?
Ha a hőtárolás fontos, akkor hordozható cserépkályha (vagy csempekandalló?) lehet megoldás? Nekem volt egy ilyenem. Nem túl esztétikus - bár ez ízlés dolga - de nekem szép emlékeim vannak róla.
Ki tudod számolni nagyjából. A fajhője az ilyesmi ásványi anyagoknak nagyságrendileg 1 kJ/kgC lehet bár a szírkőét nem találtam sehol.
300 kg az 300 kJ/C. Ha mondjuk az égéstérből már nem nagyon kap utánpótlást és akkor éppen 250 fokos átlaghőmérsékletű a kályha, akkor 75 MJ energiát tárol. Ez 5 kg száraz tűzifa égéshője, vagyis valós körülmények között akár 10 kg fa elégetésével nyert energia is lehet.
Ez még egészen szép hőmennyiség, de ennek a leadási üteme egy másik dolog, ugyanis a felépítéstől függ, hogy ezt milyen ütemben adja le a helyiségnek. Szerintem egy ilyen pár száz kilogrammos szerkezet még néhány órán át érezhetően meleg tud maradni, de a tárolt hő 90%-át 1-2 óra alatt leadja a helyiségnek miután nem kap hőutánpótlást az égésből.
Valahogy úgy ahogy írtad- én pl. az elsőnél láttam , hogy kb. 300 kg, de azért hőtárolásra az sem tömeg. Inkább esztétikum és érintés védelem. Valamivel jobb mint a natur vaskályha felület.
a 4db tégla viszont csak 15 kg.
A cserépkályhák viszont inkább 500 és 1000 kg -os tartományban vannak. Persze van másféltonnás kályha is.
Sőt a tömegkályha meg 1500 - 3000 kg-os tartományban van.
Úgy hallottam hasonlóak a cserépkályhához, mennyire igaz ez? Olyan kályhát szeretnék ami sokáig tartja a meleget, de sajnos cserépkályhát építeni ide túl macera lenne, ez volt a leghasonlóbb dolog amit találtam.
Azt szeretném kérdezni hogy egy hordozható lemez kandalló üvegcserénél a lemezcsavarok hőálló csavarok vagy sima lemezcsavarok (alul felül laposvas tartja az üveget ,4 csavar)
A füstnek mindegy, hogy ferde a cső, a forró füstgáz számára az a lényeg, hogy emelkedő a tendenciája :)
Ahol nem egyenes/merőleges a csövek/kályha közti illesztés, ott figyelj oda, hogy ne legyen rés (ne tudjon fals levegőt szívni a kémény), ha kell akkor tömíts.
Ha mindkét könyököt "45 fokos" módon szereled össze, akkor a felmenő csövet valószínűleg függőlegesre is ki lehet hozni (persze előbb rövidebbre kell vágni).
De így, ferdén is maradhat, ha téged nem zavar :) esetleg eltakarod valami látványos izével (pl a kályha tetejére rakott lyukacsos fém "paravánnal").
Igazság szerint bár kissé szúrja a szemünk, jelenleg, mint a képeken is látszik, nem ez a legnagyobb bajunk! :) Később még szebben, jobban is meglehet csinálni, az biztos, de jelen környezeti körülmények között:) nagyon szépen ég, a begyújtással sem volt gond! Köszönöm a segítséget!
A falsíkhoz terveztük mi is, de amikor behozták a kandallót akkor így lett lerakva, és megtetszett. :) Úgy kb a tér 1/5ről látszódna a tűz, így meg az egészében.
Univerzális könyök mind a kettő, tehát állíthatnánk sokféle módon, de sehogy sem jó. Nyilván falsíkon sokkal egyszerűbb dolgunk lenne.
A kandalló típusa Fireplace Legato top! Kistokajban vettük. Neten nincs sok info róla! 9kw, tartós üzem, automata huzatszabályzó, külső levegő amit tud!
A tisztítónyílás, még ha nehézkesen is de hozzáférhető.
Megnézzük így, hogy milyen a húzatja, vagy semmiféleképpen nem jó ez a megoldás?
Én mellé tenném, úgy, hogy a csöve jobbra 1 db 90 fokkal és némi egyenes csővel, vagy 2x45 fokkal és némi egyenes csővel menjen be a kéménybe. Tehát a falsíkhoz tenném a kályhát. Amúgy milyen kályha ez?
Az alább látható módon tudtuk csak elképzelni és beállítani a füstcsövet...sehogy sem akart sikerülni úgy, hogy 45 fokos legyen mindkét könyök. A másik gondunk pedig az, hogy így ferde kissé a függőleges füstcső. Ez esztétikai szemponton kívül problémás?
"A szarufák közé 15cm gyapot megy, a padlás födémre esetleg még egy rétegen gondolkozom."
Egyrészt a 15 centi picit kevés,
másrészt a fa kb háromszor rosszabb hőszigetelő tulajdonságú, ezért szarufa/gerenda lehetőleg sehol ne kösse össze közvetlenül a meleg lakóteret a hideg külvilággal, valamelyik oldalán legyen legalább 5-10 centi hőszigetelés.
"Ekkora légteret szerintetek ventillációs légfűtéssel, szigetelt csövekkel be lehet fűteni? Van értelme ezen gondolkozni?"
Bármekkora légteret be lehet fűteni légcsatornákkal. A baj ott van, hogy az emberek azt hiszik, hogy egy szívószál elég lesz a meleg levegő forgatásához :) na ez nem igaz, óránként több száz köbméter fűtőlevegő vagy csak igen vastag csövön fog elmenni messzire "magától", vagy vékonyabb csövön, de akkor csak zajos (és áramzabáló) ventilátorok segítségével.
Egy köbméter levegő fokonként 0,000335 kWh hőt képes szállítani.
Tehát ha neked
- a szobahőmérsékletnél pl 30 fokkal melegebb fűtőlevegő áll rendelkezésedre
- és a fűtendő távoli lakrész hőigénye mondjuk 6 kilowatt
akkor neked óránként 6/(0,000335*30)= 600 m3/h levegőt kell folyamatosan keringetned a távoli és a kályhával közvetlenül fűtött helyiség között.
A kémény és a kályhacső csatlakozására gondolsz amikor beledugod a csövet? Arra a tömítőzsinór teljesen jó! Körbetekered 4-5-ször jól megfogod és beledugod vele. A vége lehet ki fog lógni, de megemeled a csövet és visszanyomod valami vékony dologgal, esetleg ujjal.
Sziasztok! Nem rég vettünk egy Fireplace Legato kandallókályhát. Egy bajunk van csak, hogy a füstcső tömítést nem tudjuk mivel végezzük! A kézikönyv szerint "tömitő kittel" kellene, de ilyet mi nem találtunk... Van tömítő zsinór, van hőálló szilikon, de erre tudtommal egyik sem jó! Mivel szokták ezt megoldani? Köszönöm előre is!
Ebben a videóban elég jól végig tudod követni a folyamatot!
3.44-nél egy irtó fontos mondat van! A kandalló nem "hülyebiztos". Ha ilyenkor rányitsz, baj lehet, legkevesebb leég a bajuszod :-), de szétrúghatja az üveget is a durranás!
..ugy értettem,hogy mig elkezd lángolni. Mennyire szabad megkrakni? Mikor érdemes rárakni? Arra gondolok hogy ha tul sok a parázs szintén tulhevulhet,ha meg már ki van hulve nem gázosít,illetve befustoli az uveget..
Azért merek ennyire agyalni, mert a földszinten a födém sincs még meg, a héten gerendázzák be. Tehát a fűtésből még semmi nincs meg. Így nem vagyok annyira kötött.
A te házad specialitása okán - hogy nagyobb fent mint lent- szerintem nem sok különbség lesz a két mód között komfortban, ezért érdemes az egyszerűbb, problémátlanabb megoldást választani. A csövek idővel elporosodnak és fújják a port kifelé, nekem nem kéne ilyen rendszer....akkor inkább vízteres.
Tehát a legrosszabb megoldás a légfűtés+ meleglevegő elvezető csövek!
A sima légfűtés és a vízteres NÁLAD - egyformán jó.
válaszd a kisebb beruházással kevesebb problémával járót! Ez pedig a sima légfűtés.
Ha megvannak már a radiátoraid és csak rá kell kötni a vízterest, akkor az komfortosabb lesz. De máshogy kell tüzelni vele mint a légfűtővel! Tilos fojtogatni!
Ha nincs még kiépítve a radiátoros rész, akkor érdemes elgondolkodni a légfűtésen, lévén a meleg simán felmegy mindenféle csövezés nélkül, és ha lent helyezed el a kandallót, akkor csövezés nélkül kifűtöd az egész házat!!
Csövezés olyankor kell, ha a meleget vízszintesen akarod teríteni tagolt lakásban. Nálad lent van kisebb tér, azt kifűtöd légfűtéssel+sugárzással, fentre meg úgyis felmegy a meleg nagyobb része!
Egyébként felülről a legjobb begyújtani, sokkal kevesebb -gyakorlatilag semmi - korom nem rakódik le az ajtó üvegen, és máshol is jóval kevesebb. Ráadásul nem b@sz oda olyat a betétnek, hanem szépen fokozatosan melegszik fel!
Mindenhol tilos a nyitott ajtóval tüzelés, kivéve a Supráknál amiíg lángra nem kap! Aztán ott is csukás! De így hevíteni?! Végig?! Felejtsd el, mert szétégeted a betétet. Van azon szabályozókar is, használd azt!
Kicsi segítségre lenne szükségem. A temporis 2d kandallóban az elso szezont tüzelem. Érdeklődnék hogy ki hogy gyujt be,mivel már pár helyen olvastam hogy begyujtáskor rendesen szét kell füteni nyitott ajtónál,kipróbáltam. Nem károsíthatja a betétet a hirtelen és tulzott hevítés?
Igen, ezt Elek nagyon jól mondja, mintha magamat hallanám :-)
"A 8 centi vastagság egy vicc, csupán fillérekkel kerülne többe egy tisztességes, 12-14 centi vastag hőszigetelés. A födémre menjen legalább 20 centi legolcsóbb üveggyapot, az sem kerül szinte semmibe.
Ablakcserére meg ne költs egy fillért sem, ha nem muszáj (energetikailag nagyon rossz befektetés).
És ezek után lesz egy olyan rohadt alacsony hőigényű házad, amibe tök felesleges egy fillért is új fűtésrendszerre költeni, mert azt fogod észrevenni, hogya régi (eddig szarnak hitt) fűtésrendszered is elkezdi évente harmad annyi forinttal is beérni. (persze ha a hőszigetelést nem VALÓBAN hozzáértő rakja fel, akkor a harmad annyi helyett talán csak feleannyi)
Nem muszáj hinni nekem, keress fel egy (nem csaló) energetikust. Egy-két órányi szaktanácsért nem fog milliókat elkérni és ez lesz életed legjobb befektetése."
Az ablakcserében is hajlok rá, hogy igaza van, saját tapasztalat, hogy mivel nincs hővisszanyerős szellőzésem, a kurva drága holz team 3 rétegű ablakaimat résszellőzésre zárom ( nem bukó, hanem olyan mintha rosszul lenne bezárva, pár mm-t elemeli a vasalat az ablakot a toktól, nem látszik, huzatot nem okoz, de a kandalló lángján látom, hogy bejön a friss levegő), így éppen úgy használom őket, mintha régi szarok lennének. Eszedbe ne jusson a mostanit kicserélni, mert így legalább a szellőzésed megmarad. Az újjal meg vagy bepenészedsz, vagy a kandallód nem fog jól égni, és a vége úgyis a résszellőzés lesz. :-)
Nem, bár oda is elég. Szarufák közé 15 cm+ keresztbe még 10 cm. Így gondolom. ez ma kb egy elfogadható szigetelést ad. A szarufák közti 15 cm-t mindenképpen táblás nagyobb testsűrűségű öntartóval oldanám meg!
"Ha a veszteség tényezője 50, akkor 65*2*50, vagyis 6,5kW kellene. A földszintet vinné a betét által leadott hő. Ott 27 nm lenne fűtve, 2,6-os belvilággal. 27*2,6*50, vagyis 3,5 kW kellene. Ez így 10 kW"
Nincs kedvem egy hat ismeretlenes matematikai rejtvényt megfejteni :)
Számold ki, hogy csak a radiátorokból összesen hány kilowatt hőt vársz,
nézd meg, hogy a kandallód képes-e a víz felé annyi kilowattot produkálni
és reméld, hogy a gyártója nem ver át az adatokkal.
"A házat szigetelem, 8cm hungarocell, koszorúknál 13, tető alatt 15 cm gyapot, a padló alatt 5 cm lépésálló, plusz új műanyag ablak, ajtó."
A 8 centi vastagság egy vicc, csupán fillérekkel kerülne többe egy tisztességes, 12-14 centi vastag hőszigetelés. A födémre menjen legalább 20 centi legolcsóbb üveggyapot, az sem kerül szinte semmibe.
Ablakcserére meg ne költs egy fillért sem, ha nem muszáj (energetikailag nagyon rossz befektetés).
És ezek után lesz egy olyan rohadt alacsony hőigényű házad, amibe tök felesleges egy fillért is új fűtésrendszerre költeni, mert azt fogod észrevenni, hogya régi (eddig szarnak hitt) fűtésrendszered is elkezdi évente harmad annyi forinttal is beérni. (persze ha a hőszigetelést nem VALÓBAN hozzáértő rakja fel, akkor a harmad annyi helyett talán csak feleannyi)
Nem muszáj hinni nekem, keress fel egy (nem csaló) energetikust. Egy-két órányi szaktanácsért nem fog milliókat elkérni és ez lesz életed legjobb befektetése.
Igazából a főfalak állnak, tehát ott tudok variálni bőven. A régi rész adott, mert ez egy hozzáépítés, ott a 8cm van fent. Viszont a tetőszigetelés változtatható ott is, mert belülről le lesz szedve a burkolat...
Nem tudsz jobban szigetelni? Legalább 12-15 cm-t a homlokzatra, legalább 25 centit a tetőbe?
Kisebb rendszert kéne utána venned és kevesebből tudnád fenntartani. Elég lenne egy kis betét vagy vízteres kandallókályha és éves mértékben tonnás léptékben kevesebb fa!
Számoltam rá. A vízoldal vinné a tetőteret. 2 m belvilágot vettem átlagnak. Ott fűtenék 65 nm-t. A közlekedőt meg a lépcsőt nem. Ha a veszteség tényezője 50, akkor 65*2*50, vagyis 6,5kW kellene. A földszintet vinné a betét által leadott hő. Ott 27 nm lenne fűtve, 2,6-os belvilággal. 27*2,6*50, vagyis 3,5 kW kellene. Ez így 10 kW. De nyilván nem tennék be egy 10-es betétet. Igazáből azon gondolkozom, hogy 12, vagy 15 elég lenne-e. A másik pedig hogy a gyártó által megadott teljesítményadatok mennyire valósak.
A házat szigetelem, 8cm hungarocell, koszorúknál 13, tető alatt 15 cm gyapot, a padló alatt 5 cm lépésálló, plusz új műanyag ablak, ajtó.
Azért agyalok ezen ennyit, mert sem alul, sem felül nem szeretném méretezni. Nektek pedig vannak olyan gondolatai, amikre nem is gondoltam eddig, pl hődob kérdése... :)
Nos elviekben nem szabad, mert festett a felületük.
Mondják ezt olyanok is, akik naponta járnak rosszul beállított diesel autóval meg egyebekkel.
Mert a festék a festék !!
Javasolják hogy 70 km-re vidd el a lerakóba.
Mert mi is a festék ?
Van a szerves hígítású , ahol a szénhidrogén hígító eleve elpárolog a száradás folyamán. Az ott maradt anyag egy része szervetlen töltő anyag másrésze pedig más valami szerves anyag. A töltőanyagok semleges hatású fém oxidok. A vizes bázisúaknál meg nincs szerves hígító, tehát még azzal sem szennyezed a környezetet.
Kivétel azért akad. A rozsdagátlókon az ólomoxid az nehézfém oxid, ami tényleg mérgező. De azzal azért a fémeket mázolják.
A másik az arány. Minimális a megszáradt festék ami a fafelületen van.
Akkor még egyszer : nem szabad ! Ez is a sőtét zöld gondolkodók egyik becses mellékterméke.
Autóval szabad furikázni, szabad a port felkavarni és a többi.
Viszont helyesen tüzelni meg kell tanulni. !!
Vizes tüzelőanyagot nem tüzelünk, nem folytjuk le a tüzet...... aztán hadd égjen.
Más !!! Van egy olyan festési technológia, hogy festék leégetés ! Felújításoknál szokták alkalmazni. Ezek szerint ez is tiltott ???
Nyugodtan eltüzelheted, csak száraz legyen. Hasogasd meg, és kevesebbet rakjál be egyszerre, és nézd meg, hogy a festékkel hogy ég. Ha nem irtó erősen, akkor nyugodtan tegyél be többet. Kár nem eltüzelni ha van pár m3 ilyen, szóval hajrá! A kályhádnak semmi baja nem lesz tőle. A szögeket meg a végén kisöpröd!
Igen, légfűtéses betétnél! De vízteresnél eleve hűvösebb a füst, arra még hődobot tenni nem kóser! Esetleg ha mindig ezerrel tüzel benne mint az agyatlan akkor talán..... de annak a betét is kárát látná.
"Köszi a hődobbal kapcsolatos információt, erre nem gondoltam, hogy ekkora mértékben hűti le a füstöt."
Akkor igazán jó a rendszered, ha a füst egész útja során (tehát a kémény legtetejéig) sehol nem találkozik 60-65 fokosnál hidegebb felülettel,
mert mihelyt ilyet talál, ott nyomban elkezd kicsapódni belőle a savas víz és ha szarul (kevés levegővel) tüzelsz, akkor még a kátrány is.
Ha jól hőszigetelt a kéményed, akkor a kémény belsejében alig hűl a füstgáz, ekkor a lakásban nyugodtan lehet extra hőt lopni, hődobbal a füstcsövön vagy hőtároló burkolattal. De ha szar hőszigeteletlen kéményed van, akkor alul minden extra hőkivétel növeli a savas víz / kátrány megjelenését odafenn.
Biztosan van úgy hőszigetelve a házad, hogy az év leghidegebb óráiban elég lesz a négyzetméterenként 80 wattos max hőigény?
Kiszámoltad-e, hogy az össz hőigény hány százalékát (hány kilowattot) kell a víztérből kivenni? Az általad kiválasztott vízteres kandalló képes-e ezt biztosítani?
A túlméretezés hasznos dolog, hiszen senki sem szeret a hideg napokon napi 24 órán át tüzelni.
"Elmondása szerint 2 1/2 fabrikettel, a 120 m2 -es lakást 22,5 C fokra fűtötte ki. Nem adta meg, hogy hány fokos külső hőmérséklet mellett érte el ezt a hihetetlenül kiváló teljesítményt. Lehet, hogy 22,5 C fok volt kinn is? :)))"
Azért ebben a "kísérletben" nem csak a külső hőmérséklet hiányzó adat: a ház szigeteltsége (esetleg majd Elek leírja, hogy mekkora hőigény eltérés van egy passzív és egy szigeteletlen ekkora ház esetén), elosztása, kályha típusa, a fűtő okossági szintje stb.
Mondjuk én már a 2 1/2-t sem értem: db? kg? zsák? Nekem volt olyan brikettem, ami kb. 2kg-os darabokból állt, meg volt ami 1/2 kg-s. 5 kg brikett nálunk (nem passzívház) még sok is fél napra.
Szal nekem vannak olyan ismerőseim, akik ha ilyet "mesélnének" elhinném...
Megosztott a ház. Alul após a hőtárolós villanykályha fűtéssel, a többi részén meg lenne a vízteres. Zölddel körülhatároltam a szóban forgó részt, sraffoztam amit fűteni is kéne.
Nyilván egy megosztott családi ház lehet. A földszinten lehet egy 40 - 60 nm -es lakás.
Semmi különös.
De azért a földszinti szomszéd csak megengedte, hogy a felette lévő részt beépítsék. Bp.-en a külvárosokban ez egy elterjedt megoldás. Nálam pl. van a földszinten egy 95 nm -es lakás , mellette egy 48 nm -es aminek a tetőtere gazdaságosan bővíthető. Nagyjából 30 nm + ban, de a szomszéd fürdőszobája feletti rész még hozzácsapható lenne + 6nm. Egyenlőre a 95 nm -es tulajdonosa hallani sem akar róla, de pénzzel megvétellel minden megoldható.
Sőt nem egy olyan eset is van amikor a földszinti rész még ennél is kevesebb. Pl. egy 10 nm -es lépcsőház egy mini kamrával.
Szia, nem tágul felfelé a ház. :) Van egy tetőteres családi ház, aminek a teljes tetőtere tartozik hozzánk, valamint a földszinti részből egy akkora rész, amiben a konyha, nappali, lépcső. Így adódik az alapterületek közti különbség.
Köszi a hődobbal kapcsolatos információt, erre nem gondoltam, hogy ekkora mértékben hűti le a füstöt.
Nem értem a házadat! A tetőtér 65 nm míg a földszint csak 27? Milyen ház az? Felfelé tágul? :-)
A másik: ha vízterest veszel, ne tegyél rá tömeges burkolatot meg hődobot, nem csak hogy semmi értelme, hanem egy masszív kátránygyárat fogsz csinálni.
A vízteres azért vízteres, mert a képződött hőt egy vízburok elviszi róla. Arról már egy téglaburok semmit se fog levenni. Kvázi felesleges. De a hődob konkrétan veszélyes, egyrészt mert az amúgy is hűvös füstöt tovább hűti - és kondenzálódni fog a kéményben, másrészt emiatt a korom le fog rakódni és a kettő együtt - nedves korom - lesz a kátrány, ami vagy eltömi a kéményt vagy meggyullad és kéménytüzet okoz. Ez akár 1 szezon alatt megtörténhet...
Korábban már kérdeztem tőletek vízteres betét témában. Azóta megvan a konkrét terv is. Jelenleg a kémény méretezés előtt állunk, amihez ki kell választani a fűtőbetétet a paraméterek miatt. Nos, itt akadtam el, a teljesítmények miatt. Egyébként a Kratki mellett tettem le a voksot. (Szűkítés ügyben nekem is hasonlót mondtak, kvázi hogy nem lehet)
Érdeklődnék, hogy a vízteres betétek esetén a fűtési teljesítmény számolásánál megállja-e a helyét az a képlet, amit a neten találni, vagyis a fűtendő légköbmétert felszorzom azzal a bizonyos veszteségi mutatóval?
Az alábbiak szerint alakulnak a fűtendő alapterületek:
Egy kis fürdőszoba levegőjét kb 5-10 perc alatt kellemesen melegre felfűti akár egy olcsó kínai ventilátoros hősugárzó is. A nap hátralévő 23,5 órájában meg nincs ott senki, tehát kit érdekel, ha hűvös van :)
"Végül a család mérvadó véleménynyilvánítója kinyögte nem lehet, mert kihűl a nappali."
Amikor először rányitja a jéghideg fürdőszobát a nappalira, akkor valóba kihűti a nappalit. De ha kibír így néhány órát (amíg a fürdőszoba falai felmelegednek), másnaptól kezdve csak annyi lesz a változás, hogy minden begyújtáskor eggyel több fahasábot kel tenni a kályhára és a fürdőszoba is folyamatosan (majdnem) ugyanolyan meleg lesz, mint a nappali.
"Én a helyedben inkább a tapasztalatlan kezdő-, illetve a tapasztalt kategóriákat használtam volna, hacsak eleve nem a sértő hangnem volt a célod!"
Egyes olvasók ingerküszöbén máshogy nem lehet átjutni, csak erős humorral. Másképpen úgy jársz, mintha orrszarvút próbálnál simogatással nevelni: kedves dolog, de nem túl hatékony :)
"Az illető esküdött a fabrikettre, monván őhozzá közönséges tűzifa soha nem fog "bemenni"!"
Az idén én sem fűtök közönséges tűzifával, mert sehol nem kaptam elég száraz (20% alatti) tűzifát, évekig szárítani meg nincs helyem a kertben. Kb két-három hétre való brikettet még el tudok helyezni száraz helyen (szóval én a többi téli tűzifámat a tüzépen raktározom :)
De ha tudtam volna vásárolni eléggé száraz tűzifát, akkor azzal tüzelnék és nem brikettel.
"Azt már el tudom képzelni, hogy pár óráig látványkandallóként gyönyörködött a lángok játékában, de hogy 1-2 C foknál nagyobb érdemi hőmérséklet emelkedés nem jött létre, az tuti!"
Vannak ám nagyon jól hőszigetelt házak is: pl ha létezne fafűtéses passzívház, akkor azt egy átlagos téli napon mindössze 3-4 kiló fával ki lehetne fűteni (100-120 m2-es ház esetén).
"5x4/3 = 60 m3 -es szobában, magam végeztem kisérletet 2 db. fabrikett elégetésével. 18 C fok külső hőmérséklet mellett, +2 C fok emelkedést tudtam mérni."
Nagyon nem ugyanannyi tüzelő kell egy helyiség hőmérsékletének szinten tartására és egy (pl hideg + hőtároló falú) helyiség hőmérsékletének megemelésére. Ezért ilyen méréseket csak hosszabb távon szabad csinálni (több felfűtés/lehűlési periódus átlagolt adatai).
"Felfelé szűkül a keresztmetszet. Igaz ez az un. 'sudarasodás' nem áramlástani követelmények miatt van,"
A profi fűtőrendszereknél lehet kéményt szűkíteni, mert ott profi a tüzelőberendezés és profik a kezelők is.
A családi kéményeknél nem a az áramlástan miatt tilos szűkíteni.
Rossz tüzelés esetén a füstgáz mellett bárhol a füstjáratban elégetlen fagáz is előfordulhat. Ha ez meggyullad, akkor a térfogata hirtelen kitágul (egyfajta lassított robbanás) ilyenkor a gyorsan táguló füstgáz arrafelé tágul jobban, amerre kisebb a füstjárat ellenállása. Ha a begyulladás felett szűkítés van, akkor ez a gyorsan táguló füstgáz lefelé, a lakás felé fog tágulni.
Tehát azért nem szabad szűkületnek lenni a füstjáratban, hogy ha lökésszerű tágulás következik be, akkor az kifelé történjen és ne befelé.
Pedig a tüzelés és fűtéstechnikában nagyon , de nagyon sok tévhit él. Még tanult diplomás emberek körében is. Ugyan így az épület fizikában is.
A tágabb családomban meglepő és meredek esetek fordultak elő nem is egyszer.
Pl az egyik felmenőnél állandó panasz volt, hogy a fürdőszoba hideg, nedves néha penészes is.
persze mert fűtés sohasem volt benne. A korábbi víz vezeték előtti időben eleve a konyhákban tisztálkodtak az emberek .. legalább is télen.
Most ez az előbb leírt 3- max 3,5 nm-es fürdőszoba egy hatalmas 31 nm -es nappaliról és egy konyháról is nyilt.
a 31 nm-es nappalliban egy hatalmas cserépkályha ontotta a meleget.
A sok panasz hallatán mondtam mi lenne ha kinyitnák a nappali és a fürdő között az ajtót. Nem az nem megy. Miért ? Válasz nem volt rá. Megjegyzem ez a fürdő egy WC nélküli volt , az más külön helyiségben volt. Még a próba sem ment. Végül a család mérvadó véleménynyilvánítója kinyögte nem lehet, mert kihűl a nappali. Azt már nem hallotta/ nem akarta meghallani, hogy annyival többet kell rakni arra az amúgy is nagy teljesítményű kályhára.
Érthető, az illetőnek frászja volt a nyitott fürdőszoba ajtótól. Megjegyzem a napi 24 órából jó ha 2 órát használták, akkor természetes , hogy használó magára zárja az ajtót.
Még mindig fürdőszoba. Egy másik szintént diplomás családtag szintén kifeltette a véleményét, hogy feleleges a fürdőszoba fűtés. Másutt volt az eset természetesen. A gőz úgyis kifűti, indokolta.
Nos úgy 1965 körül egy vidéki házban eljött a technikai csoda. Bevezették a vizet. Jó nagy ház volt, úgy 140 nm. Természetes , hogy ekkora házat még' közép osztálybéli', mondjuk inkább értelmiségi sem fűt ki. Fűtöttek úgy 70 -75 nm-et, 3 főnek elég volt.
Igen ám , de a csoda, hogy van vezetékes víz, nagy csáberő volt. Nyáron kezdték a 'dőzsölést' majd ősszel télen és tavaszig lubickoltak a jólétben.
De az a fránya fürdőszoba két fűtetlen másik szoba között volt. Majd úgy húsvét táján közlik a szomorú tapasztalatot, hogy annyira átázott mind a két fal, hogy még a túloldalon is folyt le a lecsapódott nedvesség.
Azért nyárra csak kiszáradt.
Aztán egy év fürdési szünet után átszervezték az életmódot.
A fürdőszoba melletti szobákba költöztek , sőt megoldották a fűtését is.
Aztán a párásítók és a páramentesítők nagy tábora az egy külön világ !!
>A különböző fatüzelésű fűtőberendezések és az őket kezelő okos/hülye emberek együttes hatásfoka 20 és 80%..
Én a helyedben inkább a tapasztalatlan kezdő-, illetve a tapasztalt kategóriákat használtam volna, hacsak eleve nem a sértő hangnem volt a célod!
Az eredeti kérdést nem magam miatt tettem fel, hanem egy ismerősöm, számomra kétes értékű beszámolója alapján. Elmondása, egy újonan épült 2 szintes családiházba frissen beszerelt vízcsöves kandalló, fabrikettel történő fűtésére vonatkozott, aminek a konklúzióit magam részéről, a tapasztalatlan kezdő, jószándékú elfogultságával tudom csak magyarázni. Mert ahogy mondják: láttam én már karón varjút! :))) Az illető esküdött a fabrikettre, monván őhozzá közönséges tűzifa soha nem fog "bemenni"! Megjegyzem eddig még nem is ment, tehát nincs is sok összehasonlítási alapja! Elmondása szerint 2 1/2 fabrikettel, a 120 m2 -es lakást 22,5 C fokra fűtötte ki. Nem adta meg, hogy hány fokos külső hőmérséklet mellett érte el ezt a hihetetlenül kiváló teljesítményt. Lehet, hogy 22,5 C fok volt kinn is? :)))
Azt már el tudom képzelni, hogy pár óráig látványkandallóként gyönyörködött a lángok játékában, de hogy 1-2 C foknál nagyobb érdemi hőmérséklet emelkedés nem jött létre, az tuti!
Az eredeti kérdésben megemlített 5x4/3 = 60 m3 -es szobában, magam végeztem kisérletet 2 db. fabrikett elégetésével. 18 C fok külső hőmérséklet mellett, +2 C fok emelkedést tudtam mérni. A fabrikett, a begyújtástól számított 3 óra után "tért örök nyugalomra"! :)))
Én az "emelkedő keresztmetszet"-et sem értem! Hallottam szűkülő és bővülő keresztmetszetről, van állandó keresztmetszet is, de emelkedő??? :)
Érdekes a magyar paraszt évszázadokig nem ismert ilyen emelkedett :) fogalmakat, csak amúgy parasztosan megépítette, na a sógor is segített :) a búbos kemencéjét kéménnyel együtt, oszt' megsült benne a jó magyar kenyér, és a család is melegedett mellette!
"minimum ezzel, vagy emelkedő keresztmetszettel kell végig vinni a kémény tetejéig."
A túlzott átmérő emelésnek is meglehet a káros hatása: füstgáz sebesség csökkenés, túlzott lehűlés, kondenzálódás. Főleg egy jól visszafojtott tüzelésnél.
"És hogy a teljesítmény hogy aránylik a füstcsonkátmérővel?? Jó kérdés, pedig aránylik de nem tudtam még rájönni...:DD"
A tűz olyan erővel fűt, amennyi levegőt kap.
A tűztérbe annyi tűzilevegő áramlik, amennyi füstgáz elszívás történik belőle a füstgáz kilépési ponton (kémény huzata).
Az elszívott füstgáz mennyisége két dologtól függ:
- egyrészt a szívóerőtől (komolyabb kályháknál ezt megadják pascal-ban),
- másrészt a nyílás keresztmetszetétől (átmérőjétől).
Tehát jó huzatú kéménynél lehet kicsi is az a lyuk, mégis erős lesz a kályha,
gyenge kéménynél meg még a nagy lyukon sem tud elég szívás kialakulni, így a kályha nem lesz képes elég meleget gyártani.
Tehát ha baromi erős a szívóerő (mert pl harminc méter magas és profin hőszigetelt kéményed van) akkor egy 15 kilowattos kandallónak is elég lenne talán egy mindössze 5 centis átmérőjű füstcső is,
de a kályha gyártók ÁTLAGOS képességű (=szívóerejű) kéményekkel számolnak, ezért a füstgáz kivezető nyílások átmérőjét az átlagos kéményektől elvárható 10-20 pascal szívóerőhöz illesztve állapítják meg.
Tehát ha jó szívóerejű a kéményed, akkor közvetlenül a tűztér kivezetésénél szerintem nyugodtan szűkíthetsz, de ezen pont után már bármiféle szűkítés szigorúan tilos!!!
minimum ezzel, vagy emelkedő keresztmetszettel kell végig vinni a kémény tetejéig.
"Egy 5x4/3 méteres szobát (60 m3) napi 12 óra fűtés mellett, kb. hány kg RUF fabrikettel lehet 22 C fokra kifűteni?"
A különböző hőszigetelésű házak csúcs hőigénye négyzetméterenként 10 és 200 watt között szokott lenni, tehát a 20 m2-es szobád hőszükséglete az év leghidegebb napján valahol 200 és és 4000 watt között lesz.
A RUF fabrikett nem egy termék, hanem egy brikett gyártó gép, ami akkor is belepréseli a RUF felirartot a termékbe,ha az tiszta akác törmelékből készül és akkor is belenyomja a RUF feliratot, ha mezőgazdasági (pl szalma) hulladékot töltenek bele. Szerencsére 1 kg akác és 1 kg szalma között alig van fűtőerő különbség.
A különböző fatüzelésű fűtőberendezések és az őket kezelő okos/hülye emberek együttes hatásfoka 20 és 80% között van, ez további négszeres szorzó.
Mivel a fenti adatok közül sem a ház hőszigetelését, em a brikett fűtőértékét, sem a kályhád hatásfokát, sem a te fűtési tudásodat nem árultad el,
ezért csak annyit lehet mondani, hogy a szobád egy napi kifűtéséhez az év leghidegebb napján kb 1,3 és 110 kg közötti brikett-mennyiségre lesz szükség.
Az év kevésbé hideg napjain persze kevesebb brikett fog fogyni.
12 kg fabrikett nem pont ugyanannyi hőt ad mint 12 kg fa - ha azonos a nedvességtartalma?
DE!
Azért tárolják a fabrikettet fóliában, hogy ne vegye fel a környezeti nedvességet. Tehát azonos kg-nál ennyi előnye van a brikettnek.
Másként: 12 kg fa ledarálva és összepréselve hány kg brikettet ad? Épp 12 kg-ot!
Egyetlen eset van amikor megfontolandó a brikett, mégpedig az, ha nem tudsz szerezni száraz fát.
Minden más esetben az átbaszás kategóriája!
Van a 12 kg fa, ára X. Ledarálják, préselik, csomagolják, az ára X+Y lesz, ahol Y a belefektetett munka. Tehát ha valaki munkát akar eladni neked, akkor a 12 kg fát ledarálja, préseli és csomagolja, és így el tudja adni neked 12 kg brikett formájában hozzászámolva a munka költségeit.
De azonos súlyban a fűtőértéke is nagyjából azonos!
"És hogy a teljesítmény hogy aránylik a füstcsonkátmérővel?? Jó kérdés, pedig aránylik de nem tudtam még rájönni...:DD"
Hogy hogyan ?
Hát a teljesítmény alapvetően az eltüzelt fűtőanyag mennyiségétől függ. Nagyobb mennyiségű fűtőanyag - több égéstermék.
A több égéstermék pedig ami gáznemű, nagyobb sebességgel kénytelen az adott szelvényen áthaladni. A nagyobb sebesség pedig áramlási ellenállás növekedést okoz.
Méghozzá a sebesség négyzetével nő az ellenállás.
Van erre egy szép képlet.
Az áramlási ellenállás alapvetően az áramló anyag mennyiségétől függ. De függ még a cső belső felületétől - sima, nem sima, függ különféle irány váltásoktól - könyökök , függ a szűkítéstől és a bővítéstől is
"pont 180 -assal, amilyen a kéményem már kevesebb. De valószínű simán bele fogom kötni!!"
Nekem is 180-as a kéményem, de a JdMetal legyártotta nekem a betétet 160-assal és csodásan működik. A 660x440-es betétnél egyébként a JdMetal oldalon is az van írva, hogy 160/180-as csonkkal is megcsinálják....
Nálad az a probléma, hogy - legalábbis a hőszükségleted alapján - hogy kellene neked egy kb 15 kw-os betét, az meg ritkán van 160-as csővel.....
Az én betétem egyébként a Jdmetal oldalon névlegesen 13 kw volt, és ezt kb el tudom hinni, mert az azonos méretű kobok is ennyi.....a kwline is a lengyel oldalon....
A "söprűsök", ha a kandalló papírján nem azt az átmérőt látják, mint a kémény teljesítmény nyilatkozatán akkor már biztosan kérnek méretezési/áramlási tervrajzot. De lehet akkor is, ha minden stimmel...
Engem volt kéményseprő ismerős lebeszélt, hogy a lakhatási előtt beépítsem a kandallót, vetessem át inkább csak a kéményt tartalék kéménynek...mert megőrülök a sok papírmunkától, páraelszívó reteszeléstől, légbevezetőtől. Állítólag a külső levegős kandalló ugyanúgy nem lehet egy légtérben páraelszívóval...mert mi van ha kinyitom...szóval ők hülye biztosra mennek, de én nem vagyok hülye :) Ezt a szöveget itt tanultam :)))
"Franek 5 és 14,5 kW teljesítménnyel és 200 -as csővel. Az ugyan nem derült ki, hogy az külső vagy belső átmérő"
Ez a gyári adat, gondolom ez mindig a külső méretet jelenti, ami egy lemezcsonknál vastagsága miatt elhanyagolható, hogy külső, vagy belső, de öntvénynél, ez esetben pont egy kéménymérettel csökken a belső átmérő.
"Az első átlag teljesítménye 5+ 14,5/ 2 = 9,75 kW, a másodiké pedig 10 +20 / 2 = 15 kW"
Evonly kandallóját láttam már 10 féle teljesítménnyel, főleg az alsó modulációs tartományt, szóval ez az átlagolós teljesítményszámítás nem az igazi!
Az alsó határt szeretik ugye egyre lejjebb vinni a gyártók, hogy az AE házasok is bevásárolhassanak, de ezt nemrég kitárgyaltuk...
És hogy a teljesítmény hogy aránylik a füstcsonkátmérővel?? Jó kérdés, pedig aránylik de nem tudtam még rájönni...:DD
Én 10kW környéki betéteket keresgélek mostanság, 150-200-as füstcsonkkal van elég sok, pont 180 -assal, amilyen a kéményem már kevesebb. De valószínű simán bele fogom kötni!!
Tehát a korábbiakban két kandalló betét lett bemutatva.
Egy öntvény, a Kratki
Franek 5 és 14,5 kW teljesítménnyel és 200 -as csővel. Az ugyan nem derült ki, hogy az külső vagy belső átmérő. Mindegy.
A másik a lemezből gyártott samott béléssel, itt már nagyvonalúbb a teljesítmény megadás 10 és 20 kW között. Ennek csöve 180 mm , nyilván belső átmérő. Az volt a probléma , hogy hogy számolják ki a huzat igényt meg hogy lehet e az elvezetésben szűkítés. Jelentem lehet, ha a rendszer ellenállása kisebb mint a keletkező huzat.
Az első átlag teljesítménye 5+ 14,5/ = 9,75 kW, a másodiké pedig 10 +20 / 2 = 15 kW és ehhez elég a 180 mm átmérőjű cső, akkor a lényegesen kisebbnél miért ne lenne elég ??
Bizony a használó érdeke egyébként, hogy megfelelően működjön.
Ezzel a kratki betéttel óvatos lennék. Az, hogy még hamukazetta sincs, olyan koszolás elé állít, aminél minden jobb. Lapátolhatod majd a hamut kifelé.....ennél a hamukazetta százszor komfortosabb megoldás - sőt a legjobb.
Ha teheted keress róla videókat, hogy hogyan ég, korommentes-e az üveg stb.
"Szűkíteni lehet, ha a kandallós számolással bizonyítja a kéményseprő felé, hogy a huzat elég lesz!"
Úgy kell felfogadni egy kandallóst , hogy bizonyítsa - eredményesen - a kéményseprő felé, hogy a huzat elegendő.
Másképpen nincs megbízás !
Viszont egy 365 eft -os valaminél a műszaki adatok közözött csak illet volna a huzat igényt is feltüntetni. Ha már helyesen - megadja a névleges teljesítményt 12 kW és a fűtési teljesítményt is. Ez utóbbit határok között- nagyon helyesen 5 és 15 kW között.
Ez elég drága betét. Ennél szerintem jobbak a lemez-samott betétek! Csak abba gondolj bele, hogy azokban cserélhető a samott, nem reped meg stb. Ez megrepedhet, és akkor gáz van. Tudom, hogy ebbe is van még egy réteg öntvény, de akkor is....a fene tudja....én nem szeretem annyira.....
Ettől még lehet kiváló, de......
Szűkíteni lehet, ha a kandallós számolással bizonyítja a kéményseprő felé, hogy a huzat elég lesz!
Ez csak egy általános - egyébként helyes - elv, de egyénileg ettől el tudsz térni a fenti módon.
Full külső levegős, és minden levegő külön szabályozható rajta, nem a legolcsóbb, de hát öntöttvas…
Azzal, hogy egy 200-as öntöttvas füstcsőkivezetés a centis anyagvastagság miatt, belül kereken 180, as gondolom nem én találkozok először. Az MB kandallós bolt szerint a kéményseprők nem engedik a „szűkítést” 180-as kéményre, pedig a keresztmetszetben nem nagyon lenne változás.
Még jó, hogy van egy kistestvére, 180-as (kölső) átmérőjű füstcsőkivezetéssel!
Köszönöm válaszodat és azt is megértettem miért nem vállalsz tanácsadást mailben. Valószínűleg én nem tettem fel jól a kérdést, a válaszodból erre következtetek. Úgy döntöttem kipróbálom ezt a dolgot kicsiben, mert szerintem működik, de mint írtam szoktam tévedni. Köszi, hogy időt szakítottál a dologra, a többiektől elnézést az offért.
Kétségeim vannak afelől, hogy képes vagy olyan vákuumot csinálni, hogy a vízgőz 10 fokon is forrásban maradjon és ne csapódjon ki folyékony vízzé. Persze ha a 10 fokosra fűtött felület és a gőz közé teszel valami hőszigetelő anyagot, akkor lehet a gőz jó forró, miközben a felület mindössze 10-100 fokos.
Egyébként a gőz igen rossz hőtároló/hőszállító közeg, ráadásul veszélyes vele játszani.
Különben is 10 fokra nem fűteni, hanem hűteni kell :)
Email-ben történő egyéni tanácsadást meg nem vállalok, mert ha elkezdeném, akkor kisvártatva napi 18 órában levelek százaira válaszolhatnék számos szakterületen. Ha szeretnék szegénységben éhen halni, arra a napi több órányi problémamegoldás/tanácsadás helyett sokkal kevésbé fárasztó módszereket is tudok :)
Elnézést a többiektől, kicsit off leszek, mert Elek privátban nem válaszol, ezt írta itt.
Szóval a véleményed szeretném kérni. Gőzzel szeretnék fűteni egy felületet, ami folyamatosan melegedne 10 C-tól 100 C fokig. Megoldható-e ez szerinted gőzzel? Konkrét feladatról van szó. Nekem van egy elméletem, de én szoktam tévedni.
Elnézést a többiektől az off-ért, ha privátban írsz azt nagyon megköszönöm és nem zavarjuk itt a többieket ezzel:
Köszönöm Neked is a többieknek is a hozzászólást. Akkor majd megbeszélem a kandallósokkal, hogy ne bonyolítsuk túl a dolgokat. A koyhabútor fölé meg kitalálunk valami védelmet.
Ez teljesen nem jó. két 90 fokos töréssel....én simán átvinném a konyhabútor felett, és alátennék vmi hőszigetelést a bútor teteréje, ahogy Mekk is mondta!
A meleg levegő könnyebb, mint a kevésbé meleg, a tetején "úszik", terül.
Ha a nappali mennyezetén lévő meleg levegőt egy jó nagy (600-1000 cm2!) vagy több kisebb lyukon egyszerűen átvezeted a konyhába, az a meleg a mennyezeten szétterül magától, majd fentről lefelé elkezdi "feltölteni" a konyhát, ahogy jön az utánpótlás a kályha felől. Feltéve persze, hogy van körforgás, tehát valahol alul is van egy másik hasonló lyuk (vagy nyitva lévő ajtó), ahol a lehűlt levegő vissza tud menni a kályhához, hogy ott újra felmelegedhessen.
Ezt az áramlást egy vékony cső csak lerontaná (pláne két-három töréssel).
Ha félted a konyhabútort, akkor alakíts ki felette egy hőszigetelő anyaggal (pl 2-3 cm üveggyapot/kőzetgyapot) kibélelt alagutat a szomszéd szobából bejövő levegő számára.
Az alábbi meleglevegő elvezetéssel kapcsolatban kérdezném a véleményeteket.
Csatoltam az ábrát miről lenne szó.
A nappaliban lenne a kandalló és esetleg átvezetnénk a meleglevegőt a főfal másik oldalán lévő étkező-konyhába.
Mivel a főfal melletti konyhabútor fölött nem lenne célszerű mindjárt kivezetni a levegőt ezért kellene kb. 5,5m-s csövön vezetni egy másik falra a mennyezet magasságában.
Köszönöm a részletes választ! Találtunk is egy jónak tűnő készüléket, a Bari nevű típust, reméljük megleszünk elégedve mi is! Írok majd véleményt ha meglesz! :)
Vakolható kőzetgyapottal szorosan kitömni, háló, glett. A glettelés aljánál érdemes egy pár mm dilatációt hagyni, és hőálló rugalmas tömítővel kikenni. Én valahogy így csinálnám.
Alapvetően a "minta"kályhákat ajánlanám amik visszajöttek a németektől, melyeket a nagy vevők (barkácsáruházak) megnézték, majd 1-2 minimális módosítást követően kezdődik el a sorozatgyártás.
Na ezek a minta kandallókat 30-40-50%os áron meg lehet kapni, bár szerintem ilyenkor a fűtési szezon kezdetén nem sok lehet belőlük, de február környékén már több is van.
Nézd meg a facebook oldalukat.
Német tulajdonban van, német barkács- és online áruházaknak gyárt. Magyar piacon nem igazán nyomul.
Jellemzően a mintaboltban azok kaphatók amik nem mentek át a meón (legalábbis nekem ez volt az érzésem). Nincs hozzá zsírkő, etc. Ellenben egy-két darab nagyon egyben volt. Én is vettem olyan kandallót töredékáron ami a német honlapokon 1700-2000 euros árban van.
Vélelmezem, hogy a külföldi cég megrendel x db-ot egy típusból, a makóiak legyártanak x+5 db-ot, a legjobb x db-ot kiviszik, a legszarabb 5-öt pedig eladják a mintaboltjukban, a külföldi ár töredékéért.
Pótvermikulitot 7eFt-ért vettem. Ugyanez a fireplace-nél 15eFt volt.
Hát még pár hónapig nem leszek otthon, emlékeim vannak most róla, de kb 1,5 literes lehet. És hidd el: elmegy vele egy hetet, úgy hogy nem bukik ki rajta!
jó vegyük hozzá, hogy a házam AE-ház átlagban 2 kwh hőszükséglettel, tehát nem kell benne eltüzelni 60 kg fát egy nap, elég 10 kg-ot, de nekem egy hát simán megvan.
Azt tudom mondani, hogy egy komoly tüzelés után - értsd :rá is rakok többször - egy félmarék hamu marad. Egy kezem markának a fele....
Meg tudnád mondani, a hit line hamukazettád méretét, a Romotop Heat-et megkérdeztem, 1,2 literes, az nem tűnik túl acélosnak... Az biztos nem megy el egy hetet, mint amit a hit line-ról írtok.
Ja már értjük . Tehát nem azt a részt kell kitömni ami a kályha és a fal között van, hanem azt ami fal él és a falba épített kályha között van. Azt a 10 cm-t
Úgy kell megoldani, hogy a kályha hőmozgását ne akadályozzuk, különben a kályha károsodik.
A fal két oldalán a kályháig érő alu profil felszerelése a kályhától lehet 1 -2 mm-re viszont fent azért nagyobb rés mert magasságirányában jobban tágul a kályha. A furatok a profilon oválisak legyenek, hogy az elmozdulás biztosítva legyen. A fal /él / és kályhaközé meg az üveg vagy ásványgyapot. Korábbi állítással ellentétben nincs olyan intenzív légáramlás, ami kivinné az üvegszálakat.
Ezek az un. falba épített cs. kályhák. Kettő, néha 3 helyiséget fűtöttek velük.
Korábban egyszerűen azbeszt zsinórral / a gyilkossal / oldották meg a tömítést. Így esetleg az azbesztzsinór helyett használatos kerámia zsinór is megteszi. Csak a rés nagyságától és a kívánalomtól függ a megoldás.
A kívánalom inkább az átlátás megakadályoztatás volt. A légmentes, tehát szaggátló zárás már nehezebb.
Kérdés kell e ?
A konyhából inkább kellemes illatok áradnak mint kellemetlen szagok.
Na várjál, eddig nem erről volt szó! Azt hittem, hogy egy egész oldalát akarod lefalazni-szigetelni. Akkor ha jól értem a kályhához egy max 12 centis válaszfal érne hozzá?
Sziasztok! Konyha és a szoba kőzt van a rés a fal és a kályha között igy átjőnnek a konyhából a szagok nagy része és ezt szeretném ki kűszöbölni a be falazással segitségetekez köszönöm
Van valakinek a Fireplace kandallókályhákról véleménye, tapasztalata? Érdekes, hogy magyar cég, de több info van róla a németeknél. Csak azt nehezen értjük. :)
Kőzetgyapot és üveggyapot nem ajánlott! A felszálló meleg ki fogja hordani a résből és belélegzitek...... ha gyakoriak lesznek a tüdőgyuszik a családban gyanakodjál majd erre! Már ha ezzel csinálod!Én hagynám a fenébe!
Az előző alkalommal is azt kérdeztem, mekkora a hézag és mi a célja a kitömésnek. Ezek ismeretében talán könnyebb lesz kitalálni mi a megfelelő megoldás. A purhab egyáltalán nem jó ilyen célra, nem bírja a hőt.
sziasztok!Érdeklődni szeretnék hogy cserépkályha és a fal közötti hézagot mivel lehet ki tömni,gondolok itt ilyesmire hogy,üveggyapottal a nagyját ki tömni ,majd Purhabball a szélét kifújni és így levakolni .Előre is köszönöm a segítségeteket
Nekem a bontott téglából épített kandallóm egyszerű falazóhabarcs és flexibilis csemperagasztó kb. 1:1 arányú keverékével van összerakva. Mondjuk nekem csak a fugákban látszik, de ott simítható volt, és eddig bírja a kiképzést is. Ja, és a tégla is jól bírja azt a hőterhelést, amit kap.
Egy kandalló burkolatnál már fölösleges a samott, 2-300 fokot a sima tégla is remekül elbír. Tömör tégla agyaghabarcsba rakva ideális. Nagy hőtároló tömeg és normális hővezetés jellemzi az ytong csekély hőtárolásával és alacsony hővezetésével szemben. Amúgy én ytonghoz hasonló tulajdonságú szürke gázbeton elemeket használtam afféle ideiglenes megoldásként víztér alatt és teljesen jól bírták a 200 fok körüli füstgázt évekig. Ettől függetlenül általában az ilyesfajta anyagok nem ideálisak kandalló körülépítésre néhány esettől eltekintve.
Nos megtaláltam az egyik kandallós oldalon a hozzászólásokat ahol - Evonly is írta - nem javasolják az Ytongot.
Elbizonytalanodtam. Ytong, belső samott vagy valamilyen egyéb szigeteléssel lenne jó. akkor már inkább tégla , tűzálló habarccsal.Esetleg belülről samottal kikenni, kívülról meg simitani az előbb említett habarccsdal.
Az olajkályha égő megvalósítását mindenképp hanyagolnám, tekintve, hogy nagy, sok, és nincs rá szükségem. Nekem csak látványnak kell.
Egyszerűbb megoldásra van szükségem, ezért is gondoltam egy ilyen etanolkandallóra, de sajnos nem találtam hozzávaló szakirodalmat. A gugli leginkább a reklámokat dobálja föl. Ezért is kérdeztem itt, hátha tud valaki leírást, vagy rajzot róla.
Az E85 pedig motor hajtóanyag, már amíg még forgalmazzák, mert mióta csúnyán megemelték az adóját a kutyának sem kell. Az összetétele 85% növényi eredetű alkohol, és 15% benzin. De mint azt megállapítottuk, ide a 15% is több mint kéne.
na nem csatolta a képet
Ez a kandalló.(Na befejezem a szemetelést :) )
A füstnek mindegy, hogy ferde a cső, a forró füstgáz számára az a lényeg, hogy emelkedő a tendenciája :)
Megosztott a ház. Alul após a hőtárolós villanykályha fűtéssel, a többi részén meg lenne a vízteres. Zölddel körülhatároltam a szóban forgó részt, sraffoztam amit fűteni is kéne.
