De biza, ez a Malév iroda! De ez a busz a képen szerintem nem a "dolláros", mert akkoriban -úgy tudom- nejlon-buszok jártak a reptérre.
A Varsányi Irén utcával kapcsolatban: Az csak annak sík, aki még sosem próbált rajta felbiciklizni. :-) Az alsó része biza lejtős, ez pedig felfelé van fotózva, tehát bőven lehet.
Varsányi Irén utca, a régi Szent János kórház épületével. Készítette 1943.-ban Angelo,
Ki van csukva, hogy ezen a képen a régi Szt. János kórházat látnánk. Az ott volt, ahol a mai második mammut áruházzal szemben a Széna téren az autóbusz végállomás van. Tehát a Margit körút - Csalogány utcai sarkon, a kis park õrzi a helyét. Márpedig ez sik terület, itt, ezen a képen pedig emelkedõ/lejtõ utca van, nagyobb lejtszöggel, mint a Varsányi Irén utca. A régi kórház egy tömb - emeletes épület volt, nem tudok arról, lett volna a környezetében pl. templom. Kutyus: de biza kár érte, nem lett az annyira rom, hogy feltételn le kelljen bontani. Járt igy más Székesfõvárosi épület is a háburú után. Gumidani kért vasutas képeket, most neki egy:
A fogaskereku vasut Svab-hegyi végállomása. 1890-es evek. MagyNemzMuz fototar.
Engemet is az szokott felhúzni, amikor kis ráfordítással megoldható problémákat halogatunk sokáig. Annak idején a 2 x 1 sávos Hungária krt-n araszolva nézegettem évekig az előrelátó városatyák által szabadon hagyott területen levő mocskot, gazt, stb.
Azt el tudom fogadni, hogy az olyan problémák megoldása késik, amelyek rendezéséhez nagy áldozatokat kellene hozni.
Vörösmarty tér? Ori Palota előtti időkből? A mostani Tőzsdéből fotózva? Kép jobb oldalán a Dorottya utca, szemben pedig a most (és akkor) látható Vígadó utca?
Lassan meg lehetne nyitni újra ezt a parkolót. Csak Ikarus 620-ast lesz nehéz szerezni. A kép 1961-ben jelent meg. A helyszínt pedig úgyis kitaláljátok.
Hat igen, be kellett volna irnom, Mcsporolva ezzel egy liter munkat neked.Bocs.Koszi az infot. Az epuletert annyira nem nagy kar, a templomert viszon igen:(
Ez egy jó kérdés volt ezen a téli napon, amikor enyhe influenzával a fejemben és a torkomban be vagyok zárva a lakásba. Abból indultam ki, hogy ez valamilyen középület, amibe beilleszkedett a templom és az utca jelege alapján ez Budán volt. Nem kevés kotorászás után a gyanú a régi Szent János kórházra terelődött. Ezt hamar megerősítette a Budapesti üdvözlet c. könyv 37. sz. ábrája, ami a Széna tér felöl ábrázolta a kórházat, a Margit körút felöli oldalán, középen a kápolnával. A poén ezután akkor durrant, amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Fotótárának keresője a Szent János kórház szavakra a keresett képet is megjelölte. A kép címe ezek szerint: Varsányi Irén utca, a régi Szent János kórház épületével. Készítette 1943.-ban Angelo, (a híres budapesti fényképész). Az épületcsoport az 1945.-ös ostrom alatt tönkerement és utána lebontották.
Ma jártam a Bartók Béla úton és örömmel láttam, hogy még megvan a külső védőponyva eredeti tartó és mozgató mechanizmusa. Remélem a Kávéház építése során is megmarad.
Kedves Topiktársak! A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tisztelettel meghív titeket soron következő, 2005. március 6-ai programjára, mellyel az autóbuszközlekedés 90 évvel ezelőtti megindulására emlékezünk. Idén a Vértes Volán által felújított Ikarus 30-as nosztalgia autóbusz járja majd Budapest utcáit. Az autóbusz 11 órától kb. fél egyig a nagyközönség rendelkezésére áll és folyamatosan közlekedik az Erzsébet tér és a Hősök tere között. Felszállni az Erzsébet téren, az Oktogonnál, illetve a Hősök terén lehet. Az autóbusszal az utazás díjtalan, a kocsin mindössze egy „becsületkasszát” helyezünk el, melynek bevételét a régi, megmentendő járművekre fordítjuk. Az utazáson résztvevők emlékjegyet kapnak. Bővebb információ: http://www.veke.hu/index.php?fc=cikk&par=152
Koszi.A legtobbet ismertem mar, de sajnos egyik sem tartalmaz olyan kepeket, amelyektol okosabb lennek a temaban. Azert koszi. Pl. olyanok nincsenek, ahol pl. a Haas palota, a Maria Magdolna templom, Lloyd-palota, a duna-perti szallodak lebontas elotti allapota latszik?
az alanti linkek között van kettõ, amiben errõl is van info. Az egyik a www.budapest.hu-n a 20050213-as cikk a háborús nyomokról (a link lentebb). A másik a Szépítõ Biztosságos www.mke.hu/lyka/08/382-391-pest.htm, amiben nem mellesleg foglalkoznak Hild József városalakító terveivel, számbavéve, hogy mi valósult meg az elképzeléseibõl, mi nem. A bónusz: Pest szabályozási térképe 1805-bõ.
A Szochálón is van egy városos fejezet: http://www.szochalo.hu/index_varos.php (az illusztráció Gross Arnold Budapesti mesék c. rézkarcának egy részlete)
re: ORI
a leendõ Szatyorházat már taglaltuk a topikban (nick by Hamster). Azt hiszem Négyesi Pál találta meg egy autós lapban a rajzát.
nem jár, alkalmanként bemegyek a végekrõl a városba és megveszem az Írók Boltjában. Felismerésben eddig felsültem, de majd meglátjuk. Rendes tõled, hogy felhívtad a figyelmem a rejtvényre.
Hat igen, elegge ismerlek mar. Ha egyszer valaszolni van kedved, akkor megadod a modjat rendesen. Koszonom a munkad es a segitseget. Egyszeruen szornyu idok voltak azok.En a magam reszerol szint 3 naponkent direkt egy kis kerulot teszek, hogy lassam, hogy hogy torpul az az undorito epulet(ORI-oltari randa irodahaz).Ma mar szinte semmi sem volt belole. Az epulendo uj, igaz a Haas palotanak a "saruszijat sem melto"....de azert nem lesz csunya. Most mar komolyan erdekelne, hogy mennyire is ment szet a Varos.Eddig inkabb a haboru elotti Bp. erdekelt (kicsit strucc modjara, elismerem), de most, hogy (nagyreszben hala nektek, meg a Szechenyi konyvtarnak is-tudom, a Szabo Ervine jobb) elegge megismertem az akkori helyzetet, most inkabb az erdekelne, hogy mi mennyire ment szet. Tudnatok egy oldalt tanacsolni, ahol romos Romos kepeket lathatok? (mondjuk meg ma is elegge az:( )
Neked jár a Budapest folyóirat? Abban van egy kép, és azt kérik, hogy aki felismerte mit ábrázol, az írjon róla - asszem 2000 karaktert. Támpont persze van valami kevés (bár a mostani számban már az előzőhöz adtak meg segédképet), de azért nem könnyű.
Viszont Neked!
Nem hiszem, hogy gondot okozna! Aztán majd gondolkodhatsz, hogy mit is kezdesz a temérdek Budapest előfizetéssel!
De most komolyan! Szerintem - a sokadik esszédet olvasva - érdemes lenne megnézzed a képeket!
is hűségesen őriz a köztudat, hogy a teátrum 1847-ben porig ég. Ez nagy szám lehetett akkoriban, mert van róla egy anekdota is. (Nem tudom, hol olvastam/hallottam.) Állítólag Jókai rohant be teljesen feldúlva Petőfihez, aki akkoriban a közelben lakott: - Gyere Sándor, vedd a kalapodat, mert ég a Német Színház! Mire Petőfi csak felnézett a verséből, amin épp dolgozott, és azt mondta: - Minek? Esernyőt azért vesz az ember, hogy elhagyja, német színházat azért épít, hogy leégjen. - és dolgozott tovább, mint ha mi sem történt volna.
A háború után sok olyan romossá vált régi épületre is halálos ítéletet mondtak - főleg politikai indíttatásból -, amely megmenthető lett volna. Például Pesten így tűnt el a Roosevelt térről 1948-ban a Lloyd-palota, majd 1962-ben a régi Európa Szálló, a Vörösmarty térről 1959-ben a Haas-palota, a Városligetből 1951-ben a Regnum Marianum, a Margit-szigetről 1958-ban az Ybl-tervezte Margit-fürdő.
Nem Ybl terve épült meg:
http://www.btm.hu/ihm_anyagok/Foldalatti/Opera/540_8.htm
Linzbauer István
var url='http://www.zoohoo.hu/index.php?q=Linzbauer István&ref=182'
UjAblak = window.open(url,'zoohooWindow','resizable=1,scrollbars=1,menubar=1,toolbar=1,location=1,width=600,height=550');
window.focus();
(Kassa, 1838 - Bp., 1880. nov.): építész. Az . 1860-as évektől Pesten működött. Főbb munkái a pesti Vigadó mögötti, azóta lebontott ún. Haas-palota és a Vigadónak ehhez csatlakozó szárnya, Duna-parti Bristol Szálló, az Andrássy-palota (Bem rakpart 7. és Fő u. m. sz.). Műveit történeti stíluselemek felhasználásával készítette. Festészettel is foglalkozott.
1812. FEBRUÁR 9-ÉN a Harmincad, illetve Sétatéren megnyitja kapuit a várva-várt hatalmas épület, a Német Színház. A tér első hivatalos neve ehhez az épülethez kötődik: Theater platz, vagyis Színház tér, amelyet nagyjából harminc évig még annak ellenére is hűségesen őriz a köztudat, hogy a teátrum 1847-ben porig ég. Bár a korzózás virágkorát az 1838-as pusztító árvíz, és az 1848-as szabadságharc derékba töri, az ’50-es évekre nagyjából visszaáll a régi rend, és az emberek ismét a Színház téren és a Váci utcában töltik délutánjaikat. Szívesen látogatnak például Kugler Henrik szomszédos, Nádor téri cukrászdájába, legfőképpen a cukrászmester kézműves fagylaltjáért. 1866-ban azonban kitör a kolera járvány, többek között a Váci utcában is árusított, szűretlen dunavíz fogyasztása miatt. A vízárusok ideje ezzel lejár: 1869-ben megépül az első vízvezetéki csap.
1870-BEN KUGLER átköltözteti cukrászdáját a Színház térre, a mai Gerbeaud-házba, a leégett színház helyén pedig felépül a pompás Haas-palota. 1875-ben a városatyák új nevet keresnek a térnek, s végül – Ferenc József idősebb lányának tiszteletére – Gizella térre keresztelik. 1884-ben Gerbeaud Emil átveszi a Kugler cukrászda irányítását, és ez egyre több ínyencet vonz a város középpontjába. De ebben az évtizedben döntenek az Erzsébet-híd megépítéséről is, s a munkálatok felborítják a Váci utca megszokott életét. A korzózás ideiglenesen a Koronaherceg (mai Petőfi Sándor) utcába költözik, a Közmunkatanács pedig az immáron egybenyitott két utcarészt ekkortól teljes terjedelmében Váci utca névvel illeti.
A GIZELLA TÉREN 1908-ban felavatják Kallós-Telcs carrarai fehér márványból készített Vörösmarty Mihály szobrát, 1915-ben pedig megnyitja kapuit az impozáns Bankpalota. Az I. világháború kitörése miatt azonban megtorpan a város nagy átalakulása. Az elegáns kirakatok kiürülnek, szegényes lesz a fogalomértékű utca, és a benne járó-kelő emberek is. A korabeli beszámolók alapján egyetlen hely van csak Budapesten „amelyet szilárd sziklaként még a háború viharos hullámai sem bírtak megingatni”: a Gerbeaud cukrászda.
A GIZELLA TERET 1926-ban Vörösmarty térre keresztelik. A II. világháború pusztítása szintén szívbemarkoló: a néhai úri korzózók helyett lesoványodott, rémült lovak ügetnek a törött üvegű kirakatok előtt, és az elegáns kocsik helyett tankok lánctalpa tépi fel az aszfaltot. Az államosítás a csinos üzletek helyére irodákat és raktárakat, állami és szövetkezeti üzleteket telepít, s a Váci utca gyökeresen megváltozott képén még az sem segít, hogy 1964-ben hivatalosan is sétálóutcává minősítik a néhai korzóutca északi részét.
Legrégebbi neve Séta tér, majd – több névváltoztatás után – 1874-től Gizella tér. (Ferenc József Gizella nevű lánya után.) 1908-ban állították fel a Vörösmarty-szobrot, ekkor nyerte el mai nevét. A tér egykor a város legendás fiákerállomásának adott helyet. Krúdy A vörös postakocsi című regényében a legelegánsabb Gizella téri fiákeres fuvarozza Urbanovicsnét, Fátyol Szilvia nagynénjét. A Kékszalag hősében az Alvinczi által rendezett céllövő ünnepélyre is innen indulnak külön fogatok. Fiatal korában az Európa-szerte ismert lóversenykirálynak, „Péchy Andornak is volt egy ismerős fiákerese a Gizella téren, aki (esetleg hitelben is) az alkonyi órákban kocsizni vitte a Stefánia útra, amikor az »egész város« ott van.” (Péchy Andor, vagy egy magyar illúzió) Itt állott egykor a Haas-palota, melynek galambjairól a Mit látott Vak Béla… című regényben jegyzi meg Krúdy: „…oly szemtelenek, mint a velencei galambok.”
1956. augusztus 6-án írtak ki nyilvános tervpályázatot "a romos pesti Vigadó megtartandó épületrészeivel egybeépülő hangversenyterem elvi megoldására. A következő év őszén, amikor az újságok közölték az első díjas vázlatot, a közvéleményt szinte sokkolta a tervezők merész elgondolása. A rajzon a Vörösmarty térre néző a kiégett Haas-palota helyére elképzelt üvegkocka volt látható, hátsó frontján a Vigadó homlokzatának elmosódó részleteivel.
"Lapunk szerzője, a Budapest-história avatott tudora néhány éve elérte, hogy márványtábla jelölje a Hadik kávéház hűlt helyét. Ma már nem is emlékeztet más az irodalomtörténet e híres fejezetére, hiszen a Bartók Béla úti üzletben cipőbolt működik. Szerzőnk, decens úrinő a minap cipőmustrán járt Budán. Állt a nevezett bolt előtt, és elégedetten figyelte, hogy két, a legfrissebb divat szerint kikészített leány a táblát fürkészi. Mígnem az egyik megszólalt:
Ez a hír a Hadikról jó alkalom, hogy idézzük egy kicsit Erki Edit emlékét. Ő volt a főszereplője pár éve az alábbi Népszabadság-hírfejnek (amely később körbejárta a magyar sajtót, persze forrásmegjelölés nélkül :) ).
Kutyus kérdezte lejjebb, hogy meddig állt a Haas-palota, pontosabban ami maradt belőle. 1959-60-ban bontották le, egy darabig autóparkoló volt a helyén, aztán egy évtizedre rá felépült az Elizélt.
És a jelzett helyen van egy (1 saroknyiról odapottyant) határkő is, a vöröstéglás MÁV-épület előtt. Kérdésem, az a vámház vajon Budapest, vagy Újpest városához tartozott-e?
A Szent László út a Madridi utcáig tart. A Szent László út két címhelye esik az esztergomi vasútvonal északi oldalára, a 200 és a 159. A vámház a Madridi-Bécsi-Szt. László kereszteződés _déli_ sarka (a Madridi u. itt közel ÉNY-DK irányú). A IV. és a XIII. kerület határa itt a Madridi utcán fut végig egészen az Ankara u vonaláig, a IV. XIII. és XIV. kerületek hármashatáráig. Ez a határvonal megegyezik Budapest szfőv és Újpest thjv egykori határával. térkép
(a címkeresőben nézd meg a XIII. Szent László út 159-et)
Örülök, hogy erre gondoltál. Nem értem, hogy miért kéred, hogy küldjem el nagyban a képeket. Ha rákattintasz, nagyban jelenik meg, legalábbis nálam. Próbáld megint, vagy talán valami gubanc van a gépeddel. Remélem, hogy megtalálod a hídról a képet, várom.
Köszönöm szépen, rájuk gondoltam. A 3-ból egy volt meg más forrásból, gyengébb kivitelben. Elküldenéd őket nagyban?
Vasúti híd ügyben lapozgatom a vasutas könyveimet. A Bartók B. út felettire emlékszem, bár úgy rémlik, hogy háború utáni a felvétel. Fehérvári út felettire kisebb az esély. Ugyanis olyanra nem is emlékszem.
H. Bálint!
A leveled zagyva betűcsoportként érkezett meg. Nagyjából azt bogarásztam ki belőle, hogy Te is nagyban szeretnéd látni a képeket. Küldöm. Ha netán mást is írtál, akkor ismételd meg!
Érdekes ez az inverz festés egymáshoz képest. A Fehérvári úti meg nem teljesen az útra néz, az is a vasut mellett van, a tégla ma is pucér rajta, festés nélküli.
Még tavaly Karácsony körül volt róla szó, hogy a Bartók Béla úton megszűnt a Humanic, és helyettet ismét Hadik kávéház lesz. Rákerestem a gooooogle-n, és a következőt találta a legautentikusabb forrásból:
"– A Hadik kávéház igazi nagy vállalkozásnak tûnik. Mennyire reális ez a terv? – A Bartók Béla úton rendszeresen járók láthatták, hogy a Humanic végkiárusítást tartott, és átadta az épületet. A valamikori Hadik kávéház itt mûködött, s a méltatlan évtizedek után reális közelségbe került az újbóli megnyitása. Az én terveim szerint november 11-én, a kerület napján az esti fogadást már itt szeretnénk megrendezni. A megállapodás megtörtént, a vételár, a felújítás bekerülési összege ismert, az önkormányzat tulajdonosként üzemeltetõt keres, aki felé fontos elvárás a kulturális misszió vállalása és teljesítése. "
Vámházak. Ha emlékem nem csal, akkor az utóbbi 2-3 Budapest magazinban volt szó a vámházakról, képekkel, címekkel leírásokkal. Sajna az online változat nem frissül, de nyomtatva meg tudom nézni pontosan (momentán éppen a gyerek álmát vigyázzák, tehát majd később).
Budapest közigazgatási határain fogyasztási vámot szedtek a szekerén beérkező árucikkek után. Természetesen a vasútállomásokon is fizetni kellett a városba érkező utasoknak (pl. a náluk lévő dohány után), számos történet van arról, hogyan igyekeztek elkerülni a fináncokat.
Hasonló rendőrtelep épült az angyalföldi Dagály utcában. Az a 20-as évek végén, a stílusból ítélve ez is akkoriban, nyilván a személyzeti politika részeként. Engem jól meglepett, amikor az angyalföldi sétára készültem, hátha mást is érdekel, azért írom.
Ha a pár éve megjelent Klösz-album az, amelyik az életművet tekinti át, akkor nekem sajnos nincs meg. De a tíz éven belül megjelent legtöbb hasonló albumból néhány képet bármikor szívesen.
Megismételnék egy nagyon régi kérésemet, amire annak idején bíztató igéretet kaptam, de aztán a feledés homályába tűnt a dolog.
Klösz György néhány éve kiadott nagy fényképalbumában van kb. 3-4 db. olyan fénykép, amely vasúti kocsikat ábrázol. A könyvet nem vettem meg, mert nekem nagyon drága volt, továbbá a képek egy jelentős része más albumjaimban megvan. Ha valakinek megvan ez a könyv, megkérem, hogy szkennelje be nekem ezt a néhány képet! (ha rám meri bízni a könyvet, akkor megcsinálom magam is)
Ha már kérek, akkor merjek nagyot! Gyűjtöm, egyebek között, a régi vasúti kocsikat és a dunai hajókat ábrázoló képeket. Ha valaki ilyet küldene a gumidani@fw.hu címre, megköszönném.
A lajtoskocsiból való vízosztás valamilyen üzemzavar következménye volt. Gondolom, hogy ezért is került az újságba.
Egy rokon hagyatékából kaptam ajándékba a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők 1904-es évfolyamát szép díszkötésben. Valószínüleg valaki öszegyűjtötte a számokat és beköttette, mert sok oldalon mai is látszik egy vízszintes hajtás, amely csak a bekötés előtt keletkezhetett.
Nagyon szokatlan számomra, hogy a fényképek sokszor semmilyen kapcsolatban nincsennek a körülöttük levő szöveggel.
Az alábbi kép pedig a Szondi u Epreskerttel szemben levő oldalán készülhetett.
Gumidanitól és másoktól is kérem, hogy ha van régi képe, képük a Fehérvári úti és a - mai - Bartók Béla úti vasúti hídról, ossza meg velünk. Előre is kösz.
Ha az onlány Budapest térképem nem csal, úgy a Szent László u. 159., azaz a Madridi u. - Berlini u. kereszteződés déli sarkán álló földszintes ház. (ha a sorompótól indulunk a Chinoin felé, a vöröstéglás MÁV-szálló után a második ház jobbkézről.)
Szerintem van valami filozofikus ebben a képben, s nem tudom eldönteni, vigasztaló-e, vagy éppen mélységesen nyugtalanító. Száz évvel ezelőtt vizet osztasz a Szondi utcában, mely tevékenység már akkor sem számított a halhatatlanság biztosítékának. Jó, ott termett egy fotózsurnaliszta a masinájával, ha a kollégák vagy a szomszédok kezébe jutott a másnapi újság, akkor csodálkoztak vagy viccelődtek. Esetleg eltetted, és a gyerekedre hagytad, félszázad múlva majd az ő gyerekétől került a szemétbe vagy a kályhába. Ki gondolta volna viszont, hogy újabb félszázad múlva egy fáintos csap okán mások ismét szembesülnek a slaugot tartó igyekezeteddel, s veled magaddal.
Mondjuk ebből sem tudom, hogy végül is a Thököly vagy a Gyarmat utca látható-e az utcai képen. Jó volna, ha valaki egy fényképezőgéppel felszerelkezve földerítené...
Nem volna könnyű kitalálni, mert abban az időben a Városliget külső széle és a Thököly út, Erzsébet királyné útja környéke tele volt kertvendéglőkkel és kocsmákkal. Mégsem kell munkásmozgalom-történeti kiadványokat böngésznünk, mert van nekünk Buza Péterünk (Herminamező, fejezetek egy városrész történetéből. Herminamező Polgári Köre, 1992. 134-135. o.):
"Schaetz Nagy Zuglói Sörcsarnoka (...) amelyet megjelölhetünk Gyarmat utcai és Thököly úti címével egyaránt. Szép nagy kertje volt -- látszik már ebből is. 1894-ben nyitották meg egy már meglévő épületben, az utolsó pesti városi lövöldében. (...) Schaetz József az első vállalkozó kedvű bérlő, aki akkor már évek óta a szomszédban volt háztulajdonos, a mai Thököly út 148/a szám alatti házát 1890-ben építette fel. Sörpalackozója üzemelt amúgy a Práter utcában, s egyike a kor sikeres vállalkozóinak, akinek felmenői fuvarosként kezdték, s aki a maga életútját gazdag polgárként fejezhette be. Elképzelhető, hogy Schaetz a saját házában is nyitott már vendéglőt, de "nagy" a sörkert, ahogy a neve mondja, bizonnyal csak azt követően lehetett, hogy a szomszédos parcella Gyarmat utcai végén álló Lövőházat, s annak telkét is hozzábérelte a maga birtokához, s maga a sörcsarnok is -- bizonyíthatóan -- abban az épületben rendezkedett be. Később építtetett még egy mulatóházat, nyári helyiségként, fából, a mai Bácskai utca magasságában (ez, ahogy a szerencsés vállalkozó minden eddig felemlített háza, noha romlandóbb anyagokból épült, ma is áll). A hatalmas kert egyszer a történelemnek is főszereplője lett. Az 1904-es vasutassztrájk -- amelyet ugyanúgy "nagynak" jelzősítettek, ahogy a vendéglőt, s valóban egyike volt a magyar sztrájktörténelem legnagyobb szabású és hatású eseményeinek -- Schaetz úr vendéglőjét választotta tanyájának. Miniszterek és képviselők jártak ki ide processzióban, aztán végül a rendőrség és a katonaság. Az ingedetlen vasutasokat itt, helyben sorolták be bakának, hogy parancsba adhassa az állam: menjen újra a vasút!" (...) Az bizonyos, hogy a volt Schaetz ingatlanon már 1909-ben Nordio Nazareno kőfaragó kap épületátalakításra engedélyt, s ami szintén biztos, az első magyar filmvállalkozás 1917-18-ban megveszi az utolsó pesti városi Lövölde ingatlanát, hogy a volt lövő- és aztán sörházban berendezze legelső műtermét. Vagyis a Nagy Zuglói Sörcsarnok a legjobb esetben is szűk negyedszázadon át működött mindössze. Igazán attraktívnak kellett lennie, hogy mégis ilyen mélyen beivódott nyoma a város kollektív emlékezetébe."
A vármegyék, a székesfőváros és az önálló törvényhatósági jogú (szabad királyi) városok egyes cikkek tekintetében árumegálllítási és vámszedési joggal rendelkeztek; így az országban léteztek belső vámhatárok is. Ezt Budapesten máig jelölik a meglévő vámházak (pl. Erzsébet kirné útja a körvasúti felüljárónál, vagy az Üllői úton az Esso kút és a vasúti felüljáró között, vagy a Fehérvári úton szintén a vasúti felüljárónál). Újpest thjv város egyik vámháza a Madridi úton a MÁV munkásszálló mellett szintén megvan még.
Egyébként a 30 55 117 2714-4 fedett teherkocsi mellett álló vízdaru napjainkban semmisül meg a Nyugati pu raktárterületének elplanírozása során. Gondolom, hogy a kocsi is osztja a sorsát.
Tudtommal Pesten 1939-ben vagy 38-ban de semmi esetre sem a 40-es években.
Képzeld még emlékszem,...
A "jobbra "tartsot" 1941. június 12.-én vezették be, a főváros közigazgatási területén azonban -a tömegközlekedési eszközök átalakítási nehézségei miatt- csak november 9.--én.
kis Cavintont? ;)
(megj.: a cavinton szó google-be való beírásakor is Hamster oldalát adja, ha magyar oldalakra szűkítjük a keresést. :))
Sajnos kevés látátszik a környezetből. Előtérben elveszett sinek. Valami rémlik, hogy ennek a templomnak van valami kapcsolata a bécsi Votivkirchével. Talán ez is a Ferenc József elleni merénylet után épült?
Ez a Gyár utca, ugye valójában a későbbi Jókai tér?
Nap mint nap elmegyek a Rákospalota - Újpest MÁV állomás mellett, de most néztem körbe tüzetesebben, és az állomás területén, pontosabban a hátsó vágányok között feltűnt egy kiálló, oda nem illő, vas csőszerkezet. Kisebb utánjárás során kiderűlt, hogy régen a gőzmozdonyokat itt töltötték fel vízzel, ezen a "csőszerkezeten" . . .[image1][image2][image3]
Ha mar Szondi u. Most hallottam, hgoy epul azon a kornyeken egy tarsashaz, es az epitteto megegyezett az onkormanyzattal, hogy az azon a reszen levo elhanyagolt homlokzatok kozul 10-et azaz tizet felujitanak. Nem mind a Szondin, de foleg ott. A koltsegek fele-fele aranyban terhelik a feleket. Persze a homlokzat meg nem old meg semmit, de legalabb nem lesz olan gyalazatos az utcakep, mert ma az egyik leggazabb egesz lepusztult Pesten. Ez azert jo hir.
Hamzsabég Érd törökkori neve, amelyet Hamza bégről a helység török uráról kapott. Tudomásom szerint nincs összefüggés azzal, hogy ezen az úton át is lehet Érdre jutni, mert a Rottenbiller utcán át is lehet, csak jól kell kormányozni.
Az Új idők c. újság egyik 1904-es számában találtam az alábbi képet. VI., Szondi u. - Munkácsi u. sarok. Jobboldalt látszik az Epreskert kerítése.
A felvétel helyére elsétálva az alábbiakat láttam.
1. Az Epreskert sarkára épült egy földszintes épület, de a kerítés változatlan.
2. A baloldalt látható sarokház Szondi utcai frontját két ablakkal meghosszabították. A toldás jól látható a falon levő repedésnél, illetve a lehullott vakolat alatt látszik az össze nem illesztett falazás.
3. A Szondi utcában baloldalt levő második ház változatlan.
4. A harmadik ház jól láthatóan új.
5. A negyedik házra építettek még egy emeletet.
6. A jobboldali sarokház valószínüleg épülőfélben volt 1904-ben.
Latom, ti is eszrevettetek! Vegre eltunik az a hanyas!(bar hogy egy evig tartott a bontas vevokereses miatt, mar korantsem olyan biztato) Teny az, hogy nekem is feltunt az Ibuszos felirat, gondoltam, hogy nem fogjatok elfelejteni betenni:))) Az uj haz egesz jo lesz, csak hat a Haas Palotahoz meg az sem fog felnoni. Errol van egy kerdesem: A Haas palota allitolag a haboru utan meg allt vagy 20(?) evet. Miert bontottak le? Milyen allapotban volt, ami elott lebontottak? Es mi volt az indok?
Juteszembe én, aki annyira ajánlgattam a Deák Palotás túrát, jellemzőmód lemaradtam róla. Pedig szabadúszó létemre beleférhetett volna. Ha...
Szóval igazándiból nemnormálisak, akik ilyen időpontra tesznek egy ismeretterkesztő túrát. Mondom mindezt úgy, hogy a legnagyobb jóindulattal viszonyulok a szervezőkhöz.
Láttam a gyülekező embereket a Deák-palota előtt!! Meglepőtdtem, mert nem számítottam ilyen sokukra. Milyen volt belülről? Sajnos az a fránya munkahely, mega munkaidő...
A Hiradó-moziban nagyon sokat jártam, kellemesen fel lehetett melegedni. A bérlet ára nekem mélyrõl jött, nem veszek mérget rá, én azzal jártam. De akkor egy Fecske 4.40 volt...
Kérdésem is lenne: mikor indult el az elsõ villamos '45 után, és hol? Gh
Eljött az idő, hogy adózó tagtársaink és mindazok, akik egyetértenek egyesületünk célkitűzéseivel, éljenek azon jogukkal, hogy személyi jövedelemadójuk 1 %-ról rendelkezzenek. Adószámunk: 19729224-1-42 Köszönjük az elmúlt évi segítségüket és kérjük, ha módjukban áll, idén is a Budapesti Városvédő Egyesületet támogassák!
Hosszú recenzió Az építészet mesterei (Holnap Kiadó, szerk.: Gerle János) sorozat első négy kötetőről (Hauszmann, Ybl, Lechner, Feszl): http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=KRITIKA0506&article=2005-0213-2137-52AJNU ("A szerkesztési elv, miszerint a képes albumokhoz főképp a múltból vett idézetek adják a szöveg javát, és csak tömör bevezető, meg néhány tárgyilagos megjegyzés a mai kiegészítés - sajnos kétségessé teszik az eredményt.")
Az Idegenvezetői Világnap alkalmából 2005. február 27.-én 9-16 óra között a budapesti idegenvezetők óránként induló ingyenes gyalogos és autóbuszos vezetéssel mutatják be minden érdeklődő számára fővárosunk nevezetességeit és történelmi értékeit.
Egy órás müsor volt mindig. Egészkor a heti hiradó, aztán 2-3 kisfilm (sport, természet, kis játékfilmek is, amiket az "igazi" mozikban egy nagyfilm elött adtak.
A heti bérlet Ft.7,50 - ért nekem túl soknak tünik. Akkor (kb. 1950-65) egy gyerekjegy 35, egy vonal 50 és egy átszálló a háromszori átszállással 75 fillér volt. Nekem 2,70 Ft rémlik, de nem biztos, nem volt bérletem. Túl közel laktam az iskolához, igy nem járt nekem. Akik viszont messzebb laktak, mindig heti két bérletet vettek, a másikkal délután moziba, uszodába, jégre stb. jártak.
Rangja volt egykor a Híradó és Dokumentum Filmgyárnak. Hajdani produkciói nélkül ma aligha készülhetnének el a tévék múltidéző sorozatai.
Itt, a Népliget ölén lelt otthonra a tudományos, oktató- és dokumentumfilm is, de cikkünkben leginkább a híres híradókra emlékezünk. Mindaddig megvolt a tömegvonzása ezeknek, amíg a képernyőkön az egyidejűség varázsa felül nem írta a régi rangrendet. Hajdan százötven százalékos (!) kihasználtsággal működött a körúti Híradó mozi. A nonstop előadások félsötétjében sokan állva vártak a megüresedő zsöllyékre.
... és nevétõl eltérõen nem csak hiradó-filmeket vetitettek, nagyon jó kis ismertetõ, utiélmény-beszámoló jellegû 25-30 perces "alkotások" is mentek ott. A diákbérlet emlékeim szerint 7.50 Ft volt egy hétre, viszont ezért a pénzért 3, egymást "átszállási viszonylatban" érintõ villamos vonalon utazhatott a tulajdonos.
...akkor kezdett normál mozivá válni Horizont néven, és azt hiszem szovjet filmekre „specializálódott”... Ha jól emlékszem, az az Akácfa utcai Gorkíj mozi volt, amely a becsődölése előtti pár évben már főként szinkronizálatlan - és még csak nem is feliratozott - filmeket vetített. Kezdetben valóban szovjet filmeket, később mást is.
Ami a Híradó mozit illeti, az 1 forintos jegyre én is emlékszem. Az üvegbem, kékes-lilás neonban és krómban gazdag előcsarnok közepén állt a pénztár, a nézőtéri bejárat mellett pedig a büfé, vele szemben a ruhatár. A belépés folyamatos volt, és ha már mindent láttál, a Dohány utca felőli ajtókon lehetett távozni. Szünet azért a Híradóban is volt, olyankor jött a perecesnéni... :)
(A kép 1912-ben készült, valószínűleg a mai BEAC-pálya, Infopark tájékán. A fehér foltok balra a Budafoki út környékének első házai. Forrás valamelyik, a 90-es évek végén megjelent történelmi képalbum, ha valaki kérdi, megnézem, ha a szkennelést kifogásolja, leveszem.)
"A Csepel-sziget csúcsánál keletkezett jégtorlasz már 1838-ban is, s az akkor az efölött a Kopaszi-zátonynál a sekély mederhez hozzáfagyott jég miatti árvízben 151 ember lelte halálát, Pest-Buda és óbuda házainak pedig több, mint fele elpusztult..."
Amire DOG gondolt, az egy "sima" erős esőzés okozta Ördög-árok túlduzzadás volt.
Kopasz(i)zátony. Na, erről a környékről látnék szivesen pár anno képet. 1880. az árvizek után kezdték el szabályozni azt a környéket. Egy kis sziget szerűség ki is emelkedett a vízből, közel a nádorkerthez.
- re: Nagy Lajos király(né): virtuálisan mindkettõt támogatom. :o)
- re: miért vára?
zsé. Az Egressy út felett a fõváros diszponál. Még azon nyúlfarknyi szakasz kiszélesítésére sem futotta, ami a Francia utca és a Hungária körút közé esik, és amúgy tavalyelõtt felújították.
"Istenem, Híradó mozi. Tudjátok meg, hogy valamikor (Nem írom meg mikor, találjátok ki!) 1 Ft-ba került egy jegy, amelyért folytatólagosan egy órát lehetett mozizni, vagy ... páholyok is voltak. Később, amikor a híradóműsoroknak már nem volt közönsége, akkor kezdett normál mozivá válni Horizont néven, és azt hiszem szovjet filmekre „specializálódott”. A híradók érdektelenségén nincs mit csodálkozni, de azt hiszem, hogy addigra már a TV is betette a lábát. Mára az egészből, csak a vetítővásznat közrefogó két - cselesen világított - falrész maradt meg. "
"A harmincas-negyvenes évek modern moziépítészetének talán utolsóként épült gyöngyszemét - az 1939-ben megnyílt Híradó mozit - a kor egyik szintén neves építésze, Münnich Aladár tervezte. A híradó-mozi, mint speciális mozitípus - a tájékoztatás, a propaganda és az ismeretterjesztés eszköze - a harmincas években született. Fokozott igényt iránta részben a második világháború kitörése támasztott iránta. A Nagykörút és a Dohány utca sarkán álló bérház földszintjén kialakított mozi henger formájú vesztibuluma a ház sarkát alátámasztó oszlopok mögött van kiképezve. A kör alakú előcsarnok középpontjában, egy tartószerkezeti szerepet is betöltő pillérhez kapcsoltan állt a pénztár. Az előcsarnok centrális teréből egy közlekedő sáv - mint egy szélesebb oldalhajó - vezetett a nézőtér háromhajós terébe. A ház aljában rejtőző, alig több mint 200 személyes mozi szellemes és egyszerű elrendezése jól szolgálta a nézők folyamatos és zavartalan mozgását. A sarkon lévő, mértéktartóan nagyvonalú moziportál architektúrájához igazodva az épület mindkét oldalán - legalábbis a tervek szerint - megújultak az üzletportálok is."
Urbán Mária riportja Vékás Magdolna fotográfussal:
Én azt hiszem, hogy a te munkáid, a ti tevékenységetek, a Városvédő Pallasz Athéné sorozat és Ráday tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos mozikra legalább kimondták, hogy műemléképület.
Igen, de nincs ám túl sok, az egyik a Broadway, most Belvárosi színház, aminek csak örülni lehet, hogy milyen gyönyörűen felújították. Akkor a Horizont, volt Híradó mozi, egy alternatív keresztény egyház beléköltözött, de nem hiszem, hogy bármi rossz történt vele, mert gondolom, a hívek ülnek a székeken, elöl valaki hirdeti az igét és nem zajlik közben tatárdúlás.
Fabó Beáta: A moziépítészet és a város (Budapesti Negyed, 1997/2-3)
"A mozikra vonatkozó rendelkezések egyre nagyobb politikai indíttatású szigorítása figyelhető meg az 1933 körüli időszaktól: kötelezővé vált a Magyar Filmhíradó filmjeinek játszása, a moziműsorok növekvő hányadát magyar filmnek kellett képeznie. 1939-től a B. M. előírta az ismeretterjesztő, oktató, nemzetnevelő filmek vetítését, és megtiltotta a vélemény- és a tetszésnyilvánítást. (Ez a korlátozás nemcsak azt jelentette, hogy politikai állásfoglalás és vélemény ne hangozzék el, hanem magába rejtette a mozival kapcsolatos általános polgári gondolkodásmódba való beilleszkedés elvárását is. Hiszen a színházban már régóta elképzelhetetlen volt a közönség afféle spontán, előíratlan megnyilvánulása, szemben a mozikkal, ahol még húsz évvel azelőtt is az a bírálat hangzott el, hogy „ideje lenne már, hogy a kismozis is kultúrintézménynek tekintse a színházat, ne korcsmapótlónak, ahol a páholyban dinnyét lehet enni...”.) [53] Ugyanekkor megkezdődött a zsidó filmgyártók, forgalmazók jogainak korlátozása. 1941. július 31-ig visszavonták a zsidók moziengedélyét, majd 1944. május 25-től eltiltották a zsidó közönséget a nyilvános szórakozóhelyek (így a mozik) látogatásától. 1940-41 körül jelentkezett Magyarországon - talán ennek a korszaknak a jellemző termékeként - egy új típusú mozi, a híradómozi. Az újságok már az évtized elején mint újdonságról számoltak be arról, hogy New Yorkban reggeltől éjfélig 45 perces hangos híradókat játszanak. Nem lehet véletlen, hogy a háború kezdetével egybeesik ennek az új típusú moziműfajnak a megjelenése. A belvárosi Váci utcában nyílt meg az első Híradó mozi a Belvárosi Színház átalakításával. A Nagykörút-Dohány utcai új Híradó mozi kialakítására gyönyörű és szellemes megoldást talált Münnich Aladár, az építész. A homlokzatból pillérsor mögé visszaugratott, legömbölyített épületsarok képezi a bejáratot, s rejti magába az előcsarnokot."
Szegõ György: A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma (Budapesti Negyed, 2001/1)
"A bérházakba épülő mozitípus egyike tehát belenő az üzletsorba. Ilyenek (a háború utáni nevükön) egyebek mellett: a Bányász, a Szindbád, a Mátra–Örökmozgó, a Honvéd, a Tisza vagy a Bem (Bodográf, Elite, Vesta, Helios). Természetesen a ház hosszfőfalas traktusait követő forma erősen korlátozott építészeti lehetőséget nyújtott. Mellesleg a Tisza helyén működő — a Tivolinál már említett — Neumann és Ungerleider urak Velence kávéházában volt az első állandó mozivetítés az után, hogy 1896-ban a Váci utcában egy tűzfalra szögezett lepedőre vetítették az első félperces filmet, a Vendettá-t. Az utcai vetítésen az egyik néző megijedt a talján gyilkostól, botot ragadva kiabált, „Segítség, emberek, jöjjenek!” Rudnay Béla főkapitány nem is adott újabb engedélyt „az utcai forgalom zavartalanságára” hivatkozva. Pár év múlva már interpellációk témája volt a film: a bűnözés melegágyát látták benne. 1913-ban 600 gyerek közül majd 250 hetente (sőt gyakrabban) ment moziba. Greguss Dániel rendőrkapitány az Országos Közművelődési és Irodalmi Szövetség ankétján úgy nyilatkozott, hogy a fiatalkorú bűnözők kivétel nélkül mozijárók. A munkáslapokban is tiltakoztak a mozik ellen: „népbutító barlangok, tucatszámra terjednek.” London, Párizs, Róma, Berlin és Bécs lakosságához képest az nézőtéri ülőhelyek számaránya Budapesten a duplája. A szükséges helytakarékos, felcsapható ülésű zsöllyék gyártására cégek specializálódtak, például a Mundus bútorgyár. Egy méreteiben nyitottabb, ám szerkezetében még inkább körülhatárolt belső-építészetű mozitípus volt az épület földszintje alatti kialakítás. Kiemelkedően sikeres példák a Filmmúzeum (Broadway) és az alagsori Horizont (Híradó). A pesti bérház-etalon U alakú udvarába épített moziknak a Radius/Renaissance-on és a Tinódi/Tivoli mozin kívül is hosszú sora állhat itt példaként: a Szikra, a Művész, a Toldi, a Vörös Csillag, a Zrínyi, a Kossuth, a Vörösmarty, a Puskin, Bethlen, a Bástya (UFA, Décsi, City, Royal Apolló, Olympia, Savoy, Fórum, Hollywood, Palace). Ezek nézőtere, a udvarnak hála, pillérmentes nagytérré lehetett, az erkélyek és oldalpáholyok formálásával egyéni karakterű térkoncepció hordozójává vált. Ezt az adottságot az 1989-es rendszerváltás utáni évek sok kis termet használó forgalmazási metódusai mellőzték, szinte kivétel nélkül kevésbé kedvező építészeti megoldások keletkeztek. A gyülekezeti tér megszűnt. Különös kivételként a Gorkij moziban fennmaradt, mert azt az egyik kisegyház templomként használja tovább. A megújuló mozik a belsőtervezők „kortárs” attitűdjének elvtelen találkozásai a költségtakarékosság üzemeltetői igényével, s ez többnyire a maradék egyéni hangulatot is kiiktatta. A karakteres bérházudvari mozik kora véget ért. Amint azoké a kültelki moziké is, amelyek mintája az angol Odeon mozihálózat volt: „Jól átgondolt ideológiára alapozva a mozi legyen olyan, mint a templom a negyedben, mindenki által ismert tornyával, fehér a szürkeségben, és lehetőleg sarokra épüljön” — írja már idézett cikkében Fabó Beáta. Ez a külsőbb területeket jellemző pesti mozitípus, a Józsefváros, az egykori Plutó mára ugyancsak megszűnt. De a harmincas években épült egy-két példaértékű bérház alatti mozi is, amely a modernek építészeti koncepcióján alapult. Az egyiket, az Átrium bérházat és mozit Kozma Lajos tervezte 1934-ben. Nemrég történt felújításakor is sikerült megőrizni az előcsarnok fekete-fehér és narancsvörös kő-, üveg és tükörburkolatát, a pillérekre szerelt art deco világítótesteket. Az előtetőn a Május 1. helyére visszakerült az eredeti alumíniumbetűs Átrium cégér. A másik érdemes példa az 1935-ben épült Bartók mozi és lakóház. A sarokházba tervezett mozi nézőtere 630 férőhelyes volt, Révész Zoltán tervezte, magát a házat pedig Preisich Gábor és Vadász Mihály. A mozi íves üvegezett portállal, galériás megoldással a főútra nézett, a mellékutcára franciaudvaros homlokzat tekintett. A sarok bütüjét a korábbi — Feszty Adolf Sugár úti Fonciére biztosító-palotája nyomán a pesti bérházaknál szokásos, de az új mozielveknek is megfelelő — kupolás torony helyett egységbe fogott virágablak-zárterkély díszíti. Amolyan homlokzathoz tapadó modernista vertikális hangsúly ez. Mindkét moziban hatalmas akvárium díszítette az előcsarnokot. Halaik itt és más mozikban is elszórakoztatták a kezdésre várakozókat — talán az ősi templomi tisztálkodókút átváltozott formái voltak a víztartályok? A mozi már bezárt. A halak eltűntek."
"a villamoson 50 fillér volt egy vonal jegy, 70 fillér volt egy átszálló, és négyszer lehetett vele átszállni. 35 fillér volt a gyerek jegy, és 4 forint volt a diák bérlet egy hétre. A mozikba az első három sor 1.70 forint volt és a legdrágább a páholy 5 forint. Ha a szünetben artista műsor volt 50 fillérrel drágábban számolták a jegyet. A kőrút és Dohány utca sarkán volt a Híradó mozi, folytatólagos előadásokkal. A jegyszedők elemlámpákkal járták a sorokat és akinek lejárt a jegye, kitessékelték. ***** jókat lehetett főleg télen aludni a jó melegben, csak adni kelett a jegyszedőnek egy kettest. Egy gombóc igazi, főzött fagylalt 50 fillérbe került, és a Coca Cóla magyar megfelelőjét Afri-cólának hívták, rettenetesen rossz volt. A tantusszal az utcai telefon fülkékből lehetett telefonálni 60 fillérbe került és 1968-tól a beszélgetési idő három perc volt. Előtte korlátlan. Ki is volt téve a fülke falára egy tábla amely öklüket rázó embereket ábrázolt a fülkében hosszasan csevegő dámára. Aláírás: ne így beszélgess, gondolj másokra is."
Illényi Balázs: Budapesti újjáépítési tervek a háború után
A legszínvonalasabb és legrealistább munkának a zsűri Münnich Aladár tervezetét tartotta. Ő több elv mentén próbálta megoldani Budapest gondjait. A központot például négy (az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésében, Kelenföldön, illetve a Nyugati és a Déli pályaudvarnál létesítendő) alközponttal, illetve a várost körbekerülő gyorsforgalmi úttal kívánta tehermentesíteni. Más tervezőkhöz hasonlóan ő is funkcionális egységekre bontotta volna a fővárost, a nagyrészt családi házas Budával, a műemléki jellegében meghagyott Várnegyeddel, a szállodákkal és középületekkel lazán beépített pesti Duna-parttal, illetve a felhőkarcolókkal és süllyesztett útpályás (a Duna alatt alagúton áthaladó) gyorsforgalmi úttal keresztezett "hazai Manhattan"-nel, amely a Kis- és Nagykörút közé tervezett úgynevezett Középkörút táján épült volna fel. A zsűri nagyra értékelte azt az elképzelését, hogy a Kiskörutat összekötötte volna a Lánchíd és a Bazilika közé nyitandó új úttal.
Lehet, hogy csinálok egy hasonló sorozatot a Nagy Lajos király(né) útjáról (bár valószínüleg ebben már nem én leszek az első).
Vajon miért várat magára mindmáig az általad is említett Egressy úti ill. Mogyoródi úti vasúti sínes áttörés? Vagy mondjuk az Erzsébet királyné úti töltésbontás?
"Érdemes megnézni Zuglót, ahol előre kihagyták a későbbi utak, tömegközlekedés helyét"
- igaz, még a 45 utáni idõszakra is. Az Egressy útnál min. 2x2 sávos útra alkalmas nyílással építették meg a vasúti felüljárót.
- most viszont rendesen faragnak belõle. A korábbi kerületi fõépítész által levezényelt kerületi rendezési tervnek "köszönhetõen" számos körzet építészeti besorolását megváltoztatták, ami sûrûbb beépítést, magasabb épületek felhúzását teszi lehetõvé egy eredetileg kertvárosias környezetben. :o(( Lehetõség van pl. kiváló állapotú családi házak lebontására, a helyükre pedig 10-12 lakásos házmonstrumokat emelnek, az utolsó milliméterig eladott tetõtérrel.
A Római-parton jó az árvizvédelmi töltés, max. "tetszettek volna" nem az árvizvédelmi területre épitkezni. Ugyan ez a helyzet kissé feljebb, a szomszédban, a Luppa-szigeti partszakasszal is.
Én úgy emlékeztem, hogy volt a Csepel-sziget elõtt egy jégtörõ sarkantyúsor, és azon torlódott fel a jég, de lehet, hogy ez az 1956-os tavaszi árvizkor volt. Mindenesetre a Csepel-sziget elõtt szétterül a Duna, hajlamos zátonysodásra. A Pallas szerint a viz a Gelért-hegyi 298 m-rõl 1045 m-re szélesedik, s a Csepel szigetnél az un. Kopaszzátony-on akadt fenn a jég 1838-ban.
Nem, nem hiszem, ha jol emlekszem az ugyanaz az arviz lehetett, amirol mi beszeltunmk.Mindegy.Majd megnezem megegyszer. Most mar legalabb valamelyest elkepzelem, koszi. Elnezve a 2002-es arvizet elkepesztoen jol meg van csinalva a kozponti reszeken az arvizvedelmi fal, mar csak a Romait, meg a szigeteket kellene jobban megvedeni.
Mas. Hallottam, hogy valahol(kis segitseget kerek, hogy hol) van Budapest `45-os ostromarol egy kiallitas, ami eleg erdekesnek tunt, de nem hallottam az elejet a hirnek.
A Horizont? Mit adnak mostanában? Azt hittem rég nem üzemel. Pedig bírtam gyerekkoromban a világító mozaik elefántokat vagy miket a vászon két oldalánál levő oszlopokon.
Csakhogy ezeket az előírásokat nagyrészt az önkormi hozza. meghatározhatja, hol, mit lehet, vagy nem lehet csinálni. ha rossz kurvaként csak szétteszi a lábát a pénzembereknek (legyen az főváros, vagy kis falu, és zöldmezős, vagy dózerolós pláza, lakópark, megamozi, gigacenter), akkor nem teljesíti a feladatát. Az nem várospolitika, hogy öt évre előre gondolkozunk. Ha az őseink ilyenek lettek volna, akkor ma nem lenne mit és hová fejlesztenünk. Egy várost 50-100 éves léptékben terveznek. Érdemes megnézni Zuglót, ahol előre kihagyták a későbbi utak, tömegközlekedés helyét, vagy a Hungária gyűrűt. Ennek ma jó esetben is csak nyomait látom, de inkább azt sem. A falvak elhagyják egykori központjukat, és a faluszélre tesznek alvófalvakat, de a bevásárló-bejáró forgalmat rázúdítják a régi magra. A város meg félredob régi, anno tisztességgel megtervezett koncepciókat, és ad hoc megoldásokat favorizál helyettük. Ez nem tervezés.
Az önkormányzatokra is vonatkoznak a jogszabályok. Tehát, ha valaki az előírások szerinti építési engedélyezési tervet nyújt be, mit csinálhat az építési hatóság? Más:
a Horizont mozi várja látogatóit, téged is. Háromkor szokott nyitni.
Budán már 1838. március 6-án kilépett a Duna a medréből és elöntötte a mélyen fekvő utcákat. Folytatódott az olvadás és március 13-án délután 6 óra körül a mai Vigadó térnél a víz átszakította a töltést, majd elöntötte a Belvárost. Ezután átszakadt a mai Nyugati tér és a Lehel tér közötti váci nagytöltés és a Terézváros is víz alá került. Március 14-én reggel 5 óra tájban átszakadt a soroksári gát a mai Haller utca környékén. A vízzel borított terület határa közelítőleg Pesten: Dózsa György út, Rottenbiller u., Köztársaság tér, Haller u. és Budán Bécsi út, Margit krt., Horvát u., Corvin tér, Döbrentei tér.
Az az Ördög-árok 1875-ös árvize lehetett , ami letarolta a fél Tabánt, és végképp elengedhetetlenné tette a "városrendezést". A hátulról azt jelenti, hogy -emlékeim szerint- vagy a mai Haller utcánál fekvő, vagy a mai Vígszínháznál levő Tüköry-gátat szakította át a víz, tehát nem a Duna, hanem a "szárazföld" felől tört rá a városra.
Aha, tenyleg.Most mar remlik. Hat kijutott rendesen a varosnak az arvizbol.A Tabanban is van egy emlektabla arrol, hogy mennyire leamortizalta a negyedet egy arviz(nem emlekszem melyik).De vegulis mindegy: amit meghagyott az arviz, azt elvegezte a varosrendezes:(( Bar azt nem ertem, hogy mit ertessz "hatulrol" alatt.
Ennek több oka is van. Egyrészt a víz már csak olyan, hogy addig folyik, amíg a felülete vízszintes nem lesz. Márpedig Pesten ez jelentős távolság. A másik az, hogy az 1838-as árvíz nem úgy lett, hogy jött a Duna, megnőtt, és elöntötte a várost, hanem úgy, hogy összetorlódott a zajló jég, ebből keletkezett egy jégdugó -ha úgy tetszik gát-, ami mögött feltorlódott a víz. Az a víz törte át a gátat, és öntötte el Pestet hátulról. Ha nagyon ráérek ma, majd rákeresek, hol keletkezett a jégtorlasz (az "Egy mgyar nábob"-ban ezt akarják felrobbantani, ha emlékszel), és végül melyik gát szakadt át, bár lehet, hogy lesznek, akik ez kapásból tudják.
Nem vagyok jártas az államigazgatásban, de mondjuk naponta bírságolnám azt a tulajdonost, aki frekventált helyen lévő városképi jelentőségű ingatlantulajdonát 6 hónapnál hosszabb időn keresztül nem hasznosítja. Hogy mást ne említsek, itt van pl az egykori Horizont mozi, köpésnyire a VII. kerületi Polgármesteri Hivataltól. Senkinek sem bántja a szemét a szemét?
Az összes még meglévő vagy megszünt áruháznak van (volt) tulajdonosa. Nem hiszem, hogy helyettük az önkormányzatoknak kellene a partnereket összehozni. A városvezetés feladata a működés körülményeinek meghatározása, például: építési feltételek, helyi adók.
Amikor terelhették volna, akkor még nem voltak külvárosi konténeráruházak. Akiké pedig a már akkor is üres áruházak voltak, valószínüleg örömmel adtak volna túl rajtuk, hisz most is csak ugyanott tartanak... vagyis árulják.
Gondolkodhattak volna a városvezetők kicsit város-gazda szemmel. Azaz összehozhatták volna a helyszínkeresletet a kínálattal.
Ha bölcsöde üzemelhetett a Corvin tetején, akkor mozi is tudott volna rentábilis lenni.
Hehe, ez valoban erdekes.A kapolna falan en is lattam azt, hogy a XI.szazadi az alapfala(meg is lepodtem rendesen), de fel sem tunt az a vizszint-jelzes. Mert baromi messze volt a Dunatol, es hogy ennyire messze elert a viz, azt nem gondoltam volna. Es meg ott is milyen magasan allt. Ezert jo ez a topic.Ilyeneket is megtudok.
A Corvin Áruház 75 éve, 1926. március 1-jén nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a Blaha Lujza téren. A Corvint a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptokével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették.
Az áruház központi fekvésével, három utcára néző kirakataival, mérsékelt áraival, szezonvégi kiárusításaival széles vásárlóközönséget vonzott, s a Keleti és a Nyugati Pályaudvar közelsége miatt a vidékiek számára is könnyen elérhető volt. A vásárlók órákat tölthettek az áruházban vételkényszer nélkül. Olcsó és jó vendéglő, kávéház, menetjegyiroda, gyorsfényképészet állt rendelkezésükre. A vásárlás egyben szórakozás is volt. A divatbemutatók, a képzőművészeti kiállítások eseményszámba mentek. Az áruházban délutánonként szalonzene szórakoztatta a vásárlókat. A személyzet mindenkihez egyformán udvarias volt. Az áruház megjelenésével a Rákóczi út és a Nagykörút találkozása a főváros legforgalmasabb útkereszteződésévé vált, így nem véletlen, hogy itt állították fel az országban az első villanyrendőrt 1926. december 23-án. A Corvinban igazi szenzációt jelentett az országban elsőként, 1931-ben felépített mozgólépcső. "Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága.
Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött... Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel." - így méltatta az áruházat 1930-ban a Pesti Hírlap Képes Naptára.
Az áruház napjainkig is folyamatosan megőrizte népszerűségét. 1992-ben kezdődött el a Corvin privatizációja, s reményeink szerint felgyorsul megújulási folyamata is.
A kulturális miniszter műemlékké nyilvánította a budapesti Corvin Áruház épületét; a napokban kiadott rendelettel védettséget kapott a Reiss Zoltán tervei alapján emelt áruház historizáló, Blaha Lujza tér felőli homlokzata.
Az MTI híréből kiderül, hogy az intézkedés kimondottan a homlokzat védelmét szolgálja, a belső terekre nincs kikötés, hiszen azokat az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakították. Mindezt Vízy László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) fővárosi irodájának műemléki felügyelője közölte az MTI-vel.
... a homlokzatot rejtő "alumínium függönyfalat" az áruház felújítását is tervező Batka István építész úgy oldotta meg, hogy a homlokzati rész szinte sértetlen maradt.
...
A külföldi tőkéből létesültek közül a Corvin volt az első, egy hamburgi székhelyű cég alapította. A részvénytársaság elnöke és egyben az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés lett. Az építkezést 1922-ben kezdték meg az Apolló Kabaré helyén, a Nemzeti Színház szomszédságában, a már akkor is Blaha Lujza nevét viselő téren. (A Nemzetiben játszó, a teátrummal szemben lakó művésznőről még életében nevezték el a teret.)
A Reiss Zoltán tervei alapján épült, úgynevezett palotahomlokzatot kapott áruház 1926-ban nyitotta meg kapuját. A teljes épületegyüttes 1929-re készült el. A korabeli újságok beszámolói szerint a központi helyen létesített, a reménybeli vásárlókat három utcán is kirakatokkal csábító, a pályaudvarok közelsége révén a vonattal érkezők számára is könnyen megközelíthető áruház hamarosan vonzóvá vált. Az áruházba betérők kávézhattak, megebédelhettek, gyorsfényképet készíttethettek, igénybe vehették a helyi menetjegyiroda szolgáltatásait is. Falai között egymást követték a divatbemutatók, rendeztek kiállításokat is. A környék megnövekedett forgalma miatt a körúti kereszteződésnél helyezték üzembe Magyarországon az első "villanyrendőrt". 1931-ben ugyancsak szenzáció számba ment az áruházban megépített mozgólépcső, a kényelmet szolgáló szerkezettel elsőként a Corvin büszkélkedhetett az országban.
- Gyáni Gábor: Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház Budapesti Negyed 1997/2-3http://epa.oszk.hu/00000/00003/00014/gyani.htm
A többszöri nekifutás ellenére is megvalósulatlan budapesti áruház első valóban sikeres modelljét a Corvin Áruház testesítette meg. 1922-ben alakult az a részvénytársaság, amely új áruház felállítását tűzte ki célul. Nem hazai tőkeérdekeltség állt a Corvin mögött, hiszen a részvények 90 százalékát két német cég, a hamburgi M. J. Emden Söhne és a szintén innen való M. M. Warburg und Co. képviselői jegyezték: mellettük a holland N. V. Handel Maatschappy Corvina kezében volt számottevő részvénypakett. [16] A részvénytársaság 1925-ben megvásárolta a Rákóczi úton a Nemzeti Színház épülete mellett lévő telket, és új épületet emelt rajta, amely 1926. március 1-én nyílt meg. Az ötemeletes, 17 ezer négyzetméteres eladótér birtokában a Corvin lett a magyar főváros messze legnagyobb és legegyértelműbben nyugati szabású nagyáruháza. Már a kortárs műítészek azt állították, hogy maga az épület egyike a húszas évek legfigyelemreméltóbb új középületeinek. [17] Német beruházók, német áruházépítési minták - ebben foglalható össze a Corvin lényege. Az épület németes jellege két síkon is nyilvánvaló. Az első maga a stílus, vagyis a homlokzati kiképzés. A kétmillió aranykorona költséggel épült áruház historizáló külsőt öltött, Ybl Ervin „palotastílusú” épületnek nevezi. S ezzel hű maradt ahhoz a német áruházépítési gyakorlathoz, amely a századfordulótól egészen az 1920-as évek derekáig meghatározónak számított. Az Alfred Messel építész nevével összeforrt német historizáló áruházépítészet modellértékű példája a berlini Wertheim Nagyáruház (1896-1904), mely a francia mintát historizáló stíluseszközök segítségével integrálta a nemzeti kultúrába. A német megközelítés elutasította az áruház modernségével adekvát építészeti formákat: e helyett a modern nagyvárosi fogyasztás eme szentélyének úgyszólván a szégyenlős elrejtését ambícionálta. Ez a fajta áruházépítészet kimondatlanul azt sugallta, hogy a kor ultramodern kereskedelmi intézménye szerves folytatása a nemzeti hagyományoknak, s nem valamilyen merőben új és előzmény nélküli fejlemény. Változott a helyzet a húszas évek közepétől-végétől, vagyis attól kezdve, hogy Erich Mendelsohn megtervezte a Stuttgartban és Chemnitzben 1928-30 közt felépített Schocken áruházakat. Ezek az épületek külsőleg is a funkcionális modernség fizikai kifejezéseiként hatottak, így teremtve teljes összhangot az épületek rendeltetése és esztétikai megformálása között. [18] Ennek fényében a Corvin a (német) hagyományt és nem az éppen még csak kibontakozó új modernista törekvéseket követte. A belső térszerkezet tekintetében is van némi különbség az áruház klasszikus, - francia és német variánsa között. A Corvin ezt az utóbbi mintát vette át, melynek lényegét Ybl a következőkben adja meg: „a francia áruházak az egész telket egyetlen egy nagy csarnok számára vehetik igénybe, melyeknek részei nem tagolódnak úgy szét, mint a kevésbé fenyegetett német áruházakban”. [19] A Corvin az 1930-as évtized derekán érte el legnagyobb szervezeti kiterjedését. 1937-es adatok szerint osztályainak a száma elérte a 40-et, ebből 34-ben árusítottak ruhaneműt; 1931 óta élelmiszert is kínáltak eladásra (három osztályon), végül három osztály foglalkozott vegyes iparcikkek forgalmazásával. Emellett volt az áruházban ún. atelier, melyet a francia áruházak mintájára honosítottak meg: itt hatvan eladó és varrónő elégítette ki a készruhától továbbra is idegenkedő megrendelők kívánságait. A Corvin méretei, szervezeti rendszere mind-mind valódi nagyáruházra vallanak. 1937-ben 666 alkalmazottainak a teljes száma, közülük 584-en csak eladással foglalkoztak, további 59 fő a varrónő és a technikai személyzet. [20] Nemcsak a méretek, a szervezeti mechanizmus, de az intézmény működése és fizikai megjelenése szintúgy az áruházi jelleget bizonyítja. A modern, kifejezetten áruházra jellemző marketingtechnikák alkalmazása említhető elsőként, így a levelezési részleg és a vele szorosan egybetartozó reklámtevékenység. A Corvin Budapesten kívül is igyekezett magának vásárlókat toborozni. Ennek volt eszköze a más áruházakból is ismerős levélosztály, amely csak akkor működhetett hatékonyan, ha kellően gondoskodtak a vidékre irányuló hirdetésről. Az újságban történő hirdetés mellett a marketing személyesebb, s ezzel célravezetőbb módjának tűnt az áruházi katalógusok postai terjesztése. A potenciális vidéki vásárlókhoz való eljutás gyakran alkalmazott metódusa a láncrendszer, midőn az áruház a már állandósult Corvin levelező vásárlókon keresztül terjeszkedik tovább. A módszerről híven árulkodik az alábbi, 1929-ben kelt körlevél. [21] „Corvin Áruház Tisztelt Cím! Ama biztos feltevésben, hogy a nálunk megrendelt cikkekkel meg volt elégedve, arra kérjük Nagyságodat, hogy a mellékelt levelezőlapon velünk azon ismerősei címét közölni kegyeskedjék, akiknek tavasszal megjelenő árjegyzékünket (díjmentesen) megküldetni óhajtja.” A címzett ebben az esetben egy hódmezővásárhelyi gyógyszertáros. Az ilyen postai áruforgalom üzleti jelentőségét közvetve jelzi, hogy miközben a Corvin 1937-ben a befolyó jövedelem 3,2 százalékát költötte reklámra, azon belül egyharmadrészt a postai reklám és áruküldés költségei emésztettek fel. [22] A kereskedelmi szolgáltatások mellett a Corvin más téren is a vendégek rendelkezésére állt: éttermet üzemeltetett, valamint a Corvin büfét, melyek egyöntetűen kedvező áraikról voltak ismertek. Az étteremben a kétfogásos menüért mindössze egy pengő hatvanat kértek. [23] Sőt, az áruháznak volt saját utazási irodája, vasúti és színházi jegypénztára is.
- elsõ berendezését a Lingel készítette: http://www.scitech.mtesz.hu/09toth_s/fatort4.html
3.6. A Lingel-gyár és termékei
Ismertség és ipartörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő gyártóhely Lingel Károly és Fiai Bútorgyára Pesten. Itt alkalmazták elsőként a kézi erővel hajtott marógépet, és 1874-ben a berendezéseket már gőzgéppel működtették. A gépekről fenmaradt lista szerint a gyár már sorozatok gyártásra is alkalmas volt. Itt készült – többek között – a Gellért szálló és a Corvin Áruház berendezése.
- mit nyújtott? http://www.ingatlanbefektetes.hu/sz0219/c15.html
A Corvin méretét és szervezeti felépítését tekintve egy lépéssel megelőzte a korát. A harmincas évek derekán közel negyven, élelmiszert, vegyes iparcikket, legfőképp ruházati termékeket kínáló osztály működött az áruházban, de volt étterem, büfé, utazási iroda, sőt, színházjegy-értékesítő részleg is. A készruháktól még idegenkedő közép- és felsőosztály tagjait az úgynevezett atelier szalon munkatársai szolgálták ki, az itt dolgozó eladók és varrónők a kényesebb ízlést, egyedi igényeket is kielégítették. Igazi újításnak számított, amikor megnyílt az olcsóáru-osztály, de a Corvin nevéhez fűződik a vásárlási akciók bevezetése is. A mai ember számára talán furcsának tűnik, de hetven évvel ezelőtt komoly pénzbírságot róttak ki az áruházra tisztességtelen verseny címén, amiért meghirdette, hogy vásárlói közül valaki visszakapja az áruházban elköltött pénzét. Sokáig "turisztikai" látványosságnak számított az ország első és sokáig egyetlen mozgólépcsője is.
- az 1928-as árjegyzék borítója: http://www.regikonyvek.hu/data/2362/borito.jpg
A Corvin áruház építése - 1920-as évek: http://www.hirtv.net/index.php?module=photoshare&func=viewimage&iid=1898&viewkey=
A Corvin Áruház 75 éve, 1926. március 1-jén nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a Blaha Lujza téren. A Corvint a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették.
http://www.hirtv.net/index.php?module=photoshare&func=viewimage&iid=1899&viewkey=
- a II. VH-ban, Bp. ostromakor kiégett, utána elég bizarr célra is szolgált: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=8036&page=2
/A Kerepesi Temetõbe/ temették a főváros II. világháborús ostroma polgári áldozatainak egy részét, a halottakat külön villamosokon szállították a Corvin áruház elől a temetőbe, és fertőtlenítésüket - bármily hihetetlen - az áruházban végezték.
- az ötvenes? évek eleje: http://www.hhrf.org/rmsz/02dec/021211.htm
KERTÉSZ IMRE: Az angol lobogó II.
Ezekben az idôkben, rövid és semmivel sem indokolható átmeneti szünet után, ismét élelmiszerjegyek járták, kivált a húsra vonatkozólag, egyébként — és fôként a húsra vonatkozólag — teljesen fölöslegesen, minthogy a húsra vonatkozó jegyeknek nem volt meg a kibocsátás megfelelô komolyságát bizonyító húsfedezete. Ez idô tájt nyitották meg — vagy nyitották meg újra — az ennek a szerkesztôségnek a tôszomszédságában lévô úgynevezett „Corvin" éttermet, azaz az úgynevezett „Corvin" Áruház úgynevezett „Corvin" éttermét, ahol (lévén az áruház idegen tulajdonban, szabatosabban: lévén a megszálló hatóság birtokában) húst is kiszolgáltak, sôt húsjegy nélkül, noha dupla áron szolgáltak ki húst (vagyis a dupláját kérték annak, amit máshol kértek volna, ha máshol is kiszolgáltak volna húst)
- 56, a Szabad Nép-székház (sajtóház) kapcsán: http://beszelo.c3.hu/01/04/25eorsi.htm Eörsi László: A "szabadnépesek"
„Fejvadász-brigád” létszáma 25-35 fô lehetett. November 2-án Kovács András utasítására a Corvin Áruházban rendezkedtek be, és a feladatukhoz tartozott az épület belsô rendjének biztosítása is. ... A csoport jelentôsen megfogyatkozott létszámban november 7–8-ig folytatta az ellenállást az „éjjel-nappaliból” és a Corvin Áruházból. ...engedélyével a Corvin Áruház készletébôl mindenki átöltözhetett,...
http://www.hirtv.net/index.php?module=photoshare&func=viewimage&iid=1890&viewkey=
http://www.tvarchivum.hu/tanulmany/docs/hirado/hirado.htm
1954.-ben a polgárok a Corvin Áruház kirakatában ismerkedhetnek az új technikai csodával. (ti. a televízióval)
- utolsó, közszájon forgó reklámszlogenjét (Minden szinten szinte minden) Romhányi József írta
...."Apró házikó a Nemzeti Színház mögött, mellette földszintes kis korcsma, mögötte irdatlan üres telek, másik oldalán a Rókus kórház. Ki gondolná, hogy ez a házikó az ország egyik legnépszerűbb szórakozóhelye?" - írta 1916-ban a "Színház és Divat" című lap az Apollóról, amely a mai Corvin áruház helyén, az akkori Kaszelik Alapítvány telkén, még valamikor a századfordulót követő években épült. Eleinte mozi volt, később az úgynevezett kinema-szkeccsel próbálkoztak: a filmrészleteket és a színpadi jelenetek váltogatták. 1915-től már kabaré. Itt játszott Boross Géza és Sajó Géza, Haraszti Mici és Gózon Gyula. A házi szerzők között volt Gábor Andor, Ernőd Tamás, Karinthy Frigyes, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Herczeg Ferenc, Szép Ernő. 1918-tól Apolló Színpad. 1923. november 23-án volt az utolsó előadás. A színházat lebontották, helyére 1926-ban felépült a jelenleg elfedett homlokzattal álló Corvin Áruház, az akkori Budapest egyik legnagyobb és legkorszerűbb bevásárló helye.
Ungerleider és Neumann tulajdona később, 1912 után az Apolló mozgó, ami a Corvin áruház helyén 1908-ban sátormoziként indul. A mozi később átköltözik a Royal szálló báltermébe Royal Apollo mozi néven, az épület mozivarietévá, majd Apollo Kabarévá alakul Roboz Imre vezetésével, 1922-ben pedig az áruházépítés miatt lebontják.
Az első általunk ismert felhőkarcoló-irodaház tervek a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1926/27. évi nagypályázatára készültek, de kommerciális funkciójú magasház-terv az egylet egy korábbi nagypályázatára is érkezett már be: a Skutetzky Sándor által 1912-ben a későbbi Corvin Áruház, városépítészetileg hangsúlyos helyen fekvő telkére tervezett újságpalota. Az amerikai felhőkarcolóktól eltérő építészeti karakterű terv ötemeletes épülettömb felett emelkedő, azzal megegyező magasságú masszív tornya belsejében egyetlen helyiséget sem tartalmazott - éjjelenként belülről kivilágított hatalmas üvegablakaival a pályázati kiírásban megkívánt "reklámszerű jelleget" kölcsönözte volna az épületnek.
Eljutott hozzám egy kérés, nekem mostanában nincs idõm elmenni fotózni, gondolom, valaki benti hamarabb odaugrik....oszt esetleg még infót is ad errõl a napóra-freskóról:
Dátum: 2005. február 9., 15:42 | | Feladó: Keszthelyi Sándor -- keszthelyi@gf.pte.hu | | Tárgy: Felhivas naporak fenykepezesere!
Nagy szükségünk lenne a következõ napórákról friss, szép, jó felbontású (1000x1000 feletti, pl. 1600 x1200-as) felvételre. A kiadványban megemlítjük majd a sikeres fényképet készítõk és küldõk nevét természetesen. Egy fotó lehetne távolról az épületrõl és egy közelebbrõl a napóráról. Az alábbi 5 helyszínrõl lenne csak szó:
Nos a Corvin mindig is egy kicsit bóvli áruház volt már gyerekkoromban is. Talán a Párizsi nagyáruház volt olyan igazi, de az ma már nem felel meg a feltételeknek. Mondjuk a gödör fölé is lehetne valamit építeni, mert így ahogy most van semmire se jó. Legalább ott lenne az áruháznak elegendő raktárhelye.:-)))
Kicsit talán off, de tegnap voltam előszőr az uj hangversenyteremben. Akusztika szerintem tényleg jó, de a többi???? na hadd ne részletezzem.:-(((
Mi a véleményetek? Voltatok már bene? Mellesleg lelkesen próbálják a fizetős közönségen a klimaberendezést. Majd meg fagytam.:-(
Schneller tényleg fejlesztés ellenesnek tűnik, nem akarja engedélyezni,csak a ház renoválások 25%-ánál a reklám kihelyezését a felújítási periódus alatt. Így valóban kevés épületet lehet majd rendbehozni. A lakóknak nincs meg mindig a megfelelő nagy összeg a rekonstrukciókhoz. Személy szerint engem nem zavar, ha 2-3 hónapig kint van egy reklám az álványzaton, s utána szép házat kapunk eredményként.
A Corvin-ból is lehetett volna csinálni egy La Fayette vagy Samaritaine féle elegáns áruházat. Most az új tulaj ki tudja milyen nívót szeretne produkálni.
Épp ezaz! Vajon miért nem tereltek be a város(rész)vezetők akár csak egy befektetőt is a már rég megüresedett -vagy megüresedés alatt álló- áruházakba?
Nos én mint gyalogos öregasszony, igencsak örülök a könnyen elérhető plázáknak. Nagyon szeretem őket, mert télen meleg nyáron hűs, azonkívűl majdnem mindent egy helyen meg lehet venni. Engem egyáltalán nem boldogítanak a város szélén épülő akármik, mert oda autó nélkül nem lehet eljutni. Márpedig nekem tudatosan nincs autóm, mert szerintem a városban csak hátrány, messzire meg ugyis repülővel megyek. Na és ha időnként taxiba szállok, még mindig olcsóbb mint egy autót fenntartani. Tudom ez az életszemlélet nem mindenkinél jön be, de talán nem vagyok egyedűl aki szereti a könnyen elérhető kulturált bevásárlási lehetőségeket. A lakásom előtt terpeszkedő telegraffitizett betonbunker helyett is szivesen látnék egy helyre kis hypermarketet. Sajnos az egyházé a bunker, akinek kellett, mert visszakövetelte, hogy aztán ne tudjon mit kezdeni vele.:-(((
Arról már nem is beszélve, hogy Bécsben vannak nagy áruházak, valamint Párizsban és Londonban is meg a legtöbb nagyvárosban. Pesten sajnos egyetlen tisztességes áruház nincs, talán ezt helyettesítik most a plázák.
Budapesten, Európában egyedülálló módon, a bevásárlóközpontoknak olyan mértékben sikerült betüremkedniük a történelmi városközpontba, hogy uralkodó jelenlétükkel felboríthatját a másfél évszázados városberendezkedést.
A plázák megjelenése Európa szerte ismert jelenség. Azonban számos nagyváros vezetésének sikerült a központtól, a hagyományos városmagtól távol tartania ezeket. Nem találunk ilyen monstrumokat a bécsi Ringen, a párizsi Grand Boulvard-on, sem Prága, London, Róma központjában. Párizsban évtizedes vita után ugyan épült egy igencsak meghatározóvá vált kereskedelmi- és szórakoztató központ a korabeli nagybani piac helyére, de mindez a föld alatt 3 szinten kapott helyet, a felszínen közparkként és építészeti érdekességként mutatkozva (Les Halles). Az európai városszerkezet grandiózus kísérletében, Berlinben is helyet kapott a városmaghoz közeli nagy bevásárlóközpont. A negyven éven keresztül határzónaként, senkiföldjeként lepusztult Potsdamer Platz a falomlás után új funkciót kapott, irodaházak és áruházak épültek a háború előtt pompás tér helyére. Igaz, Berlinben a városszerkezet egyenlőre képtelen kiheverni a világháború és a megosztottság pusztítását, de a legújabb területbeépítések mind-mind új funkciót találnak maguknak. Ennek pedig csak egy, de nem mindenható lehetősége a Budapestet erőteljesebb mértékben hatalmába kerítő pláza-kultúra. Hiszen nálunk a bevásárlóközpontok jolly jockerként bevethetők, ha egy-egy nagyobb területet másként nem képesek hasznosítani. Noha szakemberek már figyelmeztettek, hogy sem a városfelépítés, sem a kereskedelmi- és az úthálózat sem bírja el azt a dömpinget, de úgy látszik nincs megállás. Folyamatosan nyílnak új központok és legutóbb hatalmas beruházásként az Ügetőpálya is a kereskedelem áldozatául esett. Vásárló pedig nem lesz több.
A Vörösmarty téri épület bontásakorl előkerült két korabeli falreklám. A Vigadó hátuljában álló megmaradt (megmaradó?) betonépületen van egy Gépjárműbiztosítás, és egy Ibusz (!) reklám. A Tőzsde lépcsőjének tetejéről (avagy a 4. emeleti menzából) kitűnően látszanak.
Szerintem megörökítendőek! Ha nem felejtem el viszek gépet, de a témára fogékony olv.társaknak is javallott.
2005. febr. 25. - 13 óra, Bp. V. ker. Deák F. u. 15. "Deák palota" - Épületlátogatás (találkozás a helyszínen) Ismerteti: Király Zoltán építész (T: 06-20-5457657)
Perrsze, hogy szeretik a pártok Budapestet. Egyrészt azért, mert minden gondjával és bajával együtt ez egy szeretni való, és nagyon is szerethető város, másrészt sokan élünk mi itt, világos és tömör programmal hatásosan megcélozható potenciális szavazók. :)
A magyar gazdaság sereghajtó a legfrissebb felmérések szerint a visegrádi csoport tagjai között, sőt a Baltikum országai is beelőznek. Ez Budapest vizuális rendbetételét is érintheti. Érthetetlen, hogy miért privatizálnak olyan vállalatokat, intézményeket, amelyek profitot termelnek. Lásd pl. Budapest Airport, Szerencsejáték Rt.
Megkockáztatok egy pártsemleges offolást: a hétvégi hírek szerint már nem csak a Szadesz, hanem a Maszop és a Fidesz is "szereti Budapestet", meg általában a helyi politikát, de még annál is jobban szereti az úgymond pártfüggetlen, sőt az ellenoldalnak drukkoló, településükért aggódó civileket mozgalommá szervezni. Éljen tehát a választási kampánystábok szervezte spontaneitás!
Donau és Turm gasse van az utcajegyzékben. Az előbbi most is megvan Duna utca néven. A Turm (Torony) utca a Március 15-e térnél volt. Az Erzsébethíd építése előtt volt nagy bontás ezen a környéken, hogy a hídfőnek legyen helye.
A Donaugasse, az akkori magyar nevén a Duna utca, a Thurmgasse pedig a Torony utca volt. A Torony utca a Belvárosi templom főbejáratától futott déli irányba, kb. az Ezsébet híd alatti parkoló helyén. A Duna utca a mai Curia utca folytatásának tekinthető a Duna felé. A Torony és a Duna utcák a Hal téren futottak össze. A Duna és a Torony utcák sarkáról, valószínűleg az említett épületről kitünő fénykép található Budapest Anno c. kötetben
"Budapest legrégibb háza elkerülhetetlen véget ért. A Donau és Thurmgasse sarkán álló közel 300-400 éves épületnél tegnap megjelentek a bontóbrigádok.
A bontást irányító Galkovics mérnök már egy régi templom-maradványt is talált"
Pester Lloyd, 1898 május 13. Hevenyészett fordítás :) Tudja valaki merre lehetett a fent említett két utca?
Ilyenkor mindig eltűnődőm mekkora sokk lehetett az 1890-es években és a századfordulón egy középkorú ember számára, hogy a földszintes, max. 1emeletes házak mellett hirtelen bérpaloták termettek a villámsebesen világvárossá növekvő Budapesten. Ágai Adolf (Porzó) korabeli írásai mesélnek erről is, de elképzelni milyen lehetett mondjuk az, amikor egyszercsak csárdák, meg vityillók mellett megjelent a Vígszínház épülete :)
"A retek finom és guszta / Étvágyát olcsón, jól megússza"
"Ha friss lencsét a tűzhelyre feltesz / Pompás ebédje percek alatt meglesz"
A bolt falán pedig egy képkeretben üveg mögött a legfontosabb telefonszámokvoltak olvashatók: a hitközségé, a VIII. kerületi tanácsé, a kerületi pártbizottságé, meg a nagybani piacé.
Derék ember volt. Ha a sors úgy hozta, hitelbe is lehetett nála vásárolni. És a mi házunkban elég gyakran hozta úgy.
Igazad van, de annak, aki a hiánygazdaság éveiben nőtt fel, ez a legkevésbé sem felzaklató. Az ötvenes években kölyökként a Bródy és a Szentkirályi találkozásánál igyekeztek embert faragni belőlem a szüleim. Emlékszem a sarki közértre (bocs: Közért), amit Bacsilla úr és a felesége vezetett. Szinte semmi nem volt benne. A zsírt kimérve adták, a cukrot és a lisztet szintén, a tejet 50 literes aluminium kannákból mérték - hitelesített eszközzel - a zomános tejekannákba. A vegyes gyűmölcsíz - tudjátok, azt a lilás, zselészerű, meghatározhatatlan összetételű, lekvár helyett használt valami - tömbben érkezett és szintén zsírpapírban végezte. Valamivel kellemesebb hely volt a környéken Szentkirályi 20. - igen, az a ház - alatt Schwartz bácsi zöldségboltja. Ő költő volt és fűszeres. Ilyen versikék lógtak kis zászlócskákra hímezve a boltjában: "Maszek szódavizet igyon, nem rúg be és nagyon finom!"
Hatvan éve, a főváros felszabadítása után többen abban reménykedtek, hogy valami egészen újat lehet kezdeni a romokon, ám a grandiózus városrendezési elképzelések köszönő viszonyban sem álltak a meglehetősen kiábrándító gazdasági és politikai realitásokkal.
Ez a mai napig annyira megmaradt a néplélekben, hogy egy mostani bejelentés után, hogy mondjuk szerdától emelik 4 ft-al a benzint, képesek hosszú-hosszú sorokat csinálni kedd este, félórákat állni sorba a tesco-driverek, hogy néhány száz forintot megspóroljanak azzal, hogy még előző este tankolnak. Aki meg éppen véletlenül pont akkor akar gyorsan megtankolni, az meg nem talál olyan kutat, ahol ne kéne min. 20 percet sorban állni. Szánalmas. Mintha nem költenének el milliókat a kocsira, meg további tízezreket, százezreket a fenttartására... Na mindegy ez itt tényleg off.
Alapelvem, hogy a piacgazdaságban, én ugyan nem állok sorba semmiért 5 percnél tovább. Amiért annál többet kell sorbaállni az nem is kell! Vagy nem akkor:) No de ez itt off.
"...amikor egyszer kiszivárgott egy közelgő "árrendezés" híre..."
No de ledves Emma! Az nem kiszivárgott, hanem egy-két nappal a szomorú esemény előtt bejelentették - legalábbis a párttagságnak. Soha nem volt annyira egységes, annyira egyszerre lépő az MSZMP, mint az ilyen tájékoztatók után, amelyeknek a célja az volt, hogy a párttagság agitáljon a párton kívüliek körében, és magyarázza el az áremelések okait. (Azok a mocskos imprlisták...) A tájékoztatók után pedig szinte egyszerre mozdult meg az egész párt: marmonkannáért, demizsonért, csatos üvegért, aztán irány a benzinkút. Másnap aztán a párton kívüliek következtek. Volt rá példa, hogy addigra maximálták - pl. 15 literben - az egy kocsi számára kiadható üzemanyag mennyiségét. :)
Eszembe jutott mégegy nemrég megszűnt benzinkút: a XVI. Veres Péter úton kifelé haladva a jobb oldalon volt kb. a Dömsödi és a Sárgarózsa u. táján. Most krumplit, karácsonyfát, mikor mit szoktak árulni a helyén egy pótkocsiról.
Az én papám is gyakran tankolt a műegyetemi kútnál. Eleinte keveréket, aztán 98-ast, ugye. Nekem az maradt meg, amikor egyszer kiszivárgott egy közelgő "árrendezés" híre, és százával álltak az autók a kút előtt. Apám meg megfordult, hogy ezt ő ugyan végig nem állja. Így mulat egy magyar úr!
Apám 1972-ben vette az első kocsiját. (Mondanom se kelljen: Lada 1200-as volt.) Gyakran járt a műegyetemi kúthoz, ahol akkoriban egy higanyoszlopos masina mérte a levegőt. Nagyon pontos volt. Az utolsó példány ebből a fajtából vagy tíz éve múlt ki, az Ajtósi Dürer sori benzinkúté volt. Azóta az ottani kútnak is annyi, nyilván az ok ugyanaz volt, mint a Köztársaság téren: szennyezte a Városliget talaját.
Na, várj! A Csalogány - Fő utca sarkán nincs kút. Van egy a Fő utcában, a bíróságnál/ügyészségnél, vagy mi van ott. Szóval, ahol a macis szobor van a téren. Meg van egy a Csalogány - Hattyú elágazásában, egész fent a Széna térnél..
Viszont a Csalogány/Fő utca sarkinál egy nagyon helyes bácsi volt nem sokkal ezelőttig, egy hasonló öregúr pedig az Ajtósin. Mindkettőt imádtam, mert egy kis szőke nős műsorért cserébe boldogan megkíméltek attól, hogy bénázzak a pumpával.
Az Örökség című folyóíratban nyilatkozta egy illetékes hölgy a várbéli renoválásokkal kapcsolatban, hogy nem egy-két éves fejlesztésekben gondolkodnak, a kulcsszó a türelem. Ez talán diszkréten egyenlő azzal, hogy nem történik semmi.
Azt írod a Műegyetem elötti benzinkútról, hogy "a déli végén lehetett levegőt méretni/fújatni a gumikba" és jól emlékszel. Az volt ugyan kiírva, hogy ingyen nyomásmérés és fújás, de ott ült egy erőszakos ember, aki nem hagyta, hogy magam csináljam, így neki kellet ezért fizetnem. Legalább rendesen csinálta volna, de ... ne tudd meg, hogy milyen pocsékul dolgozott, biztos voltam, hogy valakinek a valakije.
Mért lenne legenda, hogy túl közel volt, hisz tényleg közel volt:) Amúgy pl. a Kálvária téri Shell még annál is közelebb van a lakóházhoz, mint a Közt. téri volt
amikor a Köztársaság téren lebontották,akkor azt rebesgették,hogy eleve nem lett volna szabad megépíteni,mert túl közel volt a lakóházakhoz....hogy ez igaz-e???
Lehet,hogy éppen olyan legenda mint az,hogy a tavalyi nagy vihar a volt benzinkút körüli óriás fákat csavarta ki,mert azok gyökereit a tartályokból szivárgó olaj megmérgezte.
A XV. ker Karatna téren is van még egy "régi feelinges" benzinkút. Illetve emlékszem még egyre hasonlóra a Váci út és egy kis utca sarkánál, rögtön jobbra, kifelé az első utca a Róbert K. körút után, talán Gömb? Az megvan még? arrafele nem jártam mostanában.
Ezzel mos tmegfogtatok. Pedig nagyon nem emlékszem a kútra, holott az első félévben még mindenki a Duna-part felől jár be a K épületbe, és csak utána lesz egyetemista. :-) De cserébe két "kisvárosi": Csalogány utca, Shell, ahol csak japán és angol autók tankolhatnak, mert a kocsi bal oldalára esik az összes töltőfej. És a Fő utca, volt Total kút. Most vajon az is Shell lett?
Ha a kisvárosias kutat kersel, a Balassi Bálint utcában még találhatsz egyet.
Mondjuk én egyikért sem ejtettem krokodilkönnyeket, pedig a Köszi térire évekig jártunk. Először csak luftért a cangáinkba, később (sokkal később) naftáért a Zopelünkbe.
Mint írtam, nekem is nagyon a renccerváltás környéke rémlik! De ahogy említettem, előbb volt a bontás, és utána csak a terület felszabadítása, a kettő közt egy ideig körbe volt kerítve emlékeim szerint. És nekem határozottan úgy rémlik, mintha el is kezdték volna építeni az új kutat (vagy valami épületet a mai parkolók helyén), és csak aztán lett volna ácsi Schneller bácsi (elnézést a rossz szóviccért:) részéről. Vagy már a bontás is az ő eredménye volt? De a '86 túl korainak tűnik valahogy...
Igazad van, ezek is feltűntek (pedig igazán nem vagyok egy autós típus:)! Itt persze az a tendencia, hogy a sok kisebb kút helyett nyílik egy nagy, míg a villamos helyett ugyebár lócitrom sincs :-/
Na, gyúrjunk erre, hány "elveszett" benzinkút jut még eszünkbe? :)
Műegytemi benzinkút téma: én úgy emlékeztem, hogy '91-'92 körül bontották el.
Nemrég Schneller az ÉS interjúban külön meg is emlékezik róla, hogy ezt sikerült neki kiharcolnia, a leendő dunaparti villamosvonal érdekében. Ő pedig '86-ban még nem volt főépítész.
A Baross utcai mostani Shell kút, a Kálvária téren, az meg pont a hajdani villamossínek vonalára épült rá...Én meg a megmaradtakon szoktam parkolni:) Az is megyszünhetne már, semmi szükség nincs ott rá, a lakóházak közvetlen tövében, a környéken pár száz méteres körzetben van egy rakás másik kút.
Tényleg a a Fővám téren is volt egy, ott tankoltuk meg először a bogárhátunkat, miután megvettük, 88-ban:) Ha jól rémlik, mintha az Astoriánál is lett volna egy, a szállóval szemben, ahol most az új irodaház áll ("új", az is van vagy 13 éves kb.), de ebben nem vagyok biztos, lehet, hogy csak egy automosó volt?
Pár éve számolták fel, Agip-kút volt tankoltam ott párszor. Kb. ugyanakkor szűnt meg a Köztarsaság téri MOL-kút is, olyan 2001 környékén. A Keleti pu. oldalánál levő Agip meg néhány évvel korábban. Lehetne egy gyűjtemény elveszett benzinkutak tárgykörben is:) Bár abból inkább több lett, mint volt, a sínekkel ellentétben...
Nos a műegyetemnél ugyis elég zsufolt a környék, autók parkolók stb, így nem is kell oda kút. Az Ajtósi Dürer soron is biztos jobban mutat a gyep mint a kút. Én még emlékszem mikor a nagy autósítási lázban a Fővám térre is benzinkutat telepítettek, szerencsére már az is eltünt.
Sajnos, mivel ott nem járt villamos úgy, hogy rá lehetett volna látni, arról nincs képem...
Egyébként a közelmúltban az Ajtósi Dürer soron levő benzinkút tűnt el. Nem tudom, mikor, egyszercsak azt vettem észre, hogy nincs ott. A kútra utaló ezeréves "T" betű még áll, de a kút helyén már gyep van :)
Hűha, olyan régen lett volna? Egyik nagyim a közelben lakott (ráadásul a Műegyetemen dolgozott), ezért nekem "időn kívüli élmény", hogy ott van a kút. Ott, volt, és kész :) Nekem úgy rémlett, mintha a rendszerváltás előtt bontották volna el nem sokkal, hogy újat építsenek a helyére, fel is vonultak az építők, aztán úgymaradtak hónapokig, majd a látkép szépségére hivatkozva az új városvezetés megtiltotta, hogy bármi is odaépüljön.
A K épület előtt, kicsit a Ch épület felé elhúzódva. Jó kis ferde (enyhén V alakú) teteje volt, és a déli végén lehetett levegőt méretni/fújatni a gumikba; azt imádtam nézni, mert ilyen bazi nagy, méteres nyomásmérő oszlop volt :)
Itt, egy kép, (C) Leroy W. Demery, Jr., mert nem csak NZA tud mindenféle szép, színes régi képeket belinkelgetni, hanem én is :P
Sőt, a XVII. kerületben a Podmaniczky-Vigyázó kastélyt is így árulják. Az 1 forintos vételár nem biztos, de névleges vételár és a felújítás válalása szerepel a szerződésben.
Most néztem meg alaposabban, hogy1Ft-ért vette meg a tornyot és kapott 10 millát, hogy felújítsa és beköltözzön?????????????????????????????????????????????????????????????
című filmet... A vége lényeges számomra mert a 10-es villamosra felszáll egy kissrác a Megyericsárdánál és a palotai mozinál száll le közben végigmutatjáka környék asszem 60'-as évek belii képét.
Ebben tudnátok segíteni?
Hmmmm.....komolyan, ez a topic ragalyos kort terjeszt.. regen, eszembe sem jutott volna, hazafele menet az Fulemule utnal a Viztoronyra meg csak a tekintetemet is raemelnem, mostansag meg mindig megnezem, hogy-a fenebe is, telleg lyo` niz ki :))
Volt egy riport régebben arról hogy egy család beköltözött valamelyik víztoronyba. Felújították, átépítették,és bekltöztek. Ez létezik? Vehetek egy víztornyot - ha van elég pénzem - és beköltözhetek?
Üdv.
Amint befejezõdk, a szegedi Szent István téri víztorony felújítása, Technikatörténeti Múzeum kap helyet a mûemlék épületben. A kiállításon több látványos kíserletet is bemutatnak, és egy Foucault-inga mutatja majd a Föld forgását. A múzeum létesítése egy nagyszabású rendezvénysorozat egyik állomása. Az idén, a fizika évében az Eötvös Loránd Fizikai Tásrsulat Csongrád megyei csoportja, a Szegedi Tudományegyetem és a városi önkormányzat több programot szervez elõadás-sorozattal, diákpályázatokkal, játszóházakkal, szabadtéri fizikai napokkal, bemutatókkal a fizika népszerûsítésére."
-----------
A használaton kívüli bp-i víztornyok közül melyik lenne szerinted kiállítási helynek, kilátónak alkalmas?
Időpont és helyszín: 2005. február 18. péntek délután 5 óra, a Központi Vásárcsarnok mellett, a Pipa u. 4. szám alatt
A részvétel ingyenes, a korlátozott férőhely miatt azonban előzetes bejelentkezés szükséges a 218-74-20-as telefonszámon, vagy a helytorteneti@ferencvarosimuvkp.hu e-mail címen.
A rendőrtornyot és az új "hullámos" kidől-bedől házat én is nagyon szeretem, sőt feltehetően az új Vörösmarty téri házat is szeretni fogom.
A levéltár közömbös, feltehetően azért, mert már megszoktam. A volt Intercontinental illetve mostmár Mariott hátulról szörnyű, de a másik két dunaparti szállodáért se tudok igazán lelkesedni, főleg Budáról átnézve.
Hú, ez gyönyörű... Már többször akartam kérdezni. Nagyon kösz! (Azért madártávlatból még elég jó ez a város...! És a fekvése... hát azt tényleg nem lehet elrontani!)
Igen, ez a két dolog engem is zavar vele kapcsolatban. Ugyanakkor bármi épül, az utcákat pont leárnyékolja, szinte tök mindegy, hogy csak öt emeletes, mint régen (de régi emeletekkel), vagy tízemeletes, mostani léptékben. Ha még meglenne a régi klasszicista Duna-part, még megérteném, de ha ránézek a többi, a háború után a Duna-parton épült épületre, akkor még mindig a legfantáziadúsabbnak találom: több ágú, lépcsős, tehát nem lesz tömbszerű, illetve optikailag ellensúlyozza tömbszerűségét, amit tényleg csak a Türr felől lehet látni, az alsó része elkülönül a többitől a teraszaival (oké, ez speciel az ex-Fórumál is megtalálható), kiugrásaival.
Kisebb koromban hetente legalább egyszer-kétszer végignéztem a Hegyalja úton lefele haladva, ahogy felbukkan, és egyre többet látsz belőle, és mindig izgalmasabbnak tartottam, mint a Belvárosi Plébániatemplom szürke unalmasságát (már elnézést). És Fintában volt annyi erőszakosság, hogy nem próbált meg kényszeredetten alkalmazkodni a környezethez, mint ma tennék: ugyanis ma valószínűleg a Vigadó tér túloldalán levő tömb arányait másolnák fel, rárittyentenének valami üvegizét, tennének a belsejébe egy vízesést, amiből a város semmit nem profitál, azt' annyi. Szerintem kellett mersz, hogy ne az ott álló épületeket vegyék alapul, hanem valami tökmást építsenek oda...
Még 2003 őszén volt egy topictúra Bányászbéka szervezésében, melynek csúcspontja a TB-székház tetején volt. Akkor még friss fényképezővel SzigDani rávett arra, hogy készítsek panorámafelvételeket, amelyeket majd ő összephotoshoppol. Azóta az ügy elfelejtődött, viszont nemrég kezembe akadtak a képek, úgyhogy megpróbálkoztam vele én.
Az első fotósorozat északnyugat - északkelet irányban készült. Azért szakad meg itt, mert sajnos kimaradt a 3600-os körből két szelet (először csinálok ilyet, még gyakorolni kell).
A második fotósorozat kelettől nyugat felé nézve készült.
Ezen képsorozatban a varrás nem sikerült két helyen szépen, ennek oka pedig az, hogy kb. 20 métert odébb kellett menni a kelet, a dél és a nyugat felé fotózásnál, és ez sajnos meglátszik. De azért remélem ehető marad a képsorozat. Gondolom ki lehet találni, hogy a kép készítésének idején a nap a Rózsadomb fölött már kezdett lenyugodni, ezért megy le a perspektíva délnyugat felé. (És ezért látszik ki néha az egyes képekbe belógó külső árnyékvető rácsszerkezet, mely a TB-székház oldalára van felszerelve.)
A Türr István utcaiak (ha még élne ott helyi lakos) nagyon szerethetik, hogy egy tűzfallal elvágták őket a Dunától. És az egész Apáczai Cs. János utca is csak nyert azzal, hogy nem kapja telibe azt a sok fölös napfényt.
Apropó, az M3-as mellett, a Szentkorona útján (igen, ott ahol régen a 65-ös járt) levő lakótelepen nagyon durva az a sok szigetelés a panelházak oldalán. Ennyire berepedt volna, vagy mik azok a pókhálószerű vonalak?
Az M3-as melletti házat mosttatarozták, hónapokig néztük rajta az újabbnál-újabb szuperóriás plakátokat. Aztán egyik este megszűnt a kivilágítás, elbontották az állványokat. Kész lett. Csak arra nem jövök rá azóta sem, hogy mit csináltak vele. :-) (Gondolom valami szerkezeti megerősítés, vagy dilatációs hézeg gumizás, vagy mifene lehetett, de hogy semmiféle látványos erdménye nincs, az tuti.)
Az újpalotai víztornyos házról valaki tud esetleg valami érdekességet, építészeti vagy bármilyen szempontból?
És az M3-as mellett, a Kassai téren álló 17 emeletes házról? A hatvanas évek közepén ez elég különleges lehetett, mért pont akkora, mért pont olyan, mért pont oda?
Ezek közül hány számít toronyépületnek? Én itt kb 10 emelettől felfele értettem a talajkockázatokat, és kis alapterülettel természetesen. Annál már lehet kockázat, bár klasszikus felhőkarcolókat nem építenének. Itt a nagy, magas, az átlag budapestitől kifejezetten eltérő, iroda/lakás célű épületményekre gondoltam. Attól, hogy magas, automatikusan nem ellenzem. A Széchenyi adótorony se semmi! :)
A Kongresszusi központ? Hm. Nem semmi volt a Sas-hegy tövé odadobni, tény, van jellegzetessége, azok a régi szép idők.
Egyszer majd készíthetek egy képet a Balatoni útról nézve az Őrmezei lakótelepről. Elég nyomasztó azért, ahogy feltűnik a fák között. És olyan fúj, széles! Igaz, az óbudainál sokkal emberléptékűbb. Meg még Gazdagrét alján, bár a környéket nem ismerem nagyon.
Köpjetek le, vessetek a mókusok elé, de én a rendőr-tornyot is szeretem. A modernek közül meg mondjuk a volt SZOT-székházat a Dózsa György úton, és külön tetszik most mellette annak a holland faszinak a hullámos, kidől-bedől agymenése. Jól mutatnak egymás mellett, mint a modern és a posztmodern két jellemző példája. Ellenberger úúúútálom a levéltárat a Várban. A régi is ocsmány, az új bővítés meg méltó párja.
Írtam volna, ha nem úgy lenne. Már ötéves korom óta tudom miatta, hogy ki az a Finta :)
Tényleg, nem mondtam a Hiltont a Várban, az is tök jól ellenpontozza a habos-süteményes Halászbástyát, a Mátyás-templomot, a másik oldalán meg jól egybe van "szervítve" a helyén állt régi épület homlokzatával, illetve a "dominikánus víztoronnyal".
Nem olyan rossz Budapest talaja, sőt... Legalábbis a pesti oldalon. (Buda sok helyen márgás, csúszásra hajlamos.) Van ugyan agyag-iszap réteg is, de egy idő után mindenhol elkezdődik a kavicsréteg, ami kiváló mélyalapozáshoz. Szóval ez nem akadálya a magasépületeknek.
Mért kell Budapestre feltétlenül magas épület? Muszály enniyre nyugatosodni? A fejlődés, modernizálódás nem ilyen látszat beruházásokban kell hogy kimerüljön. Nem lehetne megtartani Budapestet egy kellemes, kis régies városnak? Vagy lehet benne újítás is, de nem már tornyokkal. Ez nem Ney York, hogy állnának meg a talajon? Nem mindenüt stabil a föld. Vannak egyébként már magasabb épületek, eddig csak nyomasztóak, randák.
A Stephansplatz alatt - mint eddig általában - a Haas Hááz-at értettem :)
Egyébként nem találom rossznak például az elmúlt 50 évből:
-a SZOT/nyugdíjpénztár (ki hogy ismeri) tornyát, amit most körbeépítettek vackokkal
-a SZÁMALK épületét az Etele úton (ráadásul ez anno belülről is csúcstechnika volt, és még most se rossz)
-a Skála-Metrót, mert ahhoz képest, hogy mekkora dög épület, nem is tudod befogni a szemeddel az alakja és a színe miatt. Az áruház belülről mondjuk sose tetszett, de az előtte levő térség az ekélyekkel szerintem nagy ötlet, kár, hogy galambsz*r-tárolónak "használják".
-a Déli pályaudvart, ha rendben lenne tartva, és a metró mozgólépcsője feljönne a vonatokig
-lehet, hogy kinevetsz, de az őrmezei lakótelep az irgalmatlan tömbjei ellenére nem kifejezetten kellemetlen látvány, mondjuk a gazdagréti, vagy egyéb lakótelepekhez viszonyítva
-tetszik, ahogy a volt Konzumex-székházat megcsinálták
-mindig érdekesnek találtam a Libakaki-házban, hogy golyókon áll, és a kifele szélesedő homlokzat is érdekes megoldás a belső tér növelésére
-a Westend City Center komplexuma egészében tökre előremutató a tetőkerttel, miegymással
-nem tudom, miért, de a misinatetői tévétorony is mindig tetszett
-ha jó kedvemben vagyok, a Rákóczi úti saroktornyos új ház se rossz, ahogy árkádos, és meg van nyitva az udvara, ettől kevésbé töbm-szerű
-nagyon szeretem a volt Duna Intercontinentalt, mert lenyűgöz, hogy egy akkora rohadt nagy épületet így bele tudtak rakni abba a panorámába, hogy nem nyomja agyon az egészet (ellenpont a Milleneumi Városközpont, vagy a túloldalon az egyetemi épületek, pedig az a környék korántsem annyira "érzékeny")
-bírom a Gödröt, akárhogy is keletkezett
-az East-West, vagy milyen centert az Astoriával szemben, mert nem nyomja agyon a kereszteződést, sőt, helyet ad, egyrészt az árkádosságával, a lekerekített, beugró sarkával, és a tükröződéseivel
-az Erzsébet hidat, ami szerintem világszám, de erről nemrég volt itt szó :)
-a Kongresszusi Központot, bár nagyon egy korszak képviselője
- Novotelben, hogy a kockasága, és panelsége ellenére a színével játszva belesimul a környékbe
-a Népstadion és a hozzá vezető szoborsétány tudom, hogy már több, mint ötven, de akkor is látványos
-magam számára is meglepő, de a régi és az új BS-t (tudom, már nem úgy hívják) is érdekesnek találom
-a Bajcsyn van egy ilyen "faszádista" régi-új homlokzatú épület, az se zavaró az útvonalhoz képest
Ez most, ami hirtelen eszembe jutott, de biztos sokkal több is van :)
Egyébként szerintem külföldi építészek is tudnak mocsok randákat tervezni, szóval alapból nem kell hasraesni előttük
Senki nem esik hasra előttük, de ha egy tervpályázat nemzetközi, akor valamelyest az esély is nagyobb, hogy elfogadható munka születik.
a Stephansplatz-i épület is ugyanolyan béna
Te most melyikre gondolsz?
Picit volt egy olyan érzésem a hozzászólásodban, hogy minden sz@r, ami az elmúlt 50 évben épült, pedig ez baromira nem így van ám. Nem lehet az egész várost eklektikus épületekkel kitölteni, alkalmazkodni kellene a kor igényeihez, nem véletlen, hogy akkor is változott az építészet ebbe az irányba és a funkciót tekintették immár a dizájnnál és hagyományoknál fontosabbnak.
Igenis legyenek high-tech épületek Budapesten, valódiak, ne ilyen egy kaptafára készültek. (persze lehet, hogy nemzetközi mércével Eggerat épülete is sémára épült, de ettől függetlenül Budapesten ma még unikum...)
Huh, ezek az új épületek, brrrr, legóból jobbat építettem anno bejglimérgezéses karácsony estéken :)) És milyen művészien írják le, hogy miért nem szabad azt mondani rájuk, hogy "ronda", és hogy milyen nehéz dolguk volt. Nehéz dolguk volt, nehéz dolguk volt, akkor foglalkozzanak mással, ha ez nem megy. A Haller Kapuban szerintem továbbra is az a "nagy ötlet", hogy pont elárnyékolja a Haller utca végét, nem pedig kaput nyit a Duna túlpartjára. Aszongya ilyenésilyen "Építőmúvész Kft", hm, a "mú-vész" az nem a kergemarha-kór? Sokmindent megmagyarázna ;PPP
Egyébként szerintem külföldi építészek is tudnak mocsok randákat tervezni, szóval alapból nem kell hasraesni előttük. Amikor a nyolcvanas évek közepén Budapesten elkezdett kinőni a földből egy csomó betonhomlokzatú épület kockaablakokkal, apám mindig azt mondta, hogy "na, már nálunk haknizik az összes bécsi szállodaépítész?" (szerintem a Stephansplatz-i épület is ugyanolyan béna, mint mondjuk a Taverna szálló a Petőfi Sándor utca felől, vagy a Korona Szálló). Kár, hogy azóta nem bírtak leszakadni erről az irányzatról, és ha kitérőt tett valaki, akkor az vagy az "akasszunk valami értelmetlent a homlokzat elé" (lásd még hajóorr alakú sarkok, a torony az új Rákóczi úti irodaépület sarkán, vagy az egyetemi tömb ál-védfalai), vagy az "akasszunk mindent egymás hegyére-hátára, csak hogy ne kockaépület legyen" (új Nemzeti, Lehel téri csillaghajó- és piac) irányba történt :(
Hát ezaz sajnos. Sokunkban az a véleméyn fogalmazódott meg -látva a tapasztalatokat-, hogy ami nem épül meg, az nem is ronthat a városképen -és az emberek tudatalatti közérzetén.
(Végül még egy példa, a "hogyan építsünk szarból várat" effektusra. És itt már jól érezhető a szabályalkotói felelő(tlen)sség is)
Tehát akor nem a magasházzal, hanem az építészekkel van gondod? Nos , ebben egyetértünk, nem véletlenül írtam, hogy nemzetközi tervpályázat lenne szükséges.
Az általad belinkelt dolgokról:
A Kálvin téri épület gynege nagyon, mind kivitelezésben, mind környezetbe illesztésen. Nem azzal van aj, hogy nem próbálta meg lekövetni a környező és egykori épületek stílusát, és üveg-acél csodát rakott oda, hanem hogy ez az üveg acél csod tömegben elnyom miondent (kivéve, ha a híd felöl nézzük), ráadásul az anyagválasztás is igen gyenge.
Aki nem hiszi, hogy high-tech épületet be lehet illeszteni hasonló környezetbe, annak ajánlom felkeresésre a Stephansplatzot Bécsben, mint a legközelebbi jó példát.
A Haller-kapuról nem érdems sokat mondani: nevetséges, gyenge, gagyi, mind formára, mind elhelyezésre.
A Duna tornyok pedig teljesen átlagos épületek, de ha megjelenne a közelükben egy markánsabb, bátrabb és jellegtetesebb torony is, nem lenne különösebb problémám velük. (Az Európa toronyról jut eszembe: Vilnius új modern negyedében a hasonló nevű torony se nagy szám az én szememben mégis nagy büszkeségként kezelik: http://www.emporis.com/en/il/im/?id=252035)
Mert nem bízom a magyar építészekben és kivitelezőkben. Mármint azokban, akik megvalósuló tervezési-építési kiváltságokal bírnak.
Ami eddig etéren csak haloványan is, de megvalósult, az szégyen-gyalázat! A terveszőasztalokon elfogadásküszöbön állóak pedig szintén elkeserítőek (Haller-kapu, Duna Tower)
Én egy hagyományos Budapest Toronnyal is megelégednék. :)) Pesrez csak akkor, ha mindezt magas színvonalon teszik, tehát ez azt jelentené, hogy min. nemzetközi tervpályázat....
Egyébként elmondhatnátok, hogy miért aggályoskodtok emiatt ennyire :)
Ezt azért tudom ilyen pontosan, mert már piszokul vártam, hogy használni lehessen. Ugyanis annak idején napi szinten jártam a Róna utcából az Etele útra bankügyeket intézni. Óh az a retrofiling, ami a BMK telepén les az emberre... nehezen feledhető.
Kíváncsi vagyok, ki szúrja ki azt a részt az interjúban, ami nekem tetszene, viszont itt a topicon ezzel erős kisebségben vagyok.
SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ
Ez sajnos nincs fenn a neten, rövid tartalom:
A fővárosi közgyűlés az idén 300 millió forinttal támogatja a most induló szociális városrehabilitációs programokat - döntöttek a városatyák múlt csütörtökön. Az egyik kiszemelt kísérleti terep a középső-józsefvárosi Magdolna negyed.
De végül is ez a kép jobban magyarázza a régit is, mint ha pont annak a helyéről fényképeztél volna. De a pasik (hiánya) miatt mégiscsak jó volna kipróbálni azt a helyet is.
A nyilvános helyen lévő képet régebben beszkenneltem kicsit jobb minőségben (473 K): http://startadsl.hu/bodis/angyalfoldisorozo1981julius_jobb.jpg (Adatai: Angyalföldi söröző, 1981. július. Megjelent: Gerő András-Pető Iván: Befejezetlen szocializmus. Képek a Kádár-korszakból. Tegnap és Ma Kulturális Alapítvány, Budapest, 1997, 232. kép, Fényes Tamás felv.)
igen vége... de hát az egyik kép abból a perspektívából (le tudtam írni lálálá), készült. igen én is "ilyen volt ilyen lett" fotót akartam, remélem majd lord segít
Hm, Sávoly Pál... Sokat köszönhetünk neki, én egy szilveszteri bulin még egy Trivial Pursuit győzelmet is. Az utolsó kérdésnél tartottam már, a játékosok kiválasztották azt a kérdést, amiről azt hitték, hogy nem fogom tudni: "Ki tervezte az új Erzsébet hidat?". Volt, aki nagyon csúnyát mondott, amikor röhögve vágtam rá, de végülis nem tudhatta, hogy a hidakat is imádom :)
Nagyon jó képek, de csinálhatnál egyet pont arról a helyrol, ahonnan az 1981 körüli kép készült. (És egyben megismételhetnéd a régi kép linkjét, lord megtalálta egy nyilvános helyen.)
"...Részt vett a Boráros téri és az óbudai Duna-hidak tervezésében, kisebb, de nem elhanyagolható feladatrészek vállalásával. Ő tervezte a Ferdinánd hidat, és az első hazai acélvázas épületet. Igazi nagy feladatokat azonban a háború utáni hídhelyreállítások során kapott, ilyen volt például a Széchenyi Lánchíd általános tervének és erőtani számításának elkészítése.
1948-ban megszűntek a magán tervezőirodák, így Sávoly Pál az UVATERV jogelődjénél az ÁMTI-nál folytatta a tevékenységét, ahol a Hídiroda vezetője lett. Az irányítása alatt tervezték a továbbiakban helyreállított Duna- és Tisza-hidakat, majd pedig a korábban készített ideiglenes és félállandó szerkezetek felváltását a végleges szerkezetekkel.
...
Élete fő műve az 1964-ben kábelhídként újjáépített Erzsébet híd. Ő javasolta a modern kábelhíd tervezésének a gondolatát, majd miután hosszas megfontolások, viták után elfogadták a koncepciót, irányította a tervezést, a számításokat. Féltő gonddal figyelte és segítette az építést.
Idős kora ellenére sem akart elszakadni a munkától. Abban a Kútvölgyi kórházban hunyt el 1968. december 29-én, amelynek szerkezetét maga tervezte a harmincas években."
"...A bajai 450 m hosszú híd tervezéséről rendkívül részletes, érdekes írásban számolt be a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében (1909. március). A Feketeházy János alapgondolata szerinti sarlóalakú rácsos szerkezetek tervezésében több finomítást végzett a cikk írója,..."
"...nevéhez fűződik a margitszigeti víztorony tervezése is. Ehhez fűződik az a történet, amely szerint az új építőanyag iránt bizalmatlan megrendelő meggyőzésére látványos demonstrációt készítettek. Lábakon álló vasbeton lemezre bizonyos magasságból egy víztartályt ejtettek annak bizonyítására, hogy a vasbeton lemez és a lábak kitűnően bírják a terhelést. A nagyobb hatás kedvéért Zielinski a lábak közé állt. A berendezés állta is a próbát, de a tartály nem: szétment, és a víz Zielinski nyakába ömlött. A demonstráció - a terven felüli hideg zuhany következtében - az eredetileg elképzeltnél sokkal látványosabbra sikerült. Mindenesetre a hatás sem maradt el, a margitszigeti mellett Szegeden és Szolnokon is épült vasbeton víztorony a Zielinski-iroda tervei szerint."
A magasépítés területén az ő munkája a budapesti Keleti pályaudvar vas tetőszerkezete; a központi fűtőház vasszerkezetei; a Magyar Állami Operaház tetőszerkezete (1875-85); a Vámház - ma Közgazdaságtudományi Egyetem - tetőszerkezete (1870-74); egy háromemeletes józsefvárosi bérház teljes terve....Újrendszerű vasúti fordítókorongját több országban is átvették és alkalmazták. ... Vasúti hídjai közül kiemelkedik az első déli összekötő Duna-híd Budapesten. Ő tervezte az 1889-ben épített szolnoki vasúti Tisza-hidat....életének fő műve a Fővám téri Duna-híd (ma: Szabadság híd) volt. Az 1893-94 telén lebonyolított pályázatot az Eskü téri (ma Erzsébet) híddal együtt írták ki, és bírálták el. A beérkezett 74 pályaműből 53 vonatkozott az Eskü téri hidra, 21 pedig a Fővám térire. Összesen tizenegy ország mérnökei pályáztak, a legtöbben (tizenhatan) Amerikából. Az első díjat egy német pályaterv kapta, ez azonban az Eskü téri hídra vonatkozott, és végül is nem épült meg. A második díjat Feketeházy nyerte a Fővám téri híd tervével.
A híd kivitelezéséhez Feketeházy tervét részleteiben át kellett dolgozni, megtartva azonban a vonalozást és az eredeti koncepciót. A terv átdolgozásába Feketeházyt nem vonták be, sőt egy időben a szerzőségét is kétségbe vonták. A sokszor mellőzött, háttérbe szorított Feketeházy ezt már nem tudta elviselni, szenvedélyes vitába bonyolódott a Mérnök Egylet Heti Értesítőjének hasábjain. Nem csoda, hiszen úgy érezte, hogy élete fő művének szerzői jogától akarják megfosztani. A vitában a szegedi Tisza-híd tervpályázatának megnyerését is felemlítette. A szerény, de ugyanakkor érzékeny ember hosszú időn át magába zárt keserűsége került ebben az 1896-os vitában felszínre. Ez magyarázza az itt-ott fellelhető túlzásokat és a hangnemet. A vitázó felek végül is visszavonták a megalapozatlan érveiket, megállapításaikat. Feketeházy szerzőségét vitapartnere is elismerte, és ma az utókor is vallja, Egyfajta mellőzést jelentett az is, hogy a pilonok bronztábláin szerepel ugyan a neve, de a nagy márványtáblán nem, (A szegedi Tisza-hídra is csak halála után, 1935-ben írták ki a Feketeházy János nevet.)
Az eredetileg Ferencz József híd névre keresztelt Fővám téri híd szépsége általános sikert aratott itthon és külföldön egyaránt, Mehrtens így ír róla Eisenbrückenbau című könyvében: "...Franz Josephsbrücke über die Donau in Budapest... ist ihrer äusseren Erscheinung nach eine der schönsten Auslegerbrücke der Welt." Magyarul: A budapesti Ferencz József Duna-híd külső megjelenésében a világ egyik legszebb konzolos hídja.
"A Milliarium Aureumot, az Arany mérföldkövet a római birodalom fénykorában, az antik világ központjában, Róma főterén a Forum Romanumon állította fel Gaius Octavius Augustus, a római császárság megteremtője Krisztus előtt 20-ban, amikor ő maga vállalta el a birodalmi utak legfőbb felügyeletének tisztét. Kifejezése volt ez annak a ténynek, amit a birodalom életében, fejlődésében, hatalmában a közutak, a kiváló kapcsolati feltételek betöltöttek. Nincs ez máshogy kétezer évvel később itt nálunk, a hazai fejlődéshez felhasználható eszköztárt tekintve sem, ha mások is az indokok, a célok és a léptékek, mint voltak a római császárság időszakában. Az Arany mérföldkő a kiindulást és a megérkezést szimbolizálja, a mérföldkő az útközbeniség egy-egy fontos, kitüntetett pontját. A létrehozott szakmai díj mindkét szimbolikával üzen a díjazottak felé. Mint ahogy az eredeti Arany mérföldkő és az utak menti mérföldkövek az utakat építtető császárok nevét örökítették meg, úgy örökítse meg a díj a magyar közút ügyének a hazai tradíciók és az európai gyakorlat szerinti alakításáért kiválóan tevékenykedők nevét. "
Hat ez egy nagyon aranyos cikk volt, megha koztudottan regi Erzsebet-hid parti is vagyok. Teny, hogy sokkal csunyabb hidat is tervezhettek volna. Rendkivul szimpatikus a ficko.Eddig gyakorlatilag semmit sem tudtam rola. A viaduktra pedig most mar tenyleg kivancsi leszek.
Az a ház, de ez a Morik kávémanufaktúra ajtaja MELLETTI ajtó. Decemberig Joseph Pub üzemelt benne, még korábban (elég jó) kínai étterem.
Pár napja tették ki a jól csengő Budapest Anno Café cégért.
Amúgy ez az intézmény a budapesti rejtvényfejtő és kvízklubok egyik törzshelye. Itt rendezzük pl. a Nádor Kupát is, amely egy vándorserleg képében testesül meg.
Épp itt van a kupa az asztalomon, nézzétek meg :))
"Az eklektikus stílusú régi Erzsébetet nem akarták rekonstruálni. Függőhíd az új is, de az előbbit láncok tartották, az utóbbit már kábelek. A 12 méter széles kocsipályát 18 méteresre növelték, szélesebbre statikai okok miatt nem is építhető. A 290 méter hosszúságú hídtest pillér nélkül ível át a Duna fölött, s a régi 11 ezer tonna helyett félannyi tömeg lebeg légiesen a két part között.
– A kemény időkben is békén hagytak bennünket. Sávoly a háború előtt magánirodát vitt, az államosítás után is bírta Gerő bizalmát, noha nem volt kommunista, sőt. Ha kisebb káderek belekötöttek, Gerő leintette az ármánykodókat. Az újjáépítés feszített üteméhez képest kevés szakemberre támaszkodhatott az ország, éjszaka is gyakran dolgoztak. Ha valami főokos a pártközpontból fontoskodni próbált, Sávoly csak elmormogta összeráncolt homlokkal: ebben az esetben nem tudom vállalni a felelősséget. Rögtön visszakoztak."
SZVSZ: ki az autókkal a városhatáig. Néha most is nézem buszból a Bocskai, Hambzsabégi útat, milyen lenne.. de így is jó. A hídépítő
"...Hiba volt a villamos vasutat engedélyezni oly szűk utczákban, minők a Baross-utcza, a Király-utcza, a Kecskeméti-utcza, de még nagyobb hiba megengedni és elnézni, hogy a vonatok őrült sebességgel közlekedjenek. Ki tudja, hány emberélet esett már áldozatul ez embertelen eljárásnak: magokban a kocsikban összezsúfolják az utazókat s az ebből következő elkerülhetetlen szoros érintkezés a ragályok biztos és gyors terjesztőjévé válik, a kocsivezető pedig abban a meggyőződésben él, hogy az egész világ csak a villamos vasutért van teremtve..."
Bárki, aki elsétál az Eötvös utca 10-be és belép. Persze be kell fizetni a roppant tetemes éves tagdíjat is, ha jól emléxem, megvan vagy 500 forint. :)
Nekem erről van egy elméletem, de lehet, hogy hülyeség. Az elmélet úgy szól, hogy egy ilyen népfrontos, jól kommunikáló, nagy visszhangot kiváltó civil mozgalom sokaknak remek ugródeszka lehet: a másodlagos frissességű politikusoknak arra, hogy megmutassák az új, emberi arcukat, a feltörekvő üzleti köröknek meg arra, hogy eliduljanak a "Demjánosodás" útján - hogy a végén ne csak gazdagok, de politikaformálóak is legyenek.
Semmi bajom azzal, ha politikusok és a holdudvaruk bármit szerveznek népfrontosan vagy máshogy, csak ne hangsúlyozzák túl a civilséget. De nem ezért ragadtam klaviatúrát, hanem: biztos, hogy olyan jó biznisz beivódni azoknak az üzleti köröknek egy szórakoztatóipari haknibrigádba? Egyelőre annak néztek ki. Nem gúnyolódom, elég jól éreztem magam az estjükön. Gyűjtenek még ötszáz pártoló tagot az interneten, és komoly nyomásgyakorló csoport lesznek? Nem hiszem.
Hát igen, kezdettől volt egy ilyen népfrontos stichje a dolognak, egy kis fidesz, egy kis szadesz, elvégre sosem lehessen tudni, mi történik jövőre. De az igazat megvallva én az elején sem ezt a politikai magakelletést kifogásoltam - elvégre a politika nagyjából erre való -, hanem azt, hogy mindenféle önérvényesítő üzleti körök is vastagon beleivódni látszottak ebbe a nagy Budapest-imádatba.
nemtom, emaileket, rendezvényeket, tagság-nyilvántartást, a csoportok közötti kommunikációt, honlapjavítgatást, a jogi procedúrákat (bejegyeztet meg kordában tart), az illetékes emberek megkeresése - gondolom, de nem vagyok benne biztos...
a szeretem budapestet mozgalom a téma? voltam kulturális munkacsoport találkozón (voltunk vagy négyen...)
úgy tudom, aztán lehet hogy ez is csak kamu, hogy személyzeti válsággal küzdenek, nincs épp senki, aki koordinálná az admin ügyeket. elég ciki lenne, ha ebbe bukna bele... a pártosodás meg ott furcsa, hogy mondjuk én ezt a gerös témát eddig nem vágtam, de a juharos meg aki szintén alapító tag, a honlapon legalábbis így van feltüntetve, és ö a jogi munkacsoport vezetöje is, ö meg fideszes...
Volt ott egy civil srác, úgy a középső sor fal felöli szélén. Na az már ott sejtett valamit a sok mellébeszéd alapján. Rá is kérdezett a dologra. Meg is tapsolták. Aztán mégis elhitte, hogy lesz itt valami mégis. És tévedett. És tévedtem :(
Kis anekdota: Amikor a BAH csomópontra meghírdették a tervpályázatot, a forgalmi előrebecslés nem a mai elrendezést indokolta, hanem hogy az Alkotás-Budaörsi tengelyében legyen felüljáró. Aztán valamelyik fejes leszólt, hogy hogy néz ki az, hogy a Rákóczi úton nem menne keresztül főút, és ekkor történt mg az, hogy minden forgalmi előrebecslás ellenére az a pályázat nyert, aki a fejes szellemében készítette el a tervet, nem a realitásoknak megfelelően.
Hasonló presztizsokokbók készült eredetileg el az Astoriánál elsőként a gyalogaluljáró: valamelyik világutazónk látta, hogy Bécsben van (az Operánál), és ez milyen jó dolog. Őt azonban a fejesek lehurrogták, hogy mit akarunk mi, és majd x évtized múlva talán mi is ott járunk. Az elsőt nem is az Astoriára gondolták. Azonban épült az Erzsébet híd, és hát a forgalomnak rá kellett zúdulnia a Rákóczi útra.....
(akkor ugye sokkal nagyobb gyalogosforgalom volt)
De visszatérve a gyorsforgalmi útra: pont a héten szembesültem vele, hogy vannak olyan emberek (nevet nem mondok), akik még mindig nem értek el a XI. századba, és hiányolják azt, hogy az M0-n belül nincs gyorsforgalmi út a budapesti szerkezeti tervben. A véleményes szerint erre igen nagy szükség lenne, hogy gyorsan el lehessen érni a belvárosba, és már csak azért is lenne rá igény (szerinte), mert a modal split folyamatosan csökken, kell az autósoknak a hely....
Szegény (Nép-)Szabadság /Ferenc József)-híd! A mellékelt kép Dunahidak-ról származik, van ott amúgy pdf formában korbali hídtechnika. De erről mestska, Fricy tudna esetleg bővebben írni, a hídak mérnöki oldaláról.
De annyiszor ki lett tárgyalva! Az Erzsébethídra már pont nem volt akarat, gyorsan belvárosi autópályát akartak készíteni, így lett meg a mai. Vonalaiban azért őriz valamit a régiből.
Kosz, igy mar ez is vilagos. Mondjuk mindent helyre lehet allitani, ha akrjak.Csak mint tudjuk az akarattal nem volt baj, csak eppen nem a helyreallitast akartak, hanem mast akartak.Akartak egy sztradat a belvarosban, es a hid ennek esett vegeredmenyben aldozatul.Na, de terjunk vissza a jelenbe, es varjuk meg a par even belul felszerelendo diszfenyt. Azert, ha jol megcsinaljak, marpedig jol megfogjak, szoval az azert mindenkeppen oromteli lesz.
"De az Erzsebet-hidat nem ertettem.Ha csak az egyik toltet robbant fel, akkor miert volt nagyobb a pusztulas?"
Lényegében igazad van, mert ha mindkét töltet felrobban, a híd az eredeti szerkezetével akkor sem lett volna helyreállítható. Az aszimmetrikus robbanás hatásáról már korábban írtam itt pár sort, röviden összefoglalva így egy gubanccá gyűrődött össze a budai kapuzat szerkezete, mert a budai déli ingaoszlop előbb kezdett el dőlni, ez elcsavarta a kapuzatot, majd déli irányba ledőlt az egész.
"En azt hallottam, hogy egy kis resze a regi hidnak meg a regibol maradt.Melyik az? "
No erről is írtam már pár sort :-) Lényegében az alépítmény változatlanul megmaradt. Ez konkrétan látható a piloncsuklóknál, ahol az alsó sarukba az eredeti gyártási jel (hajólemléxem "Diósgyőr 1899") máig láthatóan bele van öntve. (szép időben érdemes a budai oldalon lesétálni a híd alá megnézni).
Oregem, ez azrtan erdekfeszito volt. Teljesen elottem volt, hogy teszik ala a sok robbanoszert..Hat szornyu lehetett:((
De az Erzsebet-hidat nem ertettem.Ha csak az egyik toltet robbant fel, akkor miert volt nagyobb a pusztulas? A Szabadsag-hid nem erdekel, szerencsere azt ugy visszaepitettek, mint eddig, mar csak fol kene ujitani, mielott a 49-es(asszem az jar ott) villamos utasai uszoleckeket vesznek a Dunaban. A regi Erzsebet-hidrol mar annyi szo esett.Nekem nagyon hianyzik, meg akkor is, ha egyaltalan nem tartom rondanak a mostanit, csak osszehasonlitva nem nagy szam.Igaz, most, hogy (azt, hogy mekkora korrupcioval, most ne firtassuk) az also resze nem rozsdas, mar egesz pofas lett.Mas kerdes, hogy 1 evet nem adok bele, es valami csotanykaja vrajter osszeganyolja-figyeljetek meg....
"vagy a '38-beli burkolatcserekor veszett nyomuk erre megint nincs adatom."
Nem hiszem, hogy akkor vettek el volna.A haborus verzio meggyozobb.
"Ezek 1959-ig (a megmaradt hídszerkezetek bontásának kezdetéig) megv"
En azt hallottam, hogy egy kis resze a regi hidnak meg a regibol maradt.Melyik az? Amugy hulyek vagyunk, hogy meg sem probaltunk karteritest kerni(a varsoikak detto).Tudom, en meg naiv:))))
Néhány apróság: -hídfők A hídfő elsődlegesen a híd alépítményének része, az áthidalószerkezet szélső (parti) megtámasztása. Köznyelvileg a hídfő a híd és a part találkozása, illetve annak közvetlen környezete. szedőházak - rendeltetésükből adódóan - a hídfő közelében helyezkednek el, de nem szükségszerűen a hídfőn (mint pl. a Lánchíd pesti vámházai)
-vámszedőházak Lentebb már írva volt, miszerint a budapesti hidak közül négyhez építettek vámszedőházat. Igazán pontos adatokat ugyan nem találtam, de az első elbontott vámszedőházak a Margit-hídéi voltak (az 1937-38 beli szélesítéskor). Kérdéses még a Szabadság-híd budai vámházainak sorsa, ezek a harmincas években még megvoltak; hogy az ostromkor, vagy a '38-beli burkolatcserekor veszett nyomuk erre megint nincs adatom. Az Erzsébet-hídnak igazából önálló vámszedőházai nem épültek, erre a célra a lánckamra feletti díszes kivitelű betonnehezék és a hídfő közé épített kicsi (ámbár igen csinos) toldaléképületek szolgáltak. Ezek 1959-ig (a megmaradt hídszerkezetek bontásának kezdetéig) megvoltak.
-a hidak elpusztítása A budapesti hidak az ostromot megelőző, illetve az azalatti légitámadások során -az újpesti vasúti híd kivételével- nem sérültek meg. Az Újpesti-híd budai első medernyílása légitalálatot kapott, de ez javíthatónak tűnt. A kijavítására fel is vonultak, de '44 augusztusában a sérült hídszakaszt helyreállítás közben lebombázták - immár véglegesen. Az állva maradt hat nyílás szerkezetéből ötöt a németek 19944. dec. 24 és 29 között több részletben felrpbbantottak. A másik különleges módon elpusztított híd a Margit-híd volt. A hidat még '44-ben aláaknázták, a robbanószerkezetek közül a pesti ág part felőli szélső nyílásába telepített, 1944. november 4-én délben véletlenül felrobbant. A robbanás, illetve a leszakadó hídszerkezet dinamikus hatása a pesti ág másik két nyílásának szerkezetét is leszakította. A megmaradt budai ág szerkezetét 1945. január 18-án robbantották fel. A szárnyhíd épen maradt. Hová is tették a robbanószerkezetet? A németek elég jól értettek a hidakhoz; oda tették ahol a legkisebb töltet kellett a híd használhatatlanná tételéhez. Pl: A lánchidaknak a lánckamráit robbantották fel (pontosabban a láncok lehorgonyzását); a többit az elszabadult láncok elintézték; különösen igaz volt ez az Erzsébet-hídra, ahol csak a déli töltet robbant fel; ami a híd szerkezetét - ha lehet - még inkább tönkretette. A Ferenc József-hidat a Gerber-csuklóknál robbantották fel, de túl jól sikerült, így a középső nyílás konzolait is jórészt elvitte.
Jószándékú kiegészítéseket szívesen fogadok, mert ez csak afféle laikus írásmű.
cs
Ui: (OFF) a "gajra megy" kifejezésben a "gaj" a gajdesz (héber/jiddis ?)=pusztulás rövidülése. A vékony faághoz nincs köze. :-))
December 26-án este készítettem egy új fórumot, melynek neve:
"BUDAPEST MINDEN INGYEN"
Sokan értékeket is kidobnak, ami pazarlás! Ez a fórum azért van, hogy mielõtt kidobsz valamit, másokat értesíts. Ha valamire nincs már szükséged és ingyen odaadnád valakinek, akkor írd meg. Lehet, hogy valakinek pont az kell, amit te ki akarsz dobni.
Ha szeretnél ingyen kapni valamit, azt is írd meg, mert lehet, hogy valakinek a sufnijában ott hever, ami neked kellene, és szívesen odaadná!
Ez a fórum nem arra való, hogy mindent felsorolj, amit kidobsz. Ha értéktelen cuccokat, szemetet, vagy teljesen javíthatatlan dolgokat akarsz kidobni, azt nem kell bejelenteni. :)
Szóval, ez a fórum lényege. Ilyen fajta fórum létezik más országokban is mint pl Németországban, Kínában, Romániában és persze Amerikában is, mivel Amerikából származik az ötlet. Ezek a fórumok gyorsan növekszenek és már milliók csatlakoztak a föld minden tájáról, mert teljesen ingyenes és pénzt lehet vele megtakarítani.
Pár napja megnéztem az interneten, hogy létezik-e ilyen Magyarországon is, de nem letézett!
HA SZERETNÉD, HOGY BUDAPESTEN LÉTEZZEN ILYEN FÓRUM, AKKOR LÉGYSZIVES TE IS JELENTKEZZ FEL!
Utána a Yahoo-tól fogsz kapni egy emailt, amire válaszolj.
(Csak vissza kell küldeni a levelet. Mindegy, hogy mi a cím
és mit tartalmaz a levél.)
Köszönettel: BUDAPEST MINDEN INGYEN Moderátor
(Ez a fajta levelezõlista csak akkor mûködik hatásosan, ha minnél többen vannak benne. A budapesti fórumnak egyenlõre még csak 85 tagja van, de ezt a meghívót sokaknak
elküldtem, úgyhogy azt remélem, hogy hamarosan többen leszünk.)
A sikeres mozgalmak szerintem nagyon konkrét célokra jönnek létre, vagy pedig kicsik maradnak, és biztosítják a résztvevők személyes kapcsolatát.
Ott voltam a Krétakör Színházzal közös évvégi zenés-történetmesélős rendezvényükön. Ki jobb volt, ki kevésbé, az egész az hangulatos volt, de nem ez a lényeg. BIA a mozgalom kitalálójaként mutatta be Gerő Andrást. Hmm, az SZDSZ egyik vezetőjének régi barátja és személyes tanácsadója, a párt egyik fő értelmiségi kliense "minden hivataltól, párttól, szervezettől független, civil mozgalmat" talál ki, amikor a párt mélyponton van Budapesten és általában. Magamban arra jutottam, hogy ezt egyfajta szadeszes polgári körnek szánják. GA az esten különben a Habsburgokról anekdotázott, jópofáskodóan szabadkozva, amiért Budapestből nem készült.
Bukta van a Szeretem Budapestet Mozgalom tájékán. A fórumuk halott. A szervezők leléptek. A kontaktszemélyzet hallgat. Egyedül csak a PR-t nyomják -hazug módon.
Érdemes volna rájuknézni a hangzatos kezdésük után is.
Emma ugyan szkeptikus volt már a kezdet kezdetén is, hát most immár van is rá ok(unk).
Nem, alájuk a hidszerkezetbe. Na és a margithiodat úgy elkapkodták, hogy ha jól emlékszem nem csak gyalogosok hanem autók és villamosok is voltak rajta mikor felrobbantották.:-(((
Mondd Kutyuli mi lenne egy kis olvasással, ha már annyira érdekel a történelem????
Ez idaig rendben, de esztetikai szempontbol, tortenelmi szempontbol jobb lenne, ha meg ott lennenek(jo tudom, bilbe log a kezem). Azert kar.Bar nehez az egeszet elkepzelni.Gondolom a hidak nem veletlenul maradtak meg addig, amig a nemetek szepen levegobe ropitettek.(szepen?..hmmmm....nem ez a legjobb szo) Szoval a robbanasban mentek gallyra? Nem a kozepukre tettek a robbanoszert?
Meg egyrészt szét is bombázták, a hídfők egy részét. És jaj, délebbre megint felejtés. A Szabadság-híd budai hézikói hová tüntek? Azok is a II. világháború áldozatai lettek. Kép van, SAJÁT scannelés.
Örülök, hogy Kána sokakat érdekel; pedig Courage, az majdnem ősmagyar lerakat!!!!! Biztos érdekelne, zarándokolj el oda, legalább virtuálisan.
Volna kedvük megtippelni, hányan keltek át a városegyesítés évében Pestről Budára, illetve Budáról Pestre? És 1900-ban? Esetleg tizenöt évvel később? Nos, pontos adatokkal szolgálhatok. 1873-ban 9,75 millió átkelőt regisztráltak a Lánchídon. 1900-ban, amikor már a Margit és a Ferenc József hidat is használhatták a város egyik feléből a másikba igyekvők, 18 milliónyian sétáltak-kocsiztak át a Duna habjai fölött. 1915-ben - íme, a háború egyik hatása - csak 10,6 milliónyian vállalkoztak az útra; 1918-ban pedig mindössze 6,4 milliónyian keltek át a négy híd valamelyikén.
kkortól már nem állnak rendelkezésünkre ilyen pontos adatok. 1918 novemberében megszűnt ugyanis a hídvám. Persze az is kész csoda, hogy ilyen sokáig húzta: hiszen már a városegyesítéskor fölvetődött, micsoda lehetetlenség, hogy a nevében és igazgatását illetően is összeolvadt főváros egyik feléből csak néhány krajcár megfizetése árán lehet átkelni a másikba.
De kezdjük az elején. 1836-ban, amikor megszületett a Pest és Buda közötti állandó híd megépítését elrendelő törvény, még nagyon is előremutató rendelkezés volt a hídpénz bevezetése. Ez volt az első adónem, amely rést ütött a nemesi adómentesség bástyáján. Egy gyalog személy egy krajcárt, ugyanő teherrel a vállán kettőt, a lovas ember pedig négyet volt köteles fizetni, tekintet nélkül a társadalmi állására.
A díj megfizetése ellen az átkelő felavatása - 1849. november 21. - után nem volt apelláta. A gyalogosok a híd jobb oldalán, a kocsik a bal oldali vámházban válthatták meg jegyüket. A bilétát az átkelés végéig meg kellett őrizniük, hogy aztán a túlparti vámházaknál leadhassák. A vámőrök szigora azonban berzenkedésre késztette a lakosokat: "A budapesti lánczhíd jegyosztóinak gorombasága ellen általános a panasz. Ez emberek garázdálkodása a régi fiákkereseket is fölülmúlja, s a közönségre annál kényelmetlenebb, mert a Buda és Pest közt közlekedő népnek a velök érintkezést kikerülni épen lehetetlen."
1870-ig a Lánchídon átkelő négymillió kocsi és hárommillió gyalogos 8,6 millió forint jövedelmet hozott az építő részvénytársaságnak. Ekkor az állam megváltotta a hidat. A hídpénz azonban fönnmaradt, sőt a városegyesítést is túlélte. Az újabb átkelők eleve a négy kis vámszedő házikóval együtt készültek el, még az 1900-ban átadott margitszigeti szárnyhídra is jutott belőlük. Igaz, az 1885-ös XXI. törvénycikk úgy rendelkezett: a hídvámokból eredő hasznot újabb átkelők létesítésére kell fordítani.
Az 1909-ben kiadott Rendőri lexikon arról tanúskodik, hogy hatvan év alatt a hídvámfizetésnek egészen kifinomult szabályai alakultak ki. Regula szólt például arról, hogy a hídvámot fizető személyek "tartoznak magukat kellő mennyiségű aprópénzzel ellátni, nehogy a hídnál való pénzváltás következtében a forgalom fennakadást szenvedjen". A teherkocsikon két egyén díjmentesen kelhetett át, a katonaságnál viszont minden harmadik lóra szelvényt kellett váltani. Biléta nélkül, évi átalány ellenében használhatták a hidakat a közúti vaspályatársaságok és a társaskocsi-részvénytársaságok, a pénzügyőrök, a rendőrök - csak egyenruhában -, a postai járatok, a tűzoltók, a rabszállítók, a szemétfuvarozók, a mentők és az Erzsébet szanatórium betegszállító kocsijai. Nem kellett fizetniük a József Műegyetem diákjainak sem, akik az órák egy részét Pesten, a többit Budán abszolválták.
1912-ben újfent fölvetődött, hogy a város váltsa meg az államtól a hidakat - ebből azonban nem lett semmi. Csak az őszirózsás forradalom hozott fordulatot: 1918 novemberében a népköztársaság törvénybe iktatásával, a többségi anyanyelvi oktatással és a kiterjesztett választójoggal együtt a parlament a hídpénz eltörléséről is rendelkezett. Ekkortól ki-ki ingyen kelhetett át Pestről Budára és vissza. A vámszedő házikók viszont álltak a második világháborús ostromig, többségüket csak az újjáépítéskor bontották el. Az Erzsébet híd torzójában még sokáig lehetett látni őket, a Szabadság névre keresztelt Ferenc József híd pesti hídfőjénél pedig kegyeletből máig meghagyták mindkettőt.
Ezeken az épületeken kívül már tényleg csak ez a csodák csodájára megmaradt fémlapocska, a "Budapesti magy. kir. államhidak"-ra szóló bérlet emlékeztet a hajdanvolt hídpénzre."
Mas.Nem tudna valaki segiteni abban, hogy miert kellett eltuntetni a hidfoket? Nekem hianyoznak.Egyaltalan mikor es hova tunt el a Lanchid, Margit-hid es Miert nem maradt meg a regi Erzsebet-hidd hidfoje. Koszi.
Arrafelé igen szelíd cinkék laknak, a Jánoshegyi út mentén sorakozó határkövek némelyikére kis madáretetőt fabrikáltak a helyiek, amelyiken nincs etető, ott meg simán a kő tetejére szórják a napraforgómagot; hozzászoktak a madárkák az ember közelségéhez!
En nem messze lakom a kilatotol.Multkor volt egy tok poen dolog.Bringaztam, es feltekertem a kilatohoz. Amikor bementem, nem volt ott senki, csak egy cinke, aki mint a vak balna a tankert, lefejelte az uveget repules kozben, de nem lett baja.Aztan felmentem, korulneztem, es amikor visszajottem, a cinke raszallt a melegitonadragomra.(eddig ugy tudtam, hogy felnek az embertol) Es nem akart 1x ű n elengedni.Aztan amikor kiertem, ratettem egy bokorra, de megint ram szallt, most a folsoresz hatara, de akkor mar eleg hamar megunta az ismerkedest, es hagyott. Mondjuk engem nem a kilato allapota borzaszt el elsosorban(az is eleg gaz), hanem a kornyekee.A fel vezeto ut, siralmas. Remelem, azt is megcsinaljak. Hogy hogy lehet rentabilissa tenni a kilatot? Szerintem sehogy.Max. ha egy plazat epitenek mellette....
Arról nem zengtek, hogy mit kezdenek vele? Mert volt az már felújítva, de aztán az ebek harmincadjára került és ami gazdátlan és használatlan az tönkremegy. Gyerekkoromban mindig vendéglő volt benne, sokat mentünk oda vasárnap ebédelni. Akkor még autóval lehetett odáig menni. Direkt a lábánál volt egy parkoló. Igaz akkor lényegesen kevesebb autó volt mint mostanság.
Van egy jó hírem az Erzsébet-kilátó ügyében. Most volt a TV2 híradójában, hogy megkezdődött a felújítás (mutatták, már fel van állványozva), és őszre lesz kész. Statikailag megerősítik, rendbeteszik a belső részt is, ahol a vandálok és a csövesek szétkapták. Új lesz a díszkivilágítás, rendezik a környezetét is, és megcsinálják a felvezető utat is. Az egész kb. 100 millióba kerül. Egyébként három éve az önkormié, azóta őrzik, a károk még előtte keletkeztek, amíg a fővárosé volt, és őrizetlenül állt. Bár állítólag a legnagyobb kárt még anno a vörös csillag okozta, mert a felső szint megrogyott alatta, ezért kell a statikai vizsgálat és a megerősítés is.
Bocsánat a reklámért, de nem tudok ellenállni, mert ontopik. Annyire megörültem, hogy ismét működik a Budapest folyóirat online előfizetése, hogy gyorsan idelinkelem a helyet: itt lehet szétkapkodni a 2005-ös számokat.
Bendegúz és scsabi, nagyon köszönöm! Ezek szerint a Nyugati, és (ha csak nem vagyok teljesen hülye, és nem én írtam ki rosszul) téved a postamuzeum.hu. Beírtam a vendégkönyvükbe, hogy javítsák, ha akarják.
Ha jól értem, a Podmaniczky utca felőli részen voltak a postavágányok. Biztos ez? (A Bp. 62. csomagfeladása egyébként ma is a Podmaniczky utcában van.) Úgy emlékszem, a postamuzeum.hu-n egész sorozat készült a Nyugatiban postavonatokról, fedett peronokkal, épületekkel. Tudja valaki, hogy ezek mind ott voltak/vannak, nyilván már más funkciókkal?
Gyorsan körülnéztem én is a Keleti, illetve a tegnapi 1. sz. tippem kizárására. Néhány pillanatfelvétel: 1. Kerepesi út 2. 72 ph. 3. csomagfeldolgozó (Verseny u.)
ismerem a technikát, na nem közelröl, de az efféle 3d képek készítésének elöfeltétele egyelöre nekem is hiányzik, másrészt az általam készített panoráma-kép egész más értelemben vett panorámát mutat. Az adott kép konkrétan a saját lakásunk ablakából készített fotókból áll, a legkülönbözöbb fényviszonyokkal és beállításokkal fotóztam, szándékosan. és sok helyütt torz is, ez is direkt van. egy sajátos látásmódot próbál közvetíteni - persze nyilván nem elég jól, gyakorolni kell ezt is, a sokadik ilyen mozaik már valószínüleg sokkal jobban eltalálja a mondanivalót. Van mellette egy másik fotó is, hasonló kollázs, ugyanarról a srácról készült, az inkább egyfajta mozgást próbál ábrázolni, egy folyamatot, tehát nem pillanatkép, hanem pár perc eseményeinek egymás mellé illesztése. afféle fura képregény:)
Elnézést kérek, kedves Emma, hogy kéretlenül belekotyogok, de a Vasmegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján (http://www.katvedvas.hu/elemek/pv_tortenet.htm) található adat szerint a Légoltalmi Liga 1937. december 5.-én alakult meg.
Nem rossz, kisérletezésnek, csak a valódi panorámafotózás nem ilyen. Most csak egy linket tudok benyőgni, vedd segítésnek. Bár magam is még itt tartok, szoftver hijján. http://panoramakep.lap.hu/
köszi a linkeket, megtaláltam, tényleg nem rossz, bár alapvetöen én nem pont ilyet szeretnék, de talán inkább addig kellene nyújtóködni, ameddia a takaróm ér...
van itt egy fotó: http://everymorning.freeblog.hu ez a fotóblogom, van rajta egy panoráma-fotó, amit itt a hétkerben csináltam, a saját ablakomból. egy ilyesmi típusú de térképpel + légifotóval kombinál és interaktív városképet inkább el tudnék képzelni... :)
a bün- és drogmegelözés az én elképzelésem csak a házfoglalás mellékhatásairól (szociológiát tanulok, egyik kedves témám a településsel és a hely médiával kapcsolatos elméletek mellett a deviancia, az anómia-elméletekkel), tudom, meg tudtam, hogy nem ez a lényege. (igen, az a rész az ovisban hiányos, nem nekem, hanem a házfoglalócsoportnak kellene összefoglalnia, mi is a squatolás lényege, fö céljai...) de van egy honlapjuk itt: http://indymedia.hu/foglalthaz
ja, söt, az egyik házban a biztiörök az én villanyradiátorom mellett melegednek, a saját pokrócom alatt. és talán a bicskám is ott maradt, miközben a fotókiállításomat nézegethetik a falon... ha az ott maradt, meg ha a fal még megvan...
a prágai dolgot meg majd mindjárt visszakeresem, nagyon érdekel:)
8611. hozzászólás
De ajánlom még figyelmedbe ezt az oldalt is (köszönet érte Latya (K.L.)-nek)
A térkép(ek) elkészítésében egyébként szivesen közreműködöm.
igen, ugyanakkor sokkal többeket érdekelt, mint amire számítottunk
Na most a dolog úgy néz ki, hogy elég sok, városrendezéssel foglalkozó ismerősöm van. A hírt terméstzetesen ők is felkapták, de aztán el is süllyedt, egy részüknél azért mert nem érdekelte őet, egy részüknél meg azért, mert nem láttak benne fantáziát.
Csinálni is kell valamit a házzal, nem csak elfoglalni. Írjátok a honlapon, hogy bűn-, és drogmegelőzés. Nos, számomra ez a mondat naivitásnak tünik, de várom a véleményed.
A 4.es pont kapcsán egyébként arra gondoltam, hogy ha még fejlesztést nem is raktok fel, pusztán egy interakítv légifotót (lásd a prágai példát tőlem belinkelve ide, nemis olyan rég), és ezt kiegészítitek kattinthatósággal, tehát az adott épületről, városrészről plusz fotókkal, háttérinfokkal, és ezt mindenki számára nyitottá teszitek, akkor én beírok egy nagyon nagy piros pontot.
Köszi, az ötlet jó, és könnyebb is megvalósítani. Csak végig kell fotózni az egész várost:-)
ezt a prágai dolgot meg majd mindjárt visszakeresem, nagyon érdekel:)
lesz egy olyan térkép is, ami az üres házakat, telkeket meg építkezéseket jelöli majd - van egy ilyen, csak elavult http://www.c3.hu/~beyondbudapest - ezt a két térképet akár össze is lehetne kapcsolni + a köh müemlék adatbázisát is bele lehetne dolgozni.
mert hát hogy is mondjam, az utca emberét nem igazán érdekelte a múltkori házfoglalás se...)
igen, ugyanakkor sokkal többeket érdekelt, mint amire számítottunk, ráadásul a sajtóban szinte mindenütt pozitív felhanggal jött le, és nem értelmezték félre, nem titulálták semmirekellö anarchista punk nihilista nemtomkik gyülekezetének a csoportot. (talán ezért is, meg alapvetöen magáért a házfoglalás miatt is van az, hogy azóta minden nagyobb üres házat védenek, talán a külvárosi kisebb épületek kivételével...)
Egy civil szervezetről tudok, mely ilyen: a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE). Távolról figyelve őket, úgy látom, az utóbbi egy-két évben a politika által mintha nagyobb kísértéseknek lennének kitéve, mint korábban, de az ő történetük mindenképpen sikertörténet szerintem. Hajléktalanügy: például a Menhely Alapítvány hajléktalan-számlálási akciója nem szófosás, hanem egy fontos feladat megvalósítása civil segítőkkel, olcsón. Az alapítványt magát egy szociálpolitikus és néhány ismerőse hozta létre, amikor ez még valódi civil tett volt, a működését fővárosi pénzekből fedezik, az alapító pedig hosszú évekig a fővárosi szociálpolitika egyik irányítója volt, tehát ma már nem civil szervezet, de a civileknek a fenti bevonása nagyon konkrét és hasznos. Egészen civil és egészen konkrét munka továbbá mondjuk: jogi tanácsadás hajléktalanoknak. Lehet egyedül vagy kevesen is csinálni (nekem hónapok óta szükségem volna közigazgatási jogász szakértőre egy egyszemélyes hajléktalanprojektemhez, de nem ezért írom), de több tucat szakértőnek is volna munkája szervezetszerűen, "a feladat az utcán hever". Mindkét példám esetében szakértői munkáról, illetve hivatali ügyintézésről, dokumentumok szerkesztéséről, adatgyűjtésről van szó. Mindkettő médiatizálható ugyan, de nem ez a lényegük, és előbb nagyon sokat kell dolgozni árnyékban, magányosan, természetesen ingyen.
A 4.es pont kapcsán egyébként arra gondoltam, hogy ha még fejlesztést nem is raktok fel, pusztán egy interakítv légifotót (lásd a prágai példát tőlem belinkelve ide, nemis olyan rég), és ezt kiegészítitek kattinthatósággal, tehát az adott épületről, városrészről plusz fotókkal, háttérinfokkal, és ezt mindenki számára nyitottá teszitek, akkor én beírok egy nagyon nagy piros pontot.
az utcai bohóckodásról meg annyit tudok mondani, hogy ez értékek, ízlés kérdése.
Félreértettél. Alapvetően szükség van ilyenekre, de meg kell találni az összhangot a város lakóinak igényeivel is. Számukra is fogyaszthatóvá kell tenni a dolgot, meg kell találni az egyensúlyt a plebs és a szenátus igényei között :) (mert hát hogy is mondjam, az utca emberét nem igazán érdekelte a múltkori házfoglalás se...)
Úgy érzem, a honlapotokon felsoroltak ma nem teszik ezt meg, sokkal inkább imázsjavítóak ehelyett az irány helyett, s ezért neveztem utcai bóhockodásnak.
Egyébként a valóság és a fikció határát, horizontját kutatjuk. meg az életet, a világmindenséget meg mindent.:)
lényegében: összehívunk építészeket, várostervezöket, civil szervezetektöl embereket, városról gondolkodókat, szociológusokat stb., azt a feladatot adjuk nekik, hogy itt van ez és ez az üres ház (mindig csak egyet), ezekkel a tulajdonságokkal bír (méret, tulajdonviszonyok, mióta és miért üres, várhatóan meddig lesz az, mikor épült, milyen funkcióval, környéken mik vannak, milyen funkciókkal bírt az évek évtizedek során, a tulajdonosnak mik a tervei vele, életveszélyes-e, jelzálog van-e rajta, müemlék-épület-e, milyen építési elöírások vonatkoznak rá stb), találják ki, mire kellene használni, hogyan lehetne hasznosítani, hogy az jó legyen a használóknak, a városnak, és a tulajdonosnak is (meg az épületnek is jó legyen, ha lehet ezt így mondani...). Majd, az erröl szóló workshop után a szakértök és az érdeklödök hazamennek, egyesével vagy csoportosulva konkrét koncepciókat dolgoznak ki, a vitaestre pedig eljönnek ök és eljön az ingatlantulajdonos is, akikkel szépen meg lehet vitatni a kidolgozott ötleteket, lehet gyözködni öt, miért ne legyen ingatlanspekuláns aki éveken keresztül üresen hagyja a százéves épületét, hogy aztán amikor már jól felmentek a körülötte történt változások miatt a telekárak, az épület leromlott állapota miatt bonthassa és építhessen nagy és ronda de olcsó és drágán eladható lakóparkot. Lehet gyözködni, miért újítassa fel inkább stb. Aztán meglátjuk, mit válaszol a koncepciók a tulajdonos.
Igen, ezeket én is látom az egyéb, már jó ideje akciózó civil szervezeteknél: vagy tartják magukat az elveikhez, az elképzeléseikhez, és nem tudnak lényegében semmin sem változtatni, csupán éveken keresztül hajtogatják egy nagyon szük réteg elött a lényeget, pár tucat ember részvételével konferenciákat tartanak a globalizációról, a hajléktalanokról vagy az atomháborúról vagy tudomisén, de lényegében csak a saját farkuk körül forognak, a végén pedig sokan az összeesküvéselméletek hívöi és kidolgozói lesznek, afféle városi remeték. A másik véglet a kompromisszumkötés, amikor a civil és a politikai szféra összefonódik, még csak azt sem tudni, a politikai szférából páran civilkedni kezdtek, vagy a civilek kezdtek el a politikába mélyebben belemenni, csak a végeredményt látni, hogy a kettö jóformán egy, a civil kezdeményezés pedig már kevéssé mondható a ténylegesen civil, a "szimpla" állampolgárok elképzeléseinek.
Szóval ez egy valós veszélyforrás; az ideális nyilvánvalóan az arany középút lenne: nem eladni magunkat mások PRcéljaihoz bagóért, de mégiscsak hatással lenni a döntésekre. Hogy ez megvalósítható-e akár kis méretekben, egy-egy projekt esetében, az nagy kérdés, tartok töle, hogy nem egykönnyen, de hogy hogyan kéne nekiindulni, azon kívül, hogy észben tartani ezt folyton-folyvást, azt még nem tudom, de a döntések csak konkrét helyzeteknél merülnek fel.
"Abban a pillanatban azonban , ha a "kiscsoport" 4.-es pontja megvalósul, és felkerül a netre, boldog leszek. Többet érne, mint a felsoroltak többsége. "
Na ennek szeretnénk valami emberibb, életközelibb verzióját, beledolgozni azt, ami Budapest városszerkezete jelenleg, afféle térszimuláció, ahol nem egy színes doboz a ház, hanem ténylegesen egy barokk, szecessziós, lakótelep típusú meg modern épületek vannak, tehát fotószerü lesz végül a megjelenés, hogy tényleg beleérezhesse magát az ember, milyen lenne az adott városban élni.
Ehhez persze megfelelö programozók - és nekik pénz - kellenek, de már ezen is dolgozunk. Azért nem soroltam fel a hamarosan megvalósuló projektek között, mert ez is egy olyan, ami hosszú-hosszú elökészületeket, aztán tesztelés, átalakítás, újra tesztet, újra javítgatást igényel, mire megvalósulhat.
az utcai bohóckodásról meg annyit tudok mondani, hogy ez értékek, ízlés kérdése. szerintem nem, illetve amennyiben igen - és valóban akad a HKI tevékenységi körében efféle, mert ha valaki egy kicsit is kommunikál kifelé, bármilyen performansz, munka, vagy más egyéb keretében, abban mindig lesz valami pojáca, elöadó, bohóc, színész felhang - , annyiban az utcai bohóckodásnak is van értelme, értéke, söt!
Egyébként a valóság és a fikció határát, horizontját kutatjuk. meg az életet, a világmindenséget meg mindent.:)
Gyorsvélemény, lehet, hogy elhamarkodott: Ötletek, akciózás, utcai jelenlét, sokfélébb és izgalmasabb PR kell, mert véleményeket segít megfogalmazni, vitákat, majd gyakorlati programokat generál, generálhat. Nekem rokonszenves, amit csinálsz, azt hiszem, már hallottam rólad. Nade, ami sajátos perspektívába helyezheti ezt: a főváros döntési jogokkal és pénzzel rendelkező vezetése hosszú évekkel előbb megteremtette a tartalmi vitákat és a felelős döntéseket nem kiegészítő, hanem helyettesítő politikai PR-t, mint ahogy később az országos politikában az úgynevezett jobb-, majd az úgynevezett baloldal tette. Felmerül a gyanú, hogy ez a mára nagy bajban lévő vezetés az efféle ötleteket befogja a szekerébe, és civil gondolkodás, akciózás és nyomásgyakorlás helyett a kifáradó hivatalos PR egyik nyúlványa leszel. Ha így volna, ez egyrészt neked jó, mert lehetőségeket kapsz, másrészt meg gondolom rossz, mert nem ezzel a szándékkal indulsz. Talán ezt kellene megpróbálni elkerülni. A magyarországi civil társadalom állapotát tekintve, nagy a veszély, hogy nem sikerül.
a cél az, hogy legalizálják az ottlétet, és egy hosszútávon meglévö szociális-kulturális központot hozzanak létre
ez egy épület esetében még elmegy, de összeségében tekintve azért nem lehet az összes üres belvárosi házból ilyet csinálni. Sokkal megfoghatóbb dolgok kellenek. Ehhez nem kell építésznek, politikusnak, vagy ingatlanholding tulajdonosnak lenni, pusztán ötletek kellenek, aztán majd az építész kiszámolja, az ingatlanholding tulajdonos jól megmmondja, a politikus pedig úszik a dicsfényben. Szerintem ha már így reklámozzátok magatok, akkor elsősorban erre kell törekedni, lerakni valamit az sztalra, nem csak fáklyás meneteket szervezni, ahol " legidősebb résztvevő átadja a város jelképes kulcsát a séta legfiatalabb résztvevőjének". Mert ennek inkább cikiszaga van.
nem dönthetek tehát a végeredményröl
Nem is kell. Nektek ötletelni kell. És nem elég azt mondani, hogy: ezt a tűzfalat be kell festenbi, hanem el kell dönteni, hogyan és miként fessük be. Vázlatokat kell adni, elképzeléseket. Aztán majd lesz profi, aki megrajzolja.
hogy koncepciótlan populáris gittegylet volna a Horizont Kutató Intézet, az majd úgyis csak a végítéletnél döl el.
Kérdés: Miért "Kutató Intézet"? Mit kutattok? Mert a honlapotokon a legtöbb dolog -senki meg ne haragudjon- utcai bohóckodás.
Abban a pillanatban azonban , ha a "kiscsoport" 4.-es pontja megvalósul, és felkerül a netre, boldog leszek. Többet érne, mint a felsoroltak többsége.
hányan hányszor foglaltak házat budapesten? volt az úttörö áruház, elötte évekig semmi. az uttörö áruházas centrum csoport és az ovis program kivitelezöi gárdája között erösen nagyok az átfedések, szóval nem tudom, miért lennének túl sokan a házfoglalók. másrészt egy ház elfoglalása nem csupán egy egyhetes akció, a cél az, hogy legalizálják az ottlétet, és egy hosszútávon meglévö szociális-kulturális központot hozzanak létre. szóval szerintem annyira nem koncepciótlan. más kérdés, hogy ez az elsö épületben nem jött létre, mert a tulajdonos nem hajlott a megegyezésre. de azóta eltelt már pár hónap, és nem történt semmi, nem történt semmi olyan, amire azt mondanám, elegendö ahhoz, hogy bármiféle változást generáljon. (legalábbis jóirányút biztos nem.)
az üresház túrához kapcsolód vitaestek épp azért lesznek, hogy konkrét ötletek, terveket adjanak az évek óta tétlen ingatlantulajdonosoknak, hogy mit kezdejenek mondjuk a sajtószékházzal vagy az ifjúsági parkkal.
mondjuk az is igaz, hogy tervezni egy dolog, megvalósítani meg egy másik. nem vagyok építész, sem politikus, sem ingatlanholding tulajdonos. nem dönthetek tehát a végeredményröl. hogy koncepciótlan populáris gittegylet volna a Horizont Kutató Intézet, az majd úgyis csak a végítéletnél döl el.
két gondolat merült fel bennem , megnézvén a honlapot:
1. mintha már láttam volna ezeket máshol is...
2. jórészük a szokásos handabanda
(példa: nagyon jó ez az épületvisszafoglalás, csinálták a múltkor is valakik, felhívja a figyelmet az üres épületekre. Persze ha sokan csinálják sokszor, az már határozottan uncsi, főleg akkor, ha a nagy visszafoglaláson kívül nem tudnak ők se koncepciót felmutatni arra nézve, milyen funkciókkal lehetne megtölteni az adott épületet. No de persze, kell az ingyenreklám.)
Tudom, tudom, leet megróni, ismét a rossz oldalát nézem a dolgoknak, és nem örülök kirobbanóan, hogy létrejött a 100.ik tökugyanolyan koncepciótlan, ámde populáris gittegylet. :((
Ó, nem vettem sértésnek, söt, örülök, hogy egy ilyen erös kérdést szegezett nekem, lehetöséget adva arra, hogy kitérjek olyan részletekre, amelyek talán nem elég világosak a program szövege alapján. :-)
Elöször is: az Ovis program nem akarja megváltani a világot. Még csak Budapestet sem - csupán, amennyire erejéböl telik, szeretné jobbá tenni a várost. A programot alkotó projektek egy része olyan kezdeményezésekböl áll, amelyek, elsö lépésként legalábbis, fel akarják hívni a figyelmet a város égetö problémáira. Más projektek nem a Horizont Kutató Intézet által kivitelezett akciók, hanem mások csinálják, illetve fogják csinálni, és egyrészt mi is szeretnénk majd ezekben részt venni, hol hivatalosan, hol nem hivatalosan (gondolok itt pl. a házfoglalás szellemi és konkrét oldalára), de mindenesetre fontosnak tartjuk öket, és támogatni szeretnénk.
A városvezetés a decemberi közmeghallgatáson rendkívül pozitívan reagált a beadványunkra, azt mondták (Demszky Gábor és Schiffer János), hogy szeretnék beépíteni az Európa Kulturális Fövárosa 2010 Budapest pályázati anyagába, és hogy a további együttmüködéstöl sem zárkóznak el. Ez lényegében most ott tart, hogy kiválasztottunk - mmint mi, a HKI - két-három projektet a programból, ami hamarosan a tervezgetés szintjéröl a konkrét megvalósítás mezejére lép. Az egyik a Tiltott Zóna Nyitott Fotográfiai Mühely, amire már jópár amatör és profi fotós jelentkezett, készül a lista a helyszínekröl, februárban felvesszük az épületek és más helyszínek tulajdonosait, hogy végleges listát készíthessünk, s összeállítsuk a Mühely ütemtervét. Így márciusra ez a projekt be indulhat, nyáron vagy összel pedig megtarthatjuk a kiállítást és a könyvbemutatót. A másik projekt az üresház túra és az azzal egybekötött vitaest illetve vitaestek, üresház-koncepció workshopok. Ehhez az elsö lépés az adabázis összeállítása, majd a folyamatos frissítések, bövítések mellett a tulajdonosokkal való kapcsolatfelvétel. Hogy ez mikorra indulhat be, még erösen kérdéses, elsösorban attól függ, milyen gyorsan haladunk az adatbázissal és hogyan reagálnak az ingatlantulajdonosok - a legtöbb esetben ingatlanholding cégek és önkormányzatok...
(A harmadik projekt egy külön futó, de a témához kapcsolódó kiállítás, a Kifordított galéria)
Azt, hogy a városvezetés tetszését elnyerte az Ovis program, nem csak a közmeghallgatáson adott reakció és a Víz és metropolisz címet viselö pályázati anyagban olvasható részlet bizonyítja, hanem pl. a XVIII. kerületi önkormányzat épp a napokban írt ki egy pályázatot képzömüvészeti és iparmüvészek számára, tüzfalak és lakótelepi falfelületek dekorálására. Azt gondolom, egy olyan civil kezdeményezésnél, ami épp az elmúlt hetekben-hónapokban kezdett szervezödni (ráadásul nem holmi befolyásos szakmabeliekböl álló csoport, hanem lokálpatrióta hozzáállású lelkes fiatalok által) ezek elég jó eredmények. A városvezetés újbóli megkeresése is február-március környékére várható, elöbb egy széles tábor kiépítését tartjuk szükségesnek, nem csak azért, hogy felmutathassuk, mint társadalmi hátteret, hanem - és talán sokkal inkább ezért - megtudjuk, melyik projekt nyerte el a városlakók tetszését, és melyek azok, amik legalábbis még csiszolásra, átalakításra szorulnak. Ezen kívül van egy harmadik oka is annak, hogy az intézményeket csak valamivel késöbb szeretnénk konkrétabb tárgyalási alappal, elképzelésekkel megkeresni: éspedig az, hogy szeretnénk más szervezetek és magánszemélyek témába vágó projektjeit is bevonni, segíteni a már elkezdett vagy csak ötletként felmerült kezdeményezések megvalósítását segíteni.
A csapatépítés persze messze nem az egyes emberek "gyüjtését" jelenti, szeretnénk együttmüködni más helyi civil szervezetekkel, egy részükkel már szinte bizosan meg is valósulhat egy gyümölcsözö együttmüködés (pl. Védegylet, Artemisszió Alapítvány, Képzömüvészeti Intermédia Tanszék, Indymedia.hu). Továbbá ahhoz, hogy valaki hozzátegyen bármit is az Ovishoz, vagy beleszóljon, nem kell belépnie a Horizont Kutató Intézetbe, és nem is feltétel, hogy más szervezetnek tagja legyen.
a további kérdéseket is örömmel fogadom, remélem, sikerült meggyöznöm róla, hogy az Ovis program nem egy üres lufi meghámozva:)
Nekem inkább annak tűnik. A 72-es posta épülete egész más forma, a Keleti feladási raktára pedig lapostetejű. Bevallom lusta voltam utcai ruhát húzni és megnézni a helyszíneket. :-)
Nezze, ne vegye sertesnek, de ha megtenne, hogy mondana 1, azaz egy ervet, hogy a kezdemenyezesuk, mar megbocsasson nem a "kohog a bolha" egyik peldaja.Mert igy szepnek hangzik, de a jelenlegi varosvezetes mintha nem lenne partener ilyen ugyek felkarolasaban.
Egyszovallehet ugyanezt valamivel meggyozobben?
egy új kezdeményezésre szeretném felhívni a figyelmeteket. Az Ovis program elnevezésü városfejlesztési- és feljödési programról van szó, melyröl bövebben a http://hi.zpok.hu/ovis címen olvashattok. Örömmel várunk minden érdeklödöt, városról, városban gondolkodó laikust és szakembert folyamatosan bövülö csapatunkba, egy-egy projekthez vagy a program egészéhez, kívülálló közönségként vagy aktív részvevöként bárkit, akit érdekel Budapest múltja, jelene és jövöje!
üdvözlettel:
Benedek Hajnal, Horizont Kutató Intézet, ovis@index.hu
A 70-es és 72-es különbségre nem emlékeztem, ettől függetlenül szerintem pontatlan a kép archívumi címe. (Nyilván a korabeli címadás az alapja, ott pedig nem a topográfiai hűség volt a szempont, hanem mondjuk hogy egy sorozatba tartozik, az adott hivatal dolgozóinak munkájáról készült, vagy ilyesmi.) A jobbra lévő csarnok szerintem a pályaudvar egyik oldalcsarnoka. A kérdés nekem az, hogy a háttérben keresztben lévő épületek a pályaudvar főhomlokzata hátulról, vagy pedig a 72-es posta elölről. Nem emlékszem, hogy a 72-esnél a sarokban van-e kétemeletes épület és magastető.
Ez nem a Keleti.
Két tipp:
1. Bp. 70 ph (VIII. Verseny u. 3-5) a stadionkert felől nézve (valószínűtlen a hirdetőoszlop, ill a kandeláber miatt)
2. Bp. Nyugati pu. a postavágányok felől, ekkor a postások a Bp 62 ph. felé tartanak (a Teréz körút irányába)
A kép 1959-ben készült. A Ma már csak emlék? albumban, ahonnan szkennelték, szerepel egy kép a villamosvágányok átépítéséről, és úgy emlékszem, az árkádosítás is akkor folyt.
A felvetett két lehetőség, hogy a kép a Kerepesi út vagy Thököly út felöl készült, én a Thököly útat tartom valószínűnek. A kép címében szereplő Budapest 70. Postahivatal a Thököly útról nyíló Verseny utcában van. A hely semmiképpen sem ennek az udvara. Lehet az is, hogy a postások a Budapest 72. Postahivatalba tolták a szánkót, ami a Verseny u. és pályaudvar épülete között van és a háttérben homályosan ennek épülete látszik .
Az elozo kérdésemre is válaszban reménykedve, felteszek egy nem reménytelen (de szintén komoly) másikat. Az alábbi kép a Postamúzeum archívumában szerepel, felirata szerint csomagmozgatás a Bp. 70. postahivatal udvarán:
Jól gondolom-e, hogy a kép a Kerepesi út felől készült, és a Keleti Pályaudvar részlete mögött a Baross tér van? Esetleg a Thököly út felől készült, és a hó alatt az egykor ott volt villamosforduló? Vagy harmadik hely?
"Most látom, mennyi minden érdekesség van benne még. A fontos tudnivalóknál ilyenek pl., hogy "Gyalogjárda tisztántartása ... Létrával való közlekedés a járdán ..."
Bizony, azóta sokat fejlődött a technológia, egyszerűsödött az élet. A tisztántartásról tudjuk, hogy már nem fontos tudnivaló. Viszont talán kevésbé ismert, hogy az emelőkosaras autók elterjedése előtt emeletmagas létrákkal ügyködtek a forgalmas utcákon, például itt: http://startadsl.hu/bodis/letra.jpg (Innen vágtam ki: http://img.tar.hu/sonyx/img/10200663.jpg ) Nem jövök rá, közrefog-e valamit, vagy pedig az EMKE építéséhez használt létrát félrerakták éppen.
Sziasztok!
Szerintem nem célszerű teljes térképeket e-mailen át küldözgetni.
Az egyik, hogy fájlcserélőn teszitek meg, vagy esetleg felrakjátok egy tárhelyre.
Én megtettem, remélem megy. http://hbp.tar.hu/Budapest_1943_150_24bit.jpg Vigyázat, közel 9 MB!
Víztoronynak megígértem már, hogy lesz CD másolás.
Aki nagyon jó - hozzám :)) - és kér, esetleg másolhatok, bár most az erőforrások kicsik.
Kíváncsi vagyok, tudtok-e válaszolni lehetetlen kérdésekre :-)
Az Erzsébet (Lenin) körúti Royal Nagyszálló bárjában (valószínűleg Pálmakert volt a neve, de nem biztos) zenélt 1970 körül a Gyimesi-Tatár duó. Lehet-e róluk többet tudni? (Bodor Ferenc például foglalkozott-e bárzenészekkel?)
Köszi, megkaptam, de hiányzik egy sáv. Törölnöm kellett a mailt, mert túllépte az 5 megát, és hülye fejjel nem írtam fel a címed. Küldj egy mailt, és leírom, mi kéne még.
Jók ezek az adatok.
Jó lenne majd Lildikó és a többiek kiadványait digitalizálni.
Aki tud, kérem majd küldjön valamit a mailemre, lehet 2 mega is!
Amit csatolok, az 1950 után volt.
Maga a XI. kerület teljesen 1933.Jan.1én vált le az addigi nagy I.kerületről.Persze a döntést 30-ban hozták meg. Most ezt ünnepelik...
Annyit tudnék hozzátenni, hogy a Nagy-Budapestes (1950) XI.kerülethez csapták az addig tulképp a Budafokhoz (mai XII.) tartozó Kelenvölgyet, (egy időben önállósúlt) Albertfalvát.
Az 1940/526. rendelet szerint a Jagelló-Németvölgyi-Érdi-Törökbálinti-Nagyszebeni-Háromszék-Töjötöm Bod Péter-Zólxomi-Breznói-Wolff utak által határolt területrész a XI:-től a XII. hez kerülethez csatolódott.
"Gondolom, a kerülethatárokat 1944 és 1950 között nem változtatták meg."
Nem csak adni, kapni is szeretnék információt, aki pontosabban tudja. 1930-ban hoztak törvényt Budapest közigazgatásáról, akkor lett tíz kerület helyett tizennégy. Ténylegesen később alakultak meg az új önálló kerületek, a 13. (Magdolnaváros néven) 1938-ban, a 14. (Rákosváros néven) 1935-ben. A következő törvényi fordulópont 1950, az elővárosok Budapesthez csatolása. Az általam jobban ismert 13. kerületi történetben ekkor változott: az 5. és 6. kerület határa 1938 és 1950 között a Dráva u. és Aréna út, azóta a mai, és azóta tartozik a Margitsziget is a kerülethez (addig nem tudom, hová tartozott). Ez reagálás a 8700-8703. hozzászólásra is.
1938 (vagy, ha a maradék két új kerület esetleg később alakult meg, akkor az az év) és 1950 között nem hallottam a kerülethatárok igazitásáról, valaki esetleg igen?
Szerintem nem volt. Az első nagyobb lakótelep építkezés a Mária Valéria teleppel szembeni szoc. reál házsor volt az Üllői úton. Ezen még nyoma sincs. A gyárak meg megvoltak akkor is, csak nevet és tulajdonost váltottak. Szerintem.
Egyébként hálás vagyok smardrive-nak, mert nem tudtam, hogy ekkora kincset őrzök; eddig csak a régi utcaneveket keresgéltem benne. Most látom, mennyi minden érdekesség van benne még. A fontos tudnivalóknál ilyenek pl., hogy "Gyalogjárda tisztántartása ... Létrával való közlekedés a járdán ...Élőbaromfiak szállítása a villamoson ... Foglaló elvesztése ... " stb.
Külön fejezet foglalkozik a "Polgári gáz- és légoltalom" tudnivalóival.
Híd biztos nem, mert a Horthy Miklós-híd 44-ban már volt, az Árpád meg még nem. Az összekötők régiek, a villamosokat Hamster fogja neked kívülről fújni, ha benéz. Milyen jellegű építmény érdekelne? Mert nagyobb ház a háborúban elpusztult helyén, a buszpályaudvar az Erzsébet téren, esetleg egy-két letarolt, vagy félbehagyott építkezés (Elevátor, Regnum Marianum) lehet, de az max. a városképben látszik, utcákat nem érint.
Ezt a kis képet a M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet készítette és " Az utca rendje" c. útmutató 1942. évi kiadványának melléklete volt.
Valószínűleg rosszul olvashatók a kis betűk, ezért leírom, amit az eredetin és a nagy térképen olvasok:
I.-II. kerületek közötti határ: Várfok u, Váralja u (bonyolultsága miatt ezt is beszkenneltem)
I.-XII. kerületek közötti határ: Krisztina krt., Déli PU., Déli-vasút
I.-XI. kerületek közötti határ: Hegyalja út, Orom u.
II. - XII. kerületek közötti határ: Ördögárok, Budakeszi út, Olasz fasor (ma Szilágyi E. fasor), Várfok u.
II.-III. kerületek közötti határ: Görgényi út, Törökvész út, Eszter u., Szemlőhegy u., Apostol u.
XII. - XI. kerületek közötti határ: Irhás árok, Nagyszeben u., Háromszék u., Töhötöm u., Bod Péter u., Breznói u., Hegyalja u.
IV.-V. kerületek közötti határ: Deák F. u
IV.-VII. kerületek közötti határ: Károly krt.
IV.-VIII. kerületek közötti határ: Múzeum krt.
IV. -IX. kerületek közötti határ: Vámház krt.
V.-VI. kerületek közötti határ: Vilmos császár út (ma Bajcsy Zs. út), Váci út
V. -XIII. kerületek közötti határ: Dráva u.
VI.-VII. kerületek közötti határ: Király u., Vilama királynő út (ma Városligeti fasor)
VI.-XIII. kerületek közötti határ: Aréna út (ma Dózsa Gy. út)
VI.- XIV. kerületek közötti határ: Aréna út
VII.-VIII. kerületek közötti határ: Rákóczi út
VII.-XIV. kerületek közötti határ: Aréna út
VIII.-IX. kerületek közötti határ: Üllői út
VIII.-X. kerületek közötti határ: Fiumei út, Orczy út
X.-XIV. kerületek közötti határ: Kerepesi út.
Lehetnek hibák, de most az ellenőrzésre nem futotta az időmből. Ha van kérdésed, szívesen válaszolok.
Végignézem. Azt nem tudod véletlenül, a Népsziget mikor kapta jelenlegi nevét? Logikusnak tűnik, hogy a háború után, de nem biztos. Egy 1944-es térképen már ezen a néven láttam. 1929-ben még Szunyog-sziget volt.
Az utcaneveket az utcanév-lexikonból ellenőrzöm, azokkal nincs gond.
A kérdés az, hogy 1944 és 1948 között mi épült? Mármint nem újjá, hanem új. Gondolom, a kerülethatárokat 1944 és 1950 között nem változtatták meg.
Ahogy elnézem, 1948-ban más volt az I.-II. (Víziváros), a II.-III. (Rózsadomb, )és a XI.-XII. határa is, mint ma. (Gellért-hegy környéke.) Csak úgy kapásból ezeket szúrtam ki.
Köszi. A Lipótvárosos dolgot ki is felejtettem, de logikus, hiszen a sorban XIII-ig csak a jelenlegi IV. kerület volt akkor a határon kívül, tehát nyilván kellett valami helyette :-)
A belső épp változott, mert amikor a Belvárost (V.) összevonték a Lipótvárossal (IV.), és lett belőlük a mostani V. kerület, akkor a leválasztott Újlipótvárost hozzácsapták Angyalföldhöz (XIII.), és így alakult ki a mai XIII. kerület.
Itt az általam beszkennelt, és már többször belinkelt 1948-as. Sokat nem változhatott 1944 óta. Inkább csak az utcanevek. Ha valami gyanús, kérdezz rá, meg fogják válaszolni. Olyanok itt a népek.
Az majdnem jó, én 1944-es Budapest térképet csinálok éppen. Gondolom, a két időpont között nem éppen határmódosításokkal múlatták az időt a városatyák.
Kár, hogy nincs benne térkép. Nem tudnád valahogy a jelenlegivel összehasonlítani?
Szívesen segítek, de szeretném tudni, hogy valamennyi kerülethatárra gondolsz, vagy kifejezetten valamelyikre? Az utóbbi, mondanom sem kell, sokkal egyszerűbb.
Itt van előttem egy igencsak megsárgult zsebkönyv:
Budapest Székesfőváros utcáinak
Útiránymutató zsebkönyve és Címtára
Ebben 14 kerület szerepel:
I. Vár, Tabán, Krisztinaváros
II. Víziváros
III. Óbuda
IV. Belváros
V. Szt. Istvánváros
VI. Terézváros
VII. Erzsébetváros
VIII. Józsefváros
IX. Ferencváros
X. Kőbánya
XI. Szt. Imreváros
XII. Mátyáskirályváros
XIII. Magdolnaváros
XIV. Rákosváros
Az egyes kerületek leírása is szerepel benne, de nem szeretném mind begépelni, szkennerem meg sajnos, nincs. Talán hétfőn sikerül, ha addig nem kapsz jobbat.
Meg tudja valaki mondani, hogy a háború előtt is ugyanott húzódtak-e a kerülethatárok, mint ma? Ha nem ugyanott, tudtok erről egy linket? Tudom, könyvtár, térképtár, de nekem gyorsan kéne.
Balatonlelle, a fő út, 1 km-re a belvárostól, 2000 vagy 2001 körül.
Egy ember a járda melleti keskeny aljnövényzetet nyírja elekrtomos fűnyíróval. De csak addig ment el, ahogy nézzegetük, amig az erő "területe" terjed, azontúl már nem nyírta az akkor nagy parlagfűvet.
Értitek, itt a baj. Szeretem kb. a hazámat, ha dézsájú érzésem támad, valamelyik külső kerületi rész ugrik be, pl Kelenvölgy, megnézek sok fotót, jártam mondjuk Horvátországban, Ausztriába, de ezek után is erre Bp fele támad otthon érzésem, ha volt elöző életem, esetleg akkor is itt éltem, szóval ide tartozom (azért nem görcsösen).
Ezért fáj még jobban ez a mentalitás.
De ahol lakunk, ott is mennyi melós proli lakik.
Dolgoztak végig egy helyen, valami jó kis Kádár-üzemben, néha besúgtak valakit, aztán nyúgdíjas koruk fele, mikor elkezdtünk a 30 éve parlagon fekvő kertünkbe virágokat, fákat, sövényt ültetni, összeszedni a hulladékot, nyáron locsolni; abba is belekötöttek a szemetek. Aztán van egy erőszakos erdész, a Csepeli, aki uralkodik a sok birkán, havonta lenyír minden, néha a virágágyás szélét is, bizonyára véletlenül, aztán nyomják neki a zsét. Annyira, de annyira magyar össz. társadalom lekicsinyitett, de valószinű mása, lenyomata.
Már nem tudom pontosan, mit gondoljak. Nem akarok innen, ebből az országból, városból elmenni, ha lehet, másutt sincs kolbászból a kerítés, de közben egyre több kiábrándúlt embert hallok, hogy így meg úgy utálja a magyarokat, na mondjuk ennyivel elintézte, azt ha nagy lesz, kivonul nyugatra. Kár.
Az előttem szólókkal részben egyetértek, igen, bennem is hasonlóan fogalmazódóott meg, hogy magát Budapestet, a RÉGI épületeivel szeretem, fekvése, meg mniden szép.... csak a benne élőket utálom!!
Na jó, nem kell gyülölet szintjén érteni, de egyrészt az általános közöny, tipikalizált "pesti" viselkedés, beszéd, cinikusság, meg sok külföldi által megdicsért történelmi, egyéb szépségek elherdálása több mint bosszantó.
Rossz a viszonylagos széttagoltság kis fenhéjázó kerületekre, semmi közösség tudat, feljelentgetés.
Ugyanakkor...miért van az ma, ami van?
Szerintem az elmúlt évtizedekben - nemcsak szocializmus - ki ölte egy részt az emberekből az igényességet, vagy nem is azt, meg hiába vannak kiváltságos heyleken kacsalábonforgó paloták, a többség majd állandó (lét)bizonytalanságban, pénzügyi gondban, stresszben él, háááááát... .... azért nem könnyű sokaknak az élet. Naponta kell küzdeni, részben sajátmaguknak gyártják a feszültséget. Érthető, a város rendben tartására, netán [igényes, átgondolt, hosszútávú] fejlesztésére alig marad erő, igény.
Egyébként arra tippelek, talán - mivel reklámfelület volt az állványzaton -nem sikerült megegyezni vagy a reklámozóval, vagy a polgármesteri hivatallal.
A Várkert Bazár esetében - mit hallok?!- ez még csak az elvi engedélyezés volt. Szuper, lehet, hogy még újabb jónéhány év a gyakorlati engedélyig. (Elviekben jóváhagyott terv volt már 1996-ban is; egy másik.
Miért megy itt minden ilyen lassan?
Másutt láttam, hogy lebontottak egy épületet, s újat húznak majd fel. A bontás 3 hónapja történt, azóta a romos területen semmi építő jellegű mozgolódást nem lehetett látni. Ez nem egyedüli példa sajnos.
Rég jártam arra, nem tudom melyik épület volt felállványozva. Na de azt azért nem gondolod, hogy az állam dolga lenne tatarozni a házakat??? Talán előbb kellett volna meggondolni, az első kormánynak, hogy kinek minek adják el a régi bérházakat. Jó tudom ez nem polforum, nem is szokásom de erre a házelherdásálra spéci nagyon érzékeny vagyok.
Ami még zavaró, hogy a felújított terek sem állnak össze esztétikus egésszé. Példaként a Móricz Zsigmond teret hoznám, ahol relatíve rendben van a burkolat, de a házak nagyrésze és a központi kerek épület lepusztultan éktelenkedik. Azt hittem renoválják a térrel együtt, mint műemlék, körbe is volt álványozva, de aztán ezt leszedték és minden maradt a régiben.
Most a Moszkva téren a hatalmas szürke épületről is rekerült a hónapok óta meglévő álványzat. Nem lesz felújítás, pedig már szépreményűn készültem az eredmény megszemlélésére. Olyan ez, mint amikor egy jó evésre készülünk, de hoppon maradunk. Frusztráló élmény. ( A ház maga nem egy szépség, de óriási felületet képez a Moszkva téren.)
Erre akartam kilukadni azzal, hogy a poltikusainkat mi választjuk - olyanok, mint mi. Olcsó (igazából persze drága) kifogás mindig rájuk mutogatni, a katyasz*rt tényleg nem nekik kéne felszedniük, hanem a kutyák gazdáinak.
A nép (mi) nemcsak választunk hanem szemetelünk is, mint azt már alább kifejtettem. Na és akkor még nem írtam az előkelő budai villanegyedekről, ahol a kert flancos de a kerités utcai oldalán embermagasan áll a gaz, a bokrokat nem nyírják csak befele és még sorolhatnám az apró dolgokat naphosszat, ami kizárólag tőlünk egyéni igényességünktől függ nem csak a politikusoktól. Nekik ugyse az a dolguk, hogy az utcát söpörjék.
Utazgass körbe Káeurópa felemelkedőben levő részein, és amikor hazajössz, te is mérges leszel, hogy mi még mindig itt topogunk egy helyben, és lózungokat szavalunk, meg petíciót írunk, meg gyülekezünk, és 10-15 évre gondolkozunk előre, miközben még a napi szintentartás is elmarad :(
Bécs tényleg nem rohant nagyon előre, mert ott már húsz éve is rend volt a fejekben, ami nincs itt. Pozsonyban sem vagyok biztos, hogy hamar lelép, mások viszont megteszik, megtették. És sajnos nem lehet mindent a politikusokra kenni, mert a politikusainkat is mi választjuk!
"De nem mozdul,dögletes csend van, némi politikusi légyzümmögéssel."
Tegyük hozzá, hogy vannak még az ún. Önkéntes Messiások is, a "Szeretem a Gyaloghidakat a Vár Előtt" mozgalom (én kérek elnézést a jelenlevőktől, de mestska szerintem például érti, miért e gúnynév), és társai, melyek sajna elmennek a közhelyek, látványos cirkuszolás felé, ahelyett, hogy lényegi dolgokkal foglalkoznának. Pedig már Hofi megmondta, hogy "a járdát nem kiharcolni kell, hanem betonozni", ezt lehet minden másra is alkalmazni.
Amiről te beszélsz, az nem utálat, az egy ilyen "érted haragszom, nem rád, nem ellened" dolog. A "imádom utálni" azt jelenti, hogy élvezi az összes előnyét Pestnek, és közben lépten-nyomon sopánkodik, panaszkodik, "jajjdenehéznekemitt". Olyan Ady-s viselkedés, BTW :)
Nem, de ez azt hiszem már kiderült egy topiccal arrébb. Itt lakom, de nem érzem az otthonomnak, de így talán érzelmi kötődés nélkül állapítok meg dolgokat a városról.
abban Budapest Kelet-Közép Európában még mindig nem áll rosszul.
Itt attól függ mit vonunk bele ebbe a kategóriába.... Szvsz nagyon rosszul áll.
akkor meg pláne nem mondható rá, hogy vacak hely!
Mai állapotában és élhetőségében pedig igenis vacak, de mint azt említették előttem, ehhez igencsak kellett az itt élők nulla moralitása. Van sok szép eldugott és rejtett dolog a vaárosban, de összességében nem tudok pozitívan nyilatkozni róla, és erről az is tehet, hogy a legtöbb, hozzánk hasonlóan indult városban voltam.
Prágától nem kezdünk lemaradni, hanem már lemaradtunk, Varsóhoz képest nem csökkent az előnyünk, hanem majdnem utolért minket, és akkor nem említettük Pozsonyt, ami eszméletlen tempóval jön felfele, vagy Vilniust, ami rég elhúzott tőlünk..
Ma Budapest vacak hely, pedig nem kellene annak lennie, lehetne ismét a Duna királynője, ha végre megmozdulna valami. De nem mozdul,dögletes csend van, némi politikusi légyzümmögéssel.
"Szeretek itt lakni. De elmaradott, stagnáló, a lehetőségeket ki nem használó városnak látom. Megfelel a válasz?"
Ezek szerint nem itt születtél és élted le életed első 18-24 évét.
Ezt abból gondolom, hogy ilyet ("Budapest igenis egy mocskos, vacak hely") csak az ír le - nagy valószínűséggel -, akit nem kötnek mélyebb gyökerek ehhez a városhoz. Az "érted haragszom nem ellened" indulata sose ilyen durva !
Egyébként az elmaradottság relatív kategória, abban Budapest Kelet-Közép Európában még mindig nem áll rosszul. Viszont az igaz, hogy kezd lemaradni Prágától, csökkent az előnye Varsóhoz képest, Bécs viszont ugyanannyira van előttünk - szerintem -. mint volt mondjuk 1980-ban.
Romlás kifejezetten a szemetelés, a falfirkálás, és az utak állapotában van, de mivel ezt némileg kompenzálta a kereskedelem, a lakás- és irodaépítkezések, valamint a külvárosok infrastruktúrájának fejlődése, ezért összességében, eredőként egy stagnálás-fíling valóban érezhető.
Ha pedig nagyszerű lehetőségei vannak (még ha azokat millió ok miatt nem is használja ki), akkor meg pláne nem mondható rá, hogy vacak hely !
Főleg egy ilyen Budapest-imádókat összehozó topicban... :)
Pest ma kb. olyan mint Bécs volt 56-ban. Véleményem szerint 20-30 év múlva Pest is olyan rendezett lesz mint Bécs, csak hát addigra az ittlakók fejében is rendet kellene tenni. Mindenki a piszokra panaszkodik, de nézzétek csak meg, milyen lezseren dobálják el az emberek a csikket a megállókban, ha szél van hány nylonzacskót, pillepalackot egyebet fúj szerte szét a szét. Engem még a kutyagumi zavar a legkevésbé. Persze azt se ártana összeszedni.
No ez az, amit nem szeretek a városban. Gondozatlan, pusztul. A lakóinak egy primitív része azzal bántja, hogy összefirkálja, teleszemeteli. A "gazdái" (önkormányzat, fõváros, polg.mest.) pedig azzal, hogy pártpolitikai és/vagy "haverközeli" érdekek alapján döntenek beruházásokról, véletlenül sem emelkedve ilyesmin felül a _város_ érdekében.
Szeretem viszont a város fekvését (síkság+folyó+dombság), az épületeit, ahogy azok utcákba tagolódnak. Élvezem a véletlenül felfedezett nyugalmas zugait, hangulatos vendéglõit. Tetszenek a poénok (a kiskirálylány, az esernyõsök, az Idõkerék, a fûtött kavicsok). Imponál, hogy ennyiféle közlekedési eszköz található benne, és különleges múzeumai akadnak, vagy az, hogy helyenként elvarázsolt boltokra bukkanok (cipész a Falk Miksa utcában, bádogos az Izabella utcában, a Magyar Színháznál).
Szerintem találóan tömören, és persze ironikusan fejezi ki azt a kettősséget, ami sok emberben megvan, tehát, hogy egyszerre szeretem Budapestet, egy csomó dolgot benne (mert itt születtem, itt nőttem fel, mert szép, mert minden ideköt stb.) de ugyanakkor van egy csomó dolog ami nem jó, amit utálni lehet benne. Néha egészen paradox módon a kettő egybe is esik nálam, pl. én szeretem a Józsefváros régi, kopott utcáit, házait, tereit mert ott voltam gyerek, egyszerűen valahogy kötődöm hozzá lelkileg, de ugyanakkor ugyanezt utálom is, mert pontosan tudom micsoda romlás, nyomorúság, pusztulás, kilátástalanság van az egész mögött és mennyivel jobb is lehetne az egész. Szóval ilyenek.
Az előbbi hozzászólásom filozofizáló stílusában: a szerelem néha vak, a szeretet nem. Akit szeretsz, az a hibáival együtt is szereted, és esetleg szeretnél segíteni neki levetkezni a hibáit. Nem?
Persze gyakorlatilag úgy is lehet venni, hogy amikor egy szép naplemente világítja meg a lábadnál a várost, akkor imádod, amikor belelépsz a kutyakakiba, vagy látod az elmaradt insfrastruktúrát, a kihagyott lehetőségeket, akkor igazából viszont nem Budapestre vagy mérges, mert erről nem ő tehet, hanem akik benne laknak :)
Feldöntött villamos-barikád a Nagymező utcában az 1912. május 23-i vérvörös csütörtökön Volt egyszer egy Magyarország. Szerkesztette: Gerő András-Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke Balassi Kiadó-Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996, 45. kép.
Ez a történet alapvetõen itt játszódott le: "Váci körút (ma Bajcsy Zs. út) és új utca (ma Zichy J. u. ) saroképület... 1885-ben felépült Czigler Győző pályázatnyertes, módosított tervei alapján az Akadémia épületének Alkotmány utcai szárnya. 1904-ig hozzáépült a Kálmán utcai szárny, és ezzel a teljes épület elkészült."
"E műtermével /mármint a Nagymezõ utca 20-szal/ párhuzamosan működtetett még egyet a Váci körút 14. sz. alatt, az Andrássy úttal szemben (1895) Mai és Társa néven. Itt Szigeti volt a társa. (Csak érdekesség, hogy ez lett később Angelo első budapesti műterme)."
"Neumann János 1903. december 28-án született egy bankár család legidősebb fiaként Budapesten. A tágabb értelemben vett család a mai Bajcsy-Zsilinszky út, akkor Váci körút, 62. szám alatti épület öt különálló lakását lakta."
" Belvárost környező körutak közül a közmunkák tanácsa 1871-72. a Váci-körutat, 1875. a Károly-körutat, 1880. a Muzeum- és Vámház-körutat boulevardoztatta s 34 méterre szélesítette ki; ezen 1.204,374 frtnyi költség által e körutak is B. elsőrendü közlekedési ereivé váltak, építészetileg ugyan nem versenyezhetnek a Nagyköruttal, de az üzleti élet rajtuk sokkal élénkebb. A Ny-i pályaudvar felé vezető Váci-körúton legnagyobbszerü a lipótvárosi bazilika. Kevésbbé szép a Károly-körút, melynek nagy részét régibb épületek (Orczy-ház, Károly-kaszárnya) foglalják el. A Muzeum-körút ismét B. legszebb részei közé tartozik; diszes magánépületei mellett hatását a nemzeti muzeum klasszikus épülete, a műegyetem, a természetrajzi intézetek s a nemzeti színház bérházának palotái emelik."
Feldöntött villamos-barikád a Nagymező utcában az 1912. május 23-i vérvörös csütörtökön Volt egyszer egy Magyarország. Szerkesztette: Gerő András-Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke Balassi Kiadó-Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996, 45. kép.
function img_resize()
{
top.resizeTo(Math.min(screen.width-30,document.images.i.width+30),Math.min(screen.height-30,document.images.i.height+120+120));
top.focus();
}
"az 1870-ben megalapított Fővárosi Közmunkák Tanácsára várt. 1871-ben már nemzetközi pályázatot írtak ki a leendő Budapest általános rendezési tervére.
Az első és második díjat magyar, a harmadik díjat külföldi építészek nyerték el. E terv vált a mai Budapest úthálózatának alapjává is, meghatározva benne a Váci út
további szerepét. Ennek alapján 1871-ben kiszélesítették, s bekapcsolták a tervezett körúthálózatba. Így lett 1874-től az útvonal első szakasza a Deák tér és a Pesti
indóház (a mai Nyugati pályaudvar) között a tervezett Kiskörút vonalán Váci körút. A későbbi Nagykörút a Pesti indóháznál metszette a Váci utat, de távlatilag tervezetek
egy külső Nagykörutat is, amely csak szakaszosan, megszakításokkal épült ki, napjainkig sincs teljesen befejezve. Ha elkészül, az Árpád hídtól a Soroksári útig vezet
ez a harmadik körút. A századforduló idején jellemző módon Kültelki körútnak is nevezték. "
En tenyleg nem ertem, hgoy ha mar at is epitettek a Palotat, legalabb a kupola melletti ket oldalon a hosszabb reszen levo diszeket miert nem tettek vissza? Ettol meg laposabb lesz az a fercmunka, amit a helyere csinaltak.Baromira zavaro.
- Váczi körút (azaz a Bajcsy-Zsilinszky út): http://img.tar.hu/tommyboy/img/6360380.jpg#3 (Fonciere, a Bazilika, régi tuják, félig a földalatti lejáratának borítása, zöldházikó a mostani posta elõtti szakaszon, a Bazilika oldalán már elhányták a havat, ami legalább 20 centi vastagon rakódott le a házak párkányaira is)
Kedves Bendeguz, légy szíves közöld, hogy a Váczi körút ténylegesen melyik címen van. Most, hogy mégegyszer átnéztem, kiderült, hogy az Erzsébet körút van kétszer. Előre is kösz.
21: a Sacre Coeur Leánynevelő Intézet 1883, előkelő családok lányainak valláserkölcsös nevelésére nyitott négyosztályos elemi és polgári isk., valamint kétosztályos továbbképző; volt hatosztályos, ingyenes elemije és ingyenes varróiskolája is, a környékbeli szegénysorú családok gyermekeinek; 1914-ben megnyitották az ország második katolikus leánygimniumát, majd internátusát; a II.VH után az MDP, majd 58-tól az MSZMP Pol. Főisk. működött benne (ELTE BTK), a telken neoromán templom is, é: Bernhardt Győző
37: Erzsébet Nőiskola szecessziós épület, 1902, é: Baumgarten Sándor, Herczegh Zsigmond; Zirzen Janka igazgató, tanárok Cholnoky Jenő földrajztudós, Horger Antal nyelvész, Bartoinek Géza fizikus, az Eötvös Kollégium szervezője, diákok Kaffka Margit, Boncza Berta, ebből alakult az 1920-as években a szegedi tanárképző főiskola (Teleki Blanka Gimnázium) (41-192)
Amerikai út
96: Amizoni Intézet (ELTE BTK) 1908, é: ?, mb: Amizoni Károly vaskereskedő 1877-ben létrehozott alapítványából épült. Bentlakásos intézet polgárit vagy középiskolát végzett leányok művelt háziasszonyokká képzésére. 1948-ban szüntették meg.
minthogy en tanacsoltam az oldalt, hidd el, hogy ki is nagyittattam.Amugy orulok, hogy pozitivak a reakciok.Remelhetoleg Tommyboy felbukkan korunkben is(ha mar mag nem tette eddig)
- A Parlament (30-as évek): http://img.tar.hu/tommyboy/img/5044326.jpg#3 (még nem áll a Fehér Ház, a távolban még látszanak a Cézár-ház helyén álló erõmû kéményei; az Országház mögött is számos kémény)
Kicsit felve linkelem be ezt, biyonyara mar mindenki ismeri, sot, az is lehet, hogy egy topiclatogatoe a galeria, mar csak azert is, mert ilyen nick letezik is, mind1.Szerintem szuper.
Ld. VéEK-topic. Sajnos lehet mutogatni a 4-es metróra, de ettől még elvileg a sötétzöldek hergeltek fel pár lakost, hogy az erre a célra elkülönített terület szabályos felhasználása ellen tiltakozzon. Annak idején elmesélte a Főváros egyik illetékese, hogy egész pontosan mit ajánlottak ki az ott-lakóknak kárpótlásként... Azt nem mondta, hogy elmondhatom itt is - bár ez ölég régen volt.
"Ki van csukva, hogy ezen a képen a régi Szt. János kórházat látnánk"
MEGHÍVÓ 
Milyen fáintos csap van a slaug (Schlauch) végén! 
1880. az árvizek után kezdték el szabályozni azt a környéket. Egy kis sziget szerűség ki is emelkedett a vízből, közel a nádorkerthez.
