Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Teljesen egyetértek a véleményeddel, annyival kiegészítve, hogy a tanulmányban szereplő fajták egy része nem volt elérhető soha..és sztem most sem elérhető a magyar faiskolákban . És az sem véletlen, hogy a nagytermelők jó része nem a tanulmányban szereplő fajtákkal próbálkozott / itt nem csak magukra a fajtákra gondolok, hanem a magyar faiskolások által előállított oltványok minőségére.../
Kb hasonló a véleményem a Kiotoról...bár nálam nem szálkásodott és nem volt betegségérzékeny. Tavaly a Robada mellett ez volt az amit fullra ritkítani kellett, ennek ellenére az első volt ősszel amit kivágtam...miért ? Én nem nagytermelő vagyok, hanem fogyasztó-termelő , aki nem a teszkós ízvilághoz van szokva. a Kioto a leggyengébb ízüek közé tartozik, amit valaha ettem , ritkítva is...szóval mennie kellett...bár most már nem oszt, nem szoroz, mert ősszel pár fa kivételével az összes kajszit kivágom , az a pár is csak azért marad, mert ha néha lesz normális év, akkor legyen miben dőzsölni...de többre se időt, se energiát , se pénzt, se idegsejtet nem vagyok hajlandó áldozni.
A fagytüröképességet nem lehet mihez viszonyitani a rengeteg összetevö miatt (labor körülmények az más) csak érdekességképpen a begyujtott bála az eggyik fánál függölegesen 10 méterrel odébb meg örvényszerüen hol az eggyik hol meg az ellenkező irányba szál a füst és elméletileg szélcsendes időben ment a védekezés a cégnél igy a sajátom védekezése elmarad.A saját ültettvényem terep viszonya az első 5 fánál sik utána folyamatos emelkedés egészen a tetejéig ép ezért is érdekes éréskor ugyanaz a fajta másképpen érik az aljában mint a tetején reggel a nap sor iranyában süt de délután már nem vág oda a hegy csucsa miatt ennek is tulajdonitom hogy tavasszal kevesebb intenzív napsütés miatt nem indulnak korán a rügyek ismerösömnek a jumbocot teljes virágzásban nekem meg még nyilóban sem nem is hitte el ,de mikor látta ezt nem hiszem el mondta elképedve az övé légvonalban nincs 500 m igaz a hegyláb elött másik oldalon sik terepen és tavaly az összes lefagyott neki nekem meg nem akkor erre mit lehet mondani az övé fagyérzékeny az enyém meg fagytürö és ugyan az a fajta.
'Nagy'termelői szemmel (bár a kutatások fontosságát és Szalay László munkásságát messze elismerem) ez egy tökéletesen értéktelen elemzés.
1. Alapvetően a piac határozza meg a fajták iránti igényt, pont azért nem jutott egyről a kettőre a magyar kajszitermesztés (de az almások jelentős része is azért ment tönkre) mert nem voltak képesek a piaci igényeknek megfelelni. Az a réteg, aki értékeli a magyar kajszik jó tulajdonságait, nem mérvadó kereslet : a lakosság urbanizálódott, a fiatalok nem akarnak lekvárt főzni, csak eszik a kajszit (a pálinkát pedig veszik). A nagymamák persze még főznek, és vidéken a fiatalok között is _akad_ olyan aki igen, de a kereslet gerincét nem ők adják hanem a teszkóba (és egyéb helyekre) járó, folyton rohanó életvitelű városiak. Nekik olyan gyümölcs kell amit megvesznek, nem lesz belőle lekvár mire hazaérnek, otthon beteszik a hűtőbe, eszik pár napig, aztán megint vesznek. Keresik az élénkpiros fedőszínt, a legalább középnagy méretet és az egységes megjelenést. Ehhez eleve olyan fajták kellenek amik bírják a szállítást, csomagolást - ez az alap, ebből a magyar fajták kapásból kiesnek (és az értékezésben felsorolt többi fajta jelentős része is).
Utána lehet arról beszélni, hogy ezt az igényt melyik fajtákkal lehet kielégíteni, és ezek közül melyek fagytűrők.
2. Ami a fagytűrést illeti : közel sem az elemzés tárgyát képező téli fagyokkal van gond hanem a tavasziakkal : nem vagyok kisegítve azzal, hogy januárban túléli valami a -24 fokot mert nem ez a probléma - és a Zard sem azért nem terjedt el mert a termelők hülyék, hanem például azért, mert az 1500 órás hidegigényét Iránban lehet, hogy ki tudja elégíteni, de nálunk nem.
Úgyhogy kellenének a kutatások, valóban - de a bemenő paramétereket nem szabad az elméleti szakemberekre bízni, közgazdász termelő kell hozzá.
Nálam potyog ki minden a rügyből, örülök, hogy megúsztad.
Ugye volt a korábbi fagy, már nem is tudom 1-2 hete, akkor pirosbimbós állapotban fagyott szarrá a fele, most a maradék. Kíváncsi leszek a fák fejlődésére.
A hajnali -3 egyenlőre átvészelték, a gönci már megkötött( a tokban ott a kis zöld barack) gondolom annak így nagyobb védetsége van. A bergeron, meg vmi magról kelt ismeretlen most virágzik, de semmi bajuk. Holnap hajnalra -1 van progizva, remélem azt átvészelik.
Nincsenek TITKAIM ZALA PACSA 550 KAJSZI KB 300 GÖNCZI 200ceglédi óriás és 50 egyéb ebből 20 kyoto 220 szilva 100 Stanley 50 Katinka a többi presenta elena blufre lepotica szilvával kezdtem 2010 Ben utána túl egyszerű volt a szaporitása és a növény védelem jött a kajszi a kihívás a nagy kockázat és nagy haszon már bánom de nincs visszaút ha maradok a szilvánál szinte főállásban csinálhat ám még nagyban is 200ért viszik a minőség magas minden klasszikus 6 x4 mirabolán alany kötött talaj vadhálózva nagy forgók gép jumz mtz klón 1000 rés vontatott kertitox permetező 2200literes szippantó öntözés rz 150 szártépő 165 oldalazó alternáló kasza fűnyírás +damilos idén akarok venni egy bulgár oldalazó talajmarót de ez csak hobbi főállásban osztrák a dolgozok
Van több külföldi fajták próbaként ha nem fagynak el a termésük minden éven más van amikor élvezhető van amikor kritikán aluli öntözöm ha kell növényvédelem jó kB 4% veszteség évente tápanyag utánpótlás is céltudatos a fő létszám gönci magyar az íze mindig ugyanaz legjobb mindenre izlésektől függetlenűl 2019 országos rekord kajszi termés dömping ár tőlem mégis 500 Ft ért vitték még a pálinkának valót is igaz csak lekvár minőséget adtam aki amit akart azt csinált belőle
Nincs olyan kajszi (sőt : gyümölcs) amiből ne lehetne lekvárt vagy pálinkát főzni. Az ízeket azonban mindkét esetben sok tényező befolyásolja, ahogy ugyanabból a szőlőből sem lesz két egyforma bor, a Kioto-ra ez fokozottan igaz. Tavalyelőtt olyan íze volt mint a tuttifruttinak, tavaly viszont hibátlan, teljesen 'kajszi' ízű volt (hozzáértőket is meglepett). Én több vevőmtől kaptam már ajándékba lekvárt, ugyanabból a gyümölcsből is mindegyik más : eltérő ideig, változó cukormennyiséggel főzik, van aki forrázza és lehéjazza, van aki leturmixolja, ahány ház, annyi lekvár. A pálinkával ugyanez a helyzet.
A szálkásodásnak szerintem a fajtához nincs köze, városi legendaként szokott előjönni a bergeron-al kapcsolatban (valami fórumon egy nagyonokos egyszer leírta).
A kioto-ról tudni kell, hogy soha nem lesz olyan puha mint egy magyar kajszi (annál előbb leesik a fáról) - a másik az, hogy a legjobban pusztuló fajta, úgyhogy 1 fánál ennek jelentős rizikója van.
Kiotorol tapasztalatom gyümőlcs közepestől kissé nagyobb korán szinesedik vastag a hélya pulton sokáig bírja ha puhán szedem íze közepes húsa kissé szálkás pálinkája gyenge fája kis növésű korán termőre fordul elég beteges legjobb fagytűrő nagyon meg kell ritkitani mert nagy termést nem tud kinevelni nálam agyag földben mirabolán alanyon ilyen
Úgy látom, hogy a legnagyobb ellenségünk már nem a monília, meg a többi betegség, hanem a tavaszi (áprilisi!) fagy, a szélsőséges időjárás. Többektől láttam, hogy a Kyoto kajszi az egyik leginkább fagytűrő sárgabarackfajta.
Csak egyetlen fának azaz kajszinak :) van helye az udvarunkon. Persze én is Gönci magyar kajszit, vagy Magyar kajszit szerettem volta a fantasztikus íze és a remek lekvárja miatt, de úgy látom, hogy kénytelen leszek fagytűrőbb fajtát ültetni.
Tudna valaki segíteni abban, hogy a Kyotónak milyen az íze? Zamatos? Édes-savas? Lehet belőle jó lekvárt főzni? Nem szálkás a főzés után?
Hol van olyan faiskola, ahol ősszel valóban Kyotó kajszit kapok és nem valami más fajtát viszek haza nagy boldogan, abban a tudatban, hogy Kyotót vettem?
Epöl -4 alatt volt. Itt Vp -1.5 lett az alja, ezt eddig úgy tűnik megúsztuk. De mint napok óta látni, a péntek rosszabbnak látszik, egész ország derült lesz és szél is leáll.
Káli medence: 2 mérő átlagából tudok következtetni, hogy -3 fok körül lehetett.
pénteken (jobb lenne előbb, de ekkor érek rá..)megy a Chorus
kis Cuproxat-tal, ismét... de azért megnézem melyik fákra...
koraiakra nem érdemes pazarolni a drága szert (meg a drága időt...)
(bár a fa egészsége miatt nem lenne rossz, ha nincs is már rajta élő termés...)
---
met ECMWF: mindig sokkal jobbat jósol, de ez az óvatoskodás sem jó.
péntek hajnalra ide kb. +1 fokot ír... ha a "szokásos" 3 fokot levonjuk, akkor -2 lesz...
az még jó lehet...
csak április 21 körül ne jöjjön még valami, mert akkor a kajszin kívül más se lenne...
nem vok pesszimista, sőt reménykedek (ezért is permetezek majd), de a túlzott optimizmus is felesleges...
---
majd jövőre megpróbálok 2 mérőt telepíteni a gyümölcsösbe... érdekes lehet az alsó és felső pont közötti 10 m szintkülönbség... nem is gondolná az ember, h ennyi
Nálam is hasonló volt a helyzet. A -7 fokot szinte az összes fajta kibírta kisebb - nagyobb károsodással 2020.04.02-án (virágzás vége körül). Itt még mutatkozott értékelhető termés. Aztán 04.15-e körül jött egy -1,-2 fokos lehűlés, amit már abban a fejlettségi állapotban nem bírt ki. Minden lefagyott.
Ma -5 volt reggel múlt héten már volt egy -5 akkor nem vettem észre semmit, de a mai fagy elbizonytalanít a kajszi már elvirágzott az őszi most viirágzik majd meglátjuk.
