Nem állítottam, hogy teljes egészében elhallgatja a hun-avarok történetét, hanem inkább azt, hogy a kilétüket tartja homályban. Azt állítja, hogy már az istváni hódítások előtt (tehát mielőtt a megyer nép uralkodója elávetette volna őket) magyarnak hívták őket. Ami nagy valószínűséggel nem igaz.
Ahogy Regino is; ő viszont megkülönbözteti egymástól a keletről jött magyarok népét (gens Hungarium) a pannonok és avarok pusztáin kóborlóktól. Írtam, hogy a (H)u(n)g(a)rii név ritkán az egykori onogur-avarokra is utalhat, gyakrabban (mint Reginonál) viszont nem Kuber népére, hanem a steppén maradt Bat-Baján embereire. Ezek csatlakozhattak százötven év múltán a Hétmagyarhoz.
Konsztantinosz pedig arról ír, hogy Bizánc a kárpát-medencei népek "fejedelmeihez" intézi a leveleit ebben a korban (Szabó Károly fordíásában: Akadémiai Értesítő 1860, 157. o.).
Az augsburgi Szt. Ulrich-életrajz írója, Gerhard kanonok is a hungarusok királyairól beszél ebből az időből (Ulrik 890-től 973-ig élt, Gerhard pedig az egyik bizalmasa volt).
Vö. Vita S. Oudalrici episcopi; in: Pertz: Monumenta Germaniae Historica IV (Hannover, 1841), 377--428. o.
Ha jól értem, ez azt is jelentené, hogy Bulcsú és Lél az onogur-avarok vezérei voltak; B. Konstantin pedig a 'Megyer' mellett hat onogur-avar törzset említene meg, éppen Bulcsú volt az egyik informátora.
Viszont: annyiban minden létező forrás megegyezik, hogy a honfoglaló magyarok hét törzsből állnak. Anonymus latin átiratban meg is adja a törzsszövetség nevét: ez volt a 'Hetumoger', amit a vérszerződéssel még a honfoglalás előtt alakítottak meg.
Ha ez az adat téves, még mindig ott van B. Konstantin: szerinte a hét törzshöz utóbb hozzácsapódott három másik, akiket a magyarok kavaroknak neveztek el. Ezek biztosan a honfoglalás előtt csatlakoztak: 882-ben már említi őket a Salzburgi Évkönyv, Árpáddal együtt vonulnak be a K.-medencébe, eredetileg pedig a kazárok ellen lázadtak fel, hogy a bukás után elmeneküljenek a birodalomból.
Konstantin arról is ír, hogy a kavarokat később az első törzsek rangjára emelték. Mármost aligha lenne érthető, miért kerültek fel az állítólagos onogur-avarok előbb a fő törzsek listájára, mint az egyébként jóval korábban csatlakozó kavarok.
"És a népnevük elején, ha a khun-ogur (hun-ogur) alakot használjuk, ott a k (ill. a h)..."
De csak te vonod össze k-val a két nevet, nem pedig Theophylaktus..Ő eleve megkülönbözteti az onogurokat a var-chunni néptől, tőlük kellett "igen nagy rémületbe esni" a steppén már ott tanyázó népeknek.
"A hunok onnantól kezdve válnak nála magyarokká, hogy Árpád másodszor is a Kárpát-medencébe vezeti őket"
Szt. István koráig a megyer etnikum csak a Dunántúl északkeleti felében birtokolt. 997-ben indul a nagy terjeszkedési hullám, amit véleményem szerint még Bulcsú és Lél királyok (rex) Lech-mezei veresége idézett elő: ez alapozta meg az Árpádok hatalmát, no meg ezzel összefüggésben a bajor szövetség. Az, hogy Árpád "első kapitány" lett volna, akár csak primus inter pares, véleményem szerint utólagos szépítése a dolgoknak, mindössze a hatalmi legitimációt szolgálja. A magyar népnév ugyanígy csak a megyer nép XI. század eleji hódításaival megy át a Kárpát-medence népeinek egészére.
Szépen visszavetíti a mogyer népnevet a múltba, és kiterjesztőleg használja. Ezért volt szüksége a Hungvár-etimológiára (ami Kézainál, ha jól emlékszem, valóban csak az Ung folyó nevével jön összefüggésbe).
"az onogurokról elsőként beszámoló bizánci forrásokban nem szerepel a h"
Theophülaktosz Szimokatta az álavarokról:
„...E nép legrégibb vezetőinek a neve Var és Khunni volt. Róluk nyerték elnevezésüket egyes fajtájukbeli (tehát ogór) népek, akiket a var és khunni nevekkel illetnek. Midőn Iusztinianosz császár gyakorolta a hatalmat, eme var és khunni népekből az ősi törzs egy kicsiny része elfutott, és Európába vándorolt át. Ezek avaroknak nevezték el magukat, s vezérüket a kagán címmel tüntették ki. Hogy honnan eredt nevük megváltoztatásának a szokása, elmondjuk, semmiben az igazságtól el nem térve. A barszélt, az onogur, a szabir s ezeken kívül néhány más hun nép is igen nagy rémületbe esett, amidőn a saját területén meglátta a var és khunni szökött néptöredékét; azt gyanították ugyanis, hogy a bevándorlók avarok. Ezért fényes ajándékokkal tisztelték meg az elfutottakat, s úgy vélték, ezek fejében bántatlanságot nyernek részükről. A varok és khunnik pedig, amint idegenbe futásuk kezdeti sikerét tapasztalták, saját nevüket avarra változtatták, így mintegy magukévá tévén a hozzájuk követséggel fordulók tévedését. Az avarok törzse ugyanis, mint mondják, a legügyesebb/legkeményebb a szkíta népek sorában. Mindenesetre egészen a mi időnkig az álavarok – mert így megfelelőbb őket nevezni – uralkodó nemzetségeik szerint megoszlanak, s egyik részük neve ősi hagyomány szerint var, más részük elnevezése khunni.”
Ezek az avarok tehát csakugyan nem voltak valódi avarok a szó legszorosabb értelmében, hanem avar–hun keverék népesség, legkésőbb kb. 310 óta.
És a népnevük elején, ha a khun-ogur(hun-ogur) alakot használjuk, ott a k (ill. a h)...
Megint egy kényelmes kijelentő mondattal intézel el egy szakajtókosárnyi szakirodalmat :D
"arra akart válaszolni, 'miért hívják a Szkítia földjéről útnak indult népet az idegenek Hungárusoknak (saját nyelvükön pedig magyarnak)', s 'miért maradt fenn ez az elnevezés mind a mai napig széles e világban'."
Valóban, a gestában a mogyer népnév szerepel, hangsúlyosan kiemelve, hogy az idegen elnevezése az említett népnek más. Ez igen jelentős körülmény.
A források keletkezése idején nem ismertek semmilyen tudományos osztályozást, rájuk alapozni ez ügyben elég ingatag módon lehet csak. Szvsz a hármas kritériumnak (közös hadviselés, alcsoportonként elkülönülő életvitel, alcsoportok feletti bíráskodás) eleget tevő közösségeket lehet utólag törzsnek minősíteni.
"Én pont az ellenkezőjéről tudok, nevezetesen hogy néhány nyelvben lekopott a h..."
Ez téves, az onogurokról elsőként beszámoló bizánci forrásokban nem szerepel a h..
"Berenik Anna szerint egyébként Fehérvárt juthattak a királyi jegyző fülébe az efféle "pletykák", miután I. Béla 2-2 vént hívatott ide a tanácsba valamennyi faluból (Képes Krónika 95)."
Anonymus nem I., hanem III. Béla jegyzője volt; a gestájában pedig arra akart válaszolni, "miért hívják a Szkítia földjéről útnak indult népet az idegenek Hungárusoknak (saját nyelvükön pedig magyarnak)", s "miért maradt fenn ez az elnevezés mind a mai napig széles e világban". Ha megfeszül, se tud egyértelműbben fogalmazni..
Melyik kútfő ír "Stamm"-okról a hun-avaroknál vagy a magyaroknál? Véleményem szerint Pauler Gyula teljesen jogosan bírálta az indogermanista terminusok oktalan, szolgai követését...
A nemzetség jobbára nem politikai kategória; a hadviselést irányító, szállásterületeket kijelölő, nemzetségek egymás közti ügyeiben bíráskodó törzsfő tisztsége már igen. A hódoltatás után a törzsi kategóriát kell vagy szétrobbantani vagy beépíteni az új nomád birodalomba; mivel a nyelv és az önelnevezés egy idő múltán idomul az ezt uraló néphez, a régi név és nyelv feledésbe merül. Nochdazu, épp hasonló történt az K.-medencei onogur-avarok népével is..
"A múltkorjában alighanem kibeszéltük, hogy az onogurnak eredetileg nem volt 'hun' előtagja, azt csak a latin nyelvhasználat ragasztotta rá."
Én pont az ellenkezőjéről tudok, nevezetesen hogy néhány nyelvben lekopott a h...
"fogalma nem volt arról, honnan ered a magyarok idegen elnevezése"
Nem lehet, hogy vidéken hallotta valahol? :)
Berenik Anna szerint egyébként Fehérvárt juthattak a királyi jegyző fülébe az efféle "pletykák", miután I. Béla 2-2 vént hívatott ide a tanácsba valamennyi faluból (Képes Krónika 95).
"Éppen emiatt volna problémás, hogy maradhatot fenn a hun név vagy ezer, ill. Közép-Ázsiában ötszáz éves szünet után."
Fejtsd már ki bővebben, mert én nem látok ebben semmi nehézséget. Különféle állami keretek között (Türk, Hun-avar/Onogur Birodalom, Volgai-Bulgária, Kusán Birodalom stb.) fennmaradnak a hun nemzetségek, és néhány közülük önállósodik, megszervez néhány néptöredéket, aminek a neve például Kumánia lesz...
A Genezisbe való beágyazásról írtam, nem a kettő egybevetéséről. A bibliai hagyomány éppen valóban nem steppei, hanem közel-keleti, zsidó-arámi örökség, az én hitem szerint az isteni sugallat része.
Egy ízben világosan utal arra, milyen témákat énekelhettek meg a parasztok. Nem az onogur-avarok történetét..
"...némelyek azt mondják, hogy egészen Konstantinápolyig mentek ők, sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. Mégis én, mivel ezt a históriaíróknak egyetlen könyvében sem találtam, hanem csupán a parasztok hamis meséiből hallottam, azért jelen művembe nem akartam beleírni."
Pauler dolgozata a Századok 1879. évi folyamában (XIII. évf., 1. füz., 4. o.)