Nekem ez tűnik a legolcsóbb vállalható minőségű entalpia hőcserélős gépnek. Érdekelne kinek van tapasztalata. Más opció ebben az árkategóriában? A Mitsu, Midea stb gépeket kérlek ne említsétek, arról már van tapasztalat.
Azt mondták ebben a készülékben sosem lehet jegesedés.
Kellene egy igazán jó szakember, aki a készülék beállításában, karbantartásában profi. Rendszeresen kellene a gépkönyv szerint a hőcserélőt és a ventilátorokat tisztítani, de a beüzemelők csak azt mondják, nem kell azzal évente foglalkozni, van ahol már 5 éve megy és még meg sem nézték. Engem ez nem érdekel, ha én kérem, akkor legyen karbantartás. Nyáron volt 2 éves, kiszedték a hőcserélőt, tiszta volt, azért tiszta meleg vízzel leöblítettük. A ventilátorokat nem tisztítottuk, de szeretném ezt is megoldatni.
Ez kissé érthetetlen akkor is, ha hidegebb helyett melegebb van oda írva.
A bypass fumkcióra ekkor lehet szükség:
- nyári hűvös éjszakákon, amikor kint hidegebb van, mint bent
- fűtési szezon nagyon meleg óráiban, amikor kint melegebb van, mint bent (ritka, de előfordul)
- amikor odakint olyan marha hideg van, hogy megfagy a vízpára a hőcserélő kimenő ágába, olyankor a bypass segítségével (is) le lehet álliítani a további jegesedést és fel lehet olvasztani a jeget
Okosabb berendezéseknél a bypassnak nem csak két végállása van, hanem a vezérlés képes finomszabályozni a bypass lamella szögét, ezzel a trükkel képesek automatikusan mindig pont nulla fokon tartani a kimenő levegő-ág hőmérsékletét, tehát ott soha nem fordulhat elő jegesedés.
Bypass-al kapcsolatosan is lenne egy kérdésem. A gép gyári beállítás szerint akkor nyitja a bypass zsalut, ha bent 22 foknál melegebb van, kint pedig 10 foknál hűvösebb. Bent a lakásban fűtési szezonban 23 fokra van állítva a termosztát. Fűtési szezon elején és végén gyakori, hogy kint 10 foknál hűvösebb van, bent pedig ugye 22 foknál melegebb. Érdemes az alapbeállítás 22 fokát megnövelni?
A gép a garászban van, de BM2 típusú vezérlője a nappaliban. Gondolom e miatt a nappali hőmérsékletét tekinti belső hőmérsékletnek.
A délutáni, esti órákban több kondenzvíz keletkezhet a gépben. A kondenzvíz a szennyvíz csőbe folyik, ami a gép mögött a falban van elvezetve. Ez hallható zajokat produkál. Mit lehet ez ellen tenni?
Gondoltam kipróbálom, hogy a kondenzvizet a gép alatt egy vödörbe gyűjtöm. Nem tudom milyen hamar lenne tele.
Hát kint tényleg nem valószínű a 28% relatív páratartalom.
Télen tényleg két lehetőség lesz az ellen, ha a páratartalom lemegy 35-30% alá:
- egyik, hogy aktívan párásítasz, akár központilag a befúvó ágba építve (drága, kell neki áram, víz csatlakozás, csatorna csatlakozás, helyigénye is van).
- másik, hogy azt mondod, ennek az egésznek a kiinduló pontja mégis csak az volt, hogy szellőztetés nélkül párásodás és penészedés van. Ha túl száraz a ház, lejjebb kell venni a masinát. Lehetséges, hogy ebben az esetben valóban kicsit rosszabb lesz a CO2 de legalább a pára jobb lesz.
Én most kitettem a páraérzékelőt egy árnyékos helyre, idebent 30 % volt odakinn 28% és folyamatosan megy a szellőző 120 m3-en. Közben megy a főzés és miután visszahoztam már 47%-ot mutat.
"sok litert el is párolgatott naponta, de a hálókban ez nem érződött, hiába volt nyitva minden ajtó"
Ha a szellőző levegő a hálókból áramlik a nappali felé, akkor a nappaliban lévő párologtató igen nehezen tudja a hálókat is párásítani.
Nem szabályos (de hatásos) módszer a szellőzés intenzitásának csökkentése (ventilátorok lassítása): ilyenkor a levegő széndioxid szintje rosszabb lesz, de a páratartalom ettől is emelkedik. Aztán amikor elmúlnak a nehéz napok, akkor vissza lehet álli a normál üzemmódra.
Nálunk a nappaliban 23, hálókban 1-2 fokkal hűvösebb van. Sajnos az alacsony páratartalommal nem tudtam mit kezdeni a hálókban. 50 négyzetméterre javasolt párásító készülék működött előző télen a nappaliban, sok litert el is párolgatott naponta, de a hálókban ez nem érződött, hiába volt nyitva minden ajtó. Nem akarok sok készüléket üzemeltetni, lehet, hogy egy nagyobbat kell vennem.
Szóval, a puding próbája az evés, az entalpia nélküli szellőztető masina ugyan kitűnően teszi a dolgát, de a 21 fokos szoba hőmérséklet vékonynak bizonyul amikor a pára tartalom leesik 30 körüli % értékre. Nem akartam két milla fölött kihozni a rendszert, most vehetek párásító szerkentyűt, vagy felemelem a hőmérőt 23 fokra.
Egy érdekesség: nem tartom komolynak azokat az anemométereket, amelyeknél a gyártó szerint nulla a légsebesség tartomány alsó határa, hiszen tudtommal nem létezik olyan pörgettyű, ami megbízhatóan forog akár 0,0000001 m/s légáramnál is :) A műszer komolyságának egyik jellemzője, ha a gyártó őszintén bevallja, hogy bizonyos légsebesség alatt nem garantálja a megbízható mérést.
Tehát ha a légsebesség mérő mérési tartománya:
- 0-30 m/s = komolytalan gyártó, gyanús megbízhatóságú műszer
- 0,2-30 m/s = valószínűleg komoly gyártó, valószínűleg megbízható műszer
A N87-es anemométer is alkalmas a bejövő és az elszívott levegőmennyiség összehangolására. Pl megméred vele a légáramot a befújó gerincben (ahol az összes levegő egyben áramlik), majd átrakod a kimenő geicbe és addig tekered az elszívó ventilátor fordulatszámát, amíg a két légáram azonos nem lesz.
utóbbi lényege, hogy nem csak a hőt nyeri vissza, hanem a páratartalmat is, ami télen -elvben-jó, mert nem kell párologtatni, ha valakit zavar a téli alacsony kinti hőmérséklettel együtt járó alacsonyabb páratartalom....
a készüléket gyárilag kizárólag hrv-vel szerelik, és értékesítik.
Az erv-t külön meg kell vásárolni borsos áron (~250e)....