A mágnesek belső furata jóval nagyobb mint a tengely átmérője :)Külső átmérőjük meg passzos a körmök belső átmérőjéhez. Erre gondoltál Erbe? Elszigetelés?
Nagyon szép szerkezet! Gondolom, már sokan megcsodálták, élőben még nagyobb élmény lehet, mint így képen. És egy kérdés: A forgó és álló tárcsa között mekkora távolság van, hogy forgás közben ne érjenek össze?
Ezzel a nincs az a szel ami megmozditja dologgal azert ovatosan. Forgass be egy 1.5 meteres lapatot aramlassal parhuzamosra, 8-20 fokos pozitiv allasszoggel egy 2-3 meteres szelben. Csak aztan ne lepodj meg ha lejon a bor a kezedrol. Parszor le lett irva, hogy a sufni szelgepek egy fordulatszam/nyomatek/szelsebesseg munkapontra vannak optimalizalva. Emiatt ha nagy az indulasi nyomatekod (ertsd a nyomatekgorbeje a generatornak felette van a rotor nyomatekgorbejenek) a budos eletbe nem fog forogni.
A magas kV ertek ami miatt alkalmatlanok ezek a motorok generatoros felhasznalasban. Egy szelgep jo esetben parszaz fordulat per perc a maximum fordulatszama. Ugyanakkor a termelt energia tekinteteben a magas aramok a kerulendok, tehat az-az idealis ha magas a kapocsfeszultseg. Ez utobbi modellben nem jarhato, mert minden extra akucella suly. A masik, hogy ezen apro motorok igen pocsekok hatasfok tekinteteben. Csak az elindulasi teljesitmenyuk 7-20W kozott van. Ez meg egy 4-600W-os motornal is eleg necces.
Nem tudom érdekel-e valakit, de léteznek a repülőmodellezésben nagyon jó hatásfokú 3 fázisú motorok, állandómágneses forgórésszel. Többféle méretben, fordulatszámon elérhetők, és a kis méretthez viszonylag nagy teljesítmények tartoznak. Meg van adva a fordulatszámhoz tartozó feszültségérték is (kv), amivel könnyen lehet illeszteni, számolni, ha valaki generátor (dinamó) üzemben akarja ezeket használni. Természetesen mind neodim mágnessel, a lehető legkisebb légrésssel szerelt. A motorokban többféle tekercselés is megtalálható, általában a 12 tekercs pólus, és 14 forgó mágnes van körülötte, így egy fordulatra 3-4 pólusváltás esik fázisonként, tehát a kimenő freki többszöröse a fordulatszámnak.
Két dolgot fűznék hozzá: Én is próbálkoztam mosógép motorral, hogy az alacsony fordulatszámon működik-e a visszatöltés. Nem működött - lehet, hogy a fordulatszám nem volt megfelelő - de emellett brutálisan melegedett, ugyanis jó, ha 0.5-ös drótból meg van tekerve. Sajna nem erre találták ki. A másik, hogy a szeles haverom is próbálkozott aszinkron motort felmágnesezni. Pontosabban megfelelően leesztergálni a forgórészt és mágnesekkel (neodym) felragasztani. Meg is mutatta, de gyanús volt, hogy hozta magával a csőfogót is. Kellett is hozzá, ugyanis olyan bitang módon ragadt, hogy csak csőfogóval tudtuk megforgatni. Amikor megmozdult már "könnyen" ment, de hogy nincs az a szél, ami elindítja, az biztos.
Itt, a közelben 100 éve működik egy fél MW-os generátor (több is)
Igen egyszerű. A forgórész egy öntöttvas kerék, egyenként ráépített vasmagos tekercsekkel. A gerjesztésüket egyszerű szénkefés egyenáramú dinamóra bízták.
Az állórész szintén öntöttvas vázszerkezetre felépített, nyilván, lemezelt vasmagos tekercsek sora. Ha jól emlékszem 40 pólusú a rendszer.
Lényeg, hogy igen pontosan összeépíthető az egész, a légrések tizedmilliméter pontossággal állíthatók, stabil tengelyek és csapágyak, meg minden ami kell, hogy 100 év után is megbízható legyen.
A mágneses mező a tekercsen belül keletkezik. A mágnesnél meg a mágneses anyagon belül. A közönséges tekercs gerjesztve egy rúdmágnesnek felel meg. A hangszórómágnes pedig végtelen számú gerjesztett tekercs körberakva.
A mágneses erővonalak az anyagból kilépve a tér minden irányában a legrövidebb úton próbálnak záródni. A ferromágneses anyagok egyfajta rövidzárat képviselnek a mágneses erővonalak számára.
"Ez kell a tárcsagenerátorba is, csak ott ezeket kényelmesebb beszerelni." Ez tény, hogy az 5-6-szor annyi rezet és mágnest sokkal egyszerűbb a tárcsagenerátorba belepakolni. :-(
Köszönöm a sok segitséget, mert így el tudok igazodni a generátor témában. Elálltam a villanymotor felhasználásátol, mert: -ha nem tudom az eredeti tekercseket felhasználni, akkor villanymotort kell tekercselni, amihez nem értek. -nem csak a tekercselést nem vállalom, hanem ki sem tudom számolni a horonylépést vagy menetszámot. -nem bízom abban, hogy a forgórészre úgy fel tudom rakni a sík lapokkal határolt mágneseket, hogy ne nőjjön meg jelentősen a légrés az álló és forgórész között, ami remekül növeli a kör mágneses ellenállását. -ide is nagy méretü és jó fajta mágnes kell az előző mondat miatt. Réz tekercs is rendesen. Ez kell a tárcsagenerátorba is, csak ott ezeket kényelmesebb beszerelni. Na akkor a további kérdezősködésem a tárcsagenerátorról fog szólni.
"mi a különbség a tekercs, és a mágnes közt geometriailag."
A tekercs a vasban hozza létre az erővonalakat, ami igyekszik megkerülni a tekercset.
A mágnesben megvannak az erővonalak, amik igyekeznek átjutni a túlsó felére. Ezt megtehetik belül a lyukban, különösen, ha még vasat is találnak ott és megtehetik kívül. Egy stilizált rajz: ( :-) )
Egy gyürü alakú mágnesnél viszont az erővonalak nem csak kívülről kerülik meg a mágnest, hanem az ellenkező polaritású síkhoz a lyukon keresztűl is visszamehetnek
Jelen esetben eszükbe se jut visszamenni önkielégítő úton, mert " sorba vannak kapcsolva."
Na, mindenesetre érdekes, előkotrom a nagy marha ( a képen láthatónál nagyobb ) hangszórómágnesemet, már csak azt nem tudom, hogyan lessek erővonalakat....}}}
Pillanatnyilag az a meggyőződésem, hogy az eredeti tekercs pontosan ugyanúgy önkielégítő (lenne, de nem az), mint a hangszórómágnes.
Még töprengek rajta.
Tessék úgy nézni, hogy a körmös pólusok nincsenek a tengelyre biggyesztve.
Mi a különbség a tekerccsel gerjesztett, vagy a mágnessel gerjesztett között?
( egyelőre egy gyűrűről beszéljunk, de hóttmindegy, a "sorbakötött" mágnesek egyetlen mágnest alkotnak.)
Sokat lehet ezen a fórumon tanulni, és érdekes dologra rájönni.... szeretem olvasgatni. Na akkor az a mágneses kör a második ábrán: tökéletesen mutatja a valóságot, mert egy tekercsnél a tekercs belsejében keletkeznek az erővonalak, onnan egyik oldalon kilépve megkerülik a tekercset kívülről, és a másik oldalon vissza a tekercsbe. A mágnessel egy picit más a helyzet. Ott magában a mágnes anyagban keletkeznek az erővonalak, és a mágnes egy síkján kilépve, igyekeznek a a mágnes ellentétes polaritású síkjára visszajutni, és ott vissza a mágnesbe. Egy téglalap alakú mágnessel nincs is gond. Egy gyürü alakú mágnesnél viszont az erővonalak nem csak kívülről kerülik meg a mágnest, hanem az ellenkező polaritású síkhoz a lyukon keresztűl is visszamehetnek. (lásd hangszóró mágnes erővonal vezetése). Ha a tekercs helyére mágnest képzelek, akkor az erővonalaknak két út van: körbe az állórészen, és körbe a tengelyen. Szerencsére az erővonalakkal telítödik a tengely, és jut még belőlük a külső körre is. Működik a generátor, csak van egy kis veszteség. Szerintem így van. Tanúltam, mert ha valaki tőlem eddig megkérdezte volna, hogy betehet-e a tekercs helyett a mágnest, gondolkodás nélkűl rávágom, miért ne. Ma is azt mondanám, csak hozzátennék valamit.....
Különbség van a tekercs által a tengelyben, sőt ez esetben még a tengelyt megvastagító belső gyűrűben is létrehozott mágneses tér és a hangszórómágnesek saját mágnesességét elvezető tengely között. Külön örülnék neki, ha a hangszórómágnesekben is benne hagyták volna ezt a gyűrűt, aminek az volt a feladata, hogy a vékony, hamar telítődő tengely helyett átvigye a mágneses teret. De talán az már nem fért bele. Hacsak le nem esztergálták méretre. :-( A tengely vastagítása a te rajzodon is felismerhető.
Ja igen, az első ábrán az állórészből kiszedett forgórészen záródó erővonalak láthatók, de az előbb említett légrés-viszonyok miatt az állórész közbejöttével már nem úgy fognak záródni, hanem a második ábra szerint.
Ha ennél a légrés tízszerese távolságra van valamilyen ferromágnes anyag akkor annak a hatása elhanyagolható. Pl. 0,5mm-es légrés esetében, ha van egy horony a forgórészen a mágnestől 5mm-re akkor annak a hatása már nem mérvadó.
Pont emiatt nyitott vasmagos mágnesnek tekinthető a körmöspólusú forgórész, hiszen a körmök közti légrés sokkal nagyobb az állórész felé mérhető légrésnél.
Ha eszembe jut, lefotózok egy Zsiguli-forgórészt, elvileg hamar megtalálom.
Meg akkor a BMW-difit is, mert azt is ígértem....}}}
Így a jó vastag vasból készült tengely amennyi erővonalat csak bír, elvezetett a jóval nagyobb ellenállást jelentő légrés+állórésztől. Ennek ellenére a generátor még működött. :-(
Bátorkodnék ellenvetéssel élni.
A mágnesek "sorbakötve" ugyebár pont olyanok, mint a gerjesztőtekercs: vasmagos mágnes, a vasmag két végére biggyesztett körmös pólusokkal.
Az a helyzet, ha a tengely nem lenne benne mágnesesen folytonos, légmagos tekercshez jutnánk...
Ideollózom a Bakos "Járművillamosság" c. könyvéből a csúszógyűrűs körmöspólusú generátorokra vonatkozó lényeges ábrákat.
Itt látszik, hogy a gerjesztőtekercs egy É-D polaritású mágnes, benne a vas tengellyel.
Itt pedig látható, hogyan záródnak az erővonalak.
Tehát a tengely mágneses vezetőképességeszükséges kelléke az ilyenfajta generátornak.
Amit én sehogyse értek, hogy a szabályozhatóságot, amellyel az egész szélkerék-rendszert optimalizálni lehet ( mint később Te is írtad), miért hajították ki...:{{{
Csak gratulálni tudok a tárcsagenerátorok építőinek. A maguk helyén nagyon is megfelelnek. Lehet, hogy gyengébb a hatásfok, több drót kell, a mágnes is drága, de ez van. Az a fontos, hogy nyomja az áramot.
Nekem elég jó műhelyem van ahhoz, hogy merészebb elképzelésekkel próbálkozzak. De az még nem működik, úgyhogy semmi értelme!
Biztos voltam benne, hogy ezt fogod válaszolni. de mégsem hagyom magam.
Ugyanis ezeket a gépeket alaposan át kell alakítani, pl. elszedni az állórész lemezekből, vagy éppen hozzátenni, ami sufni módszerekkel nem szokott sikerülni.
A tekercselés esetében is igazad van, de minél több pólusra tekercselünk, annál nehezebb kivitelezni és erősen romlik a teljesítmény. (Csökken a fluxus)
Az ötven Hz.nek semmi értelme amúgy, ez igaz, csak mégis, általában ezen a frekvencián még kicsi a hiszterézis, jobb a gerjesztő áram kihasználtsága.
És csak azért ismételgetem rögeszmésen a találjuk ki a generátort, mert a szélgépeink teljesítménye alapjában is csapnivaló, nem kéne tovább rontani a generátorral.
És, hogy én miért nem csinálom?
Mert tudom mennyire nem egyszerű egy ilyen háztáji erőmű.
Jelentős tévedésben vagy. Még mikor működött a Magév, ott vettem használt 370 wattos 680 fordulatú motort. Még ma is működik a betonkeverőmön. MÉH telepen vettem kissé törött 750W 700 fordulatút, ami a csörlőmet hajtja. Nemrég láttam 18 KW 720 fordulatú motort, de az már túl nagy nekem. Nemrég mutattam be képet 48 hornyú üres vasmagról a 11756-os hozzászólásban. Azt így üresen vettem a MÉH telepen. Van valamivel kisebb is. Az aszinkron automata mosógépmotorok nagy részének is 48 hornyos az állórésze. A 36 hornyos állórészbe szabályos 3 fázisú tekercseléssel 50 Hz-en legkisebb fordulatra 6 póluspárral 500- >~470 fordulatig lehet levinni. A kínai generátor stílusában pedig akár 36 fázisú tekercselést is belerakhatunk 20 pólusú forgórésszel, ami 300 fordulatnál adja az 50 Hz-et. Hogy egy generátornak 50 Hz-et kellene előállítania, azt meg még soha senkitől sem hallottam. Autógenerátorok mennek 10000-15000 fordulattal, miközben van bennük 6-8 pólusú forgórész, ami 1000-2000 Hz-es frekvenciát eredményez. Az 50 Hz-nek akkor van jelentősége, ha közvetlen hálózatra akarunk visszatermelni.
"Meg kell tervezni, és meg is kell építeni azt a generátort, ami lassú fordulatnál is megfelelő teljesítményt nyújt!" Ebben igazad van, de bőven van olyan anyag, amit ehhez felhasználhatunk, nem kell mindent magunknak kitalálni és legyártani.
Én egy tárcsagenerátor Fan vagyok. Ja és több tárcsagenerátor tuajdonosa. A mostani, az általad áhított 22V-ot 80 fordulaton eléri. Cak tudod ennél a fordulatnál a szélben nincs számottevő energia, nem lehet terhelni.
Ha akkut akarsz tölteni 2x12db mágnessel (átm.40x10mm) és 3x3 tekerccsel (átm. 2,2-es huzal) meg tudod oldani. Ez kb. 60.000.-Ft.
Ja és a rotor. Nem tudom miből van a tiéd, de ez az egyik legfontosabb dolog. Kell hogy tudjon 4-500-at forogni 8-10 m/sec szélben. Amiket írtam mind tapasztalatból írtam.
Azt írod: "Akkor nézek egy 720 fordulatú motort" Na, ilyet nem találsz, mert a legtöbb kidobott motor 36 hornyos állórésszel készült és az csak 1000 fordulatra tekercselhető, legfeljebb. A generátornak meg illik legalább 50 Hz váltófeszt termelni, ott érzi jól magát. És mindig ez a baj.
Már írtam, de nem lett osztatlan siker: Meg kell tervezni, és meg is kell építeni azt a generátort, ami lassú fordulatnál is megfelelő teljesítményt nyújt!
Késő van, nem igazán figyeltem. A mágneses tér romlására még Neo mágneseknél sem kell 4-szeres romlással számolni. Jó fajta és nagy méretű mágnes 1,4T-jéből biztos megmarad a légrés és hosszú vasmagút után is az a gerjesztés, amit normál motorüzemre számolnak. 0,4-0,65T. Ez fölé még külső gerjesztésnél se célszerű menni, hiszen a vasmag melegedése elviszi az energiát. Igaz, a freki kisebb. 300 fordulaton jó gerjesztéssel-mágnesekkel 90 volt körüli üresjárati feszültségre számíthatsz. A tekercsek terhelhetősége ~10 A áramot enged. 700-800 wattot ki lehet belőle venni. Bár itt a kollégák legtöbbje csak ritkán számít 200 ford-nál többre. :-( Ott stimmel a 450-500W.
Elég jól passzol, amiket leírtál. Alapos számításokkal lehetne pontosítani, de legfeljebb néhány % az eltérés. Emiatt is hatékonyabb a gerjesztett forgórészes generátor, mert akármilyen erősek a mágnesek, az illesztések, beragasztás, ívelt légrés helyett "hézag"... Az eredeti forgórész vasa gerjesztve mindenhol az eredeti légréssel dolgozik, szükség esetén a gerjesztést akár telítésig is fel lehet vinni. Jó szabályzással állandóan optimumon lehet tartani a kivehető teljesítményt.
Üdv Erbe! Szerintem sok embernek elveszi a kedvét a szélerőmű építéstől egy jó tárcsagenerátor ára. Ezért nagyon szimpatikus a dolog, hogy villanymotorból csináljunk generátort. Jó lenne, ha a tekercsekhez se kellene hozzányúlni. Csak valami kapaszkodó kellene a kiinduláshoz. Mert én, mint gépész, most így gondolom: Kellene 300 ford/perc-re egy 200 w-os generátor. Na akkor nézek egy villanymotort, ami 720 ford/perc-et tud, és 220 voltos. Nekem majd csak 300 fordulat kell, ami lecsökkenti a teljesítményt generátor üzemmódban, ezért arányosan megnövelem a keresett teljesítményt, az így 480 watt lesz, és talán 90 volt váltó feszt fog leadni. Hogy ez sikerüljön, mágneseket kell beszerelnem a forgórészbe. Ennek következményét saccolni sem tudom, de itt most négyszeresnek veszem a mágneses tér romlását a motoréhoz képest. Így viszont egy kb 2000 wattos motort kell átalakítanom, ami várhatóan 22 volt váltót fog leadni. Ez nem túl biztató. Lehet hogy elég nagy butaságokat írtam. De jó lenne a fentieket pontosítani a roncstelepi turizás előtt.
Lehet olyan 17-20mm közötti a tengelyátmérő. Nagyobb generátorokban a csapágy 17-es, a Zapo generátora rendkívül kicsi. Igaz, hogy telítésbe viszi, de elég sok elmegy arra. Normál acél valahol 0,6T körül van.
