"... Ez egészen pontosan 2006-ban esett meg, amikor az Armadillo "Pixel" leszállóegysége volt az egyetlen gép, ami repült a Kupán és kis híján teljesítette az első szintet, leszálló berendezésének meghibásodásával azonban elszálltak Carmack reményei. Egy évvel később a szintidő állt a siker útjába, 7 másodperccel lépték túl. Az idén az Armadillo csapat végre sikeresen reptette járművét 50 méteres magasságba, innen némi lebegés után a gép automatikusan elnavigált a kijelölt leszállóállásig, ahol biztonságos landolást hajtott végre, majd megismételte a műveletet. "Három év próbálkozás után tudtuk, hogy képesek vagyunk rá, csak a megfelelő körülményekre van szükség" - nyilatkozott a diadalittas Carmack az ünneplés közepette. ..."
Northrop Grumman Lunar Lander Challange - első szint teljesítve.
nem csak űrturistáknak: "... Ennek megfelelően az anyagtudományi kutatásokban érdekelt, csúcstechnológiákat használó ipari vállalatok is fizethetnek egy-egy repülésért. Ekkor űrturista helyett egy mérőeszközt visznek néhány perces súlytalansági (pontosabban szólva mikrogravitációs) útra. Az itt nyert eredményeket kamatoztatva a megrendelő olyan anyagtudományi, műszaki ismeretekre tehet szert, amelyek bevétele megtéríti a drága kísérleti utazást."
Az Ares-I elsődleges feladata szerintem az ATK SRB gyártókapacitásának fenntartása volt az Ares-V megjelenéséig. Az eredeti terv szerint maximálisan STS elemeket használva gazdaságosan épült volna meg a Shuttle-hoz használt négyszegmenses SRB-vel az első fokozatban és egy erősen átalakított SSME vel a második fokozatban.
Nos a késen azóta csak a nyelet meg a pengét cserélték ki...
A bonyolult, nehezen gyártható 220t tolóerejű SSME helyett beépítendő egyszerűbb, de csak 127t toloerejű J-2X hajtómű erősebb első fokozatot követelt. Ez az ötszegmenses SRB lett ami a jelenlegi problémák fő forrása. Az indításkor esetlegesen fellépő ugrásnál sokkal komolyabb probléma a soha nem látott méretű gyorsítórakéta vibrációja aminek a megoldása a rakéta üres tömegét és/vagy bonyolultságát növelte, továbbá hasonlóan hatott az Orionra is, aminek viszont a kisebb hordozóteljesítmény miatt éppen tömegcsökkentésre lenne szüksége. A dominó elérte az Ares-V-öt is ami mára már gyakorlatilag egy teljesen új konstrukció.
Az eredetileg kitűzött cél az volt hogy a meglevő infrastruktúrával és hordozórakéta elemekkel váltsák a Shuttle-t. A változtatásokkal viszont eljutottak oda, hogy gyakorlatilag két 90-95%-ban új rakétához az űrközpont nagy részét át kell építeni, temészetesen ennek a költségvonzataival együtt, minden előre számított költségvetésből és határidőből kifutva.Ez persze nem szokatlan egy új fejlesztésnél...
Ekkor 2006-ban lépett színre a Direct javaslat ami a visszatérést jelentette az STS alapokhoz és nem igényelte az űrközpont radikális újjáépítését, ezért 1/3-al olcsóbbnak jósolták támogatói, cserébe a Holdkomp tömege valamelyest csökkent.
A későbbi 2007-es Direct 2.0 javaslat már tartotta a Holdkomp tömegét, viszont LEO-n végzett üzemanyagáttöltést igényelt.
Az Ares és a Direct hívei jelenleg kb. az anyázás stádiumában vannak.
A Direct melletti további létező lehetőség az Ares-I kiváltása a létező Delta-IVH módosított változatával. Ez a lehető legolcsóbb megoldás az Orion felvitelére és a teljesítménytartaléka is jó. Egyetlen hátránya, hogy nem igényli a Shuttle-ra épülő gyártókapacitás fenntartását ami nem tenne jót az Ares-V-nek.
Ebbe a helyzetbe jött be a Shuttle esetleges kiterjesztése 2015-ig. Ez jelenleg ott tart hogy az immár jóváhagyott és 2,6 Mrd-al megtoldott 2009-es NASA költségvetés egyik kitétele,hogy minden a Shuttle leállítására irányuló műveletet fel kell függeszteni további döntésig.
Az új elnöktöl függ, hogy mi lesz, de az már szinte biztos, hogy akárki is lesz az, az Ares programot felül fogják vizsgálni.
Ez az Ares project minden eresztékében recseg. Gyenge a várható teljesítmény, túlsúlyt kéne lefaragni, jelentős vibrációval számolnak a szimulációk alapján, és most jött ez a start utáni belengés az indítóállványba... Ennyi az összes? A NASA hivatalosan optimista, hogy megoldanak mindent, de szerintem érik ennek a projectnek a lefújása is, mint anno X-33 halmozódó technikai problémái után is.
És ha már X-33... Ismeritek ezt? http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/x-33/menu_time.htm Egy izgalmas project lépései időrendben és a "halála".
Az Ares kapcsán nekem az a gyanús, hogy ha ennyire alulméretezett a teljesítmény, és minden kilóért harc folyik, akkor nincs semmi teljesítménytartalék azokhoz a későbbi küldetésekhez, amiket ma igazán még meg sem terveztek. Az már csak zárójeles megjegyzés, hogy egy mérnök ismerősöm viccesen azt mondta egyszer, hogy ami jó és erős, az valamennyire szép is. Az Ares-I viszont a béna hurkapálca alakjával inkább szánalmas, mint erőt sugárzó. Az Energia rakétának anno már az alakjából is érződött a teljesítmény. Tudom, nem a látszat számít, de ez az Ares-I.... :(
A másik probléma szerint az, hogy az USA valami 30-35 éve nem tervezett új hordozórendszert, a mai mérnökgeneráció tapasztalatlan, megszakadt az űrkutatás, mint fejlődés folyamata és nehéz újra felpörögni. Az Apollot, Shuttlet kifejlesztő mérnökcsapat lassan már kihalt, vagy szociális otthonokban protézist tisztogat, a maiak pedig csak a Shuttle csiszolgatásán tanultak valami karbantartósdit, ami most hirtelen kevésnek bizonyul a kreatív mérnöki munka idején. Megjegyzem, hasonló gondok az oroszoknál is lehetnek az ugyancsak halódó Angara kapcsán.
Ha én jól sejtem, akkor rosszul értetted. Arról van szó, hogy néhány "kritikus" betámadta a NASA-t, és világgá kürtölte, hogy a komputer szimulációk során az derült ki, hogy a rakéta esetleg a startkor nem stabilan emelkedik, hanem "oldalra ugrik" (nem is értem igazán a kifejezést, de az angolban a jump-ot használják, pedig talán inkább a "kitör" lenne a helyes), azaz megjelenik a "liftoff drift" jelenség és emiatt felszállás közben nekimehet az indítótoronynak. Szerintük a probléma megoldása dollártízmilliókba kerülhet, vagy majd az üzemeltetés során a torony karbantartása kerül majd irdatlan pénzekbe.
VISZONT: a NASA illetékesei hevesen tagadják, hogy ez így lenne, vagy komoly pénzekbe kerülne a probléma megoldása.
Nekem egyenlőre inkább bulvár íze van a dolognak (ne adj Isten politikai indíték is lehet: néhány jól fizetett újságíró elkezdi itt-ott támadni az új űrhajót, amitől az embereknek rossz szájíze lesz és akkor már nem nehéz kurtítgatni a közvélemény kegyét vesztett programot).
Jól értem ? Az Ares a fellövés során driftelni fog és ez komoly gondot okoz ? Na még a végén a próbastartot sem érem meg, nemhogy az újabb holdrepüléseket :-((
Fejből írom, utánna kéne nézni, de a Challenger katasztrófa utáni többéves szünet alatt (talán 1988-ban?) gyors egymásutánban két vagy három hagyományos amerikai hordozórakéta is felrobbant (Titan?), így nem lehetett azért annyira egyértelmű felismerés a Challenger után, hogy a rizikós Shuttle helyett a bombabiztos rakétákat kell választani...
"Mert a shuttle már egy 30 éves konstrukció, ráadásul a tervezési alapelvei 40 évvel ezelőttiek, nem csoda, hogy az újabb technikák olcsóbbak és ma már egy Delta, vagy Atlas (esetleg Ariane) olcsóbban visz fel egy műholdat ..."
Teljesen egyetértek, ma már szinte nano-műholdak képesek ellátni azt a funkciót, amiért 30 éve egy többszázkilós cuccot kellett felküldeni. Amikor az Ariane-V párosával tudja felvinni a műholdakat, akkor tényleg kár űrhajósokat hónapokon keresztül kiképezni a küldetésre, és a méregdrága Shuttle-t használni.
Érdekes viszont, hogy az USA Delta és Atlas rakétái miért ennyire versenyképetelenek a nemzetközi piacon árban és indítási megbízhatóságban (sok a halasztás, csúszás) egyaránt? Ha a NASA és a hadsereg türelmes megrendelései nem lennének, már nem volnának sehol. Lehet, hogy az Shuttle sem annyira drága valójában, csak az USA - NASA - Boeing + beszállítók árképzése mellett válik ennyire azzá....?
"A Challanger baleset után nem nagyon indítottak műholdat shuttle-ról"
A leghíresebb szondák pedig ezután indultak: Hubble, Magellan, Galileo, Chandra, Compton. Azaz az egész rendszer megkérdőjeleződésével vitatkoznék. Maximum gazdasági megkérdőjeleződéséről van szó, technikairól viszont nem gondolnám.
" A műhold javítások/visszahozások is kezdtek sokkal ritkábban előfordulni, mint az első öt évben"
Mert a shuttle már egy 30 éves konstrukció, ráadásul a tervezési alapelvei 40 évvel ezelőttiek, nem csoda, hogy az újabb technikák olcsóbbak és ma már egy Delta, vagy Atlas (esetleg Ariane) olcsóbban visz fel egy műholdat és egy műhold pályára állítása tokkal vonóval is olcsóbb, mint a shuttle 4-500 millió dolláros utankénti költsége (azaz itt is érvényes a fogyasztói társadalom elve: olcsóbb újat készíteni, mint megjavítani:(
van ott más érdekes is, pl a "nuclear fission" rovat, ahol az a bizonyos Toshiba minireaktor szerepel, meg szept. 12.-nél a NASA holdfelszini reaktora is izgi
A COTS programban egyik támogatottja az Orbital Sciences fejleszti a Cygnus teherszállítót. Ennek a műszaki egysége önállóan is működőképes, hasonlóan a Progresszhez ami az ISS Pirsz modulját szállította és ami az MRM-2 modult is szállítja majd. A követelmény az ISS-hez olyan 250-400m/s.
Érdekes módon nem csak a Centaur fokozat felvitelét törölték, hanem az IUS-nek nevezettet is, ami pedig egy szilárd hajtóműves fokozat volt és sok mindent szerintem biztonságosan tudott felvinni. Mert hogy a C.fokozatban a lötyögő LOX és LH veszélyes volt, azt megértem.Bár ezt tudhatták előre is. Amúgy az ami nagykövetség szerintem biztonságos volt, nem hiszem, hogy valaki is figyelte,sosem zaklattak emiatt,pedig távozáskor gyakran a hátam mögé néztem. Még magyar nyelvű kiadványokat is osztogattak, igaz nem voltunk sokan.Ha jól emlékszem a Cseke László volt a magyar hang, azt nem lehetett nem felismerni.
A Challanger baleset után nem nagyon indítottak műholdat shuttle-ról, ezzel megkérdőjelezve az egész rendszert. Ezek után már csak űrállomás építésre kezdték használni, amire felesleges. A műhold javítások/visszahozások is kezdtek sokkal ritkábban előfordulni, mint az első öt évben.
Nagyon hiányzott (még most is) a képből a "tug", amivel LEO feletti pályákról lehetett volna műholdakat lejjebb hozni javításra/visszahozásra, esetleg embert felvinni a műholdhoz javítani. Ezt a tug-ot is a shuttle cipelgette volna le/föl.
Nem is tudom, hogy a magán szektorban van-e most ilyen kezdeményezés, ami spacetug-ot fejlesztene, mert ez egy nagyon hasznos szegmense lenne a Föld környéki űraktivitásoknak. Mondjuk nem kevés delta V-t kellene tudnia, de ha nem emberes, akkor ionhajtóművel rendelkezhetne, időkorlát nélkül dolgozhatna.
A Freedom űrállomásra fordítható keretet a kongresszus nyírbálta folyamatosan. A Challenger katasztrófa utáni csökkentések pl. a kettős rácsszerkezetet vitték el.
A működésképtelenség határára végül a Bush adminisztráció jutatta a Freedom-ot 1991-ben. Ekkor vonták be az oroszokat és lett ISS a dologból.
A lefaragások hagyományát serényen folytatták a későbbi adminisztrációk is.
A vicc az, hogy a folyamatos költségcsökkentések miatt szükségessé váló áttervezések további kb. 10 milliárd dollárt emésztettek fel...
Katasztrófák voltak korábban is, az Apollo-1 után is ment tovább a project. A Challenger felrobbanása tényleg irányváltást hozott, de ez részben látszólagos, és csak időben egybeesett a hidegháború végével és az űrfegyverkezés nameg az akkori presztízs űrverseny leállásával. Szerintem a NASA a Challenger előtt is érzékelhette már, hogy a Shuttle rendkívül érzékeny és költséges buli, viszont az akkor még ellenfél szovjetek addig jól haladó űrállomásprogramjai miatt nem engedhették meg a visszalépést a Soyuz-kategóriás rakétákhoz. Az akkori sajtóból simán látszott, hogy ők baromi büszkék voltak a technikailag továbblépésnek nevezett rendszerükre.
Ha a "pénzügyi válság" és az "terror elleni háború" valamelyike nem tud rövidesen befejeződni viszonylag könnyen, akkor nem sok sanszot látok az USA komolyabb űrkutatásának a közeli jövőben, és szerintem ekkor a Shuttle is leáll.
Amúgy bátor fickó lehettél, hogy a 70-es évek elején az USA nagykövetségre jártál rendszeresen mozizni. A tiltott Szabad Európa Rádió hangalámondásával? :) Furcsa sztori. Nem kerültél a "hivatalos szervek" látókörébe ezzel?
Én az Apollo repülések idején az USA nagykövetségre jártam, mert kiszúrtam, hogy egy , a térről nyíló kis helyiségben filmeket vetítettek a kb. 1 hónappal azelőtti repülésről, a SZER bemondóinak a hangalámondásával. Ma meg idehaza az íróasztalomon nézem az űrrepcsi fellövését. Amúgy az oroszok elkezdtek sírni, hogy nincs pénz Szojuzokra.Na ebből lesz majd baj, mert biztos több pénzt akarnak majd, ami az amik meg nem akarnak majd kifizetni.Úgyhogy a sutlék szerintem jóval tovább fognak majd repülni, mint a tervezett 2010-es leállítás.
"De sajnos éppen ott, a Shuttle indulásakor ért véget mindenféle lendület."
Nem a Shuttle indításakor, hanem, öt évvel később a Challenger katasztrófája után. Arra az évre (1986) már 15 feletti startot terveztek, a következő évben gyártották volna le a shuttle-flotta új egységét és 20 feletti starttal számoltak. Az ISS-t (akkori nevén Columbia) 1992-re, Amerika felfedezésének 500. évfordulójára tervezték készre felépíteni. A Mars-utazás 2003 és 2006 közöttre volt beállítva.
1986 és 88 között jöttek rá a NASA-nál, hogy ugyanannyi pénzt kapnak, ha nem valósítanak meg semmit, csak tanulmányokat írnak.
Anno édesapám a 70-es végén műszerbeszerzések kapcsán sokat járt "nyugatra", és hozott haza repüléssel, űrhajózással kapcsolatos újságokat, könyveket. Ezek akkor a még viszonylag friss emlék Hold-program, a nemrég végetért Skylab, és az éppen induló Shuttle hurráoptimizmusának a szellemében íródtak, és a 90-es évek végére olyanokat jósoltak, hogy "első szülés a világűrben", "állandó bázis a Holdon", 2000-re pedig Marsra szállás volt a terv. De sajnos éppen ott, a Shuttle indulásakor ért véget mindenféle lendület.
Én attól félek, hogy ha ezt visszaolvassuk 2025-ben, akkor optimistának fog tűnni. 1975 óta minden évben minden várakozást lefelé korrigáltunk.
Nagyon benne van a kalapban, hogy 2025-re se ISS, se Szojuz, se semmilyen más emberes űreszköz nem lesz, a emberiég visszasüllyed az 1958 és 61 közötti műholdas korszakába.
- Jack! Adj már egy jack-dugót! - Nem megy, ha elveszem innen az ujjam a burkolatról, kimegy a zoxigén! - Bocs. Szerjózsa! Adj már egy százas szöget! - Nem megy, éppen a Zelektron-zoxigéngenerátort javítom rágógumival, mert ha Jack elveszi onnan a zujját, és nincs utánpótlás zoxigén... - Bocs.
2025 tavaszán egy NASA sajtótájékoztatón:
- És sajnálattal kell bejelentenem, hogy jelenleg nem részletezett technikai okok miatt az Ares-I első próbaindítását további másfél évvel kell elhalasztanunk, de....
2025 tavaszán a SpaceX sajtótájékoztatóján:
- sajnos ismét csak majdnem sikerült az indítás, az új Falcon-XIX már tényleg istenbizony majdnem elérte az orbitális pályát. Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy 2008 tavaszán már volt egy sikeres indításunk. Tudom, régen volt, de higyjék el, hogy legközelebb már....
2025 tavaszán a Gyurcsány-I fedélzetén:
- Üdvözlöm a Budapest TV minden kedves hallgatóját innen a világűrből, itt Anettka beszél, az első magyar zűrhajós Farkasberci óta... A simonyi nem számít, ő nem magyar, mert lelépett.
2025 tavaszán egy kínai űrhajós a Holdon átkiabál az indiainak: - Hé Csandra,nincs egy harapófogótok? - mire CS: kölcsönadtam Szerjózsáéknak. - mire SZ.:Várjál még egy kicsit,mert segítek Jacknek...
