Nagyon köszönöm a rengeteg tanácsot. Remek hogy vannak emberek akik tudnak és akarnak is segíteni ebben a számomra teljesen homályos, zsákutcákkal teli világba.
Ahogy keresgettem sátras utánfutók terén, azt tapasztaltam hogy egyszerűen Magyarországon nem forgalmaznak mai gyártásúakat. Ha itthon akarsz venni, azok a régi NDK, vagy CCCP-s típusok. Persze külföldön vannak szuper cuccok, de azok kb. 10000 Euróba kerülnek. Hasonló kategóriában. Ehhez hasonlítva a Camptourist beruházási árát(tudom hogy régi marad), azt kell mondanom hogy bagatel. Ha nem jön be a dolog-amit elképzelhetetlennek tartok-akkor sem bukok rajta 3 milliót.
A hétvégén kinyitjuk a megvételre szánt darabot. Majd beszámolok mit találtam a tető alatt. Biztos vagyok benne hogy ezer kérdésem lesz.
Ha a sátorponyva penészes, vagy már felszáradt penészfolt van rajta, akkor menthetetlen (a német internetes áruházban még lehet vásárolni raktári készletű ponyvát, de az több százezer forintnak megfelelő árba van). Itthon varrnak ponyvát, de az is többszöröse egy használt utánfutó árának.
A ponyva másik kevésbé durva ellensége a nap. A CT 5-3-as gyárilag félsötét barna és bézs színkombinációjú. Ha a barna már világos (a varrásnál belül látszik az eredeti szín), akkor a sátor sokat volt napon, ami kicsit csökkenti a szilárdságát.
Az eredeti gázpalack -> kuka. Már sehol sem töltik fel EU-s és magyar előírások miatt (nyomáspróba bélyeg hiánya miatt). Közel annyiba kerül újra minősíttetni, mint egy mai új palack ára.
A futómű kerék alkatrészei Trabant alkatrészek, azokat ilyen retró boltokban meg lehet vásárolni, ha kell. Az eredeti diagonál gumi ma már kuka (kb. 6000 körüli áron lehet kapni mai gyártású nem diagonál gumikat rá). A többivel nem kell foglalkozni, az NDK-sok egykorron erősen túlméretezett alvázat tettek alá, nem megy tönkre (a lengéscsillapítókat azért meg kell nézetni, de új ára sem ördöngös).
Impregnálni nem kell (mellesleg a hatalmas felület impregnálása sokba kerül), mert a vászon hihetetlen jó tulajdonságai miatt száraz időben szellőzik (jobban, mint a mai modern sátoranyagok), ha megázik a rostok megduzzadnak és lezárnak a beázás elől. Ha nincs tetőponyva, fontos hogy ki legyen feszítve a sátor, mert akkor jórészt lepereg (lefolyik) róla a víz.
A sátor fölé kifeszített könnyű műanyag ponyva (4x5, vagy 4x6 m-es) az esőtől (nem kevésbé fontos módon a gyantás levelektől és madárürüléktől is) megvédi.
A jelenlegi eladási árhoz hozzá kell venni:
- kb. 60 eFt üzembe helyezési, vizsgáztatási, átírási és biztosítási költséget,
- védőponyva, új gázpalack gázcsővel, nyomáscsökkentővel, cövekpótlással (alumínium gyári cövekek ritkán vannak meg szükséges számban),két új gumi kb. 40 eFt.
- vízelnyelős padlóponyva az elősátorba, ha nem akartok eső esetén az elősátorban vízben tocsogni kb. 10 eFt.
Ha az előzőek nem riasztottak vissza, akkor egy új, szép világ nyílik meg számotokra a sátras utánfutók egyedi világában. A sátrakhoz képest sokkal nagyobb és komfortosabb kempingezést ad, nagy tároló terekkel, kényelmes - nem földön fekvő - ágyakkal, mini, de szinte komplett konyhával.
Amikor 2014-ben egy csendes, szép görög kempingben késő délután megérkezve megszálltunk, elsőnek a sátrat kinyitva és a cövekeket még szinte le sem verve trópusi esőt kaptunk a nyakunkba. Beesteledett és egész éjjel zuhogott.Teljesen átnedvesedett a még ki sem feszített sátor, de bent minden száraz maradt. Másnap reggel kisütött a nap (levertem a maradék 12 cöveket és délután már tök száraz volt a sátor. Az ottaniak és több külföldi odajött megnézni, mert ilyen nagy utánfutós sátrat még nem láttak. Ezek után 3 hét csodás nyaralás volt a Camptourist-tal.
1988 évjárat, még egy év műszaki érvényességgel rendelkezik.
3 éve vásároltam az első tulajdonostól, aki a nála eltöltött időszak második felében már csak a garázsban tartotta, és csak a kertben nyitotta ki, szellőztetés céljából. Magyar nyelvű kezelési útmutató és az eredeti számlája is megvan! Én még az eredeti diagonál gumiabroncsokkal vásároltam.
Nagy élvezettel olvasom építő hozzászólásaitokat. Ezért kérdezek tőletek. Én is szert szeretnék tenni egy ct 5-3-ra. Egy kollégámé. Fő kérdésem az lenne hogy mit várhatok a masina sátor részétől? Létezik az hogy 30 év után még teljesen használható állapotban kapom meg? Nem szakad mint a apapír? Még nem állítottam fel, csak kinyitottam. Nem penészes, vagy büdös. Alkatrészek megvannak.
Továbbá szeretnék érdeklődni hogy mit érhet meg egy ilyen cucc? Nem állt szabadban, de az idő azért imitt-amott csak látszik rajta. Például a gumik már repedezettek, sztem a műszakin nem megy már át. Elektronikával szokott valami gebasz lenni ilyen időtávlatban? Az NDK-s cuccoknak nem feltétlenül volt erőssége az elektronika.
Ja, 100EFt az irányár, ideiglenesen forgalomból kivonva.
Igazából a futó közepén van egy nagy halom ( kb. 40-50 cm-es) "torony" 30-as tojástartókból, erre van rátéve a túllógatott ponyva. Remélem nen lesz gondunk vele.
Ha nincs garázs, érdemes úgy letakarni, hogy a "ponyvagarázs" megóvja a csapadéktól, de ugyanakkor szellős legyen, hogy a ponyva alatt a párás levegő (pl ködös napokon és utána) ne dunsztolják. Érdemes építeni akár a futóra pl a sarkain lévő csövekhez fogatva, vagy saját lábon álló -a futónál magasabb és hosszabb- vázat a ponyvának, ami elöl és hátul túllógatott, de nem zárt!
Régen jelentkeztem, de ugye közeledik a tavasz és mi már nézegetjük a kempingeket. 😊
Azt szeretném kérdezni Camptourist tulajdonos társaimtól, hogy ki, hol és hogyan tudja télen tárolni a sátrasát.
Nekünk sajnos nincs nagyon helyünk, így az udvar egy kis szegletében áll szépen letakarva, még a kereke sem látszik nagyon ki. ( régi, impregnált sátorhuzat van rajta+ takarófólia)Viszont mivel tavaly vettük, így nem nagyon van tapadztalatunk, hogy mivel nem garázsban áll, tud-e esetleg nedvesedni? Picit aggódom miatta, mivel életünk egyik legjobb nyaralását éltük át vele, a saját kis sátrasunkkal. Igaz pont akkor és ott tombolt 2016 legnagyobb vihara, de így is remek volt.
Szeretettel és köszönettel várom a válaszokat és ötleteket!
A gomba fonalai "felzabálják" a vászon anyagát, szilárdsága kataszrófálisan lecsökken. Van egy természetes anyag, ami könnyen beszerezhető.
A teafaolaj.
Én nyár végén, összecsukás-hajtogatás előtt, a fa fekvőlapra 4-5 papírzsebkendőt tettem, azokra rácsöpögtatetem egy üveg (25 ml) teafaolajat, majd egy darabka flottír törülközőt a papírzsebkendőkre rátéve hajtottam rá a sátorponyvát. A teafaolaj lassan párolog, bennreked az utánfutóba, és minden gombafélét (ha van benne) a gőze megöl! Ez az anyag a természet legerősebb gomba és baktérium ölő szere. Tavasz végén felnyitva a tetőt, enyhén csípős, átható illat áradt a sátorból, ami egy nap alatt elpárolog, eltűnik. A hatása miatt ha esetleg nem tökéletesen száradt ki a sátor, akkor sem lesz gond.
Vettem egy nagy (legnagyobb,talán 5x6 m) takaróponyvát és azzal takarom mindíg. Ha esik,ha fúj,ha nem esik,ha nem fúj... Kicsit vissza kell hajtani a hosszából,de megéri feltenni.Itt kiveséztük már többször,hogy falevél,madárs**r ellen is jó. Én a ponyva és a sátor közé félig töltött ásványvizes palackokat rakok,ezzel eltartja kicsit a ponyvát és ha van akkor alászalad a szél.
Kellően le lehet engedni a két oldalán,és akár a törölközőt is kiterítheted,nem lesz vizes. Bringa,játék elfér alatta,meg miegymás. Az ablakos részen csak az ablak felső vonaláig engedem,a többi hátul a vonóhorog felé lelóg ameddig akar. Minél jobban,annál nagyobb a spájz! :)
Nálam így nézett ki! Nem volt semmi gondom vele. Kicsit megturbóztam ugyan az elősátor tartását 5 db saját készítésű,állítható csővel,amivel rá tudtam feszíteni a sátorlapot..
A sátornál az előtetőd nem volt rendesen kifeszítve. Ennek oka a nem a legpraktikusabb feszítő zsinór beállítás.
Alapelv: Akkor tudod rendesen kifeszíteni a sátrat, ha a feszítő zsinór vonalát meghosszabbítva a sátor túloldalán ugyanilyen irányban is van feszítő zsinór.
Legegyszerűbben a "téglalap" feszítéssel oldható meg. Ha a vörös nyíl szerin feszíted meg, akkor a sárga nyilak jelzik azt, hogy milyen irányban hatnak a feszítő erők. Nagyobb szélben sem fog megmozdulni.
Az 5-ös jelzésű középső tartó oldalirányban nem tud elmozdulni az 1-2 feszítő kötelek miatt, így az előtető felveszi a kifeszített a sátortető alakot. A vörös nyíl szerinti feszítést hátul is megismételném, így az egész tető szépen kifeszül.
Igen, gondoltam, hogy a legtöbbeteknek evidens a legtöbb dolog, amire én most először csodálkoztam rá.
Gondolhatod, hogy naponta hányszor néztük meg az időjárást indulás előtt... de az a durva, hogy semmi komoly dolgot nem jósoltak. A szórványos csapadék volt a legrosszabb előrejelzés.
A fedett fürdőbe direkt nem mentünk... hihetetlen tömeg volt a szabadtéri strandon is előtte, és gondolom az a sok ember mind bezsúfolódott a rossz idő alatt. Ki nem állhatom az ekkora nyüzsgést.
Az én családom is pelenkás korom óta kempingezik és ma már el sem tudom képzelni máshogy a nyaralást. Mondjuk az nem nagy titok ,hogy rossz időben kár elmenni vagy ha mégis akkor szerintem a legkirályabb uticélok közé tartoznak a termál kempingek.
Gyerekkorom meghatározó nyaraló helye Berekfürdő. Egyben van a kemping a stranddal, vannak pályák és egy horgásztó ami tele van guppikkal, lehet őket fogdosni hálóval meg azt hiszem afrikai harcsák is l(azt nem hálóval :) )
Minden esetre nem rossz feeling szakadó esőben egy matraccal a fejed fölött fődögélni.
Ha hideg van szerintem a termál egy jó megoldás.
Hasonló kemping van még(egybe van nyitva a strandal) Tiszakécskén ,Kerekdombon, Cserkeszőlőn. Mi ezeket előszeretettel látogatjuk.
Némileg megkésve, de úgy érzem, tartozom első sátras nyaralásunk beszámolójával... A késői bejegyzés miatt sejthető, hogy nem a várakozásoknak megfelelően alakult... :-( Talán ez miatt is nem készült túl sok kép... Sok tanulsággal szolgált önmagában is, de nagyon kíváncsi leszek majd tanácsaitokra is. Jó hosszú lesz, mert kicsit naplószerűen írom az eseményeket, előre is bocsánat érte. Pár hibát elkövettünk szerintem, előkészületben és közben is, a körülmények sem voltak ideálisak, de talán a család sem érett meg idén még erre....
Pár próbaállítás, és némi udvaron való próbatáborozás után augusztus első felében közeledett a pakolás. Már rossz ómen volt, hogy a végső szellőztetéskor óvatlanul magára hagytuk a kutyát az udvaron a matracokkal... Az egyiket cafatokra is tépte, mire eszméltünk... Az első két agyvérzés, majd lecsillapodás után szerencsére sikerült pótolni egy régi szivacsmatrac méretre vágásával...
Családunk, két felnőtt, és 3 kisfiú(2,4 és 6 évesek) cuccát kellett berakodni egy G-Astrába és a CT6-2W-be. Én meg voltam győződve, hogy sima ügy... Tévedtem... A székek, a plusz asztal, a hűtőtáska, a strandfelszerelés, ágynemű, váltás ágynemű, stb, nagyon gyorsan töltötték a rendelkezésre álló teret... A személyes csomagok valószerűtlenül nagy kupacban álltak még a nappaliban, miközben a kocsi plafonig, az utánfutó szintén dugig, alig csukhatóra pakolva... Fejvakargatás után gyors kör a rokonságban tetőboxért... persze nem sikerült szerezni az utolsó napon már.... Maradt a jó öreg NDK-s módszer: az utánfutó tetejére szíjaztunk egy bőröndöt, és a babakocsit..... De mintha ennek a keretnek ez is az eredeti funkciója lett volna... ? Így indultunk... A kelet és nyugat jól álltak egymásnak.
Ebéd után végső bepakolás, szerelékellenőrzés, majd nyugis, bő 2 órás mellékutas autókázással, értük el a célt, Sárvárt. A Vadkert Major nevű létesítményben terveztük felverni a tábort, ahol két éve egy jól sikerült tavaszi pihenést töltöttünk, igaz akkor szálláson. A kellemes emlékektől vezérelve határoztuk el a visszatérést. Az utánfutó nagyon szépen jött a kocsi mögött. A mérsékeltebb gyorsuláson kívül csak a fékezéskor működésbe lépő fék kattanása volt az egyetlen jele a vontatmánynak. Semmi egyéb zaj, billegés, vagy rángatás nem volt érzékelhető. Nagyon meg voltam/vagyok elégedve vele. Délután 4 elmúlt, mire bejelentkezés után a sátorhely kiválasztására került a sor... Nem volt nehéz, egy-két lakóautó kivételével teljesen szabad volt a hatalmas terület. Már ekkor nem tetszett, hogy a fű nincs lenyírva, bokán felül ért.... De a gyerekek legalább szépen elvadászgattak benne szöcskére, míg mi nekiláttunk kinyitni a sátrat... Tájolás, szintezés, állítás, cövek, kötél, cövek, kötél, cövek kötél.... Másfél óra alatt állt a fősátor, előtető, minden cövek leverve, kötelek kifeszítve.... de még vízálló ponyva nélkül... Eddig eljutva olyan éhes volt mindenki, hogy felfüggesztettük a táborverést, és inkább elkezdtük bepakolni a csomagokat és nekiültünk vacsorázni... A plusz ponyvát a jó időokán már másnapra halasztottuk, kellett készülődni a lefelkvéshez a kicsikkel... A csomagok gyors sátorba pakolásának meg is lett az eredménye: mindent percekig keresgéltünk, átpakoltunk, majd a következő szükséges ruha, vagy egyéb dolognál kezdődött elölről... Végül csak elcsendesedett az aprónép, és jólesően kortyolgattam a söröm a sátor előtt a fogyó világosságban...
Első napi tapasztalatok: - Az utazás jó volt. - Az utánfutó beállítása, és a sátor felállítása jól ment, szerintem fél órán belül volt a szintidő. Az idő 3/4-ét eztuán a sátor oldalain körben levő gumigyűrűs feszítők rögzítése tette ki. Fő oka, hogy a gumira csak egy darab kötél volt erősítve, így kézzel kellett a cövekhez kötöznöm őket... - A gyerekek miatt kellett mindenképpen egy fellépő sámli. Olyat szereztem, amihez egy alá passzoló szerszámosláda van. Ennek egyik rekeszébe a cövekeket, másikba pedig egy alap szerszámosládát(Fogók, csavarhúzók, kalapács, kemping-kalapács). Remekül vizsgázott a megoldás. Legkívülre csomagoltam, így a hátlap kinyitása után ez volt az első, amihez hozzáfértem az utánfutóból, végig egy egységben hordozha volt minden sátorállító kellék. Ez tehát nagyon bevált. Ehhen nagyon hasonló:
Illetve egy sátras kérdésem lenne mindjárt: Amikor abban a fázisban van az állítás, hogy a sátor ki van nyitva az utánfutóból, a tetőrudak be vannak állítva, és rögzítve, sátorponyva le van hajtva. A támasztó lábak vannak már csak hátra. Amikor az elősátor oldalon elkezdem a támasztó lábakat alátenni, és emelni a tetőt a kívánt magasságra, akkor hajlamos a sátor visszabillenni az utánfutóra, fogni kell valakinek, hogy ez ne történjen meg... Más is tapasztalja ezt? A youtube-on található CT6-2W-s videón nem látom ezt a jelenséget, szépen aláteszi először elöl, azt az utánfutó oldalán.... mi a trükk?
Második nap. Az éjszaka mindenki jól aludt. Mi is, és a gyerekek is. A hely csendes, a friss levegő mindenkit elnyomott. Reggel aztán próbálunk öltözködni, reggelihez készülődni, majd utána strandolást tervezünk, tehát ahhoz is előkészítjük a kezünkbe kerülő dologkat... Ez az egész persze a csomag-hegyek 10-szeri átkutatásával zajlik, minden kétszer annyi ideig, mint amit türelemmel tudok viselni. Felbosszantottam magam, kiadom rendeletbe: addig nincs strand, amíg nincs rend. Sikerült is elég jól megszerveznünk magunkat, a fontos dolgok már kéznél vannak, a többi szépen elpakolva. Késő délelőtt lett, mire kijutottunk a strandra. Egy kissé félreeső, kerítés melletti részen verünk tanyán, de még így is nagy a zaj, és a nyüzsgés, így ebéd után a legkisebb gyerek nem tud aludni. Délután 3 óra körül aztán elkezdett erősödni a szél, és szürkülni az ég Nyugat felől. Pakolás, és irány vissza a kempingbe. Mire visszaértünk a szélerősség már viharosra váltott. Nagy viharnak ígérkezett. Elővettük hát a nagy takaróponyvát, amit tegnap már lusták voltunk felrakni, és többszöri nekifutásra felszenvedtük, és lecövekeltük a szélviharban. Fél óra múlva már szakadt is az eső, ami nem is állt el 12órán keresztül, csak másnap hajnalban... Így vártuk a vihart.
Új tapasztalat: - Tekintettel a népes családra, egy összecsukható kempingszekrényt hasznos lenne a ruhák tárolására. Leginkább a gyerekek cuccaihoz kell a könnyű hozzáférés. Felírtam a beszerzési listámra... - Sokkal több vállfa kell. A két hálófülke közötti rész egy csomó ruhát el tudott volna nyelni. Hoztunk néhányat, de az otthoni próbatáborozás nem hozta elő a csomagtúltengés problémáját... Pedig az a vízszintes rúdnak ez is lenne a másodlagos funkciója: gardrób... - Egy számmal nagyobb ponyva kellene. Amink volt, azt a kaptuk az utánfutóhoz, de éppen csak akkora, mint a tető, de inkább egy kicsit kisebb. Nem volt beázás, de egy kicsi túlnyúlást egészségesebbnek gondolnék. A takaróponyva kötélzetét is át kell szervezni, és közösíteni néhány szomszédos kikötési pontot, mert így rengeteg plusz cövek és zsinór keletkezett a sátor körül. Bár kérdés, hogy kevesebb cövekkel megtartaná-e egy ilyen hosszú viharban...?
Harmadik nap. Az éjszaka nagy részében tartó vihart szépen állta a sátor, és fölötte a ponyva is. Rossz alvó révén, azért egy hátrányát megtapasztaltam ennek a sátorfajtának.: Mivel a sátor rudazata gyakorlatilag az ágyhoz kapcsolódik, néhány nagyobb széllőkés érezhető rázkódást okozott. Ez rendszeresen felébresztett engem. A többieket mondjuk annyira nem zavarta, úgyhogy ez talán nem is annyira a sátor hibája, hanem csak az én nyomorom... Reggel ébredéskor éppen nem esett az eső, de mindössze 10fok van, és csurom víz minden odakint. Hamar rájöttünk, mi az első lényeges dolog, amit nem hoztunk: gumicsizma a gyerekeknek. A cipőjük ugyan vízálló valamennyire, de a már említett magas fűvel párosítva azt eredményezte, hogy sípcsontközépig felázott a nadrágjuk, amit a hideg miatt cseréni kellett minden WC-re, vagy bármi okból való kimenés után. A hideg miatt nem is nagyon száradtak meg többet ezek a gatyák... Nagyjából egész nap a sátorban voltunk, mert újra és újra eleredt az eső, szabadtéri program kizárva. Ebéd az étteremben. Remekül vizsgázott a sátor praktikuma: - a fedél részben levő ágyakon ment a heverészés, mesenézés, olvasás. - a másik hálófülkében az asztalon és a padokon lehetett rajzolni, színezni, társasozni. - az elősátorba a földön autókkal, és egyebekkel játszani. - a konyha is teljesen rendben van. Teljes értékű, jól használható. Délután feltűnt, hogy a sátor oldalai furcsán, lazán lengedeznek. Megviszgálva a dolgot láttam, hogy az összes alsó lekötés teljesen laza.... Úgy tűnt, mintha megnyúlott volna a ponyva. Nincs mese, meg kell csinálni, mielőtt újból nagyobb szél támadna, nehogy gond legyen. Az eső persze szakad. Egy bő arasszal kijjebb kell tennem az összes cöveket, és már másodszor szivat meg, hogy egyesével kell csomóznom, mert nincs állítható feszítőlemez a kötélen. Háromnegyed óra meló, és rommá is áztam a hideg esőben...
Bármilyen jó is a sátor, kezd kicsi lenni a hely a srácoknak ennyi bent tartózkodás után...
Esős életkép:
Tapasztalat: - Az elősátor szőnyeg valami istenkirály dolog. Ilyen rossz idő esetén különösen jó érzés volt. - A kék összecsukható asztalunk is jó választásnak bizonyult. Kinyitott ülőkékkel is jó, illetve azokat behajtva remek játszóasztal. Teljesen összecsukva pedig alig foglal helyet. Ha végre nem kell majd babakocsival bajlódni, szerintem a strandra is elcipelem. Kényelmesebb, és jobb azon akár enni, mint a büfék környékén levő padokon nyomorgni, de játékhoz is egy tiszta felület.
- A sarokban látható hálós kosárból is kell még pár legközelebb :-) - A víztárolásra rendszeresített 5 literes kis kanna kicsi. 5 embernek inni, kezet mosni, ezt-azt megmosni másfél-két óránként menni kellett tölteni. - Ha így beszorulunk a sátorba egy kis plusz munkafelület jó lenne a konyhához. Már terveztem is valami egyszerűt.
Kérdés: - Hol és hogyan szárítjátok a törölközőket, amikor rossz időben kint nem lehet? 5db törölközőnek nem igazán találtunk olyan helyet, ahol nincs útban... - Ezt a ponyva nyúlást más is tapasztalta már? Az eső miatt volt vajon, vagy a kifeszítés miatt száraz időben is megtörténik? - Az utánfutón a pad-asztal sátorfal felőli oldalán azt tapasztaltam, hogy a pad háttámlája már -már előrefelé dől, elég kényelmetlenül. Eddig nem tűnt fel. A fő tartókötelekkel viszon nem tudtam visszahúzatni, csak a ponyva nyúlott, mivel ott egy külső fülhöz csatlakoznak a kötelek. Olyan, mintha az előtető elhúzná, megdöntené az egész vázat. Más is tapasztalt ilyet? Itthon ezt orvosoltam, hogy a kötélfül alatt átfűztem egy darab kötelet befelé, amit hozzá tudok kötni a vázhoz, így a fő tartókötelek már a vázat is tartják, és szépen egyenesbe áll a sátor.....
Negyedik nap. Odakint mindössze 7 fok van reggel. A nyomorult kis termoelektromos hűtőtáskának jeges a belseje... :-O Az eső még mindig esik. Teszkózással múlatjuk az időt. Délután kicsit kitisztul végre, de még mindig 12 fok, és erős szél. A betonozott sportpályán futkosunk egy jót, és a hiperből hozott zöldségekből jól megetetjük az "állatsimogató" lakóit. Este ismét eső. A sátorban egyre több a veszekedés a gyerekek között. Unják a bezártságot, és a náluk levő "kevés" játékot.
Tapasztalat: - Az autóban a csomagtér világítást ki kell iktatni kempingezéshez. A tesco-ba induláskor épp' hogy egyet-kettőt tudott fordulni az önindító az elmúlt három nap sűrű nyitogatásai úgy lemerítették az akkut. - Az uticélt úgy kell kiválasztani, hogy több fedett pályás program legyen lehetséges a gyerekekkel, ha megint rossz időt fognánk ki.
Ötödik nap. Hajnalban elállt az eső, de az időjárásjelentés még mindig mond csapadékot. Elég volt. Pakoljunk. Kényelmesen megreggeliztünk, és elkezdtük az összepakolást. Valahogy sokkal nehezebben passzolt vissza minden oda, ahol idefelé utazott. Nagyon soká tart a csomagolás. Végre üres a sátor, táborbontás. Minden jól megy, amíg be nem kell csukni az utánfutót. Kb 30 centis rés, nem akar záródni a fedél... Kinyit, rendezget, becsuk... aztán mégegyszer... aztán mégegyszer. Végre be tudjuk csukni. Ráakasztjuk a vonóhorogra, és indulásra kész minden. Még egy ebédet , és egy állatetetést beiktatunk búcsúzóul. Ennyi volt az első kempingezés. Csapadék persze már nem volt, legalábbis otthon. Másnap pedig visszatért a nyár is. Mindegy, nem bántam meg a hazajövetelt. Elfáradtunk. Ennyi ideig ilyen kis helyen összezárva három energikus kisfiúval elég strapás. Egyre több volt közöttük a vita, és kisebb összecsapás minden apróság miatt a bezártságtól a vége felé. Az állandó fegyelmezés nem volt jó sem nekik, sem a mi türelmünknek.
Végső tanulság: - Amíg a legkisebb gyerek nem erősödik annyit, hogy kibírja alvás nélkül a napot, szerintem jegeljük ezt a kempingezés-témát. Nem nagyon tudott pihenni napközben a sátorban. Eleve egy idegen környezet, rengeteg külső zajjal, ráadásul mi is ott mozgolódtunk körülötte, a rossz idő miatt. Nap végére már nehezen tartotta így magát a srác... Meglátjuk mi lesz idén nyárra. A bepisilések is megszűnhetnének, rengeteg helyünk felszabadulna a tartalék ágyneműk nélkül. - Egy saját tetőbox azért még kéne... :-)
Kérdés: - Ennek a fedélbecsukásnak mi a trükkje? Mire kell figyelni? Ha bent vannak a matracok, legtöbbször így járunk, hogy alig tudjuk becsukni többszöri rendezgetés után is.... Matracok nélkül simán záródik...
Otthon kinyitottuk a sátrat, hogy megszárítsuk rendesen, és kipakoljunk a tárolókból, amit kell. Első dolgom volt, hogy az alsó kötelekre felszereltem a zsinórfeszítő lemezkéket, illetve a sátor dőlésének állításához befűztem a kis darab köteleket, amit már említettem... A többi fejlesztés majd lassanként. Sokat tanultunk, legközelebb jobban sikerül. Talán még a gyerekek is kicsit kicsik voltak ez alkalommal, de majd belenőnek. A nagyobbak azóta is emlegetik a sátrazást, jó emlékként élték meg a jelek szerint. A nagy már kérdezgeti, hova megyünk a sátrassal legközelebb...? :-)
Keresnék skif M1 et papirok nélkül sator sem kellene ozza csak legye meg mindene kinézetre és leetöség szerint suürke szinben nincs kedvem festegetni akinek esetleg van elfekvöben dobjon egy mailt benkenorbert1981@gmail.com
A véglegesen kivont (mármint a régi rendszerben kivont, de nem elbontott) járművet nem kell átiratni és forgalomba helyezni 15 napon belül!!! Évekig tárolhatod így, kivonva! Ha gyűlik egy kis lóvéd, még veterán minősítésre is elvihetnéd, nem rossz befektetés....
Szóval egyenlőre csak a vételárral kell számolnod...
Megvan a régi vágott forgalmija, ahogy olvastam az elég ahhoz, hogy visszahelyezhető legyen a forgalomba.
Egyébként vásároltam egy csodaszép zöldeskékes színűt aminek vannak papírja, és azt gondoltam felturbózni ennek az alkatrészeivel. De ez alig futott kétezer kilométert az első és az eddigi egyetlen nyaralásán és száraz helyen volt tárolva, rozsda sehol, de még karc se nagyon. Kinyitod és megcsap a ponyva illata, mint amikor új autóba ülsz,szinte remegő kézzel nyúltam hozzá. Elképesztő, csak maga az érzés, hogy ezért valaki anno kiadott egy rakás pénzt és 30 éve őrizgette. Aztán én meg fogom szétszedem és a maradékot eladom ganészállítónak...
Apám nem nagy fan de azt mondta inkább fizet bele de valahogy intézzük el, hogy újra a forgalomba lehessen helyezni. Csak nekem meg a kettő fölösleges és ahogy nézegettem egy ilyen rituálé kb 70ezer forint. A kis zöldeskéket meg pont a héten kell átíratnom ami 145 ezerben áll meg friss műszakival. Esetleg azon gondolkoztam, hogy hátha eltudnám adni még addig amíg nem kell átíratni és akkor belevágnék a papírkavalkádba a fehérkével. Esetleg érdekelne valakit? 75ezer forintért odaadnám ha névre írná a jövőhét folyamán. Friss műszaki, szép kaszni, szép sátor nem kiváló de jó állapotú.
Tudom ,hogy ez hülyeség de én meg tisztelem annyira a technikát, hogy nem visz rá a lélek hogy szétszedjem.
