Köszönöm szépen az újabb irodalom ajánlót. A Soós-féle kis könyvecske nincs meg. De, mint írtam a tokaji 1565-ös ostromnál a vezérfonalamat
Csorba Csaba: Várak a Hegyalján című kötete képezi. Nyomatékosan felhívnám ismét a figyelmedet, hogy légy szíves csatlakozzál be az ostromleíráshoz a véleményeddel. Mit tettek jól vagy éppen rosszul az ostromlók? Hogyan tudták volna a védők tovább védeni a reájuk bízott erődítményt?
A célunk, mint már sokszor a váras Topik története során, egy várostrom tanulmányozása.
Szerencsére régebben a váras papírképeimet nagyalakú spirálfüzetbe ragasztottam bele, a túra időpontjával megjelölve. A képek mellé vártörténeti szöveget írtam ki a könyveimből. Így ide tudom írni, hogy Csókakő várában először 1995-ben jártam. Íme a napjainkra archívvá nemesült korabeli hagyományos papírképeim:
Most ránéztem a csókakői vár ismertetőjére, miszerint továbbra is ingyenesen látogatható, de már csak nyitvatartási időben.
Gratulálok a cikk megírásához és persze a zord téli viszonyok között véghez vitt túrához. Külön is megköszönöm, hogy felmentetek Szádvárba. Érdemes lesz oda visszatérnetek, ha majd elkészültek a Nemzeti Várprogramban tervezett restaurálásokkal.
Na és a filmes technika is nagyot fejlődött! Szerintem a történelmi filmek hőskora a 1960-as évek volt. Az amcsik is akkoriban forgatták a legtöbb rómais filmjüket.
Én sem értem miért nem készítenek több ilyen filmet.
A Rettenthetetlen és a Hazafi ( ezek nem a régi évtizedek filmjei)bőven beültetett annyi nézőt világszerte a mozikban,hogy bőven nyereséges volt az egész.
A falakat több okból lőhették minél több irányból. Nyiván nem tudhatták hol fognak a falak hamarabb leomlani. Ha több rést rohamoztak,nyilván nagyobb volt az esélyük,hogy betörnek a várba. A védelem megosztása fontos volt. Ehhez azonban jelentős számú tüzérség kellett és több rohamoszlopnyi katona is.
Én annyira nem becsülném le a régi fegyverek pontosságát! Ha mi lőhetnénk egy korabeli muskétával,lehet rosszul lőnénk. De egy muskétás nyilván kitapasztalta a fegyverét,hogy hová hord.
Amikor katona voltam és az első lövészetünkre mentünk az AMD 65 gépkarabéllyal,bizony sokan maguk előtt verették a földet 5-10 méterrel. Csak úgy porzott. Sok embernek gőze nem volt a lövészet fogalmáról.
Végül is bármely irányból támadhattak a jégen, ez a támadó előnye. Csak az utolsó pillanatban kell, hogy kiderüljön a fő irány. Ha máshol tartalékoltak némi erőt akkor azokkal szemben is kellett védő, aki máshonnan hiányzott.
Amit írtam az csak az én magánvéleményem amit az akkori fegyverekről olvasottakra alapoztam. Tőlem ostromleírást nem érdemes várni, nem vagyok se történész, se katona.
Szerintem meg akarták osztani a védőket. Minden oldalról befagyott víz vette körül a várat, egyformán csúszik akármilyen mély is. A szélessége számíthatott, nem mindegy, hogy mekkora a távolság fedezék nélkül. Azért abban az időben kisebb jelentőséget tulajdonítottak a fedezéknek mint ma. Szorosan egymás mellett állva várták a rohamot, vagy mentek előre. Azokkal a fegyverekkel nem kis feladat volt bármit is eltalálni. Lőni gyakorlatilag csak egyszer tudtak, akkor se nagy távolságról a célzás bizonytalansága miatt. Úgy képzelem el a dolgot, hogy végig gondolták, mindegy, hogy 100 vagy 200 méterről nem lőnek, egy közeli sortüzet kell túlélni.
Egyébiránt voltam arra kenuval, maga a Bodrog is kifejezetten széles arrafelé. Ezek az ábrázolások erősen torzítanak. Eleve a várost a vártól nem egy várárok, hanem a Bodrog választja el teljes szélességével, és északról volt egy keskenyebb várárok, ami a Bodrogot és a Tiszát kötötte össze.
Vajon a Tiszán keresztül is akartak rohamozni? Más okot nem látok arra, hogy kelet felől is lőtték a várat. Ugyanakkor a jégen azért nagyon védtelenek lettek volna a támadók, ostromárok ugye nincs, nehéz is menni a jégen, ágyútűzben még be is szakadhat...
Egyébként a csókakői fénykép két részből van összerakva (alsó, fölső), program kérdése az egész.
Az eltartott egy darabig mire az árkot kivájták és fölhordták a köveket. Viszont megúszták, hogy az úttól föl kelljen szállítani. Gondolom az út már akkor is ott mehetett nagyjából ahol most. Ha jól emlékszem két kilométer körül lehet a vár az úttól. Meg a bányából odáig is kellett fuvarozni. Azt nem tudom, hogy ehhez a várhoz (birtokhoz) tartozott-e kőbánya?
Régen volt, nem biztos, hogy jól emlékszem. A kocsit lent kellett hagyni az országút mellett. Onnan egy nem túl megerőltető út vitt föl majdnem a várig. (úgy emlékszem, hogy autóval is járható, csak nem engedélyezett a gépkocsi forgalom) Egyébként nem túl meredek úton 10 km gyaloglás az nem probléma, csak lépcső jellegű rész ne legyen benne. Abból már kettő is sok. Föl tudok menni lépcsőn is, csak fáj a térdem, ezért hanyagolom. Mivel hajtok a természet és állatfotókra ilyen helyen mindig tele van a gépen. Mint látszik az egyik képen van villanydrót is az út mellett.
Az árok célja szerintem kettős, kőbánya és az ostrom megnehezítése ebből az irányból. Ügyes.
Ha megosztottam veletek túratársam néhány Szádváron készített fotóját, hadd osszam meg veletek túratársam Turista Magazinban megjelent, jól sikerült túraleírását is. A rikító sapkás alak a fotókon én vagyok. :-))
Köszönöm szépen a csókakői várról az információkat.
Végül is felmentél megnézni?
Mit gondolsz, a hosszúkás sziklagerinc és a vár közötti mély szakadék a várépítéshez innen kifejtett kő elhordása miatt keletkezett? Tehát az egy középkori kőbánya lenne? A mellékelt légi fotókon nyíllal bejelöltem.
Kösz szépen az ajánlót, itt sorakozik a könyvespolcomon.
Détshy Mihály művének utolsó bekezdését raknám ide:
A tokaji vár kutatására már több éve nagy hangsúlyt fektet Makoldi Miklós régész, akinek és persze az általa irányított lelkes csapatnak köszönhetően egyre több titkát fedi fel ez a legendás vár.
Most azonban nem a tokaji vár teljes történetére, hanem csak az 1565-ös Schwendi-féle ostrom részleteire koncentrálok. Ha van kedved hozz, csatlakozzál és tárgyaljuk ki együtt!
A vár létezéséről egy 1299-ben kelt irat számol be először, de feltételezhető, hogy már korábban is állt. Az 1241-42. évi tatárjáráshozott alapvető változást a magyar várrendszerben, a korszerűtlen, fa szerkezetű, rosszul védhető várak helyett számos kővárat építettek.
A térség a 13. században a második legjelentősebb hatalmi központ volt, Székesfehérvár után. Ez elsősorban stratégiai adottságainak volt köszönhető.
Csókakő is, mint akkoriban szinte az egész Vértes a Csák nemzetség fennhatósága alá került, amit 1326-ban más uralmakért cserébe Károly Róbert király szerzett meg tőlük. Később a vár Rozgonyiak tulajdonába került, akik a XV. század folyamán mintegy háromszorosára bővítették a várat, a felsővár köré megépítették az alsóvárat. A család kihalta után a vár többször váltott tulajdonost. Csókakő vára körül komoly védőgyűrű volt, mely mindenfajta külső erőnek addig könnyűszerrel ellenállt. A vár három oldalát meredek sziklafal védi, ezeket mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A 16. században azonban védelmi jelentőségét elvesztette, mert a török hódítók hatalmas túlerejével szemben már kicsinek számított az erődítmény.
A török hódoltság idején, mint Székesfehérvár előretolt megfigyelőhelye játszott szerepet. 1687 őszén szabadult fel, ám a későbbiekben már egyáltalán nem volt hadászati jelentősége. Pusztulása – ellentétben sok tárásával – nem a Habsburg várrombolási lázhoz köthető, itt csupán az enyészet dolgozott.
A vár 1691-től üresen állt. Később felismerték régészeti jelentőségét, ám komolyabb helyreállítás ekkor még nem történt. 1953-ban műemlékké nyilvánították, majd 1960-ban új feltárási és helyreállítási munkálatok kezdődtek, melyek sajnos három évvel később félbe maradtak. Csókakő vára életveszélyessé vált, ezen csak az 1995-ben megalapított Csókakői Várbarátok Társaságaváltoztatott, megkezdve olyan munkálatokat, melyek még napjainkban is tartanak. A vár felújításának legutóbbi üteme 2014 tavaszán ért véget.
A vár leírása
Az omladozó vértesi végvárak közül Csókakő az egyetlen, amely nem az erdők sűrűjében bújik meg, hanem a hegység peremén, szőlőskertek között meredezik a ma is elevenen élő kis falu fölé.
A vár építésénél fontos szempont volt, hogy kis alapterületű hegytetőre épüljön, mert rövidebb hosszúságú védőfal is elegendő volt és nem kellett hozzá nagy létszámú várőrség. A vár legrégebbi része a felsővár, ebből maradt meg a legkevesebb falrészlet. Az alsóvárlegismertebb része a kaputorony, amely még Zsigmond király korában épült, meglévő maradványai a vár legimpozánsabb falrészlete.
2014 tavaszára a vár nagy része teljesen újjáépült, a fal körbeért a vár körül, elkészült az újjáépített kaputoronyhoz vezető felvonó híddal, rostéllyal, kapuszárnyakkal, valamint a toronyhoz kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval.
A félig a sziklába ágyazott várkápolnát is, szinte a semmiből varázsolták újjá. A török korból a barbakán tornya maradt meg legépebben.
A kilátás a várból egészen csodálatos a Móri-árok völgyteknőjére és a Keleti-Bakonyra. A romvárak szerelmeseinek mindenképp érdemes ellátogatni ide.
Csókakő falut a 81-es főútról leágazó bekötőúton érjük el, végig kell menni a falu főutcáján, amely a vár alatt egy nagy parkolóban végződik. A parkoló mellett játszóteret, pihenőhelyet, padokat találunk. Innen a táblákat követve gyalog egy szerpentinúton 15 perc alatt sétálhatunk fel a várhoz. Sportosabbak egy rövidebb úton is felmehetnek, a szurdokszerű völgyben a Kék jelzéseket követve pár perc alatt egy balra meredeken felfelé tartó lépcsősoron egy sziklaszoroson át bukkanhatnak ki a vár bejáratánál.
Ebben a térségben több helyszínt is megnézhetsz 2-3 napos úton.
Ólubló is erre van, de Palocsa várromja sincs messze. Érdemes megnézni a Nedec partján álló Vörös kolostort is,ami erődfallal rendelkezik. A középkorban jelentős kereskedő város Podolin is erre van, több középkori templommal,városfal maradványokkal. Erről nincs képem.
Palocsa: a várat kb 70-80 méternyire meg lehet közelíteni kocsival. A várból szép kilátás nyílik a tájra.
Szlovák oldalon az erődített Vörös kolostor a Dunajec parjától pár 10 méternyire áll. Zömében középkori,részben barokk.
A két vár a Dunajec két partja felett magasodik. Itt vezetett Krakkó felé a középkorban egy útvonal. Ezt őrizte a magyar Nedec és a lengyel Czorsztyn. A Dunajecet felduzzasztották vízierőmű miatt,ezért jókora tó keletkezett. Érdemes áthajózni Czorsztynhoz. A hajóról mindkét vár látványa fantasztikus. Nem tudom milyen széles itt a tó. Én kb 1,5 -2 km-re saccolom.
Tegnap este szóba kerültek, hogy vajon a régen élt végváriak zord telenként vajon mivel töltik az idejüket? Néha bizony előfordult, hogy ki kellett mozdulni a várbeli épületek jó meleget árasztó cserépkályhái mellől hadi események miatt.
Most egy olyan ostromról szeretnék regélni, amely mind a támadóknak, mind a védőknek a tűzfegyverek okozta sebeken kívül a csontig hatoló téli fagy nehézségeit is okozta. Ugyanis 1565 februárhónap elején Habsburg Miksa német-római császár és magyar király elrendelte kassai főkapitányának, Schwendi Lázár generálisnak, hogy seregével foglalja el az erdélyiek fontos várát, Tokajt. A főkapitány haladéktalanul összegyűjtötte csapatait és a szövetséges magyar urak kíséretében elindult a Hegyalja kapujának nevezett erődítmény ellen.
A tokaji viadal részleteiben Csorba Csaba: Várak a Hegyalján {1986} című könyvét tekintem vezérfonalnak. Természetesen számítok a Topiklakók segítségére és észrevételeire is.
