"én, ha lehetséges csinálnék szegélygerendát, jobb lenne úgy"
Igazából a szegélygerenda nem is kérdés, az kell és kész.
Ami viszont igazából még mindig kérdéses számomra és nem áll össze a kép továbbra sem:
Azt mondjátok, hogy a konzol felső vasalását minimum 1.3-szoros hosszon be kell kötni a lemezbe vagy akár még hosszabban is. Tehát ha 120cm a konzol, akkor kb 150-160 cm mélyen felül legyen bekötve a lemezbe. Ez teljesen logikus is így elsőre, el is fogadom, nem is akartam én ezzel vitatkozni.
DE:
Rögtön van két példa a "nagyvilágból", aminél a konzol lehorganyzása ehhez képest szinte semmi.
Az egyik egy magyar generálkivitelező csapat referenciavideója, amiben konkrétan 28cm-t befúrva és beragasztva a födémbe készítenek utólag erkélyt.
A másik példa az előbb említett konzolos lemez, ahol csak a gerendába felhajtják a vasakat, szintén 20cm körül van a lehorganyzás.
Nyilván mindkettő magyarázható, mert mondhatjuk, hogy azt utólagos erkélyépítőt pontosan tudták, hogy a födém felül tele van vassal, így gyakorlatilag csak a vas-toldási hosszon fúrtak be és tudnak róla, hogy a födém méretezve van egy ilyen erkélyre.
A másik esetben pedig, ahol csak a gerendába van felhajtva a konzollemez fő vasalása szintén ráfoghatjuk, hogy egy combos gerenda, amit nem tud kifordítani egy kisebb konzol.
Igazából ami engem érdekelt volna, hogy ha úgy van a vasalásom, ahogy írtam (120cm konzol, kb 70-80 cm lehorganyzás a lemezben felül, tegyük fel, hogy további felső vasalással nem számolunk), akkor az "csak nem olyan jó", vagy a "tuti hogy össze fog dőlni" kategória?
"fura, de én a 98777-ben betöltött képen egyértelműen konzolos lemezt látok"
Megmondom őszintén én sem nagyon értettem, hogy ez miért ne lenne konzolos, de nem mertem már visszakérdezni erre is, mivel írta Jenő, hogy részéről téma lezárva...
Csak annyi, hogy a videó neve is az, hogy konzolos födém, illetve itt van egy másik kép a videóból, amikor elkezdi a konzol vasalását mutatni és ott van a címsorban is, hogy "cantilever slab", azaz konzolos lemez:
"személygépkocsikkal használt térkő felületek alatt legalább 30 cm vastagsággal kell számolni. A teherhordó rétegnek fagyállónak kell lennie, el kell tudni vezetnie a csapadékot és végül az egyik legfontosabb, hogy tömöríthető legyen. Erre a célra a legalkalmasabb a kő zúzalék, vagy murva, mert nagyon masszívan tömöríthető, így a későbbi süllyedés kizárt! (Figyelem! A töltő sóder alkalmatlan térkő alépítménynek, mert gömbölyű és nem lehet tömöríteni! Akkor sem, ha olcsó!)"
Murva általában nem fagyálló. Ha jól értettem szabadban lesz. Ott az eső miatt megszívja magát és a fagytól mállik. Terhelés hatására még inkább. Fűtött épület alatt nem izgalmas.
Van 25 cm réteg durva murva le lapvibrátorozva a szinthez még nem elég kellett még 10 cm a tér közepén a szélek 3 cm híján megfelelő magasság. A fuvaros félre értett és hozott 0-4 mm porosat, ráadásul oda buritotta ahova még a durva kellene, mivel nem tudtam hova rakni így szét terítettem 2-3 cm -en az egész területen és belevibráltam a durvába, elég kemény lett, néhol azért kilatszik a durva murva itt ott.
Kéne még nekem 7-5 cm vastag nagyszemű murva réteg réteg, aztán az 5cm agyazó murva réteg.
Mi fog történni ha így fog kinézni a réteg rendem?
Tömör köves agyagos föld, 25 cm nagyszemű murva 3cm 0-4 poros aztán 5-7 cm megint nagyszemű durva és 5 cm agyazó murva és 5 cm barabás téglakő?
Lesz így problémám?
Itt a 0-4 poros rétegre gondolok ami a két nagyszemű murva réteg között van.
Meg amit levibralva napok óta ülepít az eső.
Személy autónak van a placc míg be állok a garázsba, többi gyalogos közlekedést kéne bírnia.
A betöltött ábra nem konzolvasalás hanem egy kéttámaszú lemez vasalása. Az alsó vasak egy része föl van hajtva, mert vasbetonnál nincs egyértelmű csukó, ezért a támasznál negatív nyomaték is keletkezik. Kétségtelen, hogy a kampózás megrövidíti a lehorgonyzási hosszt. Mivel befúrt lukba nem lehet kampózott vasat bedugni (kampózott végét) ezért mélyebb luk kell. Hilti a furat mélységét vasátmérő és betonminőség szerint adja meg. Elsősorban a ragasztó szempontjából. A bekötés hatására a betonban hajlítás keletkezik és olyan mélyen hátra kell vinni a vasakat, hogy a nyomaték megfelelően lecsökkenjen. Vagy vasalással kell fölvenni. Egy szál magában álló (vasalásba fölül be nem kötött) gerendát a konzol úgy lecsavar mintha ott sem lett volna. Rengeteg téves dolgot összeirkáltak itt ebben a kérdésben. Hogy megkérdezi valaki, az nem baj. Az sem, ha nem ért hozzá. Senki sem ért mindenhez, elég ha a szakmájához ért. De vitatkozásuk az meglepő (volt).
A csavarás számítása a legkevésbé egyértelmű, kerülni kell.
"De részemről itt be van fejezve. Elmondtam amit helyesnek tartok, jobban tudod, csinálj amit akarsz."
Nyilván nem tudom jobban és nem is akarom jobban tudni, csak érteni akarnám a dolgokat. Építészmérnök diplomával biztos egyértelmű lenne minden, de egy matematikus diplomával baromi nehezen áll össze a kép, ha "látszólag" egymásnak ellentmondó dolgokba futok.
Egyébként köszönöm a segítségeteket, ha meg nem is világosodtam, arra azért rájöttem, hogy nem is ilyen egyszerű az egész, mint ahogy hittem..
Nincs semmiféle erkély, mint írtam is, ez egy vasbeton födém egy konzollal és az egész egy légtérben, amit csak az egyszerűség kedvéért "erkélyeztünk" le, mert vasalás szempontjából úgy működik.
Vagy adott a mérnök egy extra U vasat, amit be kell kötni az alsó és a felső vasalás közé, csakhogy az 50cm hosszú kell legyen a toldás miatt, ami elég nagy baromság lenne.
Az U vasat nehéz bekötni az alsó vashoz, be kell nyúljon a munkás az alsó vas alá, de még a műanyag távtartó nincs beszerelve a zsaluba (de a kecske be van), így egy feszítővasal fel kell emelje a vasalást és átkösse a dróttal.
