Ez egy érdekes dolog. Az Alfa alkotóitól is hallottam olyat, hogy ők "akkor még nem tudták, hogy kult-sci-fit csinálnak". De ha egy film kitalálására ennyi energiát fordítanak, és gyakorlatilag forradalmi, soha nem látott technikai megoldásokat alkalmaznak, akkor nehéz elhinni, hogy azt gondolták közben: "á, csinálunk valami jó kis gagyit, keresünk egy kis pénzt, a többi le van..." Ez az Orionra éppígy érvényes lehet, bár nem technikai megoldásaiban, hanem - ahogy eolomea mondta - a díszletezésben, ill. a történet és a karakterek felépítésében (tudtommal előbb készült, mint hogy a Nagy Testvér, a Star Trek elindult volna, és annál sokkal sci-fi-sebbnek hat).
Elképzelhetőnek tartom, hogy nem hitték, hogy a lyuk a tévé képernyőjén látható lesz. Lehet, hogy 1966-ban még nem is volt látható. Arra szerintem nem számítottak, hogy még 40 év múlva is emlékezni fognak rájuk, arra meg főleg nem, hogy a sorozatot akkor elképzelhetetlen minőségű, kockánkénti elemezgetést is lehetővé tevő digitális hordozón fogják elterjeszteni. Fura ezt elképzelni, hogy csinálnak egy tévéfilmet, és akkor még senkinek eszébe sem jut, hogy éppen egy klasszikust alkotnak, örülnek, ha egyáltalán elkészülnek vele.
Ezt a nevet bizonyára csak a színészlexikonok íróinak kedvéért használja a jó öreg Atan. :-)
Egyébként ahány színészről - elsősorban amerikairól, de olykor magyarról is - kiderült már, hogy mindenki által jól ismert nevüket csak felvették, nem lehetnénk nagyon megdöbbenve, ha úgy lenne, ahogy írtam. Vagy majdnem úgy.
Igen, ez teljesen jogos - legalabb egy racsot raktak volna a sisak nyilasara (es az altalad javasolt modszer meg jobb lett volna.) Annyit mentsegul, hogy van olyan {amerikai} sci-fi film is, ahol elegans modon teljesen lehagytak az atlatszo sisakvedot (meg tobb levego + nincs tobbe studio lampa tukrozodes a sisakon :)
Az azért elég faramuci megoldás, hogy a sisak tetején van egy lyuk, hogy a színészek meg ne fulladjanak. Jobban is megoldhatták volna, pl. a sisak aljánál lehettek volna ki lukak körbe. Nem lett volna olyan feltűnő és jobban nézett volna ki. Viszont az oxigén palack kérdését a lehető legjobban, még sehol sem látott módon oldották meg. Ez nekem nagyon tetszik.
Azt is gondolhatnám, hogy a Star Trek lopott néhány dolgot az Orionból. Viszont vannak olyan tipikusan sci-fi-s dolgok amik logikus, hogy mindegyikbe belekerülnek. pl. az ételautómata(ételreplikátor), védőpajzs, hologramok, térbeli képkivetítés.
Az Orion szerintem kimagasodik az elkepesztoen egyeni diszleteivel. (Pl. az urhajo belseje a muszerfalaival, a tanacskozo-termek vagy urbazisok mind nagyvonaluan es fantaziadusan vannak megvalositva. Hasonloan akkor almelkodtam, amikor siheder koromban egy fotot lattam egy "szines-kepes magazin"-ban az 'Andromeda kod' filmbol - amit azota is a leglenyugozobb sci-fi kepnek tartok (persze, az Orion mellett :)
Igen, ez a helyes kifejezes: az Orion-ra ra kell hangolodni. Ehhez talan segit, hogy az Orion vilagat ugy kell elfogadni, ahogy van. Sokan fennakadnak azon, hogy ugyanarra az objektumot a filmben egy levegovetellel nevezik "csillag"-nak, "kisbolygo"-nak, es "bolygo"-nak. Persze van kulondbseg - espedig nagy - ezek a kategoriak kozott, de paradox modon megsincs eles hatar. Pl. a "kisbolygo" kontra "bolygo" vita ismet fellangolt az elmult idoben, es ez soha sem lesz megnyugtatoan lezarva. Ugyszinten, ember legyen a talpan, aki eles valasztovonalat talal a barna torpe csillagok es nemely bolygok [mint pl. a Jupiter, aminek van sajat hotermelese] kozott.
Sot, ha nagyon belegondolunk, pl. a Kroma-val elegge beletrafaltak - az akkor meg javaban felfedezetlen - Kuiper-o:v letezesebe. (U.i. egy nagy kisbolygo a Neptunusz/Pluto palyajan tul.)
Azutan a helyszinek, amike elegge hihetlennek tunhetnek... Viszont a "rendes" irodalomban es filmes mufajban is talalunk boven peldakat, ahol fiktiv helyszinek szerepelnek. Szoval ahogy "Tereny" nevu magyar varos csak 'Fure lepni szabad' es "Mubanga" nevu afrikai orszag csak a 'Profi' cimu filmben letezik, ugy el kell fogadni, hogy egy fantasztikus filmben olyan egitestek szerepelnek, amik a mi Naprendszerunkben (me'g:) nem talalhatok meg (a B612-es kisbolygoval egyetemben :) A peldat folytathatnam a tortenelmi filmekkel, ahol a valaha letezo szemelyek vidaman tarsalognak az iro altal kitalaltakkal - de ahogy semmilyen fikciora epulo film nem dokumentumfilm, ugy az Orion sem doktori disszertacio.
Minden film egy kulon vilag - viszont a hulyites elesen elkulonul a fantazia egeszseges szarnyalasatol. Es az Orion magasan az utobbi kategoriaba esik.
Egy apróság: Atan szerepel a Szabó családban, Surányi Imre álnéven. Kicsit öregedett a hangja, de valószínűleg csak azért, mert egy öregurat kell alakítania a sorozatban.
Nekem megvan videókazettán az 1966-os változat. Ha érdekel szívesen megosztom veled. (Most épp egy "nyilvános" készülékről írok, úgylátszik új gépet kell vennem mert a régi örök álomra készül szenderülni :( )
No hát akkor itt az alkalom, hogy változtass a jövőn. Eddigi ismereteink szerint, ugye, akkor egyszer csak eszedbe fog jutni, hogy ebből az akkumulátormérőből hogyan is lehetne kézifegyvert csinálni. El is készíted a prototípust, amit azonban a vidiánok (bárkik legyenek is ezek) egy korai űrexpedíciója megszerez, és később fel fogják használni. Ez már történelem, csak még nem történt meg. Ám ha most erősen elhatározod, hogy juszt sem fogsz engedni a csábításnak, és nem készíted el a ma még ismeretlen fegyvert, akkor megteremhteted a világbékét a jövőben! Tudom, szerintem sem vagyok magamnál!
Egyébként ha egy kézifegyver szervtranszporterként is működtethető, akkor nekem is van itthon több különböző méretű szervtranszporterem, a konyhafiókban. Csak kimetszem vele a szervet, és gyalog transzportálom, ahová kell. Muhahahaaa...
Egyetertek a velemenyeddel. Annyit mentsegul a Silent Star-hoz, hogy a film keszultekor sokkal kozelebb voltak Hirosimahoz es a hideg-haboruhoz. Erdekes modon, pl. az egy evtizeddel korabban keszult amerika Rocketship XM (elkepesztoen kis kotsegvetesu, de egesz intelligens sci-fi film) is az atom-haboru veszelyeire figyelmeztetett hasonlo modon. (A foldi expedicio egy atomhaboru utani Marson csak osember modon elo mutansokat talal - "Atom korbol az oskorba" - vonja le a tanulsagot keseruen az expediot vezeto professzor.) Szerintem, a haboru elleni figyelmeztetest egyebkent sem lehet tulzasba vinni :-)
Igen, azt hizem az elso Metagalaktikaban volt egy par foto sci-fi filmekbol. Egyebkent a This Island Earth valoban kitunik a latvanyos idegen bolygos jeleneteivel. A This Island ... amolyan kisoccse a Forbidden Planet-nak; mindketto nagyon latvanyos meg a mostani szemmel nezve is. (Pl. a Forbidden Planet-et teljes egeszeben a studioban forgattak, espedig teljes felepitett diszlettel {idegen taj, urhajo} - szoval szo nem volt arrol, hogy barmifele trukk hianyossagai {amik most, a computer generated effect-ek koraban is vannak szep szamban} vontak volna el a figyelmet.)
A Metagalaktikara azert faj a fogam, mert csak ezeket hoztam ki magammal. Az elso 60 Galaktikat eladtam, amit azota is banok. Talan megrendelnem az ujabbakat - egyebkent a legszeretettejesebb gratulaciom a Galaktika felelesztesehez! -, de az nagyon korulmenyes (vagy lehetetlen) lenne nekem innen. Viszont egy 10. (11., 12. stb. :-) Metagalaktikaert odaadnam a szomszedom fel karjat (es mondjuk evente egy peldanyt valahogy csak kijuttatnek ide).
Nekem annak idejen is a ritkan megjeleno (igy mindig a meglepetes erejevel hato) Metagalaktikak voltak a Galatikak gerincei, szinte oszlopkent erositetven az antologiat. Szoval nagyon remelem, hogy a jeg hamarosan felolvad a project korul. (Talan a 200. Galaktika azzal is kitunhetne a sorbol, hogy egy 10. - ugyszinten kerek szam! - Metagalaktika kerul melle' ;-)
Tovabbi sikeres munkat kivanok - es azert nagyon varnam az elso ujraelesztett Metagalaktikat!
451 Fahrenheit: Kaphato Special Edition DVD-n pl. az Amazon-nal. (Nekem megvan.) Persze, ez sem keruli el a sorsat, es ujra csinaljak (talan). Minden hianyossagai mellett az 1966-os filmet ugy sem fogjak tulszarnyalni.
A vasalóról az a véleményem és akkor is az az volt, hogy csak hasonlít egy vasalóra. Egy akkori vasalóra, ma már máshogy néz ki egy vasaló. És ha úgy praktikus az a kezelőszerv vagy műszer, miért ne nézhetne ki úgy, mint bármelyik háztartási használati tárgy. (Csak érdekességképpen, a munkahelyemen használt kézi akkumulátor mérő pont úgy nézett ki, mint a Star Trek: Voyager egyik részében a vidiánok fegyvere ami egyben egy kézi szervtraszporter.)
(Azért nem szólok hozzá/bele itt a filmjeid interkontinentális logisztikájába, mert Motyóval már rég megbeszéltük, hogy teljesen őrá fogok hagyatkozni a szelektálásban és transzferálásban. És konvertálásában. És spedíciójában.)
Erősítsd meg a lelked: a 3. rész kibernetikai tanulságai is jó messze vannak a mai technikai színvonaltól, a 31. századéról már nem is beszélve... Kár, hogy ezeket a csacskaságokat még ma is csak egy ember fülelné le tíz közül. (Jóindulatú becslés volt, elismerem.) Viszont vígasztaljon bennünket az a tény, ha tud, hogy megalapozott feltevésem szerint az elmúlt évtized filmjeiben és sorozataiban előfordult nagy természettudományos baklövésekkel is megtölthetnénk egy jó nagy vödröt. Mesében ez már így szokás.
A vasalón ne izgasd magad, Pali egyszer jó régen kimondta a nagy igazságot: amiben mi, a mai szerény tudásunkkal csak egy vasalót vélünk felfedezni, arról el sem tudjuk képzelni, ezer év múlva miféle csodálatos szerkezetet rejthet, a véletlen formai azonosság ellenére. :-))) Üdv!
Helyesbites: NEM nagyon konnyu a megszokas/eloitelet beklyojabol kiszabadulni :)
Itt nem csak a kelet-europai filmekrol van szo, hanem sokan felunk attol, ami 50 vagy netan 70 evvel ezelott keszult. Emlekszem, az egesz csaladom rohogott az 1956-ban keszult amerikai Forbidden Planet lattan (es rajtam is, aki szegyentol kivorosodbe alltam a szoba kozepen. Eltelt par ev, es Robbi robotot kaptam a csaladomtol, es a film nemcsak nekem, hanem a csaladom tobbi tagjanak is kedvence lett.) Hat ha meg megfuszerezzuk ezt azzal, hogy egy ugyancsak regi filmben kozmonautak voros csillaggal dekoralt urhajon indulnak el a Marsra...
Erdekessegkeppen; az Internet Movie Database bongeszesekor lattam, hogy az Ikarie XB1-et 61-en, a 'Viharok bolygo'-jat 77-en, a 'Nema csillag'/First Spaceship on Venus'-t [ami pl. Eszak Amerikaban videon - valamint mindket valtozat DVD-n - is kaphato] 333-an ertekeltek --- ugyanez a szam az 1977-es Star Wars eseteben (ami joval kevesbe minosul klasszikus, intelligens sci-fi-nek, mint a felsorolt harom film barmelyike) 176 141!
Erdekesnek - de nem megleponek - tartom, hogy nem olyan nagy a tolongas a felajanlott kelet-europai filmekert (ahogy olvasom: tisztelet a kivetelnek - ha jol tippelek: szia, Attila ;-). Azert erdekes ez nekem, mert ezek a filmek nelkul a sci-fi filmes mufaj klasszisainak a fele [es bizonyos tekintetben: a jobbik fele] orokre homalyban marad egyes rajongok elott. (Pl. egy verbeli Orionos/Galaktikas-nak az emlitett Ikarie XB1 szaz 'Andromeda torzs'-zsel vagy 'Total Recall'-lal kell, hogy felerjen - es nem hiszem, hogy barki elott ismeretlenek lennenek az utobbiak.) Nem megleponek meg azert tartom, mert nagyon konnyu a megszokas - nem beszelve az eloitelet - beklyojabol kiszabadulni. Viszont annal inkabb dijjazom Motyo lelkesedeset es segitokeszseget. (Es a vilagert sem akarok senkit sem megbantani - en egyebkent sem csinalok presztis-kerdest ebbol a dologbol; A magam reszerol, ha csak egyvalakit megerintetnek ezen filmek nemelyike, akkor mar megerte a terjsztest... es ebben a tekintetben mar nem panaszkodhatom :)
Mas; Tudja valaki hogy megjelent volna az ujabb [10.] METAGALKTIKA? Mar jo fel eve igertek a szerkesztok, hogy legalabb egy peldanyt kiadnak az iden, es rogton utana azt tettek kozze a Galaktikaban, hogy a tavasszal es nyaron megjelenik egy egy [tehat az iden osszesen ketto !] Metagalaktika. Azota viszont nema csend, pedig mar a levelek sem nagyon kapaszkodnak a fakon. (Errol jut ezmbe egy jo kis Zelk Zoltan vers: "Hullo falevel az ember - De hol az ag? Ki az ag?")... Ko:sz' minden informaciot.
Az Orion első részében rájöttem milyen vasalóról beszélnek egyesek: az egyik műszerfalban volt, nekem is összerándult tőle a gyomrom...
A második részben rengeteg műszaki részlet kimondottan dilettáns, mesének persze jó, és egy irányított, egészen kicsi (néhányszor 10 méteres) antianyag aszteroida tényleg húzós lenne.
