A fütyi nélküli csat helyett itt vannak a fütyi nélküli nővérek. :) Bizonyos szempontból még érvnek is jó. :)
A "korcs csizmasarok" helyett a "tökéletes szandál sziluett" viszont már a ló túlsó oldala.
Egyelten apróságról feledkeztél meg, immár évtizedek óta.
Nem egyeztettél időpontot! (...az orvosoddal sem!)
A sarutlan karmeliták 1644-ben telepedtek le Magyarországon, és csak 1697-ben, kb 130 évvel a papucsuk talpával díszített tégláik elkészülte után jelentek meg Győrben.
Korcs katonacsat és katonacsizma hívő urak, elképzelhető, hogy ezt a két „értelmes” és eszmei tartalmat ontó katonai eszközt, a szimbólumukat valaha is, bárkinek is eszébe juthatott volna hibridizálni a keresztényi szent kereszttel, vagy a szentlélek szimbólummal –szétsugárzódás- mint ahogy a fenti ikresített képen látható? Kolostori viszonylatban viszont a sarutlanok és a hitéleti szellemük jelképként már teljesen egyenértékű! A pólya téma ide vonatkozóan még arra az egy szóra se érdemesül, amivel most leírtam.
Győr-Szigetben volt a postamester által adományozott zöldséges kertjük 1699 és 1883 között. Szabad időben ide kijárva kertészkedtek. A téglán az ide kivezető, számukra hosszú út látható a kerttel. A kert lapos helyen feküdt, gyakran elöntötte a víz, ami miatt is adták el később! Kertészházuk volt itt, szerszámokat nem hordták.
Valahol, valakinek, valamikor valami problémája támadt, magyarázatra tartott igényt. Kéznél éppen mi volt? A nyers tégla! A magyarázat ezen a téglán vált jelképpé a sarutlanok szimbólumával egyetemben. Így hát ami biztos: 1714 és 1725 között történt az eset. Ezen intervallumban történt a kolostor és a templom építtetése. Ami látható az egy egyszerű alaptervrajz ábra a két épület valamelyikének, valahová tartozó részének műszaki kivitelezésével kapcsolatos.
A sarutlanok győri társasháza gr. Széchényi Pál kalocsai érsek, és Dvornikovich Mihály váci püspök bőkezűségében sütkérezett Szelepcsényi György végrendeleti 50 000 forintjából kiindulóan. A D betű a váci püspök nevének kezdőbetűje: minden máshelyi tisztsége közepette is többet tartózkodott Győrben, mint ahol éppen kellett volna lennie!
Albert, jeruzsálemi patriarka 1209-ben szabályzatot adott a karmelita rendnek. Ezt az idő teltével nagyon szigorúnak ítélték, enyhítést kértek, és kaptak is. Azonban a 209-ik pápa jóváhagyásával megalakult karmelita női rend cepedai sz. Teréz még az eredetit sem tartván túl szigorúnak, azt még tovább szigorítatta. A szigorítás következménye lett a SARUTLAN-ság is. Valódi lábbeli, sarú helyett SANDÁLE viselése lett kötelező. Innét kezdődően sarus –calceti- és sarutlan –discalceti- karmelita testület létezett.
calceus /csatos vagy magasszárú/ cipő vagy csizma
sandalium /görög eredetű latin szó/ szandál /Györkösy: Latin magyar szótár/
A sarutlan karmeliták 1667-ben telepedtek meg Győrben a nekik megvett Pergel-féle házban a várbástya közelében, néhányan, és csak 1722-ben nyertek honosítási jogot.
Valamit jelképező, szimbolikus jelként, tudattartalom kifejezésére a céhvilágban a céhek szerszámaik, nyersanyagok és termékeik ábráját alkalmazták, mely csak rájuk volt vonatkoztatható, másoktól megkülönböztető jelképek voltak. Például a sienai vargáknak 1338-ban kőbe vésett céhcímerük egy talp formájú kivágott bőrt, vágóeszközt és egy ár-t mutat:
-Loco citato: Kis magyar címertan (Heraldika)
Mi volt a sarutlan karmelitákra jellemző, a sarutlanság, vagyis a szandál léte, ami minden másik rendtől őket megkülönböztette. Olyannyira jellemzőnek vették, hogy még szerzetük jelzőjeként is kisajátították! Így lett a szandál felülnézete a szimbolikájuk.
Elképzelhető, hogy egy várkapitányi csizma sarka megkülönböztető jellegű, tartalommal rendelkező szimbólum is lehet? No ne! Csizmasarkos csizmával még abban az időben is nem csak a várkapitányok futkostak. No meg hát a csat, ami aztán még igazi csat sem volt, mert nem volt „fütyije” /WattieNo1 65106/. A várkapitány urak nagy többségénél a csat legfeljebb csak a karcsúság hiányának tudatát kelthette volna, míg a csizmasarok meg azt szimbolizálná, hogy „ahova mi lépünk ott még fű sem terem”. Így aztán uraim a SANDÁLE felülnézeti szimbólum, és nem katonai csizmasarok, még kevésbé fütyi nélküli csat, fütyi nélküli katonai szimbólum, jelképe a karmeliták sarutlanságának!
Üdvözlöm a „csatos”, „csizmasarkos” és a „pólyás” Urakat!
S. Bertholdus I. Carmelitarum Generalis Latinus ex Hungariae prosapia ortus, nagy valószínűséggel Salamon magyar király oldalági rokonságát bírja. Eredetileg Berthold de Limogés keresztes lovag, aki a győztes szentföldi csata után az ősi kánaáni kultúrhegyre, a karmelre vonul, és néhány cella általa történt építésével veszi kezdetét a karmelita rend. Így aztán elképzelhető, hogy a magyar, győri karmelita kolostor építéséhez –melyhez 1714-ben fogtak hozzá- a győri káptalan által rendelkezésre bocsátott győr-szigeti téglaégetőben kivetett téglákon, mint a rend alapítójának, ne az ő nevének kezdőbetűje szerepeljen szimbólumként?
Köszönöm a pontosítást, sokat segített. Én nem kutattam a Pálffyakat, és amit leírtam azt Partali Gyula mondta el. Sajnos Ő már nem tudja igazolni szavaimat. Nagyon örülök, hogy a címer megvan, és kérem nagyon vigyázzanak rá. Köszönöm, a segítségét, jegyeztem a Kobek Istvánnal kapcsolatos információt. Nekem atyai nagyszüleim származnak a Felvidékről, pontosabban Muzsláról a nagyapám, és Ebedről a nagymamám. Sajnos már egyikük sem él. Gyuszival is így ismertűk meg egymást.
Mégegyszer szeretném megköszönni a pontos infomációkat.
Szeretném pontosítani a Kobek dolgot. Kobek István nem vette meg a Pálffy uradalmat. Ő sógora Hazay Ernő birtokát vásárolta meg. Az első fotón a "egyszerű" Pálffy címer látható, amely a kastély gazdasági bejárata felett volt található. Utolsó előtti helye az egykori polgármesteri hivatal épületének padlása volt. Egy kisüzem működik benne , ahol Partali Gyula is dolgozott. A címer ma is megvan és biztosíthatom jó kezekben. A másik címer nem egy emlékművön van, hanem Herceg Pálffy József öntöttvas síremlékén. Ő ugyanis végrendeletében hagyta meg, hogy Bátorkeszin temessék el. Köszönöm!
Egy kis reklámot szeretnék Yacek barátomnak. A mellékelt téglákat vele sikerült cserélni. Remélem a kétkedőket meggyőzi a mellékelt fotó, hogy érdemes őt meglátogatni.
A mínuszt adónak üzenem hogy köszönöm van elég téglám és nem a kedves gyűjtő társakkal akarom összehordatni, és bőven akad minőségi csere anyag is,. még eddig nem publikált is.
Sziasztok, egy picit továbbgondoltam ezt a kerítés építést.
Ez nem csak arra jó alkalom, hogy ezt a hatalmas változatosságot ( nyilván annak töredék részét) bemutassam, amire csendben jegyezném meg hogy a magyaron kívül egy nemzet sem volt képes, hanem a gyűjtőtársak, akik időt, energiát, pénzt, ... nem sajnálva végzik a kutató munkát, és éppen errefelé járva, (vagy pont direkt 😁) is felkerülnek. Azaz belegravírozom a hozott, akár csere téglába az ex tulaj nicknevét.
Mivel a szőlőhegyünk azért egyre kedveltebb ( bor)turisztikai célpont, így jópáran látni fogják hogy itt bizony komoly gyűjtői tevékenység és összefogás van a háttérben.
Nem mintha az elmúlt évek kihagyott találkozóit vagy a mindig késve befizetett tagdíjat szeretném picit jóvátenni, hanem inkább mert ( még mindig) szeretek eltérni a megszokottól....
Fenti blabla tulajdonképpen egy felhívás hogy ha fel akarsz kerülni egy noname falra akkor durván hozz egy téglát.
Korábban is fura volt picit, hogy Örömynek Győrben vetőláda-számozásos téglái kerülnek (rendszeresen) elő, viszont a számozás nélküliek budapesti bontásából vannak, és tudtommal Győrben számtalan nem is került még elő.
GyP 1870-es árverési hirdetménye, miszerint Örömy győri ingatlanait elárverezik, gondolkodóba ejtett.
Egy ismert, és elismert építész csődbe ment volna?
Hát nem!
Örömy József 1868-ban áttelepült Győrből Budapestre, és itt folytatta tervező és építő tevékenységét, és ehhez kapcsolódóan nagy valószínűséggel a téglagyártást is. Az urbface.com cikkéből idézve: "Örömy József építész terve szerint, téglagyára alapanyagaiból és cége kivitelezésében." ...készült a Nagy Diófa utca 32. számú ház 1891-ben.
Vagyis a számozás nélküli téglái Budapesten készülhettek valamikor az 1800-as évek vége felé, és így kerülhettek az akkor építkező Láng László gépgyáros villájába.
Érdekes lenne megtalálni, hogy Örömy hol gyártott. Ha bérelt, hol bérelt téglagyárat Budapesten, vagy közelében, de szerintem a gyártási hely nélkül is egyértelmű, hogy nem Győrből származnak a Budapesten előkerült téglái.
Minap ráleltem egy 3 kötetes nagyon szép régi könyv digitalizált példányára:
Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme (1871).
Mely kötetekben vannak utalások korai téglagyártásra is:
"Az 1671-dik évi szeptember 12-ről pedig ez olvasható: „Az alsó járásiak részére a téglavermeknél lévő búzaföldet szőlőskertekül el kell osztani, egy nyilastól kell fizetni 1 írt 50 dénárt“. "
"E korszakban Debreczenben mindössze 16 czéhtársulat létezett, ennyiről tétetik a városi évkönyvekben említés, Hogy t. i. mind a Szejdi-járáskor, mind a Caraffa-világban 16 czéhtársulat ládájában levő pénzek és ezüst poharak is a sarcz pótlására igénybe vétetének.*)*) Az e korszakban Debreczenben létezett önálló 16 czéhtársulat, következő mester-egyletekből állott volt: 1. Ácsok, építő mesterek és molnárok , 2. Asztalosok s kerék és kocsi-gyártók, 3. Csizmadiák és czipészek, 4. Fazekasok, puskaportörők és téglavetők, 5. Fésűsök és csontgomb-készi- tők,6 Kalaposok, süvegesek, gombkötők. 7. Kenyér- kalács- és perecz- sütők, 8. Kovácsok, lakatgyártók és fegyver-csiszárok , 9. Kötélverők s takácsok. 10. Mészárosok és hentesek, 11. Ötvösök, bádogosok, rézművesek, 12. Paplanosok, 13. Szappanosok, 14. Szíjgyártók, erszénygyártók, szűcsök, 15. Szűr- (később guba-) csapók, szűr-szabók és posztó-szabók, 16. Tímárok és vargák." (cca. 1660-as évek)
"b) A jelen XIX. század első tizedében, jelesen 1807-ik évben volt:
1. czéhbeli 26 asztalosmester, 30 bodnár, 7 borbély, 10 könyvkötő, 751 magyar csizmadia, 43 csutoragyártó, 105 fazekas s pipacsináló, 58 fésős, 37 gombkötő, 209 gubacsapó, 65 szekérgyártó, 12 késes, 41 kovács, 6 német-kőmives, 5 német-ács, 41 magyar-ács, 24 kötélgyártó, 31 lakatos, 49 mészáros, 19 marhavágó hentes (ezek csak hetenkint kétszer t. i. szerdán és szombaton mérhettek), 84 sertésvágó hentes, 19 mézárus, 14 mézes kalácsos, 12 német-szabó, 12 német-czipész, 50 magyar váltó-szabó, 97 magyar vásári szabó, 57 köpeny-szabó, 78 szappanos, 6 nyerges, 25 olajütő, 2 aranyműves, 25 paplanos, 49 szíjgyártó, 104 szűcs, 10 takács, 15 téglaégető, 186 tímár, 13 vasárus, 12 kalapos, 19 magyar süveg csináló, 40 molnár, és 76 kereskedő."
"Debreczen nyűgöt! oldalán, kívül a városon mintegy 1000 lépésnyi távolban, ott, hol Hatvan- és Mester-utczákon kifelé, Köntös és Csige nevű szőlős-kertek között a Nagy-Ivánnak és Fürednek vezető országút elnyúlik (mely országúiból a Látókép czimü fogadónál jobbfelé ágazik ki a Debreczcnből Újvárosnak vivő út is) épen az országút mentében, egy füzesekkel prémezett hosszú gát vonul el, — neve Köntös (Kiöntés) gát. E gát jobb és balfelől, északról délre elterülő széles vőlgyezetet metsz keresztül, mely vőlgy-teriiletben tavaszi és őszi esőzések alkalmával nagy tócsa (innen Tóczó a neve) sőt néhol épen folyó erek is keletkeznek. E völgy-terület északfelől a dőnél (a város északi oldalán 5 — 600 lépésnyi távolságban keletről nyugotra elterülő erdőség) szűnik meg; délfele pedig messze a gáttól az úgynevezett Tégláskert-felé nyúlik el. A völgy-terület keleti óldalán és igy a város íe- lől, egymást felváltó s csak a városból kivezető országutak által egymástól elkülöuzött szőllőskertek feküsznek; a völgy-terület nyugoti oldalán pedig és igy Pest felől folytonos lánczolatban dombosság terül el; néhol halmokká is felemelkedve. E völgy-területnek Köntös-gát északi oldalán eső vőlgyezete helylyel közel gödrös, s átalában a város népe által cserép- és téglavető gyanánt használatik. E vőlgyezet nyugoti partján levő cserépvetői épület (Kokasló a neve) több rakás szinfával négyszögü erős — mélyen s szélesen felárkolt s ieltőltött — kerítéssel volt akkori időben ellátva. A cserépvetőtől kissé beljebb a völgy- területben északfelé téglavető kalyibák voltak sűrűén elszórva. A völgy-terület előtt nyűgöt felőli dombosabb rész, a városi nép barmainak szolgált legelőül, körülbelől 8000 lépésig, kifelé. Azontúl az országút mentében mindkét felől házutáni szántóföldek, jobbra küljebb macsi tanyák terülnek el, s a házutáni földeken akkoriban (1849. aug. 2.) különféle termények legtöbbére buján tenyésző, s azon évben szerfelett nagyságra felnőtt tengeri vetések diszelegtek."
"Csorba János hivatali működése 1854-dik év január elejétől 1859-dik év julius hó közepéig terjedett."........"Csorba Jánosnak — polgármesteri hivatalba léptével — első teendője volt a városi pénztárak megszá- moltatása s vizsgálat alá vétele, a város bérlőinél kintlevő régibb tartozások behajtása s igy a fizetetten többféle követelések kielégítése. Majd a városi tanács*) és tiszti személyzet körében az ügyek osztály szerinti beosztása léptettetett életbe; az absolut rendszer beállása óta működni megszűnt képviselő testület helyett községtanács szerveztetek, s a 8 év folyamáról vizsgálat-tanul hevert sokféle számadás, a községtanács kebeléből kinevezett vizsgálószék által szigorúan megbíráltatok, A közteherviselés elve rangkülönbség nélkül alkalmazásba vétetett. Az előfordulható tüzesetek és égések előzése végett uj tűzoltó gépek szereztettek, s az úgynevezett pápaszemes (tanulátlan) kéménykotrók helyett rendes kéményseprők hozattak, biztosíttatván ők az egyesektől előre megállapított tariftá szerint részükre járó dijjak iránt. Az épitkezéseknek könnyítése végett a tégla- és cserépvető gyárak — honnan az anyagok termelési áron szoktak a polgároknak kiszolgáltatni — megszaporittattak; egyszersmind az újból építkezéseknek az állandó épitési bizottsághozi előleges bejelentése" elrendeltetett."
"Van továbbá takarékpénztári és gőzmalmi társulat, kereskedelmi s iparkamara, ipar és kereskedelmi bank, osztrák nemzeti bank fiókintézete, zenede, kertész-egylet, szinügy- egylet, lovar-egylet, nő-egylet, emlékkert-társulat, czukor- gyár részvénytársulat, ügyvéd-egylet, lövész-társulat, torna-egylet, reál-kereskedelmi tanoda , kereskedői társulat, gazdasági egylet, könyv- kőrajz nyomda és kártyagyár- egylet, fényképész intézet, honvéd-egylet, jogász-segélyző- egylet, énekkar és tűzoltó-egylet, orvos-egylet, kereskedő ifjak ápoló egylete, légszeszvilágitó társulat, vasúti vállalkozó társaság, izraelita ipar-egylet, árverési intézet, temetkezési egylet, sertésvágó társulat, bormérető társulat, cserép-, tégla-, czément-, keményitő- és gyufa-gyárak; alakulóban van a ménló-telep, muzeum és fördő-egylet, kézműiparosok egylete, és a nagyszerű Tisza czimü biz- tositó-társuiat."
Nem a téglát fejted meg mert azt mindenki tudja mi, hanem a rajta lévő jeleket, maga a téglának a jeleinek a jelentései mind megvannak, csak nem ismerjük mind, vannak korábbi" megfejtések" amikor még gyerekibb cipőben járt a kutatás ,ebből adódik hogy van közte hibás is és félreértelmezhető is. Könnyen megeshet hogy,10 év múlva jón egy másik "okos" ember mint te, és a te dolgaid fogja cáfolni. Aztán meg azok mehetnek a kukába. Tehát én finoman kezelném ezt a megfejtéseket. .jobban hangzik jelen időben ,jelen tudásunk szerint ez meg ez.
Sziasztok!Sikerült szereznem egy Római téglát Tileriumból,melyen tükrös irású LEGVIIC olvasható.
Legio VII Claudia Pia Fidelis. A neve azt jelenti a Légió,amely hű és kitartó Claudishoz.A VII Claudia Légió a császári római hadsereg legrégebbi egységei közé tartozott.Julius Caesarral volt amikor 58-ban megtámadta Galliát.56-ban
jelen volt a velencei hadjáratban,késöbb részt vett a Nagy-Britániban tartott Expedicióban.46-ban részt vettek Caesar
Afrikai hadjáratában és Thapsacusban harcoltak.A Pannoniai felkelés zavaros éveiben,költözött Dalmáciába:Tileriumba
Itt a XI.Légióval osztozott a Burnumi erödön,mely most Kistanje.Innen származik a tégla.
A szófosás nem visz előrébb a kutatásban! És erre a te bejegyzésed is tökéletes példa, mert ugyan sokat írtál, de nem mondtál vele semmi újat. Sőt, kicsit vissza is estél az időben, mert az "Eble" feliratnak 2015 óta már lett megfejtése. (Az egy másik dolog, hogy jó-e vagy cáfolható.)
És azt sem ártana szem előtt tartanod, hogy a technika fejlődésével egyre több dolognak lehet utánanézni a fotelben ülve is. Lehet, hogy 2015-ben még semmit sem dobott ki a "gugli" az "Eble" keresőszóra. Tehát olyan dolog miatt fikázol másokat, aminek a miértjéről semmit nem tudsz.
"FS" nagy valószínűséggel Szent-Ivány Ferenc - vagy ha úgy tetszik Franciscus Szent-Ivány (élt: 1731-1823)
Medárd apja kb. abban az időben építkezett Varbón, amikor Medárd Marczalban. A két település távolsága 8km, így könnyen előfordulhat, hogy Ferenc téglái Marczalba is átkerültek anno.
A "matematikai feladvánnyal" kapcsolatban egy megjegyzés.
A "CZFE" mint Ferraris Emánuel, vagy a "FU" mint Farmosi Uradalom kapcsán sem található sehol a "gondolatsor levezetése". (A "megmagyarázóember" mégse reklamált miatta.) Minden bizonnyal volt valamilyen információ, ötlet, gyanú, ami alapján ezt a megfejtést valószínűsítették. De a cáfoláshoz az az információ lényegtelen.
A gittegyleti ( hb-tatus 3852, … ) comme il faut-s kommunikációt
59823 ANUBIS-mirmur:
…” rakd meg azt a bárcás véresszájú kommunista anyádat a ravatalon.”
a gittrágók karának üdvrivalgásait
59824 bádogos Csaba „Na végre”
59825 fgondnok „Ez a beszéd”
felváltotta a sziszifuszi szofisztika a 71350-től kezdődően. Azóta az eredménytelenség a jelek jelentésének ismeretére vonatkozóan logaritmikusan gyarapszik, de ha úgy tetszik, negatív csúcsokat döntöget, természetesen negatív irányba! Ami egykoron még „csak” csat volt, az a közelmúltban már csizmatalppá vedlett át – micsoda egy katonai egylet – manapság pedig pólyává avanzsált, gondolom a kedvező hitelfelvételi lehetőség érdekében! Szabad egy ilyen szimpla, mondhatnám primitív jelnek – a katonai csizma mindent eltipor – ilyen nagy horderejű szimbolikát tulajdonítani? Ha meg még azt is hozzáteszem, hogy egyik sem valós, hát van értelme ennek a többezres szótömegnek a témára vonatkozó pazarlására? A jel nem annyira bonyolult, mint ahogy azzá téve lett, másrészt előrébb kellene kezdeni a kutakodási módszert a begyakoroltság készségének megléte érdekében. Mondhatnám úgy is, hogy „lejjebb”! Magas a ló! A biztos megérthetőség érdekében példát statuálok a most mondottakra.
Jeles téglák, jeles emlékeink 9. szám 2015.
86. o. Téglabélyegek a Lébény-Szentmiklósi uradalomban: Szilágyi Dániel
Tizenegy oldalas értekezés. Sem szerzőnek, sem a mindenek fölött álló szakértelemnek megdicsőült egyediségnek nem ugrik be az az egyszerű ötlet, enyhe felvillanása sem történik kicsi fantáziájuknak – fantazmagóriára viszont bőven telik-, hogy a tégla feliratát beütöm a gépbe! De miért is nem? Vélem nehéz elképzelniük magukban, hogy a „gugli” esetleg többet tud mint ők, nehogy már a „gugli” legyen a géniusz! Micsoda ötlettelenségre, fantáziátlanságra következtethető az „ismeretlen” minősítés! Beütve azonnal kiderült volna, hogy a jel egy Moson vármegyei família neve, melynek még Lébényszentmiklósi ága is van. Moson vármegyei főispániság, kancelláriság és sok egyéb jelesíti családjukat. Nos, míg ilyen egyszerű feloldások is szellemi erőt meghaladók, mit lehet kezdeni a tartalmasabb, szellemi hátteret, nívót kívánó jelek megoldásával, mint például a csat.
Ennek az egyszerű kiindulási alapnak a hiányát jeleztem fent! Ha csak ez az egy ilyen problémás lenne, az eddig írtak egyetlen szavát sem írtam volna le. Azonban mind a 13, történelmi segédtudományt (Jeles téglák …10. sz. 168. o.) segíteni szándékolt brosúrában hemzsegnek a hasonló esetek. Ezeket a továbbiakban még jelezgetem javíthatósági módjuk érdekében!
Egy kérdéssel fordulnék hozzád: egy matematikai feladványnál azt megoldásnak tartjuk-e, ha a végeredményt közöljük (vagy tippeljük), és az helyesnek tűnik? Vagy a megoldás az, ha a teljes gondolatsor levezetésre kerül, látható minden lépés, megtörténik a visszaellenőrzés, ami szintén látható, és így jutunk el a közölt végeredményhez?
-Loco citato: Kis magyar címertan (Heraldika)
...ez csak egy közülük.