A korábbi magyarázat is csak egy elmélet. Nálam pl. a radiátorok fele nem ablak alatt van.
Helyhiány és egyéb foglaltság miatt. És nagyon jó a fűtés már 23 éve.
Pl. van ablak ahol a mellvéd csak 25 cm és van ablak ahol villanykályha áll előtte.
Tulajdonképpen az ablak alatti elhelyezés egy praktikus hely kihasználás miatt van és ezért gyártottak hozzá egy elméletet.
Pl. az un. parapet gázkonvektorok azért vannak mindig az ablakok alatt /emeletes házakban /, mert csak így lehet olcsón szerelni. Ha nem ott lennének, daruval lehetne telepíteni, ami igencsak költséges lenne.
Az ablaknál beáramló, besugárzó hideget közvetlenül melegíti fel egyből, így megakadályozza, hogy az lefele menjen, továbbá így èrvènyesül legjobban a konvekció.
Bocs, még kevésbé szakmai kérdés, mint a múltkori... :-)
Eretnekség, hogy szerintem kár beengedni a függöny és az ablak közé a radiátor meleg levegőjét?
Mindenki hülyének néz érte, hogy felpakolom a függönyt, de úgy gondolom, így nem az ablak hűtőhatásával versenyez a radiátor, hanem a normál szobahőt melegíti tovàbb. Ha nincs igazam, miért?
Sziasztok, pár napja működik már a korábban említett javított zc18-as kazán.
Azt tapasztalom, ha a szobai termosztát kapcsolja be a kazánt, akkor nem gyullad be rendesen. Kékes lánggal ég az összes égő, de nem erős és nem melegszik a víz 50 fok fölé.
Viszont ha a kazánon lévő potméterrel kapcsolom ki - be akkor nagy sárga lánggal ég és a víz 60-70 fokra melegszik.
Ha galériában nem gondolkodsz ilyen belmagasságnál, akkor talán érdemes lenne álmennyezettel lejjebb hozni a légteret. Így kevesebb lenne a fűtés számlád.
Nem, a kazánon kazánt értek. Egy kondenzációs kazán fűti 5-26kW között. Ahogy melegszik a tartály le is modulál szépen, ezzel a beállítással folyamatosan kondenzál a meleg víz készítés közben is..
A fűtést 26-os és 20-as 5-rétegű műanyagcsővel csináltam a padlófűtést 18-assal.
A méretezése a radiátoroknak olyan, hogy hőszivattyúval is mehetne, de egyelőre gázzal fűtünk.
Én 28-as rézcsővel kötöttem össze a kazánt a hőcserélővel, a tetején egy légtelenítővel és két golyós csappal. Felesleges vastagabb cső, a hőcserélőnek olyan kicsi az ellenállása, hogy bármilyen szivattyú átkeringeti még 22-es csővel is ha nincs messze a két egység egymástól.
Nekem az a tapasztalatom, hogy mire valaki végez a fürdéssel, zuhanyzással addigra újra csinál meleg vizet, de kb 2 fürdést simán tud pláne ha minél lejjebb rakod a hőérzékelőt. Így 300 litert csak akkor érzek szükségesnek ha egyszerre 2 fürdőszobában akarnak kádfürdőt venni.
Én 5 főre tervezek, ezért gondoltam, hogy talán a 300 literes előnyösebb lenne.
Azt meg tudod nekem mondani, hogy milyen típusú (ötrétegű cső, rézcső, stb..) és milyen méretű (átmérőjű) csővel lett összekötve a hőszivattyú a HMV tartállyal.
Az egyik hőszivattyú forgalmazó nekem azt tanácsolta, hogy NA32 (ez gyakorlatilag a 35x1,5-es rézcső) csövet használjak, de én még sehol nem láttam eddig NA25-nél (28x1,5) vastagabb csövezést.
A Panasonic HMV tartályáról viszont nem sikerült továbbra sem kiderítenem, hogy mint jelent, hogy háromutas szeleppel árulják. Bele van integrálva a szelep, vagy csupán adják hozzá és én építem be a rendszerbe.
Közben még nézelődtem és két lehetőséget találtam a HMV megvalósításra a Panasonic hőszivattyúhoz:
1. Megveszem a drága Panasonic gyári HMV tartályát, amihez gyárilag jár a 3kw fűtőpatron, a hőmérséklet érzékelő és háromutas szelep. ( Hőcserélő csak 2nm körüli),
2. Veszek egy olcsóbb Drazice HMV tartályt, amibe külön kell megvenni a fűtőbetétet, a hőmérséklet érzékelőt és a háromutas szelepet (Hőcserléő felület 3,2 nm)
Mindent összeszámítva a 2. verzió még mindig olcsóbb és nagyobb is a hőcserélő felület.
A kérdésem annyi lenne, hogy ismeritek-e a Panasonic tartályát? Ebbe be van építve gyárilag minden, vagy a 3 utas szelepet oda szerelem fel ahova nekem jól esik?
