Abban teljesen igazad van, hogy az alapvető szintű angol szövegértés sokkal fontosabb, mint a tolkieni hagyomány részleteinek precíz felhasználása. Az általad idézettnél még sokkal-sokkal durvább pontatlanságok is vannak a magyar szövegekben (különösen A babóban és A Gyűrűk Urában), érdemes belepillantani ide, ahol gyűjtjük őket:
Természetesen a Biblia-fordítási projektek nagyságrendje és nehézsége (és persze jelentősége) messze túlmutat a hobbit falunevek interpretálási nehézségein.
De kitartok azon álláspontom mellett, hogy a Tolkien művek és hozzájuk kapcsolódó másodlagos irodalom fordítása minőségileg más mint a sima szépirodalmi művek fordítása.
Ha valamihez kell hasonlítani egy Tolkien mű fordítását, akkor az közelebb áll egy Biblia interpretációhoz, vagy egy görög mitosz fordításához, mint egy Stephen King vagy Umberto Eco regényéhez. És ha nem is mérhető a biblia fordításokhoz kapcsolódó sok-sok ember rengeteg kutatásához, irodalmi-teológia vizsgálódásához, szövegelemzéséhez, ősi nyelvekkel kapcsolatos interpretációs nehézségek kibogozásához, tudományos konferenciákhoz és egyházi zsinatokhoz - mindenképpen nagyobb projeknek kell tekinteni, mint, hogy kiadjuk egy angolul jól tudó, a magyar szép fogalmazáshoz sem tehetségtelen embernek a szöveget, és a korrektor kijavítja a legbotrányosabb elírásokat (ami a szokásos menete egy szépirodalmi vagy ismeretterjesztő mű magyar fordításának).
És azt sem szabad elfelejteni, hogy a Bibliának minden felekezet már kanonizálta az érvényes magyar fordítását, vagyis egy bibliai tárgyú könyvben olyan nagyot már nem kell homorítani a fordítónak (új szavakat legalábbis nem kell fordítania), és tetejében a bibliához kötödő "szakkifejezések" részben közismertek, részben meg az ilyen műveket úgyis olyanok fordítják, akik ezzel nem csak hobbiból foglalkoznak, hanem mondjuk ezt tanulták az egyetemen, és fél életüket ezzel töltötték... És akkor meg már ugyanott tartunk: egy komoly háttérismeretet is igénylő művet fordítsa inkább hozzáértő...
(Ja és még mindezek ellenére is fel-felmerülnek viták keresztény teológiai művek interpretációjának helyessége kapcsán...)
Ennek ellenére sem célom a túlzott misztifikálás (a kismértékű igen... ;) )
Egyrészt másrészt. egyrész van igazság Ankalimon mondandójában. Másrészt egyetértek Gyalogbékával. A fordításnál a fordítás az elsődleges. A többi csak máz. amit utólag is el lehet végezni. Továbbá minden, akármilyen névleges monopóliumnak - kísérletnek ellene vagyok. Nem baj, ha néha friss levegő fúj át a szent tudorok berkein. Hátha nem köhögnek tőle.>:-))
"Mindezek alapján talán joggal jelenthetjük ki, hogy a tolkieni szövegek fordítása minőségileg más mint bármilyen egyéb szöveg, ami az egyébként is összetett, sokrétű szövegeken túl részben az eredeti szövegek példátlanul bonyolult belső utalásrendszerének, illetve a ropppant terjedelemben publikált háttéranyagnak köszönhető, részben pedig annak, hogy a fordítónak nyomon kell követnie a már létező fordítások terminológiáját (ami hihetetlenül munkigényes dolog - tapasztalatból tudom)."
Khm. Mindez nagyon szép. Csak a 10000 személy- és földrajzi név ismerete mellett szerintem az sem árt, ha az MTT-s fordító és az MTT-s lektor észreveszi, hogy pl a lenti két (tudom, unalomig ismert) példában súlyos melléfogások történtek (Ulmo "Hobbit" (kiadatlan) újrafordítása, rögtön az elejéről):
"This is a story of how a Baggins had an adventure, found himself doing and
saying things altogether unexpected. He may have lost the neighbours'
respect, but he gained-well, you will see whether he gained anything in the
end."
"Ez a történet arról szól, hogy egy Zsákos miképp vett részt egy kalandban,
melynek során váratlan dolgokat tett és mondott. Talán elvesztette
szomszédjai tiszteletét, de nem járt rosszul. Nos, a végén majd kiderül,
nyert-e valamit."
"The mother of our particular hobbit ..."
"A mi különös hobbitunk anyja..."
Egyfelől.
Másfelől: egy téma ilyetén jellegű misztifikálása szvsz már csak rosszat tehet az adott téma fordításának. Azért lássuk be, hogy nem a Tolkien-korpusz az egyetlen, ami meglehetősen terjedelmes, összetett, stb. Csak hogy a bestseller-listákon még (hje) Tolkient is megelőző klasszikust említsem, itt van ugye a Biblia és a hozzá kapcsolódó elsődleges és másodlagos források _tényleg_ felmérhetetlen tárháza. Ehhez képest tekintélyes mennyiségű bibliai témájú könyv jelenik meg akár csak Mo-on is, és hát a gyakorlat (úgymint olvasás-kutatás) szintjén pl még az egyes felekezetek radikálisan eltérő névátírási hagyománya sem okoz komoly problémákat, hogy csak a legevidensebb szintet érintsem.
Szóval értem és értékelem én a társaság erőfeszítéseit az "egységes Tolkien-korpusz" létrehozására, mert tényleg szép és jó az, amikor minden a helyére kerül, viszont a hideg futkos a hátamon, amikor azokat a feladatokat, amikkel bármelyik professzionális (értsd: ebből élő) fordító nap mint nap találkozik, valamiféle pszeudo-vallásos révülettől átfűtve misztikus magasságokba emelik. Azért ez a dolog (nekem) nem erről szól, bár igaz, MTT tag sem vagyok. Csak valahogy abban nem tudok igazán hinni, hogy ez a fajta rajongás jót tesz teszem azt a fordításoknak.
Amennyiben a kiadók megkeresnek minket akkor mi azt szoktuk mondani, hogy a fordítás lektorálását mindenképpen az MTT által ajánlott személy végezze, és hála az égnek e tekintetben már hallgatnak ránk a kiadók, és az utóbbi időben nem jelent meg olyan könyv, amit ne mi lektoráltunk volna. E tekintetben tehát van valami igazság, abban, hogy az MTT némiképpen rátelepszik az új fordításokra, ám ez a korábbi fordításokban megmutatkozó káosz után talán érthető törekvés. Semmiképpen nem akarom persze azt állítani, hogy az MTT tagok birtokában van a bölcsek köve, és ők értenek legjobban a témához. De ha beleképzelitek magatokat egy kiadó helyébe, akkor talán belátjátok, hogy az ország egyetlen ilyen szakirányú szervezetének (amely része a hasonló szervezetek nemzetközi közösségének) ajánlását kérni még mindig jobb módszer, mint újsághirdetésben keresni megfelelő szaklektort (vagy esetleg az eddigiekhez hasonlóan szaklektor nélkül belevágni a fordításba). Tetejében ma már a kiadók szemében van valami súlya annak, ha az MTT szaklektorálását és logóját feltüntethetik a kiadványukban.
Amennyiben a kiadók kérik szívesen ajánlunk fordítókat is. Azonban a könyvek fordítását soha nem kívántuk monopolizálni, és a fordítók ajánlásán kívül az MTT semmilyen formában nem vesz részt magában a fordításban. Ha a kiadó végül szerződést kötött a fordítókkal, ahhoz már az MTT-nek nincs köze. Soha semmilyen nyilt vagy burklt nyomást nem gyakoroltunk a kiadókra, hogy a fordítást MTT-t tag végezze. Ezért aztán ebben meglehetősen nagy a fluktuáció. Az utóbbi időben kiadott könyveket mindig több ember fordította, jelentős részüknek soha semmilyn köze sem volt az MTT-hez. A kiadók pedig pusztán a fordítás során nyújtott színvonal alapján vagy felkérik őket újabb fordításra vagy nem...
A lektoráláson keresztül persze van némi áttételes hatásunk a fordításra is. A kiadók szép lassan rájönnek, hogyha nem akarnak a lektori vélemény alapján hónapokat a fordított szöveg javításával tölteni, akkor jobb, ha eleve olyanra bízzák a fordítást, aki behatóan ismeri a szövegek angol és eddig megjelent magyar változatait (függetlenül, hogy MTT tag-e az illető).
Kicsit talán későn figyeltem fel a Tolkien művek fordításáról szóló vitára, de mint a téma érintettje (én is az MTT elnökhelyettese vagyok és Lamorakhoz hasonlóan aktív lektor illetve fordító) mindenképpen szeretnék néhány infót elmondani.
Vitakoznék, hogy ugyanaz lenne a helyzet a Tolkien fordításoknál, mint egy Eco, vagy egy King műnél. Egy Tolkien fordítónál célszerű, ha nagyon-nagyon jól ismeri a tolkieni műveket mind eredetiben, mind a már megjelent magyar fordításokon keresztül. Jó, ha nem okoznak nekik gondot mondjuk nem csak a "Dale", "Rivendell", "Shelob" vagy "the Mark" szintű könnyebb kifejezések, hanem az olyan érdekességek sem mint a "Necromancer", "Wild Man", "Great Plague", "Much Hemlock", (esetleg a "Brockenborings"), "Muster" vagy a kedvencem a "Void". És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy vajon milyen formában illik írni az Iron Mountains, Ash Mountains, Dark Montains, Red Montains neveket (különbözőképpen: Vashegyek, Hamuhegység, Sötét-hegyek, Vörös Hegyek - ugyanez a helyzet pl.: a csataneveknél), vagy hogy a magyarra eddig még le nem fordított kifejezéseket hogyan kell fordítani, felhasználva a Tolkien professzor által kifejezetten a külföldi fordítások segítségeként készített "Guide"-ját. Az a gond, hogyha egy fordító szembekerül mondjuk a North Downs kifejezéssel tudnia illik, hogy azt A Gyűrűk Urában "Északi Buckák" (néhol Északi Dombok), A szilmarilokban "Északi Lejtők", A Gyűrű keresésében pedig északi Dombvidék kifejezéssel interpretálták, vagy hogy a "Gift of Lands" A szilmarilokban az Ajándék Országa, A Gyűrű keresésében viszont Ajándékföld. És döntenie kell, hogy melyiket használja az adott helyen...
A Tolkien szövegekben pl. mintegy 3000 (!) különböző földrajzi név szerepel, amelyek közül mintegy 1000-et kell lefordítani (a többi tünde, khuzdul, aduni vagy más "idegen" nyelvi kifejezés). Az összes speciális kifejezés (személynév, népnév, eszköz, filozófiai-teológiai kifejezés, stb. száma a becslésem szerint elérheti a 10 ezret!) Egy korrekt fordítónál az a minimum, hogy ezekben az esetekben megnézi, hogy a korábbi fordítók mit használtak, illetve ha megbizonyosodott arról, hogy nincs ilyen, akkor maga alkot olyan új kifejezést, ami megfelel a hasonló de már lefordított tolkieni kifejezéseknek, a Tolkien féle Guide-nak és természetesen a magyar helyesírásnak (sokszor ez utóbbit sem sikerült teljesíteni az eddigi fordítóknak...). És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a tolkien szövegek tele vannak olyan odavetettnek, jelentéktelennek tűnő megjegyzésekkel amelyek mögött akár több száz oldalas tanulmányok léteznek a HoME-ban, képek, térképvázlatok a Pictures-ben vagy kimerítő magyarázatok a Letters-ben, és ezek ismerete nélkül, majdnem biztosan hibázhat a fordító.
Akit érdekel az esetleg pislantson bele ebbe vitába:
Itt látható, hogy néhány verssor helyes fordításához milyen összetett hatásrendszert kellett volna megvizsgálnia a fordítónak:
Mindezek alapján talán joggal jelenthetjük ki, hogy a tolkieni szövegek fordítása minőségileg más mint bármilyen egyéb szöveg, ami az egyébként is összetett, sokrétű szövegeken túl részben az eredeti szövegek példátlanul bonyolult belső utalásrendszerének, illetve a ropppant terjedelemben publikált háttéranyagnak köszönhető, részben pedig annak, hogy a fordítónak nyomon kell követnie a már létező fordítások terminológiáját (ami hihetetlenül munkigényes dolog - tapasztalatból tudom).
Mindez szükséges ahhoz, hogy a magyar olvasó többé-kevésbé csorbitatlanul élvezhesse a tolkieni eredeti művek egyik meghatározó tulajdonságát, és a szövegek szokatlan vonzerejének talán fő magyarázatát: a roppant összetett ám mégis konzekvens "MITOLÓGIA" látomását.
A Tolkien művek fordításainak helyzetéről kicsit általánosabban:
A Tolkien művek fordításával jelenleg három probléma van.
-A már lefordított művekben sok a fordítási pontatlanság és hiba, illetve elborzasztó módon nincsenek egymással egyeztetve a kifejezések, nevek;
-Sok lefordított Tolkien művet régen adtak ki, és ma már nem kapható,
-Sok eredeti Tolkien mű nincs lefordítva, nem is beszélve a Tolkien témában mérvadó másodlagos irodalomról
A Magyar Tolkien Társaságot az elmúlt időszakban több kiadó is megkereste a fordításokkal kapcsolatos kérésekkel (akik meg nem kerestek meg minket, azokat mi kerestük meg... ;) ) Ha tanácsot kértek tőlünk, akkor javasoltunk nekik könyveket, amit szerintünk érdemes lenne lefordítani (egy ilyen már megjelent, egy néhány héten belül fog megjelenni, és még két ilyen van a jövő évi kiadói tervekben.)
A könyvekkel kapcsolatban a következő aktivitást fejtjük ki:
- Az Európa kiadót megpróbáljuk rávenni, hogy - tekintettel A Gyűrűk Ura megszámlálhatatlan fordítási pontatlanságára, és hibájára, a magyar változatból hiányzó részekre, illetve az angol szövegekben is időközben bekövetkezett pontosításokra - készüljön új, javított, bővített magyar szövegváltozat.
- A Cicerót megpróbáljuk rávenni, hogy A babóból készüljön egy olyan szövegváltozat, amelynek a kifejezései, nevei szinkronban vannak a többi művel, erre hajlanak is, mivel előreláthatólag ki fogják adni az angolul már megjelent "The Annotated Hobbit" című bővített, jegyzetekkel, képekkel ellátott verziót, és ez remek alkalom a magyar szöveg felülvizsgálatára is. (A kiadó előtt alapvetően két lehetőség áll: megpóbálja rávenni Szabó Magdát, hogy a szükséges minimális változtatásokat engedélyezze, és így megmaradjon a mostani Szobotka fordítás, vagy kiadja újrafordításra az egészet. Hogy melyiket választja, abba igazán nincs beleszólásunk, de szerintem pillanatnyilag az első a valószínűbb.)
- Kiadót keresünk, hogy a boltokból teljesen kifogyott és antikváriumban is beszerezhetetlen "Az elveszett mesék könyve" ismét jelenjen meg magyarul, ha lehet kis javításokkal (mert ebben is viszonylag sok - igaz kisebb jelentőségű - fordítási probléma akad.) Ez egyébként annak a bizonyos 12 kötetes HoME sorozatnak az első két kötete.
-Keresünk kiadót a HoME III-XII. köteteinek fordítására. Itt az a legnagyobb gond, hogy az angol kiadó csak sorrendben hajlandó a HoME kiadás magyar megjelenését engedélyezni, márpedig a most következő III. kötet (minden benne foglalt gyönyörű szöveg ellenére) a legkevésbé népszerű sorozat angol nyelvterületen, és ennek kiadása Magyarországon majdnem biztos anyagi veszteség lenne. Egy olyan kiadó kellene, akik ezt az anyagi veszteségét felvállalná a későbbi kötetekből remélhető nyereség fejében. Szomorú hírt kell közölnöm: ezen az ügyön pillanatnyilag egyik kiadó sem "dolgozik", nem zajlik fordítás, sőt még egy esetleges kiadás előkészületi munkálatai sincsenek napirenden. Azért próbálkozunk...
Bizony, így igaz. A Decipher nagyon komolyan vette a kártyák kiadását, úgyhogy a Weta-val együtt dolgozva készítettek jópár ilyen kártyát, ami a filmben sosem létezett picsit sem, csak ezeken a fotókon.
Anárion, Aranymag, Bombadil Toma, Erkenbrand, Ghan-buri-ghan, Glorfindel, Radagast mind ilyenek voltak. Plusz egy halom olyan beállítás, amiről még csak nem is reklámozták, hogy hamis, mert nem volt benne ennyi munka. Pl. Denethor szőrmekabátját viselő férdi palantirt fogdos, vagy a Boszorkányúr vaskesztyűje fogdossa a palantirt benne Szauron szemével. Szóval, sok szép kártya van, amik sajnos még a druva-extra kiegészítőkben sem lehetnek.
Persze, ha majd PJ elkezdi forgatni a kiegészítőket 20 év múlva, talán feilmesíti ezeket is... hmmm, persze lehet, akkor már nem is kell forgatni, csak szólni a wetasoknak, hogy dobjanak össze egy plusz jelenetek Bombadillal.
Remelem a husz eves LOTR evfordulora PJ elkesziti a final versiont, ahol a kimaradt osszes jelenet benne lesz, pl. Druadanok, de esetleg a Megye megtisztitasa is, meg persze Bombadil Toma. Vigyazo szemetek Lucas fele vessetek.
Hm.. érdekes. még ITT megpróbálhatod, (realplayer).
Ghan-buri nem lesz benne szerintem (95%). Legalábbis eddig nem volt erről info sehol. Valahol azt olvastam, hogy le se lett forgatva, csak a decipher kártyához készítettek egy képet.
Ezt a baromsagot... One man show forum. Szegeny. Nincsenek baratai.
De ez bejott: one flew over the nazgúl's nest - hehe. De az alapcel erdekes lehet. Tolkien tenyleg elfelejtette bovebben kifejteni az ork "kulturat". Pl. honnan tanulnak meg az orokok verekedni, mikor azonnal meghalnak, ha osszeverekednek? Meg, ki sutott nekik kukacos kenyeret? Es ilyenek.
A ROTK EE DVD megjelenese Mo-n. Azaz a harmadik resz bovitett valtozata. Mi itt mindannyian csak erre varunk, es kozben hulyesegeket beszelunk, mert nem tudjuk mivel csapjuk agyon az idot a kinos varakozas kozben. Aztan majd ha meglesz a ROTKEE, akkor majd felfele szamolunk, hogy lassuk mennyi ideje is nincs meg kesz A Hobbit. hehe.
