Hogy Stohl Andrásról ne feledkezzünk meg!
Mindig is furcsálltam viszont az olyan homonimákat, amelyek relatíve közeli szemantikai tartományban működtek. A legvadabb ilyen élményem a japánban volt (nem tudok japánul, csak néha rákényszerülök, hogy japán szöveget szedjek). Szóval így találkoztam egy homonimapárral, és az teljesen meghökkent. Értelemszerűen azonos a hangalakjuk (sajnos a hangalakra már nem emlékszem, de valószínűleg utána tudok nézni), az írásképük viszont eltér. Ez idáig általában igaz a homonimákra fogalomírást használó nyelvekben, tehát semmi különös. Csak az egyiknek a szótár a csónak; hajó, a másiknak pedig a hajó; csónak jelentést adja. Ez nekem már magas. (Bár ha a TESz.-nek igaza van abban, hogy a magyar ér szó patak, illetve vérér jelentése is homonima és nem poliszéma, akkor nincs min csodálkozni [az EWUng. kihátrálni látszik ebből az álláspontból].)
Van a serclinek még egy, a Rumci által idézettel azonos eredetű jelentése, a 'sarok'. Napköziben, táborban és általában a közétkeztetésben a kenyeret úgy szeletelik fel, hogy hosszában kettévágját, majd a két felet lehetőleg egyenlő szeletekre darabióolják. Így minden vekninek akad 4 'sarka', az a rész, ahol kezdik a szeletelést, és az, ahol abbahagyják. Na, ez is sercli. (Megjegyzendő, hogy zsír, vaj, lekvár is több jutott rá, így a jóllakásra kétszeresen több esélyt adott, mint a 'belső' szeletek, de szalámi, párizsi ehhez is csak annyi járt, mint a többi részhez.
Kis Ádám
A buci nálam önálló péksütemény, a kifli és a zsemle között valahol. A kenyérvég kb. olyan nekem, mint a cigarettavég a csikk helyett vagy a burgonya a krumpli helyett: végtelenül formális.
Amúgy (halványuló) emlékeim szerint a recept:
Reszelt nyers krumpli, liszt, esetleg tejföl, aprított hagyma (kis bors, só ízlés szerint) sűrű masszává keverve, forró zsírba öntve (kb. 10 cm átmérőjű, 0.5-1 cm vastag lepényként) és kisütve, míg kissé megpirul. Van, aki utána fokhagymával enyhén megkeni, estleg tejfölt tesz rá.
A debreceni ("keleti") változatába tudtommal tesznek tojást is (talán nem mindenki), a Dunántúlon viszont nem...
A tócsni egy zsírban kisütött, nyersen lereszelt burgonyából, lisztből, tojásból és sóbol álló lepényszrűség. Általában egy kissé megpirítják. Egyébként nagyon finom. Egyes éttermekben sültekhez köretként adják. Szerintem sok szakácskönyvben megtalálod a receptjét. ;-)