Restaurálnak valahol világító házszámtáblát? A tatarozás előtt leszereltem, de közelről nézve elég nyomorult állapotban van, főként az ívelt utcanév-mező. Itt csak a betűkben maradt meg az eredeti zománc. Szeretném visszatenni tatarozás után (a világításon még gondolkodok), de jelen formájában elég csúnya.
BTW tatarozás: előkerült a padlásról a régi utcanévtábla is. Kiválóan mulattam, uis a régi és az új utcatáblán a nyíl ellenkező irányba mutat. :-) Találós kérdés: a háztömb melyik sarkán lakom?
Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet 1149 Budapest, Mogyoródi út 56-60. Tel.: 273-2741, 273-2742, fax: 273-2744
Japánkert (1926-1928) A japánkertek alapelvei alapján 1926-ban saját tervei szerint kezdte építeni Varga Márton, az intézmény alapítója és névadója. Mint az ország első japánkertje 1928-ban készült el 1586 m2-en, és még ebben az évben megtekintette Hirohito japán trónörökös, aki tetszését növényadományokkal fejezte ki.
ja, 'tetszettek volna nem 31 alkalommal tamadni a Budai Varat, nem szetloni a klasszicista pesti Duna-partot":) Amugy Sopront ismerem, mint a tenyerem, es tele van eklektikus epulettel. New York mas teszta.Ha egy olyan varos lenne Bp., mint N.Y., disszidalnek. Amugy ugyan mar, mi mas lett volna? Ha nem lennenek ezek az epuletek, meg fruszraltabbak lennenk, hogy alig van tortenelmi epuletunk, mikozben Europaban hemzsegnek a kozepkori varosok. Az eklektika azert toltott be ekkora szerepet itt, mert potolnia kellett a haborus pusztitasokat.Nem veletlenul volt ra ekkora igeny.
Nekem speciel tetszik Prágában a táncoló ház, de azért lássuk be, nem azért megyek oda. ... Hanem a sörééééé'! De viccen kívül: Prágának és Sopronnak szerencséje volt, mert megkímélte őket a török is, az orosz is. Budapestnek meg nem. (Hogy New Yorkba miért mennek az emberek, azt én sem tudom. :-) )
Ja, leveltar: az egyik nagy kedvencem-kulonosen regi toronnyal, amivel mintegy jelezte a Var Eszaki hatarat. Kulonosen azota, amiota a nyilt napon lattam. Nagyon tetszenek a secco-k, amelyek boritjak a lepcsohazat.
A foghij az egy dolog, de szerintem az emlitett ket epuletet meg a haboru elott epithettek, bar nincs kizarva, hogy tevedek. Amugy itt a hegyen egy csomo olyan villa epult mostansag, amelyek egyszerre praktikusak, es hagyomanyorzoek. A Marvany utcaban, ha mesz a Meszaros utca fele, lathatsz egy uj epitesu feher irodahazat.Na, szerintem az a legjobb pelda, hogy hogy lehet varoskepbe illo, megis modern hazat epiteni. Nekem semmi bajom a historizmussal.Ha az nem lett volna, a kutyat sem erdekelne demszkycity.
De ha valahol foghíj van (mindegy hogy háborús, vagy egyéb okból), oda nagy baromság lenne valami funkcionálisan alkalmatlant építeni csak azért, mert az illik oda. Azért ne tartsunk 4,5 méteres belmagasságot, meg pakoljunk fel gipsz stukkókat, mert "az jól néz ki". Én elég konzervatív vagyok, de az ön- és közcélú historizmust rosszul tűröm. Ezért is haragszom rettentően a levéltár épületére.
Most nem kezdek epuleteket sorolgatni, de azert egy-ket szemlelteto peldat mondhatok.Eleg csak a Belgrad-rakpartra nezni, amelynek a Szabadsag-hid feloli reszen a keso eklektikus-szeci hazsor hangulatabol teljesen kilog az a feher bauhaus haz(a mellette levorol nem is beszelve), mindig szornyulkodom, hogy hogy lehetett oda betenni. Aztan az Andrassy szalloda. Siralmas.Minthogy az UNESCO is azert adta a cimet az Andrassynak, mert homogen stilusa van, ebbol latszik, hogy mekkora baromsag volt felhuzni azt az igenytelen vackot. Es az meg nem is a legrosszabb haz a kornyeken! A bauhaus, bar megmutatta, hogy hogy kell praktikus epuleteket csinalni,-es hogy ha ezt uj varosnegyedekben tette volna-helyet csinalt azoknak a stilusoknak, amiknek meg az emleket is epp most probaljuk eltorolni.
Amugy nem, nem tudom. A jo oreg gropius mondjuk ott garazdalkodott, meg pl. ott van a bauhaus egyetem, de hogy miert akarod igazabol felhozni, azt te jobban tudod.
banyaszbeka:Egy 1956 előtti tervtanulmány szerint ilyen lett volna a Külső-Sztálin út, vagyis az Andrássy út északi folytatása (gondolom, a Hungária körúttól és a vasúti átjárótól kifelé):
Azon kívül, hogy azokba az évekbe, amikor a Bauhaus által elindított modern stílus uralhatta volna a magyar építészetet, abba itthon belefért a trianon okozta gazdasági sokk, a gazdasági világválság, meg egy háború, tehát szűkösek voltak a középületekre fordítható keretek. Azt sem kell elfelejteni, hogy a modern építészet sosem tartozott a hivatlosan elismert és támogatott irányok közé. A két háború közt a historizmus, utána -kis próbálkozás után- a szocialista realizmus (magyarán a Sztálin-barokk) volt a hivatalos üdvözítő. Ez a szemlélet semmiképp sem tett jót a modern építészet elterjedésének. Ami épült, az vagy a nagypolgárság villaépítészetét, vagy a terjeszkedő Budapesten kialakult új lakónegyedeket (II., XII., XIV. kerületek), és az azokhoz tartozó iskolákat, templomokat reprezentálja. Azok ugyan ritkán voltak olyan léptékűek, hogy városképileg meghatározók legyenek, de ahol mégis, ott bizony nehéz lenne nyugodt szívvel "fikázni" őket. Most kapásból a Pasaréti téren levő ferences templom és rendház, valamint a buszvégállomás jut eszmbe, amit érdemes összevetni a Feneketlen-tó melletti historizáló templom-iskola kombóval. A második sem mutat rosszul, de én speciel nem tartom szerencsésnek a modern városképbe utólag benyomott neobarokk épületegyüttest, és akkor még nem is beszéltünk olyan "apróságokról", mint az építési és fenntartási költség, meg az iskolánál elengedhetetlen benapozás, amit 4,20-as belmagassággal nehéz teljesíteni. Tekintsük úgy, mint a magyar reneszánszt, ami épp csak elkezdődött, de a török hódoltság miatt a mai Magyarország területén vagy megszakadt, vagy csonka maradt, és csak várromokban látható.
Egy 1956 előtti tervtanulmány szerint ilyen lett volna a Külső-Sztálin út, vagyis az Andrássy út északi folytatása (gondolom, a Hungária körúttól és a vasúti átjárótól kifelé): http://startadsl.hu/bodis/kulsosztalinut.jpg (Forrás: Tíz év a felszabadult főváros életéből. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1956, 253. old.) És ilyen lett ugyebár, kb. tíz évvel később: http://startadsl.hu/bodis/magashaz.jpg
A múlt héten -kb. 5 év után ismét- Martfűn voltam, az új városközpont mellett. Mikor 5 éve először láttam, tetszett a térkialakítás nagyon, tetszettek az épületek, mára már nem mind.(és most tekintsünk el attól, hogy időközben sikerült elcseszni a jól induló térkialakítást is)
Szóval változik az izlésem és talán változik courage-é is. Talán eljön majd az idő, mikor észreveszi a valódi értékeket is, és nem csak azt bégeti, hogy a jobb az jóóó, a bal az rossssz.
