"Szóval tegyél a gyűrűbe egy szorosan illeszkedő vasmagot..." Kívánságod számomra parancs. Paintban kicsit belefirkáltam, mert nehéz felismerni, hol ér véget a mágnes és kezdődik a belenyomott vastuskó. Ráadásul "gyárilag" az összecsíkozott alapra írják rá halványzölddel az N és S betűt.
Nem egészen. Megint keverve van a mágneses erő, az állandó körmozgás forgatónyomatéka, és a mágneskör záródásából adódó nyomaték hullámzás, és az ilyentől agyfaszt tudok kapni.
Amikor egy mágneses rendszer stabil állapotba kerül, akkor a mágnes által kifejtett erő függ a mágneses térerőtől, a szembenéző felületek nagyságától és a légréstől. Ez az erő a forgásközépponttól mért távolsága adja az indulási nyomatékot. Ez a nyomaték egész addig áll amíg meg nem mozdul a rendszer, ugyanis innentől kezdve nem merőleges lesz az erővonalak záródása, hanem a mágnes pillanatnyi pozíciójától függő. Ez utóbbit meg számolja az akinek Maxwell volt az apai ágú összes felmenője.
Namost, ha a mágnest elkezdi forgatni az ember, akkor a zárt helyzetből való kitérítés ereje a mágnes megmozdulásával csökkenni fog annál az egyszerű oknál fogva, mert a elmozdulással arányosan csökkennek az adott mágneskörön záródó erővonalak száma, plusz az erővonalak sem merőleges szöget zárnak be. Ha összemérhető a tekercs átmérője és a vasmagok közti távolság (kevés póluspár, nagy átmérőn szétcsapva, lasd: bevasazott Pigott fele szopás) akkor a nyomatékingadozás nagy lesz. Ha a mágnes átmérője és a vasmag átmérője mondjuk 40 mm a légrés vastagság 0,8 mm a mágnesek közti távolság 8mm akkor pillanatok alatt kijön, hogy a nyomatékhullámzás max. 20%-os lesz. Ez elég nagy cogging de messze nem olyan szar mintha csak egy darab szeg lenne a tekercs közepében. Ez a hullámzás fogja rázkódásként megjelenni.
Összegezve: Az nyomatékhullámzás megfelelően kialakított vasmaggal elkerülhető, és mint már azt korábban párszor leírtam, rengeteg szép és ötletes megoldás van a röpsúlyos áttételezéstől kezdve az állítható légrésen át, a lapát állásszög állításái bezárólag a nagy indulási nyomaték leküzdésére.
Szia Inoxy! A rajz nem tetszik, és valószínüleg nem is Te csináltad. Már másodjára láttam, és elsőre is a rossz rajz arány ragadt meg bennem. ( jobbára elolvastam a fórumot visszamenőleg is ). Na akkor: A mágnesek közötti távolság, és a légrés aránya: Az ominózus rajzon : 1 : 7 a szimuláción : 1 : 2,3 a javasolt érték : 5 : 1 A valós helyzet nem látszik a géped fényképén, aztán az is számít, milyen alakú a mágnesed, kör vagy téglalap. Légy szíves, írd már meg!
Ne fájjon az ő feje sem. A kellemetlenség, hogy kis terhelésnél emiatt nagyon romlik a hatásfoka, illetve erősen leterhelve rezonálni fog. A hubmotorom/generátorom indításához 1,5kg-ot mértem 8cm sugáron. 1,18Nm indítónyomaték. Mi következik ebből? Ha 2kg-os tömegű testet zsinórral ráakasztok, 0,5kg tömeg termel belőle áramot, a többit a vasmag-mágnes vonzás eszegeti meg, feleslegesen.
Apám, két percre félrenézek, oszt' miket művelsz...:}}
Namost ( nem dolgoztatni akarlak, csak ahogy átfutottam a termést,látom, Te már készség szintjén kezeled a programot, amit kösz, hogy előszedted).
Szóval tegyél a gyűrűbe egy szorosan illeszkedő vasmagot...:}}}
Merthogy csak úgy van értelme a vasmagnak ( hogy az ügy szempontjából hibás elképzelés a bármilyen állandómágnes, az nem vitatéma, most próbálom megérteni az erővonalakat...:}}})
Az általad rajzolt megoldás a patkógenerátorok egyik változata. A tácsát valamilyen nem ferromágneses anyagból kell készíteni. A mágnesek elhelyezésénél a légrés távolságx10-es ökölszabályt érdemes követni. Előnye, hogy könnyen skálázható, újabb patkók felrakásával lehet a kivett teljesítményt növelni. Hátránya, hogy nem optimális a helykihasználása és a patkó lemezelésének az elkészítéséhez stancoló szerszám vagy CNC vágás kell. Ha a mágnes a tekercs alá van téve a vasmagba akkor a tárcsát ki lehet cserélni egy fogazott acéllemezre és ekkor a patkógenerátorból egy körmösdinamó lesz.
Ragadni fog induláskor, több U-maggal még inkább. Anyagigényhez, tömeghez(mágnesek, alutárcsa beszerzési költsége) képest kis teljesítmény. Mintha egy tárcsagenerátorra csak egy tekercset tennél.
Próbáld meg úgy leszimulálni, hogy a rés nem összemérhető (min. 1/5-e ) az egymás mellett lévő tekercsek távolságával. Akkor már Inoxy eredményével lesz összemérhető az ábra. Ahogy korábban írtam az erővonalak a legrövidebb úton akarnak záródni.
Ha nem mennének át az erővonalak a szemben levő mágnesekbe akkor azok nyilván nem vonzanák egymást. Márpedig a két tárcsát csak a peremen levő csavarok segítségével lehet mozgatni akkora a vomzása a 2x16 mágnesnek. Ja és 6-800 W-ot tud néhány százas fordulaton.
Persze hogy erővonal megy át a mellette levő mágnesbe is és nem csak a szemköztibe, de ezek is metszik a tekercseket és feszültséget indukálnak.
Hát bizony nem olyan szép a menyasszony! Megpróbáltam tartani az arányokat, ez jött ki. A tekercsekben max 0,7 T, a mágnesben 0,8-0,9 T. Az eltérés az bizony átmászik a légréseken.
nagylzs Az elrendezés jó, egykor én is törtem hasonlón a fejem. Van egy halom régi 125 W-os HG fojtó magom, abból tervezgettem. Nem kell gépre vinni, hogy lássam, jól mennek az erővonalak. Mind keresztülmegy a vason.
Erbe, ezt is megnéznéd nekem? Ezt az elrendezést kb. két éve találtam ki. (Lehet hogy már más is kitalálta...)
A tárcsa egy vastag alulemez. Ennek a szélén sok (100 vagy több) korong alakú mágnes. Ehhez pici légréssel egy U vasmagos tekercs (lletve nem egy hanem több, de az ábrán csak egyet jelöltem be).
A tárcsát lézervágóval ki lehet vágatni nagyon pontosan, ebbe beragasztani a mágneseket, így néhány tized mm légrést is ki lehet alakítani.
Bocs a mórickarajzért most csak mspaint volt nálam.
Hátránya a nagy méret. Előnye hogy nagyon egyszerű szerkezet, kevés anyagból megépíthető. Ha növeled a tárcsa átmérőt és a mágnesek számát, akkor a szükséges fordulatszám is csökken, és ezzel párhuzamosan nő a teljesítmény is.
Ez csak egy ötlet, és úgy gondoltam hogy jó hatásfoka lenne, de ha már van egy ilyen tök jó programod, megnéznéd hogy mennek az erővonalak? :-)
Fogadunk? Én gépész vagyok, és elégé zavar a rossz rajz. Ezekhez a célszerűen futó mágneses erővonalakhoz a mágnesek egymástól való távolságát növelni, a légrést csökkenteni kell. Ezen a rajzon mi a csudáért megy át ez erővonal a túloldalra, mikor rövid úton is visszamehet a mellette lévő mágnesbe. Ez olyan, mint amikor lerajzolunk egy ötemeletes házat, és mellé a ház magasságú embert. Ember is van, ház is van, csak a rajznak megfelelő valóság nincs. Lehet pontatlanúl rajzolni, de vannak határai.......
Ezzel az elrendezéssel tudom legjobban megközelíteni az általad megfogalmazottakat. A korábbi rajzaimhoz képest a tekercs kb fele olyan vastag légrésben van, hogy ne kelljen akkora szerkezetet rajzolnom, de ahogy az értékeket láttam, már látszott, hogy ragaszkodnom kellett volna az azonos légréshez. Ugyanis a légrésben (tekercsben) átlag 0,9T körül van az erővonalsűrűség, a mágnesben 1T körül. A törzseken kívül-belül 1,4T-s mágnesek. Miközben a crapface által kért elrendezésben csak felül van 1,4T-s mágnes, az alsó törzs vas. Arra kerülne a tekercs, de azt ebben a programban így nem tudom rátenni. A vékony légrésben, a mágnesben, a vastörzsben majdnem mindenhol 1,4 T a gerjesztés. Mágnesek sorbakapcsolása: Az erővonalsűrűség azonos mágnesek sorbakapcsolásával nem növekszik. Ha a mágneseket vasmaggal vagy abban minimális légréssel zárjuk körbe, a körben majdnem az eredeti mágnesek erővonalsűrűsége alakul ki. Ha nagy a légrés, a sorbakapcsolt mágnesek nagyobb erővonalsűrűséget tudnak létrehozni, mint 1 db. Ha pici a légrés, fele olyan vastag mágnes is elegendő (X/Y árú mágnes...).
Nem érdemes kettőt egymásra tenni. Attól még nem lesz erősebb.... Tudja ezt a mágnes is?
Amikor én a mágneseim tetejére rátettem még egyet, mindkét oldalon mind a 16 db-ra, akkor az indukált feszültség kb. 50%-al nőtt. Ez a tapasztalatom. Azóta így működik.
Nem. 16 db mágnes van mindkét oldalon, csak kettő van egymásra rakva. Ezekhez a mágnesekhez tartozik 12db (3x4) tekercs. 4 tekercs sorba és utána csillagba.
"Próbáld meg sokkal több mágnespárral, és nagyobb hordozólemezzel mint a mágnes. Legalább 1/3-ára esik a hordozólemez vastagsága."
Mekkora legyen a hordozólemez? A mágnes átmérője Inoxy-nál 40 mm. 2 irányba szétosztva 12,56 négyzetcentiméter felületet kell biztosítani trafólemez minőségű anyagból. Miközben a tárcsák általában durvalemez, mégcsak nem is lágyvas, inkább bizonyos széntartalmú szerkezeti acélból készülnek, aminek sem a permeabilitása, sem a telítése még csak meg sem közelíti a trafólemezét. 6-os lemezből minimum 10 cm szélesség kell, de a fentiek szerint inkább több, ki tudja mennyi. Az eredeti példányok a neten jófajta öntöttvasra készültek, aminek valahol 4-5000 körül van a telítése. Permeabilitás meg ~450? Ezen az alapon a hangszórómágnes is túlzás. :-(
Egyébként nem kör, hanem 40x80x10-es hasábra gondoltam, ilyenről is írogattak néhányan. Az 1,4 T-s Neo mágnes 2x8 cm-en létrehozható erővonalait legalább azonos keresztmetszeten célszerű elvezetni, hacsak nem valami szuper...malloy vasanyagod van, aminek a permeabilitása 10000 felett, a telítése meg 50000 körül van.
Valóban nem tökéletesek a szimulációk, alaposabban át kell gondolni, de a lényeg már így is kitűnik. Nagyobb hordozólemezzel nem tudom próbálni a metszeti rajz miatt, ezért emeltem a vastagságot, hogy meglegyen a keresztmetszet. De épp a 2 mágnes miatt még ez is kevés, hiszen a szövegben is megemlítettem, a valóságban kétfelé mennek az erővonalak. De ennek ellenére sem a vasanyag az elsődleges korlát, hanem az aránytalanul nagy légrés. Amint a légrést töredékére csökkentettem a tekercselés kiterítésével, máris sokat javult a kép. A kiterített tekercshez meg egyenes oldalú mágnes dukál.
Köszönöm a fáradozásodat a kérésemmel kapcsolatban, mert: Az említett könyv nekem is megvan, nagyon régen még olvastam is. Arra nem ad választ, hogy ha kellene egy villanymotor vagy generátor egy adott teljesítményhez, fordulathoz stb. mekkora vasat vegyünk elő. Ha valaki tényleg generátort akar csinálni, szerintem ezzel kellene kezdeni, és nem a kész darabnál rájönni, hogy kevés vagy sok a teljesítmény. Egy szakember persze meg is tudja saccolni, illik is, csahogy én nem vagyok szakember. És bocsi a kérdésért, mert : P. H. Trickey diagramjai választ adnak a kérdésre. Csak ez egy 44 éves magyar könyvben van meg, és a megalkotásának ideje kb 60 évvel ezelőtt történt! Gondolom, van már jobb is. Látom, szeretsz játszani az erővonal rajzoló programmal. Nézd már meg, mi van akkor, ha két mágnest egymásra teszel. Mert volt olyan vélemény: Nem érdemes kettőt egymásra tenni. Attól még nem lesz erősebb.... Tudja ezt a mágnes is?
Ezek a rajzok így igazak, két pár mágnesra és mágnes méretű hordozólemezre. Próbáld meg sokkal több mágnespárral, és nagyobb hordozólemezzel mint a mágnes. Legalább 1/3-ára esik a hordozólemez vastagsága.
Szerintem ebben a rajzban nem a berajzolás szerint mennek az erővonalak. Más geometria kell hozzá ( nagyobb táv a mágnesek között, vagy kisebb légrés). Volt szó itt a szabályról. Ez így nagyon félrevezethet pár embert!
A tárcsagenerátoron (az enyémen) így vannak elhelyezve a mágnesek és így záródnak az erővonalak. A tekercsek belső átmérője pont akkora (40 mm) mint a mágnes külső átmérője. Minden erővonala tekercseken megy keresztül forgás közben.
54.000 Ft volt a 64 db mágnes és 6.000 a huzal (átm. 1,5-ös). Egy éve fent van és termel. Probléma csaka széllel van.
A 11906-osban a kiterített tekercses már majdnem olyan. Elkezdtem számolgatni, tervezgetni, hogy csakazértis csinálok egy JÓ TÁRCSAGENERÁTORT. Hamar lemondtam róla. Rengeteg munka van vele, ha tényleg jól akarom elkészíteni és még így is kb. kétszer-háromszor annyi anyag megy bele, mintha 1 ócska motort akarnék áttekerni.
Gratulálok. Szép látványosan bizonyítottad, miért is szar a Pigott féle generátor. ;) Most próbáld meg modellezni, hogy milyen is lenne, ha vasat tennél a közepébe. ;)