a magyarok 1-gyík őshazáját is ezen a környéken feltételezik...
davis-kimball / tv -ben / mongóliába keresett szőke nőket...és a hegyekben talált is egy ARANYHAJÚ lányt... arca pontos megfelelője volt a nagyszentmiklósi korsón látható napfejedelemnek...
miért is az ezüst az árpádház szent féme...?
a hős...harcos...magyar asszonyokról nem is beszélve...
Már megint kezded a gúnyolódást, pedig nem kellene. Tegnap utánanéztem a szakirodalomban a korabeli Kisázsia etnikai, antropológiai és történelmi viszonyainak. Érdekes dolgok jöttek le belőle.
ANATÓLIA:
Kr.e. 2.300-2.200 körül anatóliai népesség vándorolt át egyrészt Hellászba, másrészt Krétára. A terjeszkedés nyilván nem teljesen békésen ment végbe. Ebbe akár Myrine krétai és athéni hadjárata is beleférhetett.
Ebben az időben Anatólia főbb népcsoportjai az alábbiak voltak:
Északkeleten a kaskák (és nem gasgák, ahogy te írod). A kaskák egyes kutatók szerint a grúzokkal rokon népcsoport volt és feltételezhetően dél-kaukázusi (kártwéli) nyelvet beszéltek.
Középen a hattik, akik a már kihalt hatti-urartui nyelvcsaládba tartoztak. Egyes kutatók a hatti-urartui nyelveket az észak-kaukázusi nyelvekkel rokonítják!
Délnyugaton urartuiak.
A mai Adana környékén pedig Luwija, amit a szerencsétlen görögök a későbbi interpretációk során Lybiával keverhettek össze.
Az indoeurópai hettiták Kr.e. 2.000 körül érkeztek az Anatóliai-magasföldre, tehát Myrine birodalma után. Birodalmuk kezdeteit Kr.e. 1.800-tól datálják.
A mai Samsun környékén, ahol a Thermodon-síkság volt, a történelmi atlaszok ebben az időben nem jelölnek sem államalakulatot, sem népcsoportot. De nekem éppen ez a gyanús! Nagyon is elképzelhető, hogy a későbbi krónikákból kitöröltették az amazonoknak még az emlékét is. Egyébként Kr.e. 2.500-2.000 körül politikai vákum volt Anatóliában, nem volt egyetlen erős államalakulat sem, ebben a politikai miliőben pedig könnyen elképzelhető egy erős kezű királynő hódítása.
NYELVEK:
Mivel te állandóan a nyelveken lovagolsz, erre is reagálok röviden, bár nem vagyok a téren szakember, csak azt írom, amit innen-onnan összeolvastam. Az indoeurópai örmény és görög, és még inkább az altáji török nyelv elterjedése előtt Anatóliát hihetetlen nyelvi sokszínűség jellemezte. Elsősorban ősi ragozó típusú nyelvek voltak itt elterjedve, de nyilván volt néhány más típus is. A mai kaukázusi nyelvcsaládok (kártwél, abház-adigé stb.) valaha a mainál sokkal nagyobb területen voltak eltejedve, mélyen behúzódtak a Fekete-tenger partvidékén Kisázsiába. A hatti-urartui családról már beszéltem. A nyugati égei partvidéken pedig a prehellén pelaszg, leleg és kár nyelvek virágoztak. Ezek feltehetően szintén agglutinálók voltak, bár más jellegűek, mint a kaukázusiak. Ezen kívül a félsziget északnyugati részén már megkezdődhetett az indoeurópai nyelveket beszélő törzsek (mygdonok, lullubeusok, palaleusok, lydek, később hettiták, frígek, bythinok szétterjedése). Ebbe a hihetetlen nyelvi sokszínűségbe belefér egy önálló amazon nyelv létezése is. Hogy ez most melyik csoportba tartozott, ne kérdezd, mert aligha tudok rá válaszolni. Szerintem a legesélyesebb erre vagy a kártwéli csoport, vagy a hatti-urartui. Egyetlen biztos kiindulópont az amazon szó, amely a népies görög etimológiától eltérően nem 'mell nélkülit' jelent, hanem a cserkesz 'maza' - 'hold' jelentésű szógyökkel rokon szótőre. Jelentése tehát Hold-asszonyok lehetett. A cserkesz abba az abház-adigé csoportba tartozott, amelyet a hatti-urartui családdal rokonítanak.
ÖLTÖZÉK:
az amazonok nem szoknyát, hanem tunikát viseltek, de ennek nincs különösebb jelentősége, hiszen abban a korban és helyen mind a férfiak, mind a nők tunikát viseltek. Egyenlőre kevés a forrás arra vonatkozólag, hogy háború esetén másfajta ruhát viseltek-e, mint békeidőben, de már csak praktikus okokból is feltehetjük, hogy igen.
HADVISELÉS:
a források világosan leírják az amazonok fegyverzetét. A legfőbb fegyverük az íj volt, kitűnő íjászok voltak. Ez részben meg is magyarázza azt a felvetésedet, hogy közelharc esetén nem kerültek hátrányba az erősebb testalkatú férfiakkal szemben. Nyílzáporukkal többnyire sikerült megtörniük az ellenség erejét, mielőtt közelharcra egyáltalán sor került volna. További fegyvereik voltak a lándzsa, hajítódárda és a kétélű bárd (labrys). Ezenkívül bronzkardjaik is voltak. Egyébként a leírások szerint az amazonok magas, atletikus testalkatúak voltak és testi képességeiket állandó gyakorlatozással fejlesztették, úgyhogy akkor sem kerültek hátrányba az alacsonyabb termetű mediterrán férfiakkal szemben, ha közelharcra került a sor.
Ami haderejük számát illeti, azt olvastam, hogy Myrinenek 20.000 fős hadserege volt, amit nyilvánvalóan kiegészítettek a csatlós és leigázott népek soraiból kiállított segédcsapatok.
MYRINE BIRODALMA:
most már láthatod, hogy az akkori politikai vákumot kihasználva, egy edzett, jól kiképzett amazon hadsereg képes volt Anatólia nagy részét uralma alá hajtani. Egyébként valószínű, hogy nem az egész Anatóliát foglalták el, hanem inkább a kulcsfontosságú tengerparti városokat, ahová helytartónőket és helyőrségeket ültettek.A félsziget népei közül egyesek meghódoltak és/vagy adót fizettek, míg mások, elsősorban a magasföld elzárt törzsei valószínűleg dacolni tudtak Myrine hatalmával. Myrine birodalma nem lehetett hosszú életű, valószínűleg már halála után részekre bomlott. A legtöbb résztartományban az amazonok uralma hamar elenyészett, csak a Thermodoni amazonoknak sikerült megőrizniük önállóságukat.
Hódító Myrine, a nagy királynő, akinek a hatalma a Kaukázustól az Égei-tengerig ért!
És szerinted hány fős szoknyás hadsereggel vitte véghez a hódításait?
És eközben mit csináltak Anatólia vad, férfias hegylakó törzsei és kővel körülvett, fejlett tengerparti városai? Mit csináltak a hattik, a gasgák, a luviak, a kilikiaiak és a többi népek?
Ölbe tett kézzel várták az amazonok invázióját?:)))
Szerintem választ adhat a kételyeidre, ha feltesszük, hogy a görögök a történetben szereplő földrajzi neveket később rosszul jegyezték le, ill. rosszul helyezték el földrajzilag.
Hipotetikusan föltehetjük, hogy eredetileg az egész történet Kis-Ázsiában játszódik, a benne szereplő földrajzi nevek a későbbiekben tévesen kerültek interpretálásra.
Myrina pl. azonosítható a későbbi Szmirnával (ma Izmir Törökország), Leszbosz az Leszbosz, Atlantiszt pedig tenmagad azonosítottad a kelta topikon egyik hozzászólásodban a mínoszi Krétával. A többi földrajzi név eredetileg szintén Anatóliában terülhetett el, később kerülhettek át tévesen Észak-Afrikába.
Az Atlasz-hegységet a görögök pl. összekeverhették a Pontusz-hegységgel, amelynek tövében Themiskyrai is elterült. Az ott említett tó vagy mocsár szintén beazonosítható, hiszen a Thermodon folyó a termékeny és viszonylag csapadékos Themiskyrai-síkon folyt keresztül, ahol tavak és mocsarak is kialakulhattak.
Ha így értelmezzük a történetet, akkor már nem is tűnik olyan képtelenségnek az egész.
Ilyen értelmezésben Egyiptomot természetesen nem kellett az amazonoknak meghódítaniuk, ezért nincs is nyomuk az egyiptomi iratokban.
Ettől függetlenül az amazon birodalom így is elég nagy lehetett, hogy Themiskyraitól Anatólia keleti partvidékéig terjedt (+ Leszbosz és esetleg még Kréta).
A történelmi időskálán én ezt a bronzkor elejére/közepére helyezem, a Hettita Birodalom elé, kb. a Kr.e. 2.500 körüli időre.
Az amazon birodalom komoly nagyhatalom volt Myrine királynő uralma alatt, ami a későbbi történetekből is leszűrhető. Később azonban a patriarchális férfibirodalmak (Asszíria, Hettita Birodalom stb.) mindent elkövettek, hogy az amazon kor minden emlékét eltöröljék - mind a föld színéről, mind az emberek emlékezetéből. Ez utóbbi azonban nem sikerült/sikerülhetett tökéletesen, ezért a mai napig fennmaradt az amzon legenda, habár erősen megváltozott, mesés elemeket tartalmazó formában.
Remélem, hogy sikerült kielégítő magyarázatot adnom a kérdéseidre.
Most ez alapján, ha az angol nyelvtudásom nem csal, akkor ez a Myréne meghódította volna egész Észak-Afrikát az Atlasz-hegységtől Egyiptomig, majd Kisázsiát a görög szigetekkel (Leszbosz), úgy, hogy annak a komoly történelmi krónikákban semmi nyoma sem maradt. Tehát harcias női népség létrehoz egy akkora birodalmat, mint a Perzsa (Achaimenida) Birodalom volt fénykorában, de ennek nincs történelmi v. régészeti lenyomata.
Szerinted mennyire vehető ez a Myréne komolyan? És a történelmi időskálán hová helyezhető el a birodalma? A fáraók birodalmát kihagyták volna hódításaik során vagy netán azt is meghódították ezek a legyőzhetetlen csajok? Az egyiptomi feliratokon, papíruszokon akkor miért nincs semmi nyomuk?
Remélem, hogy kielégítő választ tudsz adni a kérdéseimre.
Láthatod, hogy nem veszem félvállról ezt a topikot.
Myrine (Myrina, Myrene). A queen, from whom the city of Myrine/Myrina on the west coast of Asia Minor may be named. She subdued the island of Lesbos, and built its chief city, Mytilene, named after her sister who had assisted her in the campaign.
Myrine was the Queen of the Libyan Amazons based in Northern Africa, which predate the Themiskyran Amazons (by how long is unknown). These coastal Amazons, then, were the first, or first-known, of their kind. Their lands were an island called Hespera, which was situated in a marsh named Tritonis; nearby, the Triton River emptied into what would someday be called the Atlantic Ocean. Mount Atlas overlooked their queendom. They were prosperous and well-respected, under their Queen Myrina (Myrine), and conquered the entire island to make it theirs. Their presence was fearful, adorned in complete battle gear: helmets, breastplates, and spears, all covered in snakeskin. These are the Amazons which are said to have invaded the legendary Atlantis, which received fair treatment at the hands of Myrine in exchange for the foundation of a new city to be named after her. With an alliance of sorts, the Amazons attacked their bitter enemies the Gorgons, not to be confused with (but certainly not discounted as) the three sisters of Persean mythology.
She told the British-based magazine New Scientist this month that it was unlikely that the weapons, which were found in women's graves excavated at Pokrovka, near Orenburg in the southern Urals region, were only ceremonial since they were all full-sized and showed signs of use.
szpakrew - kutyavér...lengyel
spaka-szobaka...kutya
burgana-berkenye....berek enéh...vérfarkas anya../.VÉR ÉK verekszik..veriték / IN VINO VERITAS
görögöknél szent liget,,,később vár,benne templom...
elhamarkodott kijelentés volt.. ..American archaeologist Jeannine Davis-Kimball, who took part in the excavations and is a specialist in Eurasian nomads, says the evidence indicates that these women were indeed warrior
Szerintem az amazonok története igen is sok ember fantáziáját foglalkoztatja. Egyre több jel utal arra, hogy az amazonok népe valóban létezett, mégha nem is teljesen abban a formában, ahogy a görögök regéiben.
Egyébként meg nem igazán értem, hogy mit akartál azzal kérdezni, hogy a nők kengyel nélkül tudnak-e lovagolni, mert szerintem a kérdés ebben a formában abszolút értelmetlen.
Egy nő ugyanúgy tud(hat) kengyel nélkül lovagolni, mint egy férfi.
Megpróbáloknéhány jó amazonos linket becserkészni, aztán újra írok.
Nyisd már meg magadnak a Lebben 46-os hozzászólásában lévő linket és olvasd már el, ne csak dumálj a vakvilágba, hogy amzonok így meg úgy nem léteznek.
Szerintem igenis, a nők is megtanulhatnak lovagolni és harcolni. Egyátalán végigolvastad a topikot, vagy csak nyomod az okosságaidat. Itt a topikon olvasható, hogy Jennifer Kimberley régésznő a délorosz sztyeppen föltárta az első amazon sírokat. Női csontvázak fegyverekkel eltemetve. Köztük egy 16-17 éves lány, akinek a lovas életmódtól görbültek voltak a combcsontjai. Testében egy nyílheggyel, nyilvánvalóan csatában esett el.
Szerintem a thermodoni síkságon is lehetne hasonlókat találni, ha megbolygatnának régészetileg. Csak a bigott török kormány nem engedi, nehogy má egy muzulmán országról derüljön ki, hogy ott van az amazonok őshazája. Még rossz példát vennének a török asszonyok.
Mondd, te komolyan hiszed, hogy a nők a fizikai adottságaikkal valóban föl tudták venni a harcban a versenyt a férfi ellenfeleikkel. Gondolj bele, hogy akkoriban a hadviselés döntően közelharc volt, amihez jó fizikai erőre és felksézültségre volt szükség.
Más: akkoriban nem ismerték még a kengyelt. Nők tudnak kengyel nélkül lovagolni (ti. annyira szorítani a térdeikkel, hogy biztosan tudjanak ülni a lovon?).
Én a magam részéről gyanítom, hogy ezek az amazonok csak a lobbanékony fantáziájú ógörögök mondáiban léteztek..."
Tényleg, tudsz valamilyen írásban fennmaradt ógörög mondáról? Vagy csak szájhagyomány útján jutott el a 15. századig amikor is Firenzében lejegyezték...
Szerintem a szkíta - szarmata - szauromata fogalmak lényegében szinonímák, ugyanannak a népnek különböző nyelven történő elnevezéseit, ill. különböző tér-és időbeli változatait jellemzi.
Fogalmam sincs, hogy milyen nyelven beszéltek, de ez szerintem a történet szempontjából nem is lényeges. Ilyen apróságokon csak te vagy fennakadva.
Egyébként maga a történet - amit mítosznak degradálsz - nagyon is valós eseményeket dolgoz föl.
Szerintem a thermodoni (themiskyrai) amazonok a trójai háború után kerültek idegen (görög) uralom alá, miután királynőjüket, Penthesileiát Akhillész megölte a csatában.
Ezután kerülhetett sor arra az eseményre, hogy az amazonok maradékai átkeltek a Fekete-tengeren, és az azovi pusztákon kerülhetett sor a kavkáz által említett esményekre.
Más: azt olvastam valahol, hogy az amazonoknál kettős királyság (bocsánat királynőség) volt. Az egyik királynő feladatköre zömében békés és szakrális volt, míg a másik a háború királynője volt. Tudnátok-e erről valami közelebbit?
"Megjelenésük váratlanul érte a szküthákat. Mivel nem ismerték az amazónok nyelvét..."
Ezek szerint az amazonok eredetileg nem szkütha nyelvet beszéltek. Akkor vajon milyet? Egyáltalán azt sikerült már megfejteni, hogy a szkütha nyelv melyik nyelvcsaládba tartozik?
"az amazónokra a szküthák az oiorpata szót használják, ami hellén nyelven férfiölőt jelent, mert náluk az oior szó a férfi, a pata pedig az, hogy ölni"
Namost én kurvára nem vagyok egy nagy görögös, de nekem ez az oiorpata egyáltalán nem hangzik görögnek. Mindig úgy tudtam, hogy görögül a férfi az androsz.
"A szauromaták szkütha nyelvet beszélnek, de mindegyre csak hibásan, mert az amazónok sosem tanulták meg jól ezt a nyelvet. "
Ebből talán az az egyetlen levonható történelmi következtetés, hogy a szauromata és a szkíta viszonylag közeli rokon nyelvek voltak. Mondjuk mint a spanyol és a portugál, vagy a cseh és a szlovák. Kölcsönösen érthetőek egymás számára, de a másik fél mintha hibásan beszélne.
