Köszönöm szépen a további részletezést és magyarázatot!
Két réteg tűzálló gipszkarton-legalább 40kiló, hőszigetelés 10, lemez 10-15kg, két CD váz 0.5 kiló, plusz a tetőszerkezet súlya.
Valószínűleg több kárt okozna, mint hasznot a második tűzgátló gipszkarotn réteg elhagyása nem (ide semmit nem rögzítenénk, amúgy, tehát tartania nem kellene semmi extrát)? Két réteggel gondolom nehezebben reped mondjuk a gipszkarton az illesztésnél, aztán az lehet nagy előny egy faszerkezetre rögzített gk falnál. Ebben kicsit tanácstalan vagyok.
Kérdés nálad az, hogy mekkora az össz súlya annak a rétegrendnek, amit a szarufa tart, amikor lengeti a szél ezt a vitorlát. Ezért írtam, hogy nem kéne a 10-es pallót használni a rétegrendbe, ha a tető laposabb lenne és a szarvazat combosabb, akkor Kömkel rajza alkalmazható.
Persze jogos, köszönöm az alternatív megoldás részletezését. Felesleges terhet nem kéne belevinni a rétegredbe. Meg számomra az ilyen fém profilok használata szimpatikusabb. Őszintén a friss nedves faanyag annyira nem a szívem közepe. Fél évet tudott a szerkezet már száradni, de a friss rétegrendbe minimális friss fát akarnék bezárni.
Muszáj volt egy rajzot készitsek.
Köszönöm a rajzot és a hozzá fűzött magyarázatot is!
Mivel manzárd lesz, elvárható, hogy sarokmerev legyem ez a háromszög, hogy ne repedjenek a falaid, így én beépitettem volna egy 12x12 függesztőoszlopot (a 7.5 x nemtommennyi helyet), mert az be kell vállazni, és két 7.5x15 kereszt támasztást.
Valóban a repedésmentesség elég fontos volna. A gipszkarton függesztés azért segíti azt, hogy a faszerkezet mozgásai kevésbé adódjanak át a gipszkartonnak nem?
Statikus tervei alapján készült a tetőszerkezet. Persze sajnos a kivitelező valamelyest ezt-azt a maga szájíze szerint csinált, de összességében követve lett a terv nagyjából. Lehet, hogy nem ártott volna helyenként még erősebb megoldásokat alkalmazni, de nem kételkedtünk a tervekben anno. Persze folyamatosan okosodik az ember. Reméljük azért az életben nem lesz túl nagy gond ezzel.
Talán ha mondjuk az első év után zavaróan reped majd a mennyezet az illesztéseknél, akkor az általad készített ábrán a lent pirossal jelölt könyököket valahogyan a padlás felől be tudjuk még rakni. De immár a szerkezettel drasztikusabb beavatkozást nem tennénk, mert lassan érkeznek a gipszkartonos szakemberek. Sőt ha én tudok valamikor szabadságra menni, akkor lehet berakom, de az valószínűleg kicsit később tudna meglenni. A szülők nem nagyon tudnak ezzel mit sajnos, így is kimerültek az építkezésben már.
Illetve korábban igen hitvány volt a tetőszerkezet és amúgy nem volt különösebb baj a tetőtér (80-as évek terméke, majd 2000 körül csinosítás is volt, de semmi komoly újragondolás) beépítés gipszkartonozásának repedezésével. Ez csak az előző helyzet ujjáépítése teljesen és azért jóval jobb műszaki megoldásokkal, reméljük okés lesz.
A légréssel kapcsolatosan. Kömkel azért rajzolta be, hogy a gipszakartonon keresztűl kiáramló pára ha netán kicsapódik, akkor szellőzőn ki. De hova?
Ha jól értettem, akkor olyan megfontolás volt talán, hogyha bármit felfúrnak a gipszkartonra, akkor ne azonnal rongálódjon a párazáró, ami a légrés alján van. Illetve, hogy legyen egy villanyszerelésre jól használható hézag. Kiszellőztetni azt valóban nincs hova ezen esetben.
Csakhogy a szarufák hőhidasak, így elképzelhető az, hogy nagy hidegben a pára kicsapodik . Onnan valahogy ki kell szellőzőn, teháy szellőzőket kell késziteni a légrésnek.
Lemezfedésnél fontos lenne kiszellőztetni a héjazatot. Nem tudom mit szereltél a szarvazatra, de biztos van ellenléc is, mivel magass a tető, az jól ki fog szellőzni.
Természetesen van 5x5-ös ellenléc a szarufák kinti oldalán. Persze az eresznél beszűkül valamennyire a légrés, de a szabvány minimumot még épphogy hozza (ilyen meredeknél ahogy írod, remélhetőleg elég). A Gerard kiszellőztetés nem annyira bőkezű (nincs légrés szellőztető elem), a "kúpcserép" szerű lemezeknél is kb 2,5 cm széles rés biztosítható, több korrektül nem sajnos. A gerincnél van fóliasapka a padlás szellőzéséhez. Gerard rendszerelem "monolitikus" TPU páraáteresztő van a szarufákra szorítva az ellenlécek által, reméljük az egy hosszú életű termék, mert durva árban mérték, de igen hőálló és ilyen lemeznél a légrés nagyon fel tud melegedni, szóval nem árt, ha bírja ezt.
Nagyából rendbe van. Találkoztam egy értelmes emberrel:)
Nade kezdjük előlről.:) Két réteg tűzálló gipszkarton-legalább 40kiló, hőszigetelés 10, lemez 10-15kg, két CD váz 0.5 kiló, plusz a tetőszerkezet súlya.
Hóteher nem érdemes ellenőrizni, 55 fokos tetőn nem áll meg a hó.
Kérdés nálad az, hogy mekkora az össz súlya annak a rétegrendnek, amit a szarufa tart, amikor lengeti a szél ezt a vitorlát. Ezért írtam, hogy nem kéne a 10-es pallót használni a rétegrendbe, ha a tető laposabb lenne és a szarvazat combosabb, akkor Kömkel rajza alkalmazható.
Muszáj volt egy rajzot készitsek.
Képzeld el, hogy a képen levő háromszögnek a csúcsát megnyomod jó erőssen vizszintesen, a háromszőg síkjába.
A talpszelemen és a szarufa illesztése, valamint a fogópár és a szarufa illesztése is egy csukló. Van két derékszelemen és a csúcsszelemen (12x12), ezek a háromszög síkjára merőlegesen merevíti a tetőt, de picit kihajlanak, ha megnyomom vízszintesen a háromszög csúcsát. Tehát a csukókból és a szelemenek kihajlásából, a háromszög csúcsa el fog mozdulni vízszintes irányba, amikor megnyomom.
Mivel manzárd lesz, elvárható, hogy sarokmerev legyem ez a háromszög, hogy ne repedjenek a falaid, így én beépitettem volna egy 12x12 függesztőoszlopot (a 7.5 x nemtommennyi helyet), mert az be kell vállazni, és két 7.5x15 kereszt támasztást.
A légréssel kapcsolatosan. Kömkel azért rajzolta be, hogy a gipszakartonon keresztűl kiáramló pára ha netán kicsapódik, akkor szellőzőn ki. De hova?
Elvileg a 25cm vastag 40kg/nm-rez gyapottnál nagyon hosszú ideig kéne legyen hideg, hogy a pára kicsapodjon a párazárón. Csakhogy a szarufák hőhidasak, így elképzelhető az, hogy nagy hidegben a pára kicsapodik . Onnan valahogy ki kell szellőzőn, teháy szellőzőket kell késziteni a légrésnek.
Első rajz.
A 15-ös hőszigetelést a szarufánál drotozod, a belső 10cm megtartják a vízszintes CD-k.
A második rajz.
A két légrést nem lehet megcsinálni, hiszen a csavar néküli függesztők átszúrják a párazárást.
Lemezfedésnél fontos lenne kiszellőztetni a héjazatot. Nem tudom mit szereltél a szarvazatra, de biztos van ellenléc is, mivel magass a tető, az jól ki fog szellőzni.
Biztos, ami biztos, hogy jól megértettem-e csináltam egy ilyen kis skiccet papíron.
Tehát lényegében a szarufák alá a vihardeszkán kívül így már semmilyen faanyag nem kerülne ugye?
Be kell építeni 25 cm közetgyapottot. 15 cm a szarvazat közé+10 cm a stafnik közé.
Itt a "stafni"-t a CD-profilra értenéd? Mert fa stafni akkor nem lenne a szarufák laatt, ha jól értem.
Beteszed a gyapottot a szarufák közé (táblást legalább 40kiló/nm), azt dróttal rögzíted. Utánna betolod a CD-ket a függesztőkbe, aztán be a 1ocm vastag vattát, megtartja a CD.
Gyakorlatilag akkor nem is drótoznál ("Z alakban") a CD profilok szarufák felé eső részére, hogy az tartsa a gyapotot?
Egy jó minőségű, mindkét felén ragasztós szalaggal lehet rögzíteni a párazárót a CD-re.
Tehát ez a ragasztó tartaná a párazárót és az akusztikus kengyel talpa, ahogy oda van az alatta levő CD váz sima oldalára csavarozva és ezáltal odaszorítja a párazárót, nem?
A CD-re felszeresz még egy réteg CD akusztikus lengőkengyelekkel, beszereled a villanyszerelést és felfúrod a gipszkartont.
Gyakorlatilag így a párazáró alatt és feletti is volna légrés, a párazáró beltér felőli oldali légrés a "hasznos", a másik csak "kiadódik". Az akusztikus lengőkengyel nagyságával meg állítható, hogy mekkora lesz a hasznos légrés, ha jól értem?
A lengőkenyeleket úgy is fel lehet szerelni, hogy a második réteg CD függőlegessen fusson
A függőleges CD profilok kiosztása is 40cm akárcsak a szarufák felett levő "első réteg" CD profilé?
Köszönöm szépen, rendben, akkor sűrűbb lesz. Ám az alsó 3D-t a lila színű vonalakkal csak azért raktam be, hogy akkor a nyeregtető másik felén meg pont ellenkezőleg mennének a vihardeszkák akkor nem? Tehát, ha egyik nyereg oldalon húzva van a vihardeszka, akkor a másikon nyomott így nem? (a lényeg, hogy mindig legyen húzott is kb, mert ezek húzásra jók?)
Van a model gipsz és van a másik a stukatur nevű talán. Az egyik gyorsan köt a másik kevésbé.
Aztán vannak a un. glett gipszek.
Van mind a háromból.
A glett anyagot nem szeretném most elpocsékolni. Pár db. téglát ideglenesen el kell helyezni. Meszet , cementet nem vennék, gondoltam egy megfelelően híg/súrű gipsz habarcsra.
Mivel lehet lassítani a kötést.... pl. legalább 5 percig ne kössön. Majd annyit keverek bé.
Amúgy a villanyszerelők használják ezeket a gyorsan kötő gipszeket....meg néha a kéményesek.
Lehet kapni egy ilyen csavar nélküli CD felfüggesztőt. Ezt fel lehet csavarozni a szarufa oldaltára. Ebből gyártanak 270mm hosszú.
Be kell építeni 25 cm közetgyapottot. 15 cm a szarvazat közé+10 cm a stafnik közé.
A CD 27mm vastag. Ezzel a felfüggesztővel elkészitessz egy vázat, úgy hogy a CD belső síkja 130mm legyen a szarvazat belső síkjától. 40cm-re kell szerelni egymástól a CD-ket, tengelybe mérve. De első körben felteszed a függesztőket, zsinorba állítva. Ezeket miliméter pontosan ki lehet színtelni, míg a stafnikat nem.
Beteszed a gyapottot a szarufák közé (táblást legalább 40kiló/nm), azt dróttal rögzíted. Utánna betolod a CD-ket a függesztőkbe, aztán be a 1ocm vastag vattát, megtartja a CD.
Egy jó minőségű, mindkét felén ragasztós szalaggal lehet rögzíteni a párazárót a CD-re. Vegyél valami normális minőséget 3 rétegűt, ne az a vékony alu fóliát, annak van egy kis tartása is.
A CD-re felszeresz még egy réteg CD akusztikus lengőkengyelekkel, beszereled a villanyszerelést és felfúrod a gipszkartont. A lengőkenyeleket úgy is fel lehet szerelni, hogy a második réteg CD függőlegessen fusson, az ki is merevíti egy kicsit a gipszkartont falat. A mennyezetet is meg lehet csinálni pontosan ezzel a módszerrel.
Nagyon szépen köszönöm a választ és a további részleteket!
Végülis nekünk 2,5-3,5m nél osztja a középszelemen/derékszelemen a szarufákat. Szóval egy az egyben nem tudom követni az általad adott számokat, de körülbelülre kell nem? Tehát valami ilyesmi kiosztással jók lennénk kb nem?(85cm egy szarufaköz nagyjából)
Kissé gány a 3D skicc, de így adta.
Ez volna a túloldal kb
És egy KömKel által szemléltetett, szarufa belső oldalon való szigetelés vastagítást is csinálnánk amúgy. Ám ott elég a vastagító stafnikba befűrészelni a vihardeszkát, ahol épp az útjukba kerül nem, valami hasonló módon? A kőzetgyapot töörödik annyit, hogy felvegye a vihardeszka alakját felteszem...
A szarufa a derékszelemenig 3 méter, utánna még 3.
3,4,5 pitagorászi számok. Szerzel néhány 5 méteres 20x2.5 deszkát. Elinditod a tető egyik végébe a talpszelementől az 5 méteres deszkát, levágod a végét a fogopároknál, aztán 3 méterre (tehát nem 4 méterre) a következő 5 méteres deszkát és így tovább, a szelemen felett ugyanúgy. A szemközti oldalon indíthatsz a másik végétől. Három 6x80-as csavarszeget kell beengedni minden szarufába a vihardeszkán keresztűl.
Ez manzárdolva is lesz... Tervezhetett volna 10x20-as szarvazattal, tetőablakok is lesznek, meg hőszigetelés, gipszkarton, gyűlnek a kilók, hiába könnyű a lemez.
Lesz tetőtér beépítés igen. Ilyen 10x20-as faanyagot sok helyen nem tartanak felénk. 10x15 lehetett volna még, elvileg manapság főképp azt használják szarufának (új épületnél olyannak kell már lennie a terven, persze lehet félreértettem). Ámde ha jól értettem ennek tűzvédelmi szabályos megfontolásai vannak, a mi esetünkben szerkezetileg megfelelt ez a 7,5x15 is, gipszkarton meg ilyesmi lett beleszámítva az önsúlyba.
Meredek a tető, vitorla, kicsi a horgolás. Ilyen füleket vegyél, a neve erősített sarokelem: 90x90x65 méterbe, minden szarufára kettőt. Ebbe be lehet hajtani egy vastagabb facsavart is. De át lehet fúrni a szarufát és beépíteni egy M8-as vagy M6-os menetesz szárat, anyákkal rögzítve. A talpszelemenre meg egy 6x100-as facsavart és a kisebb furatokba, ami befér.
Köszönöm. Igyekszünk minél nagyobb csavarokat tenni akkor, meg lesz valami rendes fém konfekció, vastagabb anyagból. Nincs valami olyan szabály, hogy ilyen lemezes dolgoknál kúpos fejű csavarokat kell használni, hogy a kúpos fej beszoruljon a furatokba?
Illetve a viharlécre milyen ajánlások léteznek? 5x5 stafniból kéne azt? Ugye, nálunk a fotókon is látszik, hogy kissé (legalábbis számomra naív szemlélőként) véletlenszerű a felrakásuk.
A képeken látszik, hogy hol bramac lécet, hol 5x15 pallót használtak a szakik és nem egyforma irányokban mennek a tető két oldalán (én azt gondolnám, hogy szimmetrikusnak kellene lenniük). Valamint ugye csak az egyik oromfalnál van ez kialakítva. A tető utcai oromfali részénél egy darab viharléc sincs. Gondolom ezt tükrözni kéne arra az oldalra is... vagy nem?
Ez is nyeregtető, de nagy (16 méter a nyilás, 5.3 méter magass a tető, 43 fokos, asszimmetrikus, cserépfedés, 33 tetőablak), dupla állószékkel, kartámaszok merevitik ki a hosszanti irányt.
Négy szelemen van, talp, két derék és egy csúcs. Jól át kellett gondolni a csomópontokat. A födém nagy része monolit vasbeton, de van egy 5 méteres széles fa födémes erész is, az fa oszlopokra és egy vaskos szelemenre van feltámasztva. Legalább 3000 euróra vettem vasalatot: csavarokat, szeget és menetes szárakat.
Két csavar van a behajtva kartámaszba és a horgolásnál. A mérete 8x160-as.
Ez manzárdolva is lesz... Tervezhetett volna 10x20-as szarvazattal, tetőablakok is lesznek, meg hőszigetelés, gipszkarton, gyűlnek a kilók, hiába könnyű a lemez.
Meredek a tető, vitorla, kicsi a horgolás. Ilyen füleket vegyél, a neve erősített sarokelem: 90x90x65 méterbe, minden szarufára kettőt. Ebbe be lehet hajtani egy vastagabb facsavart is. De át lehet fúrni a szarufát és beépíteni egy M8-as vagy M6-os menetesz szárat, anyákkal rögzítve. A talpszelemenre meg egy 6x100-as facsavart és a kisebb furatokba, ami befér.
Köszönöm szépen a részletes választ! A lentiekben írom a válaszokat a részlet-kérdésekre, ha jól gondolom, akkor nagyjából okés a helyzet.
Ha jól értem a tetőnek nincs állószéke és csúszszelemene sem.
Ez egy fogópáros tetőszerkezet, közép és taréjszelemennel (ez a csúcsszelemen gondolom), "függesztett" fogópárokkal. (3D skicc lentebb)
Jó lenne megtudni a tető szögét, a szarufák hosszát és keresztmetszetét, cserép súlyát négyzetméterenként.
A két talpszelemen távolsága 6,6m. 53 fokos a tető. Gerard-al burkolt (6,42kg/m2), így a tetőfedés súlya elhanyagolható a többi egyéb szél meg esetleges hóteherhez képest. A szarufák eresz-túlnyúlással együtt olyan 7 méteresek, de abból az utolsó méter a túlnyúlás.
A szekezeti csavar, az más kategória, de ami tanusítvánnyal is rendelkezik, az nagyon drága. Létezik a kereskedelembe, olyan szerkezeti csavar is, aminek nincs tanusítványa.
A szerkezeti csavaroknak nagyméretű fejük kell legyen, torx behajtással, a csomagoláson kell írjon egy csomó paramétert.
No ilyen van 1db belehajtva a szarufákba kívülről és az fogja őket a talpszelemenhez. Hogy tanusítványos-e azt nem tudom. (valami "Pro-fast torx" csavar 90 Ft/db a 8x200-as azt hiszem a legtöbb, amit használtak)
1. A talpszelemen le van kötve, kifordulni nem fog tudni, de húzz rá az anyákra, esetleg tegyél egy nagyobb alátétet az anya alá- 40x5-ös laposvasból.
Ezek az M14 anyák vannak fakötésű bika alátéttel ott, az talán nem gond.
Más mókány akad persze a szelemen körül. Persze ez meg az ferde volt a koszorún, szóval lettek távtartózások, meg pár helyen a talpcsavar a szelemen szélére adta ki. 80-as évek na... a háznak vannak kelletlen adottságai, hadilábon áll a derékszöggel. Egy helyen meg a talpcsavar hossz el lett nézve és besüllyesztették a szelemenbe. De sajnos ez ilyen mese.
2. Ha be van horgolva (kármizva) szakszerűen a szarufa és a szelemen illesztése, azaz legalább 1/3.5-a a szarufa magassága a horgolás és ha olyan szerkezeti csavart eresztettek bele, ami a menetelt részén végig fog a szelemenbe, valamint a szarufa nem vastagabb 10 cm-nél, akkor egy csavar elég.
Ez a kármizás meg volt, van rajta ilyen bevágás. A szarufa 7,5cm*15cm.
3. A fogópárokat menetesz szárokkal kell legyen rögzítve a szarufákba és legalább 15-ös pallók kell legyenek, valamint lejebb kell legyenek szerelve, mind a tető teljes magasságának az 1/3-a.
Azokat is két oldalról behajtott 1-1 db 8-as építőcsavarral oldották meg a mesterek. Ide még 1-1et pluszban behajtanék a két oldalról.
A fogópárok természetesen a szarufáknak nem a tető csúcsa felé eső felső harmadában vannak, hanem lejjebb, a helyük okés.
4. Nézd meg, ha a szarufák össze vannak egymásba eresztve a csúcson.
Össze ér az elvágott felületük, hogyha azt értenéd ezalatt.
Nade, ha tényleg nagy a szél és van egy vitorlád, akkor be kéne építeni egy csúcsszelement, amit megtámasztasz alulról a fogópárok közé (beengedve) négy csapolt oszlopocskával , egyet-egyet a tető két végére és kettőt a tető hosszát három részre osztva, hónajkötésekkel (karkötésekkel) ellátva. De csúcsszelemenbe a már felszerelt szarufák horgolását nehéz megcsinálni, pl. erre való a lekötő vasalat- függőlegesen szerelve.
Hónaljkötés az nincs, ha jól értem, hogy az mi egyáltalán.
Így néz ki a helyzet, ez már nem a terv, csak egy 3D skicc, menet közben lett pár változtatás és nem a terv lett teljesen követve, azzal itt sokat nem érnék a megosztásával.
Ez meg egy pár fotó belülről:
Talán a viharlécezés kicsit ad-hoc, más a két oldalt, nagy logikát nem tudok benne felfedezni.
Aztán a csúcsszelemen alá szegezz fel minden szarufánál még egy fogópárat colos deszkából, pont a csúcszelemen alá.
Ez a kakasülő nem? Olyan van, ugyanúgy 5x15ös
Nagyobb nyilásnál, be szoktunk szerelni egy méteres szarufa darabot a fogópárok közé is, középre.
Ha az általam "függesztőnek" hívott alkatrészre gondolsz, olyan van.
Ha jól értem a tetőnek nincs állószéke és csúszszelemene sem.
Jó lenne megtudni a tető szögét, a szarufák hosszát és keresztmetszetét, cserép súlyát négyzetméterenként.
A lekötő vasalatot egyszerű pergoláknál használják (hobbi szinten), szeglemezes tetőknél, de nem magastetőknél.
Lehet, hogy a vasalat jó (ha a lemez vastagsága legalább 2.5 mm), de ha jól emlékszem csak 4.5-mm vastag facsavar lehet belehajtani, ami mángorolt és a feje leszakad, ha kap egy nagyobb terhelést- pl. akkor is amikor becsavarják, főleg ha végig menetes.
A szekezeti csavar, az más kategória, de ami tanusítvánnyal is rendelkezik, az nagyon drága. Létezik a kereskedelembe, olyan szerkezeti csavar is, aminek nincs tanusítványa.
A szerkezeti csavaroknak nagyméretű fejük kell legyen, torx behajtással, a csomagoláson kell írjon egy csomó paramétert.
A következőket ellenőrizd:
1. A talpszelemen le van kötve, kifordulni nem fog tudni, de húzz rá az anyákra, esetleg tegyél egy nagyobb alátétet az anya alá- 40x5-ös laposvasból.
2. Ha be van horgolva (kármizva) szakszerűen a szarufa és a szelemen illesztése, azaz legalább 1/3.5-a a szarufa magassága a horgolás és ha olyan szerkezeti csavart eresztettek bele, ami a menetelt részén végig fog a szelemenbe, valamint a szarufa nem vastagabb 10 cm-nél, akkor egy csavar elég.
3. A fogópárokat menetesz szárokkal kell legyen rögzítve a szarufákba és legalább 15-ös pallók kell legyenek, valamint lejebb kell legyenek szerelve, mind a tető teljes magasságának az 1/3-a.
4. Nézd meg, ha a szarufák össze vannak egymásba eresztve a csúcson.
Nade, ha tényleg nagy a szél és van egy vitorlád, akkor be kéne építeni egy csúcsszelement, amit megtámasztasz alulról a fogópárok közé (beengedve) négy csapolt oszlopocskával , egyet-egyet a tető két végére és kettőt a tető hosszát három részre osztva, hónajkötésekkel (karkötésekkel) ellátva. De csúcsszelemenbe a már felszerelt szarufák horgolását nehéz megcsinálni, pl. erre való a lekötő vasalat- függőlegesen szerelve.
Aztán a csúcsszelemen alá szegezz fel minden szarufánál még egy fogópárat colos deszkából, pont a csúcszelemen alá.
Nagyobb nyilásnál, be szoktunk szerelni egy méteres szarufa darabot a fogópárok közé is, középre.
M14-es tőcsavarok vannak kissé változó sűrűséggel a szelemennél, de 1m-nél nem ritkább sehol, ott nincs probléma.
Ez egy olyan nyeregtető, aminek a tetőfelülete egy az egyben a helyi uralkodó szélirányba néz, tehát az egyik oldalon nyomás, másikon szívás itt tuti, hogy valóban fel tudn lépni az elméleti teherkombinációk közül.
Szóval jobb volna biztosra menni a szarufa-szelemen kapcsolatnál is. Gondolom nem véletlen találták ki a "szarufa szelemen lekötő vasalat"-ot.
Üdv ! A fogópárok átkell vigyék a súlyt kiegyenlítve a szétfeszítő erőkart !:-) Talpszelemenek ha jó a kivitelezése nem tudja szétfeszíteni a tető ,persze nem 6-os csavart kell a pillérbe betonozni 3 méterenként !:-)
Ilyen 6 kN körüli erő nyomja szélsőséges esetben kifelé a térdfalat méterenként, ami a tetőről adódna oda át. Ez volt a papírokon asszem, ámde a szarufák 85cm-ként vannak. Egy szarufa közre jut 5kN, amit a szelemennek át kell adni vízszintesen valami beteg viharban mondjuk.
Szóval hivatalosan a jobb és a bal lekötőbe csavart csavarok együtt kéne tudják ezt nyírásra. Egy csavar a szelemenbe, egy a szarufába aztán ugyanez tükrözve a szarufa másik oldalára. De akkor legyen (2+2)*2 per kapcsolat, értem a biztonsági logikát az "egy csavar nem csavarban" :-)
*A szakik által odabiggyesztett 8-as építő csavar nem adja ki a számok szerint, az inkább csak lustaság volt a részükről fellteszem. Ez hamar orvosolható szerencsére. (Azt úgy veszem, mintha ott sem lenne a fenti számításban)
A szarufa szelemen kapcsolatnál az ácsok nem raktak szarufa-szelemen lekötőt, csak csavaroztak. Biztos ami biztos én feldobálnék párat azért.
Ahogy nézem mondjuk 2 csavar a szarufába, majd kettő a szelemenbe elég kéne legyen, mert két oldalról van minden egyes kapcsolat megfogva. 6-os facsavarból van egy maréknyi, azt használnám erre.
Hogy látnátok ezt a kérdéskört? Az egy darab 8-as építő csavar ami egyben tartja a szarufa-szelemen kapcsolatot azért a számok alapján elég ki van centizve mondjuk úgy, hogyha valami nagyon durva vihar jönne.
Kell két jól elkészitett tartó, amit felrögzítesz a falra. Ezt meg lehet oldani egy palló talppal és egy kis oszloppak, amit hátulról felrőgzitesz négy erőss facsavarral a pallóra.
A kis oszlopba bevállazod a visszatámasztást. Este küldök neked egy rajzot, mert nehéz elmagyarázni és a részleteken múlik, hogy tartós és szép lesz vagy nem. Tegyél be egy elérhetőséget.
