Tudtommal 3db selyemhernyo van! Akkor most mind a 3 Db-Nyiregy fele jar, vagy 2 csatolva es a 3. a tartalek? Balatonra Egerbe meg ami jut? Megall az esz es visszanez. Szegedrol azert vittek el, mert kicsi, Csabara, Egerbe, Balatonra nagy?
Mi a fordaja egyaltalan?
Ha meg sehova sem jo, adjak el, Demjannak tetszik :-/
"Ne siessen! Másrészt a forgalomirányító vezényli a forgalmat, hisz' azért forgalomirányító és a vonatszemélyzet végrehajt, közöttük rádiós vagy egyéb kapcsolat van, tehát nem kell állomási személyzet, aki a forgalom lebonyolításában részt vesz (ez benne a lényeg), no meg van végrehajtási utasítás amiből vizsgázni kell, és ami tartalmazza az egyes esetekben követendő eljárásokat."
Bekescsabara tokeletesek lettek volna, nem ertem miert nem hagytak ott oket. Es modjuk ugy megcsinalni a Tokaj-Bartok foduloit, hogy egyszer Nyiregy-Debrecen Szolnok fele jott volna a hernyo helyett, bar lehet, hogy plusz szerleveny nelkul nem ment volna.
"A 130-as hivatalosan nem mellékvonal, hanem B1 kategóriás országos fővonal. A vonatszámok is ezt mutatják. Más kérdés, hogy a forgalma (főleg Matrfű - Hódmezővh. - Makó között) gyenge."
Úgy fogalmaztam, hogy a törzshálózaton kívüli vonalakon. Lehet, hogy a 130-as a törzshálózat része, de ahogy mondod, a forgalmán nem látszik. Ha rajtam múlna ott is kiépítenék egy KÖFI-t, pl. mint amilyen a 80c-n (100c-n van).
"MERÁFI és MEFI:
A 121-esen MEFI van. Ha jól tudom, 70 embert váltottak ki vele. Kiszomboron, Kiszombor megállón és Nagylaki Kendergyár mh-n megszűnt a szolgálat. Szőreg, Apátfalva, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza és Mezőkovácsháza rugós váltókkal felszerelt MEFI-állomás.
Nagylak, Csanádpalota és Kiszombor mrh."
Pontosabban: én úgy tudom Kétegyháza-Mezőhegyes között MERÁFI, a vonal többi részén MEFI van. De ez a dolog szempontjából közömbös, csak arra akartam rávilágítani, hogy a csekélyforgalmú vonalakon én inkább vmilyen és mindegy milyen) mellékvonali irányítási rendszert vezetnék be, amivel embert tudok kiváltani.
"Kérdés: 600 millióért ne-e inkább a pályát kellett volna helyrepofozni?
A 70 embert nem rúgták ki, kisebbik részük nyugdíja ment, a többi pedig máshol, más munkakörben dolgozik."
A vonal "forgalmi berendezettsége" (ez nem szakszó, nem is igazán jó, csak más most nem jutott az eszembe), azonban megmarad, rendre folyamatosan 70 emberrel kell kevesebb a vonalra.
"A villamos állítómű drága, azt egyelőre csak fővonalakra kellene rakni, de oda nagyon!!! Főleg az elágazó állomásokra! Orosháza állomás tragédia a helyszíni állítású váltóival.
Ott is lehetne embert spórolni."
Tökéletesen igazad van! És Vásárhelyre is igaz. De mihez képest drága? Nem kell neki leváltó, üdülés, étkezési bón, szabadság stb.
"És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy mi minden egyéb gond van azzal, ha nincsen állomási személyzet. Mondjuk siet a vonatvezető, és egy 60 perces úton 10 percet simán lehet sietni."
Ne siessen! Másrészt a forgalomirányító vezényli a forgalmat, hisz' azért forgalomirányító és a vonatszemélyzet végrehajt, közöttük rádiós vagy egyéb kapcsolat van, tehát nem kell állomási személyzet, aki a forgalom lebonyolításában részt vesz (ez benne a lényeg), no meg van végrehajtási utasítás amiből vizsgázni kell, és ami tartalmazza az egyes esetekben követendő eljárásokat.
"Mint ahogy a váltó és a kitérő sem ugyanaz."
Mi a különbség?
DJ megválaszolta, jól, de egy leendő vasútépítőtől ennyit el lehet várni. DE:
"Angolvalto": szleng, helyesen ÁTSZELÉSI KITÉRŐ, 54 XIV 1:9 200" -ben az egyes számokból pusztán nem derül ki, hogy átszelési kitérő, az más kérdés, hogy tudod, hogy a XIV. azt jelenti. (az 1:9 a hajlásszöget, az 54 a sín tipusát (kg/fm) jelenti). Különben: nem érdemes a másik hozzászólásában a kákán is csomót keresni. Speciel a váltó és kitérő esetében azt hiszem mindenki megérti miről van szó. Az más kérdés, hogy a szaknyelv és a köznyelv között van különbség.
A Selyemhernyók egész egyszerűen azért kerültek el Szegedről, mert nem győzték az utasforgalmat. A 140-esen egyébként szerencsére sokkal kevésbé jellemző a vandalizmus, mint néhány hírhedtebb vonalon.
Hát, a keresztajtókból az ablakok tünedeznek el, meg hasonlók... - azért arra se szent... pláne ha közben a dunakanyarba is mennek... (most én a Bmx kocsiknak a 100-as sorozatára gondolok, melyek Szilivel járnak, mint szögedi gyors...)
Miert ,talan szetbarmoltak volna oket? En mar csak Balaton partjan lattam a hernyokat kozelrol, de nem voltak szetcsinalva.
Rakosrol meg ki utazik befele?
Ha az eszreveteled cikkent szeretned megjelentetni, azt a helyi sajto mellett valamelyik nagy orszagos lapba is kuldd el, mert hatasosabb lesz.
Tavaly pl. decemberben a Nepszabiban volt egy cikk a 151-es vonal szefus visszassagai miatt, majd kb. egy honap mulva valami pozitiv valtozas is tortent. A Szegedi Ig-on majdnem a fejet vettek a szefus fonoknek, igy kenytelen volt egy keretes kozlemenyt a Nepszabiban elhelyezni errol az esetrol es a menetrend modositasarol! A Delmagyarnal meg nem nagyon tartom valoszinunek, hogy ekkora vizet kavarjon.
De ha irsz, akkor legyen a lud kover is, azt is meg lehetne kerdezni, hogy milyen minosegpolitika az, hogy a 140-esen azert van ket par gyors es a tobbi meg sebes, hogy a nagy keseseket ne kelljen bejelenteni...
"Az is ember, aki onnan jön."
sőt naponta több ezer ember jön! én csak a hatvani vonatokkal szoktam utazni, de szerintem meglehetősen kulturált népek utaznak arra, tán nem véletlenül részesültek elsőként a felújított Bhv-kből...
Kicsit megkesve szolok hozza a del-alfoldi vasuti kozlekedessel foglalkozo 12071 es 12222 irasotokhoz. (Szokas szerint megint hosszu vagyok, I`m sorry!)
Egy kicsit eloreszaladva azt mondom, hogy egy dolog, hogy milyen a jelen, de az is erdekes kerdes, hogy mit hoz a jovo!
A kozelmultban volt szerencsetlensegem attanulmanyozni "A Del-Alfoldi regio kozlekedesfejlesztesi Operativ Programät", amelynek vasuti reszet a MAVTI jegyzi. Fontos figyelmeztetes: ha valaki megszerzi ezt az iromanyt elotte a kockazatokrol kerdezze meg gyogyszereszet es kezeloorvosat, mert olvasas kozben tuti hogy felmegy a vernyomasa 250-re!
Ami a lenyeg: az OP-nek az a celja, hogy az 1996-os teruletfejlesztesi torveny ertelmeben adjon egy rovid-kozep-hosszu tavu fejlesztesi koncepciot a Regionak. Ugye altalaban az ilyen szosszenetek ket reszbol allnak: van egy reszletes helyzetleiras, majd van egy fejlesztesi elkepzeles.
A helyzetleirasnal csak annyit: a szerzok nem tudjak a harom megye hatarainak megfeleloen bemutatni a regio vasuthalozatat, a korosnagyharsanyi vonalat is elfelejtik megemliteni(!), sot meg a villamositott vonalak kozott nem szerepel a Felegyhaza-Szeged szakasz!!!
Az mar csak hab a tortan, hogy szerintuk a Del-Alfold elso vasutvonala a Tiszavideki Vasut Szajol-Csaba-Arad vonala volt(1858), amely egybol jelentos nemzetkozi szerepet toltott be.(???)
Azt valami miatt elfelejtik, hogy a Cegled-Szeged-Temesvar-Bazias vonal 1853-1858 kozott elkeszult es a rosszhiru OMAV uzemeltette, amely reven a Del-Alfoldet Csehorszaggal es Ausztriaval is osszekototte.(1883-ban es 1889-tol 1914-ig az Orient-expressz a Bp-Cegled-Szeged-Temesvar-Orsava vonalon kozlekedett!)
Termeszetesen a Cegled-Szeged vonalnak nemcsak a multjat es a jelenet "csusztattak", hanem a jovojet is:
a regioban ket vonal fejleszteset tartjak szuksegesnek: a Bp-Kelebia vonal ketvaganyusitasat es 250 km/h-ra kiepeiteset, valamint az Alfold-fiumei vasut felelesztesekent a Nagyvarad-Bcsaba-Szeged-Szabadka-Bacsalmas vonal tuningolasat.
A jelenlegi tenylegesen nagy forgalmu 120-asra csak palyarehabilitaciot irnak, a 140-essel nem is foglalkoznak komolyan.
Ja es a mellekvonalakra se mondanak semmit se!!
Van egy olyan erzesem, hogy egy 10-15 evvel ezelotti koncepciot elokaptak a fiok melyerol es leporolas nelkul ujra hasznositottak.
Ha mar valasztani lehetne a 140 es a 150 kozott objektiv okbol a 140-t javasolnam (meg szubjektiv okbol is): kicsit tobben laknak a 140-es mellett, mint a 150-es mellett es a RO-La meg az IC es a gyorsok kicsit forgalmassa teszi ezt a vonalat. Egy masik MAV tanulmany szerint a vonal kihasznaltsaga 87%, a szakirodalom szerint 60% felett celszeru felkeszulni a ketvaganyusitasra.
A 150-es tuningolasa egyedul csak a jugoknak jo, valamint ez a Szeged-Szabadka-Bacsalmas peage?-vonalat is mar Trianon ota terveztek, csak a jugokkal mindig rossz volt a viszony.
Termeszetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy az OP-ben a korabban emlitett fejlesztesi idotartamok sincsenek feltuntetve, igy kicsit nehez a beruhazasokat tervezni.
Meg mielott a Csabaiak megolnenek a 120-as is tobbet igenyelne, min. ketvaganyusitas es "emelt sebesseg" bevezetese, mert pl. a romanok az EIB-tol 182 M U$D kaptak tizenoteves torlesztesre, hogy hozzakezdjenek az Arad-Brasso-Bucuresti vonal 200-ra kiepitesere.(Eloszor Bukarest es Brasso kozotti vonalon 180 km-t raknak rendbe 2003-ra).
Termeszetesen ha nalunk nem tortenik markans valtozas a tranzitfovonalakon az atjutasi ido csokkenteseben es a sebesseg noveleseben a tranzitforgalom elkerulhet minket!(Pl. A Pozsony-Kassa vonal mellett a TINA-ban a romanok szerepeltetik az Arad-Szatmarnemeti vonalat. A tobbi meg konnyen elkepzelheto...)
A regio harom megyeszekhelye (Szeged, Kecske, Bcsaba) kozotti vasuti kapcsolat szinvonalasabba tetelet sem tuzik ki megvalosithato celkent.
A masik sztori az, hogy a kozelmultban a szegedi polgarmester vasuti hidat akart es "kosarat"kapott Katonatol. Az indok egyszeru: a hid 30 MD-ba kerulne, kicsi a forgalom, Szeged pedig rosszul lobbizik a Szeged-Temesvar vasuti kapcsolat fontossagaval. En inkabb a Bp-Szeged vonallal probalnek a Kecskemetiek bevonasaval lobbizni...
Ezert irtam azt korabban, hogy a regio nagyivben tojik a vasuti kozlekedesre, viszont amit a politikusok orra ala dugnak(legyen egetvero hulyeseg), arra rabolintanak.
Angolul en is tudtam, de magyarulez kellene... :))
Lazar!
Asziszem tobbet hasznalom a vasuti zsargont, mint a kozgizdasagit, de szerintem letezik meg ez a dolog, legalabbis jogilag, sot, ismerete elengedhetetlen bizonyos penzugytorteneti szempontokbol. Jujj, de ez mar nagyon off... :)
Az ígért két kép valszeg csak este kerül fel, ugyanis olyan tetű a rendszer, hogy képtelen vagyok felpakolni őket.
Egyébként a http://www.extra.hu/gyurmosz/junius.htm címen lesznek.
Ugy latszik nem raktam elegge tele smileyval a hozzaszolasomat :)
Mindenesetre nagyon korrekt leirasok erkeztek! Ugyhogy erdemes volt :)
Mellesleg en a "fedezetlen valtot" elsosorban egyfajta behajthatatlan kovetelesnek tartom, de hat ez biztos szakmai artalom :))
De ha mar itt van ennyi szakember, lenne egy dolog, amit komolyan nem tudok. Mi a pontos neve annak az angolvaltonak, akammondani atszelesi kiteronek, ami csak egyik iranyban jarhato tompaszogben?
Hogy "miért éppen Ketyó" - úgy láccik, ez volt a legalkalmasabb "nemzetközi" pu-nak. Meg egy adu ász, hogy itt van a nagyértékű kocsik számára karbantartó bázis, olyasmikkel mint pölö vákuumosrötyi-leszippantó. A Délibe egy ilyennek nemigen lenne helye, kicsi is... a Déli max csak akkor lenne életképes, ha minden más vonatot kiraknának Kelenföldre, és csak az IC-k, EC-k, meg 1-2 éjszakai vonat (Kálmán Imre, Fa testápoló, Báthory) maradnának itt (Csehszlovákia felé lehetne Komárom vagy Rajka határátmenet...)
Ja és a Ketyóban legfejlettebb pölö a bizber, meg idetelepült az Utasellátó, meg hasonló dolgok! Inkább a hatvani meg szolnoki vonatokat kéne Józsiba kidobni, miután elkészült Soroksáron a logisztikai centrum... a román szaroknak meg vmi külvársi megállót csinálni, ahová a kínai piacot is kirakják (vagy menjenek azok is Józsiba!)...
"Angolvalto": szleng, helyesen ÁTSZELÉSI KITÉRŐ, 54 XIV 1:9 200
"Forgalmi kitero": olyan SZOLGÁLATI HELY, amely csak vonatkeresztezésre használható, kereskedelmi forgalom nincs (Tokorcs 20-as vonal, Hatmajor 17-es vonal, Bajcsa 60-as vonal),
"Albertfalva Kitero": :-)
"Fedezetlen valto": A forgalmi utasítás a kitérő helyett váltót használ, utalva a forgalmi szempontból való megközelítésre
Ha érdekel, akkor elmondom, hogy mi micsoda. Vagy csak a szókincsünket akarjuk gyakorolni (mint mondjuk angol órán, hogy ki tud több szót, ami "-ane"-r végződik)?
Szóval,
A kitérő mint vasútÉPÍTÉSI fogalom a járművek egyik irányba történő letérését lehetővé tevő szerkezet. Ennek részei:
-váltórész
-közbenső rész
-keresztezési rész
A váltórészben a két szélső sín szilárdan lekötött tősín, a másik kett az állítható, sínszékeken mozgó csúcssín
A közbenső részen mind a 4 sínszál mereven van lekötve
A keresztezési részben a két középső sínszál keresztezi egymást, erre szolgál a keresztezési csúcs, és a két mellé hajlított könyöksín, illetve a másik, átellenes oldalakon a két vezetősín.
A kitérő tehát ÉPÍTŐMÉRNÖKI megnevezés, az egyik része a váltó. Mértékegysége a CSOPORT, tehát "beépítettünk egy CSOPORT (és nem egy DARAB) kitérőt". Ez olyan, hogy a kenyér a boltban is kiló és nem darab.
A váltó a kitérő része (ÉPÍTŐMÉRNÖKI szempontbol), forgalmi szempontból azonban a kitérő körülbelül egyenlő a váltóval. (mert az F1 sem azt mondja, hogy "kitérőjelző", "lezárt kitérő", hanem "váltójelző", "lezárt váltó")
Mert ugye forgalmi szempotnből csak a váltórész fontos, az mozog, az dönti el, hogy merre lehet menni a vonatnak.
A "kitérőcsoport" az meg a forgalmi "váltókörzet" megnevezésssel lehet kb. ugyanaz.
