Ez mind igaz, de akkor mi értelme volt az eszéki híd lerombolásának?
-- A hidat a török háborítatlanul újjáépítette. Bár a török történetírók megjegyezték, hogy "nem sikerült olyan szépre, mint régebben volt".
hónapokig várhatták volna a törököt,mikor ver hidat
A töröknek létfontosságú volt az eszéki híd, tehát igyekezett mielőtt újjáépíteni. Nem kellett arra sokáig várni.
Nézzük a "feltételezett" szituációt.
A Dráva folyó északi partján Zrínyi serege, míg a délin a töröké. Megindul a déli oldalon a hídverés. Elérnek vele olyan lőtávolságra, ahonnét Zrínyiék már "simán" szétlőhetik mind a FAHIDAT {éghető anyag!!!}, mind a hídépítőket.
Szerintem míg Zrínyiék a hídépítést folyamatosan akadályozzák, addig a hátuk mögött felvonuló Habsburg-seregnek a nagyobb török végvárakat {Kanizsa, majd Szigetvár} kellett volna megostromolniuk.
Na, erre már hiányzott a politikai akarat a bécsi Hofburgban! Hiszen amikor a török Zrínyi-Újvárt vívta, akkor Montecuccoli generális karba tett kézzel nézte végig az elvesztését.
Gyula és Szigetvár ostromára most nem akarok visszatérni, mert szerintem elég sokat foglalkoztunk velük régebben. Most csak annyit, hogy Tokaj nem volt olyan erős, mint a felsorolt másik kettő, a másodrendű végvárak közé tartozott..
Lezárnám az 1565-ös tokaji ostromot:
Bár most éppen egy téli ostromról tárgyalunk, de ha összeszámolnánk a török hódoltság összes ostromát és megnéznénk, abból mennyi esett a téli időszakra, akkor gyanúm szerint kicsi százalékot kapnánk.
Schwendi generális zseniális hadvezéri képességét jellemzi, hogy ő viszont szeretett télen támadni! Erre bizonyíték az 1565 februári tokaji ostrom után az 1567 januári szádvári viadala is, amit szintén megnyert.
A téli ostromra nem voltak felkészülve a védők + nehezebben is gyűlt össze a felmentő had.
de 1-2 mozsárral folyamatosan körbetörhették volna a jeget.
Sajnos a várbeliek lövegeiről nem tudok adatokat. A korabeli leírás szerint az éjszaka folyamán baltákkal törték a jeget. Talán a lőporral takarékoskodni akartak az ágyúk számára.
A magyarságnak a germán faj volt mindig is a legfőbb ellensége. Már a Kárpát medencébe érkezésünktől folyamatosan meg akarták a magyarokat hódítani és ezt kisebb,nagyobb szünetekkel egészen a 2 világháborúig folyamatosan gyakorolták. Sőt ma is...
Persze, mivel "fejétől bűzlik a hal", a legfőbb bűnösnek nem Zrínyit írnám, hanem Habsburg Lipót császárral és királlyal az élen a Bécsi Haditanácsot, aki nem támogatta 100 %-ban Zrínyi felszabadító hadműveleteit
Magyarország sorsát mindig ez a köcsög Habsburg brigád tette tönkre.
Sobieski bécsi csata után fel akarta szabadítani Magyarországot ott a Habsburg férgek állták útját:
- Először a tatár lovasság, majd a táborok legénysége, a román segédcsapatok, majd a Bécset ostromló janicsár gyalogság, s végül a nagyvezír maga is fejveszett menekülésbe kezdett átúsztatva a Wien folyócskán. Sobieski végül megállította csapatait a folyónál, mivel az ellenség üldözéséhez már túl késői óra volt.
- A csata után mindjárt, amikor az addig vackán reszkető Lipót császár visszamerészkedett, és rögtön vérig is sértette a lengyel királyt, mert sem annak fiával, sem a csatát Sobieski mellett irányító Jablonowski marsallal nem volt hajlandó kezet fogni.
- A lengyeleknek a chocimi ütközet óta ez volt a legnagyobb győzelmük a törökök felett. Rövidesen a litván csapatok is csatlakoztak a szövetségesekhez és egyesült erővel nyomultak be Magyarországra.
- Míg a bécsi udvar békét akart kötni a törökkel, Sobieski János lengyel király a török után indult Érsekújvár és Esztergom felmentésére.
- A párkányi győzelem 1683. október 9-én bebizonyította, amit két évtizeddel ezelőtt hasztalanul hirdetett Zrínyi, hogy a török a támadó hadjárat feltartóztatására képtelen, az erőviszonyok visszafordíthatatlanul az európai hatalmak javára billentek át.
- A Magyarország északi részeit megszálló török csapatok visszavonhatatlanul vereséget szenvedtek
- Az alatt a néhány hónap alatt, amíg a török sereg teljesen meg volt semmisítve, Ausztria ellenállása miatt nem sikerült a szövetséges hadak egyesítése, mellyel felszabadíthatták volna Magyarországot. Egy hatalmas lehetőséget szalajtottak el a Habsburgok
Számomra Sobieski a lengyelek olyan uralkodója volt, mint nekünk Mátyás király....
A Téli hadjárat fő célja az eszéki híd felgyújtása volt. Abból a célból hogy Kanizsa várának ostromához kedvező feltételeket teremtsen a szárazföldi utánpótlás ideiglenes kiiktatásával.
Ne feledjük azonban, hogy a vízi utánpótlási vonalak elvágására is volt gondja: Zrínyivár létesítése, Barcs megszállása és Mohács palánkjának felgyújtása szintén ezt a célt szolgálta. Sajnos az udvar totojázása ezt az időbeli előnyt tönkretette.
Híven szemlélteti az ostrom részleteit, és Zrínyi taktikáját Rónai Horvát Jenő - Zrínyi Kanizsa előtt 1664-ben című, a Hadtörténelmi Közleményekben megjelent 1888-as írásában.
Kiváló cikk jelent meg Kőnig Frigyes tollából a Mohácsi palánk lokalizálásával kapcsolatban a VKT Évkönyv 2018.-as legfrissebb kiadásában. (Mahart épület - volt sóraktár és környéke. A másik felét sajnos az évszázadok során elmosta a folyó.)
A másik gondolat ébresztő erősség számomra Dárda palánkja volt, amely az eszéki Dráva híd északi oldalán helyezkedett el. (Kiváló csemege az eszéki Dráva híd története című cikk az új VKT Évkönyv 167-170. oldalán)
Az eszéki híd mélyen bent volt török területen. Az a haderő,ami Zrínyiéknek volt,kevés lehetett a hídverés megakadályozásában. Ráadásul hónapokig várhatták volna a törököt,mikor ver hidat. Ezt olyan várakkal a hátukban,mint Szigetvár,Pécs,Siklós. Ez nem ment volna. A felsorolt várak ostromára is nagyobb erők kellettek volna. Komoly tüzérség, meg jó hadtáp.
Hogy lehet az, hogy 1 évvel később Gyula és Sziget többször nagyobb túlerővel szemben is nagyobb ellenállást tudott kifejteni? A tokaji vár falai nem voltak olyan erősek? -A jeget nem lehet feltörni folyamatosan? Egy várbeli ágyúgolyó nem tudom, hogy lepattan-e róla, de 1-2 mozsárral folyamatosan körbetörhették volna a jeget. Vagy abszolút nem készültek téli ostromra?
Átnézve a tokaji vár ostromának február 9-i eseményeit, az utolsó mondatát helyesbíteném. Az ostromlók nem vonultak vissza a táborukba, hanem csak az est beálltával a belsővár vívásával hagytak fel. De ott maradtak a külsővárban, továbbra is blokád alatt tartva a belsővárba szorított védőket.
Szerintem zseniális ötlet volt Zrínyi Miklóstól, hogy elpusztítsa az eszéki hidat, így megfosztva az utánpótlásától a dunántúli törököket.
Csak már a folytatásban hibát hibára halmoztak!
Hiszen Zrínyi és vezértársai nem gondolták, hogy a török visszaépíti a hidat? Miért nem akadályozták meg a hídverésben? Ha tudják tartani a Dráva folyó északi partját, megakadályozva az újabb utánpótlási vonalt kiépítését -- vele párhozamosan meg lehetett volna kezdeni a fontosabb török várak kiéheztető blokádját. Ha az oszmánt beszorítják erődítményeibe, akkor előbb-utóbb kifogynak az élelmiszerből és éhkoppra megadják magukat. Végül is ez a verzió valósult meg, csak nem 1664 körül, hanem 1686 után.
Persze, mivel "fejétől bűzlik a hal", a legfőbb bűnösnek nem Zrínyit írnám, hanem Habsburg Lipót császárral és királlyal az élen a Bécsi Haditanácsot, aki nem támogatta 100 %-ban Zrínyi felszabadító hadműveleteit.
A legdurvább, legvéresebb háború mindig a belháború. Amikor saját honfitársaikat ölik, ha kell idegenből behozott katonasággal. A legutóbbi 1956-ban történt Magyarországon. Remélem, hogy ilyen soha többé nem következik be!
Az új Taras Bulba nekem is kedvenc filmem, a XVII. századi hadviselést hűen mutatja be. Minden politikai felhangtól mentesen leírom, hogy az oroszok mindig tudtak látványos háborús filmet készíteni. A másik favoritom az: 1612
Igen, én is ezt írom: egység egység ellen harcolt, a katona a szemben álló tömegbe lőtt. Aztán talált, akit talált.
Talán meg fogsz lepődni, de a korabeli puskásnak jó fogazattal is kellett rendelkeznie!
Hogy miért, arra Domokos György hadtörténész ad választ:
"A lőportöltet mintegy 20 grammot tett ki, amelyet Gusztáv Adolf óta mind több hadseregben már előre papírhüvelybe csomagoltak. Töltéskor a katona fogával feltépte a papírt –
a muskétásokhoz épp emiatt csak jó fogúakat vettek be–, a lőport a csőbe szórta, fojtásként belenyomta a papírhüvelyt, majd pedig a golyót."
Vitás helyzetek rendezésénél a vitapartner szemben van velem (általában). Az ellenfél felé legtöbbször a karom külső oldala van. Természetesen előfordulhat, hogy az illető nem szemben van, de gondolom gyakorlati tapasztalat alapján úgy itélték meg, hogy ez ritka. Ha a kar belső oldalán nincs páncél akkor a karnak néhány kilóval kevesebb súlyt kell mozgatni, később fárad el. Azt hiszem, hogy ez nagyobb előny volt számukra mint a belső oldalon a páncél hiánya. Rögzítés szempontjából is előnyösebbnek tűnik a csak külső oldali bádog, meg teljes vért esetén a könyök nehezebben mozog (rögzítés miatt kellhet egy zsanér a könyöknél). A páncélt kezdték feláldozni a sebességért. Meg a lónak is könnyebb. (Tudom nem nagy súly, de ha egész nap cipeni kell akkor minden gramm számít. És a ló hatótávolságát, árokáthidaló képességét és max. sebességét is befolyásolhatta kis mértékben. Amikor 1 km/h sebesség különbség az életet jelenti akkor bizony számít.)
Ha kezedbe fogsz egy tárgyat és elére tartod,suhintasz párat,látni fogod, hogy az elkarod külső oldala fog a támadó felé nézni. Ezt a részt érhetik a vágások. Teljesen már nem akaták magukat páncélba bújtatni. Vissza a 30 kg-os lovagi páncélokba.
Sok Új kiadvány jelent meg a Zrínyi Miklósról és koráról főként a 1664-es események (Szentgotthárd) 350. évfordulója kapcsán. Zrínyi Miklós Album, 1664-Szentgotthárdi csata – Háború és béke Zrínyi Miklós korában, Pálffy Géza – Zrínyi Miklós Vati hadimustrájáról készült írása, vagy a nemrégiben megjelent viszonylag jó összefoglalót tartalmazó SORSFORDÍTÓK című sorozat: Zrínyi Miklós-ról szóló kötete. És az örökbecsű kiadvány Eszterházy Mars Hungaricusa, aki a résztvevője volt az eseményeknek, ábrázolásai váralaprajzai azóta is megkerülhetetlen kordokumentumok. Meg kell említenem Hausner Gábor nevét aki több mint 30 éve foglalkozik, Zrínyi Miklós életművének kutatásával, számos írása jelent meg a témakörben.
A Téli hadjárat egy fényes epizódja volt az 1663-1664-es oszmán-habsburg háborúnak.
Nézzük az előzményeket.
Az 1660-as Erdélyi események újra a török kérdés felé irányították az Európa vezetőinek figyelmét. A rajnai liga elnöke Velencével és a német választófejedelemmel folytatott tárgyalásokat követően felajánlotta I. Lipótnak Franciaország (!) és a birodalom katonai és pénzbeli segítségét. A magyar egyházi és világi főméltóságok a Titkos Tanács által szervezett konferencián szintén követelték a háború megindítását. I. Liptó Montecuccolit küldte egy sereg élén Erdélybe Kemény János megsegítésére. Zrínyi ebben a helyzetben kezdett hozzá formailag engedély nélkül, valójában a bécsi udvar hallgatólagos támogatásával Zrínyi-Újvár építésébe a Mura és a Kanizsa – Patak (ma Principális Csatorna) összefolyásánál. Ez kezdettől fogva zavarta a törököket, hiszen a vár ellenőrzése alá tudta vonni, és el tudta vágni Kanizsa utánpótlás útvonalait. Nem csoda hogy az építés volt a Török hadüzenet egyik casus beli-je.
A háború nyitánya előtt Zrínyi Miklós sikeresen megvédte Zrínyi-Újvárat, amikor 1663 augusztusában a boszniai és kanizsai pasa kb. 8000 harcossal megostromolta a várat.
Nézzük a politikai hátteret: 1663 augusztus-Zrínyi Miklóst a betegeskedő Wesselényi Ferenc nádor helyett a dunántúli hadak főkapitányává.
1663. szeptember 8500-as seregének mustrája a vati táborban, visszatér a Muraközbe hogy magánkatonaságát és végvári csapatait is az Érsekújvárt megsegítő csapatok mellé toborozza, de mire odaérnének, Érsekújvár elesik.
A 3 főméltóság: Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Zrínyi Miklós horvát bán-főparancsnok szövetséget kötnek.
Regesburgban elfogadják Zrínyi tervét: a pápaság és a Velencei köztársaság támogatásával támadást indítanak. Zrínyi Miklós kb. 15000 fős magyar ás horvát serege egyesült Julius Hohenhole altábornagy 7000 főnyi seregével (akit elvileg azért küldött az udvar, hogy mindenben Zrínyit támogassa).
Kevesen tudják, hogy Zrínyi a téli hadjárat során egy a Szigetvár közelében levő összecsapásban majdnem fogságba esett, hű horvátjai mentek segítségére.
Maga a téli hadjárat, mint epizód nagyszerű haditett volt, propagandaértéke is nagy volt. Zrínyi mintegy 240 km-t tett meg ellenséges területen, téli fagyos körülmények között, mintegy 25000 emberrel (plusz 3000 osztrák is csatlakozott). Ennek a seregnek mozgatása nehéz, fagyos körülmények között, nehezen járható útvonalon igen komoly harci feladat. Turbék, Berzence, Barcs, Babócsa, Baranyavár, Becskerek, Mohács, Dárda palánkjait feladta az ellenség, és felgyújtották az Eszéki hídat (a fő cél) ami elvágta az oszmán Magyarországra vezető fő utánpótlás útvonalát.
Tehát Kanizsa teljesen körül lett zárva. Miért írtam, hogy a pécsi hadműveletek, hááát...? Jelen körülmények között időpocsékolás volt, és időveszteség, amelyet Kanizsa ellen kellett volna inkább kihasználni.
Hohenhole a pécsi vár ostromát akarta, míg Zrínyi ellenezte azt (kettejük vitája végzetes döntések eredménye lesz Regesburban).
Nézzük miért az a véleményem, hogy annak ellenére, hogy kiváló haditett volt a téli hadjárat, annak ellenére csak részben volt siker?
1664. február 2.-án Zrínyi Miklós horvát bán felgyújtja az eszéki hidat.
Még februárban elküldi a Kanizsa elleni támadás haditervét az udvarnak
1664. március közepe – I. Lipót dönt a tervezetről
Április 8.-ra tűzték ki az ostromot.
(a felgyújtott hidat a töröknek 75 napba telt felépíteni, április végére készültek el vele.)
Április 28.: A lassú gyülekezés, az ellátás és szervezés nehézségei miatt csak ekkor indulnak el Zrínyi-Újvár alól Kanizsa alá (20000 fő) A tüzérség és lövegek később érkeztek Grazból, ráadásul egy részük hibásan.
A felépített hídon érkező 40000 fős felmentő sereg megérkezése miatt az ostrom értelmetlenné vált június 1-én felhagytak az ostrommal.
Tehát hiába szigetelte el Kanizsát nagyszerűen Zrínyi, a nyert időt a bécsi udvar és az uralkodó elvesztegette.
Hohenhole és Zrínyi pécsi vitája miatt Montecuccoli lett a vezető, ami további konfliktusokhoz vezetett. Bár meg kell jegyezni, hogy a Kanizsai kitérő és a felperzselt hódoltsági területek, kiváló időbeli stratégiai előnyt teremtettek többek között Szentgotthárdnál (más események is lassították a törökök előrenyomulását, de ez egy másik történet)
