Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2005.07.24 0 0 388

rumci, azt hiszem, valamit elkevertél. Itt arról van szó, hogy az illető, bár Budapesten docensi beosztásban dolgozik, használhatja az egyetemi tanári címet. Ennek semmi köze a bérkerethez.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (387)
rumci Creative Commons License 2005.07.23 0 0 387
Ezt azért tartom valószínűtlennek, mert a bérkeretet ilyenkor a budapesti intézménynek kell biztosítania, márpedig nem lehet arra kényszeríteni egyetlen intézményt se, hogy az akarata ellenére feljebb soroljon bárkit is. Arról nem beszélve, hogy tudok több emberről, aki két intézményben is dolgozott, és más beosztásban.
Előzmény: Kis Ádám (386)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.07.23 0 0 386

Nincs kizárva, hogy volt vita róla, de az csak akadémikus lehetett, mivel - tudtommal - a rendelet úgy szól, hogy mindeűtt érvényes a legmagasabb cím.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (385)
rumci Creative Commons License 2005.07.23 0 0 385
Én úgy hallottam a történetet, hogy az se ment könnyen, de lehet, hogy tévesek az információim.
Előzmény: Kis Ádám (382)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.07.23 0 0 384

Más szemében a szálkát...

 

Kis Ádám

Előzmény: Zozi79 (383)
Zozi79 Creative Commons License 2005.07.23 0 0 383
OFF

Kicsit kioktatónak érzem ezt a hangnemet, de legközelebb ígérem, meg sem próbálok viccelni vagy pedig háromszor akkora szmájlit teszek a végére, mint legutóbb.

ON
Előzmény: Kis Ádám (381)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.07.23 0 0 382

Kedves rumvi!

 

Tudtommal tévedsz, nincs semmiféle elfogadtatási eljárásra szükség.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (378)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.07.23 0 0 381

Kedves Zozi79!

 

Bár szombathelyen valóban főiskola van, de van egy egyetemi szak is. A magyar oktatási rendszer eddig ezt lehetővé tette.

 

Tehát, köterkedni szabad, csak kicsit több információval.

 

Kis Ádám

rumci Creative Commons License 2005.07.22 0 0 380
További kötekedés: főiskolán is ki lehet nevezni valakit egyetemi tanárnak. Az Ádámtól és tőlem citált történet valós.
Előzmény: Zozi79 (379)
Zozi79 Creative Commons License 2005.07.22 0 0 379
..."és Szombathelyen kinevezik egyetemi tanárnak, akkor attól kezdve Budapesten is használhtaja az egyetemi tanári címet, holott itt az egyetemi tanács docensi címet adott neki."

Tényleg csak a kötekedés kedvéért: Szombathelyen nincs egyetem, csak főiskola :)
Előzmény: Kis Ádám (376)
rumci Creative Commons License 2005.07.22 0 0 378
„A jelenlegi rendelkezések szerint, szerintem logikusan, az egyetemi címek a személyhez, és nem az intézményhez fűződnek, így pl. ha valaki Szombathleyen és Budapesten is tanít, és Szombathelyen kinevezik egyetemi tanárnak, akkor attól kezdve Budapesten is használhtaja az egyetemi tanári címet, holott itt az egeyetmi tanács docensi címet adott neki.”
Ez nem így van. Ahhoz, hogy Budapesten használhassa, honosítania kell a címet (lehet, hogy nem honosításnak hívják), ami viszont valóban egyszerűbb procedúra, és könnyebben sikerre vihető.
Előzmény: Kis Ádám (376)
LvT Creative Commons License 2005.07.22 0 0 377
Kedves ZsB, Kis Ádám!

> át tapasztalataim szerint az úzus csak részben ez [...] Cég személyzetiosztály-vezetője helyett még a jobbik a Cég személyzeti osztályvezetője

E két halmaz: az egyetemi-akedémiai és az üzleti nem azonos, így mindkettőben egymástól eltérő (lehet) az úzus. Az utóbbiból vett példa nem releváns az első szempontjából.

> Pl. a KKKI webjén ez virít: Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézet

Ez szövegkörnyezeten kívüli, izolált helyzet, az adott példa azonban mondatba volt foglalva. Ja, és íráshibás: kimaradt a vessző: .... Kutatóközpont, Kémiai Intézet (ha egy sorba van írva), ez az alkalmazás a címzés területe (vö. OH. 417. old.).

> A jelenlegi rendelkezések szerint, szerintem logikusan, az egyetemi címek a személyhez, és nem az intézményhez fűződnek

A gyakorlatban nagyon is kötődnek az intézményhez, teljesen már az Alsóröcsögei Egyetem Zabhegyező Tanszékén docensnek lenni, mint ugyanezt a Felsővárosi Egyetem hasonló egységében. Az docensek átlagos zínvonala ugyanis korellál az intézmény átlagos szintjével. Ezért nem érdektelen tudni, hogy aktuálisan mely intézménynek jó ez az ember docensként...
Előzmény: ZsB (375)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.07.22 0 0 376

"XY-nak, a Magyar Tudományos Akadémia Sugárbiológiai Tanszéke egyetemi docensének gondolatait hallhatták"

 

Az idézett mondat beágyazott birtokos rendszere kérdésében ZSB-vel egyetértek. Fontos lenne azonban átgondolni a szerkezetet tartalmilag is.

 

1. A Magyar Tudományos Akadémiának nincsenek tanszékei, de ez nem gond, helyettesítsük a fiktív Sajnovics János Tudományeyetemmel (mosy azt nem javaslom, hogy a kar megnevezésével tegyük a birtokos szerkezetet 4-szintűvé).

 

2. A fenti pontosítás szükséges az 'egyetemi docens' megnevezés miatt, amely a 'főiskolai docens' megnevezéssel alkot teljes halmazt - igaz, ez Bologna miatt okafogyottá válik.

 

3. A jelenlegi rendelkezések szerint, szerintem logikusan, az egyetemi címek a személyhez, és nem az intézményhez fűződnek, így pl. ha valaki Szombathleyen és Budapesten is tanít, és Szombathelyen kinevezik egyetemi tanárnak, akkor attól kezdve Budapesten is használhtaja az egyetemi tanári címet, holott itt az egeyetmi tanács docensi címet adott neki.

 

4. Felsorolásban ezt könnyű megoldani: Ypsilonti Xavér (egyetemi) docens, Sajnovics János Tudományegyetem, Korpuszxenográfiai Tanszék.

 

5. Mondatba szervezve nekem az a megoldás tetszik: X. Y. docens gondolatai, aki itt és itt dolgozik.

 

6. Van egy sajátos forma, a címzetes docens, tanár. Ezt általában olyan személyek kapják, akik nem dolgoznak hivatalosan az egyetemen. Az ő esetükben indokolt megjelölni azt a szervezetet, amelytől a címet kapják, és itt indokolt a birtokos szekezet, de ez esetben a mondat úgy alakulhat" X.Y., aki ennek és ennek a tanszéknek címzetes docense".

 

Kis Ádám

 

 

Előzmény: ZsB (375)
ZsB Creative Commons License 2005.07.22 0 0 375

Hát ja, kedves LvT,

piszkosul idiomatikus... De hogy vagy így mondjuk, vagy sehogy?, hát tapasztalataim szerint az úzus csak részben ez. Gyakori (sőt gyakoribb?), hogy a második birtokviszony jelöletlen marad (nem egyszer az első is), és persze az előálló nyakatekert összetettszó-építmény szinte sose íródik le helyesen (a Cég személyzetiosztály-vezetője helyett még a jobbik a Cég személyzeti osztályvezetője; de az általános a Cég Személyzeti Osztály vezető). És persze már <tudományos intézmény> <intézet>-(j)a/e se igaz. Pl. a KKKI webjén ez virít: Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézet. És még perszébb, hogy simán képes úgy folytatódni: Fém- és Fém-oxid Katalízis Osztály vezető.

Előzmény: LvT (374)
LvT Creative Commons License 2005.07.22 0 0 374
Kedves Kucced, ZsB!

Ebben az esetben azt kell mondanom, hogy az úzus kifejezetten megköveteli a <tudományos intézmény> <intézet>-(j)a/e <beosztás/fokozat>-(j)a/e tagjain a birtokos jelölését: ez így együtt idiomatikus. Igaz, némileg zsargonjellegű, mert egy szűkebb környezet szokásán alapul, de ez a fogalom az adott környezeten kívül nem létezik, ezért a szerkezetnek nincs is köznyelvi reperentációja. (Vagy így mondjuk, vagy sehogy.)

Az pedig, hogy mi áll rá melyik bemondó szájára, az szvsz. teljesen szubjektív dolog; egyesek számája meglepően primkó dolgok nem tudnak ráállni...
Előzmény: ZsB (373)
ZsB Creative Commons License 2005.07.21 0 0 373
Persze, hogy nem áll rá. Ebben a szerkezetben három birtokos-birtok szint van egymásba stokizva (az MTA tanszéke, a tanszék docense, a docens gondolatai), oszt az átlagos magyar kompetenc a második után megkattan. Várja, hogy a belső tagon (ami birtok is, birtokos is) legyen birtokviszonyjel is, meg részes rag is (csatolva legyen előre is, hátra is; az MTA tanszék-é-nek a docense), de ilyenkor a -nak csak az utolsó birtokoson gyün, az előtte levőn meg viszket a hiánya. :)
Előzmény: Kucced (372)
Kucced Creative Commons License 2005.07.21 0 0 372
LvT, a biztos pont....:) Köszi.
Igen, pont ez a "halmozás" volt a bajom, s ráadásul még "szenvedősen" is hangzik a rádióban, mintha nem állna a bemondó nyelvére...
Előzmény: LvT (371)
LvT Creative Commons License 2005.07.21 0 0 371
Kedves Kucced!

Szerintem rendben van ez így. Minden nyelvhasználónak lehetnek preferenciái abban, hogy az alárendelt mellékmondatos vagy a megfelelő "tömörített" szerkezetet kedveli-e. Az igazi persze az, ha mindkettőt kedveljük és megteremtjük megszólalásainkban ezek harmonikus arányát. Az kétségtelenül a te általad kedvelt megoldás javára szól ez esetben, hogy ezzel egy birtokos szerkezetet "megspóroltunk", ami hallmozott birtkos konstrukció esetén valóban általában gördülékenyebb stílust és talán könnyebb érthetőséget eredményez. De ez sem igaz minden esetre, az adott szövegben dől el, hogy mit célszerű alkalmazni.
Előzmény: Kucced (370)
Kucced Creative Commons License 2005.07.21 0 0 370
Üdv mindenkinek!

Megint előjövök egy kis dohognivalóval:
A Magyar Rádióban futó "Egy csepp emberség" című műsor elején közlik a t. hallgatóval, hogy kit is szólaltatnak aznap reggel, emígyen: "XY biológus". A műsor végén már egy kicsit többet árulnak el róla, megtudhatjuk, hol milyen beosztásban is dolgozik az illető.
Nagyon "báncsa" a fülem ez a szerkezet:

"XY-nak, a Magyar Tudományos Akadémia Sugárbiológiai Tanszéke egyetemi docensének gondolatait hallhatták."

Rendben van ez így? Nem lenne "egészségesebb" egy kicsit átfogalmazni, mondjuk így?

"XY gondolatait hallhatták, aki a Magyar Tudományos Akadémia Sugárbiológiai Tanszékének egyetemi docense."

Én mással is kibékülnék, de most használatossal nem nagyon....
rumci Creative Commons License 2005.03.28 0 0 369
addsza
Előzmény: vrobee (368)
vrobee Creative Commons License 2005.03.28 0 0 368
Üdv!

Az olvasd és az olvassad is létezik, szerintem előbbi az irodalmi, utóbbi leirva elég közönségesnek hat, de beszélt nyelvben szvsz. OK.

Szerintem az olvassd változat egyszerű helyesirási hiba. Elég gyakori amúgy, gondolom, mert ha a dupla mássalhangzó elé vagy után egy harmadik kerül, akkor lerövidül a dupla. Ennek ellenére néha hosszúval kell irni. Pl. áld vs. áldd (ejtsd: áld), játszunk (<játsz+unk) vs. játsszunk (<játsz+j+unk), ejtsd mindkettőt: jáccunk. Itt pont nem ez a jelenség van, és a szóelemzés segithet, de a kevésbé gyakorlott helyesirók gyakran rontják el, és gondolom, hogy ez hiperkorrekció.
Azt pl. én sem tudom, hogy kell irni azt, hogy adsza (<add + azt a' ???). Vagy addsza? A gugli kb. egyenlő arányban hozza. (Esetleg acca... :) ).
Előzmény: Phuong (367)
Phuong Creative Commons License 2005.03.26 0 0 367

Helló,

 

bár ez már három hónapos kérdés volt, de szerintem az olvasd mellett az olvassad is jó, és idevágó kérdésem lenne, hogy ez a hosszabb alak (lásd még: nézzed, írjad, kérjed stb.) különbözik-e stílusértékében az előbbitől, mert én megmagyarázhatatlan okokból ellenállhatatlanul vonzódom ezekhez, de elég ritkán hallom haszálni őket.

Előzmény: pok_ussz (366)
pok_ussz Creative Commons License 2004.12.29 0 0 366

olvasd el, igaz?

nem pedig olvassd el, vagy egyéb permutáció a végén...

kösz,

pu

La Méduse Creative Commons License 2004.12.23 0 0 365
A minap meg akartam venni a Kékháj c. könyvet ajándékba, de annyira megundorodtam a borítóján lévő helyesírási hibától, hogy otthagytam. Hogy lehet az, hogy egy könyv annyi kézen átmegy, míg a könyvesboltba kerül, és senki nem veszi észre, hogy azt, hogy "egyébb", két b-vel írták???
magich Creative Commons License 2004.09.28 0 0 364
10
Kucced Creative Commons License 2004.09.22 0 0 363

Szia!

 

Köszönöm! Az "én és te eldobáltuk" még számomra is egyértelmű volt, nem is állna másképpen a "nyelvemre"...:)

Előzmény: LvT (362)
LvT Creative Commons License 2004.09.21 0 0 362
Kedves Kucced!

Ha engem kérdezel, a példádban mindkét változat elfogadható: az egyes számban és a többes számban egyeztetett is.

Ha mindenáron különbséget akarok találni a két kijelentés között, akkor azt mondanám, hogy az egyes számú "Józsi és Béla eldobálta" inkább arra utal, hogy egymástól függetlenül cselekedtek (akár nem is voltak együtt), míg a többes számú "Józsi és Béla eldobálták" talán inkább azt, hogy együtt, bűnszövetkezetben :) tevékenykedtek.

Nincs viszont alternatíva (legábbis számomra), ha az alany személyes névmás: az egyes számú "*én és te eldobáltam" nem jólformált mondat, a helyes a többes számú "én és te eldobáltuk".
Előzmény: Kucced (361)
Kucced Creative Commons License 2004.09.21 0 0 361

Sziasztok!

 

Valami már megint bántja a csőrőmet... Egész pontosan az ilyen mondatok:

 

"Láttuk, hogy az utcán Józsi és Béla eldobálták a szemetet."

 

Brrr.. ez nem így lenne helyes?

 

"Láttuk, hogy az utcán Józsi és Béla eldobálta a szemetet." (vagy)

"Láttuk, hogy a fiúk - Józsi és Béla - eldobálták a szemetet."

 

Tehát amikor két alanyunk van, de mindegyikük egyesszámban van, akkor az ige is ehhez igazodik, nem?

rumci Creative Commons License 2004.08.13 0 0 360
„Ha már a germanizmusnál tartunk, a ma beszélt magyarban mi számít igazán annak?”
Én semmit nem számítanék igazán annak, legalábbis abban a jelentésben, hogy ’kerülendő németesség’. Egyébként meg kis túlzással a fél magyar nyelv németből lett fordítva, tehát szinte bármit meg lehet kapirgálni, ott van mögötte a német hatás.
Előzmény: Kucced (357)
Kucced Creative Commons License 2004.08.13 0 0 359

Szia LvT!

 

Ezt a precízséget szeretem bennetek....:)))

Érdekes a helyzet: kijön az építész és a nyomdaipari "szakember" (az építész tetszőlegesen helyettesíthető egyéb szakmával) közötti állandó vita forrása. Mivel van otthon számítógépe, tehát ért a helyesíráshoz és a tipográfiához is, magyarán ő beleszólhat abba, ami az én szakmám, de én ne merészeljek neki építészeti tanácsokat adni (mellesleg eszembe sem jutna; milyen alapon is tenném?!)

Ez a germanizmus a legkedvesebb vesszőparipája... Bicsaklik a nyelvem, ordít a mondat a hibától, miközben olvasom, de természetesen én tévedek...:)))

Hál istennek nem ő vezeti az alkotótábort, ő csak rendezvényeket szervez, meghívókat küld ki, én meg helyette is szégyellem magam a stílusa miatt....:9

 

Köszönöm!

K.

Előzmény: LvT (358)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!