Kapásból én is 1F/3F frekiváltót javasoltam, csak figyelmen kívül hagytam, hogy dahlander, kolléga figyelmeztetett is rá! Ha deltába köti (alacsony fordulat) akkor is a két sorbakötött tekercs 400V-ot szeretne kapni, a frekiváltója meg csak 230V-ot tud produkálni. Ha dupla csillagba köti, akkor két-két párhuzamos tekercs kérné a 400V-ot!
Holnap már nálam lesz a masina, akkor már látom a mostani motor adattábláját. Annak ismeretében itt fogok segítséget kérni a leendő 1 fázisú motor kiválasztásához. :)
Helyedben egy hasonló teljesítményű háromfázisú aszinkron motort vennék, és deltába kötve egy használt frekiváltóval hajtanám meg. Így bőven tudni fogja a gép a kétszeres fordulatszám átfogást, kedved szerint állíthatsz be lágy indítást, és stabil lesz az irányváltás ( szemben a kondis motorokkal ) ami egy esztergán pl menetvágáskor igen csak hasznos. Mellékesen folyamatosan tudod a fordulatszámot változtatni menet közben is.
Hát már teljesen elbizonytalanítasz :-) Márpedig határozottan emlékszek, hogy az alu pálcák végét láttam a forgórészen, tehát ahogy a kerületen is látszik, annak a folytatását. A féktárcsában pedig a rövidzárt, égési nyomok nélkül, pedig mint már írtam nem egy új gép. Az biztos, hogy én szétszedni nem fogom, csak azért, hogy mégegyszer jobban megnézzem, de örülnék neki, ha valaki utána tudna járni! Angol tudás és szabadidő rendelkezésre állása mellett, a NET-en böngészni! Kíváncsian várom az esetleges találatokat!
Közelítsük máshogy a kérdést: Milyen előnye van a kalickák megszakításának majd induláskori rövidzárjának a fix rövidzárhoz képest? Rendben vannak csúszógyűrűs motorok, de ott a lágy indítás a cél és ott ellenállást iktatnak be a forgórész sokmenetű tekercselésébe. Egyébiránt az aszinkron motor induláskor szinte egy egy menetes rövidre zárt trafónak tekinthető, kvázi mint egy ponthegesztő, nos ilyen áramkörben nem szerencsés sokpólusú kapcsolót használni hiszen nagyon nehéz megbízható kapcsolót készíteni. Ráadásul mivel egyszerre kell minden kalitka véget kapcsolni a érintkezők elhasználódása miatt nagyon hamar előállna az a helyzet hogy csak a néhány kevésbé kopott vég fog érintkezni. Nem lehet hogy mégis csak elnéztél valamit, esetleg a kalicka belül rövidre volt zárva, és a forgórészen csak egy fékező tárcsa mozdult el, és amik érintkezőnek látszottak azok csak a forgórész mágneses pólusvégei voltak, amiket a gyűrű berántása miatt alakítottak ki ilyenre.?
Lehet hogy én is, mert nekem most is van egy ilyen motorom, 2800 fordulatú, a négyszögletes centrifugából való. Már vagy 20 éve csak paszúj szelesésre használtuk, egy gk hűtőventilátorát rakva a tengelyére.
Fiatal koromban volt 2800 as fordulatú szögletes centrifugánk . Azokban rendes hengeres zárt motor volt , abban volt hasonló beépített fék . A forgórész mozdult picit tengelyirányban ,
Most azt nem is figyeltem hogy amit írsz ott a kalickát kapcsolná ,na olyat még tuti nem láttam .
Az újabb energiatakarékos centrifugákban már nem volt , tulajdonképpen már alig valami anyag van azokban .
Jézus mondta Tamásnak: Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.
Ezt most Te is kénytelen vagy elhinni! Remélem nem gondolod, hogy hazudok?! Bár nagyon sokmindent hajlamos vagyok elfelejteni, nem emlékszek semmire, de ezt talán 1 éve szedtem szét. Megírom a típusát, hátha találsz rá valahol képet, mármint a motorjára: MBSM 150-200-2
Én már csak olyan centrifugákat javítottam, amiben az ajtónyitás működtette a szalagféket, amit te mondasz olyat nem láttam. Még az is lehet, hogy Te nálamnál is öregebb vagy? :-)
Ezt egyelőre nem hiszem! Láttam már olyan aszinkron motort aminek a forgórésze egy picit el tudott mozdulni tengelyirányban így rugó ellenében a forgórész eltávolodott egy fékező felülettől, ez rendben van és logikus. Azt viszont hogy az "egy menetes" tekercseket alkotó kalicka nyitott legyen és az ott kialakuló igen nagy áramokat egy kapcsoló gyűrűre bízzák, nos ezt ha látom még akkor is nehezen fogom elhinni. Tucatnyi kis feszültségű nagy áramú kontaktust egyszerre megbízhatóan megoldani, tartósan egyenletes kis átmeneti ellenállással, nos ez ellen nagyon tiltakozik a mérnöki józan eszem.
Tulajdonképpen persze mindent meglehet csinálni, de én nem mernék egy jó motort esetleg ezért elcseszni. Sajnos csak az alábbi fényképem van, amin pont a nagy ötlet nem látszik. A hátsó pajzsra ferodol van felragasztva ennek nyomja neki egy spirálrugó a forgórész hátsó felén lévő, a forgórész tengelyén reteszen csúszó féktárcsát. Ez a tárcsa látszik a fényképen is, persze összerakva ez a tárcsa nagyon közel van a forgórész végéhez, nyomod össze a rugót, amikor teszed fel a pajzsot. Áram nélkül bevan fékezve a tengely. Itt jön a nagy trükk, a féktárcsa tulajdonképpen a forgórész leválasztott vége, a kalickás forgórész alu tekercsének a rövidrezáró gyűrűjével együtt! Áram hatására magához rántja a "féktárcsát", rövidrezáródik a kalicka, megy a motor. Zseniális, nekem nem jutott volna eszembe, ilyent még nem láttam!
Nagyon rátudok csodálkozni az ilyen műszaki érdekességekre! Ehhez hasonló találékonyság kellett, az Szk-5 kombájn menetvariátorának szabályozásához is, de az nem ide tartozó téma :-)
Én sok éven át használtam egy kis esztergát a 3 fázisú motorjával 1 fázison. Egy méretes kondenzátort kell rákötni és persze deltáról csillagra kötni. A nyomatéka jóval kisebb, mint 3 fázison, de egy ilyen kis esztergánál az kevésbé fontos. Arra kell odafigyelni, hogyha az irányt megfordítjuk, meg kell előtte várni, amíg teljesen megáll. Mert különben ugyanarra forog tovább.
Esetleg, ha mégis akarj + külső szíjáttétel. A pakisztáni videókat nézve, a viszonylag modernebb esztergákba is külső szíjkuplunggal hajtanak be. Nem is értem miért, nem bírja a hálózatuk az indítási áramlökést és nem belső kuplungos az eszterga?
Az EE 250-1 gépemen is 2/4 dahlander motor volt gyárilag. Amikor tönkrement, 4 pólusú lett rárakva, azzal használom. Nekem nem hiányzik a magasabb fordulatszám tartomány.
Akkor meg legegyszerűbb 1F motort venni a kisebb ford.számra. Persze nem ismerem én a kis Dávidot, csak fényképen találkoztam vele, de például én az E1N-t csak a kisebb fordulaton használtam eddig. Ha nem elég a villanymotor nyújtotta egy ford.szám tartomány, akkor meg mégis csak kell frekiváltó másik motorral.
Nézd meg mekkora rajt a motor és legalább akkora teljesítményűt vegyél egyfázisúba, a ford.számot is arról tudod lenézni. Persze innentől kezdve csak az egyik fordulatod lesz.
Én a helyedben vásárolnék 1F/3F frekvenciaváltót és ha az eredeti motornak ki van vezetve mind a hat tekercsvége, akkor csak deltába kell kötni és az eredetivel egyenértékű hajtásod van, sőt még jobb, mert a frekiváltóval még tudsz ford. számot szabályozni!
A közeljövőben tulajdonomba fog kerülni egy 1985-ös Vagép KES-100 "Dávid" eszterga. A problémám, hogy háromfázisú 2 "sebességes" dahlander motor hajtja, viszont nálam csak 1 fázis van a telken. Tudom ezt a motort helyettesíteni normál 230v-os motorral? Ha igen, akkor mekkorára lesz szükségem? (fordulat, teljesítmény) Köszönöm a válaszokat!
Én Zalaegerszegen a Peza Kft.-nél vásárolok. Svájcból hozzák tekercsekben a szalagokat és helyben ragasztják. Állítólag az IKEA a legnagyobb megrendelőjük, természetese a megyei faüzemek is tőlük rendelnek. Bármilyen méretet legyártanak, de sokkal előnyösebb és talán olcsóbb is, ha valami szokásos méretű szalagot veszel, ahhoz csinálod a gépedet. Nem tudom mik a járatos méretek, de az enyémre azt mondták, hogy ez egy jó méret. Egy csomó fajtát, raktárról tudtak adni azonnal.
Szalagméret: 150x2000mm
szalagsebesség: 14,5 és 29m/sec (eddig csak a kisebb fordulaton használtam)
hajtó görgő, domború, D200
hajtott görgő, egyenes, állítható, kb. 10mm gumiborítással, D250
motor: 3F, 2,1/2,8kW
csiszolási hossz: 550mm
Nagyon ötletes fék van benn, hogy előbb megálljon, na ilyent például otthon nem lehet készíteni, igaz nem is fontos :-)
Fára papírszalagot használok, fémre vásznat.
Régebben én is több gépet készítettem kisebb-nagyobb sikerrel, de pár évtizede gyárit választok, inkább azt javítom fel, egészítem ki, hogy számomra megfelelő legyen. Szerintem elkészíteni legegyszerűbben ezt a kétgörgőset lehetne. Hétvégén készítek róla fényképet. Sok sikert az építéshez!
Bocsánat, még egy dolog eszembe jutott. Nem tudom, a te sokgörgős gépeden majd folyamatosan melyiket kell szabályozni, mindenképpen valamelyik első nagyot gondolnám?! Mindezt azért írom, mert ahányszor szalagot cserélek mindig újra kell szabályoznom, márpedig a munkától függően, elég sokszor kell cserélnem. Gyári szalagot használok, nem én ragasztom!
Így van bizonyára megfogod oldani, sok sikert hozzá! Én is a motor beállításával próbálkoznék. Teher nélkül nem fut le a szalag, mert a domborulat nem engedi, de az már nem elég, hogy terhelve is ott tartsa. Az a motor nem állhat valahogy jól?!
Csak érdekes, hogy tized pontosságú a többi tengelyed, én meg mint írtam az mg. munkaeszközöket milyen primitív módon hajtottuk?! A szerszám-köszörűmön és az asztalos marógépemen van laposszíj és sose esett le. Pedig ez utóbbin, mikor asztalmagasságot állítok, kis mértékben oldalirányú erő is felléphet. Igaz egy hasonló géppel rendelkező kolléga meg rajtam keresett ilyen szíjtárcsát, mert, hogy az övének lekopott a domborulata és azóta gyakran leesik a hajtószíj. Eszembe jutott még egy érdekesség: Hofherr-el elég hosszú szíjjal hajtották a cséplőgépet, ott vajon milyen volt a tengelyek párhuzamossága?
Köszi! Már első válaszod olvasásakor az az eretnek gondolatom támadt, hogy a szerszám-köszörűre teszek egy vágókorongot és azzal készítek, a még egyenes laposvasba kétoldalról hornyot és reszelővel legömbölyítem, lehet, hogy tényleg ez lesz :-) Csak azért ezt precízen meghajlítani?!
Az biztos, hogy a motor nem áll rendesen még, csak nehéz megmérni a tengelye párhuzamosságát a többihez képest. Azok egymáshoz elég jók, kb tizedeket dőlhetnek. Még játszok vele de rá fogok jönni.
Köszönöm szépen, nagyon sokat segítettél és egyben fel is csigáztál! Ha a nekem felkínált gép ilyen paraméterekkel rendelkezik, akkor nagyon tetszik!
Talán jövő hét vége felé tudom megnézni, majd beszámolok a fejleményekről. Amennyiben Te előbb tudnál fényképet küldeni, annak örülnék, a tulajtól ugyanis nem várhatok. Gondolom, a szocializmusban nem volt túl-sokfajta Bolgár asztali fúrógép?!
Nem készítenék alakos kést, csak két oldalról egy egy beszúrást amit 45 fokban kitörnék. Persze ha akarod egy két reszelő tolással le is gömbölyítheted. De a nyolcszög is szép, és arra a terhelésre hogy valamit kézzel megszoríts benne teljesen megfelelő. Az ilyen precíz prizmákat egyébként se szoktuk nagyon terhelni.
Mi a legkisebb fordulata, mert a hirdetésbeli 500-at sokallom, remélem a dahlander még ezt veszi kevesebbre?! Amúgy nagyon jó ez a kétfordulatú motor megoldás, mert sok szíjváltást megspórolhat!
Neked van ilyen? A kétfordulatú már MK2-es? Nem tudtam, hogy irányváltós, meg az eladó se. Csak mondta a telefonba, hogy két kapcsoló van rajt, az egyikkel lehet fordulatot váltani, a másikra meg nem reagál semmit, na akkor az lehet a forgásirányváltó csak nem jó vagy ki van kötve?!
Ha szembe állunk vele, akkor bal oldalt van a kurbli, amivel emeljük? A jobb oldali karral lehet megszorítani? Miért van a fúróorsón a bilincs?
Köszönöm válaszod, elsőre nagyon jó ötletnek tűnt, nekem eszembe se jutott, de még se a gyalugép, se a marógép nem üzemképes! Egyelőre csak a szerszámköszörű üzemképes, ahhoz készítek most szegnyerget, Morse kúpos szárral rendelkező tokmányt stb.
Az a baj, hogy nem T horony van a prizmába! Hogy gondoltad, gyorsacélból profilos gyalukést köszörülni? Sehogy se lesz ezt egyszerű otthoni körülmények között meghajlítani/elkészíteni, hogy ne szoruljon?!
Meglett a nagyobbik prizma párja is! Sajnos kengyelt egyet se találtam, azt majd készítenem kell! Köracélra ráhegesztett meghajlított laposvas, vagy van jobb ötlet? Ez is macerás lesz, mert a varratott le kell köszörülni, mert nem fog elférni a horonyban. A helyes műveleti sorrend szerintem az, hogy először az egyenes laposvashoz hozzáhegesztem a köracélt, leköszörülöm és csak utána hajlítom meg?!
Valaki ismer/találkozott már Bolgár kétsebességes (dahlander) motorral hajtott asztali fúrógéppel? Fényképem nincs, típust nem tudok, csak telefonon beszéltünk. Állítólag legalább 100kg, szóval masszív gép. Azt szeretném megkérdezni, ha tudja valaki, mi a típusa, van mód a szíjáttétel módosítására is, vagy csak a motor által meghatározott két fordulatot tudja? Asztali fúrógép, tehát nem oszlopos, de azért valamilyen határok között emelhető a gép? Szovjet asztali fúrógépem van, de ott az egész gép emelhető a fix tárgyasztalhoz képest. Valamint mekkora Morse hüvelyes a főorsója, mert állítólag az?!
Régi darálót, szecskavágót hajtottunk a villanymotor tengelyére barkácsolt sima csővel, illetve magán a motoron "megesztergált" fahengerrel.
Nem tudom miért ezt a bonyolultabb megoldást választottad? Az enyém sima kéthengeres fekvőasztalos. A motoron van a domború tárcsa és a gumival bevont a billenthető, csak egy síkban. Most itt nálam csak felújítás közbeni képem van, de hétvégén majd csinálok a kész gépről. Felülre készítettem vezetőasztalt és így nagyon széles bútorlapokat is tudok merőlegesre csiszolni.
Szerintem nálad valahol gond lehet a tengelyek párhuzamosságával, ha terhelés hatására elmászik a szalag?!
Ezek amik kezdenek lejönni nekem is. A motor kismértékű szöghibája sokkal nagyobb változást visz be mintha agyig tekerem a feszítőgörgőt. Függ a terheléstől és a feszítőgörgő feszítettsége is változtat, -értem már- az átfogási szög változása miatt.
Eszembe jutott még valami. Keress rá Travis Wuertz videóira a jutubon, nagyon profi csiszológépeket épít. TW90-es gépén ő is a motort billenti, annak ellenére, hogy bonyolultabb megcsinálni mint a feszítőgörgő billentését.
Amelyik hengert billented, arra tedd a bombírt! A bombírozott henger közepére akar felmászni a szalag. A Te esetedben ezt próbálod megakadályozni egy másik elbillentett sima hengerrel. A legjobb az lenne, ha a motort tudnád billenteni, azzal tudnád a legstabilabban beállítani a futást, azon a legnagyobb a szalag átfogási szöge. A felső hengert is bombírozhatod, de kevésbé lesz stabil a futás, kicsi a szalag átfogási szöge. A bombírozás mértéke nem sokat változtat a helyzeten, a lényeg az, hogy legyen valamennyi, nem kell sok.
Írom ezt néhány szalagcsiszoló elkészítése során szerzett tapasztalataim alapján.
Kösz, utánaszámolok. Mit ért m/m -n vajon? Ha az mm akkor kb az én 3mm magas koronám a átm:116-112; szelesseg: 110 tárcsához ok. Amúgy a tárgyalt esetekben a szíj szélessége jóval kisebb a tárcsához képest mint az én esetemben, nekem 5-5 mm van oldalanként szabadon. A csiszolóvászon se olyan hajlékony, nem fekszik fel egyáltalán máshova mint a domború rész tetejére szöval a korona nem tud jol működni.
Youtube on megnéztem pár konstruciót, a szabályozható dőlésű tengely mindenhol csak egy irányban dönthető.
Clouch42 konstrukciója érdekes, két koronás kerék van. Panaszkodik is, hogy nem tudja mitől, ciklikusan jön-megy a szalag. Szerintem azért mert egy koronának is van egy rezgés ciklusa mig beáll, neki meg a két korona frekvenciája egymás ellen dolgozik.
Mindig láttam, de fel nem fogtam, hogy a malomban a keresztbe fordított szíjak hogy futottak sok évig, oldalsó perem nélküli tárcsákon. Volt minimum 6 malom.
Pedig van, az a gémeskút a tetején. Annak a végén van billenthetően felszerelve a hátsó felső görgő tengelye. Azzal szépen lehet is szabályozni menet közben a szíj oldalirányú pozícióját. Egyébként tenyleg nagyon érzékeny a tengelyek párhuzamosságára, a motor tartó lemezt nem sikerült tökéletesen felhegeszteni (másodikra se) és fel is futna a motorra a szalag ha nem lenne alátétezve a motor hátsó rögzítőcsavarjánál. Az említett feszítőhöz majd erősebb rugó kell, pillanatnyilag a gravitáció feszíti azzal a fogaskerékkel meg a rajta átdugott hasábbal.
Elkezdtem próbálgatni a szalacsiszolót amit csináltam. Pár dolgot már máshogy terveznék de azért működik. A gondolkodnivalóm a hajtókerékkel van, amire esztergáltam koronát is. A nagy átmérő (középen) 116, a kicsi (széleken) 113. Ahogy a képen látható a kopásból, csak a közepe hajt. Viszont nagyon érzékeny a terhelésre, ha nyomom neki akkor balra húzza a szalagot. Semmit nem tudok ennek a tervezesi szempontjairól, kb ránézésre gondoltam hogy jó lesz. De nem jó. Tudnátok mondani ebben a témában irodalmat vagy okosat?
Maradjunk annyiban, hogy ez a videó egy teljesen eltérő csapágyazású főorsóról, és annak is az otthoni körülmények közötti beállításáról/felújításáról szól.
Azt hiszem a párosított ferde hatásvonalú csapágyak szereléséről szóló videó nem cáfolja meg azt amit a kúpos előfeszítésű hengergörgős csapágyakról írtam.
Ha valaki még nem szerelt ilyen csapágyat annak írom, hogy ilyenkor a csapágy belső gyűrűjét kell feltolni egy kúpra hogy az nagyobb átmérőre táguljon. Ez a gyűrű elég erős anyagból van, szóval a megszokott kíméletesen meghúzott csapágyanya meg sem mozdítja. Igazán precíz orsóknál, mérik sok pozícióban a csapágyhézagot, majd kiszámolják hogy az ideális hézaghoz mennyit kell tekerni a csapágyanyán. Ez adódik a kúp és a menet emelkedéséből. Végül a számított értéknek megfelelően betekerik az anyát, gondolom méteres szárú több karmos kulccsal.
köszönöm a válaszokat. Nagyon jól fogtátok a problémát, és a helyet is helyesen gondoltátok. Tehát a két menetes elemet nem egymás felé hanem szét felé kell feszíteni. így már értem, nem kell semmi köztes elem ami megakadályozza hogy összefeszüljenek a 'labirint' elemmel. amit @Jani301 írt, az csapágy alsó feszítéséről és a csapágyletolásról azokat is felfogtam, de nem tudom sajnos igazolni, talán a tesztelésből kiderül majd.
Az infók alapján összeraktam a fejet és első tesztre 1 századot ütött, ami szerintem jó eredmény. A gépre is felraktam hogy teszteljem és működött.
Annyi volt a probléma, hogy ha az alsó belső menetes anya hernyócsavarját akár egy kicsit is meghúztam akkor forgás közben akadtak az elemek. ezért kénytelen voltam belefúrni és a hernyócsavart beragasztani mert a gép épségét veszélyeztette.
Valószínűleg lesznek még kérdéseim mert a frissen szerzett gépecském sok problémával kűzd és ezeket szeretném többé-kevésbé orvosolni. Most a gép megint szét van szedve, de legalább a fej egyben van és működik.
Na ezt a két alkatrészt értelmezem én úgy ,hogy szétfele kell feszíteni , különben tengelyirányban nem lenne határozott helyzete .
"A külső anyának azért nincs rögzítőfüles alátétje, mert azt nem húzhatjuk rá a felületre, akkor ui. a labirintot teljesen összeszorítanánk, és megáll a forgás - "
A belső felhúzza a kétsoros hengergörgős csapágy belső gyűrűt a kúpra. Biztosítva van rögzítő alátéttel.
A külső pedig lehúzza róla - bár ez azért kétséges, mert -->.
Kívül van egy fél labirint, és a következő esztergált alkatrész a labirint másik fele - ha jól tévedek.
A külső anyának azért nincs rögzítőfüles alátétje, mert azt nem húzhatjuk rá a felületre, akkor ui. a labirintot teljesen összeszorítanánk, és megáll a forgás - ahogy a kolléga írja is. Ezért van hernyócsavarja biztosításnak.
A rajznak pont ezt a részét lehet alig látni.
A tengelyirányú kotyogást a tengely másik vége felé a két ferde hatásvonalú csapágy szünteti meg (7-es alkatrész és mellette).
Az orsó munkaoldalán lévő anya ,az egy hézagállító , csapágy lehúzó anya ,szerintem .
Azt úgy kell meghúzni szerintem ,hogy lazítod . Akkor tolja a reteszelt közdarabot ,hézagmentesem a vezetőcsapágy belső gyűrűjének . .
A vezetőcsapágy belső gyűrűje kúpos , kúpon feltolva csökken a csapágy hézaga .
Ha azt a külső anyát ráfele tekered akkor a közdarab nem tud a csapágyra támaszkodni , és úgy néz ki meg is szorítja az a kétoldalt lapolt valami tömítő alkalmatosságot .
Én úgy gondolom értem ... :) Már .
Tehát az az anya az orsónak támaszkodik , és úgy tudja kompenzálni a csapágy állításából származó hossz méret változást ,és szerintem talán még a csapágy kúpról történő letolásában is lehet szerepe .
De lehet az is hogy nagy butaságot írtam ,de legalább gondolkodtam egy jót :)
Kedves szakértő urak. hiányzik valami a sorból? amikor szétszedtem nem volt semmi ezen a helyen, de mintha hiányozna. A négy csavarlukas szögletes elem a lap ami a marógép fej alsó takaró lemeze. ezt fogja közre a külső és belső menetes elem. A külső menetes elem egy stifttel a tengelyen rögzül és nem tud elfordulni. A belső menetes gyűrűt, ami a marógépen az alsó lap alatt van ha meghúzom akkor nem fordul el a tengely a fejben, mert a tengelyre rögzített külső menetes elemmel összefeszül és közötte van a négyszög lap. Van egy hernyócsavar a belső menetes elemben amivel fixálni lehet. Eddig a gép úgy működött, hogy a hernyócsavar akadályozta meg, hogy az alsó anya ráfeszítse a tengelyt a fej tokozására.
Ahol sorban vannak az elemek, mindig egy irányba állnak, thehát mind alulról vagy mind felülről látszik.
köszönöm mindenkinek. jelenlegi konklutzióm, hogy hiányzott a gépet és a munkadarabot is megfogó gépfelszerelés, és valószínű a menet akkor töredezett meg amikor kiszakadt a satuból és ferde erők hatottak rá. Legközelebb olyan kölcsönzőbe megyek ahol adnak megfelelő alkatrészeket.
Igen, ilyesmikre gondoltam, de logikusabbnak tartanám, ha a hornyok 90°-ban elfordítva lennének bent. Akkor egyszerűbb lenne kengyelt csinálni hozzá, az asztal T hornyához is egyszerűbb lenne lefogatni, ez miért így van? Ahol ezek voltak ott kengyel nem volt hozzá! Igen merőlegesek, köszörültek a felületei. Nagyon jó állapotúak, bár amit felfordítottam, hogy az oldala is látszódjon, abban éppen bele van fúrva. Szívesen látnék pont ilyen rendszerű használatáról képet, videót :-)
Mi nem világos? Van kúpos és van hengeres csőmenet. Attól függően, hogy milyen a külső vagy a belső kombinálhatók egymással - még, ha feltételesen is. Hengeresbe kúposat, kúposba kúposat, kúposba hengereset* és ezen kötések alapján vannak a DIN szerint szabványosítva. (*összecsavarási hossz miatt csak feltételesen, de alkothat tömített kötést - hengeres hengeressel csak kiegészítő elemmel)
Pontosságától függően, asztali fúrógépen, marón, előrajzoláskor, helyzetfúrón, köszörűn hengeres, vagy hasáb alakú anyagok pozicionálására. Legtöbbször oldalt két horonnyal készültek amikbe karmos kengyel tolható, és azzal rögzítették az anyagot. Ezen alul felül van horony a kengyelnek. Gyakran párban készültek, illetve az egyéb felületeik pontosan merőlegesek, így mágnesasztalon, szinusz asztalon is használatosak. Nekem is van egy nagy becsben tartott prizmapárom amit egy idős köszörűs ismerősöm hagyatékából vettem, az egyikről találtam is egy fotót:
Ne gépet keress, hanem egy jó állapotú, békebeli kerepesmetszőt vagy keríts egy nyugdíjas szerelőt, akinek van állványos csőmenetvágógépe és még munkát is vállal vele. Fix, hengeres metszőhöz elő kellene munkálni a csövet az általad is észrevételezett átmérő különbség miatt.
köszönöm a hozzászólásokat, de biztos nem kúpos a gázmenet, hanem párhuzamos. sok csövet szereltem már. a táblázat nagyon jó, írja hogy 42,4-es csőnél 41,9mm a menet külső mérete. ami azt jelenti, hogy 0,5mm-t forgácsol a meneten felül a metsző. ez egy kicsit sok.
A cső végét persze lecsaptam hogy kúpos legyen, meg kenés is volt.
ja, és nem mondtam, hogy 19 csövön 38 menetet kellene levágnom ami már túl sok ahhoz hogy minddel megharcoljak (telibe lecsiszolás, előre-hátramenet váltakozása). továbbra sem tudom mi volt a hiba. Szerintem a csősatu sem oldja meg a kérdést.
egyetlen lehetőségnek azt látom hogy a metszőben fordítva rakták be a kést vagy tudomisén mi volt. Lehet hogy valahonnan máshonnan is bérelek egy gépet és újra megpróbálom
"De nem tudom, hogy használják-e még." Az olajiparban, a kutakba (meg én a gépszínjeimhez :-) ilyen kúpos menetű csöveket használunk.
"230 bar-ra töltött palack, mint egy rakéta" Most képzeld ezt el, 700bar-os hidrogénpalackkal az autódba, ami ugye az egyik "zöld" jövő, sok hülyénél?!
A Whitworth-szelvényű kúpos csőmenet (BSPT) névleges átmérője egy bizonyos távolságra értelmezett a menet végétől. (Menet méret függvényében.) Ezen távolságon az "illesztési hézag" az általad példának hozott menetnél, a menet tűréséből fakadóan akár az 5tized millimétert is elérheti, ezért ezeket a csőmeneteket kb. 2x hosszabbra vágják, hogy akár nagyobb becsavarási hossz árán, de tömíthető legyen. 1:16 kúposságal számolva a teljes vágandó menethossz esetén a kifutás pont erre a "plusszos" csőátmérőre adódik.
Pl: 1" menet esetén a cső átmérő 33,7 , a menet névleges 33,25 - amit 10.4mm hosszon mérünk, de a hasznos menethossz 16,8mm (itt már kb. 4 tizeddel nagyobb az átmérő) és még ehhez jön a menetkifutás.
Szakadozott menet az betudható a nem igazán forgácsolásra megálmodott anyagminőség (S235/A34) és az irreálisan alacsony vágósebességből fakadó kenhetetlenség együttesének - de legalább fog rajta a kóc...
Az is érdekes, hogy a hivatkozott DIN 2999 leírásban két helyen is tömítőanyagról beszélnek, míg az amerikai, kúpos menetnél azt írják, hogy ömmagában tömít:
"The taper on NPT threads allows them to form a seal when torqued as the flanks of the threads compress against each other"
Van egy nem állítható pofás metsző készletem. Nagyjából ezek a jelenségek ha a cső végét nem képzem kúposra sarokcsiszolóval vagy jobb esetben esztergával. Így a metsző utolsó menete is szépen forgácsol nem tépi az anyagot. Így sikerült szép kúpos csőmenetet készítenem.
Tulajdonképp a metsző kúpossága más átmérőt igényel a menet hosszán effajta metszőnél.... szerintem.
Ha az utolsó menet is rákerült értelemszerűen kár tovább vágni,és nem is sikerül.
Én úgy tudom, hogy az európai csőmenet nem kúpos, hanem párhuzamos. Ha minden igaz, akkor az angol BSP-nek felel meg (British Standard Pipe). A kúpos az valami amerikai volt (NPT - National Pipe Taper). Ahhoz elvileg nem kellett kóc (teflon) a tömítéshez, mert a kúposság miatt öntömítő. De nem tudom, hogy használják-e még.
OT. Ebből volt egy horror baleset Horvátországban jó 12 évvel ezelőtt. Egy búvárhajón letört a levegő palack nyaka, a 230 bar-ra töltött palack, mint egy rakéta szabadult el. Egy halott, 3 súlyos sebesült. Mint utólag kiderült, a palackban párhuzamos menet volt, a csapon kúpos, így mindössze 1-2 menet tartotta.
Lenne egy kérdésem mert te (ti) talán tudjátok a megoldást.
Vettem 1" és 5/4"-es horganyzott vízcsövet. illetve csak az egyiket, a másik már megvolt. Mivel elég sokat agyaltam a kérdésen előtte, a külméretekkel és a falvastagságokkal is elég jól tisztában vagyok. 33.7x3-as 42,4x3-as.
külső szabványos csőmenetet akartam bele vágni, és mint egy jó laikus, kibéreltem egy elektromos rems menetvágó gépet.
befogtam a sima nagysatuba (mert az van) és megpróbáltam rávágni a menetet. A gép kitépte a satuból a csövet, de másodperccel azelőtt hogy kitépte volna a gépet a kezemből. Megpróbáltam a cső külméretét kicsit visszacsiszolni hogy kisebb erő kelljen a vágáshoz.
Mondanom sem kell, hogy a menet (ami elkészült többedik próbálkozásra) az szét volt töredezve és sorjás volt mint az állat még előre visszacsiszolt csőmérettel is. A menetvágó újnak nézett ki, nem láttam rajta kopást.
Ekkor elkezdtem méregetni, és sehogy sem akart a más sikerült menet külméret összejönni a cső külmérettel. Memettáblázaton nem igazodok ki, de nekem úgy tűnt mintha a menet külméret és a cső külméret között 1mm körüli többlet lenn és szerintem ez állati sok egy ilyen technológiának.
Ekkor feladtam és visszavittem a bérelt gépet nehogy kárt tegyek benne.
A bérbeadó teljesen felháborodott hogy én vagyok a hü*ye és ezért nem tudtam megcsinálni.
meg tudjátok mondani hogy ki és hol tévedett? A menetvágó fejbe nem lehet vastagabb csövet betolni mint amire a menetet tervezték. Valaki leolvasná a menet külméretét a táblázatból?
Még találtam egy érdekességet. A csőmeneteknél meg van adva a külső átmérő. Viszont ahogy végignéztem a csöveket azt találtam, hogy - jóllehet nem teljesen egyforma a gyártók/boltok által kínált csövek külső átmérője -, a csövek valahogy mindig nagyobbak, mint a csőmenet külső átmérője. Ezek szerint - ha jól értem - a csövek menetvágója a külső átmérőt is meghámozza.
"...ezzel a 0,8-as szabályról írt okossággal egy kis bajom van..."
Nekem nem kis bajom van vele.
Szerintem nem olvastad el, hogy ki mit mond. A belinkelt "0,8-as szabályról írt okosság" valójában azt írja le, hogy a 0,8-as szabály egy butaság. Szerintem neked ezzel nem bajod van, hanem pont, hogy egyetértesz vele.
Rézgaras azt vélelmezi, hogy a leírásban szereplő ,,magfurat = nominális átmérő - menetemelkedés'' képlet is hibás. De ebben téved. Amellett, hogy kiszámolható, hogy jó ez a képlet, az is leellenőrizhető, hogy a közkézen forgó táblázatok is úgy készültek, hogy egyszerűen az e képlet által adott méretek vannak kerekítve a legközelebbi értelmes méretre.
"...ezzel a 0,8-as szabályról írt okossággal egy kis bajom van..."
Nekem nem kis bajom van vele.Mikor a boltban kérek 3.3mm csigafúrót visszakérdeznek hogy mihez kell mert nem tartanak olyat. Hogy M4 menethez, -Ó hát ahhoz a 3.5mm visznek.
Ja a lakatosnak az is jó biztosan.Az ökölszabály szerint 3.2mm jönne ki ami meg már szoros.
Igazából a szabvány meneteknek van táblázat,a véletlenszerű átmérőre készítendő menet és anya a valahányszor akárhányas méretnél kell ezt számolgatni.
"...nagyobb előfúrás mennyire gyengíti a menetet..."
Nem találom azt az írást ahol ezt taglalták hogy a nagyobb magfurat hány százalékkal gyengíti a menet szilárdságát de nem minden esetben lehet ezt elhanyagolni.
Elnézést a szőrözésért, de nekem ezzel a 0,8-as szabályról írt okossággal egy kis bajom van.
"Vegyük a menet névleges menetátmérőjét és vonjuk ki belőle a menetmelkedést. Vagyis egy M10x0,5-ös menetnél a 10mm-ből levonjuk a 0,5mm-t , így megkapjuk a 9,5mm-t, vagyis ennyivel kell előfúrni a menetfúráshoz. M10-es normál menetnél, aminek 1,5mm a menetemelkedése, 8,5mm-el kell előfúrni. Ezen szabály minden metrikus menetre alkalmazható, mérettől és emelkedéstől függetlenül."
Nem értem, miért a menetemelkedést vonja ki a névleges átmérőből. A 60 fokos menetnek a keresztmetszete egyenlő oldalú háromszög, azaz a magassága 0,865a (a=oldalhossz). Ennek a kétszerese (a furat mindkét oldalán van menet) 1.73a. Ebből nem 8,5mm-es fúró jön ki az M10-re, hanem 8,27mm-es.
Emellett végig kellene gondolni, hogy a szükségesnél nagyobb előfúrás mennyire gyengíti a menetet. Maga a menet nem szokott kiszakadni - kivéve, ha az anyag túl vékony. Úgy tanultuk, hogy a szabványos anyák vastagságát úgy határozták meg, hogy egy túlfeszített csavarnál maga a csavar törik el, nem a menet szakad ki.
Annak valamikor lejárt az előfizetése idén és nem újította meg. Amint megtudom, hogy hol lesz ismét elérhető jelzem nektek.
Volt egy képlet gyűjtemény google táblázatok formában, azt kicsit gatyába rázom és közzé teszem itt is. Publikus volt eddig is és adott is rá engedélyt, hogy tovább vigyem.
Alulról ki kell süllyeszteni, hogy legyen helye a forgácsnak (zsákfurat és csavart menetfúró együttes esetére). Ilyen vezető "pogácsákat" sokat használunk.
A bevezető kúp sem garantálhatja a merőleges bevezetést hiszen akkor kézzel hajtva sem lehetne félrefúrni.Gondolom.
A szakirodalom ott a derékszöggel való ellenőrzést javasolja.Nekem úgy sem sikerül...
Nekem tokmányba fogva M5-ig nem probléma,nem forog meg a menetfúró.Az M6-M8 három lépésben szintén megy.Ettől nagyobbak már elemelik a fellazított szegnyerget és vagy meg is foroghat.(E1N)
Ilyenkor elég csak a bekezdés egy-két menete és utána kézzel hajtva is olyan jó lesz mintha géppel lenne hajtva.
Természetesen a magfurat a menetfúrás előtt a gépen készül így az egytengelyűség garantált.
Négyszögmenesztős ER patron pl. a Hód Industrial-nál van, én is ott veszem őket. A menetfúrók szára egyébként szabványos egy ideje. Perverz értékek, de szabványos.
Az 5C patronokból van egy rakás ami nem kör keresztmetszetű furatos, de az is valami szabvány sorban van, de létezik belőle "emergency" patron is, ami afféle puhapofa, mert te fúrhatod-marhatod bele amit akarsz.
Lenne egy nagyon problémás marási feladatom amit szeretnék elvégeztetni egy berendezésekkel felszerelt hozzáértővel, térítés ellenében. kérem üzenjetek a publikus e-mailemre ha tudtok valakit.
Elnézést a szakmaiatlan megfogalmazásért, remélem érthető.
van egy kb 60 cm magas legalább 15kg-s munkadarab amit egy tengelyfurathoz (két kúp közé?) kellene bepozícionálni, rögzíteni majd a sík lapját nagyon pontosan síkra marni. Leginkább talán egy oldalsó pozíciós marógép lenne erre alkalmas a munkadarab lerögzítése miatt. A marási felület kb 25x25cm. A legjobb lenne ha a felületet utána síkba is lehetne köszörülni. Akár azt is meg lehet csinálni, hogy egy tusírlapon a pozícionálást elvégezni és a munkadarabhoz hegeszteni a tartóvázat amit már könnyen át lehet pakolni a marógépre és köszörűre és felfogatni. EGyébként van rajta mégegy felület amit síkba kell hozni de ha az első sík készen van akkor arra átforgatva már a másikat könnyedén el lehet végezni.
,,Amióta megy a vita, azóta már nagyon sokat lehetett volna reszelővel készíteni belőle!''
A M3-tól M5-ig terjedő menetfúróim végén 2x2-től 3.3x3.3mm-ig terjedő négyzetek vannak(*). Akármennyi időm is lenne, ilyet nem tudnék csinálni, mert nincs ilyen pici reszelőm. Az M6-oson van 3.6x3.6mm-es. Ebbe pont bele tudnám tudni a legkisebb háromszög reszelőmet, ha már eleve négyszögletes lenne a luk, nem pedig kerek.
(*) Vicces, hogy még csak nem is a kicsi fúrók vége a pici. a 2x2-es egy M5-ös gépi menetfúró végén van.
Persze lehet 0-tól fogható, de amelyik 16-ig fog az tuti nem 0-ról indul (és ugye az az általános)! Én a kisfúrókhoz ER patronokat használok, ráadásul a tokmányba fogható patronbefogót is készítettem(ezzel tuti nem vagyok egyedül).
Ha már a négyszög reszelés a téma: Sokat nyerhetsz ha gondos előrajzolás után kis fúróval kifúrod a sarkokat, és a közepet , majd a következő lépésben kifúrod majdnem laptávolságú fúróval. Így kevesebb reszeléssel megúszható a dolog.
Amióta megy a vita, azóta már nagyon sokat lehetett volna reszelővel készíteni belőle! Szerintem miután a szegnyeregbe fogható fúrótokmányok csak 3mm-től fognak, alapból célszerű a kisebb fúrókhoz patronos befogót használni, annál pedig belül van minden menetfúrószár átmérője! De ha csinál hozzá az ember egy 80-as tokmányos megfelelő kúppal ellátott felfogót, akkor még a metszők is könnyedén befoghatók lesznek a menetfúró használat mellett!
Tegnap este végignéztem a menetfúróimat és gyakorlatilag nincs kettő, aminek egyforma lenne a négyzetes rész mérete.
Pl. M3-as menetfúróból 4 különböző méretet találtam (kézi, csavart gépi 2 féle, egyenes gépi).
Jó lenne precíziós állítható befogó, de nincs igazán ötletem, hogyan lehetne csinálni ilyet - de megvehetőt se láttam még olyat, ami tetszene. Ha valaki tud ilyet, nagy örömmel vennék egy linket.
" Már csak egy teljes készlet törött menetfúróra van szükség..."
Igen és mindig lesz egy amihez még nem lett gyártva.
Én úgy vélem hogy egy belekalapált négyszöglet a megvezetés hiányában elég véletlenszerű hogy az pontosan merőleges lesz a síkkal.
Ha esztergával készítek menetet akkor a merőlegesség miatt teszem nem a lustaság vagy a termelékenység miatt.Egy koválygó menetfúróval nem lennék kibékülve.
Egy ilyen annyit ér mint azok a hajtóvasak melyek hasonló négyzetes fix lyukakkal vannak ellátva. Egy állítható hajtóvas meg is szorítja,stabilan tartja a menetfúrót.
Én minden bizonnyal kétpofás tokmány szerűségben gondolkodnék. Abból legfeljebb két mérettartomány kellene.
Kézi hajtó volt míg a pofák el nem törtek.Egy rugó tolta szét a pofákban lévő furatokba akasztva. Nos ott repedttek meg....
Ez hasonló mint amit a forumtárs már mutatott, de a pofák fésűsen zárnak.Elég lenne csak négyzetesen.
Létezik rögzítőékes kivitelű Morse kúp is, pont az ilyen esetekre van kitalálva. Nagyobb fúróorsókon elterjedt, esztergán nem - azon a menesztőlapos-kiütőékes megoldás is ritka.
Tudom, hogy csalódást fogok okozni, de az a ,,indiai/pakisztáni gépgyártás'' youtube műfaj is átverés. Megrendezett, beálllított, megtekintés-maximalizált profi tartalomgyártás.
Ha alaposan megnézed, látod, hogy ezek a filmek gyakorlatilag stúdió körülmények között készülnek, csak a videókamera többe kerül, mint a történetben szereplő egész műhely mindenestül.
Te azt látod, hogy néhány mezítlábas paki szaki barkácsol, de a kamera túloldalán ott áll egy komoly stáb, rendezővel, megírt jelenetekkel, profi, vagyonokba kerülő világítástechnikával stb.
Az megfigyelted, hogy a vasdarab lényegesen vastagabb, mint a négyzetes rész a menetfúrón? Tehát csak a luk eleje lett szögletes, a másik vége kerek maradt.
Ha reszelnie kellett, akkor azt is részt is ki kellett reszelnie négyzetesre. Akkor meg már nem igazán értem, mi értelme van a szórakozni a melegalakítással.
Szóval ez is egy újabb tipikus klikkvadász youtube videó. Igen látványos, csak épp a valóságban megcsinálhatatlan.
Én beteges gyűjtögető vagyok, nem dobok ki semmit, úgyhogy azért nálam akad ez-az :-). A Morse 5 kúppal rendelkező eszterga főorsómba például törött fúróból készítettem állócsúcsot, mikor nagyméretű nyelestengelyt kellett esztergálnom.
Amikor késtartó csavarra készítettem kulcsot, abba sima négyszögacélt vertem bele.
Ahogy most köszörültem két tokmánykulcsot, azon az alapon lehet menetfúrónak megfelelő négyszöget is készíteni, akár túlmérettel.
Nyilván igazad van, ha melegen is úgy kell kiütni a négyszöget, akkor kihűlve főleg nem fog belemenni, de szerintem akkor is könnyebb és pontosabb lesz, ha csak egy kicsit kell felbővíteni reszelővel, mintha a kerek furatnak állunk neki reszelővel.
Tudom, hogy rossz helyen mondom és egyáltalán nem is neked szánom, csak úgy általában:
Itt a fórumon sokan elvesznek a mikronok világába, holott ezt egy barkácsolásról szóló fórumnak gondolnám, általában nem dízel adagoló elemet köszörülünk :-) Megoldjuk a dolgainkat otthon úgy ahogy tudjuk, azzal és abból amink van :-)
Sok "rettenetet" tudnék nektek mesélni pl. gépen fent lévő tengely csapágyhelyének felhegesztéséről, sarokköszörűvel való "leszabályozásáról", rossz csapágy ráütésével és reszelővel, csiszolóvászonnal való finomításáról = 10 éve működik stb. stb. :-)
Nem akarok politizálni, de Európa elveszett mindenképpen! A kreativitás, ami nálunk is megvolt a rendszerváltás előtti hiánygazdaságban, már-már kezd kihalni! Nekem például nagyon tetszenek a pakisztáni videók! Na én úgy dolgozok, csak annyi a különbség, hogy nem a földön guggolva és a kuplerájt és az igénytelenséget utálom!
Remek. Már csak egy teljes készlet törött menetfúróra van szükség, a menesztők legyártásához.
Tudom, hogy a kákán is csomót keresek, de azért azt mondjátok el nekem, ha dórnival kell kiütni a lyukasztó szerszámot a menesztőből, akkor hogyan teszi bele puszta kézzel az ugyanakkora menetfúrót?
Érem hogy önzáró,de én úgy vélem kell hogy legyen határ. Ugyebár van hogy a nagy csigafúró szárát kisebb méretre szabályozva hogy a tokmányba befogható legyen, máris nem a tervezett használatról beszélünk.Pl: névleges 16-os tokmányba 20-22mm-es csigafúró morse 2 mérettel elmegy?
Nekem az E1N-nél előfordul hogy a szegnyeregben megfordul a kúp menet fúráskor. Csak ha három lépcsőben készítem el akkor van esély. M6-M8 méret, de az M10 már úgy is necces.
Feltehetőleg a hüvely kopott lehet.
Jobbára ha az első elővágó él már forgácsolt kiveszem a munkadarabot és jöhet a hajtóvas.Ekkor már jó eséllyel merőleges lesz a menet, nem kínzom a gépet.
Ki kell fúrni , és négyszög reszelővel kireszelni .
Egyszerű ,mert átmenő furata van .
Háromszög kulcsot fúrás után ,már véstem ki kézből ,mert az vakfuratba kellett .
Az "odorba verés" az egy létező művelet ,de természetesen ezek nem úgy készültek .
Azt azért írtam ,mert a kérdés is elég furcsa volt .
Egyébként úgy is készülhetett volna éppen , de úgy csak egy előgyártmány , amit utána készre kell munkálni más módon . Nem tudom én kötekedtem é ,esetleg más ,de nem volt szándékomban , elsőnek semmiképpen .
Nálam már törött le fúró végéről a lap, sőt a MÉH telepről is hoztam már ilyen fúrót. Sima laposvasat hegesztettem rá, nem annyira a nyomatékátvitel miatt, hanem, hogy könnyen kitudjam ütni a hüvelyből.
A négyzetlyukra visszatérve, hogy készítetted? Úgy kérem elmagyarázni, hogy az én egyszerű eszemmel is megértsem :-)
Én úgy képzelem el, hogy kifúrtad, felmelegítetted, belevertél egy négyszögű anyagot (a késtartó csavarokra én így csináltam kulcsot), adott esetben egy törött menetfúrót. Egy ilyen akció nem növeli meg a külső átmérőt?
Olyan nagy gyakorlattal rendelkező szakik vagytok, szívesen jövök ide tanulni, de nem szeretem, ha teljesen feleslegesen kötözködtök! A szőrszálhasogatásnak se látom semmi hasznát! Emlékszek egyszer a nóniuszon is, hogy eltudtatok lovagolni :-)
"A kúpos szárú csigafúrót a fúrógép Morse-kúpos furatába lehet befogni, szükség esetén csökkentő kúpos hüvely közbeiktatásával. A fúráshoz szükséges csavarónyomatékot a kúp adja át a lap közreműködése nélkül. A szár végén levő lap feladata az, hogy megakadályozza a csigafúró esetleges elfordulását, és lehetővé teszi a fúrónak a hüvelyből való kiütését (1.69. ábra)."
A kérdésedre persze nem válaszoltam. Ha kell, holnap leírom neked a pontos képletet (mobilról nem akarok ezzel szenvedni). Bár sok haszna nincs szerintem.
Van olyan Morse kúp, aminek a végén van egy nyelv, ami meneszt. Ez nem tud elfordulni, legfeljebb törni.
Amelyiken nincs ilyen, annál attól függ, hogy mekkora erő nyomja/húzza be a kúpot a hüvelybe. A Morse kúp önzáró, ami azt jelenti, hogy fúráskor nem szabadna neki elfordulni, a fúrószárra ható nyomóerő elegendő.
Elfordulni olyankor szokott, ha furatbővítéskor a fúró belehúzza magát a furatba, kihúzza magát a kúp hüvelyéből.
Ez leginkább réznél szokott előfordulni.
A menetvágás menesztésénél pont az a baj, hogy jó nagy a forgatónyomaték, de nulla erő nyomja a kúpot a hüvelybe.
Szóval ehhez menesztett, vagy behúzószárral rögzített kúp kell.
Itt is turizhatsz, és akkor megúszod a reszelgetést! aliexpress.com/item/1005005179635732.html?spm=a2g0o.productlist.main.99.1c726f78apaKFl&algo_pvid=a62ed0c8-7e2a-4439-91fb-c3920bb5ab06&aem_p4p_detail=202303230240397123547259768780008994133&algo_exp_id=a62ed0c8-7e2a-4439-91fb-c3920bb5ab06-49&pdp_ext_f=%7B"sku_id"%3A"12000031992268424"%7D&pdp_npi=3%40dis%21USD%2117.02%218.34%21%21%21%21%21%40211bd3cb16795644396515445d0709%2112000031992268424%21sea%21HU%210&curPageLogUid=Lfhu9MjtXL8o&ad_pvid=202303230240397123547259768780008994133_10&ad_pvid=202303230240397123547259768780008994133_10
Egy furat, és onnan már megy a reszelés, századozni pedig felesleges! A négyzet keresztmetszetű tűreszelő belefér a z M 6 befogóba, arról nem is beszélve, hogy 2 oldalát meglehet köszörülni (fontos, hogy a megmaradt 2 oldal az legyen, aminek a bezáró szögei 90 fok alatt vannak)!
Ha melegalakítás, akkor - teljes amatőrként - én is inkább egy lyukasztótüskét próbálnék beleverni, mint egy sűllyesztékes szerszámot csinálni és abba belekalapálni a vasat, de még így is nehezen tudom elképzelni, hogyan lesz ebből egy szép szabályos, párhuzamos falú, kis méretű négyzetes luk.
Az én problémán leginkább
1. a kis méret: pl. a reszelgetés jó ötlet, de szerintem már egy M6-os fúróhoz sincs elég kicsi tűreszelőm.
2. és az, hogy ezeknek a hülye menetfúróknak mindnek különböző a mérete. Lyukasztás vagy üregelés minden egyes mérethez külön szerszám kell, ami több mint keserves.
Nyomtatás: No igen, ez egy frappáns megoldás. Egy baj van vele: nagggggggggyyyyyyyon drága játék.
Ha hidegalakítással készíted, akár kézi vagy gépi vésés ,szikraforgácsolási eljárások amennyiben könnyen alakítható az anyag préselés. A melegalakításnál a kovácsok már időtlen idők óta használtak különböző lukasztókat , akár a kardok kézvédői, akár a különböző használati eszközök ilyen formájú megmunkálásai során . Persze mindez az gépesítés megjelenésével (főleg sorozatgyártásban) prések, ellenütésűgépek korában már jóval egyszerűbbé vált. (és még nem beszéltünk korunk nagy találmányáról, a 3 D nyomtatóról)
A süllyesztékes kovácsolást nagyjából tudom mi fán terem - édesapám a Diósgyőri Melegalakítónak volt az igazgatója egy ideig. Ott ezt csinálták orrba-szájba. De az eredmény mindig egy főtengely lett, vagy Rába első híd,
nem pedig egy pár milliméterszer pár milliméteres szabályos sarkos négyzetes luk egy vasdarabon.
Azt tényleg nem tudom, hogyan lehet így csinálni - különösen házi körülmények között.
És a menetfúrókhoz is készíthető középen belső négyszöggel ellátott tárcsa ,aminek a metsző külső mértével megegyező a külső mérete ,kivitele .
Van képem erről másik gépen ,csak azon nincsen net , kell egy pendrájv és felteszem a képet , a macskamelletti eszköz van azon is , csak a külön betétekkel együtt .
Alapvetően nem kell kézzel tartani, hisz a horony mentén csúszik, egyiknek a külseje, a másiknak a belseje. Pijepapáét ha lehúzza a stiftről, akkor kis metszőnél tarthatja kézzel, ezt a funkciót kis menetfúrónál tartom hasznosnak. Janinál ki kéne venni a stiftet. Legalábbis, én így gondolom.
Úgy méretezd a metsző befogó belső átmérőjét, hogy a legnagyobb metszőre legyen jó.
Majd csinálni kell két betétet, fenekes szűkítőgyűrűket, amibe az eggyel kisebb méretű metszőt tudod betenni, majd ezt a szűkítőt beleteszed a befogóba. Ha két lépcsőt csinálsz, akkor az M3-as menetig le tudsz menni.
A hobbyról szedtem le a képet mielőtt ide feltettem ,de az én képem volt .
Azt a fúrót sem használtam én .
Nálam nem forog meg ,mert hosszában rá szoktam hegeszteni egy csíkot ,és köszörűn leszabályozni ,akkor nem fordul meg . És nem is esztergálnám meg ilyen vékonyra ,az a másik .
A metszőtartóról ez a kép volt, pont fordított a csúszó része mint a következő képeken .Pont egy szűkítő metsző méret átalakító betét van benne .
Csak hogy hogy látszódjon mire is gondoltam .
Még azt az aranyos cicát is ellopták rohadék "macskamentők " ! :(
Igen, a menetfúró szempontjából, legbiztonságosabb, ha kézzel tekerjük a hajtóvasat :-)
"...kis gépen elképzelhető még a lazán ,csúszóra hagyott szegnyereg is kis gépen . (de ez azért kissé barbár módszer)" Úgy gondolom a szegnyereg tekerésével, persze a főorsó legkisebb fordulata mellett, követni tudnám a menetfúrót előre haladásában, ha nem, akkor legfeljebb előrehúzza a menetelőfejet az meg akkor, mivel nincs kitámasztva szabadon tud forogni. De az is lehet, hogy terhelés alatt nem tud kioldani a fej és nem jó az egész elképzelésem?! :-)
"Gépi hajtásnál a csúszó metszőtartónál nem igen tudok jobbat elképzelni." Majd, ha jársz a gépeidnél fényképezd le, légyszíves!
Esztergagépen ezt én is csak befogótokmányként tudom használni, mert a forgásirányváltáshoz ennek kéne forogni, tehát ahogy írod ezt kéne a főorsóba befogni csak akkor meg a szegnyeregnél lévő anyát hogy rögzítem?! Most jut eszembe, a szegnyeregbe tudok Morse kúpos befogószárú tokmányt tenni, éppen mostanában csináltam 2db-ot a szerszámköszörűhöz.
Az én menesztőmön úszó mind a két befogási szint. Egy V kivágású betét és szemben egy imbuszcsavar szorítja rá a menetfúrót, tehát nem kell hozzá tokmánykulcs.
Esztergán a "legegyszerűbb" módja a használatának ha a főorsóba helyezed a menetelő fejet. De akkor meg a menetelendő anyag megfogása a gond. Szóval itt marad a fúrótokmány használata a menetfúró megfogására!
"Eszterga szegnyeregbe fogva, nem kell a kitámasztás,"
De nagyon macerás így a menetelés.
A szegnyereg hüvelyt is tudod úgy mozgatni (tekerve) mint a fúrógép/marógép orsóját. Le-fel helyett itt be-ki tekerés van.
Én nem menetelő fejet csak menetfúró befogó "tokmányt" használok. A befogás ugyanazon az elven működik mint a Tiéden. Az első két pofás része nem szorit (bár meg lehet húzni) csak központosít. A hátsó a menesztő. Ez "úszóban" van, követi-beáll a központosított hengeres részhez. Ha a rövid menetfúró és a négyszög nem éri el a menesztőt akkor könnyen megforog. (Van-e kulcsod hozzá? Nekem csinálnom kellett.)
A kis tokmányom befogási tartománya 0,5-6 mm. De központosítja az 1/4 colos menetfúrót is aminek a hengeres része 7 mm. A képen 1 mm-es fúró van befogva. A legkissebb amit megszorít 1/16 coll. Az ilyen kis átmérőjű spirál fúrók nem fognak megforogni még a központosító részben sem. (Mert a márka is számít!)
Szóval, nyugodtan szereld szét, takarítsd ki és ellenőrízd, hogy központosan szorít-e az eleje. A két furat egyke kémlelő nyílás lehet, hogy lásd a négyszög befogást. Az enyémen mindkét oldalról ellenőrízhető ez a művelet.
A képeket külön küldöm mert itt "nem veszi be" őket!
Konkrétam ezt a fejet soha nem használtam ,csak egy érdekesség nálam .
Kis meneteket nagyon sokat fúrtunk FO típusú oszlopos fúrógépeken .
M3-mondjuk M8 IG nem kell semmi trükk , sima kézi kulcsos tokmány , fáziscserés irányváltással .
Ami nem fért alá ott használtunk Bulgár , hasonló mechanikus megoldású kézi menetfúró gépet is ,
ott egy patronos megfogás volt elől a fejben ,központosításra , és úgy emlékszem beljebb volt a pofa a négyszög menesztésére .
Da a maiakhoz hasonló villamos irányváltású kézi fúrógépek jobban használhatóak voltak .
Esztergára nem ez a fej való .
Esztergán csúszó résszel ellátott fix menetelőfejet szokás használni , a legnagyobb használni kívánt metsző megfogására kialakított befogó résszel .
Ebbe csatlakoztathatók metszőtartó átalakítók -kisebbre , és négyzetes "lukkal" ellátott , kívül a metsző külső kialakításához hasonló hengeres betétek .
Egy kép sokkal egyszerűbb lenne ,csak éppen máshol vagyok .
Úgymond kézi az előtolás? Tehát folyamatosan nyomod a fúrógépet és egy menetes orsót tekersz ki előtte és ahogy azt tekered úgy halad előre? Én olyant láttam, ahol a menetes orsóval magát a fúrórudat tolták előre. Majd ha csinálsz egy munkát, tehetnél fel képet az összeállításról! Milyen fúrógépet használsz, tud elég lassú fordulatot, hogy csatlakoztatod a fúrórúdhoz?
"ha tényleg ilyen lenne neked" Nehogy megsértődj! Ezt nem bántó szándékkal írtam, meg nem is gondoltam, hogy ebből a megfogalmazásomból valami rosszat lehet kiolvasni?!
Köszönöm szépen válaszod, úgy működik, ahogy írtad! A nyomatékhatárolót is tudom állítani és az is működik, majd készítek bele megfelelő átmérőjű köracélt, mert a furatai eléggé szét vannak cseszve és látszik, hogy csőfogóval tekergették!
Újabb kérdéseim merültek fel, vele kapcsolatban:
- Mire jó a két kis furat (egyik a Morse kúp tövében, másik a befogó fejen)? Zsírzó furatnak gondolnám?! Az alsóból, akaratom ellenére, sikerült egy kicsi kúpos rugót kiszednem, amit nem is tudtam visszarakni. Menet nincs bennük, sima D5 furat. Van ennek bármi jelentősége? Nincs golyó alatta, amit nyomna, nem láttam ott semmit.
- Csak kézben próbáltam, még nem fúrtam vele menetet, inkább kérdeznék még. A hosszú menetfúrót belehet úgy fogni, hogy a belső pofa fogja a négyszöget, a külső meg a hengeres szárra fog rá, de egy rövid menetfúrót csak a külső pofával lehet megfogni. Ez utóbbi esetben se akar "elmenni a központból" a menetfúró, nem töri el?
- Ez a menetelő fej fúrógépre/marógépre van kitalálva. Eszterga szegnyeregbe fogva, nem kell a kitámasztás, ott a főorsó forgásirányát kell megváltoztatni. Használtad esztergagépen?
Szerintem a kettő nem ugyanaz. A Gellért féle sokszög eszterga a munkadarab bolygómozgásával hozza létre a különleges alakot. A fenti esetben a szinkronban forgó alkatrész és szerszám párosa hozza létre.
Érdekes ez a magyar nyelv, más a logikája mint a nyugati nyelveknek, annak ellenére hogy az ipari forradalom után az ipari tevékenységek (gépipar,malomipar..stb) nyugatról áramoltak/szivárogtak kis hazánkba.
Ezzel együtt a szerszámok, mérőeszközök..stb. megnevezéseit is az eredeti nyelvre hajazó formában használták pl.(stekli, hammer, vinkli, cirkli, kirner, subler..stb)
A "horizont eszterga" meg a "kiesztergáló fej" + a "nóniusz gyűrű"a keresztszán orsón.. megnevezés az egy magyar (nyelvi) sajátosság, ami annyira elterjedt/meghonosodott hogy mindenki érti..,sőt így is tanították..
Az akkori műszaki értelmiség is ezeket a kifejezéseket használta, és tanította is.-annak ellenére hogy műszaki értelemben nem helyes-
A kiesztergáló fej-re ma sem tudok megfelelőbb (helyes magyar) elnevezést, pedig semmi köze az esztergáláshoz..
De hasonló a helyzet a "kockás-füzet" ..ami nem kockás hanem négyzetrácsos (ennek ellenére ma ár teljesen elfogadott meghatározás).. A "halászlé".. amit nem a halászból, sőt nem is halász levéből főzik.. :)
A tv-ben az ismeretterjesztő műsorokban (pl. hogyan készül..) gyakran hallom hogy a kör alakú/kör keresztmetszetű alkatrészeknek nem átmérője hanem szélessége van... :((
A hirdetésekben meg már szinte nem is találkozunk helyes kifejezésekkel... Többnyire fúrószárakat,marószárakat árulnak... :(
Így változik a nyelvhasználatunk sajnos rossz irányba..
Elfogadom a választ, mivel nem értek hozzá :-). A lefejtő marást eddig csak fogakerekek gyártásával kapcsolatban hallottam, de igazad van, miért ne lehetne más alakot is marni ezzel a módszerrel.
Ezt a készletet nem Én készítettem ...Én csak használom . Akitől hozzám került az készítette - készíttette . Vill. fúrógéppel (kézi) forgatom , és szemből egy menetes orsónak nekitolva történik az előtolás ... Nem tudom , hogy ezek milyen anyagból vannak , amit Én készítettem az új hidraulika szárból készült .
Tényleg nem! Szépen elindultál a "kályhától". Kibarkóbáztad, hogy ez "csak" marási művelet lehet.
Szerintem ez (hogy az eredeti kérdésre válaszoljak) egy kiesztergáló készülék amelyet marógépen használnak pontos furatok kialakítására. Itt nagyon elmésen a kést és a fordulatot megfordítva palást esztergálásra használja a készüléket. Ez a mérőeszköz használatából is kiderül.
Konklúzió: Miután esztergán is lehet marni, marógépen is lehet esztergálni. De mindkettő forgácsolás!
Na, megleltem az idevágó táblázatot, ami egyrészt a levezetésedet támasztja alá, másrészt ami miatt érzem hülyeségnek a horizontál-eszterga kifejezést.
Annyit azért hozzátennék, hogy abban tuti mindannyian egyetértünk, hogy a marásnál egy- és kétélű marószerszámokkal is kibővült mára a paletta.
Valami hányadék nem tudom milyen anyag lehet ez a hatszög.
Tocsogósra olajozva, 0.2mm-rel a méret alatt, kézzel hajtva, durván nyiszog az anyag. Itt tuti hogy valami nincs rendben vele.
Nagynehezen rászenvedtem kézi behajtóval a menetetm, utána gondoltam kifúrom esztergán. Hát az is úgy visít mint a veszedelem, pedig jó fúróval fúrom.
Amúgyis marhalassan dolgozok (nem azért mert mindig olyan szuper a végeredmény, hanem azért mert experimentális a munkám), de amennyi időt erre már elcsesztem..........
El is ment a kedvem az egésztől, add ide a söröm......
2. A főmozgást a szerszám végzi -> esztergálás kizárva.
3. A főmozgás forgó -> gyalulás,vésés, üregelés kizárva.
4. A forgácsoló szerszám határozott élű -> köszörülés kizárva.
5. Marad a marás és a fúrás. Az utóbbin el lehet rugózni, hogy az a marás speciális esete-e vagy sem, de abban szerintem megegyezhetünk, hogy ez nem fúrás.
Szóval egy befutó maradt:a videón egy marási műveletet látunk.
Nem olyan bonyolult ez: Ha valami úgy néz ki, mint a marás, olyan hangja van, mint a marásnak, és marógépen csinálják --- akkor az marás.
Abban az értelemben baromság, hogy esztergályozásnak azt a forgácsolási műveletet nevezik, amikor ,,a forgó főmozgást a munkadarab, a mellékmozgást a szerszám végzi".
Meg az összes függőleges tengelyű eszterga... (Kis méretűek is léteznek, öklömnyi alkatrészekhez - CNC-ben többorsós ill. többmunkateres kivitelben is.)
Eszterga elnevezés nem annyira baromság a "horizont"-ra, tekintve a megmunkálás - a marást, fúrást kivéve - a jellegét tekintve esztergálás. A mozgás séma egymáshoz képest ugyanaz , relativ, tök mindegy hogy a munkadarab forog vagy a kés kering. Alkalmas kiesztergáló szerszámmal a csapokat is meg lehet vele munkálni, beszúrni, oldalazni is tud (síktárcsa szán).
(első problémám a hová-fogassuk-fel-a-mindent-is kérdése. Utána viszont azonnal jön az, hogy hogyan határozzam meg a furatok pozícióját, ha nem ismerem az eredetit, és oválra kopott a rendszer minden eleme, csapok, csapágyak. Van egy olyan sejtésem, hogy a fogaskerekek alapján le kell méreteznem a rendszert újra, és az abból kapott adatok alapján meghatározni a tengelyvonalakat.)
A kép felvezetőjében angolul boring mill-nek nevezik, valszeg annak a magyar ferdítése a fúró-marómű, amit említesz.
Az sztem teljesen rendben van.
A horizontáleszterga egy baromság, alapvetően nem eszterga (nem a munkadarab forog az álló kés mentén), és alapvetően minden eszterga horizontális, kivéve a ritkább karusszel-esztergákat.
Ezt a gépet egyébként valami érthetetlen okból kifolyólag magyarul horizontálesztergának nevezik (vagy ,,vízszintes fúró- és marómű'', aminek már értelme is van).
Régen az egyetemen a szerszámgépész hallgatóknak tipikus "szívatós vizsgakérdés" volt, hogy sorolja fel a horizontáleszterga fő és mellékmozgásait. Mert van belőle pár.
Én csináltam hasított metszőt . Illesztett csavart kellett készítenem 11 x 1,25 - ös méretben . Szelepállító csavart . kontraanya gyárilag sem fért el . Miután elkészült az illesztett menet a csavar elején lévő 5-6mm-es szakaszt lazábbra kellett készíteni .
Sajnos megoldást nem tudok, de én is jártam már így. Annyit mondtak hogy ehhez a módszerhez a névleges átmérő alá 0.2mm-vel vegyük az átmérőt esztergáláskor. Ettől függetlenül volt hogy ugyanígy jártam, nekem is sokszor a szegnyerges nekitolás segített, egy idő után nem jelentkezett a probléma, de ma sem tudom miért. Ma már inkább elő esztergálom az M12 feletti meneteket és metszővel fejezem be.
14-es menetet vágni acélba - metszővel, egy menetben - ehhez jókora erő kell.
Azon ne csodálkozz, hogy elforog a metsző a szegnyeregben.
De azért egy combosabb menetmetsző tartóval kézből meg kéne tudni csinálni (igen: erőlködni kell).
Kenni kened, ugye?
Még azt nem értem, hogy ha már ott az anyag az eszterga tokmányában, miert nem azzal vágod rá a menetet? Azt is lehet, hogy késsel kinagyolod, aztán a metszőt (könnyedén) rátekerve befejezed.
Hát megpróbáltam kisebb letörési szöggel, akkora letöréssel hogy 4mm-rel kisebb az átmérő mint a metsző magmérete és szegnyereggel rányomva. Odáig jutott hogy belekapott és megforgott a szegnyeregben a hüvely.
A méret 13.6mm [műhelyben mérve ;-) ] tehát nem gondolnám hogy ott a gond.
Kivettem az anyagot, és satuba fogtam, de ott megszorult a metsző és vinnyogott is ahogy próbálta vágni a menetet.
Oké mondom, biztos valami van az anyaggal és ott nem oké. Megfordítottam a szálat, de a másik oldalon ugyanez.
Az anyag egy hatszögacél, mint említettem szép fényes felületű lesz amikor esztergálom (nem tudom milyen pontos anyagtípus).
Arra gondoltam hogy lehet hogy túl nagy fogással esztergálom a méretet, és feleadzódik az anyag?
Konkrét érdemleges választ nem tudok adni , de én a hossz tengelyhez képest kisebb szöggel próbálnám a menetbekezdés letörését , értelemszerűen legalább a magméretig .
Nagyobbacska menetnél nem elég kézzel ráhúzni a metszőt. Indítsd a menetet rögzített szegnyeregnél a szegnyereg tekerőjével, és ha rákapott akkor engedheted a előre a metsző befogóját, visszafelé haladva tekerd vissza a szegnyereg hüvelyt hogy ki tudjon futni a metsző.
Van egy szegnyeregbe fogható menetmetsző/fúró szerkezetem, amit nagyon szeretek.
A hétvégén az alábbi dolgot tapasztaltam vele kapcsolatban.
M14 apamenetes alkatrészt készítek. A menetes rész átmérőja 13.8mm. Homlokél letörve 45fokban, szemre 4mm (ami szerintem nem kevés ekkora menetméretél)
Húznám rá a metszőt a megvezetővel de nem akarja elkapni, csak karistol a homlok letörésnél. Lejjebb vettem az átmérőt 13.6mm-re, az eredmény ugyanez.
Két metsző betéttel is próbáltam, az egyik biztosan zsírúj, mindkettőnél ugyanaz a hiba.
Az anyag szerintem automata acél, nagyonszép fényes felületet munkált meg rajta bármelyik esztergakésem.
Szerintetek hol lehet a hiba?
Lehet hgoy a letörésnek nem 45foknak kéne leni hanem nagyobbnak hogy jobban rávezesse?
Csak az a kis ablak sérült amit bekarikáztam. Szerintem korábban legéhetett meg meg van barnulva és el van vetemedve. Sajnos úgy hogy a gumitömítés és a kis ablak között egy 3mm-es sávban belátok a vezetékekhez.
Ha nem marad más akkor tényleg kinyomom valami tömítőanyaggal.
Folyadák van a közelben és annyira nem vagyok biztos a konstrukcióban, mert bár mindkét farkasfogas tömlővég le van biztysítva AWAB (aba) bilincsel is, de azért van nyomás a csőben rendesen, főleg ha mondjuk megy a szivattyú és el kell zárnom a csapot. A szivattyú akkor is tolja a naftát és ezek lehetnek a gyenge pontok.
Ha véletlenül eldurran a cső akkor nem lenne egészséges ha a kötődobozba tudna bejutni az emulzió.
Nagyon helyes, hogy a tökéletességre törekszel! Én már sajnos, néha feladom :-)
Nem lesz annak semmi baja, ha nem zár, nem az a vége merül a folyadékba :-)
Én a helyedben (bár nem látom mekkora a gond), megpróbálnám megegyengetni és sziloplasztból tökéletes új tömítéseket lehet önteni! Tehát nem bekenni, hogy keljen széttépni esetleges bontáskor, hanem "formába önteni". Mivel a MÉH telepen vásárolom a motorjaimat, nálam többön nem az eredeti dekni van, némi barkácsolás árán :-)
Az amerikai NIST mechanikus 3D letapogató mérőkészülékét mutatják be. Nincs benne különleges fizikai elv, lényegében közismert eljárásokon alapul. Az igazi érdességről, a mérőkészülék saját hibáinak kezeléséről természetesen csak említés szintjén esik szó.
Nekem is megtetszett a billenthető asztal, rendeltem egyet. Jó lesz marógépre apróságokhoz, illetve többször jó lett volna már sík köszörüléskor elbillenteni a mágnes asztalt. Már tervezgettem hogy egy hasonló elbillenthető talpat készítek egyszer. Most remélhetőleg ez kiváltható lesz.
Ismeritek a vevor.eu-t? Kínai termékeket forgalmaz, Lengyelorzágban van a raktár. Egy válogatás van az Aliexpress kínálatából. A szállítás Magyarországra ingyenes, legalább is azokra a termékekre, amit eddig néztem. Egy kis döbthető asztalt vettem tőlük, egy-két nap alatt itt volt és tűrhető a minősége.
Korábban írtad, hogy "A 80-as független pofás Sanou tokmány gyári furata 21.5 mm ..." Nos ez nem így van. Ugyanis vettem egy 80-as Sanou tokmányt ebben a hiszemben és 16 mm volt a furata.
Csak azért írom, hogy ha valaki ilyet vesz, ne kelljen megfizetnie a tanulópénzt, én már megtettem.
Lágyabb anyagok megmunkálásához szerintem nem érdemes a nagyobb keménységű anyagokhoz való szerszámot használni, mert nem nyújt annyival többet, mint amennyivel drágább. (Nem jobb, hanem más.)
Van az az olcsó, ami hengerelt, mint egy fúrószár, csak az élszalagja köszörült, az tényleg szupergagyi. SWT szokott ráírva lenni, vagy hasonlók. Valameddig bírják, nagyon gyenge gépen nagyon kis munkákra.
Viszont mostanában kezdenek Alira is bejönni a jobb, teljesen köszörült M2 M35 M42 HSS anyagjelű darabok, ezek szerintem hozzák az egyszerűbb SCT meg Narex szintet, bár keveset haszáltam eddig. Érzetre mindenképp. Cserébe nem is olcsóbbak, mint a legolcsóbb keményfémes bolt darabjai. 1db D10 HSS maró kb 3500Ft.
Keményfémet csak nagyon keveset használtam eddig, de ebből nem nagyon van fogásra igazán gagyi, mert ezt mindenképp köszörülik. Az alapanyagban biztosan van különbség, meg mikróval mérve is biztos több eltérés van az élek pozíciója között, mint egy márkás darabnál, de szerintem ez csak nagygépes, nagy darabszámos próbánál jönne ki. Azt tudom, hogy a "kék" Nano bevonatosok közül van, ami csak kék festék, viszont van nagyon jó is.
A kínai sem rossz, pláne, hogy néha akcióban még mindig lehet pl 8mm-est 2eFt-ért venni. Inkább az vele a gond, hogy a tartóssága elég kiszamíthatatlan. Van, amelyik meglepően jó, de van, ami alig bírja. Egyetemes gépen ez sztem nem gond, de cnc-re nem elegendő.
Általános célra vennék pár db. ujjmarót. (pl. ékpálya marás nem üvegkemény anyagba) Persze nem ártana ha kopásállóbb lenne.
Az Alin hirdetnek 45-55-65 HRC-s "carbid milling cutter" néven. van valakinek tapasztalata ezekkel? Ha javasolt vegyem a keményebbet? Tudom kínai de ők is szoktak jót is árulni...
Ebből a megfontolásból van nekem esztergán is egy hosszú morse kúp a végében központfúróval és egy kb hosszított csigafúró amivel előfúrni szoktam, így kevesebb tekergetéssel lehet dolgozni a gépen. Ha sokat fúrnék marógépen akkor oda is készítenék hasonló eszközöket.
,,Nekem még eddig kínajiból jót nem sikerült találni, de biztos vannak valahol.''
Mázli kérdése. 2020-ban vettem az eBay-en 2db SK40-es "Accupro" márkájú fúrótokmányt (0-10mm ill 3-16mm) újonnan, párban és meglepően olcsón. Biztos kínai, de kimondottan szép kivitel; teljesen meg vagyok elégedve vele.
Ezt értem, de ha mindkettőt ugyanabba a tokmányba fogod be, akkor - ebből a szempontból - tök mindegy, hogy rövid vagy hosszú-e a tokmány, váltáskor ugyanúgy tekergetni kell az asztalt.
Egy nagyobbacska hagyományos marógépen megszenvedsz amíg az asztalt kézzel fel-le tekered a központfúró és a rendes fúró közötti váltásnál, pláne ha sorozat meló és nem lehet közben kifogni az anyagot. ( Bár ütköztetve ez általában megtehető )
Minden szerszámom rövid, hogy ne vegyen el a kevéske Z útból, csak amennyit muszáj.
Ha veszek egy hosszú fúrótokmányt, a Z orsót az egész felépítménnyel, asztallal, satuval a 2mm-es emelkedéssel elég macerás szerszámcserekor mindig annyit fel-le tekergetni.
Csak ennyi, praktikum, semmi több.
Meg egy jobb Röhm, vagy hasonló megbízható tokmány sem olcsóbb, ha a befogót is hozzá vesszük, sőt.
Nekem még eddig kínajiból jót nem sikerült találni, de biztos vannak valahol.
Nincs véletlenül valakinek eladó sk40 vagy bt40 kúppal gyárilag egybeszerelt, minőségi precíziós tokmánya? Jó lenne az oldalsó, imbuszkulcsos szorítású kivitel(ez nem lazul ki hátrafelé forgatásnál), de bármit meghallgatnék.
A cél a minnél rövidebb szerkezeti hossz, mert sajna nincs a gépemen villámjárat :D
Tulajdonképpen mikor szükséges ezt elvégezni? Ha tépi az anyagot, vagy nehéz hajtani,esetleg ragad ropog?
Bár nem menetfúró hanem lépcsős fúró de az újra élezését hasonlóképpen lehetne elvégezni.
A jelölt szakaszon a palástot is köszörülni kellene.Feltételezem teljes anyagában elég kemény nem csak felület edzett. Van spirálhornyos lépcsős is de azt csakis műanyaghoz merem használni.
Köszönöm! Sajnos a gépről hiányzik a szegnyereg, most barkácsolok hozzá egy kisebb marógép szegnyeregből. Az "félcsúcsos" csak az egészet nagyon el kell tolnom oldalra (a köszörű felé), 12mm-es vaslemezzel gondoltam megoldani.
Félcsúccsal támasztva, kisebb átmérőjű kővel kényelmesen hozzá lehet férni. Amennyiben elegendő a bekezdő részt újból hátraköszörülni, azt simán kő palásttal. A komolyabb vezértárcsás fúróélezők tudnak hátraköszürülni is és tartozékban létezik kifejezetten menetfúró élezéshez való vezértácsa is.
Van egy eladó Browne & Sharpe No. 1 1-2 univerzális marógép a Facebookon. Az eladó még magas árat adott meg, de szerintem csak azért, hogy kizárja a komolytalanokat, meg az olvasztárokat.
Nem az volt a baj, hanem az, hogy rosszul használtad!
Az ER patront NEM úgy kell használni, hogy beleteszed a befogóba a patront, aztán ráhúzod az anyát. Ilyenkor az excentrikus perem félrenyomja a patront.
A helyes eljárás az, hogy belepattintod a patront az anyába/kupakba és a kettőt együtt csavarod be befogóba.
Szóval nem a kupak/anya kúpja volt excentrikus, hanem pont a szóban forgó lemez perem. Ezt daráltad le a süllyesztővel.
Szerencsére viszonylag olcsón lehet kapni az anyát külön is.
És ha már veszel, érdemes olyat nézni, amiben van egy golyóscsapány a kúprész és a menetes rész között. Ezeket sokkal finomabban és pontosabban lehet meghúzni.
Kezdem érteni a dolgot. Az én kínai patron befogóm az Mk2-es főorsóba megy be. Viszont amikor megvettem rögtön észrevettem, hogy a beszorító anya kúpja erősen excentrikus. Annyira, hogy félrenyomta a patront. Ezért az első dolgom az volt, hogy befogtam fordítva a tokmányba és egy 90 fokos süllyesztővel "helyrehoztam". Azóta szépen, központosan húz be, de ahogy írtam, nem emeli ki a patront.
Viszont nem volt benne lemez. Lehet, hogy ez volt a hibe? A kínaiak kifelejtették a lemezt?
Eredetileg Szabó Lajos gyárában készült (ahogy a felirat is mutatja), majd ógorával, Kemény Antallal együtt gyárották. Az én hasonló gépem már az újabb generáció, van benne egy sebváltó is:
Egyébként a gépek nem magsar fejlesztések, A Beling-Lübke gyár kis marógépének másolatai. Gyárilag villamos hajtásúak. A vasalt asztal természetesen javítás, nekem is javasolta a kereskedő, de én nem csiálom meg, szeretem az eredetit.
Igazából az anyában nincsen semmilyen horony, mert a horony a patronon van.
Az anyában egy olyan lemez van, amiben excentrikusan van a patronhoz illeszkedő furat. Ez a furat, és a patronban levő horony illeszkednek egymásba úgy, hogy a lemez a horonyba belemegy amikor a furatán keresztül dugod a patron elejét.
Így amikor az anyát tekered kifelé, kihúzz a a horonynál fogva a patront.
Azért kell a furatnak excentrikusnak lennie, hogy a patront kissé oldalra fordítva bele lehessen tenni, és ki lehessen venni.
Elképzelhető, hogy eddig rosszul használtad. Már az orsóba helyezés előtt be kell pattintani az anyába. "Csámpásan" belerakni, forgatni és nyomni. Kivenni nehezebb, de majd rájössz.
"Az ER patronoknál az anyában van egy excentrikus horony, ami kapaszkodik a patronban és meglazításkor kiemeli azt."
Az én ER16-os patron befogómban nincs ilyen. Nem is értem egészen, hogy egy excentrikus horony ezt hogyan teszi. Az is lehet, hogy a kínaiak sem értették és ezért kifelejtették az enyémből... :-))
Ki lehet törni, mert néha a munkadarab emelőként viselkedik, és igen nagy erők ébredhetnek így a leszorítókban. De ha nem rendes T nút anyát használtak akkor az is összebarmolhatja a nút alsó élét és ilyenkor is megoldás lehet az ilyen javítás. A javítás lehet egész profi is, pl magasabb egyedi ragasztott csavarokkal való rögzítés után egybemunkálni a asztalt, köszörülve hántolva szinte eltűnik a javítás helye.
Behúzószár, ha főorsó végén van menet, akkor nem kell, de ezek szerint én félreértettem, mert arra gondoltam hogy a patron befogó csak egy közdarab egy kúpos végű főorsóban. Ez marógépen nem szokás, nagy fúrógépen viszont gyakori lehetett, bár akkor volna kiütőnek hely. Szóval ezt benéztem. Ennek ellenére én elgondolkodnék a morse kúpos átalakításon, mert ahhoz egyszerűbb szerszámot találni.
Vélek felfedezni hasonlóságot a kisRákosi gép és eme gép között.
Ez a lecsavarozott T horony felsőrész amúgy szerintem tök jó, ha az én gépemen is ilyen lenne akkor most csak le kéne cserélnem a középső kettő "laposvasat", hogy sértetlen legyen az asztal.
Szedd szét! Rá fogsz jönni az okára. Nekem is volt egy ilyenem. A hátsó recézett gyűrű volt rosszul felrakva. Rövidre zárta a csapágyat azért szorult. 20mm-ig fogott be de sajna öngyilkos lett. : Egy egyenetlen homlokfelületű anyagot fúrtam esztergán, belekapott és annyira önszorította magát, hogy kitörtek a pofái. Nagyobb fúróval óvatosan!!!
Ha nem rozsdás belül, akkor áztasd ki. Valami benzin lenne jó de az elpárolog pár nap alatt. Petróleum, ilyesmi, néha meg is mozgathatod. Ahogy beszivárog a résekbe az oldószer, kezd majd jobb lenni.
Ezeknél olyan volt a transzmissziós hajtás, hogy volt két kerék hátul, vízszintes tengellyel, szabadonfutóan, amik átfordították a szíjat függőlegesbe - mind az odamenőt, mind az elmenőt.
Általában lefelé ment a szíj róluk, és a gép mögött, a földön volt egy irányváltós áttétel. Azt a lentit hajtotta a transzmisszió a plafonról.
Van egy ilyen önzáró tokmányom, amely annyira szorul hogy csak tüskével lehet forgatni. Mit lehetne kezdeni vele hogy ne szoruljon annyira. ( WD, olaj ) nem nyert.
"Úgy lehet megkülönböztetni a kettőt, hogy az önzáró tokmány meghúzásakor a pofák is forognak, míg a másiknál nem." Köszönöm, ezt se tudtam, ha hazakerülök megnézem milyenek vannak!
Jó hozzátok "benézni" sokat lehet Tőletek tanulni, nem szóljátok le/gúnyoljátok ki, a hozzám hasonló tudatlan igyekvőket :-)
Köszönöm válaszod, akkor ez egy jó fúrótokmány :-)
Automata fúrótokmány alatt, én a kézzel meghúzható (tokmánykulcs nélküli) tokmányt értem. Látom a "Guglin" még gyorstokmány név alatt is fut.
"Nekem egyszer a 110 hosszú D3-as fúró már 2000 körül belebegett ebben is" Nekem nem fog! :-) Az én "ütős" (meg kéne próbálnom megegyengetni?!) oszlopos fúrógépemen, 110 hosszú D3-as fúró értelmezhetetlen dolog!
ER-nél leteszed kis fordulatba , vagy ha CNC akkor MDI orientálás és megtartja, amíg le nem tilt. Létezik ER-ben 3,5 és 1/8" is. Sokszor jól jön a colos patrongarnitúra.
A gagyi (B kúpos) fúrótokmányhoz képest ez egy álom. Viszont ha komoly a fúrás, jobb lehet az ER patron, jobb a központossága. Nekem egyszer a 110 hosszú D3-as fúró már 2000 körül belebegett ebben is, ER patronnal fel tudtam menni 4000-ig.
Viszont ha mondjuk 3,2-es fúrót kell befognod ER-be, akkor nem vagy kint a vízből, mert ott már erősen össze kell mennie a 4-es patronnak és az nem jó a pontosságra, viszont sokkal lassabb a fúrót betenni, kivenni. Ebben a fúrótokmányban még a főorsóban is könnyű fúrót cserélni, mert radiálisan van az imbusz benne, ER-ben nem is tudsz, mert elfordul a főorsó.
A csavarod a fix, ahhoz képest így mozog a pofa, ellentétesen mint ahogy várnád.
Tégy egy csavarra anyát, forgasd úgy mintha meghúznád (de a csavar helyzete ne változzon) és látod hogy az anya a csavarhoz képest úgy mozog mint a tokmányodon a pofa.
- Úgy néz ki mint egy automata fúrótokmány ISO40 szárral, de az oldalán kell egy imbuszcsavart tekergetni, az mozgatja a pofákat. Ilyent még nem is láttam! Miért jobb ez, ha jobb egyáltalán, egy hagyományos automata tokmánynál?!
Ha ez az ami a képen van, akkor ez egy CNC fúrótokmány, az tényleg ilyen, az imbusszal szorítod meg a pofákat. 6-os imbusz, nekem 3 darabom van. Kb. 5.000-es fordulatig használható, én már fúrtam vele 8.000-el is, de ott már képes beremegni.
Sokan használnak CNC gépen "B" kúpos tokmányt (az ISO 40-es kúpon van egy például B16-os csap és arra felütve a tokmány), az maga a tragédia, mert ha elszabadul (a kúpon kívül tudtommal nem tartja más), akkor az ilyen fordulatnál légiriadó.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólását a menetfúró fejjel (?) kapcsolatban, de úgy néz ki már nem fogjuk megtudni az igazságot.
Azért nem jöttem haza üres kézzel:
- ER32 patronkészlet (több is van mint kéne) + ISO40 végű befogófej hozzá
- Nem tudom milyen patronkészlet átm. 25-ig, sajnos a 6-os hiányzik belőle + ISO40 végű befogófej hozzá
- 2db kiesztergáló fej 25-ös Weldon szárral, 10-es illetve 20-as késmérettel. Nekem meg pont átm. 12-es késeim vannak.
- ISO40/Morse4 átalakító
- ISO40/ csavaros szerszám felfogó
- Úgy néz ki mint egy automata fúrótokmány ISO40 szárral, de az oldalán kell egy imbuszcsavart tekergetni, az mozgatja a pofákat. Ilyent még nem is láttam! Miért jobb ez, ha jobb egyáltalán, egy hagyományos automata tokmánynál?!
- Nagy kedvencem Ridgid csőfogó, de sajnos csak 18"-os. Esetleg valakinek eladó ~48"-os?
Tudom az utóbbi időben eléggé megbombáztam a fórumot a kérdéseimmel. Köszönöm a hozzászólásokat!
Ámde ismételten kérdéssel fordulok hozzátok:
Adott egy 160mm-es tokmány hátlap készítő projekt, amihez igénybe kell vennem a síktárcsát az E2N-en mert a kiinduló anyag 180mm és azt excentrikusan kell befogonom hogy a végére szépen feltisztult 160mm-t kapjak.
Még sosem használtam síktárcsát. Elsőkörben furcsa hogy nem a megszokott irányba kell meghúzni a pofa mozgató csavarjait. Ez miért van így?
Második, szintén a pofákhoz kapcsolodó kérdés. A pofákkal megszorítom az anyagot a balos menettel. A síktárcsa hátulján a pofa főorsóval párhuzamos menetén lévő anyával a pofát még külön feszesre húzva rögzíteni is kell vagy csak érintőre legyen lehúzva?
Igen, keserves. Csak azért hoztam fel példaképpen, hogy akár még ezt is lehet.
Mentségemre azt tudom felhozni, hogy egy kb. ekkora tusírlapom már volt egy ideje, amikor szert tettem egy kézi hántolóra meg bele való karbid lapkára. Nosza, használjuk valamire! Egy megfelelő öntöttvas darabot találni hetekbe (hónapokba?) került volna, ez a vas meg ott volt kéznél. Gyakorolni ezen is lehet. (Ezen lehet igazán?)
Az eredmény szerintem szép lett. Megmutattam egy profi gépfelújítonak, ő is azt mondta, hogy szép.
Meg azt, amit te: hogy ő ilyet nem csinálna magának se.
Kazánlemezt nagyon keserves hántolni. Magamnak sem állnék neki. Keresni kell öntöttvasat azzal haladósabb, és szerintem szebb, pontosabb lesz az eredmény.
Erre figyelni kell, enélkül nem szabad mikrométert venni. (ha nem 0 a min érték - ahogy Jani301 is írja)
Egyébként mintha láttam volna valahol ilyen rudacskákat árulni újonnan. Szerintem ebbe kéne befektetni.
Ezekkel a tolómérő is ellenőrizhető, de mondom: ha nem lötyög, nem görbe, nem ugrál az óra vagy digitális kijelző stb, akkor nyugodtan tételezd fel jónak.
Egyébként pedig vannak "márkás" digitális kínai tolómérők. Ezek olcsók, és egész jók, érdemes beruházni ilyenbe. Nekem pl. SHAHE tolómérőm és digitális mikrométerem van, meg vagyok velük elégedve.
Van egy 30 évnél öregebb nóniuszos Mitutoyom, azt persze más érzés kézbe fogni, de szerintem abszolút használható a SHAHE is.
Attól atrtok, nincs fogalmad arról, milyen szar lehet egy kínai tolómérő. Nemrég egy haver adta a kezembe az övét. A pofái nem teljesen párhuzamosak és a toló része enyhén lötyögött a sínen. De ami engem nagyon zavart az volt, hogy a kijelzője egy jó fél másodpercet késve mutatta csak az értéket. Persze nem kizárt, hogy ehhez hozzá lehet szokni...
Van olyan raporterkészletem, amit gyakorlatilag minden egyébre használok - abból adhatok egy-két darabot.
Digitális sublert én két dologra ellenőriznék: több, normálisnál gyorsabb nyitás/zárás után is vissza kell térnie a nulla kijelzésre, illetve max nyitáson mutassa a valós értéket. Ha ezek rendben, akkor jól olvassa be az encodert.
A nem a munkának a vége a nyögés, hanem a nemakarásnak.
Apósomtól örököltem egy 50mm vastag, 200x300mm-es rozsdás kazánlemez darabot, amit egyengetésre használt a garázsában. Az első hántolásom az volt, hogy ezt puszta kézzel síkra hoztam. (Láttátok is már itt egy-két fénykép háttereként.) Pedig sok minden vagyok, csak svájci néger nem.
Egy öntöttvas tusírlapot gyerekjáték behántolni ehhez képest.
A hántolás állapotából eléggé jól meg lehet állapítani. Ha szép egyenletesek a hántolási flekkek, akkor nem lehet nagyon rossz.
Ahol kopott, ott a hántolási flekkek eltűnnek, részben, vagy egészben.
Ha meg akarod hántolni, nálam, hétköznap, napközben le tudod ellenőrizni az állapotát egy 400x600-as, tuti jó állapotban levő tusírlapon. Mi vigyáztunk rá, gyári állapotban van.
Budapest, belváros.
De a festéket neked kell hoznod, mert az nincs nekem sajnos.
Mérőhasábokat lehet egyedileg is vásárolni újonnan párezer forintért darabját.
Pontosan milyen mérőeszközt akarsz ellenőrizni?
A mérőóráknál azt kell ellenőrizni, hogy finoman jár-e, illetve azt, hogy megbízhatóan visszaáll-e az ugyanarra az értékre.
Mikrométerek: ha nem nulláról indul, akkor kell lenni hozzá egy nullázó rúdnak, amivel nullázni lehet. Ha nincs meg, akkor ez helyettesíthető egy mérőhasábbal.
Esetleg rá lehet mérni egy-két közbülső értékre mérőhasábbal, de sok értelme nincs. A mikrométeről százados pontosság várható el (akkor is, ha mikronos digitális kijelző van rajta) - és ezt tudja is mindegyik, hacsak nem a homokozóban játszott vele a gyerek huzamosabb ideig.
Tolómérő: ugyanez a helyzet - tizednél pontosabban de akarj vele mérni, azt meg a leszarabb kínai is tudja.
Nem. Amilyen állapotban vannak közkézen lévő síkköszörűk, teljesen esélytelen - utánmunkálást igényel, de jön a probléma ismét, hogy nincs mihez összehasonlítani. Jobban jársz, ha szerzel egy "akármilyen" használt gránitot (nem a sírkövestől!) - pl. bontott mérőgép alaplapot pár tízezer forintért - nagyságrendileg síkabb, mint a használtpiacon lévő öntvény tusírlapok. Raporterek sem a kopástól szoktak tönkremenni (ritka) - elverődés, karc, oxidáció egyéb helytelen használatból kifolyó sérülés a jellemzőbb, ehhez nagyító meg az "összeragasztós" próba elég támpontot ad.
Az előző hozzászóláshoz kapcsolódóan, egy 250x250-es tusírlapot vettem kvázi potom pénzért. Semmilyen sík etalonom nincs. Ennek a síkköszörültetése kellően jó pontosságot adhat etalonnak?
Mivel semmi eszközöm nincs amivel nagyjából tudnám ellenőrízni a mérőeszközeimet, ezért gondolkozom egy raporter készlet vásárlásán. Mivel lehet ezeket egyszerűen ellenőrízni hogy megfelelő méretűek-e?
Újra, kalibráltra nincs keret, szerintem sok más hobbistának sem.
A kúp elméletileg vezet ahogy írtad, de gyakorlatban túl rövid így a csavarok félre húzzák. Nincs mese a tárcsa kúpját is fel kell bővítened egy kicsit. Ez az elrendezés egyébként szándékosan túlhatározott, ezért csak igen szigorú tűrésű kúppal lehet használni. Körülményesebb elkészíteni, viszont kis helyen ad pontos, merev, és jól reprodukálható felfogást.
Van egy pár használt tokmánytárcsám, amik kicsit lazák a főorsón, tehát nem szorul meg, csak a csavar tartja a helyén, az anyák oldása után le is fordul a tárcsa a főorsókúpról.
Gondoltam hogy felszabályozom egy kicsit a felütköző felületet, hogy kicsit passzosabb legyen. Kicsit sikerült sokat leszednem belőle, így meghúzva van egy kis fényrés a főorsó és a tokmánytárcsa között.
A kérdésem az, hogy mi a jelentősége annak hogy a tárcsa teljesen felkoppan-e a homlokfelületen? A kúpfelület egy szabadságfokot nem köt le, a forgást, de a többi adott a homlokfelület felütközése nélkül is, ha a csavarok húzzák a kúpra a tárcsát.
De mit csinál akkor ha balra forog az orsó? (Csak most olvastam a leírást.)
Kis [angol, kézi, (pisztolyszerű)] menetfúró gépemet fúróálványra szereltem. Alapból balra forog. Fügőlegese van egy kis holtjátéka. Ha lefele nyomom forog jobbra és fúrja a menetet. Ha határozottan megemelem a kart újra balra forog. De ha "érzéssel" menetelés közben csak kissé emelem meg akkor megáll a forgás. Se jobbra se balra.
Permetezni nem jó az emulziót, mert ha a vizes része párolog akkor a kenőanyag (olaj vagy egyéb vegyi anyag) is párolog és/vagy égni fog. Azon kívül, hogy rendkívül egészségtelen a gőze/füstje, büdös is, mint a dög. A vágóél sem szereti, ha hagyjuk felhevülni és néha egy "víztócsához"/csepphez érve hirtelen lehűtjük.
Köszönöm! Mint írtam, én is valami ilyesmire gondoltam, de nem értem igazán. Sajnos nem fényképeztem le. Ha 1-2eFt-ért odaadják elhozom, már a befogószár miatt is, aztán megszakértitek :-) 1 óra múlva indulok, este beszámolok!
Okostelefonok korában inkább kérnénk egy fényképet. Leírásod alapján valami menetfúró befogó tartozhat hozzá, ami adott mélységet elérve kikapcsolja a hajtást, de ez csak gyenge tipp a megadott információk alapján.
Rég nem jártam itt és elnézést kérek, amiért most is csak a szükség hozott ide. Egy forgácsoló műhely felszámolása során, többek között, kezembe került valami, amiről nem tudom micsoda?! Az is csak most derült ki, hogy holnap arra járok, hoznék ezt-azt még, ezért nagyon jó lenne, ha megszánnátok és még ma válaszolnátok! Előre is köszönet érte!
A pongyola leírásom: ISO40 befogó rész, ~80mm átmérőjű, ~100mm hosszú fejrész, a fejbe négyszög szelvényt lehet befogni belső kulcsnyílású csavarral rögzíteni, ha jobbra forgatom az ISO40 kúpot, akkor forog a fej rész, ha megemelem a kúpot, akkor szabadon forog a fejrész.
Nekem egy automata menetfúró fej jutott róla eszembe, de nem forog visszafelé, nincs rajt semmi felirat jelölés, nyomatékbeállítási lehetőség. Hengeres, nincs rajt kar, amivel lefognád. Kitűnő állapotban van, karcolásmentes, fényes, mintha most csomagolták volna ki.
Mi lehet, mire használhatták? Ti nagy gyakorlatú emberek vagytok, hátha van az én gyenge leírásom (mert túl sokat nem is nézegettem, mással voltam elfoglalva) alapján valami ötletetek?!
2. Az emulziót leginkább árasztásos hűtéssel használják, ott a párolgás kevésbé számít.
3. Ami pedig a forráshőt illeti: az alkoholé 900 kJ/kg, a vízé 2260 kJ/kg. Nekem az utóbbi nagyobbnak tűnik. Ehhez jön még, hogy az alkohol sűrűsége bő 20%-kal kisebb, mint a vízé.
Ezt is beleszámítva 1 liter víz elpárolgása több mint 3x annyi hőt von el, mint 1 liter alkoholé.
(4. Nem egészen értem, mi köze van annak, hogy napi szinten forgácsolsz vizes emulzióval ahhoz, hogy mennyi az alkohol forráshője.)
Ok, te nyertél, párolgásos kenésnél nyilván a folyadék fajhője számít, nem pedig -- a fajhőnél rendszerint akár nagyságrenddel nagyobb -- fázisváltási hő ráadásul szorozva a párolgási sebességek arányával.
Csak napi szinten forgácsolok -- alut is -- D0.45-től D80-ig.
,,Önts a kezedre alkoholt és a másikra meg vizet. Aztán figyeld meg, hogy melyik a hidegebb.''
A fizika azért ennél egy picivel bonyolultabb.
A te kísérleted megmutatja, hogy az alkohol vagy a víz hűt-e jobban feltéve, hogy:
1. egy 36°C-os tárgyat hűtesz,
2. szobahőmérsékletű (20°C-os) hűtőfolyadékkal és
3. nagy szabad párolgási felület van.
Az alkoholt azért érzed hidegebbnek, mert az alacsonyabb forráspont miatt az erősen párolog, szemben a vízzel. Ahogy az előző posztomban levő számokból látható, a forráshő nagyságrendekkel nagyobb a fajhőnél.
Merítsd be a kezedet vízbe a másikat pedig alkoholba. Aztán figyeld meg, hogy melyik a hidegebb.
Itt már a fajhő versenyzik a fajhővel - máris a víz nyer.
Ha mindkét anyagnak esélye van elforrni, akkor szintén a víz nyer.
Az emulzió meg persze, hogy jobban ken.
A víznek is van kenőhatása, de az nagyon elmarad az olajokétól.
Önts a kezedre alkoholt és a másikra meg vizet. Aztán figyeld meg, hogy melyik a hidegebb.
Egy dolgot tudok elhinni, hogy abban a tartományban (főleg a hőmérsékletre gondolok) ahol a forgácsolás történik, ott nem számít +/-10-20 fok a szerszámél és az anyag találkozásánál, mert ott esetleg az a probléma forrása, hogy felmegy-e 2-300 fokra vagy sem, és ott mindegy, hogy 50 vagy 90 fokra hűtöd vissza.
Én speciel emulziót használok és abban a mérettartományban már az is számít, hogy szinte tiszta víz vagy 4-8%-os, masszívan olajos az emulzió. Víznél már hajlamos törni a szerszám még akkor is, ha nincs "szélárnyékban", ami néha persze nehezen valósítható meg, olyankor az emulzió maradványok még tudnak kenni, a víz már nem segít.
Tömszelencékhez. Napi szinten gyártunk ilyen menettel alkatrészeket, van belőle metsző is, de általában a külsőt esztergáljuk. A profilja azért olyan alacsony, mert a kisebb acél-páncélcsövek falvastagsága csak 1mm körüli - a nagyobbak sem sokkal vastagabbak. Tudtommal van élő szabvány is hozzá.
Régebben a Pg menetfúrót leginkább az alumínium szekrények (még korábban öntöttvas) vastagabb falába fúrtuk ahol a tömszelencét anyával rögzíteni nem lehetett.
Metszőt nem is láttam. Acél páncélcsövet már nem szereltem de láttam öntöttvas karmantyúba csavarva.
"Miközben egyre gyakrabban látok ilyen menetfúró hirdetéseket"
Egy kis szakmatörténeti kérdés: Páncélmenetet hol vagy mire alkalmaznak ?
A wikipédia szerint villamos tömszelencékhez használták, de visszavont szabvány. Miközben egyre gyakrabban látok ilyen menetfúró hirdetéseket, de pl. a Ceratizit katalógusában is szerepel és kapható is.
,,Az alkohol azért jobb, mert gyorsan párolog és jobban hűt mint a víz.''
Nem hűt jobban. Az alkohol fajhője 2,4 kJ/(kg°C) a vízé 4.2 kJ/(kg°C). A forráshő 900 kJ/kg vs. 2260 kJ/kg.
Részben pont emiatt párolog gyorsabban, mint a víz.
Az igaz, hogy az alkohol alacsonyabb hőfokon forr (78°C vs. 100°C). Ez - bizonyos esetekben - ad egy kis helyzeti előnyt az alkoholnak, ha hűtésről van szó, de a fajhő/forráshő különbséget forgácsolás esetén biztosan nem kompenzálja.
Bármivel van értelme kenni, hűteni.Még a csapvíz is több mint a semmi. Az alkohol azért jobb, mert gyorsan párolog és jobban hűt mint a víz. No meg ugye minden hűtésnél oda is kell juttatni az anyagot, aminek van egy remek mellékhatása, hogy eltolja, elfújja onnan a forgácsot.
0.55 Kw 3 fázis motor hajtja az esztergagépet , "gyárilag" pedig ez a dahlander! van 3 D nyomtatónk, de egy ilyen igénybevételnek kitett alkatrész az nem egy olcsó nyomtató és gyengeminőségű anyaghoz való!
Ez inkább "megszokás", mint "műszaki érzés" kérdése. Ugyanígy berzenkedtek-berzenkednek sokan a mindenféle műanyag fogaskerekektől, pedig valójában egy csomó dologra jobbak mint a fém kerekek.
A nyomtatott műanyag alkatrész nem ab ovo porózus vagy gyengébb szerkezetű mint pl. egy fröccsöntött.
Sőt, manapság már szálerősítésű nyomtatási technológiák is vannak.
De ez nagyon nem jelenti azt hogy akármilyen szirszar otthoni nyomtatóval biztosítani lehet azokat a technológiai paramétereket, ami egy nagy teherbírású fogaskerék gyártásához kell.
Aztán meg ott van a költség. Ha polcról megvehető egy fogaskerék, akkor mindenképpen olcsóbb megvenni, mint nyomtatni.
De szerintem, ha van kéznél modulmaró és osztófej, akkor egy műanyag blank beszerzése és belőle a fogaskerék kimarása olcsóbb is és kevesebb munka/idő is, mint a kinyomtatás.
Kézzel tekert eszközökbe, vagy játékokba jó lehet. De ez valami szerszámgép ( eszterga ) hajtásnak tűnik, az itt fellépő dinamikus terheléseket szerintem nem viselne el egy nyomtatott, többé kevésbé porózus anyag. Konkrét tapasztalatom nincs, de műszaki érzékem nagyon tiltakozik az ötlet ellen.
Remélem nem sértek szerzői jogot ...
Pár vackom .
van 3 D nyomtatónk, de egy ilyen igénybevételnek kitett alkatrész az nem egy olcsó nyomtató és gyengeminőségű anyaghoz való!
