Nem feltétlenül. A technológiai szint (gondolok irányítástechnikára - elektronikára, távközlésre, anyagtechnológiákra) jóval inkább szinte csak pénzkérdéssé teszi a folgot 1960-as évekhez képest. Természetesen fokozatosan lépésről-lépésre lehet csak teszteléssel előrehaladni, de már nincseenk olyan nagy technikai kihívások, mint voltak anno. Hmm, talán egyedül a megfelelő (elég nagy teherbírású) fellövő kapacitás lehet ilyen.
Azért most elég nagy a felbuzdulás a Hold újrameghódítására, ebben bízom.
Ha az ISS-t tényleg levezérlik néhány év múlva, az gigantikkus nagy lúzerség lenne, ne is gondoljunk rá. Akkor már inkább tegyenek rá egy egy nagy xenon tartályt, meg néhány ionhajtóművet, és lassan emeljék valami parkolópályára (a már rajta levő napelemekkel). Amíg ismét lesz pénz az értelmes használatára. Come on! Ezért építették fel nagy kínkeservek, és emberi áldozatok (a Columbia nem oda ment?) árán? :(
((Na majd jól felvetem ezt a dolgot az odavágó topikban a NASAspaceflight.com fórumán. ))
Ja, Kínát (Indiát, oroszországot, ESA-t) azért nem kellene ilyen könnyen semmibe venni. Nagy presztizsveszteség lenne az USA-nak, ha beelőznék Hold témában p. . A Marsról nem is beszélve.
"Arra leszek kívácsi hogy az emberes űrprogram most futó felülvizsgálatát mennyiben fogja ez befolyásolni."
Szerintem nagyban. Én mindig is emberes program párti voltam, de be kell látnom, hogy az USA-ban nincs meg az akarat ehhez. A Venture Start 1999-ben törölték. Az űrállomást felépítették tíz év alatt, és most bejelentették, hogy pár év múlva lezuhantatják, mert nincs pénz a fenntartására. A Shuttle esetében már csak összeszorított fogakkal várják, hogy ez a maradék négy-öt küldetés baj nélkül leteljen és múzemba vihessék a siklókat.
A következő lépés az Orion törlése lesz, amivel az emberes űrprogram ötven év után befejeződik. Akkor van esély az újraindulásra, ha az fenyeget, hogy Kína valami döntő áttöréssel technológiai előnyt kovácsol az emberes űrprogramjából. Ennek valószínűsége jelenleg igen csekély.
Minden mentőrakétában két hajtóműegység van. Egy kicsi meg egy nagy. A nagy az űrkabin mentéséhez kell, a kicsi feladata a mentőrakéta leválasztása az űrkabinról, akár kellett előtte menteni akár nem.
"10 másodperccel az indítás előtt beindítják a főhajtóművek harangjai alá esetlegesen beszoruló hidrogén elégetését szolgáló rendszert (Main Engine Hydrogen Burnoff System), mivel a hajtóművek beindításával az túl magas nyomást és robbanást idézhet elő. Ez a rendszer izzó, világító labdák ezreit lövelli a hajtómű harangjai alá." Ehhez mit szóltok ? A Wikipédián találtam. Én mindig azt hittem, hogy azok a bizonyos labdák a motorok begyújtását szolgálják, de ez a harangok alá beszorult hidrogén elégetése, az számomra új egy kissé.
Számomra teljesen meglepő újdonság, hogy az Energia majdnem fejreállt a startnál. Azért a földieknek komoly sokk lehetett a képernyőkön, amikor akartak egy Saturn-jellegű, "közelről mutatom az induló rakéta oldalát" snittet, erre a rakéta oldalra kiesik a képből a video elején...
Találtam bővebb infot az Energia-Polyus eléggé bizarrul kinéző startjáról, úgy tűnik, a látszat nem csal, itt tényleg közel volt a katasztrófa:
"8h30 p.m. the starting signal is given, the maintaining arm felt back and the rocket flies away. During the first seconds of flight there is a beginning of panic in the underground flight center. Indeed, Energia leans dangerously on the left, because of a problem in the algorithm of the control system. This movement was envisaged but was corrected thereafter for the launch of Buran. Then Energia corrects its trajectory and continues its flight."
"Jót biztos nem tett neki a többszöri hőingadozás, mint a hogy a többször rajta végigverő eső és vihar sem."
Hát igen, megint egy komoly pluszpont az Energia-rendszernek:
"The Polyus-Energia unit was really ready only at the end of April. During all this times (from the beginning of February to the end of April) the launcher remained upright on the launch pad. The tanks of Polyus were filled and during these 3 months it was necessary to take into account the extreme climatic conditions: from -27°C to +30°C, sand and snowstorms, wet snow, rain and fog. However, the vessel resisted. After an in-depth study, the departure was fixed at May 12."
Amúgy ha korrekt ez a netes video-szerűség, akkor az Energia itt elég érdekes szögben indult, de valahogy kikormányozta a katasztrófa-irányból... Van valakinek jobb videoja erről az indításról?
az Energia első útján a Polyus űrállomás makettet vitte, aminek se hajtóműve, se szárnya nem volt, és aerodinamikai szempontból nézve semmi köze a Buranhoz.
Hogy a videóból Te hogyan számolod a " vízszintes mozgási vektort a függőlegessel ", az legyen a te titkod.
Eredetileg a következőt akaram írni: a felszállás pillanatában lehetőségün van arra,hogy megállapítsuk a sikló mozgási tengelyére felvet koordinátarendszerének bázisvektorait a szimetria tengelyre vett koordináta rendszerben számolva, mivel ekkor a földhöz(és igy a kamerához) igazitott koordinátarendszer bázisvektorai megegyeznek a sikló szimmetria tnegelyeire vett báziokkal.
Ugy gondoltam,hogy ennél egyszerűben kell fogalmaznom. Talán a második "bázisvetkor" kifejezést ki lehetne cserélni "három darab ortogonális egységvektorra" , amivel elkerüljük a szóismétlést.
Szeretem elemezgetni az űrsiklót,mivel nagyon jó példája a hibás tervezésnek.Amint azt láttuk több alkalommal. Raádsául van hasonló konstrukció,és vannak hasonló szerkezetek is amivel össze lehet hasonlítani.
Persze ha részedröl túl magas akár az,hogy mechanikailagmi különbség van aközött,ha az apa viszi a fiát,vagy a fiu az apát,akkor tényleg nincsen különösebben sok értelme veled beszélgetni:-P
A mozgási irány,és a szerkezeti terhelés szorosan összefügg.Ahogy a hangsebeség és a levegő terjedési sebesége is.
Kedves Bomlat ! Most már nyíltan kimondom, hogy Te itten hatalmasakat blöffölsz, fejből jelentesz ki nagyokat, csekély technikai tudással, de annál nagyobb fantáziával rendelkezel. Az, hogy a hajtómű a siklón van és mennyi a tömegarányuk, az teljesen indifferens, mert ha szilárdan össze vannak kapcsolva, akkor ez nem lényeges. Az összes hajtómű az összes tömeget nyomja. Hogy ebből mennyi a sikló szárnyának, mennyi az SRB-k ejtőernyőjének a súlya, az nem lényeges. Szerintem !!
A háromszög bekötések biztos nem viszik semmilyen irányban a járgányt, az más kérdés, hogy miért vízszintesek, de ez statikai téma. Hogy a videóból Te hogyan számolod a " vízszintes mozgási vektort a függőlegessel ", az legyen a te titkod. Hogy Mach 1 felett a levegő egyszerűbben viselkedik, na ezt is most hallom először.A többi áramlástanit most ne is firtassuk. Na szóval nem akarlak megbántani, de én itt kiszállok ebből a vitából.
A terhelés,és akár a mechanikai deformáció szépen számolható alapszintű mecha tudással. Mivel a hajtómű a siklón van,ezért a kisebb tömegű sikló nyomja a nagyobb töegű tartályt,ami a két test tömegének arányában számolható.(emlékeim szerint az arány 1:7-hez,de ez változik menet közben)
Azt is lehet számolni,ha nagyon kell hogy a tartó háromszög milyen tengely és arra merögeles terhelést kap (az utobbi viszi oldalra a siklot) és hogy ez elülső tartó milyn terhelést ad át.
Ha megnézi valaki az SSME doksiját,abban benne van hogy milyen szögben vannak a hajtóművek,és ez 10 fok a gyári közép,és ahoz képest 5 fokban kitérithetők.(az alsó kettő,a felső meredekebb szögben van) Ahogy ürül a tartály,ugy mászik a tömegközéppont,és a hajtómű tengelye ugy megy (plusz ezzel mozgatják a siklot x,y,z-ben) Érdekes,hogy a hajtóművek minegyike a tömegközéppontba néz .
Amikor a sikló felszál,akkor a tengelyvonala a függölegesel egyezik meg,igy lehet látni hogy milyen irányba indul ebböl a pozicióbaol.A video,amit belinkeltem pont oldalrol kapta le a sikllot,igy számolható a vízszintes mozgási vektor aránya a függölegesel..
Ha megnézi az ember az energia doksijait,abban is benne van a hajtóművek állása,illetve ott látszik a gyorsító rakéták asszimetrikus építése.Így össze lehet a két konstrukciót hasonlítani.
továbbá,mach 1 felett a levegő elkezd egyszerűbben viselkedni pár szempontbol. Ha egy élen tolodik a levegő,akkor a szélárnyékban a haladási irány mentén hangsebeségel tágul a levegő kereszt irányban.Ez megadja,hogy miként nézhet ki az áramlás .
A trükk az,hogy a levegő is felmelegedik,és a hőmérséklettel változik a hangsebeség.
Megnéztem a videót, szerintem ez ügyben semmit sem bizonyít, mert arrafelé elég bonyolult áramlások lehetnek, hogy ebből mennyit okoz az a bizonyos 5 fokos állásszög ( már ha létezik ) és mennyit a több részes szerkezet körüli turbulencia, azt nehéz megmondani.
Bocs, de ezt az 5 fokos szöget honnan veszed? Mert, mint írtam, azért mert nem tudok valamiről, az még létezhet :-) Aztán a 7 x nagyobb igénybevételt honnan veszed ennyire pontosan? Célszerű lenne Enyergiát írni, mert az energia az csak más, de azért persze értjük. A Buránnál persze hogy alulról tolta, de ott is voltak boosterek, meg csüngött rajta maga a Buran is, még ha tolóerő nélkül is. Ami a siklót illeti, ha az 5 fok létezik, akkor a sikló felé kell, hogy dőljön az egész cucc, hiszen az SRB-k arra nyomják.Na de erre csak méretezték az egésznek az aerodinamikáját. Most tették közzé, hogy milyen sok helyen leváltak darabkák, de a kár elég kicsinek látszik.Vajon régebben mennyi kár lehetett, amit aztán jól elhallgattak? Pedig az űrhajósok leszállás után tradicionálisan körbejárják a járgányt és láthatják a hibákat.
A jármű hossztengelye és a haladási irány nem egyezik meg.A kettő között van egy kb. 5 fokos szög,ami azért csak ekkora,mert a szilárd hajtóművek erősebbek mint a SSME-k. Viszont ez a szög annyit jelent,hogy a légáram felöl nézve a shutle maga a tartály mögött van részben,illetve a tartályrol leváló légáram a shutle hőpajzsának belépő élének és a hővédő pajzsának ütközik. Ha a hajtómű a tartály alján van,akkor viszont alégáram a szárnyakrol válik le,és a tartálynak ütközik,mint pl. az energiánál.
Azt is meg kell említeni,hogy pont a hajtómű elhelyezkedése miatt a tartályra kb. 7* nagyobb igénybevétel hat,mint pl. anno a burannal.(egyszerűen a tartály:sikló tömegarányábol lehet számolni azt,hogy mekkora az erő a tartály-sikló mechanikai csatlakozásain) A tartályra ferde légáram hat,közben a tartályt a rakéták nyomják és hajlítják,miközben eleve feszültésgek vannak benne az oxigén és hidrogén tartályok csatlakozásánál a hőmérséklet különbségek miatt,illetve a légáram miatti melegedés miatt.
http://www.youtube.com/watch?v=YcvtIsZv12E Itt is lehet látni:amikor leválik a habdarab,akkor a tartályrol leváló légáram viszi tovább.
Végül is egyikünk sem olvashatott erről sokat, mert ennyire részletesen nem nagyon írnak erről a témáról a space oldalak, de : igazad van, csak hogy az űrrepcsinek 5 motorja van, ebből a 3 SSME-t állítják a közös tömegközéppont irányába, a 2 SRB tolóereje az marad szerintem az SRB-k tengelyében. Persze az elfordulási manőver után.A 2 SRB tolóereje kb. 3-szorosa a 3 SSME-nek. És nem az számít, hogy egyes motorok tolóereje hová mutatnak, hanem mind az ötnek milyen irányba mutat az összesített vektora, vagyis az eredő ereje. Ez pedig a lehetőség szerint előre, az egész jármű hossztengelyével megegyezően felfelé. És ráadásul - szerintem - ennek az egésznek semmi köze sincs a gép körüli turbulenciához és ezáltal a leváló habdarabokhoz. Szinte teljesen mindegy, hogy a gép hány fokos szöget zár be a felszállás közben. Repülhetne akár vízszintesen is, mint egy vadászgép, az áramlás majdnem ugyanannyi és ugyanolyan lenne. És a vita ekörül bontakozott ki.Oldalaz a gép felszállás közben, meg hasonlók.Én csak laikus érdeklődő vagyok ez ügyben, de gyerekkorom óta érdekel az űrkutatás, az pedig már régen volt. Persze emiatt nem lehet feltétlenül csak nekem igazam. De - már bocs - hangzatosnak látszó tudományos szöveggel engem nem lehet megvezetni.
az első képen az van, hogy mi történik, ha egy rakéta mellé teszünk egy bazi tartályt. a tömegközéppont a nagy piros x. ha a hajtómű a jelzett irányba áll, akkor az egész cucc elkezd pörögni, mert forgatónyomaték van.
ezt úgy kerüljük el, hogy a hajtóművet beforgatjuk a tömegközéppont irányába. de ekkor az egész fene nem felfele megy, hanem a nyíl irányába. ezt lehet korrigálni a szárnyakkal (lásd a repülőgépen is van a hajtóműnek forgatónyomatéka), de azt nem tudom, hogy a SS esetén mi a helyzet. gyanítom, hogy nagyjából ilyen, mint ezen a képen.
Hát honnan érné a levegőáram? A haladási iránnyal szemben.Az egymással párhuzamos ( tengelyeiket tekintve ) SRB-k, ET, sikló tengelyeivel szemben. Érdekes módon csak az űrrepcsi felé eső oldalon potyog le, legalábbis eddig az ellenkező oldalon nem fedeztek fel hiányt a leválás utáni fotózáskor.Pedig a jelenlegi leválás az intertank szekciónál van, ami azért feljebb van, mint a sikló szárnyai, vagyis kevésbé turbulens terület.
azt én nem tudom, csak azt mondom, hogy miről van szó. a tényleges irány nem számít ilyen sebességnél, csak az érdekes, hogy a levegőáram milyen irányból éri a kütyüt.
logikus gondolat, hogy a hajtómű haladás közben a tömegközéppont mögött van, de nem tudom, hogy ez hogy van a valóságban. később, a légkörön kívül tutira így van, de akkor már ugye nincs rajta a tartály, tehát az egy másik kérdés.
De miért lenne különbség a haladási irány és az " állása" - gondolom a hossztengelye - között? Szerintem a haladási irány megegyezik az SRB-k, a sikló és az ET hossztengelyével.Az egyedüli, ami eltér ettől, az a SSME-k tolóerő vektora, mert az egy bizonyos szöget zár be a siklóval, gondolom a közös tömegközéppont felé irányul . Ami a sikló hossztengelyét illeti, az meg fokozatosan simul a helyi vízszinteshez, ami legjobban a felszállási adatokból derül ki, amikor is T + X sec-nál milyen messze és milyen magasan van a felszálló helytől.Érdekes módon van egy rövid időszak, amikor veszít a magasságából, vagyis a sikló szinte a húr mentén levágja a Föld görbületét.
az első képen az van, hogy mi történik, ha egy rakéta mellé teszünk egy bazi tartályt. a tömegközéppont a nagy piros x. ha a hajtómű a jelzett irányba áll, akkor az egész cucc elkezd pörögni, mert forgatónyomaték van.
ezt úgy kerüljük el, hogy a hajtóművet beforgatjuk a tömegközéppont irányába. de ekkor az egész fene nem felfele megy, hanem a nyíl irányába. ezt lehet korrigálni a szárnyakkal (lásd a repülőgépen is van a hajtóműnek forgatónyomatéka), de azt nem tudom, hogy a SS esetén mi a helyzet. gyanítom, hogy nagyjából ilyen, mint ezen a képen.