Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Egy Saunier Duval Ecosy F28as kazánunk van kulső érzékelővel. Kérdésem lenne, hogy a fűtésgörbe talponti eltolása pontosan mit is jelent? 25-15 közötti értékekeket lehet beállítani, gyári a 20-as. Ha a 20 helyett a 15-öt választom, akkor hidegebb v. melegebb lesz a házban ? köszönöm
Segítséget szeretnék kérni. Vettem egy használt házat, 130 m2 hasznos alapterülettel. Teljes felújításba kezdtünk. A tetőt már lecseréltük, az ajzat betont felvertük, vakolatokat levertük.... stb.
Nem szerettünk volna teljes padlófűtést, ezért abban egyeztünk meg a szerelővel, hogy a radiátoroktól a visszatérő ágat csővezi be a padlóba, ami nem melegít annyira, de kellemes hőérzetett ad. Igy is lett. Most kazánt kellene vásárolni de nem tudom milyet vegyek. A család 4 tagú, egy 10, és egy 2 éves gyermekünk van. a belmagasság a ház egyik felében 250, a másikban 230. Vegyestűzelésü kazán is lesz a pincében, és lesz két cserépkályha is.
De a kazánnal gondjaim vannak. Olvasgattam minden félét, cirkóról, kondenzációsról, víztárolósról, stb. Ha esetleg tudna valaki segíteni abban, hogy ekkora alapterületnél, és 4 tagú család vízfelhasználásánál milyen kazánra lenne szükségem, azt nagyon megköszönném!
Megpróbálom a ház alaprajzát beilleszteni ide, de nem biztos, hogy sikerül.
"Először fűtésrendszerrel kezdeném, utána nyílászáró felújítás (vagy csere) majd a külső szigetelés, ha szükséges. Persze ez évekbe telik."
Pedig a sorrend fordított lenne igazából ! De mivel fűtés mindenképp kell, és gondolom a beruházás részét nem tudod egyből finanszírozni, érthető a dolog.
A készülék típus választást a végére hagyhatod. Az meg nem kérdés hogy mindenképp zárt égésterű készüléket kell/szabad ilyen helyre szerelni. Kondenzációsnál a kondenzátum elvezetést is figyelembe kell venni, rá lehet (kell) kötni a szennyvíz elvezetésre.
A fűtési teljesítményt a ház határozza meg, nem a kazán. :)
Hm. Ha egy kéménye van (ami nem biztos közel sem), akkor abba gyorsan bekötnék egy szilárd tüzelésű készüléket, és utána akarnám a gázkazánt. Mivel a kémény foglalt, engedni fogják a fali kivezetést. :)
Hm, hát ha fél éves akkor garanciális, mit mond a szerviz ? Illetve a használati szerint mi a kijelzőn a villogás jelentése ? Mi történik ha feljebb van állítva a vízhőfok ?
Ha van kéményed, egyik szolgáltató sem fogja engedélyezni a homlokzati kivezetést, erre ne számíts. Saját tapasztalat, és nincs kegyelem... Kivéve ha tudsz szerezni kéményseprő szakvéleményt, ami szerint alkalmatlan a kéményed füstelvezetésre, és kifejezetten ajánlják a homlokzati kivezetést. Ilyet viszont nem hajlandóak adni, mivel nekik az az üzlet, ha használod is a kéményt.
a kombi falikazánunk néha nem melegíti fel a vizet rendesen, néha teljesen hideg folyik, aztán hetekig semmi baja, magától megjavul, utána megint langyos vizet csinál.
Nem tudja valaki, hogy ilyen esetben mit lehet vele csinálni, vagy mi baja lehet? A kazán fél éves, a hibakijelzőjén nem jelenik meg semmi probléma (néha a 40 fok kijelző villog, a könyvében ez nem hibakód. A fűtés rendesen megy, csak a melegvízzel "van problémája".
Sziasztok! Elkezdtem az elejétől olvasni ezt a topikot és ígérem végig is fogom, de közbe azért kérdeznék. Adott egy téglaépítésű ház, 40 m2-es földszint +30 m2-es tetőtér, belmagasság 2,50, semmilyen fűtés. Eddig nyaraló volt, de én lakóháznak fogom használni. Először fűtésrendszerrel kezdeném, utána nyílászáró felújítás (vagy csere) majd a külső szigetelés, ha szükséges. Persze ez évekbe telik. Egy kombi kondenzációs gázkazánra gondoltam radiátorokkal (konkrétan kinéztem 2 márkát is 250-360ezer között, róluk majd később kérdeznék), de most itt olvasgatva elbizonytalanodtam. Mindenképp fali kivezetéses lesz (zártégésterű), a kéményt meghagyom egy esetleges szilárd tüzelésnek. Ez nem egy túl nagy ház, sem alapterületre, sem köbméterre nézve. Kérdésem, hogy milyen kazán lenne a leghatékonyabb ide (persze normális pénzügyi keretek közt)? Egy olcsóbb-közepes árfekvésű kondenzációs kazán vagy inkább ugyanolyan árban már egy komolyabb turbós, zártégésterű gázkazán? Van-e olyan komoly különbség fogyasztásra, fűtés teljesítményre, spórolásban vagy csak reklám duma az egész? Előre is köszönöm.
Meglévő normál zárt égésterű kazánunk zárt égésterűre való cseréjén gondolkozom. A neten láttam egy nem túl részletes cikket, de azt említik, hogy ahol többnyire radiátorok vannak, nem padlófűtés, ott nem sokat nyer vele az ember.
Még így is jónak tekintem a tervezést, mivel a fűtési szezon átlaghőmérséklete +4°C körül alakul (tavaly majdnem 10°C volt...) így szerintem a -15°C-ban alkalmazott 50°C-os visszatérő szerintem tökéletes alap a teljes szezon alatti kondenzációs üzem használatához. Nem mondom, hogy nem lehet alacsonyabb hőfokra tervezni, de meg kell találni az arany középutat a rendszer ára, kivitelezhetősége, esztétikája és az elérhető megtakarítás tekintetében. Azokkal az értékekkel amelyeket írtál -15°C-ra _méretezni_ rendszert szvsz egyáltalán nem éri meg!
A kazánban -legalábbis ezt mondták- van olyan lehetőség,hogy a külső és a belső hőmérséklet figyelembe vételével állitja az előremenő viz hőfokát. A leirás szerint a beszabályzásnál kell megválasztani a jelleggörbét, amihez utána a kazán állitja saját maga.Amiből az egész kiindult az az volt,hogy a tervező szerint a pf teljesitménye nem elég és kiegészitő fűtésre van szükség. Ezen radiátorok nagyságát ő 70/50 lépcsőre számolta ki és én azt hittem, hogy ez akkor mindig ilyen hőfokon fog menni. Itt látszik, hogy nem értek hozzá....
Érdemes elolvasni, hogy muttymutty esetében _ezekre_az_értékekre_tervezték_a_rendszerét_, de azt nem írta le, hogy hány fokos külső hőmérsékletre. Ha pl -20°C-ra jöttek ki ezek az adatok és aránylag magas légcsereszám esetén, akkor várható, hogy a fűtési szezon elég nagy részében normális kondenzáció várható, elfogadható méretű radiátorokkal (árban és vizuálisan is), és megvalósítható kiosztású padlófűtés csövekkel. Nem hallottam még olyanról, hogy a padlófűtést 15-20°C visszatérőre terveznének. És itt a tervezésen van a hangsúly, nem a használati paraméterekről.
"1. 50 fokos visszatérőnél is kondenzál a kazán" Igen, de az egyáltalán nem mindegy hogy mennyire kondenzál! Sőt, még 55-57 fokos visszatérőnél is van kondenzáció. DE reálisan gondolkozva 30...57 fok között mozgatva a visszatérőt egy grafikonon, elég jól lehet látni a hatásfokváltozását az adott kazánnak. Na, tehát az lenne a jó, ha a visszatérőd úgy 25 és 40 fok között alakulna valahol (lehetőleg minél közelebb a 25-höz). Persze PF esetén 30 előremenő és 15-20 visszatérő. "2. 70 fokos előremenő az általában kevesebb lesz, így a visszatérő is, mivel szabályzás állítja az előremenő hőfokot." Igen, remélhetőleg kevesebb lesz, mondjuk szvsz kb. 40-50 körül legyen radiátoros esetben. PF-nél meg 25-30 előremenő. Az előremenő víz hőfokát milyen szabályozás fogja állítani?
Jobban átböngésztem a tervező által küldött táblázatot.A pf előremenő 40 fok, a visszatérő 34. Táblázatba foglalta az összes helység belső hőmérsékletét,felületét, a csövek távolságát (figyelembe véve a peremzónát, ahol sűrűbb), a letekerendő cső hosszát, a talaj hőmérsékletét és ahol hiányzik teljesitmény oda tervezte a radiátorokat az emlitett 70/50 lépcsővel. Az itt leirtakra ő azt mondta,hogy 1. 50 fokos visszatérőnél is kondenzál a kazán, 2. 70 fokos előremenő az általában kevesebb lesz, igy a visszatérő is, mivel szabályzás állitja az előremenő hőfokot. Én nem értek hozzá, mennyire mond valós dolgokat azért is irtam ide, mivel több hozzáértő talán jobban fel tud világositani.
"Az anyagok halmazállapotát és a szilárd szemcsék méreteit figyelembe véve a légszennyező anyagoknak három típusát különböztethetjük meg: por, korom, aeroszolok, gázok, gőzök.
A gáznemű közegben elosztott (diszpergált) részecskék ülepedés szempontjából a következőképpen csoportosíthatók:
- 1000-10 mM szemcseméretűek gyorsan ülepednek (pl. ülepedő porok);
- 10-0,1 mM szemcseméretű részecskék igen lassan ülepednek, stabil aeroszolt képeznek (pl. lebegő porok);
- 0,1-0,001 mM szemcseméretűek már nem ülepednek, hígulásuk a gázokéhoz hasonló."
" Az égéstermék elvezetés tervezési segédletében megtalálható, hogy a kondenzációs kazánok esetén az esővédő tárcsa nem lehet a füstcső fölött, a jégdugó keletkezése miatt. Ha ez fel van szerelve, le kell vetetni. A csöveken belül nem alakul ki jégképződés"
