Ez bizony Stirling motor! Még kifelé is ad le teljesítményt. A Stirling elvnek nagyon sok féle megvalósítása létezik, ez is egy közülük. Mint ahogy az MHD generátor elvén > működő lineáris motor ugyanígy folyadékkal, forgó mozgás nélkül működik. Első pillantásra arra is rávágnád, hogy "Hiszen ez nem motor!".
Lycoson, Yahoon kerestetsz a Stirlingre, ezrével hozza az ilyen asztali csecsebecséket. Csillogó-villogó sárgaréz, átlátszó üveg v. plexi, gyertyával, napfénnyel v. akár kézmelegre is működő. Asztali ventillátor, helikopter, minden ami látványos, ha mozog. Egyik-másik horror áron, annyiért már majdnem Solo Stirling BHKW-t lehet venni.
Rendben, de én ragszkodnék a Stirling-elvhez. A gőzgép senkit sem érdekel és nyitott-koszos-stb. Nem alkalmas dísznek. A Stirling viszont zárt. Ha az energiaforrász is a fény szolgáltatná, akkor teljesen zárt. Nekem így tetszene.
Régi vágyam nekem is egy ilyen motor. Én picikét szeretnék. Alágyújtani egy gyertyával és forogjon a propeller. Még érdekesebb lenne átlátszó burokban, hogy látható legyen a működése. És a csodák netovábbja lenne, ha egy nagyítóval összegyűjtött napsugárzással működő picike íróasztaldíszem lehetne. Nagyon tudnék neki örülni. A hatásfok itt nem játszik szerepet, csak a látványosság. Ilyesmin nem gondolkodtál? Mert egy ilyen projectbe lehet beszállnék...
Általánoságban annyit erről a témáról, hogy igenis megéri összedobni akár egy sufnitunig stirlingmotort. Ha van 1 négyzetméternyi hely a kazánházban(ha van ilyen) a fal mellett, már működni a dolog. Nem állítom, hogy önmagában megoldja egy háztartás teljes energiaellátását. De nagyon jó és olcsó kiegészítő lehet.
Az átlagos központifűtés 60 'C-ra melegíti a vizet... Nekünk ez bőven elég is... Megoldottuk a hatásfokból származó hővesteség felhasználását, mivel fűtjük a lakást. Megoldottuk a hőkülömbség igényünket. Van egyszer egy üzemi állandó 60 'C-unk és egyszer egy átlag nullánk. Aztmár tudjuk mitől fog működni a motor... A hűtés értelemszerűen kivezetjük, amire esetleg egy trabant hűtőráccsal rásegítünk, vagy az igényesebbek kedvéért alubordákkal.
Túlnyomás nem kell. A működő használatban lévő (öreg) gépek egyike sem túlnyomásos, és így is elég erőt produkálnak. Ha csak 300W hasznosítható teljesítménnyel számolunk, abból már a világításunkat lefedhetjünk. Vagy feltölthetjük a Tornádó elekromos kecajt, vagy egész nap nézhetjük a TV-t, vagy etethetjük a PC-t.
A hőmérsékletváltozásból adódó ingadozás pedig nem jelenthet gondot, mert azt ugye senki sem gondolta, hogy bármilyen elektomosságot előállító kütyü működhet inverter nélkül...
A nyári olcsó felhasználásra meg ott van a "tükörparabola antenna"+a fekete műanyaghordó lehetősége. A hűtésre megint csak ott az alumíniumborda, kertitó, meg amit a sufnituninger fantázia el tud képzelni. Bár valószínű kevésbé hatékony, de azt ne felejtsük el, hogy nem kell fűtreni a rendszert! Nyáron mehet róla a szobaventillátor, vagy a tornádóbringa. Ha a japók árulják a KW-os verziót, én fogadni mernék, hogy egy hazai betyár egy a sufniban legalább ennek a felét képes elérni egyedül. Végülis a Japánoknak még 100 lóerős Trabantjuk sincs...(nekünk van nem egy)
Még tudnék írni vagy 100 oldalt a témáról, de a maradékot csak részletekben öntöm ki...
A Spektrumon volt róla filmecske. Ha jól emlékszem, atom volt a fő energiaforrás, villanymotor a főhajtómű, a strilinget csak riadóparancs után működtetik, amikor a maximális lopakodó üzem kívánatos. Érdekes, hogy a stirling még a villanymotornál is csendesebb... Egyébként "normál" méretű, jó nagy, akár a többi harci gép. A bevonata valami spéci gumiszerű anyag, hasonlít a delfinek bőréhez, hogy elnyelje a szonárimpulzusokat.
Mindössze a svéd királyi haditengerészet döntött úgy, hogy stirlingmotorral fogja hajtani a technika csúcsát jelentő lopakodó tengeralattjáróját . A NASA az űrállomásait stirling-generátorral fogja felszerelni. Ők biztos nem olvasták a topikot. :) Off: Szibériában hideg van, Ibériában pedig kánikula. A kettő között egy St-motor igen jól elműködne :) On
Ha mindenáron építeni akarsz, akkor próbálj meg egy kicsit építeni először. Nagyon mókás dolog, amikor elkezd ketyegni az amivel heteket játszott az ember. Ha ajánlhatom, akkor elsőre gamma típusút próbálj építeni, ennek fajlagosan ugyan kisebb a teljesítménye, de alacsony hőmérséklet különbségnél is elindul, kevés tömítést tartalmaz, egyszerű a szerkezete. Ha kellően modulárisra építed (állítható hajtókar, forgattyúskar), akkor kioptimalizálhatod a legnagyobb teljesítményre.
Az autómotort el kell felejteni. Semmilyen tekintetben, nem alkalmas ilyen célra. 1. Túl kicsi a dugattyúátmérő ahhoz, hogy kellő teljesítményt lehessen kinyerni alacsony deltaT-nél. 2. Az egybeöntött henger/forgattyúsház miatt képtelenség megfelelően kialakítani a meleg és a hideg oldalt. Ha meg megbontod, akkor ugyanott vagy mintha egy motort építenél. 3. A főtengely túl hosszú lökethosszt ad meg, emiatt veszteségessé válik a körfolyamat. 4. Többhengeres stirlingeknél művészet megoldani, hogy a hengerek megfelelően együttjárjanak.
Ha megtúrod a netet, rengeteg oldalt fogsz találni, kompresszor és autómotor Stirlignek való átépítésére, de sikeres, pozitív teljesítménymérleggel rendelkezőt nem fogsz találni.
Pocsék munkakörülmények. Autóipari szabványoknak kell megfelelniük. Amúgy csúcsban 130A körüli fázisáramaink vannak. "Magad adtad meg a választ: "üresjárásban"." Nah,igen. Csakhogy, hogyan termelsz áramot, ha függetleníteni akarod a hálózattól?
Milyen munkakörülmények között dolgoznak ezek a motorok, hogy 12 voltról kell hajtani? A fázisonkénti 100 A elég érdekes megoldásokat követel. "A próbapadon, üresjárásban, generátor üzemmódban ugyanennek a motornak a kapocsfeszültsége 2.4V." Magad adtad meg a választ: "üresjárásban". Ha hálózatra kapcsolva hajtanád, amikor felfelé el akarná hagyni a szinkront, megnőne a feszültsége és kifelé nyomná az áramot. Az aszinkron motor is így működik generátorként, csak annál 3-4 %-kal meg kell haladni a szinkron fordulatot.
Elhiheted nekem, a bronz és anyagok felületkezelése olyan mindennapos, hogy észre sem veszed. Milliószámra készítenek kis lökettérfogatú, un. ABC motrokat. Ezeknél az alumínium hengerre hordanak fel egy bronz és arra egy króm réteget. Ilyenek pörögnek a modellekben, a fűszegélynyírókban, láncfűrészekben, versenymotorkerékpárokban. Ugyanezt a technológiát használják, tömegkritikus helyeken, orvosi berendezésekben alkalmazott munkahengerekben. Autókban tipikusan fékmunkahengerek készülnek ezzel az eljárásban. Autómotrokban azért nem használják, mert fajlagosan drága, csak cserével javítható. Olyan helyeken ahol nincs nagy hőigénybevétel, jól alkalmazható a rugóbronz mint alapanyag.
Acélperselyek edzése régebben volt divat, de ritkán alkalmazzák, mert munkaigényes és nagyon könnyű elrontani. Lényegében a készremunkált perselyeket hőkamrában 3-500 fokra hevítik és olajfürdőben hűtik. A nehézséget az adja, hogy ha egyenetlen a hűtés, vagy rosszul fogják meg a peselyt akkor deformálódhat.
A varratnélküli cső azért varratnélküli mert valamilyen meleg eljárással készítik, ahol a képlékeny alapanyagból egyben állítják elő a csőszakaszt. Gyárthatják melegsajtolással (kis átmérűjű csövek, általában acél), vagy öntéssel (nagy átmérőjű csövek, öntöttvas).
Azért gondoltam, hogy aszinkron, mert a hálózati szinkron frekvencia 3000 1/perc... :-)
Egyszerű fizikai alapon nemigen lehet óriási különbség a motoros és a generátoros üzem között. Ha a tengelyét fékezem, nyomatékot veszek le, ennek megfelelő elektromos teljesítményt vesz fel a hálózatból. Amennyiben nyomatékot adok be, ennek megfelelő elektromos teljesítményt fog a hálózatba táplálni. Ez alól... főleg ha szinkron motor a tied sem bújhat ki, a teljesítményére jellemző nyomatékhatárokon belül.
Nem én találtam ki, főleg a szabaddugattyús stirlingekben (free-piston) szinte kötelezően lineáris generátorokat használnak.
Biztosan... bár azt hiszem ezeknek a hatásfoka motoros üzemben sem lehet valami jó. :-) Ne az aszinkron motorok lelkivilágát vegyük alapul, az bevisz az erdőbe! Pláne generátor üzem...
A motornál nem az a kérdés, hogy milyen üzemmódban működik, hanem az, hogy mennyire hatékonyan működik. Hogy érzékeltessem: A melóhelyemen 2kW-os 3 fázisú motorokat használunk. Mindegyik "state of the art", mivel kétökölnyi méretben adja le ezt a teljesítményt folyamatosan, 12V-on. Ezeknek a motoroknak az üzemi fordulatszáma 2400 fordulat/perc. A próbapadon, üresjárásban, generátor üzemmódban ugyanennek a motornak a kapocsfeszültsége 2.4V.
Amit én ismerek, 5 bar nyomásra van méretezve, minden ciklusnál 360 fokot tekeredik 2 mm-es hézagban, és nem néznéd ki belőle, hogy egy óránál tovább működne... valójában szinte elnyűhetetlen.
Itt a stirlingnél mivel nagy felület, kis nyomás kell, nyilván kicsi lenne az elmozdulás, így a hajladozás is. Néhány fokot kellene tekerednie... közönséges vásznas gumival is évekig menne szerintem.
Biztosan működik dugattyúval. Behemót, drága, és sok a veszteség. A membránnál nem gond az élettartam. Vannak 10 évesnél öregebb kúszómembrános szivattyúim, egy sem membránszakadásban halt meg.
Nem vagyok generátor szakértő, de ez így általában nem Ok. Ha egy motor kapocsfeszültsége meghaladja a tápfeszültséget, akkor generátor üzemben működik, és nem látom okát, hogy miért ne működne a fizika törvényeinek megfelelően kb. ugyanolyan jól, mint motorként. Nagyon speciális generátor lehet, ahol nem az egyenletes nyomatékfelvétel, hanem a feszültség maximalizálása a cél.
Nem hidraulikus stirlingre gondoltam, hanem a membránok hidraulikus hengerekkel történő mozgatására, de jogosak az ellenvetéseid e módszerrel szemben.
A membránnál nem a hőterhelés ami befolyásolja az élettartamot, hanem a kifáradás. Itt másodpercenként 2-4 ciklus megy végig a membránon alsóhangon. Minden egyes ciklusnál rugalmas alakváltozáson megy keresztül a membrán. Azok a berendezések amikben jelenleg membránok vannak, legtöbbször szabályozók, nyomás akkumulátorok. Ezek statikus vagy nagyon lassú nyomásváltozásnak vannak kitéve.
Ha van már gyakorlatban bevált megoldás, akkor nem szóltam... membrános gépeket meg régóta használnak, nem probléma az élettartam ilyen működési körülmények között.
A hengerfej helyén kell kiképezni egy perselyes fészket a tömítésnek, ehhez rögzíthető a membrántartó tányér, a membrán meg egy csappal csatlakozhatna a dugattyúhoz a perselyen keresztül. (Tényleg... a dugattyú akár fel is pumpálhatja rögtön üzemi nyomásra.)
Ebben a megoldásban az lenne a jó, hogy a dugattyúk és a forgattyúsház nem lenne a hőerőgép, csupán a mechanikai áttétel része. Így nem is lenne számára melegoldal. A dugattyúkat csupán azért érdemes bennhagyni, mert ellátják az egyenesbevezetés szerepét.
„Ha van mechanikus mozgásom, és ezt akarom felhasznáni, miért iktassak be egy nagyon drága energiapocsékoló rendszert még?”
Ezt nem értem... ha már meg van a mechanikai mozgás tényleg nem érdemes beiktatni, csak a mechanikai mozgások kiválására esetleg.
Én nem látok problémát. Eddig készítettem dugattyús rendszereket, bronzból, rézből, acélból, önöttvasból, alumíniumból, üvegből. Az általad felvetett berágódási probléma fennáll, ha az alapanyag nincs megfelelően felületkezelve, nem megfelelően van a két a dugó és a persely anyaga összeválogatva, nem megfelelő a kenés. Ebben a méretben 8-9000 Ft-ért szinte bármire felhordanak krómréteget. Amúgy ha figyelmesen olvasod a bejegyzésemet, varrat nélküli, nagyátmérőjű nyomócsőről írtam. Az pedig öntöttvas. A hajtókarok a főtengely oldali csapjai M42-es, csapágyazott, szemes menetesszárakhoz csatlakoznak, amik a főtengyelyben kialakított speciális dugókba vannak behajtva. A két hajtókar 90 fokos eltolásban csatlakoztatva a főtengelyhez.
