A héten szerdán meghoztuk a kiskekkéket! 6 fiú, 6 lány lett hozva.
Volt benne kisebb-nagyobb. Sajnos az eredeti tervem, miszerint cumis vödörből isznak majd, az nem jött össze! Nem szimpatikus nekik a vödör, vagy a cucli vagy nem tudom.
Üvegből vannak cumiztatva, van amelyik úgy eszik, hogy összehorpad a flakon, van amelyikkel küzdeni kell, hogy bekapja a cumit de amikor rátalált, akkor szépen iszogat! Sajnos vannak olyanok is, amelyeknek tuszkolni kell le a torkán a kaját, mert nem akar úgy enni. Először úgy voltam vele, hogy majd a következő etetésnél bepótolja, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy ha egyszer nem akar enni magától, utána se fog.
Lehet emiatt, lehet más miatt de sajnos eddig 2 elhullásom van, mindkettő gödölye. Azóta -ha kis adagokban is- de próbálok a soványkábbakba tuszkolni egy kis tápszert.
A lucernát szálazgatják, vizet még nem raktam eléjük, a 3-szori itatással remélem eleget isznak. Átlag 1,5-2dl-t fogyasztanak etetésenként. Van amelyik 3-at, van amelyik csak 1-et. Amelyik többet iszik, mohó az sajnos kicsit fosik, de remélem a lucerna megfogja, meg Én is korlátozom az adagot
Remélem ráéreznek a tápszerre, meg a lucernára és nem lesz több elhullás!
A történet egy részét már ismertem a topikolvasgatásból. Szomorú a baleset ami történt, de ha nem lett volna akkor az a tudás/érzék az állatokhoz ami a lányodnál van, lehet soha nem jött volna elő!
Minden rosszban van valami jó!
Azért Nekem sem volt olyan egyszerű ez a kecskézés. Helyet kellett csinálni, sőőt folyamatosan csinálom...
Volt bő 20 évvel ezelött kecskénk, szóval nem ismeretlen a jószág. Volt anya is, meg bak is.
Volt egy anya, az mindig csak 1-et ellett, de akkorát hogy hajjajj!
Volt a másik anya, annak meg sós volt a teje, pedig nemnagyon kapott nyalósót...
Volt a bak, annak csúnya vége lett:
Szarvatlan volt, az előző szomszédnak volt szarvalt anyakecskéje. Mondták, hogy átvihetik-e pároztatni. Persze vigyék! 2 nap múlva szóltak, hogy el kellene ásni, mert este összefejeltek, valószínű a baknak valami fejsérülése lett, vagy elharapta a nyelvét, mert folyt a vére a száján. De csak másnap szóltak... Mondjuk a gidát megkaptuk.
Kint hideg, havaseső. Mamák, papák, jószág letudva. Bent kellemes meleg, készülő vacsora /kaptam egy üveg páleszt is/, a billentyűzet nekem napi rutin, így leírom hogy lettem én kekkepásztor.
Nem titok, én le tudnám élni az életem egy kétszobás panelban. Ha nem volna kölkem. De van.
Éldegéltünk egy kétszobásban. Dolgoztunk, pecáztunk. Ideális. A gyerek hobbyzott. Szinpadi táncot, mozgáskultúrát tanult az iskola mellett..... és püfölte a számítógépet. Ez utóbbit profin. A jelszóval védett /leckefüggően/ gépet úgy kalapálta át, flopyról indítva megkerülte a védelmet. Mindezt könyvből, hisz internet még nem volt. 8 lehetet... talán 9.
Egy szombat reggel:
-Juj, nekem ma ECDL vizsgám lesz.-
Ment, és vizsgázott. Két szombaton mind a 7 modult.
Lelki szemeim előtt már megjelent, a magassarkús, kiskosztümös jól kereső informatikus.....
Aztán jött a változás, egy autóbaleset formájában. Összetört az arca. Soha többet nem lépett színpadra.
Bezárkózott. Eljárt inkább egy tanyára lovak közé. Majd lett lova. 10-11 évesen a hason korú barátaival lóháton jártak kirándulni. Környékbeli falunapokra..... csak úgy..... hogy lovagoljanak. Aztán:
Aztán a ló megbetegedett. Elromlott a lába. Nyugger lett. Ezzel párhuzamosan a zasszony munkahelyén gondozó nélkül maradt 3 hektárnyi vadzöld terület. A lány meg elment Bábolnára lótenyésztést, lókiképzést, belovaglást, túravezetést tanulni. Majd vizsga után ott is maradt egy kicsit tanítani.
Nekünk meg itt maradt az öreg szürke a bértartásban.
Kivettük a bértartásból, karámot építettünk, meg istállót. meg kutat, meg lónyárilakot...
Jó is ez így, csak az öreg szürke egyedül van. Kellene társállat mellé. Így lett a kekke. Én nem nagyon értek az állathoz, de majdnem megvertem az eladót. Porosra taposott 30m2-ről hoztuk el, ahol az egyetlen kekkeélmény egy felfordított fürdőkád volt, és az egyetlen zöld egy defektes zöld Schwalbe.
Így lett az első kekke:
Innét pedíg nem volt megállás. Kiderült, néhány kekke órák alatt többet tud "karban tartani" egy elvadult területen, mint én hetek alatt a metszőollóval.
Mostanra van több mint egy tucat kekke, két és fél ló, nyulak, galambok, birkák. Meg már saját tanya.
Megy egy marha, aki peca helyett kekkepásztor......
Aztán hozott a szomszéd a kertbe 2-t, hogy tartsák rendben a kertet, legeljenek. Akárhányszor kimentem. Az egyik állandóan jött a kerítéshez, kiabált. Adtam neki ezt-azt, hadd egye!
Nah egyik este telefonál anyu, hogy jött egy vendég! Fennt van a teraszon! Mondom milyen vendég? Hát átjött a szomszédból a kekke!
Felhívom a szomszédot,hogy az egyik átjött mondja, hogy csukjam be, holnap jönnek érte (este 10 volt).
Hívom megint, hogy a másik is itt van!
"Akkor tartsd meg a jó szomszédságra tekintettel!"
Nah így lett két gödölyém!
Az egyik nagyon kezes volt, de mindig kiabált. A másik félős volt, de nem kiabált. Nah most mindkettő kiabál!😁
Mikor a lány bakot vett, én "tákoltam baklakot". Vasas lévén vasból ajtó, keret, rács. Ahol meg nem rács, nem ajtó, ott a fiatalok bedeszkázták. Mondom nekik, mérjék meg, előhozzuk a körfűrészt, és a 2"-os pallókból vágunk annyit.
-Apa! Nem orrszarvút vettem, csak bakekkét!-
Bedeszkázták raklapdeszkával. Amit másnapra rommá törtek. Nem a bak tört ki, hanem a csajok törtek be!
Befelé voltak eltörve a deszkák, és a csajok önelégült vigyorral hevertek bell, a bak mellett a szalmán!
Most készítem elő a helyüket, meg kell hozzak egy bakot a két gödölyének mert ezek "meg vannak veszve"! Valószínű üzekednek, mert megállnak elöttem. A farkukat felemelik és állnak, és állnak! Ha meg bejövök még az is kiabál utánam, amelyiknek egy szava nem volt ezidáig!
Már elég sokat olvastam utána, remélem sikeres lesz majd a dolog!
Ha nem is mindent, de elég sokat visszaolvastam. Tény és való, hogy a régi emberekből már kevesen vannak.
Informálódom több helyen, több nyelven, vannak nagyon jó anyagok a mesterséges gidanevelésről.
Nagyon fontos a cumis etetés csínját-bínját elsajátítani, nem csak az olyan esetben mint az enyém, hanem azért is, mert ha az anya nem tudja/nem akarja nevelni a kicsit/kicsiket, akkor legyen infó arról, hogy hogyan lehet/kell a kicsit/kicsiket mesterségesen felnevelni.
"Tudom, hogy ha levágom akkor is elpusztul, de az mégsem az, mintha még fel se száradt és agyoncsapják."
Felfogás kérdése. Nietzsche szerint a remény meghosszabbítja a szenvedést, természetesen csak az emberi lény az egyetlen aki tisztában van a vég eljövetelének fogalmával, mégis őrült vágtában rohan felé.
Személyesen ismerek sok jó és eredményes tenyésztőt illetve termelőt akik mesterségesen nevelnek fel JÓ tenyészállatokat. (Nyilván a JÓ mást jelent egy dilettáns hobbistának és egy hozzáértő szakembernek.)
Jó tanács!!!! Ha vissza olvastad mélyen a fórumot, biztos észrevetted, hogy a szakma nagyjai kifordultak innen, tehát FONTOS szakmai kérdésekben nem biztos, hogy innen kell információkat magadba szívni. Minden jót!
Ezekből a kicsikből a bakokat levágni (ezért is gumiznám/gumiztatnám el), ha eljön az ideje (esetleg 1-et meghagynék), a gödölyékből anyák lennének majd idővel.
Aztán ha leválasztom majd a gidákat, akkor tej és tejtermék a családnak/barátoknak.
Tudom, hogy ha levágom akkor is elpusztul, de az mégsem az, mintha még fel se száradt és agyoncsapják.
Nah ettől szeretnék egy párat megmenteni! Még ez szerencsésebb, ha meg is hirdeti, meg nem 2 naposan viteti el a föccstej után, hanem kb. 1 hetesen lehet elhozni.
