Ami várfalat én láttam ott a kezelőjárda (gyilokjáró) kb. 1m széles volt. Ezen ágyú nem fér el, főleg ha figyelembe veszem az ágyú hátragurulását is lövéskor. Puska, talán még szakállaspuska működtetéséhez is volt viszont elég hely.
"a városlakóknak a szekerei, fogatai számára is kellettek lovak, így minden háznál istállók emelkedtek a lakóházak mögött. "
Nem mögötte :) és egész a közelműltig ez volt a helyzet:
Elég Budapesten körülnézni, a régi házak között két típust találsz.
1. Keskeny kapujú magasított földszinttel (kb. 4-8 lépcsőfok). Ezek volt az alsóbb osztályok házai. Ők gyalog jártak.
2. Széles kapu és valódi földszinttel. Nagypolgárság házai.
Azért volt a széles kapu, hogy a hintó szabadon bejárhasson. A széna és a lóbeállások a földszinten voltak. Ezek ma földszinti lakások. Régen ezek a lakások kb. 3,5-5 méter magas boltíves istállók voltak (lényegében garázsok). Csak mert a ház mögött a következő utca volt, nem istálló.
Ilyen módon a nemesi és nagypolgári házak belső udvara és a lakások is igen kellemes lóillatúak voltak. Ezt senki nem tartotta szgnak.
Magyarán ostromágyúból igazából nem kelet sok. Ezek célja ugyebár a falbontás, nem az élőerő pusztítása. A falbontás folyamatos üzemben mehetett, és az összeszámolt 13 ágyú egy ilyen ostrom során nem volt kevés.
Ami a várbeli ágyúkat illeti, Eger és Szigetvár is súlyosan alulfelszerelt volt ágyúkkal, és biztos vagyok benne, hogy ez Tokajra is igaz. Az ágyú drága dolog volt már akkoriban is. Mindamellett a várakban sok seregbontó ágyú és falkonetta volt, ezek tipikusan ember ellen valóak, és ugyanúgy ágyúnak minősültek a kis kaliber ellenére. Tokaj várában szerintem ilyenek voltak nagy számban.
A falakon a hosszú ágyúk nem fértek el, szerintem a rövidek sem. A bástyákon viszont igen. Az erődítéstan fejlődésével egyre nagyobb bástyákat építettek, kérdés, hogy Tokajban mekkorák voltak a bástyák. (több irány, több ágyú, kezelni kell, vissza is gurul)
Az 1526-os mohácsi csata utáni korszakban Magyarországon is előtérbe kerültek a nyugatról érkező új haditechnikák, főként a lőfegyverek fokozottabb fejlesztése és használata. A harcban álló seregeknek egyre több ágyú és puska szükségeltetett, amit igyekeztek öntőműhelyekben előállítani illetve külföldről behozni. A lőfegyverek elterjedését azonban az anyagi lehetőségek erősen korlátozták.
Keresgéltem a könyvtáramban ez irányú kérdésedre választ. Szerencsére a Studia Agriensia váras sorozat 15. kötetében Pálffy Géza hadtörténész kifejtette véleményét "A főkapitányi hadiműhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai" című tanulmányában. A teljes szöveg ide hosszadalmas lenne, de a lényege, hogy pontosan Schwendi Lázár kassai főkapitány igyekezett rávenni -- mind kiderült sikerrel -- Habsburg Miksa királyát, hogy Kassán hadiipari, főként ágyúöntő műhelyt rendezzenek be, hogy a végvárak számára elegendő tűzfegyvert készítsenek.
Néhány részlet a tanulmányból:
A végére hagytam a minket érdeklő legfontosabbat, egy táblázatot. Ebben néhány esztendő kassai fegyvertári hadfelszerelése szerepel. Hát pontosan 1565-ös nincsen, de például előtte 4 esztendővel pontosan annyi löveg szerepel, mint a Zsámboki-metszeten: 30.
Kérdés hogy végül is 1565 februárjában Schwendi generális mennyi ágyút vitt magával a kassai fegyvertárból a tokaji vár ostromára?
Egy rés töréséhez valóban kellett 2 faltörőágyú, vagy több. A faltörésnek két módszerét alkalmazták. Az egyiknél mindig a fal tetejét lőtték és így haladtak lefelé,ahogy omlott a fal. A másik módszernél szintén a fal tetejétől kicsit lejjebb lőtték a falat két ponton. Egymástól néhány méternyire. Ettől a fal idővel függőlegesen megrepedt. Ezután a két függőleges repedést alul,középen lőtték. Ennek eredményeként általában egy "V" alakban ki vagy bedőlt a faldarab. Ha ez nem volt elég, akkor a rés oldalait próbálták tágítani a lövésekkel.
A várban a sugár ágyú lett volna a legjobb,hiszen ezek lőtávolsága volt a legnagyobb, viszont ezek voltak a leghosszabb ágyúk, így a falakon nem igazán fértek el.
A várakban szakállasokból volt legtöbb,ami egy nagy puska valójában.
Sokkal másabb lehetett az élet a középkorban és az újkorban.
Gondoljuk át:
Minden háznál voltak állatok, végterméküknek tehát trágyadomb. A jobbágyfalvakra fokozottan igaz volt, de még a városlakóknak a szekerei, fogatai számára is kellettek lovak, így minden háznál istállók emelkedtek a lakóházak mögött. A falusiak termelték meg az élelmiszereket, a felesleget elfuvarozták a nagyobb városok piacaira, vásáraiba.
Visszagondolva a gyermekkoromra, falun sokkal több jószágot tartottak, mint manapság.
Ha magyar katonáról írunk, akkor elsősorban lovas katonát kell érteni. Persze azért a lovas is előbb-utóbb leszállt a lóról, hogy a saját lábán járjon. A magyarok esetében általános a csizma viselete, még nők esetében is. A bőrt pedig ősidők óta kenték, zsírozták. Nagybátyámnál még most is emlékszem a "Ferkó" bőrápolóolajra, amivel a lószerszámot kenegették. Aki pedig volt katona a Magyar Néphadseregben azonnal rávágja: fókazsír!", ahogyan ott emlegettük a Bagarol-bőrápolót.
Egyszóval a magyar katonák számára a csizma ápolása, védelme nem okozhatott problémát.
De nézzük, hogy a Habsburg-uralkodó által messzi nyugaton toborzott zsoldosoknál mi volt a helyzet a lábbelik terén?
Mind a korabeli, mind a jelenkori ábrázolásokon a nyugati zsoldosok egyöntetűen CIPŐT viselnek. Ami pedig nem védi annyira a lábat, mint a magyarok csizmája. Mivel bőrből készült, gondolom azt is zsírral próbálták védeni a beázás ellen. Persze akkoriban az még nem a modern kémia szülötte volt, hanem állati zsiradék.
Én úgy gondolnám, hogy (ostrom)irányonként minimum 2 faltörő ágyú azért kell. Meg több kisebb ágyú hessegetni a várból kirohanó támadókat, még akkor is, ha abban az időben főleg karddal intézték az ilyen ügyeket. Ha az én ágyúim 500m-re lőnek, a várágyúk pedig 300m-re akkor az én ágyúim nyernek még akkor is ha nekem kevesebb van. Föltéve, hogy nem veszik el tőlem.
Perényi vitt, amint írják 4 hatalmas rézágyút. Ezek valószínűleg faltörő ágyúk lehettek,ami már önmagában is nagy tűzerőt képviselt,ha jók voltak a pattantyúsaik. A másik két ágyúról nincs infó,amit Báthory vitt.
Egy 7000 fős császári sereg ostromhoz biztosan vitt jócskán ágyúkat. Ezek nélkül esélyük sem lett volna. Szerintem 15-20 ágyút minimum vittek a császáriak, plusz a magyar uraké. Szerinted mennyi lehetett?
Hát a háború istene hol az egyik, hol a másik félnek kedvezett 1664-ben!
-- Kezdődött egy zseniális ötlettel a török utánpótlását jelentő eszéki híd elpusztításával {ami nagy veszteségek nélkül sikerült}.
-- Már a háború folytatása a töröknek kedvezett: háborítatlanul felépítette az eszéki hidat, felmentette Kanizsa várát, majd elfoglalta Zrínyi-Újvárat.
-- Majd ismét a királyi hadak kerültek lépéselőnybe, amikor a szentgotthárdi csatában győzedelmeskedtek.
-- Sajnos az 1664-es év végső győztesének a törököt kell kihirdetnem, hiszen a vasvári békében minden hódításukat megtarthatták {Érsekújvár és Nagyvárad várait}
Véleményem: ha már a keresztény erők elhatározták a támadást, minden bevethető erőikkel egyszerre kellett volna hadjáratra indulni.
-- Zrínyiék az eszéki híd ellen, azt elpusztítani, megtartani a hídfőt.
-- Más Habsburg-generálisok pedig kiéheztető blokád alá fogják a nagyobb török várakat
{Kanizsa és Szigetvár}.
De hát nem így történt, ezért a török kiűzése Magyarországról 1664 helyett eltolódott 1683-ra.
Ez bizony így van! Még néhány évtizede sem folyt azonnal meleg víz a csapokból,sőt hideg sem. A mosás tisztálkodás a mai módon egyszerűen kivitelezhetetlen volt. Sem a szagokra,sem más ma már elviselhetetlen dolgokra nem voltak finnyásak a régen élt emberek. Ez nem az igénytelenségük miatt volt,hanem technikailag volt kivitelezhetetlen. Valószínűleg a hideget is jobban tűrték,mert meg volt szokva nekik.
Próbáltam volna rájönni, hogy mennyi ágyúval rendelkeztek az ostromlók és mennyivel a védők. A Csorba-könyvben csak az Schwendi generális hadához csatlakozott magyar uraságok csapatai által hozott 6 ágyút említik.
Hogy maga a kassai főkapitány serege mennyit húzatott az ütegállásba, sajnos arról nem szólnak a fámák. De ne feledjük el, hogy Kassán hadiszertár + ágyúöntő műhely üzemelt, tehát szép számmal sorakozhattak fel a kisebb-nagyobb lövegek.
Hangyaszorgalommal leszámoltam a tokaji vár 1565-ös ostromának ismertetésekor hiteles alaprajznak vélelmezett Zsámboki-féle metszeten is a támadók és védők ágyúit. Nekem az jött ki, hogy a védőknek több lövegük volt! De mivel ilyen felállásról még nem hallottam a várak történetében, hogy a támadók kevesebb ágyúval sikerrel foglalnak el egy több ágyúval védett várat, hát nem hiszek a Zsámboki-féle metszetnek az ostromlövegek esetében.
Visszatérve a mozsárra, ilyen típusú löveget nem ábrázoltak. Mivel azonban a fegyverek számában nem fogadtam el hitelesnek a Zsámboki-metszetet, ezért a típusoknál sem tudunk semmilyen bizonyosat. Tehát -- sajnos -- nem tudjuk, hogy rendelkeztek-e a védők mozsárral?
Amiről ritkán esik szó,hogyan oldották meg a régi korokban a lábbeli átvizesedését? Megfázott,beteg,lázas katonákkal nem lehet hadakozni. Kizártnak tartom,hogy 10-20 ezres gyaloghadat szekereken fuvarozzanak,de még ott van a táborban és a vár körüli terület,ami többnyire havas volt. Ne feledjük, épp tartott a kis jégkorszak.
Az évszakok hűvösebbek voltak a maiaknál. A telek kemények,havasak,hosszúak.
Az akkori lábbelik bőrből készülhettek,ami könnyen átázik. Mennyit érhetett,ha bekenték valami zsíradékkal? Sátorba, hetekig nehéz lehetett aludni,pihenni. Kemény élet lehetett,igaz nem volt attól jobb az orosz front sem a 2 vh-ban.
Szerintem a tokaji ostrom korában még nem lőttek a mozsarakkal robbanó lövedékeket. Szerintem ez a technika a 17 század folyamán terjed majd el. Tömör golyókkal meg szerintem kevés kárt tehettek volna a jégben. Na meg ez drága mulattság lett volna. Nagyobb mozsárba egy vödörnyi lőpor kellett.
Ezt értem. De azt már nem, hogy ugyanazzal a sereggel akarták a 2 cél megvalósítani.
Nem egészen.
Nézzük először Pécset.
Hohenhole ostromolni akarta a várat, Zrínyi tovább akart menni felismerve stratégiai helyzetüket az Eszéki híd felgyújtására. Vitájuk eredményeképp a sereg kettévált, Hohenhole maradt Pécsen, Zrínyi elment a hidat felgyújtani.
Mikor Zrínyi dolga végeztével visszafelé tartott, Hohenhole-ék még mindig Pécsen egerésztek...:)
A téli hadjárat végeztével a sereg visszavonult Zrínyi - Újvárba, és szétszéledt, a hadjárat elvégezte eredeti célját, Kanizsa utánpótlás vonalainak elvágását.
Zrínyi tudta hogy sürget az idő, ő még februárban elküldte az ostrom terveit és a szükséges igényeket az uralkodónak, aki csak március közepén döntött!!!!!!!!!!!!!!
A sereg összeszervezése a Habsburgoknak majd 3 hónapba tellett, addig a török sebtében felépítette a hidat és teljes erejével elözönlötte a határvidéket. Kanizsát nem sikerült elfoglalni, a Bécset és Stájerországot féltő Habsburgok, karba tett kézzel nézték Zrínyi - Újvárt, ahová még ők küldtek hadmérnököt anno...
Kanizsa ostrománál Zrínyi merészen a felvonuló csapatok megtámadását javasolta, felismerve a támadó hadműveletek létjogosultságát, de Hohenhole és Montecuccoli elvetették azt. (HTK-1888-Zrínyi Kanizsa előtt 1664-ben)
