Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Nekem nem kombi a kondis kazánom (Baxi Prime HT 1.240), így a HMV készítés vesztesége kiesik. (Van egy 200 literes vezérelt árammal üzemeltetett bojlerem.) Jó, mehetünk lejjebb a hatásfokkal, de akkor azt is illene írnod, hogy ez az általad vélelmezett hatásfok hogyan alakul turbós, illetve atmoszferikus kazánoknál! :) KL
"Én azt mondom, hogy együtt, ha kijön a 100%, akkor tegyük össze a két kezünket."
100%???
Ne vicceljél már!
A legjobb kondi kazán is olyan távol van a 100%-tól, mint makó jeruzsálemtől.
100% az lenne, ha készülékbe beérkező levegő hőmérséklete megegyezne a távozó füstgáz hőmérsekletével.
-5C-os külső hőmérsékletnél -5C-os füstgáz, sem 100%-os mert közben elektromos áramot is fogyaszt, szóval a fűtésre befektett energiának még ígysem 100%-a hasznosul.
Ilyen kazán még megközelitőleg sem létezik! :(
Rakd nyugodtan oda a kis kezedet a kondi kazán füstcsövéhez -10C-ben és érezheted, hogy nem ritkán 50-100C-os füstgáz távozik a készülékből!
100% mi? :D
Prospektusokban esetleg!
Kondenzációrol, mint csodáról:
Azt írják a reklámok, hogy akár 20% megtakaritást is okozhat a kondenzációs kazán a hagyományoshoz képest.
Megint viszonyitanak és nem a kondenzáció tényleges értékét mondják!
Maga a kondenzáció 8-13% közötti megtakaritás jelenthetne, de csak pillanatnyi maximális értékeken, nem az egész évben.
Pl. HMV készitésénél, vagy a rendszer felfűtése alatt 0% kondenzációval üzemel a készülék. Ilyenkor is van kondenzáció csak éppen a kéményben jön létre és nagyon nem hasznosul, mint fűtési tényező.
A tulaj csak azt látja, hogy hú de kondenzál a készüléke, mert csöpög a készülékből a "szódavíz", de ennek a kondenzátumnak semmi minusz hatása sincs a gázszámlára. :D
Sokan azt képzelik, hogy egy kondenzációs kazán csodákra képes, pedig a kazán csak egy apró részlete a fűtési rendszernek.
1példa:
Túrbós füstcső hossza/anyaga.
Ha a túrbós füstcső belső csőve jó hőátadás képességű (pl. aluminium) és minél hosszabb annál nagyobb az esélye, hogy a távozó meleg füstgáz előmelegiti a beszívott hideglevegőt és forditva (beszívott hideg levegő hűti a füstgázt).
PPS cső rontja a rendszer (nem a kazán!) hatásfokát, mivel nem olyan jó hővezető, mint az alu. :D
Még mindig nem sikerült megtalálnom a "kéményesemet". Az már tuti, hogy két út lehetséges anyagválasztás szempontjából: 1. Műanyag Tricox PPs. 2. Koracél: Tricox, Jeremias Az alu tuti kilőve, mert 1-2 megeszi a kondenzátum.
Hatásfok szempontjából biztosan jobb, mint egy hagyományos atmoszférikus kazán, de a hatásfoka legjobb beállításnál sem haladja meg a 90%-ot szvsz. A prospektusokban azért kúszik 100% fölé, mert a kondenzátumban lévő hőenergiát valamiért konstansnak számolják, ami persze nincs így. Én azt mondom, hogy együtt, ha kijön a 100%, akkor tegyük össze a két kezünket. KL
Köszi a képeket és a gyors választ! Valójában akkor az égéstermék mégiscsak agresszív és csak idő kérdése mikor marja szét az alumíniumot. Függőlegesnél gyorsabban folyik vissza, talán annyira hamar nem eszi meg... de, hosszútávon? És számomra az is kérdés, hogy a jelenleg forgalomba levő alu/Pps csövek ötvözöttek-e. Én csak azt nem értem, hogy miért nem csak PPs/PPs csöveket szerelnek fel hiszen szerintem olcsóbb is lenne.
Köszi a választ ! Tulajdonképpen ha jól értem, akkor csak ott okozhat problémát ahol lassabban folyik vissza a kondenzátum a csőben pl. iránytöréseknél.
Kondenzációs kazán akkor működik jól, ha a kondenzáció a készülékben jön létre és nem a kéményben. :D
Kérdésedre válaszolva: én már cseréltem kondikészülékes házban (falak szétázva, tapéta lerohadva) lyukas fűstcsőidomokat.
Arra már nem emléxem, hogy aluból vagy úgymond rozsdamentes anyagból voltak e, de az tuti, hogy szétmarta a kondenzáció és szépen hazavágta a falat is.
A legfelső idomnál szerintem nem lehet ilyen gond, az én esetemnél is csak a legalsó könyöknél, ami egy kontrás szakaszban volt.
Korszerű kazánokon feltüntetett százalékok csak viszony számok és nem a készülék tényleges hatásfokát tükrözik!
Ezek a 90-98%-nak hírdetett kazánok valójában jó, ha 50-60%sak. :D (egyik gyártó sem közöl tényleges adatokat!)
Ezek után csak nem irhatják a kondenzációs kazánra, hogy 70-80%os!
Ők meg a 98%-nak hazudott hagyományos kazánokhoz képest 100% felettiek! :D
Így lett belőlük perpetum-mobile. :D
"Korábban azt hitték a hatásfokszámítás megalkotói, hogy ha egy tüzelőanyagot elégetünk, akkor az abból felszabaduló hő nagyobb részét hasznosítani tudjuk, egy kisebb részét nem, mert az égéstermékek hőmérsékletét nem csökkenthetjük le, hiszen akkor nem lesz felhajtóerő (huzat), ami az égéstermékeket kisegíti a kéményen keresztül a szabadba. Amikor megalkották a ventilátoros gázkészülékeket, akkor már gyorsan rájöttek, hogy az égéstermékeket le is lehet hűteni, ugyanis a ventilátor ki fogja nyomni az égéstermékeket a szabadba. Vagyis a kazánok hatásfokát az alsó fűtőértékhez viszonyítjuk a mai napig is, pedig ez fizikai lehetetlenséget eredményez, azaz a 100% feletti hatásfokot. Tehát a cikk elején felvetett kérdésre a válasz: nem találtuk fel a perpetuum mobilét, csak valahogy nem akaródzik a számításokat a fizikai valósághoz alakítani.
A felső fűtőértékhez viszonyított számítás már nem adna 100% feletti hatásfokot, tehát fizikai értelemben helyére kerülnének a dolgok, tehát át kellene térni erre a módszerre. Vannak már a világon olyan országok, ahol a korrekt hatásfokszámítást használják, de ez nem terjed gyorsan. Feltettem a kérdést néhány kazángyártó cégnek, s azt mondták, hogy nem fogják elkezdeni, mert a laikusok csak az fogják látni, hogy az ő kazánjaik rosszabb hatásfokúak, mint a konkurenciáé, aki még nem tért át. Azt mondták, hogy a szakmának kellene fellépni a korrektség érdekében. Jelenleg fennáll az a képtelen helyzet, hogy a szakma a kazángyártókra vár, és viszont. A helyzet közbenső megoldásaként megadhatnák a kazángyártók a prospektusaikban a felső fűtőértékre és az alsó fűtőértékre vonatkozó hatásfokot, így a laikusok is láthatnák, hogy a kazánok nem rosszak. Vagy netalán van valakinek jobb ötlete? Cséki István "
Sziasztok ! Tud valaki biztosat vagy tapasztalat, hogy a kondenzációs gázkazánok 3,5-5PH értékű égésterméke szétmarhatja a turbó cső falát már persze ha alumínium. Én tavaly építkeztem és egy Baxi kazánom van, az égéstermék elvezetését függőleges koaxális csővel építették ki mely Pps/Pps de, a tetőkivezetés Alu/Pps. Végigjártam sok kereskedést, megkérdeztem sok szakit de, nem kaptam egyértelmű választ, hogy az utolsó szakasz, vagyis a tetőkivezető csövet érdemes-e cserélni Pps/Pps-re, ezekben a kereskedésekben ráadásul nem is forgalmaznak ilyet. Valaki tud többet? Megköszönném.
Vettem egy Baxi kondenzációs kazánt. MOst próbálok kéménybélelő kivitelezőt keresni, aki nem horror áron vállalja a munkát. Egyéb iránt sokat foglalkoztam a helyes radiátorméret kiszámításával. És várom a telet. :)
