Kötetlen beszélgetés céljából alakítom az amerikai polgárháború történetéről, haditechnikájáról, és egyéb vonatkozásairól ezt a topikot. Szeretnék ezen topik útján azonos érdeklődésű emberekre lelnem. Remélem nem vagyok egyedül és van olyan ember ebben az országban akit nem untat a fenti téma.
Akár egy kis polgárháborús hadijáték is szervezése sem lenne rossz! Az honvéd hagyományőrzőkhöz hasonló bemutatókkal. :) Nos van akit érdekel az amerikai polgárháború?
Andrew Jackson-nak voltak Kanadával kapcsolatos kijelentései amit a kanadaiak találtak fenyegetőnek, még a Quebecki franciák is (Elnyelte volna őket az USA.) De USA-ban 600000 halott után sem akart a lakosság újabb háborút.
New Foundland 1948 ban egyesült Kanadával és jól tették mert a tőkehal eltünt onnan a túlhalászás miatt.
Off De a XIX-XX század forduló ideji Brit Francia Antant előtti ellentétek egyesítették Ausztráliát.
Na és ami ebben a mai viszonyokra is hat (bár talán magától értedődő, és nem kell kifejtenem): egy országnak se tesz jót, ha van egy agresszív szubpopulációja, ez kihat a közbiztonságra, büntetésvégrehajtásra, egészségügyre, stb, ezáltal "felesleges" költségeket kreál.
Ja, bocs, elnéztem. Konkrétan: A felszabadítástól kezdve a teljes egyenjogúság (mondjuk kb Loving vs Virginia, és a precedens után törvényessé váló vegyes házasság) eléréséig ami történt, a KKK ami máig hatalmas szégyenfoltja az Egyesült Államoknak.
Ami máig ható: egyes vélemények szerint az afroamerikaiak erőszakosabbak, mint a fehérek. Na most, ha ez nem légből kapott állítás, hanem így van (amire esélyt látok), akkor ezt az amerikai fehérek "termelték ki" maguknak. Ha azt vesszük, hogy az evolúció az alappopuláció genetikai anyaga + mutáció + szelekció (ekkora mutáció ennyi idő alatt elhanyagolható), akkor ha a szelekciót nézzük, kik a ma az USA területén élő feketék? A bevándorlók + a rabszolgák leszármazottai, akik közül, a történelmüket nézve, nyilván az agresszíveknek volt lehetőségü egyáltalán a gyermeknemző kort megérni. Kezdve attól, hogy minden 10 Afrikában hajóra rakott rabszolga közül 1 érte el élve Amerika partjait, majd az apartheid időszaka a rabszolgafelszabadítás után, majd a KKK újjáéledése, aztán a bandaháborúk. Pusztán genetikusi szemszögből itt a fehérek (és aztán a bandaháborúkban már nyilván egymást is irtották) elég nagy szelekciós nyomás alatt tartották a rabszolgaként bevitt feketéket. De mondjuk ez populációgenetika, sok tényezőtől függ, és lehet, hogy csak az én elméletem egy statisztika köré, amiről tudjuk, hogy csak annak szabad hinni, amit mi magunk hamisítottunk.
A "híres ember" effektson kívül, érdekes még az, hogy mikre kérdeztek rá. Különösen az utolsó rublika 'vicces', mai szemmel. Amúgy tudja valaki, mi a különbség az "insane" és az "idiotic" között? Előbbi megháborodott, utóbbi úgy született? (Kérdezem, nem állítom.)
Európának mindenképpen jobb lett volna, nem? Vagy mégsem?
Én is el-elfilózgattam rajta, mi lett volna ha nem jön létre egységes USA, hanem vagy féltucat különböző állam jön létre a helyén.
Texasban és Kaliforniában rövid ideig valóban voltak is olyan próbálkozások, hogy önálló köztársaság.
A Középnyugat és az északkeleti part is lehetett volna két külön állam, bár nem valószínű, hogy egymás nélkül életképesek lettek volna.
A nyugati part, Kalifornia, Oregon, Washington (esetleg Nevadával, Arizonával és Idahoval, mint hátországgal) szerintem simán önálló lehetett volna, ma pl. már egyenesen Kalifornia és a csendes-óceáni térség az USA gazdaságának az egyik motorja.
Azt is olvastam, hogy közbiztonság ide vagy közbiztonság oda, akik a polgárháború utáni 1-2 évtizedben pl. az Új-Mexikó Territórium vagy az Arizona Territórium vidékein utazgatott keresztül, azok általában azért igyekeztek csoportosan utazni, másrészt meg azért fejenként 1 vagy 2 db. Colt-revolvert magukkal vinni, ha már puskát nem is.
Ennek a két territóriumnak a déli területeit egészen az 1880-as évek közepéig fenyegetés alatt tartották a portyázgató apacs harci csoportok, no meg néha a mexikói desperádók bandái is át-átcsaptak a határon egy-egy zsírosabb zsákmány reményében.
No meg persze a fehér angolszászok között sem volt mindenki makulátlan szent, az is biztos:-)
Olyan is volt, hogy időnként egyenesen a hadsereg tanácsolta el az utazókat egy-egy veszélyesebb útszakaszról.
Lassan azért ez a délnyugati határvidék is civilizálódott, vasútvonalak épültek (Southern Pacific Railway, Santa Fé Raliway, Atlantic & Pacific Railway stb.), a vasút meg hozta magával a civilizációt.:-)
Pl. a Wells Fargo postakocsitársaság a nyugati territóriumokban közlekedő járatain kocsinként kétfős személyzetet alkalmazott, egy kocsist és egy kísérőt.
A postakocsi-kísérők "szolgálati fegyvereként" a Winchester-ismétlőpuska volt rendszeresítve.
Ennek olyan lőtulajdonságai voltak (15 lövés újratöltés nélkül, viszonylag nagy lőpontosság és lőtávolság), hogy azért elgondolkodóba ejtette a rosszfiúkat, hogy megtámadják-e a postakocsit.
Nem mintha a postakocsik megállítása túl gyakori lett volna, hiszen a potenciális zsákmány legtöbbször az utasok pénzére és személyes értéktárgyaira (ékszer, zsebóra) korlátozódott, de azért elő-előfordult.
A haditechnikát illetően érdekes azért a háború előtti 2-3 évtized, ill. az azt követő 2-3 évtized haditechnikai fejlődése is.
Nem is kifejezetten csak a hadseregek felszerelését illetően, hanem a polgári lakosság birtokában lévő fegyverekét is, hiszen közismert, hogy az USA-ban nagyon sok tűzfegyver van lakossági kézben és ez már a 19. században is így volt, főleg a nyugati államokban és territóriumokban.
Pl. ha érdekel, akkor megpróbálok utánanézni neked a Colt-gyártmányú forgódobtáras revolverek és a Winchester-ismétlőpuskák történetének.
Kanada tartományai 1867-ben egyesültek, kivéve Brit-Kolumbiát, amely 1871-ben (?) csatlakozott Kanadához.
Az 1846-os egyezség után az USA már nem igazán gondolt komolyan Kanada elfoglalására, bár különben komoly kataonai elemzők szerint sikerrel tudta volna ezt végrehajtani:
sokkalta népesebb volt, mint Kanada, ergo sokkal nagyobb hadsereget tudott volna kiállítani. S bár Kanda mögött ott állt volna az egész óriási Brit Birodalom, a valóságban egy észak-amerikai szárazföldi háborúban a britek lehetőségei igencsak korlátozottak lettek volna az amerikaiakkal szemben.
Lincoln egy olyan kiegészítést javasolt az alkotmányhoz, amely a kongresszusnak megadta volna a jogot, hogy visszaszállítsa a szabad négereket Afrikába. 1862 augusztus 15-én a kongresszus több mint fél millió dollárt szavazott meg erre a célra. Négerek ezreit szállították vissza, mikor Lincolnt lelőtték!
- Abraham Lincoln egyenjogúsítási nyilatkozata 1862 szeptemberéből ezt mondta: "Sürgettem a négerek kolonizációját (vissza Afrikába) és tovább fogom sürgetni. Egyenjogúsítási nyilatkozatom ehhez a tervhez csatlakozik (kolonializáció). Két különféle fehér faj számára sincs hely Amerikában, nemhogy két különféle színű faj számára, mint feketék és fehérek. Nem tudok nagyobb zűrzavart elképzelni, mint a néger beleolvadását társadalmi és politikai életünkbe mint egyenlő felet. Húsz éven belül békésen kolonializáljuk a négert, olyan körülmények között, hogy föl tud emelkedni a maga erejéből az emberiséghez. Itt ezt soha nem tudja megtenni. Soha nem tudjuk azt az ideális egységet elérni, melyről apáink álmodtak egy idegen alsóbbrendű faj millióival, akik köztünk vannak, és akik asszimilációja sem nem lehetséges sem nem kívánatos." - Ehhez mit tudtok hozzátenni?:)
Ausztrália a XIX században állandő nőhiány állapotában élt. Az USA történetében California és a Vadnyugat mutatott ilyen demográfiai helyzetet. A polgárháború utáni férfihiányt a bevándoroltak férfitöblete kiegyensúlyozta (Északon).
A brit szövetséges Dél és brit uram alatt áló Kanada között Virginiai Penhandlével pengeélen kettévágott (Ohio és Pennsylvania között) Észak politikai világ törpe lett volna. Dél szenvedése, apartheid volt az ár az USA világhatalmi szerepéért. ÍGY MÁR MEGÉRTE!!!!!!!!!!!
Akik a polgárháború előtt végig gondolták az USA-ban (még Stephen Douglas halála előtt is azt mondta Ő KÉTSZER ANNYI EMBERT HÍVOTT VOLNA KATONÁNAK MINT LINCOLN!!!) egyértelműen tudták, hogy USA világhatalmi szerep vesztése az ár a szecesszióért.
Egyébként Kanada mint állam Andrew Jackson kétértelmű viselkedésének köszöntheti létét. Kanada brit uralom alatti önkormányzott gyarmatai egyesültek megelőzni az USA általi elnyeletés veszélyét...
"Na, ne keverjük. A 40 acre meg egy öszvér az a rekonstrukciós terv volt.
-- Én sem állítottam mást róla."
Az oké, csak a háború előtti helyzetet számonkéri a háború utáni következményeken?
Az meg, hogy a rekonstrukció végére az abolicionisták marginalizálódtak? Hát Stevens 1868ban meghalt. Ő max holtában marginalizálódott (úgy persze igen, nem kis részben köszönhetően a Birth of a nation-nek, ami más kontextusban max elrettentő példa lenne a filmipar számára, de nem csodálat tárgya). Sumner idősebb korára meghü... mármint, fejfájástól és demenciában szenvedett, állítólag amiatt, hogy még az 1850es években egy kedves demokrata déli bácsi félig agyonverte a sétapálcájával, az ülésteremben. A többiekről nem tudom, mi lett velük, ill. hogy egyeltalán mennyire voltak befolyásosak, vagy használható politikusok. Nyilván, ha a vezérürüt kilövik, szétszéled a csorda.
Ohh, BTW ezen a napon született 1815ben, majd 1884ben ugyanezen a napon halt meg Lydia Hamilton Smith, Stevens házvezetőnője, bizalmasa, üzlettársa, menedzsre, élettársa, Mrs. Smith-e, nem kívánt törlendő.
Stevens akkor már fél lábbal a sírban volt. Hordszéken vitték az ülésterembe, a beszédét elkezdte, aztán engedélyt kért, hogy ülve folytathassa, aztán más fejezte be helyette. Egyetlen szavazaton múlt. Azt mondták, ha ő mondja végig, akkor másfelé billen.
(Amúgy nem lett volna elnöknek való, bár, azért ha Lincoln csak a fele határozottsággal rendelkezik... Vagy Grant a tizedannyi politikai dörzsöltséggel.) Az is érdekes kérdés, h mi lett volna, ha a közvád megáll. Könnyebben alkalmazzák a következőkben? Az USA elnöki demokrácia helyett parlamentáris demokrácia felé fejlődik inkább?
5, Johnson részéről igenis politikai öngyilkosság volt, amit csinált. Nem véletlen, hogy utána Grant lett a következő elnök (mondjuk nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de) nyilvánvaló, h a megbékélés politikáját hirdető elnök után megválasztani egy polgárháborús tábornokot milyen irány.
Hogy Stevens mennyire volt kisebbség? 1860ban az volt. Még Lincoln halála után is. De 1867re Johnson politikája annyira elidegeníti a saját pártját, hogy a kongresszus kihátrál mögűle. A 14. alkotmánykiegészítést megszavazzák, Johnson megvétózza, minimális változtatással a Ház úja megszavazza, Johnson már nem tehet semmit. És azt is gondold meg, hogy Johnson úgy vonult be a történelembe, mint az első elnök, aki ellen közvádi eljárás indult. Miért? Mert a kongresszus beleegyezése nélkül akarta leváltani vmelyik miniszterét (hadügy v külügy? Segítsen vki, légyszi!). Eddigre annyira szembefordult a konresszus az elnökkel, hogy közvádi eljárást indítottak ilyen "piszlicsáré" ügy miatt. A következő közvádi eljárásra ca 100 éved kellett várni, és az azért nagyobb botrány volt (Nixon és a Watergate, a 3. meg Clinton, amely ügy szintén nem volt sztem akkora jelentősségű, de jól mutatta az erőviszonyokat).
-- Egen, de azt mondják Johnson azért maradt végül az impeachmentet követően a helyén, mert ha eltávolítják, akkor Stevens lett volna a logikus utód és Johson elnökségénél már csak egy dolog volt kevésbé vonzó: Stevensé. :)
Persze, aki a westernfilmek sugallta hamis kép alapján azt gondolná, hogy a régi amerikai nyugaton mindennaposak voltak a tűzharcok, lövöldözések és pisztolypárbajok, az súlyos tévedésben van.
Ezek a jelenségek egyébként is leginkább a délnyugati részekre koncentrálódtak (Texas nyugati és délnyugati részei, Új-Mexikó, Arizona, Oklahoma, Missouri, Kansas ún. marhavárosai, talán kisebb részben a coloradoi Denver).
Az északnyugati államok ( Montana, Wyoming, Idaho, Oregon, Washington,) továbbá a prériövezethez tartozó Minnesota, Iowa, Nebraska kifejezetten békés terleteknek számítottak, ha éppen nem volt indiánháború a területükön.
Láttam egyszer egy dokumentumfilmet, az hozott nagyon érdekes összehasonlító statisztikát.
1865 és 1900 között az USA-ban a Mississippitől nyugatra eső részen mindössze 600 gyilkosság történt. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez sok vagy kevés, nyilván 1 db. is sok, ha etikai alapon nézzük, de évi átlagban 17-18 egy ilyen irdatlan kiterjedésű területen az nekem elég kevésnek tűnik. (Az indiánháborúk áldozatai ebben nincsenek benne.)
Ugyanakkor csak New York városában ugyanezen időszak alatt több ezer gyilkosság történt, a dokumentumfilm hozta a pontos számot is, de már nem emlékszem rá, nagyságrendileg úgy 1.500 és 5.000 között volt.
Egy másik - egy újságcikkből származó statisztika szerint - az egyik legrosszabb hírű kansasi marhavárosban, a westernfilmekből és regényekből közismert Dodge Cityben a marhakereskedelem csúcsát képező 10 éves időszakban - 1875 és 1885 között - "mindössze" 15 gyilkosság történt.
Évi átlagban tehát 1,5. Ez sem tűnik azért olyan rettenetesnek.
Nyilván népességre visszaosztva lenne érdemes vizsgálni ezeket a statisztikákat, de nekem nincsenek meg ehhez az adataim.
Vagy ott van pl. az arizonai Pleasant Valley-i birkaháború, amely - igaz kisebb-nagyobb szünetekkel - hosszabb ideig tartott, mint s polgárháború. Természetesen nem a birkák lövöldöztek egymásra, hanem a gazdáik.
Azért nem kell megijedned, kedves Staubach, az USA történelmében már azt is háborúnak (War) hívják, ha két ellenséges család vagy érdekcsoport tagjai lövöldöznek egymásra...:-)
