"Az ifjak és gyerekek helyzetére a tanácskozáson a "keleti" nomádok körében elfoglalt helyére utaltam. De ahogy írod ez másképp volt az é.amerikai indiánoknál."
Ahogy Galgadió is írta, nem volt annyira merev szabályrendszer, inkább arról volt szó, hogy egy fiatal harcos annyira tisztelte az idősebb, bölcsebb, tapasztaltabb embereket, hogy a tanácskozáson visszafogta magát, ha nem volt valami létfontosságú közlendője.
Az tény, hogy az északi és középső préri törzseinél nem volt divat, hogy a nők és a gyerekek részt vegyenek a tanácskozáson, de mint írtam is, előbbiek esetében akadtak kivételek.
Az első szent pipát a sziúknak a Fehér Bölény Asszony mutatta meg. Szárát a jobb, a fejét bal kézzel fogják kötelezően.A pipával imádkozni szoktak.Régiek csak bölénytrágya parázzsal gyújtottak rá, ma már gyufa is megfelel a vörös fűzfakérag-dohány meggyújtásához. A pipa a férfiak és nők közös munkájából alakul ki. A férfiak faragják a szárát és a szent pipakő fejet,míg a nők a díszeket a lehető legjobb tudásuk szerint. A pipa egyesít és összeköt, a földet, eget, a szeleket, az embereket. A pipaszívásnak előírt módon kell történnie,senki nem vetemedne olyasmire, hogy a szertartás közben hazudjon. Az a hazugság megölné. A pipa test vörös kövét egy Minnesota-i bányából szerzik be. Hitük szerint őseik kővé vált vére az. A pipafejre faragott képek is imádságok. A kő minden indiáné, aki csak tiszteli a pipát.
Köszi a hsz-t. Az ifjak és gyerekek helyzetére a tanácskozáson a "keleti" nomádok körében elfoglalt helyére utaltam. De ahogy írod ez másképp volt az é.amerikai indiánoknál. Na ezekre e dolgokra vagyok kíváncsi hogy mennyire alakultak ki különböző szokások amiket azért tartottak nemzedékeken át. Mennyire volt szertartásos pl. egy tanácskozás menete. Mindenki mondhatta a magáét vagy esetleg volt valami (íratlan) törvény, ki szólt elsőre? Mert keleten ez volt és tartották a szokást. pl. keleten az övveretek, egy vagy két öv és a tarsoly veretek anyaga mutatta a társadalmi szintet.
Az izzasztó kunyhóban van némi ülési rend a sziúknál. Mert a főnök az a bejárattól jobbra ül le, a többiek az óramutató járásával ellenkezőleg haladva oda ülnek, ahova akarnak. A főnök segítője a bejárat bal oldalán ül. A bejárat nyugat felé nyílik. Az első forró kő pontosan középre kerül, utána 4 kő az égtájak szerint, a szeleket jelzik.Legvégül az első kőre raknak még egyet, ez a nagyapa-szellem,az égbolt jelképe. Ezután a többi követ már akárhogy lehet lerakni. A többi kő ui. a növényeket, fákat, állatokat jelképezi...
Akkor most küldöm a megígért különdíjat. Ez egy igazi (bár sziú) Kis Nagy Ember rajza a varjakkal való csatáról:
Little Big Man drawing of battle scene, with two warriors wearing blue and yellow hairlock shirt, one identified with name glyph, counting coup on series of enemies, before 1885.
"Gyakorlatilag nem konkrét törzsekre gondoltam (de már jönnek a infók) csak mint általános jelzésekre hogy egyik másik törzsbeli az ismeretlenen lévő díszekből tollakból és egyéb jelzésekből tudott-e olvasni a viselője rangjára társadalmi szintjére, törzsi hovatartozására ( gondolok itt pl. a skótok színei-mintáira) vagyoni helyzetére..."
A tett-tollakon kívül a síksági törzseknél voltak ú.n. harcos- vagy férfitárasaságok, ők is viseltek különböző "egyenruhákat". Vagy egy jellegzetes ruhadarabot (pl. skalpingek, melldíszek), állatbőrt, jellegzetes fejdíszt, fegyvert (főleg a lándzsák díszítése és formája volt fontos).
A Cante Tita társaság (Braveheart Society, ennek volt tagja a legtöbb híres hunkpapa, Sitting Bull, Gall, Crow King) pl. bölényszarvat hordott a fején és bagolytollakat, a lándzsájukat sastollakkal ékesítették.
A Tokala (Kit Fox Society) tagjai rókaprémet viseltek a nyakukban vagy rókaprém sapkát, csont melldíszt és sokan hordtak a csatába húrozatlan íj-lándzsát.
A Kangi Yuha (Crow Owner Society) tagjai kitömött varjút (!) hordtak a nyakukban vagy a lándzsájukon és teljesen feketére festették a testüket, a skalpingük mindig rövidujjú volt, hogy ne akadályozza őket a csatában.
A Miwatani (Owl Feather Headdress Society) értelemszerűen bagolytollakat viseltek és ütőbotot használtak.
A Wiciska (White Marked Headdress) tagjai fehérre cserzett bőr sapkára erősített bölényszarvakat és köztük hátraomló sastoll fejdíszt, csíkos ágyékkkötőt és ilyen jellegzetes visszahajló végű lándzsát is hordtak.
Így ismerték meg egymást a csatában, ez jelképezte az együvétartozást és persze a militánsabb társaságok megjelenése az ellenséget is félelemmel töltötte el.
De szerintem ezeket csak azok a törzsek ismerték, amelyek egymás közelében éltek, tehát egy lakota aligha lehetett tisztában mondjuk az irokéz szimbolikával.
"...mert gondolom nem mindenki volt azonos gazdasági szinten."
Ez nem számított, a gazdagság nem volt erény, akik pl. sok lovat zsákmányoltak egy rajtaütésnél, azok a legtöbbjét azonnal el is ajándékozták. A nagylelkűséget mindig jobban díjazták a közösségen belül. De őszintén szólva nem is nagyon lehetett mit gyűjtögetni, egy nomád vadásztörzs nem hurcolhat sok felesleges holmit a prérin!
"Az ifjak és a gyerekek (pláne az asszonyok) nem ugattak bele a tanácskozásba, sőt nem is ülhettek oda ahova akartak."
Ez az "ugattak" kicsit erős! És egyébként sem igaz, voltak nagy tekintélyű asszonyok, akiknek mindig meghallgatták a véleményét. Sitting Bull pl. nagyon is sokszor hallgatott az édesanyjára, még akkor is, amikor már régen nagy főnöknek számított. Az irokézeknél meg egyenesen matriarchátus volt!
Nem ezt írtam, csak azt, hogy a sziú sámán nem tartotta annyira fontosnak az erről való ismereteket. neki a medvekarom és a medveerő volt a fontos, a saját munkájához. Ő arról írt részletesen, a tipibeli ülésről, meg a tollviselési dolgokról nem. Mivel a medvekarmokról írtál, én is arról írtam, amiről ebből a forrásból meríteni tudtam. A főnöki sastollakról keveset ír, talán csak annyit, hogy a számuk a háborúban esett hősi tettekkel volt arányos és rajtuk ha piros festés volt, az a sebesülést jelentette. A medvekarmos harcos tehát erős gyógyító volt a sziúknál.
Nem olvastam azt a könyvet(sajna), bár a filmet láttam, és abban sem volt ilyen részlet (nem ez lett volna az első eset, hogy egy könyv és a belőle készült film jelentősen eltér egymástól). A Wap-O - név is megtévesztett, mert olyan ,,algonkinosnak" tűnt, a Kis Nagy Ember pedig ugyebár csejennekről szólt.
Nagyon köszi a hsz-eket mindenkitől. Gyakorlatilag nem konkrét törzsekre gondoltam (de már jönnek a infók) csak mint általános jelzésekre hogy egyik másik törzsbeli az ismeretlenen lévő díszekből tollakból és egyéb jelzésekből tudott-e olvasni a viselője rangjára társadalmi szintjére, törzsi hovatartozására ( gondolok itt pl. a skótok színei-mintáira) vagyoni helyzetére... mert gondolom nem mindenki volt azonos gazdasági szinten.
Ez azért kezdett el érdekelni mert a filmeken elég szertartásosan viselkednek. A tipiben a vendég a vendég helyén ül vagy esetleg ülhetne ahol épp hely van? A tanácskozások rendje is feltalálható a filmeken, tekintély sorrendben szólalnak fel, az alacsonytól haladva a magasabb méltóságú férfiak felé. Mert ez gyakorlatilag megvan keleten is. Az ifjak és a gyerekek (pláne az asszonyok) nem ugattak bele a tanácskozásba, sőt nem is ülhettek oda ahova akartak.
A komancsoknál pl. feltételeznek egy ún. Buffalo Horn (bölényszarv) tisztséget, ami azt jelenti, hogy egyes magas rangú törzsi vezetők, valószínűleg harci főnökök attribútuma a bölényszarvakkal díszített bölénybőr sapka lehetett.
Az 1830-as, 1840-es években Texasba be-betörő portyázó komancsok legmagasabb rangú vezetőin a fehé telepesek időnként megfigyelhettek ilyet (pl.az 1844. évi nagy komancs portya alkalmával).
A fejdíszen a sastollak ún. tett-tollak voltak, tehát valamennyi egy-egy ún. "hőstettre" emlékeztetett.
Viszonylag pontos jelentésük volt, de ez törzsenként eltérő volt.
A sastollas fejdíszeknek egyébként három típusuk volt a prériken:
1) Az ún. lakota típusú, amelyen a sastollak enyhén hátrafelé hajlottak. Nagyon magas rangú törzsi vezetőknél ún. uszállyal is ki volt egészítve, amely akár egészen a földig érhetett.
2) Az ún. feketeláb stílusú, amelyen a tollak egyenesen felfelé álltak és mintegy kör alakban közrefogták a homlokot.
3) Egyes Missouri-menti törzseknél terjedt el a harmadik változat, ahol a sastollak a fejtető közepén egy sorban helyezkedtek el, gyakran egy bőrsapkára erősítve. Pl. az oszidzs (Osage) törzs fejdísze.
A sastollak szimbolikája leginkább a középső és az északi prériken bontakozott ki, délen kevésbé volt jelentős, a komancsok pl. állítólag sokáig nem is ismerték és csak északi (csejenn-arapahó) hatásra vették át.
Biztos, hogy voltak szabályok, szokások a tipi belső elrendezésével kapcsolatban. Ha Húsvét utánig ráér, akkor megpróbálom megtudni neked, de kellene tudnom, hogy melyik törzs érdekel a legjobban, mert azért előfordulhat (szerintem biztos), hogy nem volt teljesen egységes.
A tollakkal az a helyzet, hogy még nagyobb lehet a változatosság, de ha valami konkrétumot tudsz kérdezni, (konkrét törzs vagy tájegység) akkor megpróbálkozom azzal is.
Köszönöm a bátorságot! Ez nem tévedés, legfeljebb annyiban, mint a lottón :)
Nem hiszem, hogy ezt a szöveget ismeri itt valaki, mert évekig kerestem és csak úgy sikerült megszereznem, hogy csodával határos módon eszembe jutott, hogy kinek adtam kölcsön évtizedekkel ezelőtt. Lehet, hogy nem vagyok túl sportszerű...:)
Mastinkala azért esélyes lenne a megfejtésre, és Galgadio (különböző speciális okokból).
Adjunk még egy esélyt :)
A díj a másik gépemen van, egy pici türelmedet kérem :)
Tehát ha jól értem nem volt semmi rendszer, egy vendég azt csinált a tipiben amit akart semmi szertartásos dolog, díszhely meg francok. Semmi jelentősége nem volt a tollaknak. A tollak végén a bóbitáknak, a pamacsoknak a fejpánton a tollak rögzítésének sőt még annak sem volt jelentősége hány tollból áll a fejdísz. Az egyéb kiegészítőkről nem is beszélve. Mert akkor mindenki feltehetett egy szarvakkal ellátott bölénybőr fejfedőt. Elég szokatlan dolog, de elfogadom mert én nem nagyon értek hozzá. Egy kicsit reménykedtem ......
A sátor beosztását most ugorjuk át, erről nem ír a sziú sámán,Sánta Őz, talán nem is volt neki annyira fontos, azért. A medve erő az más, az fontos volt. A sámánnak ui. a medve adhatta a legfőbb látomást. Aki ezt az állatot látta álmában, az nagy gyógyító lehetett.A régi sámánok medvekarmokat tartottak szent kötegeikben. ha a karmokat a beteg húsába mélyeszették, a medve gyógyító ereje behatolt annak a testébe. A medveálmodók sok éneke végződik ezekkel a szavakkal:mátó hémágíjé-egy medve mondta ezt nekem. A medvesámánok kitűnően értették a gyógyítást. Csonttöréseket gyógyítottak egy különleges medveszerrel-húhúwéháhá pézsúdá. Aztán még ezt mondja, kinn a természetben kell látomást találnia annak, aki sámán akar lenni. Nyugatról kapja a bölény erejét, északról a mennydörgéslényekét, keletről jön a szellemló és a szarvas, délről a lélekerő, föntről a nagy sas bölcsessége, alulról a földanya táplálékát kapja...
Little Big Man drawing of battle scene, with two warriors wearing blue and yellow hairlock shirt, one identified with name glyph, counting coup on series of enemies, before 1885.