Nekem egyik ügyfelem úgy csinálta, hogy az eladók kérték meg a bontási engedélyt, és csak utána vette meg amikor már beépitetlen telek volt az egész (természetesen az előzőleg megállapodott vételáron).
Egy mostani viszont már a saját neve alatt bont-épit, nem tudom mi van az illetékkel ebben az esetben.
A bontási procedúra:
- fel kell mérni az épületet
- kell késziteni egy bontási dokumentációt (bontási műszaki leirás, hulladék és statiksztikai adatlap, pár fotó, térképmásolat)
- 5000 Ft illetékkel be kell nyújtani elektronikusan az ÉTDR-en keresztül az illetékes szervnek (Bp-en ez az V. kerületi Épitésfelügyelet)
- elvileg 10 napon belül döntenek, és kapsz egy határozatot erről
- ki kell hivni a földmérőket, akik leveszik a térképmásolatról az épületet, és átvezetik a földhivatalban a beépitetlen terület státuszt
Illetékkel kapcsolatos a kérdésem, uh nem tudom jó helyen teszem fel. Hátha...
Kinéztünk egy házat, azonban nem felújtanánk, hanem bontanánk és újat építenénk helyette.
Telekre, ha jól tudom, nincs illeték, ha 4 éven belül építkezünk. A ház után azonban komoly összeget kéne fizetnünk. Mi erre a jó megoldás?
Át kell minősítsük az ingatlant telekké még a megvétel előtt? Ebben az esetben a jelenlegi tulaj neve alatt kell menjen a bontás? Vagy az átminősíté egyszerű adminisztráció (azaz nem szükséges hozzá a bontás)?
Vagy van e lehetőség elkerülni az illetéket úgy is, ha mi - már megvétel után - minősítettjük át a házat telekké?
"Viszont a HS, K, és egyéb fejlettebb téglák hátránya, hogy erre nem rakhastz sima EPS-t páratechnikai okokból. Csak kőzetgyapot mehet rá, ami jelentősen drágább."
Alapelv egy ilyen társasház közbenső födéménél, hogy a jelenleginél több terhet NEM rakhatsz rá.
Tehát a salak helyére könnyűbeton egyszerűen baromság, mivel a könnyűbeton súlya 2-2.5xese a salakénak, azaz jelentős többletterhet raksz a gerendákra/falakra. Ez repedésekként fog megjelenni az alattad lakóknál, akik szerintem nem fogják tolerálni... és mivel te végeztél átalakitást, neked kell saját pénzen javitani.
A lehetőségek:
1. Teljesen kiszedni a salakot, még a gerendák közül is, utána
- 5x5 stafniváz 40-50 cm-ként
- 2x15, vagy 1x22 mm OSB
- lépéshanggátló EPS vagy gyapot
- lépésálló EPS (a szükséges magasság eléréséhez)
- 5 cm beton, vagy Knauf/Rigips szárazpadló
- burkolat
2. Kiszedni a salakot gerendasikig
- vasalt beton 6 cm vastagságban
- lépéshanggátló EPS vagy gyapot
- lépésálló EPS (a szükséges magasság eléréséhez)
- Knauf/Rigips szárazpadló
- burkolat
Az biztos, hogy csak egy réteg betont rakhatsz le, kettőt semmiképpen.
Több ilyen lakás átalakitására csináltam (idén is) komplett terveket, volt ahol statikust is bevontunk a dologba, elkerülendő a cicaharc az alsó lakókkal.
nem üt át a festék csak csúnya a felület lesz. Tehát leégetni, mint írták hőlégfúvó vagy gázláng. Lekaparni, majd jöhet a felület előkészítés. Ez tapaszolás, csiszolás, alapozás és fedő festés.
egy belvárosi gangos társasházban lévő lakás felújításánál a meglévő padlóburkolatokat szeretnénk cserélni, az egyik helyiségben az eredeti csaphornyos parkettát greslapra, a másikban a szintén eredetinek tűnő kőburkolatot az előzőhöz hasonló burkolólapra. Részleges bontást nem végeztünk még, de a házban történt korábbi felújítások alapján arra számítunk, hogy a parketta alatt párnafákat találunk salaktöltéssel, a kő pedig valószínűleg misungban áll, salakfeltöltésű gerendázaton.
Két kőművessel beszéltem, egyikük a komplett aljzat cseréjét javasolta, azaz a födémsíkig elbontunk mindent, és egy komplett új aljzatot kivitelezünk kb. 20 cm szerkezetvastagsággal, aképp, hogy a salakkitöltés helyére könnyűbetont dolgozunk be, erre kerülne a lépéshanggátló réteg (kőzetgyapot lemez), majd az esztrich. Ez a verzió ugye irgalmatlan kosszal, porral, technológiai időkkel és nem utolsósorban jelentős költséggel járna. A másik javaslat szerint a régi salakfeltöltés alapvetően a helyén maradna, annyi kerülne csak kihordásra belőle, hogy a jelenlegi padlószintre érjünk vissza a most beépítendő rétegekkel (lépéshang gátló, esztrich, hidegburkolat).
Laikusként próbáltam utánajárni a kérdés hátterének, találkoztam közben olyan iránymutatással, hogy esztrichet szilárd, egyenletes felületű, teherhordó rétegre célszerű/szabad tenni és hát a homokos salak keverék ezt kevéssé látszik teljesíteni, pedig szívesen hagynám magam meggyőzni arról, hogy a könnyebbik út is járható lehet.
Ha valakinek van tapasztalata ilyen munkák kapcsán, megköszönném, ha meg tudná osztani velem ezt. Üdvözlettel
Padlásfeljáró lépcsőt hogyan kell beépíteni betonfödémbe? Ugyanúgy be kell csavarozni oldalra, mint fafödémnél? Csak azért kérdezem, mert minden videón fafödémbe építik be, nekem meg betonba kell, és megcsinálnám magamnak.
Köszönöm Neked is. Sajnos nem hiszem, hogy most futná arra, és nem szeretnénk várni a gyerekek szobájának festésével, mert a fiúk eléggé leamortizálták a tapétát a korábbi, "ragasztgatós" időszakukban. :-)
