Ha kifejtenéd a véleményedet arról, hogy vektorokat miért úgy kell összeadni, hogy összadod a nagyságukat, te lehetnél itt a guru. Addig egészen más vagy.
Tisztáztuk ugye, hogy nincs külső gravitáció, a "dudoros" tömeg önmagában van egy gravitációmentes térben.
A test tömegközéppontja más helyen lesz dudorral, mint dudor nélkül. A tömegközéppont kiszámításánál természetesen a dudort is bele kel számítani. Ezt remélem figyelembe vetted.
A kérdés tehát a következő.
Képezzük a test tömegközéppontját (dudorral együtt, figyelsz?)
Ezután pontszerűnek tekintjük az egész tömeget a tömegközépvonalban. Erre a pontszerű tömegre összegezzük a test tömegpontjainak tömegvonzását.
Azt állítod ugye, hogy a dudor miatt nem a test tömegközéppontjában megy át a tömegpontok tömegvonzásának az eredője?
Ember! Hol találsz te a valóságban 4 mm-nél kisebb átmérőjű félnaptömegnyi gömböket egymástól 4 mm-nél közelebb, egymástól elkülönülve?
Nem látod, hogy az idézett számításom azt mutatja, hogy a légyfing többet számít a hidrogénmolekulának, mint a gravitációs gradiensből származó húzerő?
ON
A kérdés továbbra is az, hogy fenntartod-e az állításodat, miszerint egy test által egy belső pontjára kifejtett gravitációs erő hatásvonala mindig átmegy a test tömegközéppontján.
Ha fenntartod, akkor magyarázd meg, hogy a bibircsókos súlyzó miért nem cáfolja szerinted ezt az állítást.
Kérlek alássan, ezerkettedszer is kifejtem a véleményemet, bár az első ezeregy alkalommal sem értettél belőle semmit:
Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik új hidrogénatom gravitáló ereje hozzáadódik a tér egy-egy pontjának gravitációjához. Az első hidrogénatomunk a középen van, ahol kijelöltük a nulla potenciálú helyet, ott a legnagyobb az összeg, a középponttól kifelé csökken. Tehát csökken a gravitációs potenciál. A gömb legszélén a legkisebb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok.
Véleményem az, hogy ez azóta is nyilvánvaló hülyeség.
Ha nem így gondolod, nyugodtan fejtsd ki a vektorösszeadás cyprian-féle szabályait, ha mered.
A vita főtémája az, hogy vektorokat úgy akarsz összeadni, hogy a nagyságukat összeadod.
Egyszerűen elképtedtem amikor közölted, hogy változatlanul kitartasz emellett a baromság mellett.
Egy értelmi fogyatékos már felfogta volna, hogy nem így van. Úgyhogy csak ne viszkessél, amikor valaki kimondja rólad az igazságot, hanem szállj magadba egy kicsit.
Hagyjuk a H2 kontra gravitáció témát, mert ez evidencia, nem is értem, miért vitatkoznak ezen a fórumtársak. Jobban tennék, ha utána néznének a fehér törpe és a neutroncsillag keletkezésének, akkor nem mondanának sületlenségeket.
A mi vitánk azonban tényleg érdekes a tömegközéppontra vonatkozólag. Azt sejtem, hogy igazad is van valahol, de szerintem nem az egyszeresen összefüggő felületeknél. Ott még mindig tartom az álláspontomat.
Az SR-féle dudort nem tartom vitaképesnek, hiszen a dudor eltolja az eredeti tömegközéppontot, mégpedig annak arányában, hogy mekkora a dudor.
Sajnálnám, ha kiszállnál. Eddig is úgy-ahogy toleráltam, amikor személyeskedtél, mert a hozzászólásod messze túlnő a többiek fölé matematikai színvonalában. Elvégre Einsteinnek is szüksége volt Grossmannra, enélkül bizonyosan nem lett volna Einstein :-)
Inkább a slep irritál engem, amely téged körülvesz, lásd pint semmitmondó hozzászólását. Ilyenekkel van tele a fórum, sajnos. A "liberálisért" pedig elnézést kérek, ez is pintnek szólt, hiszen ő pozicionálta magát így. Nem tehetek róla viszketek a pint, asztronóm féle alakoktól.
előbb utóbb fel kell vetni a (teoretikus!!) kérdést:
hogyan kell egy nyilvánvalóan bomlott elmével szemben viselkedni?
egyik megközelítés: ha legyintek, azzal lenézem. neki is kijár az, hogy ha hülyeséget beszél, akkor lehülyézzem, mert ha nem teszem, azzal azt mondom, hogy tőle ez a természetes, ennél különbet nem is várunk el tőle. leírtuk. ez egyben a dzsungel törvénye is: nem érdekel, hogy mi motiválja, nem érdekel, hogy honnan jött, egyenlő elbánás illeti meg. ha meg akarja húzkodni a kardfogú tigris bajszát, ám tegye azt. tigriseledel lesz belőle, mint bárkiből, aki nem vigyáz. én szóltam.
másik megközelítés: a dolgokat célszerű akként kezelni, amik. hiába kéne a rossz kalapácsnak jónak lennie, rossz. nem lehet vele szöget beverni, és nem érdemes úgy tenni, mintha lehetne, mert se a szög nem megy be, se a környezet nem jön jól ki a dologból, meg mi magunk se. bomlott elmével vitatkozni sem nem tanulságos, sem nem szórakoztató, de legfőképpen nem lehet eredményes.
Figyelj, évekig jól elvoltunk egymás mellett a fórumon. Nem akarlak sértegetni és bántani sem (mindannyiunknak megvannak a korlátai), ezért inkább nem diskurálok ezekről a témákról tovább. Egyrészt már túl sok időt elfecséreltem ezekre, másrészt azt korábban is mondtam, hogy a H2 képződéséhez fingom sincsen, ezért ahhoz amúgy se szólnék hozzá. Harmadrészt a vérnyomásomnak is ez lesz a legjobb. Nem vagyok gátlástalan személyeskedő, de ha felbosszant valaki, akkor nagyon bunkó és kegyetlen tudok lenni. Az ilyen helyzeteket ezért igyekszem elkerülni. Szóval mindenért bocs, és majd gondold újra az általam pontba szedett témákat. Én kiszálltam belőlük.
Inkorrekt módon foglaltad össze a vitát, dacára annak, hogy erre többször felhívtam a figyelmedet. A téves mellekutakat soroltad fel, amelyek érdekesek ugyan, de eltávolítanak az alapproblémánk megoldásától. Sok mindenben ezekben egyetértek veled, de sok mindenben nem. Vitába azért nem bocsátkozom ezekkel veled, mert többször is mondtam, melléktémáiddal eltávolodsz a főtéma megoldásától.
A vita főtémája az, hogy lehet-e olyan nagy egy égi objektum belsejében a gravitációs potenciál, hogy ott emiatt ne keletkezhessen H2 molekula. Ha ennek nincs elvi akadálya, mekkora az a legkisebb tömeg, amelyben már nem jöhet létre H2 ?
Egyszerűen elképedtem, amikor saját magát tudományosan műveltnek valló fórumtársak sora ezt hülyeségnek tartotta. Úgy tűnik mégcsak nem is hallottak a fórumtársak olyan tényekről, mint pl. a fehér törpében a fenti követelmény teljesül, és egy ilyen fehér törpe tömege valahol a Jupiter és a Nap között is lehet.
Közöttük te vagy a legillusztrisabb, mert te gátlástalan személyeskedéssel vegyíted a véleményed.
"Nekem ebből r = 4 ×10-3 m jött ki, vagyis a H2 molekulától 4 milliméter távolságban kellene elhelyezni a fél-naptömegeket ahhoz, hogy a gravitációjuk szét tudja szakítani a molekulát!"
Aztán észbe kaphatott, és ehallgatott arról, hogy itt fent elismerte: húzófeszültség is ébredhet a H2 molekulában. Valószínűleg rájött, hogy ez a fonal az igazam irányába gombolyodik. Mert jól indult el SR, ugyanis ha a tömegsűrűséget is bevezeti (ami pl. a fehér törpében iszonyatosan nagy érték), akkor rájöhetett volna, hogy egy Nap nagyságú tömeg kis térfogatra összezsugorodva teljesíti azt, hogy pusztán azért, mert a gravitációs potenciálkülönbség igen nagy két pont között, nem jön létre kovalens kötés két hidrogénatom között.
Ami a melléktémáidat illeti, hajlandó vagyok később azokat is megvitatni, de előbb a főtémán kell egyetértésre jutnunk. Ezt többször kértem, mindig elengedted a füled mellett.
1. Te azt a problémát vetetted fel, hogy egy homogén, vastagsággal rendelkező gömbhéj üregében mi történik egy kettévágott kis gömbbel. Ezt a kérdést Newton megválaszolta: semmi, mert a gömbhéj üregében nincs gravitációs erő (a gömbhéj pontjaiból származó erők mindenütt tökéletesen kiegyenlítik egymást). Ellenben te máig kötöd az ebet a karóhoz, hogy az egyik kis félgömb erre gyorsul, a másik meg amarra.
2. Az előző probléma valójában egy korábbi állításodból származott, miszerint minél vastagabb a gömbhéj, annál nagyobb az üregében a gravitációs erő. Mint láttuk, Newton válasza ezt is megcáfolja: akármilyen vastag a gömbhéj, az üregében mindig nulla a gravitációs eredőerő (minden pontban).
3. Utána felvetetted, hogy egy testből eredő gravitáció minden tömegpontot a test tömegközéppontja felé vonz (később megengedted az ugyanilyen irányú taszítást is). Ezt a kérdést megcáfoltuk neked többféleképpen: én megmutattam, hogy gúlában, illetve kockában ez nincs így, Simply Red pedig adott egy szemléletes harmadik példát (súlyzó, a rúdján egy aszimmetrikus kitüremkedéssel).
Több, mint ezer üzenet részletes érveiből nem jutott el hozzád semmi, de azért sikerült liberális anyázásba kezdened gyakran. Innen már csak egy lépés a nemzeti önérzeten alapuló zsidózás. Na ez a szegénységi bizonyítvány részedről. Egy szerencsétlen felfuvalkodott sznob vagy, minimális képzettséggel, továbbá minimális logikai és természettudományos érzékkel megáldva.
Sajnos sem Gergo73, sem SR nem hajlandó megfogalmazni objektíven a saját maguk által felállított feladatot. Szándékosan persze. Látod, nem határozta meg SR, emiatt te sem tudsz mire választ adni. Ha meghatározná SR a a saját feladatát, rögtön kiderülne, hogy nem azon vitatkozunk, mert gyanítom, evidenciára gondol, amiben én is egyetértek.
Egyetértek veled egyébként, amit mondtál. Nem ezt vetettem fel régebben, mert ez evidens. A felvetésem a következő volt, ezt tudják mind a ketten (visszaidézhető, de a kikeresése már nem éri meg nekem a ráfordítandó időt):
Az átalad megjelölt egyensúlyi helyzetben vágjuk ketté a kis golyót olymódon, hogy a két kis féldarab tömegközéppontja szimmetrikusan helyezkedjen el a tömegközépponttól. Ekkor a két kis félgömb egymással ellentétes irányba gyorsulva halad a tömegek felé. Ez az amiben nem értettek egyet.
Szerintem ez evidencia, és gondolom, már régen belátták, hogy igazam van, de hogy elkerüljék a beismerést, elkezdtek a zavarosban halászni.
A súlyzó két végén a tömegek nagysága különböző legyen.
Simply Red példájában egyenlőek a súlyzó gömbjei. Ő adta az ellenpéldát, azt nem te választod meg. Neked az lenne a dolgod, hogy megmagyarázd, az ő speciális példájára is igaz az állításod az eredőerő hatásvonaláról. De nem igaz, ezt meg mi magyarázzuk már egy ideje.
Egyébként ha egy pici lyukat fúrsz hosszában a súlyzóban,
(Ja és persze ne pont középre fúrd a lyukat, hanem mondjuk egy milliméterrel arrébb, mert ha pont középre fúrod a lyukat, akkor véletlenül pont átmenne az erő vonala a tömegközépponton, hiszen véletlenül az eredő erő egy egyenesre esne.)
Legalábbis az a kérdés, amit Gergő és SR felvetett, márminthogy csak gömbszimmetrikus testekre lehet-e igaz a te állításod ennél pár nagyságrenddel nehezebb feladatnak tűnik.
Igen azt állítja mindenki rajtad kívül, ugyanis elég triviális.
Egyébként nem kell különbözőnek lenniük a tömegeknek a súlyzó két végén, én azt javaslom, hogy ne bonyolítsuk, legyenek egyezőek.
Egyébként ha egy pici lyukat fúrsz hosszában a súlyzóban, és a közepébe teszel egy kis golyót, akkor az ott labilis egyensúlyi helyzetben lesz. Ha az egyik irányba egy icipicit meglököd, azonnal elkezd gyorsulni abban az irányban. Ugyanis a gravitációs erő reciproknégyzetes a távolsággal, tehát a közelebbi súly egyre nagyobb hatást fejt ki a golyóra, míg a távolabbi egyre kisebbet.
Hála istennek. Nagyon nagy gáz lenne, ha nem így lenne. Vegyük csak a földet és a napot mint egy rendszert. A te elméleted szerint az énrám ható erőnek a kettő tömegközéppontjába kellene mutatni, ami történetesen valahol a napban van, szóval úgy esnék bele a Napba, mint annak a rendje módja. De szerencsére a gravitáció reciproknégyzetes, így a tőlem távol lévő óriási tömegek sem fejtenek ki akkora erőt, mint a picike, de közeli föld.
Ugyanez van a súlyzóban is: az egyik súlyhoz közel lévő tömegpontok inkább az egyik súly uralma alatt vannak, mint a másiké alatt.
Nézzük a súlyzódat, kint valahol egy gravitáció mentes térben. A súlyzó két végén a tömegek nagysága különböző legyen. A két nem egyenlő tömeget a súlyzó rúdja tartja össze. Ekkor az egész súlyzó tömegközéppontja a súlyzó rúdján van, és közelebb helyezkedik el a nagyobbik tömeghez.
A súlyzó tömegközéppontjára (és természetesen bármely más pontjára) csakis maga a súlyzó fejt ki gravitációs erőt.
Azt állítod ugye, hogy a súlyzóban a tömegpontok tömegvonzásának eredője nem megy keresztül a súlyzó tömegpontján?
Arra a reflexre gondoltam, hogy rögtön arra számítunk, cíprián félreért valamit, ezért jó előre és szájbarágósan elmagyarázzuk, hogy itt nem arról van szó, amire ő biztos gondol(na). És azért szomorú ez mindkét oldalról, mert nekünk nem kéne lemenni dedóba, cíprián pedig néha meghaladhatná a dedós szintet. Pl. ez a topik is elég tragikomikus.
Az erőteres problémán csak minimálisat gondolkodtam, de nem volt jó ötletem hozzá.
Izé... Sajnos nem értem, milyen reflexekről beszélsz, és mi szomorú. (pirul)
De azt gyanítom, hogy erről a kérdésről (mármint, hogy lehetséges-e, hogy egy nem gömbszimmetrikus test gravitációs erőtere centrális erőtér legyen) te már valamennyit gondolkodtál. Elárulnád, mire jutottál eddig?
