"Arról az önelnevezésről van szó, amit népünk a mai napig használ; ezt közlik Dzsajhániék is."
Egyáltalán nem ezt vitatom, hanem azt, hogy Anonymus visszavetítette a múltba a megyer uralmat, és ezt a Hetumoger kifejezés megalkotásával is kifejezésre juttatta.
"Anonymus nem saját maga törpölte ki ezt a nevet.."
Ha elfogadom, hogy a steppén a 'népeket' nem a nyelv vagy a vélt leszármazástudat, hanem a politikai szervezés/szerveződés kötötte össze, a 'törzset' és a 'népet' egyenlő értékű fogalomnak lehet tekinteni. Akik vitáznak az előbbivel, azok szerint a nyelv és közösségtudat az elsődleges összekötő erő, a törzsek szövetsége pedig politikai szinten pecsételi meg az egységet - szvsz a steppén nem ez volt a jellemző.
"Ezeknek a hiánya cáfolná szerinted a magyarok uralmát... Egyébként államalapítás utáni oklevelekben említett helynevekről beszélünk, amelyek nem feltétlenül (sőt, néha éppen egyáltalán) nem tükrözik azt, milyen etnikai-politikai viszonyok léteztek a X. században.."
Hogy lehet az, hogy a hun-avarok ott-tartózkodásának rengeteg helynévi nyoma van, a magyarokénak meg nincs?
Ebből a szempontból teljesen közömbös, mikor jegyezték fel az adott helynevet először, lényeg az, hogy nincsenek magyarokra utaló helynevek a mai Ausztriában és Cseh-Morvaországban, míg a hungarusokra (hun-avarokra) utaló helynevek tömegével előfordulnak. Azt pedig te sem vonod kétségbe, hogy a magyarok önelnevezése a XI. századot megelőzően (mint Anonymus is tanúsítja) mogyer, magyar volt.
"Bocsánat, helyesbítek: az elnevezésében, amit Anonymus használ."
Arról az önelnevezésről van szó, amit népünk a mai napig használ; ezt közlik Dzsajhániék is. A 'Hetumoger' alak még őrizte az egykori törzsi különállás emlékét, Anonymus nem saját maga törpölte ki ezt a nevet..
"Az idegen forrásokból a Hepta geneai elnevezés ismeretes, melyet Harmatta a Hetumogerrel azonosít, mások ennek helyességét erősen vitatják."
Szvsz helyesen, Harmatta szláv népeket azonosítana a magyarokkal.
Ezek szerint nem 100 százalék, hogy a maygaroknak ugyanarról a csoportjáról beszél. A khorezmiek a volgai magyarokkal (=baskírok) pl. délről voltak határosak.
Ezeknek a hiánya cáfolná szerinted a magyarok uralmát...
Egyébként államalapítás utáni oklevelekben említett helynevekről beszélünk, amelyek nem feltétlenül (sőt, néha éppen egyáltalán) nem tükrözik azt, milyen etnikai-politikai viszonyok léteztek a X. században..
"Nem uralkodott a Megyer törzs, hanem a vezetője rangban és tekintélyben fölötte állt a többi törzsfőnek, B. Konstantin szerint. Ami éppen nem jelenti azt, hogy a gyakorlati politika szálai az ő kezében futottak volna össze, sőt.."
Pont ezért nem értem, hogy akkor miért kell a vérszerződéssel létrejött szövetséget állandóan -- hitelt adván Anonymusnak -- Hetumogerként aposztrofálni... Hiszen ha rangban az első is volt esetleg Árpád (mert azért ez még mindig nem bizonyított), akkor sem irányította a szövetséget.
"mi utal konkrétan arra, hogy magyarokról vagy akár csak a Hetumoger szövetség résztvevőiről, és nem a IX. század végi betelepülők által itt talált hun-avarokról beszélnek?"
Az, hogy mindkétszer ugyanazt a formulát használják az évkönyvek; az állításodat pedig semmivel nem támasztják alá..
Másutt is lerántja róla a leplet Joannész Szkülitzész:
„... színleg a keresztény hit felé hajolva, Konstantinápolyba jött. Megkereszteltetvén Konstantin császár lett a keresztapja, és a patrikiosz méltósággal megtiszteltetvén sok pénz uraként tért vissza hazájába.”
Tudom, mert állandóan zsarolta a keresztapját. Ezzel is, meg a kincsekkel is. Eléggé pénzéhes volt. Ahogyan az említett Padányi-kötet 2006-os előszavában olvasható:
"A horka barátsága valóban sokba került. Mert kénytelen volt ugyan megmártózni a keresztelőmedencében, és tűrni, hogy a császár emelje ki onnét, de még ekkor sem átallott nagy összegeket kicsikarni újdonsült keresztapjától a háború megváltásáért és a jószomszédi viszonyért cserébe!
Nem tudni, mennyi pénzt csalt ki Bulcsú a császártól. Egy azonban bizonyos: nem eleget ahhoz, hogy jóindulata a kelet-rómaiak iránt örök időkre szóljon. Ugyanis maga Szkülitzész árulja el, hogy »az Istennel való szövetséget megszegvén sokszor egész népével a rómaiak [bizánciak] ellen vonult«."
"Mert az Árpád-ház hatalmát a saját korából, illetőleg Szent István korából visszavetítette a IX. század végére."
Nem, a 'Hetumoger' hét törzs szövetségét jelölte meg. Szent István célja éppen a törzsi rendszer szétverése volt, hogy a helyébe a maga által irányított államszervezet uralmát állítsa.
"Valamelyik mohamedán forrás írja is, így kereken, hogy a magyarok kisebb számúak, de erősebbek a bolgároknál."
Gardézi ír erről, a bolgárok nagyobb lélekszámával nyilván az uralmuk alatt élő szláv népekre utal.
920 körül használta fel Ibn Hordzábeh 880 körül készített feljegyzését. Törzseket nem nevez meg egyetlen nép esetében sem, a magyarok esetében a vezetőkről, az életmódról és a 20 ezer harcosról szól.
"a te verziód szerint a Megyer törzshöz csak 900 után csatlakozhattak onogur törzsek..."
Az én verzióm szerint itt a Kárpát-medencében a IX. század végi honfoglalással egyidejűleg csatlakozhattak onogurok a szövetséghez, korábban csak az említett területen kívül. Az utóbbiak lehettek tisztán avarok is (kabarok).
Nem uralkodott a Megyer törzs, hanem a vezetője rangban és tekintélyben fölötte állt a többi törzsfőnek, B. Konstantin szerint. Ami éppen nem jelenti azt, hogy a gyakorlati politika szálai az ő kezében futottak volna össze, sőt..
"Mármint miylen helynevek maradtak fenn 900 után, amelyek cáfolnák a magyarok ottani uralmát?"
A magyarok ottani uralmát az cáfolja, hogy nem maradtak fenn arrafelé helyneveik. A hun-avarokét meg az támasztja alá, hogy rengeteg helynév őrzi az emléküket az említett osztrák-morva vidékeken.
