Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Most vettem rádiós szobatermosztátot a ho...well-től. A szabályzó külön padlófűtésre és radiátorra is állítható. Más más karakterisztikája van, de ugyan az a termék. Lehet, hogy ők nem olvassák a topikot.
Tehát, mióta felszereltem a Siemenst, azóta sokkal kevesebbet hőt kap egyszerre a padló, mert ugye, mint írtam, megtanulván a padlóm hőtehetetlenségét, ha 21-re kapcsol a program, mikor mondjuk délutánra 20,2-re hűlt vissza a nappali, akkor elkezd fűteni és 20,6-nál lekapcsol, mert úgy lesz 21 a túllendüléssel együtt. Padló előremenő hőmérséklet maximum 35 fok. Ezután a padlónak magának nem tart egy egész napig azért visszahűlni, mivel nincs felmelegítve olyan mértékben, hogy azt egy napig tartson visszaadnia. Kb. 3 óra elteltével már nem érezhető talppal, hogy fűtve volt, gyakorlatilag a fűtetlen állapotába áll vissza ennyi idő alatt. Ekkorra átadta a levegőnek a belepumpált hőenergiát, illetve egy része veszteségként távozott a talaj felé.
Namost ez a 4 tized fok melegítés kb. 1-1,5 órát vesz igénybe, jelen időjárási viszonyok között. Rendes hidegben nyilván lassabb lesz, a lehűlés meg gyorsabb, ezért ez a mostani napi kettő kapcsolás, így, hogy a programozva végülis 1 fok hőingást tartok a reggel-nappal-este-éjszaka között, kb. duplázódni fog, vagy még több lesz.
"Viszont ha egy napra leáll a padlófűtés, akkor egy nap mire felmelegszik, addigra hideg lesz a lakás."
Látható, hogy nem tart egy napig felfűteni a padlót, vagy ha igen, akkor bazira túlméretezett, elb@szott rendszer. A lakás meg nem hűl ki, ha jól szigetelt, mert a padló is burokban van lefelé, maximum a lakás hőmérsékletére tud visszahűlni egy napos cikluson belül.
Itt jön képbe a kandalló. Ha így 6 óra környékén a termosztát esti programja szerinti felfűtés után gyújtok be, mert valamiért lusta voltam előtte, vagy nem vettem a fáradtságot, hogy kilőjem a délutáni felfűtős programját, akkor is maximum annyit bukok azon az "elpazarolt" gázon, mintha egy alap termosztáttal vezérelném a padlót és a túllendülésből keletkező pazarlást venném alapul. Kicsit bonyolult voltam, de remélem, érthető :-) Na de ilyen kandallóbefűtés után ha már éjfélkor, vagy reggel nem is rakok rá, csak hagyom leégni az egy adagot, akkor is maximum másnap estére fog annyit esni a hőmérséklet, hogy újra beinduljon a padlófűtés.
Van mégegy vonatkozása a dolognak, mégpedig, ha nem állítok be programot, hanem fix 20,5 fokot tartok folyamatosan, akkor ahhoz képest valóban kihűl a padló kandallózáskor, mert a Siemens a folyamatos hőmérsékletet úgy tartja, hogy gyakrabban kapcsol, így gyakorlatilag egy folyton langyos padlót adva. Persze ekkor sem fog jobban kihűlni a padló, mint az előbbi esetben, csak ehhez képest.
Végeredményben szerintem az a helyzet, hogy kis mértékű túlfogyasztás jöhet létre gázban a felfűtések miatt, de azt a fa gazdaságosabb használata ellensúlyozza. Nyilván növekszik a megtérülés, ha huzamosabb ideig van a kandalló használva, nem napszakonként váltakozva, hanem napokig csak az.
Várom a vélemeényeket, nem biztos, hogy jól logikáztam, de én erre jutottam.
Időjárás követő szabályzás a belső zavaró tényezőkkel nem számol, pedig van bőven. Az egy durva szabályzás, előszabályzás. A padlófűtésnél elég kicsi a szabályzási tartomány előremenő oldalról nézve.
A szerint a nézet szerint kizárólag az időjáráskövető szabályozó által változtatott előremenő hőfokával. Esetleg padlóérzékelős termosztáttal, hogy ne a padló által felmelegített levegő hőfokával szabályozzuk a padló fűtését, mert az nagyon nyúlós, nagy rugalmatlanságú szabályzást hoz létre.
"A kandalló legyen 5kw-os, ez ha minden igaz, ennek a háznak kb a teljes hőveszetségével egyenlő. Azaz mihelyst üzemel, azonnal túlfűt. Ez nem lenne baj, ha a padlófűtés is nem menne közben, legalábbis ott, amit befűt a kandalló (semmi vízteres nyalánkság nem kell). Viszont ha egy napra leáll a padlófűtés, akkor egy nap mire felmelegszik, addigra hideg lesz a lakás."
Ez a valóságban (laglábbis nálam) nem így működik.
Nemsokára leírom, hogy hogy, de most van egy kis dolgom.
Így igaz, nem mindenhol működik megfelelően, de egy kisérletet megér. Olcsó megoldás és nem lehet becsapni mert egyszerű. Igaz némi kreativitást igényel. Nem próbálam, de biztos vagyok benne, hogy öntanulós termosztátokkal közel nem tudtam volna hasonló eredményt elérni, mert előbb-utóbb én és a termosztátok is megbolondultak volna.
Ez a fűtőellenállás csak akkor kap áramot, amikor a termosztát bekapcsolja a kazánt. Ilyenkor az ellenállás hője plusz fűtést ad a bimetallnak, amitől ez azt érzékeli, hogy emelkedett a hőmérséklet a szobában. Becsapjuk a termosztátot,ezzel válik érzékenyebbé.
Az MMG termosztátban van egy fűtőellenállás, amivel zseniális ötlettel megnövelték az amúgy elég érzéketlen bimetall érzékenységét. Én ezt az ellenállást még közelebb hajtottam a bimetallhoz, ezzel túlérzékennyé téve a bimetallt, hogy azonos hőmérsékleten is kapcsolgat ki-be, kb 30-40 percig kikapcsol, 10-12 percig bekapcsol csak úgy magától.
A működése:
Ha alacsony a hőmérséklet, gyorsabban hül a termosztát, ilyenkor kevés ahoz az ellenállás hője, hogy lelője a termosztátot,fűt folyamatosan.
Ha eléri a beállított hőfokot, létrejön a 10-12perc/30-40 perces kapcsolgatás.
Ha magasabb a hőmérséklet (mert mondjuk délután besüt a nap az ablakon) akkor nem kapcsol be.
Így amikor fűt apránként tolja a meleget a padlófűtésbe hosszabb szünetekkel és a szobában annyira állandó a hőmérséklet, hogy az állítólag 0,2 fok hiszterézisű Q7 RF-et nem sikerült úgy belőnöm, hogy érzékelje a hőfokváltozást.
Ugyanezt el lehet játszani más analóg vagy digitális termosztátokkal is. THIMER olvtárs egy nagyteljesítményű LEDet épített be fűtőellenállás helyett, nála a lednek a hője kapcsolja le a termosztátot.
Üdv mindenkinek! Köszönöm a tippeket,hozzászólásokat. Ezt a vízelzárást kipróbálom,meglátjuk mi lesz. Tömítetlenségről jut eszembe az üzembehelyezéskor volt egy kis gond a füstgáz visszaáramlott, és a készülék furcsán rázkódott!Akkor az építtetővel akarták megcsináltatni de aztán azt mondták megoldották.Csak valami szétcsúszás tömítést helyre rakták,összerakták.Lehet mégsem százas?
Akkor olvass csak vissza, mi a helyzet a kondenzációs kazánnal és a kandallóval.
A kandalló legyen 5kw-os, ez ha minden igaz, ennek a háznak kb a teljes hőveszetségével egyenlő. Azaz mihelyst üzemel, azonnal túlfűt. Ez nem lenne baj, ha a padlófűtés is nem menne közben, legalábbis ott, amit befűt a kandalló (semmi vízteres nyalánkság nem kell). Viszont ha egy napra leáll a padlófűtés, akkor egy nap mire felmelegszik, addigra hideg lesz a lakás.
Ha lenne egy ügyes-okos szabályozás, ami lekapcsolná egy hőfoknál a padlófűtést, és főleg tudná azt, hogy visszakapcsol és mire a kandalló kihül, már fűtene, az már elégséges lenne.
Ettől függetlenül működhetne a mesterséges légcsere hővisszanyeréssel. A tűzhely nem gázos, hanem valamilyen villanyos lenne (tehát nincs nyílt égésterű készülék, mert a kandalló is zárt égésterű lenne persze).
Fennmaradt a HMV kérdése. Erre tudsz valamit ? Lehetséges, hogy egy szolár vízmelegítő rendszer 1 millió !? Ez soha nem lesz gazdaságos akkor !
El tudok képzelni egy kondenzációs kazánt, ami külső tárolós HMV-s, és a tárolót a szolár rendszer is fűti, gyárilag is léteznek ilyen megoldások.
A hűtéssel nem tudom mi a helyzet, nem tudom mekkora probléma ez egy passzívház közeli épületnél.
A Devi DTIP-18 fűtőszálat az ajánlás szerint legalább 6 cm mélyen kell a betonba rakni. Vagyis ez kb. ugyanazt tudja mint a padlófűtés: a betont melegíti. Vagyis semmivel se kisebb a tehetetlensége mintha ugyanezt vízzel csinálnád. A gyengébb fűtőszálat (DTIP-10, 10W/m) lehet a padlólap alá közvetlenül is tenni, és van direkt ide tervezett fűtő paplan is. Ezek lehet hogy gyorsabban reagálnak. Bár akkor is viszi lefele a beton a hőt. Azért ezen az ajánlaton nagyon sokat lehetne még optimalizálni ár szempontjából. Ha hosszabb kábelt veszel akkor sokkal olcsóbb métere, és nálad sokszor egy szobán belül is két kábel van. A teljesítmény is nagyon túl van méretezve a te szigetelésedhez képest. Aztán meg a 32eFt-os termosztát az mit tud? Nekem kicsit húzósnak tűnik. És 7 db ilyen árából már elég komoly mikroprocesszoros vezérlést meg lehet csinálni (bár nem tudom készen kapható-e). Nekem egy kicsit olyannak tűnik ez az ajánlat, mintha nem gondolkodtak volna túl sokat rajta. Csak gyorsan adjunk valamit oszt jónapot. Ez mindenkinél működni fog, van benne teljesítmény bőven, meg a szabályzás is oda van téve, de nem biztos hogy költséghatékony. És kiszámoltad már hogy hány amper a 16 kW? Kb. 70. Elektromos fűtés témában egy hűtő-fűtő klíma is jó ötletnek tűnik. Ez végülis egy hőszivattyú, ami COP 3 körüli hatásfokot tud, vagyis elvileg a gázos fűtés árszintján lehet vele fűteni. Gond van nagyon hidegben mert akkor már nem hatékony, de legfeljebb annyira tud leromlani a hatékonysága mint ahol többi elektromos fűtés van. Ha a szellőztető rendszer kimenő levegőjébe rakod a kültéri egységet akkor jó lehet, az nem hideg. Csak nem tudom, hogy abban a levegőben van-e elég hő a klíma működéséhez. Pontosabban elég-e a levegő mennyisége. Nem biztos. Sziasztok!
Már kezdem érteni, de lehet, hogy jobb ajánlatom sincs, de ettől rosszabb sincs. A szabályozhatóságot tényleg a legkönnyebb elérni, de az üzemeltetési költségek kárpótolnak majd érte:-) Felületfűtés elmegy egy kondenzációs kazánnal, és egy zóna szabályzást hozzá lehet tenni. Szabályozható és olcsó. Kazánnal a melegvíz is megvan. Csak ne kombi legyen, mert a napkollektort ekkor nehéz beintegrálni a rendszerbe. Ráadásul a továbbfejlesztés lehetősége is benne van, hogy a hűtést is ki lehet alakítani a későbbiekben. A kandallót lehet üzemeltetni mellette. Vízteres kandalló az már más tészta, ott sok minden kell, és ez már árban vetekszik egy hőszivattyúval, amivel hűteni is lehet.
Csak azért jutottunk ide, mert igény lenne a komfortr, a pontos szabályozásra, plusz ott van kandalló, meg a felületfűtés igénye. Nem volt jobb ötlet, mert 6-8 millás hőszivattyús ajánlat volt még.
Lehet, hogy szkeptikus vagyok, de az elektromos fűtés nem valami nagy ötlet nálunk. Gondolom az ajánlatadó tud olyan épületet és tulajdonost mutatni ahol már működik ilyen rendszer. Ha nem, élhetsz a gyanúval. Magyarul referencia. Ha nincs ilyen nyugodt szívvel kidobhatod az ajánlatot.
Azt írja, hogy 20ezer havi fűtésszámla, én 18-at fizettem a gázra, és durván 100m2, 4 személy. Ebben nekem benne van a hmv és közel nem vagyok egy passzívház közeli hőveszteséghez.
Persze komolytalan egy ajánlat ha 7 vagy 16kw-ról van szó. Számolni kell egy hőveszteséget, és méretezni utána lehet.
Hoppá... a magasabb kémény... nem lehet, hogy a magas kémény a csőacsőben konstrukció mint hőcserélő miatt jobban fékezi a hőveszteséget, mint a rövidebb?
Egy gondolatkísérlet: Ha begyújtjuk kislángon a kazánt ventilátor nélkül, a rövid, vagy a hosszúkéményen tudna jobban kiszellőzni gravitációsan?
