Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Puffert inkább olyan esetben használnak, ahol valamiért nem tud állandóan menni a kazán vagy nem szabályozható a teljesitménye (vegyestüzelésű kazánok). Felfűtöd a benne lévő vizet, amíg van időd és kedved pakolgatni a fát, vagy szenet és később szabályozhatóan kinyered belőle a hőt.
HF.: Forditsd le kondenzációs kazánra, hogy mi játszódik le az indirekt pufferban?
Kazán elkezdi fűteni a pufferban lévő hőcserélőt ami átmelegszik (megfordul) annyira, hogy a hőcserélőből visszatérő víz hőmérséklete a kondenzáció fölé emelkedik. + Ahogy a puffer tartályban emelkedik a víz hőmérséklete, annál inkább garantált, hogy nem kondenzál a kazánod.
Nem azt mondtam, hogy nem léteznek 20% kazánok, de talán van vagy 3 éve, hogy az SD elkezdte szorgalmazni (gyártani elöbb) a nem kondenzációs készülékeinél a H-MOD technikát (20%-100%). Kondenzációs készülékekben még később jöttek ki a 20%-os, sőt mostmár 12kW-os készülékeket is kezdtek forgalmazni nálunk is, de ezt azért még nem venném általánosnak.
Ez elég tömör volt, meg is értettem elsőre, hogy miért is nem ajánlott kondis kazán mellett puffer tartályt beépíteni. Köszi! :-) De, elég is nekem fafejnek ennyi!
Hát pedig a VGF ennek a szakmának a lapja, és ott ezt írják...
Azért a sok fájdalmas tévedés között keresd csak meg azt a 20%-os éves hatásfok különbséget, arra nem írják hogy a gyártók parasztvakítása ! ;)
Nem tudom meg lehet-e téged győzni bármivel, mert ha valaki vált kondenzációsra és azt írja hogy 20%-kal kevesebb volt a fűtési felhasználása, arra is tudsz valamit (miért nem igazak a számok) - szal majdnem kár veled vitatkozni.
Csak azt nem látjátok, hogy a diagrammotok alatt többszázsoron keresztűl azt írják, hogy hülyeség és nem kell hinni a gyártóknak! :D Azért csak tedd be enginernek, hogy lássa Ő is. :D
"Mit is ír erről a szakirodalom ?"
Ugyan azt írják, amit én is írkálok, de azért engem akartok vele okosítani? :D
(3. link olyan zagyvaságokat tartalmaz, hogy néha feljajdultam, csak fakiroknak azt a szakirodalmat!)
Az előbbi bejegyzésben megjelent egy olyan dolog, amiről nem nagyon beszéltünk még, és nekem személy szerint kedvenc témám a puffer tartály. Mennyire éri meg ilyen akkumulációs tartályt elhelyezni kondenzációs berendezésnél? Szvsz a turbós, illetve atmoszférikus kazánok esetében nagyon jó szolgálatot tud tenni, a kondis kazán esetében nem tudom, hogy mekkora előnnyel tudunk számolni.
Nincs semmi komplexitás, az éves hatásfok a lényeges, ott pedig megmutatkozik a különbség, beszélhetünk 20%-ról a kondenzációs javára. Komplexitás a megtérülés számításnál, a beruházás gazdaságosságának megállapításánál van. Meg hogy oda ahol nincsenek meg a feltételek, ne akarjunk kondenzációs kazánt rakni csak a divat miatt !
"Egy biztos: a kazánok túlméretezése és a magas visszatérő hőmérséklet jelentős hatásfok- csökkenést eredményez kondenzációs kazánoknál is, de mértékére a szakirodalomban nem találunk utalást, különösen nem az internet világában."
Ma még a 24kW-os 40-100% modulációs kondikazánok az elterjedtek.
Ajánlom figyelmedbe a "A kazánok hatásfoka" című részt:
"Mint "ismeretes" a kondenzációs kazánok hatásfoka igen magas. Célszerű ezt a kérdést részletesen megvizsgálni. A kazánok hatásfokát számos tényező befolyásolja. Korábban az épületgépészetben csak a tüzeléstechnikai hatásfoknak volt jelentősége a kazánok kiválasztásnál, méretezésénél. Ezen adott névleges, vagy méretezési állapotban, valamint folyamatos üzemben mért hatásfokot értjük. Ezt akár idealizált vagy névleges hatásfoknak is tekinthetjük. A kazánok minősítésének egyik legfontosabb mérőszáma a névleges hatásfok volt.
Az energiafelhasználás szerepének előtérbe kerülésével a méretezési hatásfoknál fontosabb lett az üzemelési időszakra eső hatásfok, mely általánosságban az éves hatásfokot jelenti. Mint ismeretes, a fűtési hőteljesítmény a fűtési időszakban jelentősen változik. Leegyszerűsítve 100-0% között változik a fűtési hőveszteség, de az épületbeli hőnyereség és a tárolt hőnek köszönhetően a fűtési határhőmérséklet nem egyezik meg a fűtött épület belső hőmérsékletével. Az ezzel kapcsolatos számítások a tervezők számára már megismert és a napi feladatot jelentő 7/2006 TNM rendeletben megtalálhatók. A gyakorlatban a minimális kazánteljesítmény, vagy a legkisebb részterhelés mintegy 30%-(40%)ra tehető. Ennek részletesebb vizsgálata érdekes kutatás-fejlesztési téma lehet.
Az előzőekben tehát a fűtési hőigény 100-30% között változik. Sajnos, a szakmai gyakorlatban a méretezési hőszükséglet és a névleges kazánteljesítmény nem egyezik meg. Ennek két fő oka van. Egyik a tervezésnél gyakori, indokolatlan túlméretezés. A hőszükséglet-számításban van akkora biztonság, amelyet felesleges fokozni a kazán kiválasztásánál. Üzembiztonság szempontjából egy darab kazánnál a túlméretezés nem segít, míg több kazánnál a külső hőmérséklet gyakorisága nem teszi indokolttá a túlméretezést. A tervezésnél gondot okoz még a használatimelegvíz-temelés. Ezt a gyakorlatban az előnykapcsolás témakörébe sorolhatjuk, mellyel egy korábbi számunkban már részletesebben foglalkoztunk.
Átfolyós használatimelegvíz-termelésnél rossz szolgáltatás mellett rendkívüli teljesítmények szükségesek. Ilyenre látunk példát az utóbbi időben megjelenő lakás-hőközpontoknál. Mint ismeretes, átfolyós rendszernél egy vizes csapoló (fürdőkád vagy mosogató) teljesítményszükséglete 25-30 kW. Egy mai épületenergetikai követelményeknek megfelelő 90 m2-es lakásnál a transzmissziós veszteség 0,35x90x2,7x33=2800 W, míg a szellőzési kb. 0,35x0,5x90x2,7x33=1400 W, azaz összesen 4,2 kW. Egy garzon lakásnál a fele, vagyis kb. 2 kW. Egy 150 m2-es családi háznál 0,58x150x2,7x33=10 kW hőszükséglettel kalkulálhatunk.
A rövid ideig, esetleg néhány percig tartó 25-30 kW teljesítményt kell szinkronban működtetni az 1-2-5 kW átlagos időszakbeli és egyben leggyakoribb fűtési teljesítményigénynyel. Ez nem egyszerű feladat, és jó hatásfokkal meg sem oldható. És ekkor csak egy csapolót szabad a lakásban kinyitni.
1. ábra: Kazántípusok kazánhatásfok-változása a kazánterhelés függvényében Az utóbbi időben emiatt a konstruktőrök kifejlesztették a tárolós megoldásokat. Kis tárolókat a kazánszekrényben is találhatunk, míg nagyobb (80-150 l-es) méretűeket külön. A kazánok teljesítményét viszont csak néhány gyártó csökkentette. Egy 120 l-es tároló vizének fél óráig tartó felfűtéséhez 120x4,186x(50-10)/0,5=11,2 kW szükséges. Ez az előnykapcsolás lényege, mellyel többnyire sem a gyártók, sem a tervezők nem igazán élnek, esetleg inkább visszaélnek.
Visszatérve a hatásfok kérdésére, egy csúcsminőségű, de rosszul választott kondenzációs kazán többnyire ki-be kapcsolásos üzemben működik az év nagy részében. Gondoljunk arra, hogy ha a kombi kazán névleges teljesítménye 25 kW, a fűtési átlagteljesítmény 1-2-5 kW, akkor a minimális 0,3x25=7,5 kW kazánteljesítmény milyen hatásfokot eredményez. Érdekes módon erre nem kapunk választ a gyártóktól."
Azt érzem, hogy ezzel egy lényeges ponthoz értünk. Ebben az eszmecsere ezen fázisban lenne jó összehasonlítani éves viszonylatban (természetesen becsléssel) a különböző rendszerű kazánok várható fogyasztásbeli különbségét - csak félek attól, hogy ez az összetettség miatt egy nagyon nehéz feladat. Bevallom, hogy a komplexitás mértéke számomra olyan mértékű, hogy ezen csapásvonalak meghatározására nem tudok vállalkozni.
"energetikában viszont az éves hatásfok a meghatározó"
Ebben az esetben még jobb lehet a kondenzációs kazán hatásfoka a hagyományos kazánokéhoz képest, mert a fűtési idény nagy részében elég az alacsony hőmérsékletű víz, ami kifejezetten kedvező a kondis kazánok hatásfokára nézve.
"A diagram használatánál vigyázni kell arra is, hogy a kazánok teljesítményének folyamatos szabályozása csak 25-30%-ig lehetséges. Ennél kisebb igénynél tehát a hatásfokra nincs megbízható adat, de biztosan rosszabb lesz az ábrán láthatónál. Talán a hagyományos kazán jelleggörbe elfogadható.
Az 1. ábra tehát nagyon óvatosan használható, és a pillanatnyi hatásfokot mutatja. Az energetikában viszont az éves hatásfok a meghatározó. "
"Ez alatt csak becslésekre szorítkozhatunk. Fentiek alapján ne fogadjuk el biztosan azt a gyártói adatot, hogy az éves hatásfok 105%. Szimpatikusabb, ha 95%-ot emlegetnek. És nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a kondenzáció csak 50°C alatti visszatérő hőmérséklet alatt kezdődik és nem 100%-os. Gondoljunk a klimatechnikából jól ismert levegő-vízgőz (h-x) diagramra. Jelentős kondenzáció csak 10-20°C vízhőmérsékletnél érhető el.
akkor homokkő helyett gránitot mondok, végülis mindegy. Az élettartamban kicsit jobb, mint a csempe :)
De nem ez a lényeg. kazánoknál sem más a helyzet: van, aki csak a bekerülési árat nézi, van aki a "névre" és a mögötte vélt minőségre hajt és van, aki technikai üveggyöngyökkel teli modellt keres. Egyiket sem tudom elitélni.:)
Persze, mondjuk 10-15 évre kell előre számolni, amíg jó esetben egy mai kazán élettartama tart (lehet hogy semmi baja ennyi idő után, de technikailag elavul).
A homokkő vs nagyáruházi csempe hasonlat azért sántít, mert egy itt az élettartam alatt pénzügyi megtakarítás nem jön szóba, csak az esztétikum. Fűtési rendszernél, kazánnál ugye nem ez az elsődleges szempont, bár van aki kifejezetten olyat csináltat, amihez nem kell radiátorokat felszerelni (mert az zavarja, nem tetszik, stb).
Nos, én nem pont erre gondoltam, hanem mondjuk egy olyan esetre, amikor az ember pl. 75/65-tel üzemelteti a kondenzációs kazánt (nem bír lenni kondenzáció), illetve pont ilyen hőfokra bírja a turbós kazánt.
"Lehet kalkulálni hogy mekkora fogyasztás (lakás méretre nagyjából lehet vetíteni ebből) esetén van értelme kondenzációs kazánra váltani. "
Egy építkezés során nem csak a jelenlegi adatok szerinti észérvek jönnek szóba, hanem az meber a jövőbe is megpróbál tekinteni. Ha egy évvel később építkezem, akkor nagy eséllyel nem itt, hanem a hőszivattyús topikban osztanám az észt :)
Egyébként van, aki homokkő lapokkal burkol és van, aki nagyáruházas akciós csempével. Van, aki Viesmann/Wolf/Buderus kazánrendszert vásárol, van aki Demradot a teszkóból. Ráadásul mindenkinek vannak érvei a döntései helyessége mellett... :)
Úgyhogy ha a végén a zsebben maradó pénzre kíváncsi az ember, akkor az éves hatásfokot kell nézi. Ez 20%-kal jobb egy kondenzációsnál egy hagyományos kazánhos képest. Innen lehet indítani egy megtérülés számítást, persze vegyünk egy középértéket a 11 és a 20 között, az a biztos.
Lehet kalkulálni hogy mekkora fogyasztás (lakás méretre nagyjából lehet vetíteni ebből) esetén van értelme kondenzációs kazánra váltani.
