Köszi szépen az információt. Most csak az a gondom, hogy nem tudom milyen kezdetleges módszerrel tudnám felmérni, hogy milyen kémhatású a talaj a kertemben. Azt tudom, hogy a málna, a szeder imádja ezt a földet és ha nem tévedek ezek a savas talajt részesitik előnyben. Más szempontom egyelőre nincs. Mégegyszer köszönöm és jó kertészkedést!
Feribá! Azt hiszem, rájöttem, nálam miért haltak ki a kivik. Tudom, hogy nálam meszes a talaj, ezért telepítés előtt talajcserét csináltam a tervezett lugas teljes hosszában, 60x60 cm-es szelvényben. Raktam bele trágyát, tőzeget, új földet hozattam. Telepítés után mulcsoztam, árnyékoltam, locsoltam. DE: így utólag, a kiásott növény gyökerét látva és azóta is ezen töprengve, valószinűnek tartom, hogy amikor a gyökerek vizszintes terjedése fokozatosan a nem cserélt meszes talajba ért, úgy kezdett visszaesni a növény fejlődése, ami a már ismert tüneteket okozta. Valószinű nem 60x60 cm, hanem tövenként 30 cm mélységben, de 2mx2m területen kellett volna a talajt előkészíteni, kicserélni. Nem tudom, hasznát látod-e ennek a gondolatnak, illetve mi a véleményed róla. Jó kertészkedést.
Az alábbi címről a 2. ábrát ajánlom figyelmébe azoknak, akik kivit akarnak telepíteni. Bár valószínű elég nagyvonalú, azért a várható siker/kudarc valószinüsíthető a talajtérkép alapján. Idézet a lenti címről: 'Talajaink mintegy 13 %-a erősen savanyú kémhatású. Ezek a gyenge mésztartalmú talajok első sorban az Alpokalján, az Északi-középhegység ÉK-i részén, valamint a Rába, Szamos és a Körösök mentén fordulnak elő. Gyengén savanyú kémhatású talajokkal (talajaink mintegy 43 %-a) főleg a Dunántúli-dombvidéken, az Északi-középhegységben, a Nyírségben, a Tisza és számos mellékfolyójának teraszain, valamint a Kisalföld déli peremrészein találkozhatunk.' http://www.uis.hu/download/A%20Ca%20es%20a%20Zn.pdf
Üdv a topikban! Az ország melyik részén vagy? Ismerem ezt a fajtát, megfelelő talajon hatalmasra fejlődik. A fahamu lúgosítja a talajt, feltehetően ezért nem tetszett neki. A szőrös kiviket mindenhol ill. majdnem mindenhol nem teljesen érett állapotban szedik le, igy hűvös helyen sokáig eltartható. A bolti szőrös utóérlelést igényel, ha jóizűt akarsz enni, mégpedig etilénes kezelést. Ezt otthon is nagyon egyszerüen meg tudod oldani: egy nylonzacskóba dobáld be a kiviket, tegyél mellé egy vagy két almát, kösd be a zacsit és tartsd szobahőmérsékleten. Pár nap múlva a kivik úgy megérnek, hogy paradicsomként hámozhatod, édes, és puha lesz. Ne starkingot használj, annak az ízét átveszi a kivi.
Nekem van termőképes kivim, több, mint tíz éves. Katalógusból rendeltem, weiki / bajor kivi néven árulták. Elég apró gyümölcsű, a leírás szerint dió méretű, a gyakorlatban inkább egy hosszúkás köszméteszemnek felel meg. -25˚C-ig télálló. Sajnos, lakóhelyünk klímája egyáltalán nem neki való, a sok évből csupán háromban hozott gyümölcsöt. Ugyanis tavasszal hamar fakad, és olyankor fagyérzékeny. Nálunk pedig még májusban is gyakori a fagy. Nagy a lombja, tehát kívánja a nedvességet. Talajban pedig a savanyú kémhatást. Egyszer fahamuval próbáltam "műtrágyázni", és láthatóan nem tetszett neki.
Ami a gyümölcsöt illeti, lehetséges, hogy egyszerűen peches vagyok a bolti nagy kivikkel, de abból még jót nem ettem. Feltehetően (rossz) szokás szerint messze érés előtt leszedik; kemény és vadul savanyú szokott lenni. Utóérlelni sem sikerül, inkább elfonnyad. A saját termésű viszont fantasztikus, ha jól beérik. Csak így ismertem meg az igazi kivi ízét!
Mivel már a 80-as évek elejétől lehetett hazai faiskolákban nem szabadgyökerű kivit venni, TÉLTŰRŐKÉNT, TERMŐS-PORZÓS párosban, létezhet az országban akárhány 20 évnél idősebb termő kivi. Javaslom, hogy próbáljuk meg megkeresni, az ország mely részein vannak minimum 10 éves termő példányok. Aki ismer ilyet, fotózza le, és/vagy írja meg, milyen talajon, milyen környezetben lelhető fel.
A kivi sokak kedvenc déligyümölcse. De valóban déligyümölcs? Vagy termeszthető Magyarországon is? Honnan vegyünk szaporítóanyagot? Milyen talajt, klímát igényel? Hogyan kell metszeni? Valóban biogyümölcs? Ezekben a kérdésekben várjuk a szakemberek tapasztalatait, tanácsait és az érdeklődők hozzászólását.
