Sőt van olyan elképzelés is, miszerint a honfoglaló magyarság vezető rétege nyelvileg is eltörökösödött, de a köznép ennek ellenére ugor nyelven beszélt.
Nagyon egyszerűen igen. A sztyeppei lovasnomád kultúrát iráni népektôl (szkíták pl.) átvevô kulturális értelemben eltörökösödött, de ugor nyelvet beszélô nép voltunk.
"A honfoglalo magyarok kulturalisan es reszben genetikailag egyertelmuen a turk sztyeppei kulturat vittek, ezt nem hiszem hogy barki vitatja. Viszont nyelvrokonaink a halaszo-gyujtogeto ugorok."
...
"Kulturat konnyebb valtani mint nyelvet"
Vagyis nagyon leegyszerusitve eltorokosodott ugorok voltak a honfoglalo eleink?
egyebkent en a neandervolgyi emberhez, a legosibb emberhez kotnem a magyarsagot.
ez baj? a nyelvunk szinte tokeletesen megegyezik. hidd el nekem ftonyo, ha szembejonne veled egy neandervolgyi ember akkor minden problema nelkul el tudnal beszelni vele.
persze olyan idegen szavakat mint televizio, computer, auto, gazbojler nem hasznalhatnal.
de AMUGY meeg a kiejtes es a hangsuly is ugyanaz. a szintaktika es a grammatika identikus.
sajnos nem tudom EGYELORE bizonyitani. de ami kesik nem mulik. dolgozunk a teemaan...
es remelem ez eldonti a dolgot. nagybatyam nagymamaja ezt meeg konkretan tudta. volt egy versike is.
neander neander te vagy az ember
szkita, szkituska te meg a hulyecske vagy...
ez egy vers de akkor meg amikor neanderi oseink kitalaltak akkor meeg maskeppen szolt a nota. talan ertesz. akkor ez tokeletes volt es nagyon szep politikai mondanivalot hordozott.
remelem mostanra vilagossa valt hogy a szkitakbol kik es mik lettek. gondolj oda az elso beture. szo szo.. nem a szavakrol hanem az sz-beturol beszelek. deli es eszaki aaguk van. lagy es lagytalan... talan ertesz...
nem akartalak megbantani. altalaban igyekszem fonetikusan irni egy ilyen topikban meg PLANE!
de ha neked jobb hogy a nickedet qedraknak irom akkor irom annak.
te nyugodtan hivhatsz engem (mint barataim) cuncifredinek... de barminek hivhatsz ha nem akarsz bantani akkor elfogadom. ez egy nicknev. sok koze hozzam nincs.
de ha akarod a joveben csupa nagykapitalis betuvel irlak: igy hogy 'QEDRAK'.
egyebkent nekem tok mindegy milyen a rokonsag. tolem eszkimok is lehetunk...
A honfoglalo magyarok kulturalisan es reszben genetikailag egyertelmuen a turk sztyeppei kulturat vittek, ezt nem hiszem hogy barki vitatja. Viszont nyelvrokonaink a halaszo-gyujtogeto ugorok. Gyakorlatilag ugyanilyen helyzetben vannak a mandzsuk, akik a mongoloktol tanult lovasnomad seregeikkel meghoditottak Kinat, nyelvrokonaik pedig a halaszo-vadaszo tunguzok Del-Sziberiaban. Kulturat konnyebb valtani mint nyelvet, plane anelkul hogy feloldodna egy nagyobb, erosebb nepcsoportban. Mi magyarok pld szaz-szazotven ev alatt teljesen atvaltottunk a pusztai nomad kulturarol a megtelepult, huberi es kereszteny kulturara.
Ez a halszagu rokonsag meg nevetseges. Europaban ma az elismerten legnagyobb civilizacios multu nep a gorog, ennek ellenere az atlagembernek a gorogokrol nem Platon meg Szophoklesz jut eszebe, hanem a tengerpart, az ouzo, meg hogy allandoan veszekszenek a torokokkel. Abszolute nem az szamit hogy ketezer eve mit csinaltunk, hanem az hogy most milyenek vagyunk.
"a 150 éves történelmi tapasztalat, a balkáni törökellenes mozgalmak meghatározta aktuálpolitikai helyzet"
Ez külön tévedés, a 19. században a török uralmat NEM tekintették negativ történeti korszsakunknak, sőt, a dualista Mo. kifejezetten oszmánbarát volt, ui. a balkáni török uralomban a cári Oroszország vezette pánszláv mozgalom ellenpontját látták!
Itt pontosan ugyanazt szajkózod, mint az általad rosszra tartott "mélymagyar sumerológusok":
"És végül nem véletlen, hogy Vámbéry Ármin, nem éppen alacsonyrangú kutatóként már több, mint száz éve felvetette a török rokonság gondolatát, amit azonban a 150 éves történelmi tapasztalat, a balkáni törökellenes mozgalmak meghatározta aktuálpolitikai helyzet, valamint az akkor többnyire német származású, magyarul sokszor nem is tudó "finnugrászok" kiemelt akadémiai szerepbe helyezésének igénye miatt lesöpörtek az asztalról. Én magam pedig ezek között egyetlen olyan érvet sem találok, amit konkrét történelmi tények határoztak volna meg, valamint soha nem is vagyok hajlandó olyan véleményt elfogadni, ami mellőzi ezeket. "
petey t
Az eredet kutatás és a nyelvrokonság külön kérdés lentebb is írtam.
Amig nem magyarázzátok el, hogy miért annyira hasonló a magyar és a finn alaktan, addig ezek csak soványka magyarázatok.
Mint írtam korábban a nyelvrokonság és az eredet meghatározás két külön dolog.
Érveket szeretnék olvasni, hogy az uráli nyelvcsoportnak nevezett nyelvek összessége miért nem rokon?
Erre senki nem adott választ.
(Fekete nyelvrokonság? Miért? Hogy mondják ezt más nyelveken?)
akkor eldonthetnetek. hogy a szomszedos nepek erzekenysege vagy a nem szomszedos nepek joindulata volt a fo szempont.
a torok etnikai eredetet nem hiszem hogy nagyon tagadtak volna. hiszen az etimologiai szotar szavainak IS 40%-a mintegy torok eredetu. a torok etnikai eredetet meg meglehetosen elosegithette a 150 eeves torok megszallas is. de az elozo egyutteles is.
mentalitasban azt hiszem nagyon hasonlitunk a torokokhoz. vendegszeretet, mosolygas, hirtelen harag. ha ilyen dolgok egyaltalan merhetok es igazak.
a vallas nyilvan szetvalaszt. talan a munkahoz valo viszonyunk is kulonbozik. meg a csencseles is jobban torok dolog...
Önmagában ez nem jó érv. Sőt, a 19. sz.-ban éppen a keleti eredet hangsúlyozása volt az irányadó. Pl.: más népeknél, így a lengyeleknél a szarmata-lengyel rokonság, vagy lásd az irodalmat ahol ugyanez a tendencia lesz a huszadik század elején (Ady, de említhetném a régészeti kutatásban Hampel Józsefet, aki éppen a huszadik század legelején állítja a magyarokról azt, hogy kizárólag lovas, nomád nép, és szlávnak eredezteti a Bjelo Brdo kultúrát, ami valójában a magyar köznépet takarja..
A felvetés jogos. Chilei rokonságot azonban azért nem találhattak ki, mert történetesen a magyar nyelvnek semmi köze az indiánokéhoz, ellentétben a finnugorokéval. Nem arról volt szó, hogy téveszmét állítottak a magyar nyelv eredetéről, hanem arról, hogy ( már akkor is) téves szemszögből, a nyelvészet kizárólagosságának szemszögéből vizsgálták a dolgot, félresöpörve a török rokonság érveit. A finnugor nyelvrokonítás éppen megfelelt arra, hogy az őstörténetet anyagilag és kulturálisan kevésbé fejlett népek köréből vezessék le.
Ezt praktikus volna tisztázni a "sumerológusoknak" is. Mert a nép eredetét a régészeti anyag bizonyítja, nem a nyelvi. A nyelveredet pedig teljesen más tészta.
Ha szabad egy- két szót hozzáfűznöm a vitához: véleményem szerint az őstörténetkutatásban legalább két szélsőség biztosan létezik: az egyik a sumér "eredetmítosz", a másik a pedig a "halszagú finnugor rokonság".
Egyik verzió sem tartható fenn érdemi vita eredményével, mert a tárgyi kutatás helyett bizonyos hátsó szándékok vezetik őket. Az egyik általában a magukat "nemzeti" magyaroknak vallók felfogása, akik büszkén aggatnak fel magukra minden márciusban ember méretű kokárdákat, mintha az jelezné igazán a magyarságukat, és nem a konkrét tetteik. Lehet tudománytalan dolgokat állítani arra alapozva, hogy az "ősi vér bizsereg az ereimben", de azt már nem lehet elfelejteni, hogy egy népnek sincs módja kitalálnia a saját történelmét.
A finnugor rokonság mögött ellenkező gondolkodás húzódik. A XIX. században kőbe lett vésve az akadémián, hogy olyan rokonságot kell kitalálni, ami nem sérti a környező népek érzékenységét, mert anyagi és történelmi szempontok alapján egyaránt jelentéktelen. Nem vagyok nyelvész, így bizton merem remélni, hogy nemzedékek felkészült tudósai nem állítottak tudományosan hibás nézeteket a magyar nyelv szavai többségének finnugor eredetéről. László Gyula evvel kapcsolatban azt üzente a linguisztikának: "én nem nyelvészkedek, ha önök sem történészkednek."
Tudomásul kell venni, hogy a nyelvtörténeti megállapítások nem helyezhetők előtérbe az őstörténet kutatásakor, mert éppen ez a terület a leginkább kiszámíthatatlan tényező egy nép életének alakulásakor.Lehet velük nyelvtörténetet írni, de néptörténetet már nem. A rengeteg népvándorlás,hódítás,leigázás olyan változásokat okozhat egy közösség életében, hogy az alapjaiban akár négy-öt generáció alatt is elvesztheti eredeti nyelvét. Másrészt a "nyelvcsalád-elmélet" meglehetősen tarthatatlan, ha azt vesszük, hogy a régi, primitív (vadászó-halászó) életmód folytatásához rengeteg terület szükségeltetett, ami eleve kizárta, hogy egyik nép nyelve közvetlen közeli rokonságban legyen a másikéval. Nem lehet elfelejteni azt sem, hogy a nyelvetimológia a leginkább kényes, bizonytalan és vitákat ingerlő kérdés a kutatók számára, ennél fogva a legkevésbé megbízható a bizonyosság tekintetében. Megbízhatatlanabb, mint egy helyén kezelt történeti forrás, és még kevésbé megbízható, mint egy kézbe vehető, konkrét valóságában érzékelhető régészeti emlék.
Ezek pedig mit mondanak? Nem véletlenül állította Dzsajhani, hogy a "a magyarok a türkök (törökök) egyik fajtája", nem véletlenül nevezte őseinket minden bizánci forrás "türköknek", hiszen ezek az írók közvetlen kapcsolatban álltak a sztyeppe török népeivel, ennélfogva tudtak mihez viszonyítani, amikor megismerték őseinket.Nem véletlenül köti a honfoglalókat szinte minden kulturális motívum a török népekhez, kezdve a lovasnomád harcmodortól, a vándorló-nagyállattartó életmódon át a mindennapi élet eszközeit bezárólag. Nem véletlen, hogy a szaltovo-majaki, onogur-szavir etnikai hátterű régészeti kultúra szinte a honfoglalók tárgyi hagyatékának közvetlen előzményétjelenti, a régészek egyöntetű megállapítása szerint.
És végül nem véletlen, hogy Vámbéry Ármin, nem éppen alacsonyrangú kutatóként már több, mint száz éve felvetette a török rokonság gondolatát, amit azonban a 150 éves történelmi tapasztalat, a balkáni törökellenes mozgalmak meghatározta aktuálpolitikai helyzet, valamint az akkor többnyire német származású, magyarul sokszor nem is tudó "finnugrászok" kiemelt akadémiai szerepbe helyezésének igénye miatt lesöpörtek az asztalról. Én magam pedig ezek között egyetlen olyan érvet sem találok, amit konkrét történelmi tények határoztak volna meg, valamint soha nem is vagyok hajlandó olyan véleményt elfogadni, ami mellőzi ezeket.
Megneztem az idezett szotarat.
Mukedvelo altal, gondatlanul osszeallitott szogyujtemeny.
Keveri az akkad es sumer szavakat, de nem mondja meg melyik, milyen nyelven van.
Eros a gyanum, hogy valami akkad szotarat neztel, sumer helyett.
sumer a=viz, azu= viz+tud, vizzel gyogyito, orvos
van egy masik "orvos" izu nevvel, ez kenocsokkel gyogyit
sumer ama=anya
sumer aba/abba/ada=apa
sumer zi=igazi, pl. dumuZI= igaz gyermek
Altalaban, az -u vegzodesu szavak akkadok, nem tudom miert.
Egyebkent, an+gal, sumer szarmazek lehet, menny+nagy, az eg nagyja vagy valami ilyen ertelemben.
Nehogy azt hidd, hogy regen nem volt szokolcsonzes.
