Ha kivulrol nezed, transzformalnod kell. A transzformacio sebessegfuggo. Ha tobb liftet nezel, akkor mimdnel mas mas lesz a kilepesi szog a lift sebessegetol fuggoen. De minden liftben allo az fogja neked radion uzenni, hogy szerinte meroleges a kilepes.
Mindig a liftbol nezve meroleges a kilepes. Ha te a lifthez kepest mozogsz, akkor mar a Lorentz transzformaciot kell alkalmazni, ami azt fogja neked eredmenyul adni, hogy a feluleti atomok nem egyidoben sugaroznak, ami miatt ferde lesz a lezersugar kilepese. Innen mar egyszeru hullamfizika. Nem irok inkabb fotont, mert az nagyon megteveszto es felreertheto. Maradjunk csak a lezer fenyenel.
Lehet, hogy nem vonatkoztattam el, de en laikus vagyok, tehat, ahogy irtad is a 24111-ben, nem ertek a specrelhez.
De szerintem ettol fuggetlenul az van, amit szinten es ugyanott leirtal, hogy felreerthetoen fogalmaztal es nem csak szamomra, laikus szamara, ahogy elneztem...
Egyebkent a 24111-ben meg szamomra is erthetoen irtad le, hogy ertetted a kettevagast, de szerintem akkor is nagyon pontatlan megfogalmazas volt.
Sebessegfuggo a kulso megfigyelo szerint, a liftben alloknak mindig meroleges a kilepes. En csak ennyit mondtam. Ezt mondom most is. Te viszont mesz amerre a szel fuj.
Az egyik inerciarendszert a benne levő összes pereputtyal együtt végtelen kis gyorsulással felgyorsítjuk a másik inerciarendszer sebességére. A pereputty egymás közötti mozgásviszonyai, tulajdonságai, kvantumszámai stb nem fognak megváltozni, beleértve a fény tulajdonságait is. Lényegében ezt mondja ki a specrel.
a másik szoba eseményei mindvégig elemezhetők ezen szoba rendszerében (ami inerciarendszer). gyorsulás és lassulás lesz, valamint az idő eltolódása a sebesség miatt. végül a másik szoba kicsit odébb, lesz, és kevesebb idő telik el benne.
ezen szoba eseményei is elemezhetők a másik szoba rendszerében (ami nem inerciarendszer). kicsit nehezebb lesz, de hát ez van. ott meg fog jelenni egy téridő görbület, ennek geotédikus vonalán fog mozogni az egyes szoba, stb.
a visszalassítás után a két szoba egymáshoz képest áll, tehát az egyikhez rögzített koo rendszerből a másikhoz rögzítettbe lorentz nélkül, sima vektori összeadással lehet transzformálni.
A specrel szerint csak végtelen kicsi gyorsítás árán térhetünk át egyik inerciarendszerről a másikra. Csakis ekkor egyenértékűek a természeti törvények a két inerciarendszer között.
A véges gyorsítás már más tészta, nem specrel, hanem áltrel.
Tipikus eset, amikor valaki az inerciarendszert minden tekintetben helyettesíteni akarja a megfigyelővel. Nem mindig jó ez, mert a megfigyelő egy szemléltető eszköz csupán, és nem maga az inerciarendszer.
egy inerciarenszernek (Newton törvényének megfelelő mozgást vagy épp nyugalmbalétet produkáló valami/bármi amit általában origónak vesznek a koordinátarendszerben) bármi része lehet amit figyelembeveszel mert lényegében "része" minden más (azaz minden mást lehet hozzá viszonyítani) .....
amit említesz azért nem egy inerciarendszer mégha részei is egymásnak mert 2 valamid lesz amihez viszonyítasz 1 amit gyorsítottál/lassítottál, 2 amit nem ..persze ez a 2 inerciarendszer nagyon "hasonló" lesz mert origojuk relatíve sebessége 0 lesz a gyórsítás/lassítás előtt is s utánn is
Tipikus eset, amikor valaki az inrciarendszert minden tekintetben helyettesíteni akarja az inerciarendszerrel. Nem mindig jó ez, mert a megfigyelő egy szemléltető eszköz csupán, és nem maga az inerciarendszer.
Ökölszabály, hogy minden természeti törvény azonos két inerciarendszeren belül. Két megfigyelőn belül mi lehet azonos, ha nem is egyneműek? :-))
Azonosak a gyorsulások, körmozgások, és a fény minden tulajdonsága is. Ez mást jelent, mint amikor a megfigyelőt kötözgetjük ide vagy oda.
Kedves Gézoo, a megengeded, beleszólok egy kicsit.
Képzeld el, hogy pauszpaíron akarsz megoldani egy geometriai feladványt. Szerkesztgetsz ceruzával, körzővel, vonalzóval, radírral. Rájössz, hogy segítene a koordinátageometria. A pausz alá teszel egy kockás lapot. Akárhogy aláteheted, de menet közben nem mozdíthatod el. Akár többet is alátehetsz, de következetes kell maradj. Az egyikben mért koordinátákat nem keverheted a másikban mérttel. Pl. '-vel különbözteted meg őket.
A fizikában a testek helye, mozgása a pauszon levő rajz. Nem része az inerciarendszernek. Az inerciarendszer a kockás papír. Ennek csak a méretháló a része, fizkában még az órák. Olyan nincs, hogy valamelyik pont vagy vonal (fizikában egy test) a koordinátarendszer része lenne. Az inerciarendszer a mérés, adatmegadás eszköze, egy modellhez szükséges fogalmi dolog.
A specialis relativitas egyik alappillere, hogy minden egyenesvonalu egyenletes mozgast vegzo koordinatarendszer inerciarendszer, amelyben MINDEN fizikai kiserlet ugyan ugy folyik le. Tehat ha te lezerrel lovoldozol a lift falara, mindegyikben ugyanugy zajlik le a folyamat fuggetlenul a lift sebessegetol. Erre jossz te es osszevissza beszelsz a relativitasra hivatkozva.
Az egyikben mert ter es ido koordinatakat transzformalni kell, ha egy masikba akarsz tovabbszamolni. Ez az amikor inerciarendszert valtasz.
próbáld már felfogni, hogy az inerciarendszer az egy koordinátarendszer! nincs fizikai megjelenése, nincs mérete, alakja, stb. nem lehet vele csinálni semmit, nem lehet gyorsítani, elvágni.
Uhh, most kezdem kicsit en se erteni, hogy is kepzeled te el az inerciarendszereket, kedves Gezoo. Magyarazd mar el, legy szives, egy laikusnak, hogy lehet elfelezni egy inerciarendszert? Mert en is ugy tudom, hogy az inerciarendszer csupan a dolgok leirasanak egy modszere, eszkoze...
