ne félj, erre is volt valahol már magyarázat. a sumérok elindultak északra és átvették a lovaskultúrát a vándorlás folyamán. vagy valami ilyesmi. persze minden korábbit elfelejtettek közben, de ez (sem) zavaró tényező...
Temérdek bizonyíték??
Elég szánalmas bizonyítékok...
Javaslok elolvasásra két művet:
Komoróczy Géza: Sumér és magyar? Bp. 1976.
Erdélyi István: Sumér rokonság? Budapest 1989.
Ha az ő történészi érveikre válaszolni tud valamelyik "sumerológus", az maga lenne a csoda. De ez úgyse fog bekövetkezni. A fantazmagóriák sokáig élnek...
sajnálom, hogy nem tudod felfogni azt a pár mondatot, amit írtam.
én téged nem erősítettelek meg semmiben, mindössze arra hoztam példákat, hogy a "ragozó" nem nyelvcsaládot jelent, hanem nyelvtípust.
alattam meg lett már kismilliószor fogalmazva a nyelvrokonság legfőbb pár kritériuma, ezeket most nem akarom elismételni.
viszont eszembe jutott, hogy említetted, László Gyula régész volt és ebből kiindulva állt a témához. tehát nem nyelvész. akkor akárhogy is állhat a nyelvekhez, érteni nem feltétlenül fog hozzájuk...
jópolgárember
Komolyan eddig senki sem tudta megmondani, hogy miért nem jó a finn-ugor nyelv(!)rokonság.
Tényleg nem értem.
Ellenben azt sem értem, hogy a sumérokból, hogy lettünkk (nomád) lovas nemzet?
Nem kellene már egyszer eldönteni, hogy lovas nemzet vagyunk vagy sumér?
(Eccerre a kettőt, aki megmagyarázza annak köszönetet mondok.)
Még valami. Kéretik ne a finnre hivatkozni, mert az az uráli nyelvcsaládon speciel igen távoli rokon. Ha valamit lehet, akkor a vogul, vagy az osztják nyelvekre idézz munkákat. A magyar-finn rokonság kb. hasonló fokú, mint a latin, meg a szanszkrit.
A forráskritikai érzésük elég minimális. Ahogy a tied is. Valahogy ezt mondta polites, meg én is, a törihez, a nyelvészethez, meg a politikához mindenki ért.
Én László Gyulának az 1978-ban megjelent művét olvastam, A kettős honfoglalás címmel. Már ott kijelenti, hogy a szállásterületek egymást fedése nem tökéletes. Azóta pedig előkerületek újabb telepek, és temetők. Ha jól emlékszem Ligeti Lajos volt az, aki az ACTA Archeologicában. De ha kissé tudománytörténeti, vagy összefoglaló jellegű könyvet szeretnél javaslom Vékony Gábor művét. (http://www.inaplo.hu/nk/2002/16.html-on kisebb ismertetéssel). Ő László Gyula tanítványa volt, (mellesleg van vele órám is), és ő sem vallja teljesen a László Gyula-i elméletet. Azért a könyvet ajánlom, mert az ellenérveit én nehezen tudnám hitelesen visszaadni neked.
tunik szemelyeskedsz. de hogy mi valtotta ki nalad ezt a duhrohamszeru dolgot, hogy leidegbetegezel?
egyebkent mas ugyanilyet irt mint en? mastol elfogadod, engem meg baszogatsz?
es nem kell szakismeret annak megkerdezesehez hogy miert tartod fontosnak hogy a magyar idemenekult vagy honfoglalt? es hogy egyszer vagy keetszer foglalt e hont? mig menekulni valoszinuleg csak egyszer tudott ide.
a kerdezes jogat miert veszi el az esetleges tajekozatlansag. ugy tunik magadra is ertelmezheted a tajekozatlansagot mert ezt tobben a szemedre vetettek. ugyan elmismasoltad es nem valaszolgattal de tobben, hatarozottan szakmai hozzanemertest vetettek a szemedre.
akkor te is idegbeteg vagy? pillangozz. az lehet hogy segit...
tunik szemelyeskedsz. de hogy mi valtotta ki nalad ezt a duhrohamszeru dolgot, hogy leidegbetegezel?
egyebkent mas ugyanilyet irt mint en? mastol elfogadod, engem meg baszogatsz?
es nem kell szakismeret annak megkerdezesehez hogy miert tartod fontosnak hogy a magyar idemenekult vagy honfoglalt? es hogy egyszer vagy keetszer foglalt e hont? mig menekulni valoszinuleg csak egyszer tudott ide.
a kerdezes jogat miert veszi el az esetleges tajekozatlansag. ugy tunik magadra is ertelmezheted a tajekozatlansagot mert ezt tobben a szemedre vetettek. ugyan elmismasoltad es nem valaszolgattal de tobben, hatarozottan szakmai hozzanemertest vetettek a szemedre.
akkor te is idegbeteg vagy? pillangozz. az lehet hogy segit...
1. Igen kicsi a valószínűsége, hogy fordítva történt volna.
2. Írta viszont, hogy nem kételkedik benne.
3. A közhasználatban sokmindent értenek.
4. Na és neked mi bajod a Hunsdorfer névvel. Igen, Hunfalvy cipszer volt. Petôfi is magyarított és milyen sokra vitte. Az égadta világon semmi, de semmi nem igazolja, hogy Hunfalvy habsburgiánus ügynök lett volna. Arra céloztam, hogy ennyi erôvel Petôfit is vádolhatnád.
5. Unom ezt a Kristóutálatot. Nem olvasom el, hunnivárit amúgy is olvashatok annyit, amennyit csak akarok a tudomány fórumon.
Az 1. mondatodhoz : Ezen nem vitatkozok, csak kérdem, fordítva nem lehetett? Ha így lenne akkor is kételkednék.
A 2.-hoz : László Gyula nem is állította, hogy az lenne. Ő elsősorban régész volt és erről közelítette meg a kérdést
A 3.-hoz : igaz Te csak nyelvet említettél, de a közhasználatban főleg néprokonságot értenek. A finn/ugoroktól való elválásunk , vagy együttlétünk mikor volt, hol volt, meddig tartott, hát ezt nemtudom. Gyanítom, hogy ez a HUN népvándorlás előtt volt. Sajnos nemtudok eleget foglalkozni a témával, bár felettébb érdekes, utánanézek.
Valószínű, hogy őseink (kr.e.) élhettek a hunok, avarok családjában is.Lehet, hogy el sem váltunk tőlük, lehet hogy tanyaszomszédok voltunk, sőt lehet, mint írtam a hunok/avarok nyelvét beszéljük. Lehet, hogy őseink sokasodásuk révén más vidék felé távoztak. Egy törzs (v. három?) keletfelé ment/maradt (Juliánusz). Él/élt (?) a legenda hogy őseik után jöttek a Kárpátmedencébe.Az bizonyos, hogy tudták, hogy milyen viszonyok, tájak vannak itt. Olvastam valakitől, valahol hogy a legnagyobb butaság az akkori embereket butának feltételezni. A mai ember semmivel sem különb, sem jobb, sem rosszabb.
A 4.mondatod számomra érthetetlen. A nevével van bajod? Nem Ő volt az első és nem az utolsó aki nevet magyarosított.
László Gyula teljes életet élt 90 éves koráig, de ilyen megtiszteltetést minden tudós örömmel fogad.
Végül, olvasd el Hunnivári : Anti Kristó c. (és más 5 db) könyvét és megtudod. ÜDV.
MAXVAL (2235)
Ha Te mondod, bizonyára így van. Hálás lesz neked a tudomány és az utókor.
QEDRÁK (2231)
Köszönöm a példát. Elfogadom. Nem vagyok nyelvész. Ezekről még nem hallottam
Helyes megállapításod, hogy valamilyen foku rokonságban lehetünk a finnekkel. Másokkal is - teszem hozzá. Azon a tájon sok nép született és szünt meg
A szállásterületeket és leleteket illetően én éppen fordítva tudom.Ő volt az aki a korai és késői avarok és a honfoglalók temetkezési helyeit lerajzolta és egymásra vetítette. Ezzel bizonyítást kapott, hogy miért nincsenek avar helynevek. Ugyancsak Ő mondta, hogy a kettős (v.többes) honfoglalás sokkal több kérdésre ad választ, mint ujabb kérdést.
Az információt köszönöm, béke poraira. ÜDV.
KOSTAS (2234)
Köszönöm a megerősítést. Én is azt mondom, hogy nem jelent egyértelműen sem finn, sem más rokonságot.
ALFREDOO (2232)
A különbség csekély csak akkora mint az ég és föld.közt. Megse próbálom megmagyarázni. Legalább 1, azaz egy a honfoglalásról szóló könyvet olvass el.
László Gyula : A honfoglaló magyar nép élete c. könyvet ajánlom. Legalább kétszer olvasd el.
Rejtély, hogy mi késztet arra - és másokat - hogy olyan témához szólj hozzá amihez halványlila kigőzölgésed sincs. Bizonyára van valami külső ösztözően ható erővalami ami erre késztet titeket. Ne foglalkozz olyannal ami nem a tefajtádnak való.Jön a tavasz, ha lassan is , gyüjtsél lepkéket. Igazán egészséges foglalatosság - idegbetegeknek.
Az alapvető problémát, én ott látom, hogy a történelmet könnyű csak a fantáziára hagyatkozva célbavenni. Mert jön egy emberke, elolvas egy könyvet, és azt hiszi, hogy ő találta fel a spanyolviszt.. Holott a történelem is tudomány, meg vannak a maga forrásai, módszerei stb. Amiket ritkán követnek a felsorolt "tudósoknak" nevezett emberkék (Padányi, Kiszely stb.).
ha mar osszeeskuves elmelet, akkor NEKEM miert nem lehet osszeeskuves elmeletem? hogy ez az egesz egy nagy osszeeskuves a tudomany diszkreditalasara es aljas celok eleresere? en miert nem godnolkodhatok osszeeskuveselmeletben?
miert nem gondolhatom azt hogy az osszeeskuveselmelet kitalaloja osszeeskuszik es akaar evszazadok folyaman meg valositja celjait.
itt van a zsidosag kiirtasa. hogyan is kezdodott? ugy hogy egy zsido vilagosszeeskuvesi elmeletet fabrikaltak TUDATOSAN az osszeeskuvok, ami vilagosan es egyenesen elvezetett a vedtelen es ossze nem eskuvo zsidok kiirtasahoz. ugye az eredmeny is minositheti az osszeeskuvest? tehat az az osszeeskuves bizonyiteka hogy mi lett az eredmenye. nem a zsidok irtottak ki a nemeteket hanem forditva. tehat az osszeeskuveselmelet megall. es mi lett volna ragyogobb kezdete az osszeeskuvesnek mint az ellenfelrol egy osszeeskuves elmeletet fabrikalni.
magyar vonatkozasban nem all meg az osszeeskuves elmelet mert a szenvedo felei egy esetleges osszeeskuvesnek a magyarok.
mindenesetre aki ossszeeskuvesekkel vadaskodik, ott valoszinuleg van/lehet kapargatnivalo. a habsburgok ha jol tudom besugokkal szervezttettek osszeeskuvest. aztan a besugot is kivegeztek. akibol igy martir lett... egyebkent erdekes lenne tudni hogy a habsburgok mire voltak kepesek es miket terveztgettek. hiszen egy martinovics osszeeskuves sem semmi. habsburg szervezesben!
Frédi,
ezzel visszaértünk a kiindulóponthoz:
végül is miért nem jó a finnugor rokonság? Mit változtat a magyarság írott történelmén és jelenbeli képességein, ha kiderül, hogy nyelvrokonaink között még véletlenül sincsenek halászgató szibériai népecskék? Érdekes módon a franciáknak nem derogálnak a móc pásztorok mint nyelvrokonok, a hollandokat pedig soha nem zavarta, hogy a germán nyelvek egyik fiatal mellékágát beszélik.
Az összeesküvés-elméletek lélektanát viszont nagyon jól lehet tanulmányozni ezen az egészen.
alfreedo
Az emberi találékonyságnak nincsenek határai és ez független attól, hogy a találmány hasznos vagy sem.
A hasznosságát meg eldönti a gyakorlat, és semmi szükség bolondokházára, mert akkor azok is oda kerülhetnének, akik hasznos de meglepő találmánnyal szolgálnak. (Példákat is lehetne hozni sajna)
Amire viszont feltétlen szükség van a politika meg a tudomány szétválasztására. (Ez még a politikára és a poltikatudományára -mar ha létezik olyan- is vonatkozik!)
Egy ilyen fiatal demokráciában még inkább szükség lenne erre. Ha pártokra -bármelyikre- haragudni tudok az például éppen az, ha erről megfeledkeznek! Nos, csak akkor tehetik, ha hagyjuk!
na ott tartunk, hogy az foglalkoztat hogy manapsag barhol barki mondhat barmilyen baromsagot. es egyaltalan nem biztos hogy jon valaki es a legalapvetobb baromsagokat es hazugsagokat helyreigazitja.
nem latom a megoldast, de egy ilyen tobbias feele beiras nyugodtan meggyozhet barki allaspontjanak igazsagarol, aki nem kulonosebben ert a dologhoz, erzelmileg viszont nagyon erosen akarna hogy a magyar valami kituntetett szereppel birjon a vilagtortenelemben. mittomen hogy japan IGAZABOL a mienk... es a toyota.
mi lehet a megoldas? tobb bolondokhazat kellene epiteni es a tudatos hazudozokat es szarkeveroket oda zarni?
"Tegyük fel, igazad van és az egész nyelvrokonság-honnan jöttünk kérdés a bécsi udvar ármánykodása."
Csak úgy megjegyzem, hogy tobbias kolléga állításával ellentétben sem Hunfalvyt, sem Budenzet nem "Ausztriából küldték". Reguly Antalt meg pláne nem.
tobbias
Hozzászólásod ellentmondásai bizonyítják, mennyire érzelmi alapon közelíted meg a kérdést.
Ez nem baj, de (nyelv)tudományban ellenben kifejezetten ártalmas.
Azt mondod, hogy a magyarok egy nyelvcsere miatt beszélik a magyart. Elképzelhető lehetőség. (A nyelvcsere ellen szól a rovásírás, mert maga az írás valószínű honfoglalás előtt keletkezett.)
Majd ecseteled, hogy a magyar azért, mert ragozó a legrégebbi nyelvek közé tartozik (ami persze nem érdem de adottság). Ha lecseréltük eredeti nyelvünket egy újra, akkor nem tök mind1, hogy az milyen régi, amit mástól elvettünk? (A Te érzelmi megközelítéseddel akár bánkódhatnánk is a nyelvcserén, lám már akkor is ilyen liberobolsik voltunk, hogy nem ragaszkodtunk hagyományainkhoz.)
A lehetséges nyelvcseréket a nyelvészek a korábbi korokban arra vezetik vissza, hogy az átvett nyelv fejlettebb (mondatszerkesztésben) már sokkal előrébb jár. Később a megváltozott életforma indokolhatja. De ezek a tudományban is csak feltételezések.
Ami nem feltételezés, és nem érzemi álláspont a magyar és a finn alaktan egyezése, emellett jelzős szerkezet formája, mondattani egyezőségek. Az azonos szavak keresése csak ezután következhet, de nem ez a perdöntő a nyelvrokonság kérdésében.
(Hogy ezt rokonságnak nevezed vagy szerinted tök véletlen egybeesés, az már a Te dolgod)
Először is többször kijelentettük, hogy nyelvrokonságról van szó és nem származástanról.
Tegyük fel, igazad van és az egész nyelvrokonság-honnan jöttünk kérdés a bécsi udvar ármánykodása. De, mond már meg 150 évvel ezt követően szerinted miért lehet egymásnak ugrasztani álhazafiasság eszméjére hivatkozva embereket azzal a kérdéssel: hol élt három ezer évvel ezelőtt a magyarság?
Miért lenne nemzeti tudatunknak üdvözlendőbb, ha azt mondjuk örökké itt voltunk?
Miért lenne az üdvözlendőbb, hogy Mezopotámiából érkeztünk?
No és miért lenne bűn, ha Ásziából érkeztünk?
Nem veszitek észre ennek az Attila nemzete vagyunk, de finnek nem rokonok és nem Ázsiából jöttünk állítás sorozatnak a hiteltelenségét, annak ellentmondásait?
Még kiderül, hogy Attila sem portyázott, helyette a római császár jött Ázsiából!
"A nyelveket illetően a világ nyelvészei közül többen a ragozó nyelvet tartják a legrégebbinek. Árnyaltabbnak és kifejezőbbnek tartják, mint az indogermán. Mint ismert a magyarok is, a finnek is, a törökök is ragozó nyelvet beszélnek. Természetesen ez nem érdem, ez adottság."
ragozó még random módon kiválasztva: kecsua, pityantyatyara, inuit, lakota, baszk
A "ragozás" nem jelent automatikusan nyelvrokonságot. Ellenkező esetben tényleg Peru és Celebesz....
Mit kezdesz például az erősen "ragozó" latin és ógörög nyelvekkel? Vagy az óangol szépen fejlett hasonló tulajdonságaival?
az lemnosi feliratokról, amelyeknek a nyelvét nem ismerjük, de feliratait el tudjuk olvasni, valamint az etruszk nyelvről, amelyiknek szintén cak a feliratait tudjuk olvasni azt gondolják, hogy rokon. Ezt kevés hasonló szó alapján, azonos szintagmákból, és abból következtetik, hogy mindkét nyelv toldalék ragasztó. Az ő esetükben semmi politikának helye nem volt, (nem is lehetett). A vogul-osztják nyelvvel ennél lényegesen több közös vonás van. Tehát biztos, hogy valamilyen fokú rokonságban állunk a finnekkel.
Írásodhoz némi kiegészítés. A honfoglaló magyarság létszámát nem ismerjük. Kristó kétszeres szláv többségről, Györffy magyar többségről beszél. (Ugyanakkor a régészet jóformán csak a peremterületeken mutatott ki nagyobb szláv néptömeget). A beáramló népességet 200-600 ezer fő közé teszik. A nyelvcserét én személy szerint lehetségesnek tartom (jó példa a bolgár, de gondolhatunk pl. a lappokra is), de nem egyedüli, és kizárólagos verziónak. Az avar nyelvről valóban nem tudunk sokat, többek között ez is ihlette a László Gyulai-i elméletet. De az a véleménye, miszerint az avar (ill. késő-avar), és a honfoglaló szállásterületek kiegészítik egymást, nem tartható, mert a régészeti leletek ellentmondanak ennek a képnek.
"És professzornak meri nevezni magát az a Kristó Gyula aki még ma is ezt tanítja !"
Nem vagyok nyelvész. De eleddig nem találkoztam olyan számbavehetô tanulmánnyal, amely komolyan kételkedne a magyar nyelv finnugor eredetében.
László Gyula és követôi nem jó példák, mert soha egy pillanatra se tagadták, hogy a magyar nyelv finnugor lenne.
Tulajdonképpen a kérdést lehetne feltenni úgy is hogy milyen rokonságról van szó? Nyelvi, faji, kulturális, vagy mind?
Természetesen nyelvi, hiszen a magyar nyelv eredetérôl beszélünk. A másik kettô más tészta.
Az ujabb biológiai kutatások szerint a mitokondriális sejtek nem igazolják a rokonságot - nota bene a népzene sem.
Nota bene a genetikai vizsgálatoknak mi köze a nyelvhez? De ha már ezzel jössz, akkor nem értem, miért kérdezted egyel följebb, hogy milyen rokonságról van szó?
Legjobb tudomásom szerint a népzenénk egyes rétegei az egykori finnugor népek kultúrájához (is) kapcsolhatók.
Az 1848-as szabadságharc után nem véletlenül küldték ide Hunsdorfer és Budenz nyelvészeket ausztriából, aki kvázi előírták nekünk a finnugor rokonságot és ezt vették át a tanszékeken ma is regnáló marxisták.és nem türnek meg sem más tanszéket, sem másképgondolkodót (kenyérharc). Ezért nem lehetett László Gyula akadémikus.
Meg azt a szlovák Petrovicsot is, aki nyilván az udvar provokátora volt március idusán, szegény megtévesztett ifjak közt...:))) László Gyula meg olyan kiválló kutató volt, hogy édesmindegy, tagja volt e az akadémiának, vagy sem.
ui. Csak tudnám hogy kerül László Gyula, Kiszely, Bakay a naptárjaiba belebolondult Hunnivári mellé? :D
Kedves KAVKAZ kijelented, hogy a magyar nyelv az finnugor. Hm. Nyelvész vagy? Én kételkedem még úgy is, hogy nem vagyok nyelvész. Több könyvet olvastam, melyben nagyon érdekes szempontok merültek fel a bizonyosság/kételkedés indoklásában. Tehát ezek alapján a kétely alakult ki bennem és nem más egyoldalu véleményét vettem át.
Pl: történhetett nyelvcsere (László Gyula és mások) tekintve, hogy az itt talált népek - a becslések szerint - sokkal többen voltak mint a honfoglalók - és ők is két, v. több hullámban érkeztek - és törvényszerű, hogy a kisebbség veszi át a többség nyelvét (lásd a Volga-volgár-bolgár eredetü népet). Az is lehet, hogy csak nyelvjárásbeli különbség volt az avar-maradék és a honfoglalók nyelve között. Az is lehet, hogy az avarok nyelvét beszéljük. Sok nép, sokszor érintkezett sok néppel az ázsiai síkságon..Ha jól emlékszem kb. annyi szó és fogalomegyezés van a finn-magyar között, mint a török-magyar között. Bíborban született Konstantín írja többek közt a magyarokkal kapcsolatban, "...de tudják a türkök más nyelvét is."
Tulajdonképpen a kérdést lehetne feltenni úgy is hogy milyen rokonságról van szó? Nyelvi, faji, kulturáis, vagy mind? A finnek már régóta nem vallják magukat rokonnépnek. Miértis ragaszkodunk hozzá? Nekik semmi közük hozzá? Az ujabb biológiai kutatások szerint a mitokondriális sejtek nem igazolják a rokonságot - nota bene a népzene sem.
A nyelveket illetően a világ nyelvészei közül többen a ragozó nyelvet tartják a legrégebbinek. Árnyaltabbnak és kifejezőbbnek tartják, mint az indogermán. Mint ismert a magyarok is, a finnek is, a törökök is ragozó nyelvet beszélnek. Természetesen ez nem érdem, ez adottság.
Az 1848-as szabadságharc után nem véletlenül küldték ide Hunsdorfer és Budenz nyelvészeket ausztriából, aki kvázi előírták nekünk a finnugor rokonságot és ezt vették át a tanszékeken ma is regnáló mrxisták.és nem türnek meg sem más tanszéket, sem másképgondolkodót (kenyérharc). Ezért nem lehetett László Gyula akadémikus.
Ha kétely nélkül elhiszed a finn rokonságot, akkor elhiszed azt is hogy őseink nem honfoglaltak, hanem idemenekültek. Bizonyára nem olvastad Padányi Viktor: Dentu-Magyaria c. könyvét. Ha a téma érdekel ajánlo - MÁSOKNAK IS - elolvasni.Ujra kiadták.
Érdekességként csak egyet említek -- remélve, hogy érdeklődő gyerekek is olvasnak itt -- hogyha menekültek, hogyan szerezték be a sószükségletüket, merthogy az nemcsak ételizesítő, hanem létszükséglet is.Az élőlények közül egyedül az embernek van szüksége ásványi sóra. S ha menekültek volna hogyan követték őket az öregek, a csecsemők , a kisgyerekek, az állapotos nők? Gondoljátok, hogy nem volt eszük ahhoz, hogy hírszerzőket telepítsenek a lakhelyük környezetébe és váratlanul érte őket minden esemény? Minden nép ezt tette és teszi ma is.
Ez a menekülés história épp olyan mese, mint a nyeregalatt puhított, nyersen fogyasztott hus
meséje.Már akkor rendelkeztek a népek élelemkonzerváló tudással. És professzornak meri nevezni magát az a Kristó Gyula aki még ma is ezt tanítja !
Nem ragozom tovább. Olvassátok a gondolkodókat László Gyula, Kiszely, Bakay, Hunnivári, Padányi és másokat
