Nálam sok körte lehullott. Már annyi befőttem van a múlt évekből, hogy ránézni is unok, viszont gondoltam, megpróbálom a körtelekvárt. Sajna, a gyümölcs elég kemény, vagy másfél órát kellett főznöm, és nem is tudtam botmixerrel pürésíteni, csak darálóval. A lekvár kissé jellegtelen ízű lett, de nem rossz.
Tegnap én is leszedtem a saját 1, azaz egy darab cukkinimet, pont a megfelelő méretű volt ahhoz, hogy elkészítsem a kedvencemet, a sonkával és sajttal töltött cukkinit. Kicsit pepecselős, ezért ritkán kerítek rá sort, viszont az első termésnek meg kell adni a módját. Meg is tettem!
Én balga nőszemély, a tegnapi napon belerúgtam egy sünbe. Persze, nem készakarva, csak kiváncsi voltam arra, mi ad ki ilyen fura hangokat éjféltájt. Nem vittem zseblámpát, és azt vettem észre, valami fura gömböc hever az ösvényen, ezt megpróbáltam a lábammal félretolni, de rögtön megbántam! Papucs volt rajtam, és rögtön visszakaptam a lábamat. Viszont legalább rájöttem, kicsoda-micsoda zajong. Süni alighanem megsértődött, némi joggal, mert a továbbiakban nem hallottam. Remélem, megbocsát, és visszajön, szívesen látom, egy kis tálkában kikészítettem neki friss vizet.
Megvan a reggeli-ebéd-vacsora, jó étvágyat hozzá! Lehet, hogy rántott állapotban őmacskasága is kedveli a cukkinit?
Ami engem illet, a napi pár darab paradicsom megvan. A koktélparadicsom kissé túlzásba vitte a dolgot, mert némelyik csak akkorácska, mint egy szem borsó. Viszont legalább az íze jó.
Tegnap örömmel tapasztaltam, hogy a fekete paradicsomon két érett termés van, le is szedtem, ma saláta lesz belőle- Ha már a feketénél tartok s szederbokor kezdi a legjobb formáját futni, tegnap már leszedtem róla 10-15 szemet, és igen jóízűen befalatoztam. Kellemes savanykás-édeskés, frissítő az íze. Elismerem, kisebb, mint az, amit a piacon kapni, de ez nem befolyásolja az ízét. Gondosan megszemléltem, mielőtt bekaptam volna, mert már volt olyan, hogy egy mezei poloska ücsörgött rajta, és szemlátomást az élet értelmén töprengett. Viszont nem tűnt túlzottan étvágygerjesztőnek.
A tegnapi délelőtt jelentős részét virágátültetéssel és rendezéssel töltöttem. Hosszú idő óta először a balkoneprem nem csak, hogy megmaradt, de 2, azaz kettő darab termést is hozott. Ezen felbuzdulva az indáit átültettem egy másik cserépbe. Aztán felfedeztem, hogy sajna, az egyik kaktuszom kiszáradt, ezt kidobtam, viszont a másik kaktuszom úgyis kinőtte a cserepet, úgyhogy kihasználtam a nagy alkalmat. Ezek után ugyebár újra maradt egy cserepem. A szórakoztató játék egészen addig folytatódott, míg ki nem fogytam a virágföldből. Utána a cserepekkel rakott sakkjátszma következett, méghozzá teljes sikerrel. Aztán rájöttem, hogy így mennyivel csinosabb lett minden! Az a két növény, amit a kaktuszkiállításon vettem, igénytelen külseje ellenére úgy megnőtt, hogy csak ámulni-bámulni tudtam. Az egyik valami varjúhájféle, az nem sokat nőtt, de szinte megállás nélkül virágzik. A másiknak még a nevét sem tudom,valami keskeny levelű futónövény, az úgy nekieredt, hogy már majdnem leér az alattam lakóig, kénytelen voltam viráglétrára futtatni. Azt hiszem, az égiek is áldásukat adták a munkálkodásomra, mert nemsokára az eső jól belocsolta őket.
Örülök, hogy ilyen jól kihasználod a lehetőségeidet. Nálam fura mód nem jött be a balkonparadicsom, főleg a nem, amit magam neveltem magról. Amit a piacon vettem, csak-csak elmegy. Viszont azok a palánták, amiket a barátnőmnek adtam, már teremnek is. Azok is, amiket kivittem a telekre, mondván, hátha lesz belőlük valami. Tegnap leszedtem néhány guszta darabot, és figyelmes szemlélés után az egyikük tigrisparadicsomnak bizonyult, mert piros-sárga csíkos, igaz, ez utóbbit alig látni. Egyébként a fekete paradicsom sem jött be, jövőre nem is ültetek ilyet. Ami nem megy, azt tényleg ne erőltessük.
Lehetőségeimhez mérten azért én is kertészkedek, az erkélyen és a ház előtti placcon van sok muskátli, meg amarilisz, meg egy ahhoz hasonló növény, amit én kukorica pálma néven ismerek, de eddig még a virágos könyvben nem sikerült egyértelműen beazonosítanom.
Van erkély-konyhakertem is. Magasföldszinten lakom ezért az erkélyen rács van, amire remekül lehet virágládákat fölaggatni. Van 4 láda klf.paradicsom és 4 láda paprika, sajnos a fűszernövényekkel nem volt szerencsém, több évig próbálkoztam, de semmi sem lett jó, vagy ki se kelt, vagy tönkrement, így letettem róla.
Megértem a helyzetedet, hiszen ezt a kertet én is irigylem, az enyémet nem nagyon mutogatom senkinek. Viszont ha van erkélyed, néhány növény ott is jól érzi magát, ha lehetőséged van rá, érdemes megpróbálni.
Borzasztóan irigylem a kertedet, olyan szívesen csinálnám én is. Sajnos a kert is és a műveléshez szükséges egészség is hiányzik, így marad a gratuláció a mesternek, meg az irigység.
Nagyon szeretem a cukkiniből készült tökfőzeléket (sokkal jobb ízű mint a spárgatök), de nagyon ritkán jutok hozzá, mert a piacon csak a rántani való kis cukkinik kaphatóak, tök méretűeket valamiért nem árulnak.
Ma reggel kimentem az erkélye, és nem hallottam semmiféle méltatlankodó csirregést. Ebből arra következtettem, hogy a fiókák már nincsenek ott, de nem mertem megnézni, hogy ha csak alszanak, ne zavarjam meg őket. Azért a virágtartót ott hagytam, mert hátha lesz másodköltés is, bár eddig nem volt. Viszont mit lehet tudni?
Biztos írtam már, hogy egy edényben vizet raktam ki a madaraknak. Mostanában gyanús lett, hogy alig-alig fogy belőle, holott meleg van. Ráadásul nem nagyon látom a szokott helyüket felkereső galambokat vagy cinkéket. Gyanítom, hogy a szürke légykapó pár nem csak tőlem védelmezi a fészket. Belevaló madárkák!
A fiókákat még nem hallom, de a szülők szorgosan hordják az élelmet számukra, 5-6 percenként fordulnak. Megnézem, milyenek a fiókák, de csak akkor, ha nem lesznek ott a szülők, mert ahogy kilépek az erkélyre, masszív becsületsértéseket vágnak a fejemhez, holott csak ivóvizet vittem ki nekik.
Nem csak lesz, de már van is végeredmény, legalábbis a zöldbabnál. Már én is kétszer ettem zöldbabfőzeléket a saját termésemből, és mondhatom, nagyon ízlett.
Az első óvatlan pillanatban megnéztem a szürke légykapó fiókákat. Úgy látom, csak kettő van, abból is az egyik majd’ kétszeresen a testvérkének. Még mindig eléggé csupaszok, de a hátgerinc közepén és a szárnyukon már mutatkozik némi tollkezdemény, Gyorsan visszatettem a kicsiket, még csak fel sem ébredtek, és a szülők sem kaptak rajta. Nem látom a ki nem kelt tojást sem, de nem akartam a kicsiket piszkálni. Szerintem a szülők pontosan tudják, mi a teendőjük.
Úgy veszem észre, helyesli, hogy pont ezeket szedtétek le. Esetleg fel.
Tegnap a szomszéd leszedte a meggyfám termésének egy részét, főleg a felső ágakról. A többi rám vár, ma este vagy holnap reggel meglesz. Ez ún, cigánymeggy, kevés gyümölcshús, és ahhoz képest nagy a magja. Még gondolkodom, mit csináljak belőle, egy része megy a mélyhűtőbe, más részéből alighanem befőtt lesz, de alighanem a lekvárra is sort kell kerítenem. Néhányukat viszont nemes egyszerűséggel megeszem. Viszont a meggymagozás után olyan a konyhám, hogy a Helyszínelők bármely tagjának repesne a szíve az örömtől, ha meglátja. Van magozóm, de az meg sokat kihagy.