A purhab miután benyomják még tágul egy csomót. Ezek az injektálásos dolgok elég jól ki vannak számolva, ha nem kókler bandát bízol meg, elég jó biztonsággal meg tudják csinálni. Költségekről konkrétumot nem tudok.
Szerintem a kemikál Bornit nevezetű termékén érdemes volna elgondolkoznod.
Elvileg lapostetők szigetelésére van kitalálva, latexel módosított bitumen, vízbázisú, kikeményedés után nagyon strapabíró és rugalmas, teljesen gumiszerű, uv álló.
Lényegesen olcsóbb. Állagra olyan mint a danett puding, így kinyomóval ezt is lehet használni.
Mostmár csak azt kéne tudni mit takar a tartós járda fogalma pl. években. Mert más ha idegeneknek pénzért teljesítünk valamit és más ha az ember sajátmagának készít valamit takarékosságból /kedvtelésből vagy csak megszállottságból.
Köszönöm az eddigi h.sz.kat járda betonozás témában.
Már csak egy kérdésem lenne: Mi a véleményetek a BITUNOVA, Starplast termékéről? /Igaz, hogy az 1/10dét használnám el belőle éa fogalmam sincs, mihez kezdek majd a megmaradó anyaggal, de a ház fal és a járda közötti 2-2,5 centis repedést kitudnám vele javitani, így betonozni sem kellene./
Mert "mindenki" baszik kiviteli tervet csináltatni és/vagy megnézni a statikus mit számolt és irt le.
A 8-as vagy 10-es háló azért is jó, mert a válaszfalakat szabadon lehet rakosgatni. 4.2-es háló esetén előre tudni kell hová kerülnek a válaszfalak, és azok alá berakni pár szál vasat erősitésnek+szerelőbeton vastagitás.
Évek óta kevés a 4.2-es háló a szerelőbetonba egyrétegben, ez nem új dolog. Csak a hülye kőművesek megint 10 évvel ezelőtti megszokásból dolgoznak.
Olvass pár hozzászólást vissza, hogy hogyan járt az egyik fórumtárs az elbaszott szerelőbetonjával.
1. Az alápincézetlen rész túl széles ahhoz, hogy a szerelőbeton önmagában teherbiró legyen igy, hogy a födémmel nincs összebetonozva.
2. Egybe kellett volna önteni a födém felbetonját a szerelőbetonnal, és a vasakat is összeengedni.
3. A tömörités nem megfelelő.
Ezt most már csak úgy lehet javitani, ha a feltöltést utólag pótolni kell injektálással. Mocskosul drága lesz... viszont a felelősség megoszlik a tervező, a femü és a kivitelező között, a kárt nekik kell állniuk.
Kezdésnek kellene egy statikai szakvélemény (~60-80e Ft), amiben le van irva a probléma, és az orvosolására javaslatok. Ez alapján kell kérni árajánlatokat, és utána ezt a fent emlitett 3 ember elé tenni.
(egyik fórumzársnak idén terveztem ilyen részben alápincézéses házat, már el is készült. Mondanom sem kell, hogy már az engterven is megfelelően volt lerajzolva/leirva, de készült kiviteli terv is, konkrét csomóponttal az adott részről. A kivitelezéskor ellenőrizve lett a vasalás, mielőtt beöntötték)
Kedves vundergraf! A pillérekhez mekkora pillérzsaluzót használtál, illetve ebből az EPAG F20-ból létezik feles elem is, vagy flexel simán félbevágtad a 40 cm hosszú elemeket?
Basszus... kell neki FMV neked akkor kell EME ha a szakmunkákat nem egy generálkivitelezőtől rendeled meg (dágább és nem jobb mint sk szervezés).
Az e-napló vezetése hát itt még vannak fehér foltok pont a te eseteted mert elvileg nem kéne de gyakorlatban kérik, a helyi építési hatóság megtudja mondani úgyis az ő szavuk a mérvadó, de vezetni kell és megnyítni amit egy EME tud ő kap majd hozzá kódot meg egyéb "szarságokat".
3., csinálhatja ha egyedül dolgozik segítség nélkül (alkalmazott) FMV akkor kell ha új építés és valami x összeg felett. De akkor kell EME a te részedről az egész kivitelezésre.
Nos vagy 13 -14 éve az egyik nénikémnél ( Külső - Lőrinc ) volt egy kb. 22 m-es utcafronti kerítés és annak egy kb. 20 x 35 cm es es lábazata, ami még a' boldog békeidőkben' készült úgy 1953 körül.
Ez a beton szép lassan errodálódott, mivel már újkorában is szar volt ( agyagos kavics, kevés cement, sok víz ) Végül már a kutya is kikaparta. Mikor a vállalkozók megszagolták a lábazat cserét, jöttek az ajánlataikkal. Röpködtek a százezrek.
Előálltam a nénikének az ajánlatommal. Mi lenne ha én csinálnám ? Azt nem, de a pénz csak megtette a hatását. Mondtam pont a fele, mint amit az útólsó vállakózó ajánlott. Nos az a lábazat mállot, de eltörve megrepedve sehol sem volt. Az alapozás valószinű jó.
Volt akkor még egy csómó pallóm, volt betonkeverőm. Megrendeltük a mosott sódert, a cementet. 2 db. pallóból csináltam zsalut 2 a belső 2 a külső oldalra 6 m hosszan, 5-5 -cm oldalt felül pont volt még 5cm sőt szűkösen a lehúzó léc is elfért. Mikor készülődök kérdezik a kibicek hol a konténer , Vissza kérdezek, hogy minek ? Hát el kell bontani a régi betont. Nem értették, mert akőmivesek mind kétfordulós konténer használattal számolt. Végül a sok értetlenkedőnek /kibicek a családból / azt mondtam csővet gyártok. Megértették, hogy a csőben levegő van, az én csövemben meg a régi beton.
Régi méret 20 szélesség 35 cm magasság, új 30 x 40 cm, még ráadásnak 2 szál betonacélt is kapott a teteje.
Kizsalúzás után legletteltem cementes glettel, majd cementes szórómasszával felület képeztem.
Rá egy évre a tető kapott valami diszborítást valami vékony fagyálló lappal.
Egyenlőre nem esett le a betontakarás.
A másik variáció - vállakozó konténer rendel .... és a végén fizetni mint a katonatiszt.
Nem sok minden látszódik a mini képen, de a leirásból arra következtetek, hogy ez rendesen el lett baszva.
Jól többféleképpen lehetett volna megoldani:
1. a szerelőbeton alatt a visszatöltés rétegesen (30 cm-ként) tömöriteni kell, 95%-osra. Ennek a tetejére tömöritett kavicságy kerül 15 cm vastagon, majd a vsalat szerelőbeton
2. Nem érdekes a feltöltés tömöritése, ha
a) a szerelőbeton vasalt és rátámaszkodik a pincefödémre/falra, valamint a szerelőbeton alatti alapozásra
b) a szerelőbeton vasalt, és csak az alatta lévő alapozásra+lábazatra támaszkodik rá, a pincefal mellett egy koszorú fut végig
Javitani nem tudom hogyan lehetne, mert ahhoz kevés az infó.
Mi a francnak kellene egy járdát a falhoz bekötni?
Egy megfelelő járda:
- rendelkezik SZILÁRD, TÖMÖRITETT kavicsággyal, ami mellesleg a nedvesség gyorsabb elszivárgásában is segit
- dilatálva van
- a dilatáció és a fal melletti hézag ki van öntve UV álló, rugalmas kitöltőanyaggal (jellemzően bitumen)
- van megfelelő lejtése
- nagy terhelésnél vagy nagyobb daraboknál nem árt bele a vasháló
- és a házról a csapadékviz elvezetés nem annyi, hogy a járdára folyik a viz
-
A munkadijra meg annyit, hogy 3000 Ft/m2 áron kapsz nagyon jó minőségű térkövet, amit aztán 2000 Ft/m2 áron leraknak neked a mostani járdára misung ágyazatba, szegélykővel. Ez 12 m2 esetén megvan mindenestől 60-70e Ft-ból.
Felmerült egy kérdés amit nem tudom, hogy hogyan kellene megoldani!? A pincetömb körül visszatöltött földre öntötték a szerelőbetont, és nem fekszik rá a pincetömb falára, hanem a fal oldalánál van. A föld ahogy esik össze, a szerelőbeton folyamatosan süllyed. Ha most kitöltöm valamivel az üreget, ami megszilárdul, az alatt a föld tovább süllyed, fél év múlva megint üreg lesz alatta. Ezzel mit lenne érdemes csinálni? Csináltam egy képet, hogy világosabb legyen a dolog.
A betonon válaszfalak is vannak a kritikus részek felett.
Lejtése a járdának, már most is meg van. Azt mondták a mesterek, hogy azért "mászott el" a járda a házfalától, mert a vasalásnak nem volt "csatlakozása" a falhoz. Nem mondták ezt a bitumenes kiöntést, csak azt, hogy az uj vasalat mindenképpen legyen rögzitve a falhoz.
Nálunk 32e a 8 m3-es, és 7000 ft-ért találok megbizható embert egy napra. Mert az a 10-12 m2 csak akkor tart tovább, ha több rétegű a beton, mint nálam volt.
(Ehhez egyébként utána hozzátartozna egy tömöritett kavicságy az új járda alá.)
Mint írtad a régit ott akarod hagyni. Így önthetitek ki bitumennel a fagy csak mozgatni fogja. Ezért kéne az új alá kavics ágy, de hát itt nem megy. A vastagságról : annyi lesz, amennyit választasz. Én vasalás nélkül úgy 6 -8 cm-t betonoznák le, kb. 2 -es dilatációs mezőre osztanám, majd a dilalácós hézagokat és az épület -járda közét forró bitumennal önteném ki.
Ahogy látom nem egy széles járda, így már ezért se indokolt a nagyobb vastagság. Dehát mint írtam a választás a Tied !
Én szerintem nem kerülne többe feltör(et)ni, mint amennyibe a vas kerülne a második rétegbe. 12 m2-nél nem sokat gondolkoznék ezen, még ha nincs semmi eszköz sem:
6000 egy bontókalapács bérlés
16000 egy 3m3-es konténer
10-15000 egy biorobot, ha saját kezűleg nem megy már
Ha nem tudsz konkrétumot, akkor miért kell hülyeségeket beirni?
6 cm nem elég járdabetonnak, mert pár év alatt szétfagy a picsába. A vas meg pont amiatt kell bele, mert alatta ott a másik beton, és az esetleg közéjük kerülő viz minél kevésbé tudjon kárt okozni.
(a beirt árra meg inkább nem irok semmit, mert érdekes lenne, ha 10-12 m2-nyi járdát 70-140e Ft-ért csinálnának meg, csak munkadijban)
10-15e Ft/m3-ért betonoznak manapság, plusz a zsaluzás és betonszerelés.
Arra nagyon kéne figyelni, hogy a házfal mellett a rés legyen kiöntve bitumennel, mert ha az új és a régi beton közé bejut a viz, és ott megfagy, az megemelheti az egész járdát.
Attólfügg, hogy vállakozóval csináltatod, vagy Te vagy a 'mester' és még egy segéd keveri a betont !
Mert kell ide minimális szaktudás, némi szerszám és segédanyag.
Szerintem min. 70 eft, de lehet a duplája is.
De az ártól függetlenül. Minek 8 vagy akár 10 cm ? Szvsz elég egy 6 cm, viszont kell bele un. dilatációs osztás. Amúgy új járdánál kell alá kavicságy is, stb. A vasalást hagynám máshová.
Uraim! lenne még egy kérdésem, de ez a járdára vonatkozik.
Az épület körüli járdát kb 25 éve csináltuk. Jelenleg it-ott felfagyott és a háztól is mind jobban távolodik el. Nem akarom az egészet feltör/et/ni. Arra gondoltam, hogy ujból bevasaltatom és teszek rá még egy réteg betont kb 8-10 centi vastagságban. Az összes hosszuság kb 12 méter.
Közvetlen családtag (vagy te magad) megfelelő végzettség esetén elláthatod a szakember szerepét. Ehhez az adott szakma kamarájától kell valami igazolás, amit elfogad az épitésfelügyelet.
(van itt a fórumon egy Peter atyuska nevű műszaki ellenőr, szerintem kijavitja a pontatlanságaimat, mert ő jobban képben van)
Az a baj, hogy tavaly akkor szarkavarás ment eégsz évben a jogszabályokkal, hogy örültem ha azokat nyomon tudtam követni, amik közvetlenül érintenek :)
Értem, akkor ez egy kissé meg lett bonyolítva. Kb. 10 éve építettünk egy kis boltot, akkor még csak egy felelős műszaki vezetőre volt szükség. Köszönöm szépen a segítséget!
1. Ami nem tartószerkezeti, azt csinálhatod magad, csak le kell papirozni az e-naploban. Magyarul meg kell egyezned a kőművessel, hogy ő beirja, hogy ő készitette, te meg ezért adsz neki valamennyit admiszitrative. Illetve valami hasonló módszer (elég sok lehetőség van)
2. Mindkettőre igen.
3. Elvileg megcsinálhatja ő is, csak kell valami igazolás a kamarától. Már hónapok óta futok ez után az infó után, de nem kaptam konkrétumobbakat.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Van egy telkem, melyre szeretnék építeni egy kb. 80-100 m2-es családi házat. Anyagi korlátaim miatt, amire van lehetőség, saját magam szeretném kivitelezni.
Elkezdtem hát utánajárni a dolgoknak, mert semmi tapasztalatom nincs új ház építésével kapcsolatban. Rögtön találkoztam az e-építési naplóval. Kérdéseim:
1, Kizárólag kőműves végezhet minden kőműves munkát? Vagy megvan az a lehetőség, hogy az alapot, tartó falakat, koszorút kőműves készíti, de pl. a válaszfalakat, vakolást, burkolást, gipszkartonozást én készíteném el? Van erre valamilyen előírás? (mert ha pl. csak a vakolást magam készíthetném el, már rengeteget tudnék spórolni)
2, A tetőhöz ácsot hívnék. Hozzá is kell felelős kivitelező? És mivel már 2-en vannak, ezért kell műszaki ellenőr is?
3, Édesapám villanyszerelő (mestervizsgával rendelkezik). Végezheti ő a villanyszerelési munkálatokat?
Remélem nem kérdeztem nagy hülyeségeket, de kicsit zavaros ez az egész számomra.
A szám a szemcsenagyságot jelenti milliméterben. Minél nagyobb, annál nehezebben tömörithető a beton, és annál inkább fészkesedhet. (viszont szerkezeti betonba 0-16nál kisebbet nem szabad rakni)
A kőműves javasolta h. 0-32 hozassak mert a 0-24 esetén rengeteg anyag kell .....???? ebből akarja a zsalukővezést, a talpkoszorűt ,szerkezetbetont , felsőkoszorút!
maradjak szerinted 0-24 nél? én a legelejétől ebben gondolkodtam
Kétoldalt deszka akkora magasságban amire kell emelni, előtte betonhíd kence majd kiönteni betonnal. Egyszerű gyors legkisebb meló, betont lehet hozatni vagy helyben keverni zsákosból, vagy sk összeállítással.
Épület bontás témájában (bontás tudomásulvételi eljárás) lenne pár kérdésem:
Az alábbiakat olvastam az e-epites honlapjan:
"Mi a hatóság teendője bontás tudomásulvétele esetén?
Az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásulvétele esetén: - az építési helyszín címét, helyrajzi számát, - a kivitelező (vállalkozó) nevét, címét, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) igazolását, továbbá - a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr nevét, címét, jogosultságának igazolását a bontás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi felügyelőségének továbbítja, valamint ugyanezen adatokat az adóazonosító számmal együtt – kivéve a felelős műszaki vezetőre és építési műszaki ellenőrre vonatkozó információkat – a Nemzeti Adó‐ és Vámhivatalnak minden hónap 5. napjáig megküldi, és egyidejűleg a lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá a Magyar Állam javára szóló jelzáloggal terhelt lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Magyar Államkincstárt is tájékoztatja."
Kérdéseim:
1. kell-e naplózni a bontás folyamatát? (e-építési napló, bármilyen bontási napló, stb.)
2. kell-e építési műszaki ellenőrt alkalmazni a bontás idejére?
3. ha jól értem, csak megfelelő kivitelezői jogosultsággal rendelkező vállalkozóval szabad szerződni. Az ő kötelessége a FEMÜ biztosítása is. Ha kijönnek ellenőrizni a bontás alatt, és mégsincs FEMÜ, az kinek bírság?
4. Van esetleg valakinek megbízási szerődés mintája, ami a bontás ütemezésére is kitér?
5. a hulladéknyilvántartás (tervlap alapján) a bontást végző vállalkozó felelőssége? van itt valakinek aláírási kötelezettsége? ( FEMÜ? Műszaki ellenőr?)
6. Nekem kell a végén elszámolnom a Környezetvédelmi Hatóság felé a hulladékkal? Mi ennek a menete?
De valószínű csak úgy látom nem túl gyakori. Biztos lehet valahol kapni. Csak hát az ára. Mint írtam én maradok a külföldi rendelésnél. A google-om megemberelte magát, ma jópár kereskedőt találtam. :)
Abból csak 4 db kellene de az a baj, hogy "drága".
Kiszámoltam mennyi kellene az egyik elképzeléshez (6 különböző, összesen 42db) és sajnos külföldről még szállítással együtt is átlagban csak 1788Ft-ra jön ki.
Jelenlegi állapot: Kerités vasbol 3 méteres "tagokból". A kerités alapja bazaltkő egymáson két sorban. A közök betonnal kiöntve. Kb 28 éve készült. Süllyedésmentes azóta is.
Terv: Szeretném az egészet megemelni kb 50 centivel. Elgondolásom: A bazaltköre vizszintesen 3 sorban tenni B+30 as téglát, a háromméteres "tagokat" egy - egy B30as téglából készült oszlopokhoz erősiteni.
Kérdésem: A munkadijat számolhatom-e falazási árban vagy ez az egész más tarifa?
Nos, a kihűtés veszélye nem áll fenn nálunk, ugyanis lakjuk a házat, nincs nagyon egyedül hagyva. :) A meglévő falszerkezet tömör tégla, kb. 38 centi vastag + 12 cm EPS. Nyáron pedig este szellőztetünk, nem a nagy hőségben.
Számomra azért érdekes, mert a házhoz hozzáépítendő nappalinkat (ami ellen most fellebbezett a szomszéd) akarjuk B30-ból felhúzni. Minden nyílászárón lesz alu redőny valamint 12 centis grafitos EPS. Több sajna nem mehet rá a használatbavételiig, mert kb. 0.1 m2 szabad bépíthetőségű terület marad. Az építészünk ügyesen kimatekozta. :) Majd utólag talán még egy pici rákerül.
találkoztatok már ilyen cső ősszekötő idomokkal itthon? Hol lehet kapni vagy milyen néven keressem mert már órák óta túrom a netet, de vagy nem találok semmit vagy csak olyan oldalt aki szintén külföldről szerzi be 4-5x-ös áron... :(
- ha erős a hőszigetelés és okosan szellőztetsz akkor ~ 6-7 nap után
ami alatt lassan, naponta kúszik fel ~ 1 fokkal ..."
Nem. Okosan szellőztetve (és árnyékolva) a középhőmérséklet alatt tudsz maradni.
Tapasztalatok alapján nappali (persze amennyire lehet reggeli és esti) szellőztetéssel és nappali ki-be rohangálással (árnyékolás nélkül) lehet tartani a özéphőmérsékletet amit írsz. Ezt még építkezés alatt sikerült megfigyelnem. Azóta jobb a helyzet, mert éjszaka lehet szellőztetni (gagyi szellőztető rendszer van).
"Ha méteres kő falad lenne akkor még 10 nap múlva is csak 28 fok lenne bent kb.
Igaz télen sem melegedne át a fal. Lásd várak pl...."
A méteres kőfalat nem szabad hagyni lehűlni, ez a trükkje :-)
Valójában ha a középkori várakra (s főleg a tornyokra) gondolsz, ott nem nagyon volt fűtés. Ráadásul energetikai szempontból a legszerencsétlenebb elrendezésű.
a lenyeg, hogy a veszteseg a homerseklettel aranyos. minnel hidegebb van a szobaban, annal kisebb a veszteseg. tehat a futesszunetnek pont akkor van ertelme, ha az alatt rendesen lejjebb megy a homerseklet. nem azzal takaritasz meg hogy nem futesz, hanem hogy hideg van a szobaban, es igy kevesebb ho megy ki a falon/ablakon.
ha kicsi a hotarolo tomeg, akkor gyorsabban fog kihulni a szoba. ez elony, hiszen hamarabb elered azt az allapotot hogy alacsonyabb a homerseklet. visszafuteni is gyorsabb lesz termeszetesen. azert azt vedd hozza, hogy monduk 4 ora futesszunet alatt a kis tomegu falazat jobban lehul, igy a vegere alacsonyabb lesz a homerseklet ahonnan vissza kell hozni.
A falazat hőtartóképessége nem befolyásolja a szoba visszafűtésének az energiaigényét? Gondolok arra, hogy a B30-nál kevesebb idő/gáz, míg egy sima 30 N+F-nél több, akár ugyanakkora U esetén. Csak az elv érdekelne, hogy megértsem.
Köszi
Akkor ez volt a tanulópénz. Legalább a mester ingyen tanul belőle, ha megemlítik neki ezt az apróságot. Ki tudja hány helyre rakta fel 50-50 % eséllyel :D
Akkor rakattuk fel, mikor ez a cucc először beérkezett az országba, és aki fölrakta, nem tud angolul, meg aki otthon volt vele, az se. Basszus, akkor ez rosszul rakódott fel.
Nem cseréltem le semmire, mert nem fussa rá. Ott rondálkodik, lukasan.
Bizony figyelni kell a felrakásnál . Én kaptam három tábla bontottat , hogy szart sem ér , átüti a jég a külső oldalát . Mikor megnéztem kiderült , hogy az egyiket fordítva tették fel és azt , csak azt lyuggatta meg a jég . A másik kettőnek kutya baja sem volt .
Elvileg 25 cm gyapot van fölfelé, oldalt pedig 30 porotherm N+F-re jön 10 cm-s grafitos. Kivéve, ahol koroszú van, vagy ahol rosszul csinálták meg a mesterek, de ez nem látható, mert gipszkartonnal el van fedve.
Nekem 2-3 óra alatt csökken 1-1,5 fokot, de nem tudom, hogy ez mennyire elfogadható. Ha rossz, akkor persze szét kell szedni, és megnézni, mi került be ténylegesen a kritikus helyekre.
Amúgy hőkamerával kivűlről (de persze lentről és nem felülnézetből) a kutyaólokat jónak találta a hőkamerás, a cserép felületi hőmérséklete megegyezik a levegő hőmérsékletével, amit pedig én mértem, hogy a padláson a szigetelés felett közvetlenül kb. 3 fokkal van melegebb, mint a kinti levegőhőmérséklet. De én sem tudok mérni olyan helyeket, amihez nem férek hozzá, ezért szeretném így a hőmérséklet csökkenés oldaláról közelíteni...
Egy új építésű családiház tetőtérbeépítéses szobáinál a mostani 0-5 fokos külső hőnérsékletnél 21 fokra felfűtött szobáknál a fűtést lekapcsolva milyen ütemben szabadna csökkennie a szobák hőmérsékletének?
2011. augusztusban kezdtünk építkezni. Most 23-án végre beköltöztünk. Öröm, bódogság, aha, az első zuhanyozásig... Természetesen nem sikerült a burkolónak a lejtetés, a víz az ajtón folyik kifele a padlóösszefolyó iránya helyett... Segítsetek légyszi! Kabint, tálcát épített kemény küszöböt nem akarunk, mert kicsi a hely. Csak zuhanyfüggöny és a padlóösszefolyó, ezt ilyen egyszerűre és akadálymentesre terveztük, mert lesz később egy "rendes" fürdőnk is, csak ahhoz még "erőt" kell gyűjtenünk. Szóval olcsó és gyors megoldás kellene, amivel kordában tarthatnánk a vízfolyás irányát. Valami szilikonnal leragasztható dologra gondolnék. De nem tudom mi lehetne az, illetve minimum milyen magasnak kéne lennie?
A ház északi falára szeretnék egy polikarbonátos tetőt tenni. Kb. 5 méter hosszú és 3 méter széles lenne. A szerkezet megtervezésénél feljött a vas is alapanyagként a fa mellett. Árban kb. ugyanannyi lenne számításaim szerint (talán a fa egy picit drágább és sokkal szebb, de a vas soha nem csavarodik meg). Mik az előnyök ill. a hátrányok szakmai szemmel?
A falon előbb utóbb lesz 10 cm szigetelés. Hogyan lehetne kiemelni a fal oldali tartó szerkezetetet, hogy később alá lehessen tenni a szigetelést? 1-2 helyen mondjuk 12 cm-es tappancsokkal?
Sziasztok, van egy szennyvízaknánk, összefolyónk (nem tudom, mi a pontos neve), ide folyik a két ikerházfélből a szennyvíz, majd innen tovább a csatornába. Jelenleg a kát házból a csövek egymás fölött csatlakoznak az aknába, ami azt eredményezi, hogy a felső csőből a cucc az alsó cső elé pottyan, és szép akadályt képez, amit az alsó csőből kijövő cucc egy idő után nem tud elmosni. Ráadásul az akna alja sem tükörsima, és valószínűleg a lejtés sem tökéletes... Arra gondoltam, hogy a felső csövet meghosszabbítom kicsit, hogy a csatornába vezető cső elé pottyantson közvetlenül. Szerintetek ez megoldaná a problémát? Ha nem, akkor mi lenne a megoldás?
Egy komolyabb elemzéshez azért az éves fogyasztás, sőt a több éves jobb.
A gázóra mindent megmutat.
Lehet a végeredmény kWó/m2, de akár gázm3 /lakásm3 is. Hogy mi a jó érték ? Hát amit annak nyilvánítanak, de ha pl. 140 kWó/m2 megy el a fűtésre már elégedett lehetsz, persze ez lehet akár 15 kWó/m2 mint a passzív házaknál.
Ennél a 110 m2 -nél fűtésre egy 1400 m3 gáz nem is sok.
1szint,a padlás alja leterítve 10cm gyapottal,igaz úgy,hogy takarásra,szóval minden csikot egy kicsit, kb.5cm-rel a másikra terítettük! és 20-21 fokot tartunk.
ra kell szanni azt a 10-20ezrest egy hokameras melora majd ha hideg lesz. egy sokatlatott ember egy orat fogja mondani es mutatni hogy mi a gond, es lesz rola dokumentaciod is. utanna gondolkozhatsz hogy mit es milyen sorrendben javitasz meg.
ez tény, nekem is a nappalin 3 db nagy ablak, blusz a konyhán 3 db franciaaijtó vagy mi, kicsit délnyigati tájolással, rengeteget számít télen, ma nem is kapcsolt be a fűtés nap közben olyan meleget csinált, csak 5 kor gyújtottam be a kandallóba, de akkor is még 21.8 volt.
nyáron viszont vakondban nyomjuk redőny leeresztve szigorúan.
Sajnos azt kell mondjam, a legideálisabb (szigorúan energetikai szempontok szerint) ha nincs ablak. Egyszerűen olcsóbb egy korszerű fényforrással (LED) foyamatosan világítani, mint az amit fűtésre fordítasz.
Egyébként a legpraktikusabb egy lombhullató fa az ablak előtt. Így menekült meg nálunk egy korai cseresznye... Egyszerűen nagyon jó helyre lett ültetve valamikor.
Köszönöm szépen a válaszokat. A dilemmám megmaradt, de ez így jó...mindkét megoldást rendesen körül fogom járni, és már legalább azt is tudom, hogy hogyan induljak neki a dolognak. Mindenkinek kellemes ünnepi készülődést kívánok. :-)
25-30cm hőszigetelésel (ahogy KömKel javasolta), tartani lehet a 25-27 fokot.
Ez elsőre kánikulának hangzik, de ez a legmelegebb napokra értendő.
S a hőszigetelésen kívül az éjszakai szellőztetés a lényeges, tehát nappal szinte tilos ablakot nyitni. Illetve sokat segít az ablak hiánya vagy sötétítése és keleti tájolása is.
Ilyen feltételekkel 2-3 hét alatt melegszik fel a szerkezeted.
A túlmelegedés ellen TÖMEG kell. Jó vastag (táblás, sűrűbb) hőszigeteléssel, 25-30 cm vastagon tudod késleltetni, de sok napos kánikulában azért átmelegszik előbb-utóbb.
Köszönöm. Hát nem egyszerű...mondjuk gondoltam, hogy nem fekete-fehér a dolog, mind két megoldásnak mérlegelni és súlyozni kell az előnyeit-hátrányait. A tetőtéri megoldásnál például az egyik legnagyobb aggályom a nyári átmelegedés...Egy könnyűszerkezetű fallal beépített tetőtér (ha nincs spórolva a szigetelésen és az átszellőzés is megoldott) nyáron vajon mennyire marad élhető klíma nélkül (a héjjalás betoncserép).
A bővités kijön kb 120-150e Ft/bruttó m2 áron, ha csak sima lakóhelyiségről van szó, és nem vizesblokk, valamint nemkell komolyan hozzányúlni a meglévő gépészethez (fűtési rendszer)
A tetőtérbeépités, pláne ha csak egy szoba kerül fentre, nagyon maximum 70e Ft/m2, ha nem kell a tetőhöz nyúlni.
Egy gipszbeton lépcső is kijön 3-400e Ft körül, egy acél szerkezet+fa fokok pedig kicsivel olcsóbban is. (egyiknek sem kell alapozás)
Mivel a tetőtérbeépités elég korlátozottnak tűnik a leirásod alapján, szerintem is jobb a bővités. De az meg engedélyköteles és egyebek, szóval nem egyszerű a dolog...
Nem megy sajnos. :-( Közel van a telekhatár, így ott csak kb egy 2,5 x 4 méteres helyiséget lehetne kialakítani. Egyébként laikusként kérdezem: fajlagosan tényleg olcsóbban jönne ki egy négyzetméter ugymond a nulláról (mert a meglévő terasz elég kicsi, úgyhogy aköré új alapra kerülhetne a fal), mint egy tetőtér beépítés? Tudom a lépcső sokat elvisz (minimum 500.000-et), de egyébként azt gondolnám, hogy árban nem lenne nagy eltérés... Vagy hol számolhatom nagyon el magam?
Igen, az asszony is ezzel érvel. :-) De még nem győzött meg teljesen (idegenkedem az utólagos hozzáépítéstől, és a kilátás is nagyon szép (lenne) tőlünk).
Nagyon köszönöm a sok hasznos infót. Így például a csigalépcsőt mint lehetőséget rögtön ki is zártam. És mivel a lépcsőt is csak egyetlen helyre lehetne rakni, így az is meghatározza a továbbiakat, hogy ott fel lehet-e esetleg jutni a gerendák között. Ha túl sok adottság dolgozik az elképzelésem ellen, akkor marad az asszony ötlete, és a meglévő üveg terasz helyére, szintben fogunk bővíteni...na de ez már egy másik történet, szintén egy csomó kérdéssel. :-)
Nem mondom biztosra, hogy nem bir el egy tetőtérbeépitést, mert 4 méter alatti fesztávnál általában nem szokott vele gond lenni, ha nme raktok fel zongorát :)
De ehhez nem ártana egy pár dolgot tisztázni a helyszinen:
- fesztávok
- milyen gerenda van? (ehhez fel kell tárni a betont)
Akkor jól értem, hogy a meglévő betonréteget és a salakot is el kellene távolítani? Ebben az állapotában még egy könnyűszerkezetes fal sem építhető rá, az általad javasolt osb-s padlóval? Csak egy hálószoba lenne egyébként fent. Köszönöm az eddig segítségedet, nagyon sok dolog tisztába került a fejemben.
Uyganis a betongerenda 19-23 cm magas, viszont a horcsik csak 12-15 cm. Szoktak rárakni úgy salakot, hogy még a gerenda fölött is legyen 5 cm, és esetleg úgy betonozzák le. Ez az általános.
Ha tudod mérd le a födém vastagságát (padlásfeljárónál pl), és abból ki lehet következtetni.
2. Nem jól. Ezek a betongerendák feszitettek, ami azt jelenti, hogy sem vésni, sem darabolni nem lehet őket, mert elpattannak. Ha útban van, akkor ki kell venned faltól-falig az egész gerendát.
3. A barkácsáruházakban lehet kapni olyan csigalépcsőt, ami 70+10+70 átmérőjű, de rettenetesen kényelmetlen, mindennapi használatra alkalmatlan. Ráadásul ehhez tuti ki kell bontani két gerendaközt+1 gerendát.
Én inkább javasolnám a sima egyenes lépcsőt (alul esetleg beforditva).
Köszönöm szépen a választ. A födémen felülről csak egy egységes betonréteg látszik. Ez alatt még lehet salak? (1) Mert szerintem fölötte nem volt soha. Azt jól gondolom, hogyha a lépcső tervezett helye felett betongerenda van, akkor azt csak úgy lehet esetleg részben eltávolítani, ha a megmaradó rész kap egy alátámasztást? (2) Csigalépcsőből szerinted mi az a minimális átmérő, ami biztonságosan járható? (3) Nagyon köszönöm előre is.
(legközelebb légyszi számozd be a kérdéseket, hogy egyszerűbb legyen válaszolni)
Elöljáróban: ha bármilyen kutyaólas magasitást vagy hasonlót csinálsz a tetődön, akkor igen nagy a kockázata, hogy lebuksz, és utólagosan engedélyeztetned kell+birság.
Szóval ha csak tetősikablakot kell beraknod pluszba, az még mehet, más nem javasolt (engedély nélkül).
A másik dolog a födém teherbirása. A horcsik födém PADLÁSfödémnek, nem pedig teherbiró födémnek készült. Akkor lehet beépiteni probléma nélkül, ha pl van rajta most salakréteg és azt letermeled, tehát kb 70-100 kg/m2-el tehermentesited az egészet, és ehhez képest már nem olyan nagy többletsúly a tetőtérbeépités hasznos terhe.
Viszont TILOS betonozni, még aljzatbetont se rakhatsz.
A kialakitandó rétegrend alulról felfelé:
- meglévő födém
- 5x5 stafniváz 50 cm-ként
- 2x15 mm vagy 1x22 mm OSB
- lépéshanggátló EPS vagy gyapot 2 cm
- Rigidur vagy Knauf szárazpadló 2x10 mm
- burkolat
(kurva drága összeségében, de legalább házilag elkészithető és nem ázik le az alsó szint)
Falban szintén csak könnyűszerkezetes megoldás jöhet szóba.
A gerendáid 90-100 cm-es TENGELYTÁVBAN vannak, azaz a tiszta távolság ettől 10-14 cm-el kisebb, attól függően milyen tipusúak a gerendák.
Csak fent tudod megnézni hol vannak a gerendák, ha nincs elszineződve a mennyezet, vagy esetleg megrepedve hosszában.
Sziasztok. Egy kb. 80 négyzetméteres sátortetős kockaház padlásterén szeretnénk kialakítani egy szobát. Tudom, hogy a kérdéseim igazából szemlét, feltárást, statikust stb. igényelnének, de mivel még az álmodozás szakaszában van a dolog, egy-két kiunduló dolog tisztázása is sokat segítene. A ház úgynevezett Horcsik födémmel épült (legalábbis ezt mondta akitől vettük), a tetőtérben kb. 12 négyzetméter esik 190 cm fölé, ami egy kb. négyszet alakú terület a fedélszék által határolva. Födém nyílás nincs. A lépcsőt a gerendákkal párhuzamosan tudnám felvezetni, és ha jól tudom ennél a födém tipusnál a gerendaköz akár 1,0 méter is lehet, így ha szerencsém van elég lenne a közötte lévő téglabetétes részt kibontani. A héjjazat betoncserép, ami alatt van ellenlécezés és páraáteresztő fólia. A lépcső felett lehet, hogy egy pici kutyaól szerű magasítást igényelne a tető, hogy meg legyen a szükséges magasság a fej fölött. Szép vagy nem szép...nem igazán szeretném engedélyeztetni. A kérdéseim a következők lennének: Hogyan lehet megállapítani egy Horcsik födém esetén, hogy hol futnak a betongerendák? Jól gondolom, hogy a közöttük lévő téglabetét különösebb statikai kockázat nélkül kibontható a lépcső feljáró érdekében? Ha a tervezett lépcső fölé esik akár egy betongerenda, akár a tető szarufája, akkor felejtsem el az egészet? Csak könnyűszerkezetes fal képzelhető el felülre egy ilyen födémre? Nagyon köszönöm előre is ha tud valaki segíteni.
Szerintetek elfogadható, hogy egy gázos, átfolyós vízmelegítő (ősrégi Hévíz) egy hónap alatt 18 m3-t fogyaszt, csak és kizárólag az őrláng miatt?
Mellette üzemel egy -szintén a történelem előtti időkből származó- cirko, ami majd 20 m3-t zabál, ugyancsak őrlángból. Egy hónapig voltunk távol, ezalatt majd 40 m3-rel nőtt az óraállás, a fűtés le volt kapcsolva (elektromos főkapcsolón keresztül), csak a két őrláng égett végig. Ez nekem elfogadhatatlanul soknak tűnik. Ma a gázcsapok elzárásával, stopperrel pontosan kimértem, melyik mennyit zabál, és a fenti számok jöttek ki.
Ezek már csak azért is hajmeresztőek, mert az őrláng akkor is megy, amikor használjuk a fűtést és a melegvizet, tehát ez a bő havi 4000 Ft akkor is elmegy, két darab gyertyalángra.
Most cseréltünk ablakokat. Az lenne a kérdésem hogy a régi redőny-tokokat mivel töltsem ki? Terhelni az új redőny-tokot nem lehet, apósék hungarocellel töltötték ki, de repedezik. Illetve köben milyen teknikával lenne érdemes javítani? A belső párkány csak utánna kerül fel.
Tehát annak nincs realitása, hogy a lemezalap hőhídja (tehát a hideg) zavartalanul kölcsönhatásba lép a levegővel(a zsalukőben) és lehűti, akár légmozgást is előidézve a szerkezetben? Én ezt látom problémának, a külső szigetelés az egyértelmű.
- felmérési tervek+tervezett állapot olyan 80e körül épitész oldalról, statikust változó, hogy kérnek-e (30e)
- ha kell tervtanács és/vagy településképi véleményezés, akkor az kerülettől függően 20-50e (azért kerülettől függ, mert van ahol nem szaroznak ilyesmivel és szinte ránézés nélkül átmegy, van ahol képesek heteken keresztül baszakodni vele, többször is berángatva az épitészt)
- illetékbélyeg 25e, térképmásolat 2400
Kivitelezés:
1. A zsindely miatt elég érdekes lesz, mivel meglehetősen szar dolog zsindelyt úgy megbontani, hogy bádogozást tegyél alá (falszegély a kutyaólnál), illetve a többi helyen meg pótold/megtold.
2.
- Bontásra számolj olyan 3000 Ft/m2-t
- tető épitése anyagostól kb 10-12e ft/m2, ha megoldható cseréppel vagy zsindellyel. Ha annyira lapos lesz a hajlásszög, hogy csak korcolt lemezfedés mehet rá, akkor az 15e ft/m2 kb
- a kutyaól falaira a munkadij 6500-8000 Ft/m2+dryvitolás.
(A rétegrend (bentről kifelé):
- gipszkarton/lambéria
- lécváz
- párazáró fólia
- 15x15-ös tartószerkezet, közte gypot
- OSB vagy betonyp lap
- 8-10 cm dryvit, jellemzően XPS-ből végig)
- belső gipszkartonozás ára, és nyilászáró beépités
Egy szuterénben lakunk, ami 30-as zsalukőből készült. A probléma az, hogy hiányos a benne lévő beton, pontosabban talán nincs is benne (nem mi építettük). Hőszigetelés szempontjából (és nem statikailag) ez most előny vagy nem? Kívúl szigetelve lenne, sőt még a sávalap külső része is, de félek, hogy kevesebbet ér így, mintha tömör beton lenne a mag. A tető rajta vasbeton.
A gerendák fölé is kerül 15 cm 0,39-es paplan, élére állított pallók közé. A gerendák között is 0,39-es lesz, így sem elég a 2x15 cm? A fólia a gerendák alatt lesz, a gipszkarton párnafa fogja a gerendákra rögzíteni, csak gondoltam kell az illesztésekre az a szalag.
Fafödém födémgerendái közé üveggyapot paplan kerül, ez alá hőtükrös párazáró fóliát tervezünk, valami ilyesmit. Úgy látom, ehhez ilyen ragasztószalagot kell használni. Ez a szalag a fólia illesztéseihez kell, vagy a fólia széleit is ezzel kell rögzíteni oldalt a falhoz vakolás előtt?
De igen, kis mértékben itt is fellép a dob effektus (kisebb mértékben mint egy álmennyezetnél, ugyanis sokat elnyel a szálas hőszigetelő anyag).
A tető gerincével párhuzamos falat ajánlott elsőnek megépíteni (ha van), ezzel tudod csökkenteni az áthallást (hisz ezt a fogópárhoz kötöd).
Utána a legtöbb esetben az ajánlott leírás alapján készítik mert úgy a legegyszerűbb. Sajnos az általad vázolt megoldás nem fogja csökkenteni a zajokat.
stadion épitésre és kisvasútra kellett a pénz... sőt kell a végkielégitésre is...a mostani 98% -ről 75% modositják...csak az elvonást...
A szocpol nem érdekli a döntéshozokat. Nincs benne az idei terve , jövőre meg választás lesz...igy várhatóan ha az új kormányt megválasztják akkor az első évben csak átnézik mi maradt, igy várhatóan 2015 -l elöbb nem lesz érdemi elmozdulás az ügyben...
Hát ez a készültségifok eléggé tág fogalom. Másképen értékeli az eladó aki egy nem befejezett hát szeretne értékesíteni és másképen a vevő. Az egyik felértékeli a másik igyekszik leértékelni.
De igaz ez bármelyik kivitelezői munkára is. Mindig a soronlévő a legértékesebb, mármint annak aki készíti.
Viszont így blöffre ez legalább 80 % -os, anyag mennyiségre lehet akár 95 % os is, de még sokminden hiányzik.
De most látom még ott se vagy !
Rajta, lehet még sokat dolgozni.
Ha viszont van egy tételes és beárazott költségvetésed, akkor csak ki lehet totózni. Most még az inflációra se lehet hivatkozni.
Támpontul : a Sidney -i hires opera állítólag 3 x annyiba került mint anno a tervező és a beruházó megálmodta, annyira elfajult a dolog, hogy a tervező nem is látta élőben. A hires művét !!
- az adalékanyagot tartalmazó keverővizet öntse forgó keverőbe és hagyja keveredni
- adagoljon a keverőbe 1 : 4 térfogatarányú cementet és bányahomokot
(1 lapát cement, 4 lapát bányahomok) és hagyja jól elkeveredni.
a cement - homok aránya egyéni elbírálás alapján 1 : 4-ről 1 : 5-re változtatható,
de a cement arányának további csökkenése a habarcs meggyengüléséhez vezethet
- tiszta víz hozzáadásával állítsa be a habarcs konzisztenciáját
Az így elkészített habarcs minden esetben H10 - H50 minőséget ad a cement és a homok minőségétől függően.
Szemcsés folyami homok alkalmazása esetén adagoljon bányahomokot is a keverékhez.
Célszerű a habarcs konzisztenciáját a meszes habarcsoknál megszokotthoz képest sűrűbbre beállítani, mert a mészpótló képlékenyítő hatása miatt a bedolgozhatóság így is kifogástalan lesz.
A Micropol túladagolása nem hatékony és a kötési idő elhúzódásához vezet.
A túladagolás cement és tiszta víz hozzáadásával megszüntethető.
Az előírtnál kevesebb mennyiség alkalmazása a habarcs gyengülését, ridegedését vonja maga után.
T. Urak sürgüs segítséget kérnék, glettelünk egy plafont valami betonszerű födém de tök száraz , padlásszoba van felette. Van egy tenyérnyi darab ahol egyszerűen ledobja a glettet. Már mindent próbáltuk rigips 0-3, 3-6, modellgipsz, és ledobja.
mit vegyek rá?
a másik hogy adott egy stiebel -eltron 2kw-os elektromos fűtőtest. müködik. érdemes ezt egy télre lecserélni egy olajradiátorra?
Nem lehet még csak megjósolni sem, abszolút szolgáltató és helyfüggő.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően a szolgáltatók eszméletlenül felemelték a bekötés költségeit, van ahol a korábbi 80e Ft helyett 500e-t kérnek a gázért.
Erről a menyezet gipszkartonozásról eszembe jutott egy kérdés, mit már korábban fel akartam tenni:
Nappalink felett betongerendás födém van kerámia vagy beton béléstestekkel (nem tudom melyik), és szépen végig is van repedve pár helyen a gerendák mentén, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. Javítgatásnak nem látom értelmét, mert gondolom úgyis meg fog repedni megint, szóval arra gondoltam, hogy lécvázra tennénk gipszkartot, hogy eltakarja a repedéseket. 30 m2 a nappali és jelenleg 270-es a belmagasság, ezt csökkentené valamelyest a gipszkarton. Mit gondoltok erről a megoldásról, beválhat?
Előbb kell a válaszfalakat berakni, és csak utána HELYISÉGENKÉNT a gipszkarton álmennyezetet, ugyanis ha egyben van, akkor dobként viselkedve átviszi a hangot egyik helyiségtől a másikra.
Bocsánat az amatőr kérdésért, lehet, hogy csak nekem nem egyértelmű, de melyik munkafázist célszerű előbb elvégezni, a válaszfalak felhúzását, vagy a mennyezet gipszkartonozását? Mindkettő mellett szól valami: ha előbb a válaszfalak épülnek meg, akkor azokat ki lehet ékelni a födémhez, viszont ha előbb a gipszkartonozás készül el, akkor azt könnyebb elvégezni, mert nem kell "kerülgetni" a közfalakat. És mivel a gipszkarton nem függesztett lesz, hanem párnafára csavarozott, (gyakorlatilag a mennyezet vakolást helyettesíti) valamennyire így is kiékelhetők lennének a közfalak. Nekem személy szerint jobban tetszik az először válaszfal és utána a gipszkarton mennyezet sorrend, de én csak egy egyszerű háziasszony vagyok.
A matracom is vákumus kötegben vettem, mégsem lett semmi baja. A szakemberek majd válaszolnak, gondolom mivel szálakból áll, azt nem illik összetaposni, vékonyabb is lesz, a levegő sem marad közte, tömörödik, stb. Én nem tudom tudományosan megmagyarázni, nekem csak valahogy tök logikusnak tűnik, hogy nem lépünk rá, mert összenyomod...
Amúgy nem tudom látszk e de 5cm átfedéssel(takarással) terítettük,az miért baj?Körbe-körbe téglakoszorúnak ütközik igy nem gondolnám,hogy amolyan hideg csatornává alakulnának,vagy de?
Az NF és HS/K között nem látok nagyságrendi különbséget:
30HS: 0,47 W/m2K, μ=6
30NF: 0,56 W/m2K, μ=5
B30: 1,57 W/m2K, μ=5
Ezért nem értem, hogy ha a B30 EPS-el szigetelve jó (konszenzus), a gyártó szerint a 3-szor jobb hőszigetelő 30NF min. 6 cm EPS-el jó, akkor az attól 15%-al jobb 30HS 8-10-15-30 cm EPS-el szigetelve miért nem jó? Ennyit jelentene pár %? Ekkora baki gyárilag van beépítve a kőmíves kezébe. ;)
Szóval, még nem olvastad át a linkelt pdf.-et...
-------------
hőllenállás: R=vastagság/lambda vagy R=1/U
hőfok eloszlás >> az R értékek arányában
a példa hőlépcső: -3/+21=24 fok lesz
Nos, rakjunk mindhárom falra 10 cm EPS-t.... ami R=0,1/0,04=2,5 m2K/W lesz.
B30 fal esetén... R=1/1,57=0,64
Összesen: 0,64+2,5=3,14
Falra esik: 0,64/3,14=0,2 >> 20% a hőlépcsőből >> 24x0,2=4,8 fok
A fal/hab tehát: 21-4,8=16,2 fokos lesz
30NF fal esetén... R=1/0,56=1,76
Összesen: 1,76+2,5=4,26
Falra esik: 1,76/4,26=0,41 >> 9,8 fok
A fal/hab határ tehát: 21-9,8=11,2 fokos lesz
30HS fal esetén... R=1/0,47=2,13
Összesen: 2,13+2,5=4,63
Falra esik: 2,13/4,63=0,46 >> 11 fok
A fal/hab határ tehát: 21-11=10 fokos lesz
Mivel a falvastagság és a μ gyakorlatilag azonos (bár a B30 μ-je szerinetm nagyobb!)
Így csak a hőmérsékletek játszanak....
Megnézve a harmatponti tabellát mondjuk 50% RH esetén a benti 21 fokra.
A harmatpont: 10.2 fok lesz...
B30 >> 16,2 fok bőven OK :-)
30NF >> 11,2 fok elmegy
30HS >> 10,2 harmatpont közeli
(itt ugyan éppen van még 0,2 fok a harmatpont fölött, de kinti -4 fokban és/vagy
55% páránál és/vagy benti +23 fokban kiszámolva már alákerülne a harmatpontnak)
A számítás nem pontos, de a jelenséget azért mutatja.
(mert a páraáramtól azaz a μ-től is függ a fal/hab határon a páramennyiség)
A jobb hőszigetelő és kis μ értékű tégla külső oldala jóval hidegebb, ezért
- a kifele haladó pára gyorsabban hűl le rajta áthaladva
- mint ahogy a páraáramhoz tartozó harmatpontja csökken!
(lásd görbe)
Ezért nem OK a modern téglára a hab ...
Mert, annak a külső oldalán (az egyszerre kis lambda és μ érték miatt!!!) lehet egyszerre
olyan sok addig kijutó pára (kis μ) és olyan hideg (kis lambda), ami miatt harmat képződik >> elázás.
A modern téglára rakott EPS hab esetén ez az együttállás
már a normál téi időben is (mínusz pár fok) létrejön KIS mértékben.
Nagy hidegben pedig erősebben is...
De! a tégla pár % vizet magába tud venni még baj (elázás) nélkül!!!!
(lásd szorpciós görbéje)
Így azt mondjuk, hogy addig nincs nagy baj, amíg >> nem ázik el.
Majd kiszárad a melegebb időben...
Azt az időt pedig ami alatt elázik teljesen (már biztosan bajt okozóan) elnevezték: feltöltési időnek.
És, ha kijön, hogy -10 fokban 47 nap a feltöltési idő, akkor...
Vigyorogva at mondja az EPS árus, hogy:
hátja, valóban vizesedik és romlik a hőszigetelése... de
- 47 napi úgy sincs errefelé -10 fok >> majd kiszárad a melegebb időben
- és hát amúgy meg +10 fok van ott >> nem fagy szét sem
Jóleszaz..na!
És valóban elműködget, de nem az igazi....
Minden télen lesz pár nap/hét/hónap amikor a szükségesnél nedvesebb lesz a fal.
Aztán nézel, hogy ... nem akar a kurva pára bent 60% alá menni :-(
A túl modern tégláknál pedig, már a kinti + párfoknál is ez történik a fallal a hab alatt.
A gyapot alatt viszont nem!
A gyapotnak az EPS-nél ~15X kisebb μ értéke miatt...
-délután leterítjűk a padlást(födém) alját 10-es szigetelőpaplannal(üveggyapott szerű)
-kérdésem az,hogy kell alá-fölé valami?Kb.5cm fedéssel terítsűk,vagy egymásmellé?Elég a 10cm?(száraz,tiszta,vastag beton van alúl,a tető viszont nincs foliázva)köszi
> De ez NF tégla, eddig meg HS, K és hasonló modernebb változatokról volt szó.
Az NF és HS/K között nem látok nagyságrendi különbséget:
30HS: 0,47 W/m2K, μ=6
30NF: 0,56 W/m2K, μ=5
Itt viszont igen:
B30: 1,57 W/m2K, μ=5
Ezért nem értem, hogy ha a B30 EPS-el szigetelve jó (konszenzus), a gyártó szerint a 3-szor jobb hőszigetelő 30NF min. 6 cm EPS-el jó, akkor az attól 15%-al jobb 30HS 8-10-15-30 cm EPS-el szigetelve miért nem jó? Ennyit jelentene pár %? Ekkora baki gyárilag van beépítve a kőmíves kezébe. ;)
Nem kötekedni akarok, csak az ellentétes infók között rendet rakni.
Az nem elég, ha elmondjátok, hogy hülye vagyok, légyszíves indítsatok el az okosodás felé. ;)
"Ahhoz tehát, hogy elkerüljük a lecsapódást, a külső oldali hőszigetelés hővezetési ellenállása például 38-as NF tégla esetén nem lehet kevesebb, mint 1,3 m2K/W, ami 6 cm AT-H80-nak, vagy 5 cm GRAFITnak felel meg. Ezzel a falazat hőszigetelő képessége a falazóanyag függvényében 0,25 – 0,31 W/m2K, ami megfelel a szakma mostani ajánlásainak. Amennyiben tovább szeretnénk javítani a fal hőszigetelő képességét, nincs akadálya: a 30 cm vastag hőszigeteléssel készülő falak is megfelelnek a páratechnikai számítások szerint."
Én is abban bízom, hogy majd sikerül valahogy kompromisszumot kötnünk - eddig még sajnos nem tudtam vele beszélni, de ő is "kedves" szomszéd. De nem is tudom, pontosan mi ez a szerkezet, én a nyártól félek, mert akkor a teraszt sokat használjuk..., remélem, hűteni nem fog vele.
Csak példa volt, próbálom értelmezni a páradiffúziót.
Pl. van egy d vastagságú falam (pl. μ = 10), egyik oldalán T1, RH1, másik oldalán T2, RH2 állapot uralkodik, akkor egy adott felületen (pl. 1 m^2) adott idő alatt (pl. 1 nap) mennyi pára (g) diffundál át?
Azt sejtem, hogy a magasabb (abszolút?) páratartalmú oldal felől indul meg az áramlás, de a mértéke még homályba vész számomra.
naezaz. alap hogy az osszes ajto kuka, aztan hogy lehet kuzdeni az athidalokkal. ha ez megvan, akkor jon hogy mi lett a parapetmagassagokkal. jogszabalyilag, praktikusan, kinezes szempontjabol, esetleges radiatorok szempontjabol. utanna mar csak az elektromos szerelvenyek uj helyet kell megszokni, ha volt terdmagassagban konnektor, az most egesz kozel lesz a padlohoz.
Én megemeltem az áthidalókat egyébként. Bár a belső főfalnál belefutottam két akkora monolit tömbbe, hogy nem volt kedvem kibontani, úgyhogy az előtérből nyiló 3 belső ajtó 202 cm magas lett :]
> 143 napos feltöltődési idő van, viszont már +6 fok alatt.
> Ami azért kb minden télen megvan nálunk...
Köszi!
Mennyire függ ez a belső páratartalomtól? Azt a részét még nem nagyon tudom, hogy a pára merre és milyen sebesen vándorol. Tehát ha odabenn 55%/20C uralkodik, akkor a mondjuk 10fokos fal-szigetelés találkozásánál mekkora abszolút pára gyűlik össze, ez merre próbál vándorolni, milyen gyorsan.
Ha nem izeg-mozog a padló, azaz a jelenlegi használatra alkalmas, akkor nyugodtan rámehet a következő réteg.
Nincs annak olyan jelentős súlya, egy ember súlya sokkal jobban "nyomja" terület/súly alapon. Ha nagyon félsz, akkor a felső aljzatbetonba rakj bele betonvashálót, hogy a terhelést egyenletesen oszlassa el.
143 napos feltöltődési idő van, viszont már +6 fok alatt. Ami azért kb minden télen megvan nálunk...
Mivel ezek az anyagok (ragasztó, vakolat, stb) minden tulajdonsága benne van a gép adataai között, ezért gondolom, hogy nem ha befolyásolja az adatokat, akkor az benne van már.
(megnéztem csak a tégla+belső vakolat+15 cm EPS-el, a jelenlegi 143 napos feltöltödés helyett 163 nap lett, de belátható, hogy ez nem tükrözi a valós rétegrendet)
bocsi és ezt hogy tudnám ellenőrizni? felszedjek egy lapot és megnézzem mi van alatta?
szemrevételezéssel hogy vízes, nedves?
régen (állítólag) nem volt csemperagasztó a malterba rakták bele a padlólapot. engem inkább az izgat hogy rárakom a hungarocelt a régi padlólapra és utána az aljzatbeton súlya lenyomja? nem fog csúszkálni az egész?
Épeszű vastagságig mindenhol összeérnek a páradiagrammok, és 70-80 napos feltöltödési időket ir ki 0 fokos hőmérsékletnél.
Ez azt jelenti, hogy a párapont a téglán belülre kerül, és ott a feltöltödési időszak végére kicsapódik. Márpedig a vázkerámia (és a belső vakolat) ezt elég rosszul fogja tolerálni, vizesedHET a fal, sókicsapódás, vakolatlemálás lehet.
Ez egy B30-as téglafal+8 cm EPS diagrammja:
Ez egy P44-es téglafal+8 cm EPS diagrammja:
Ez pedig p44, gyapottal:
...és ezek a diagrammok jönnek elő az összes HS, K, Profi téglánál.
Ha az EPS vastagodik, azzal a feltöltödési idő is nő, viszont már nem 0 fok alatt kezdődik, hanem +6 alatt, tehát csak rosszabb lesz.
Ehhez annyit tennék hozzá, hogy az újabb épületeknél az elvárható hangszigetelési értékek nincsenek meg, mert sokba kerülne általában 50 dB fölé csinálni a határoló szerkezeteket (nyilászáróknál 35-37 dB).
Mert lehet, hogy a fal teljesiti, de közben van egy fafödém, amiben van a gipszkarton álmennyezeten kivül 30 cm könnyű gyapot, és csókolom. A tetőtéri határolókból már nem is beszélve...
Én most akarom lekapni a régi fafödémről a salakot, és a gerendaközöket feltölteni hőszigeteléssel, megmagasitani (keresztbe rakott pallózással) a födémet, és a tetejére egy járható-pakolható deszkaburkolatot rakni (visszarakva a mostani deszkákat hézagosan)
Viszont 1.5 méteres előkertünk van, és bár csendes utcában lakunk, én nem bizom a véletlenre. 10 cm táblás kőzetgyapot kerül alulra (Multirock), és 20 cm bálás gyapot a tetejére.
"Viszont a HS, K, és egyéb fejlettebb téglák hátránya, hogy erre nem rakhastz sima EPS-t páratechnikai okokból. Csak kőzetgyapot mehet rá, ami jelentősen drágább."
Erről mondanál valamit részletesebben, hogy miért van ez, mire kell figyelni?
Azt hozzá tenném, hogy a telepítő cégek 20-30% mondja el a tulajnak hogy vannak építési előírások meg lehetőleg tudassa a szomszédokkal meg azért bárhova nem rakhatja pont a hang miatt a kültéri egységet :) ha optimálisan telepítik pld nem feléd néz és nem 3 m van akkor nem zavarna és falakat sem kéne építeni. Na meg az is számít mire van méretezve a rendszer ha csúcsra jár szerencsétlen sokkal hangosabb mint a normál üzemi pontján ami kb a max teljesítmény 70-80% között van, ezt a műszaki doksikban lehet felleni mint adatot, ha normális a gyártó és nem "hulladék".
Amit írt kömkell de hozzá tenném, hogy ha arra raktok még szígetelést és betont nem lesz túl nagy emelése a padlónak? mert ez alaphangon is 15cm emelés lenne.
köv vicces kérdésem van. ha előszobában újraburkoljuk a padlót szükséges a régi kerámia padlólapot felszedni/feltörni? vagy mehet rá a hungarocell , aljzatbeton és az új padlólap? sztem fel kell szedni de hátha nem..
Érdeklődöm, hogy mi a helyes réteg sorrend, és mit érdemes egy acél I gerendás (90 cm-enként) poroszsüveges padlásfödémre tenni padlónak (semmi estre sem betonozva, hanem fakeretes hőszigetelt OSB lapban gondolkodva), amennyiben a padlás lakótérré lesz alakítva?
Főleg a párazárás, hő és hangszigetelés miatt érdekel.
Nekem egyik ügyfelem úgy csinálta, hogy az eladók kérték meg a bontási engedélyt, és csak utána vette meg amikor már beépitetlen telek volt az egész (természetesen az előzőleg megállapodott vételáron).
Egy mostani viszont már a saját neve alatt bont-épit, nem tudom mi van az illetékkel ebben az esetben.
A bontási procedúra:
- fel kell mérni az épületet
- kell késziteni egy bontási dokumentációt (bontási műszaki leirás, hulladék és statiksztikai adatlap, pár fotó, térképmásolat)
- 5000 Ft illetékkel be kell nyújtani elektronikusan az ÉTDR-en keresztül az illetékes szervnek (Bp-en ez az V. kerületi Épitésfelügyelet)
- elvileg 10 napon belül döntenek, és kapsz egy határozatot erről
- ki kell hivni a földmérőket, akik leveszik a térképmásolatról az épületet, és átvezetik a földhivatalban a beépitetlen terület státuszt
Illetékkel kapcsolatos a kérdésem, uh nem tudom jó helyen teszem fel. Hátha...
Kinéztünk egy házat, azonban nem felújtanánk, hanem bontanánk és újat építenénk helyette.
Telekre, ha jól tudom, nincs illeték, ha 4 éven belül építkezünk. A ház után azonban komoly összeget kéne fizetnünk. Mi erre a jó megoldás?
Át kell minősítsük az ingatlant telekké még a megvétel előtt? Ebben az esetben a jelenlegi tulaj neve alatt kell menjen a bontás? Vagy az átminősíté egyszerű adminisztráció (azaz nem szükséges hozzá a bontás)?
Vagy van e lehetőség elkerülni az illetéket úgy is, ha mi - már megvétel után - minősítettjük át a házat telekké?
"Viszont a HS, K, és egyéb fejlettebb téglák hátránya, hogy erre nem rakhastz sima EPS-t páratechnikai okokból. Csak kőzetgyapot mehet rá, ami jelentősen drágább."
Alapelv egy ilyen társasház közbenső födéménél, hogy a jelenleginél több terhet NEM rakhatsz rá.
Tehát a salak helyére könnyűbeton egyszerűen baromság, mivel a könnyűbeton súlya 2-2.5xese a salakénak, azaz jelentős többletterhet raksz a gerendákra/falakra. Ez repedésekként fog megjelenni az alattad lakóknál, akik szerintem nem fogják tolerálni... és mivel te végeztél átalakitást, neked kell saját pénzen javitani.
A lehetőségek:
1. Teljesen kiszedni a salakot, még a gerendák közül is, utána
- 5x5 stafniváz 40-50 cm-ként
- 2x15, vagy 1x22 mm OSB
- lépéshanggátló EPS vagy gyapot
- lépésálló EPS (a szükséges magasság eléréséhez)
- 5 cm beton, vagy Knauf/Rigips szárazpadló
- burkolat
2. Kiszedni a salakot gerendasikig
- vasalt beton 6 cm vastagságban
- lépéshanggátló EPS vagy gyapot
- lépésálló EPS (a szükséges magasság eléréséhez)
- Knauf/Rigips szárazpadló
- burkolat
Az biztos, hogy csak egy réteg betont rakhatsz le, kettőt semmiképpen.
Több ilyen lakás átalakitására csináltam (idén is) komplett terveket, volt ahol statikust is bevontunk a dologba, elkerülendő a cicaharc az alsó lakókkal.
nem üt át a festék csak csúnya a felület lesz. Tehát leégetni, mint írták hőlégfúvó vagy gázláng. Lekaparni, majd jöhet a felület előkészítés. Ez tapaszolás, csiszolás, alapozás és fedő festés.
egy belvárosi gangos társasházban lévő lakás felújításánál a meglévő padlóburkolatokat szeretnénk cserélni, az egyik helyiségben az eredeti csaphornyos parkettát greslapra, a másikban a szintén eredetinek tűnő kőburkolatot az előzőhöz hasonló burkolólapra. Részleges bontást nem végeztünk még, de a házban történt korábbi felújítások alapján arra számítunk, hogy a parketta alatt párnafákat találunk salaktöltéssel, a kő pedig valószínűleg misungban áll, salakfeltöltésű gerendázaton.
Két kőművessel beszéltem, egyikük a komplett aljzat cseréjét javasolta, azaz a födémsíkig elbontunk mindent, és egy komplett új aljzatot kivitelezünk kb. 20 cm szerkezetvastagsággal, aképp, hogy a salakkitöltés helyére könnyűbetont dolgozunk be, erre kerülne a lépéshanggátló réteg (kőzetgyapot lemez), majd az esztrich. Ez a verzió ugye irgalmatlan kosszal, porral, technológiai időkkel és nem utolsósorban jelentős költséggel járna. A másik javaslat szerint a régi salakfeltöltés alapvetően a helyén maradna, annyi kerülne csak kihordásra belőle, hogy a jelenlegi padlószintre érjünk vissza a most beépítendő rétegekkel (lépéshang gátló, esztrich, hidegburkolat).
Laikusként próbáltam utánajárni a kérdés hátterének, találkoztam közben olyan iránymutatással, hogy esztrichet szilárd, egyenletes felületű, teherhordó rétegre célszerű/szabad tenni és hát a homokos salak keverék ezt kevéssé látszik teljesíteni, pedig szívesen hagynám magam meggyőzni arról, hogy a könnyebbik út is járható lehet.
Ha valakinek van tapasztalata ilyen munkák kapcsán, megköszönném, ha meg tudná osztani velem ezt. Üdvözlettel
Padlásfeljáró lépcsőt hogyan kell beépíteni betonfödémbe? Ugyanúgy be kell csavarozni oldalra, mint fafödémnél? Csak azért kérdezem, mert minden videón fafödémbe építik be, nekem meg betonba kell, és megcsinálnám magamnak.
Köszönöm Neked is. Sajnos nem hiszem, hogy most futná arra, és nem szeretnénk várni a gyerekek szobájának festésével, mert a fiúk eléggé leamortizálták a tapétát a korábbi, "ragasztgatós" időszakukban. :-)
Hivatalosan nem lehet, de gyakorlatilag ha pár nap alatt elbontod, akkor nem lesz idejük kimenni ellenőrizni... A sittlerakásról meg úgyis kell számla, ott meg lesz rakodógépköltség, arra rá lehet fogni, hogy az volt.
Nincs megkötés mennyi idő múlva épitesz rá újat, de amint eltűnik az épület, a telek "beépitetlen terület" státuszt kap, ami után viszont nagyon sok helyen van telekadó.
Csak jótanácsként mondom, hogy olyan környéken keress telket, ahol ez a stilus már jelen van. Ez azt jelenti, hogy az utcában, szomszéd utcában legyen minimum 2-3 db.
Van egy településképi véleményezésnek nevezett dolog, és falusi környezetbe, régi parasztházak (vagy éppen a 30 éves böszme lakóépületek közé) ritkán engednek ilyet épiteni. (belefutottam már pár ilyenbe idén)
Szóval a telek megvásárlása előtt a főépitészt is fel kell keresni, hogy mennyire rugalmas a dologban.
Az épület elbontása (bármilyené) csak kis papirmunka manapság, meg némi illeték, de összesen 100e-ből kijön az épületfeltüntetési (eltüntetési) vázrajzzal együtt. Pont most csinálok egy ilyet, és az év eleji hercehurcához képest most már gördülékenyen megy.
Na jó, de ha nem tudják mit lehet kihozni x millióból, akkor hogyan álljanak neki? :D úgyis mindig az van, hogy van egy adott pénzem, venni szeretnék valamit, ez jó, ez szép, jé de drága :D
Nyílván első lépés, hogy meg kell tudni, a pénzemért mit kaphatok. Utána lehet variálni, vagy még több pénzt bevonni a projektbe.
Valószínűleg Pest megyében lenne, de én szeretnék vmilyen domboldalra építeni, szeretem az esti fényeket, semmiképpen nem építenék Pesti lapos külterületi részre. Egyébként réebben épült házat lebontani és így hozzájutni telekhez mennyire bonyolult? Mert sokszor a tiszta építési telket nagyon drágának tartom, irreálisan. Bontási engedélyt hogyan lehet szerezni, meg van az kötve, hogy hány éves háznak kell min lennie?
Hát ez igy nagyon elképzelés nélküli, kb mintha valaki autót szeretne, és annyit tud, hogy legyen 4 kereke...
El kell döntenetek:
- kb mekkora épületet szeretnétek, mert a teleknek van egy max beépitési %-a, amit nem lehet túllépni. Ráadásul "emeletes" házat nem is engednek mindenhol, mert nem fér bele az épitménymagasságba
(és egy csomó egyéb övezeti előirás, amik övezetenként változnak)
Ezzel már el lehet indulni, akár ingatlanközvetitőt felkeresve.
Ha van 4-5 telek, amik látszatra megfelelnek, akkor ezeket meg kell mutatni egy épitésznek, hogy rangsorolja a következők szerint:
- beépitési mutatók
- tájolás
- közművek
- beépithetőség (szélesség, lejtés, stb, stb)
Ezután ki kell választani azt, amelyik tetszik, és megvenni.
Utána jön az épitész megint, aki megtervezi a házat. 100 m2-es családi ház esetén 5-600e Ft-os tervezési dijjal kell számolni engedélyezési terv szinten. (engterv+statika+energetika)
Az épitkezéshez erősen ajánlott kiviteli tervet csináltatni, ami még egyszer ekkora összeg, plusz gépészeti tervek, ha kellenek.
Okés, a statika már más... bár ott is túlzónak tartom az emiatti 20e Ft-ot.
A p30N+F, és a koppintása a leier gyakorlatilag ugyanazok (van még egy szlovák koppintása is egyébként), tökmindegy melyiket rakod be.
Viszont a HS, K, és egyéb fejlettebb téglák hátránya, hogy erre nem rakhastz sima EPS-t páratechnikai okokból. Csak kőzetgyapot mehet rá, ami jelentősen drágább.
Egyébként 10 cm ESP mögött teljesen mindegy, hogy a fentiek közül melyik tégla van, HA A HŐVESZTESÉGET nézzük csak. Századokban mérhető csak a különbség.
Ráadásul ha mennek viz-fűtés, vagy elektromos vezetékek a padlóban, akkor azokat hol akarod elvinni? Mert a betonnak a minimális vastagsága 4 cm-nek meg kell lennie.
A Pronto hihetetlenül drága.
Szóba jöhet még öntött esztrich, bár nem tudom cégek kiszállnak-e ilyen kis mennyiségre.
Utána jön a zsákos esztrich, aminél 1 zsák 4 cm vastagon elég 0.5 m2-re. Sajnos ez is beton, csak homogén, erős, és ezt akár 4 cm-ben is lerakhatod.
A sokadik alternativa egyébként, ha szárazpadlót használsz. Van a Rigipsnek is, és a Knaufnak is, utóbbi olcsóbb.
Ez 10 mm-es gipszkartonszerű-lap, két rétegben kell leragasztani, és teljes értékű padlót ad, azonnal burkolható.
Tetőtérbeépitésekhez szoktam betervezni, nagyon jól bevált hidegburkolatnál is, vizes helyiségekben.
- el fog repedni a beton-tégla találkozásnál a vakolat, emiatt vakolaterősitő háló kell bele, és rétegesen vakolni
- a beton áthidaló nagyon hőhidas, kell elé legalább 8 cm XPS hőszigetelés (a porotherm elé 5 cm)
- ha kell valami kábelt elvinni az ablak fölött, a beton áthidalóba ne vésheted bele
- nagyobb méretnél nem ártana nem a kőművesre bizni a vasalás méretezését, valamint nem 5 lapát sóder-fél lapát cementes beton kell bele
- ki kell zsaluzni, és az alátámasztásnak benne kéne maradnia 2-3 hétig
Szóval nem olyan fényes a dolog, mint ahogy a kőműves mondja...
(az meg külön vicc, hogy az épitész az energetikába ezt megváltoztatja, amikor az egyszerűsitett számitásnál nem szoktuk beletenni az áthidalót, mivel csak a hőhidassági tényezőként jelennek meg, nem konkrét felületként. Ha mégis beletette, akkor magára vessen...
De tegyük fel, hogy mégis ragaszkodik az új energetikához. Egy tényező átirása miért is kerül 20e Ft-ba, amikor gyakorlatilag nem változtat semmit az értékeken.
Nekem kb 5 perc nyomtatással együtt ezt átirni. És természetesen nulla forintot kérnék el érte. Úgy látszik lúzer vagyok)
T. Urak aljzatbeton készítéssel kapcsolatban kérdeznék. Adott egy öreg ház ott kell egy előszobát és konyhát újraburkolni. Vésővel, egyebekkel feltöröm a régit padlót nemtom mi lesz alatta..
Csak a szigetelést hozzáértő csinálja, ne valami mezei kőműves :)
Én mondjuk nem szeretek bitumenes lemezes lapostetőt faszerkezetből megcsinálni, mert beázás esetén a tartószerkezeti fa is szétrohadhat, és ki tudja meddig ázik mire észreveszed. (korcolt lemezfedést (Rheinzink, VM-Zink) jobbnak tartok, csak drágább)
Ha mégis bitumenes lemez lesz, akkor a lapostetőre valót vegyél, ami birja az UV-t, és modifikált. (több réteg kell)
Azt mondtad, hogy a vállalkozóknak jobb lett -- namost akármilyen magasztos mögöttes célokat sikerült esetleg kielégíteni a sorolt intézkedésekkel, az mind nem volt kérdés, azok annyiban voltak csak relevánsak itt, hogy a vállalkozóknak ezektől rosszabb lett (BTW az EVA-ÁFA általad leírt viszonya mintegy nyolc-kilenc éves történet, a rezsi meg a lakosságnak lett olcsóbb, a vállalkozásoknak meg drágább). Az adóelkerülés csökkentésének kívánatosságáról írott soraiddal is alapvetően nehéz nem egyetérteni, más kérdés, hogy ettől még arról volt szó, hogy a vállalkozóknak mennyivel lett jobb, úgyhogy ezek sem tekinthetők válasznak. De ez a téma ilyen mennyiségben itt már valóban nem az igazi.
"Észre kéne venni lassan, hogy a fülke forradalom a 3 év alatt
NAGGGYON átrendezte az ország gazdasági-jogi rendszerét.
Vállalkozói szemmel nézve, a jó irányba..."
Azért ez megint nagyon az attól függ kategória, mert a bankadók (tranzakciós is), minimálbér-növelések, rezsicsökkentés mind a vállalkozókon csapódnak le leginkább, de nézhetjük az EVA-kulcsot is. És akkor arról még nem is beszéltünk, ha épp az egyik kiszemelt területen (már nem is olyan rövid a lista) tevékenykedtél...
Már ha mindet kiveszik ill. mindegyikért rendesen fizetnek is.
Amúgy egyik rokon/fivér kb. 110 millából hozott létre egy panziót. Hosztelnek nevezik. 60 férőhely. 4 embert tart el, természetesen munkával.
Lakás kiadás ? hát meglehet próbálni. Természetesen jobb mint a semmi, de csak annak javaslom aki ezermester, mert ha minden aparó csepró dolgot mesterre bízunk, nincs haszon. A lakáskiadás biznisz é ? Sokan úgy vélik, hogy az. csak un. maradék lakásokkal érdemes csinálni.
Ezek olyan lakások amik éppen nem kellenek, de eladni valami miatt nem akarják. Pl. belenő a gyerek stb.
OF tegyük azt hozzá, hogy a váltáshoz tanulni kell homlok egyenest más területen ami sok embernek nehéz. A másik a jogi és adó környezet én fizetnék 15-20% is ha tudnám hogy nem változtatják össze vissza félévente sőt nem vissza menölegesen. egy biztos stabil jogi és adó környezet sokkal jobb mint egy bizonytalan, lásd a tarfik dolgot senki sem selytette előre belegondoltál abba hogy ez bármelyik szektorral ágzattal megtörténhet? ON
Pedig én még idén, meg még tavaly is azt hallottam, hogy alacsonyabb kint az adó. Meg hát, ha ez igaz lenne, akkor visszajöttek volna a magyar cégek, akkor meg a zorbán teleméltatta volna a sajtót saját magával...
Tehát azt mondod, hogy nagyon átrendezte, és jó irányba? Akkor miért kell háromszor annyi bevételt produkálnod, mint a nettót? :D Miért írtátok, hogy a feketézők egyszerűen lenyomják az árakat, így nekik kedvez a helyzet? Ezek szerint megint azok szívták meg, akik kifizetik az ötezer forintos óradíjat, mert az olyan rohadt baráti meg olcsó? :D
Akkor innentől vannak a vállalkozók, akik jól élnek, és szépen megszedik magukat a szegényeken? :D
Mik azok a területek, ahol váltani kéne? Döglődő terület pl. az építőipar? Elég jelentősen visszaesett... esetleg a cukorrépa biznisz, meg a húsfeldolgozók? Mire váltsanak, legyenek ügyvédek?
Az adóterhek nem lehetnek magasak máshol, ha jobban megéri szlovák vagy osztrák céget létrehozni...
Vagy pl. a magyar cégek sorban vitték ki a bankügyeiket az angolokhoz, mert ott nincsenek ilyen biszembaszom adók...
Havi 2-3 százezerbe mi fér bele, mint szerszámköltség?
Még egyszer leírom, nem vállalkozom, nem éri meg. Kéne vagy 80 millió kezdőtőke... aztán fizethetném a rakat adót, már csak azért sem. Osztrák államnak esetleg.
Viszont hiába magyarázod el, az emberek többsége nem fog fizetni 40 ezret csak a 8 órai munkabérre, hiába mondod mennyi ebből az adó, és csak 300 ezer nettót keresel vele...
Attól, hogy valakinek van adószáma, még nem biztos, hogy ért hozzá. Ha feltétel lenne pl. a téli időszakban valamilyen szakmával kapcsolatos frissítő tanfolyam elvégzése, akkor esetleg.
Győzike mit is kapott érte? 3 év felfüggesztettet? Megérte? Meg. Vígan élnek, nincs a nevén semmi, nem tud semmit elvinni az apeh. Ez is amúgy a világ legnagyobb böszmeségei közé tartozik, ott a luxusautó, de nem lehet lefoglalni. Nem baj, tudjuk, a nav nem utazik a nagypályás bűnözőkre.
"Bármiféle mesterembertől kérsz magánszemélyként árat, alapból sanszos, hogy ÁFA nélkülit fog mondani."
Talán azért, mert ha nem így tenne el sem jutna addig, hogy elvállalhassa a melót (és most mindegy, hogy számlásan, vagy számla nélkül).
Gyak mindig problémát okoz az amikor a vállalási ár közlésekor hozzáteszem, hogy az ár nem tartalmazza az ÁFA-t. Szó szerint zavar lesz az "erő"-ben...
"A KATA azoknak való akik egyedül szolgáltatnak minimális költséggel (~30% költségig)."
Pontosítsunk: CSAK a KATA tényleg ezeknek éri meg, viszont egy kettős könyveléses és egy KATÁ-s cég... (Ehhez persze kell egy bizonyos bevételszint, meg kellően sok helyről származó bevétel, de ha már csak egy alkalmazott is van...)
"Ez a megrendelők bűne"
Ez azért kicsit erős, elfért volna a mondatba egy "is" igazán. Bármiféle mesterembertől kérsz magánszemélyként árat, alapból sanszos, hogy ÁFA nélkülit fog mondani.
"Így nem érné meg senkinek sem számla nélkül, feketén."
Dehogynem, vundergraf végig ÁFA nélkül számolt, úgy jött ki az 1/3. (Persze a második 1/3 valós költség volt, a harmadik 1/3 volt a mindenféle egyéb adó.)
Plusz, akkor miért csak az építőiparra korlátozzuk? Ahol rendesen fizetnek ÁFÁ-t, azok csak fizessék nyugodtan? Töröljük el mindenhol!
500 ezer bevetelbol kataval lehet megmarad 450, de ebbol hogyan lesz neki fizuja? hiszen total minimalban is kell koltenie kocsi/benzin/telefon/konyvelo/szerszamok temaban alsohangon 2-300-at, es akkor meg nincs telephelye.
Azért ha a mester megelégszik havi 500e Ft (papíros) bevétellel, ott van a KATA, ahol havi 50e az adó. Persze 450e-ből még van mit "költeni", de jóval kedvezőbb adózási forma a szokásosnál, feltételezve, hogy van munkája rendesen...
De nyilván nem itt van az optimum, hacsak nem vagy teherfuvarozó, hogy a három-négy éves, újonnan vett autódat tényleg megérje lecserélni, de hát nagyon nem ilyenekről volt szó. Ha meg ez messze van az optimumtól, akkor kár ezzel számolni.
Mi a kerdes? Egy 3 millas auto lizingdija+szervizkoltsege kb ennyi vagy tobb. Maskeppen szamolva, 3 millaert megveszed, 4 evesen 1 millaert eladod 48 honap alatt 2 milla az havi 40 ezer, plusz a 3 millad kamata (amit kapnal ha nem melosautora koltotted volna hanem bankba teszed) havi tizenparezer.
Ugyanakkor azt se tagadjuk már le, hogy ha csökken az adóterhelés, akkor sem fehéredik a gazdaság csak úgy magától, szóval nem a magas adóteher az egyetlen ok... (Sokszor hallottam már például, hogy "ezeknek én nem fizetek, csak amit nagyon muszáj", de vajon mi változott, mióta már nem "azok" vannak?)
Azért elég elgondoltató, hogy a havi hatvanegynehány ezret hazavivő ha kiakarja festetni a lakását, akkor számlával hivatalosan mifelénk elkérnek kétszázat (hozzáteszem jogosan), ezt feketén 50-ért is megcsinálják.
Sajnos túl vannak adóztatva a vállakozók, a nép (nagyrésze) meg igen keveset keres.
Az úgymond "nyugaton" nem kell egy kisvállalkozónak naponta, a havi minálbért megközelítő összeget keresnie, hogy fent tudjon maradni.
CSak tudod én képmutatásnak tartom a nagybetús, kiemeléses beírást, amikor tudjuk mi a valóság és a lehetőségek...
Ugyan úgy mint az a vezérigazgatós kijelentés is képmutattásnak tűnt - ami egy gyárlátogatásos,rendrakásos köszönetnyilvánítással egybekötött fő csapásvonal megmutatásakor hangzott el - , hogy "nem a kirakatnak dolgozunk" !
Miközben ugyan akkor a gyár hátsó fala mellett 20 raklapnyi , előtte lehordott!oda eldugott cucc volt leponyvázva... Érted mi bánt engemet ? :-)
1 . Igazad van ! Mint hazafinak a minimálbéren bejelentett, egy műszakban dolgozó, nettó 65-öt hazavivőknek kéne megoldania azt ( a nyugta/számla kéréssel mindenhol ), amit a NAV nem tud megoldani, vagy nem IS engednek neki... :-)
2 . Mint azt már nem először felrótam ilyen kirohanásaid után neked,... Én még emlékszem, hogy pár évvel ezelőtt azért tőled is olvashattunk megtérülés latolgatásokat és elmélkedéseket a féláfás játékról ! Mi változott azóta ?
És vajon más országokban miért nem ,,gyilkol'' a helyi nav, ha nem adnak számlát? :D
Figyelj, ha Győzike megtehette, akkor nehogy már az sz@pjon, aki töredékét keresi meg... nekem nem fontos a számla, másnak sem, ha ad ad, ha nem, akkor meg nem... ennyi erővel a segélyesek se sírjanak, elmehetnek ők is dolgozni... mennyi pénzt megspórolhatnánk azzal is. A legnagyobb adócsaló maga az állam, lásd adócsaló állampapír...
Na mindegy, majd kérek számlát, de azt nem tudom garantálni, hogy kapni is fogok :D
Ja hát ha beleveszel minden más költséget, az más. Ezek szerint a szerszámok árát bele sem számolják a melóba? Mondjuk az órabérbe még igen...
És ha kiviszi a ,,céget'' valamelyik szomszéd országba? Vagy ha pl. megbízási szerződéssel dolgozik?
Azért ennyire nem tiszta a rendszer, lásd kontárok, sokszor semmiféle szabályozást nem látni, vagy ha igen, agyon van bonyolítva.
De ettől sajnos még a legtöbb ember nem akarja kifizetni a magas óradíjat. Valahol meg lehet őket is érteni. Nem szidom a mestereket sem, csak azt mondom, teljesen érthető ha feketén dolgoznak.
A példa elég erős, de azt egy mester megcsinálhatja, hogy munkadíj és anyagot külön sorolja fel. De nem szokás, mert az ajánlatnál általában részletezik mit takar és a számla ezen alapszik.
A költségek amiket kikell termelni meg mesterenként változnak, azt is figyelembe kell venni, hogy ma egy mesternek kell lennie:
- szakmai felelőség biztosításnak
- kötelező kamarai regsiztrációnak évi 5000 ha jól emlékszem
- alkalmazott vagy szerzödőtt felelős müszaki vezetőnek (egyes tevékenységeknél ez kötelező sőt e-napló)
- üzemorvosi szak szerzödésnek ha van legalább egy alkalmazott
A mester saját maga után fizetnie kell legalább a szakmai minimálbér után egyes tételeknél annak 110% és vagy 120% után szocadó, tb, eu. Ha alakalmazott van akkor szakképzési hozzájárulás, és van egy két más tétel is. ja itt is van minimális járulék alap, ami nem egyenlő a minimálbérrel. De ez az adó topik téma.
Vissza térve az anyag árakra. Szabadáras, bárki megveheti elmehet érte elhozhatja, fizetheti a hulladék lerakást és kezelést, a környezetvédelmi díjat egyes termékeknél. De pld. a sziló lehet 30 féle a sima 1200 tudus a tűzáló vagy fémre tapadó, vagy hőállóak már 5-6000 körül vannak. Persze ez vonatkozik minden enyagra van ami 100 egység noname gyártó és van ami 900 egység márkás. Ezért pld a mester felteheti a kérdést van 100 egységért ami egy évet bír, van 400 egységért ami 5 évet és van 900 egységért ami 10 et melyiket választja?
Keressen akkor napi 60 ezret, dolgozzon érte nyolc órát. Fele adó, vigye a fene, ha fehéren is reális ár, mesterestől, segédestől. Van két három órás melója, utazik egy órát, kiszámláz 30-30 ezer forintot. Öt ezer per óra per fő - átlag -. Hárommal nem kell szorozni, az kissé túlzás, szerintem te a harmadokra gondoltál. Alkalmazott keresetének harmada adó - hmm, volt amikor 40%-a volt -, meg kb. ugyan ennyit fizet a munkáltató plusz a bruttó bért. Így bruttó 150 ezerre jut 100 a melósnak, 100 az államnak :D De most jön a csavar, a vállalkozó tök ugyan ennyit fizet ki! Ahhoz, hogy meglegyen a nettó 300, kell bruttó hatszáz. Logikai alapon ugyebár. Meg ugyebár a vállalkozók döntő többsége bejelenti magát minimálbérre, az meg nem nettó 300 ezer, így nagy részüknek, vagy nagyon megéri.
De menjünk vissza, 150 ezer a hat órás meló. Legyen 8 órás. Nem sok ez az általad leírt minimum napi 55 ezer forinthoz képest? Hová lett a többi, csak nem a minőségi anyag többletköltsége ez az ár?
Igen, gondoltam rá, hogy asztalosnak állok, de aztán nem. Én megélek nettó 100-ból is, nagyon kényelmesen, mindenre futja amire kell. De ezt úgy vedd, hogy normális országban ennek a háromszorosát is simán megkereshetném, csak a kurmánynak sikerült tönkrevágnia a magyar gazdaságot. Volt egy jó statisztika, megszűnt 7000 (ennyire kiugróan magas akkor volt, amikor a kurmány még jobban megadóztatta a cégeket) cég Nyugat-Magyarországon, köv. hónapban 9000 (ez a kilencezer is kiugróan magas volt) alakult Ausztriában... vajon miért...
Mindegy, nem arról szól ez az egész, miért nem megyek el kőművesnek, teljesen eltértél a témától, és az eredeti kérdésre sem adtál választ, sőt nem is abba az irányba indultál el. Még egyszer mondom, négy óra melóért bruttó 40 ezer két embernek nem rossz ár. Sok rajt az adó, de nem rossz. Ahhoz képest, hogy van aki feketén megcsinálja... De amikor azt mondják, hogy egy hetes meló lesz három embernek, az már khm... plusz az anyag... khm... És ez még csak az általad említett ,,minimál'' bér, a háromszázezer nettó... ja bocs, 20 napot ha dolgozik, akkor négyszázezer nettó...
De amikor kijön a gázos szaki, mert csak ő kötheti be a tűzhelyet, 70 éves öreg bácsi odavonszolta a konyhába, előkészít mindent, minél könnyebb legyen a mesternek, az meg az orra alá dugja, hogy 15 ezret kérekszépen, és volt vagy öt perc, amíg rákötötte a vezetéket, meg leellenőrizte, az már lenyúlás.
Na igen, én meg azt mondom, ha nem hajlandó az orrom alá dugni a papírt, hogy merre mi az annyi, akkor el lehet menni, van aki ugyan ennyiért mindent részletez. Nyílván a kókler nem fog tudni olyant mondani, hogy ha utána megnézem a neten, ne lenne gyanús... a jó szakember meg nyílván csuklóból közli mi mennyi, és tényleg annyi. Neki ez csak negyed óra papírmunka maximum.
Az, meg ha ,,nem telefontéma'', akkor bocsánat, de nyelje le a kiszállás költségét, különben is, én hívtam őt, ha meg sok a meló, hangosítsa ki, hívom ebédszünetben, engem nem zavar... nyílván a szabadidejét nem rabolom, meg nem látatlanban kérek fillérre pontos ajánlatot, sőt, ha olyan, akkor csak egy órabért mondjon, de ha annyit nem bír kinyögni, mennyi az órabére, akkor nem is rabolom az idejét.
Autószalonban csak a hülye meg a gazdag vásárol, egyszerűen nem éri meg.
Hát ha egy-két milliót rááldozok egy autóra, majd kiderül, hogy hopp, mivel dízellel megy, ezért egy-két évente 80 ezer bele a mikroszűrő - vagy mi -, akkor az elég nagy pofára esés... volt aki meglepődött, hogy jó áron vett autójára mennyi egy abroncsszett, hát igen, nagy kerék, nagy árcédula. Na mármost ha ezeknek utána nézel, sok pénzt megspórolsz. Nyílván egy 150 forintos wc-zésért nem kér az ember mindent részletesen, ezt csak te túlzod el.
Vagy amikor jön a ,,mester'', hogy a sziloplasztvótháromezer, ami amúgy ezerötszáz? Hát ha nem képes utána nézni, megveszem helyette én, nyertem ezerötszáz forintot azon a terméken. Meg mondjuk ahová kell egy darab, oda kinyom két tubust ennyi erővel, hisz nem az ő pénze. Ha elvállal valamit, igenis vállaljon érte ésszerű dolgokat, mert a végén én javíthatok utána.
Nem a belekötésről van szó, de ha látom, hogy az ürgének húszezer forintos munkadíja van, akkor valószínű hogy ő akar átbszni engem, nem fordítva...
És igen, remekül érzem magam ettől, mert nem bosszankodok utána, ha mindenki azt mondja, hogy hát ezt fele áron meg lehetett volna oldani.
Azért egy jó segédmunkás sokat tud lendíteni a dolgokon. (A rossznak meg nincs munkája)
Azért az orvosok nem 4-5 ezret kapnak zsebbe. Ha ezt is beleszámolod...
És igen, sok a kókler, s igen többet keresnek mint aki becsületesen dolgozik.
Egyébként ha irigyled akár a segédmunkás fizetését, jellemzően van felvétel. Persze kicsit más mint a légkondis iroda, de próbáld ki.Egyébként ha valaki kiszámolja nyugodtan ráírhatja a részletes számlára az amortizációt, stb.
Gondolom az eszedbe sem jut, hogy mondjuk a tescoban odaállj a dolgozóhoz, és kérd mondjuk a megvásárolandó fúrógépnek a bontásban lévő anyag, és munkaköltségét, de pl. egy autószalonból is érhet meglepetés, mikor kitalálod azt, hogy megvennéd az adott modellt de neked írják le, hogy milyen alkatrészek sorából áll az adott jármű, és ezen alaktrészek nek mennyi az anyagköltsége, és mennyi a munkadíjja. Vagy egy fordrásznál dettó... Abba már belegondolni sem merek, hogy pl. egy utcai fizetős WC-n megpróbálod a wc-s nénitől ugyanezt megtudni, és addig a szollgáltatást sem igénybe vanni amíg maradéktalanul el nem modják (le nem írják), hogy miből áll össze a pontos szollgáltatás.
Elárulod nekünk azt, hogy mennyivel érzed jobban magad attól, hogy pl. egy mester-vállalkozó kirészletezi neked a teljes költséget, vagy az adott feladatra ad egy vállalási árat (ez így magában is egy teljesen megfelelő jogi megnevezés)?
Tudom, hogy ez nem csak a te hepped, de sosem tudtam megérteni, hogy azon kívül, hogy beleköthess a számlába mire jó az ilyen variáció...
Ha neked drága akkor keress egy másik "eladót". Ez más áruknál így megy nálad is...
Hát kérem a szolgáltatónak állnia kell a sarat :D ha lehet, én bizony elkérek minden apróságot, hisz megtehetem, az én pénzem, nem? A melóhelyen is kifizettette a megrendelő a plusz költségeket velünk, pedig ők bszták el, ők kérték rosszul... most hogy a főnökök ezt megengedhették maguknak, nem iratotta bele senki a szerződésbe, megbízásba, az ő bajuk... nekem mindegy mit dolgozom nyolc órában...
Az már egy másik tészta, a legtöbben spórolni akarnak. Van nyugati ismerősünk, mondja milyen drágaság van. Igen ám, de mellette ott a vadiúj bmw, hétvégi családi ház Magyarországon, öt évnél nem idősebb háztatási gépek, stb. Azért nem mindegy, ha azon akarok spórolni, hogy le tudjam cserélni a mosogatógépet, vagy pedig mosogatógépre sem telik... Magyarországon mosogatógépre sem telik, csak a félreértések elkerülése végett :D És igen, mondják, hogy mennyivel olcsóbb Magyarországon az élet. Nekik. A magyarnak nem.
Maga a mentalitás más. Volt a kerítéses példa. Leesett az egyik léc a nyugaton élőnél, pont ott volt a magyar rokon, aki már ment volna ki megszerelni, leintették. Majd jött egy ürge, kiszállt az autóból, és megcsinálta. És ennek az ürgének az a dolga, hogy napi 8 órában csak kerítést javít... Ott erre van pénz. Nálunk nincs. Ezért van a sok kötelezően fiezetendő illeték, mert a szemét magyar magától nem akar fizetni, viszont ha kötelezően engedélykötelessé tesszük pl. a kéményt, akkor egy 100 ezres melót rá lehet zúdítani a bunkó magyar parasztra 300 ezerért...
Tanulással töltött idejét? Mármint a szakmunkásképzőt, vagy amit saját maga, felnőtt fejjel, súlyos pénzek kifizetésével elvégzett?
Miattam kiszmolhatja, hogy a hiltiket ha öt évente cseréli, mennyi pénz jut egy órára, csak írja le. A gond ott van, sőt, sokan még fel is háborodnak, hogy hát mit kell ezen leírni? Aki ad papírt, mit ír rá? Munkadíj meg anyagköltség. Anyagköltség meg magyarán anyagköltség + munkadíj...
Oks, vonj le belőle mindent, még akkor is bőven kijön 4-5 ezer forintos órabér... a kórházban nem műtenek ilyen drágán...
Sok a kontár, biztos. De ettől még mi kerül azon a munkán annyiba, főleg a segédmunkán? Mert ha húszezret meg lehet keresni egy hétvégén, akkor arra én is jelentkezem...
Nem akarok kötözködni, de mindig hallom a sirást, hogy "nyugati béreket akarunk".
Csak az kerüli el a nyavajgók figyelmét, hogy nyugaton a szolgáltatásért olyan összegeket kérnek, hogy egyesek képesek több ezer km-eket repülni azért, mert itt olcsóbb. Vagy a 2 éves kissé megtört autót egyszerűbb leadni a bontóba, mert a javittatása többe kerül, mint venni másikat...
Ha csak fele annyit kérnék el, mint anno Londonban a tervezésért, akkor egy nullával többet irnék a számlára minden esetben. És nem csinálok mást, másképpen, mint ott.
Épitész vagyok, és van pár normális(abb) kivitelező, akit szoktam ajánlani.
Valamint az épületgépészeti részét is általában én tervezem meg, mert normális épületgépésszel (se tervező, se kivitelező) még nem igazán találkoztam, akit ajánlani tudnék.
Amelyik halad a korral, azok nincsenek tekintettel az anyagiakra, és lazán beterveznek 80e Ft-os állitómotrot, amikor 20e Ft-ból megoldható másképpen...
Most tényleg azt számolgatjuk, hogy mennyibe lenne ildomos kerülnie egy kiló kenyérnek? Csak mert ha az akármilyen precízen kiszámított összegért senki nem akar nekünk eladni mégse, akkor roppant ildomosan éhen halunk...
Akkor ha csak az elvégzett időért fizettek, akkor a mester sem kérhet többet, hisz milyen dolog az hogy felszámolja a tanulással töltött idejét is...
Sőt. A gépjárműbe töltött üzemanyagot, vagy a szerszámokba fektetett pénz miatt sem kérhet többet, oldja meg ezek nélkül...
Persze kézi eszközökkel (pl. cigányfúró -agyhalottak kedvéért roma fúró) is kivitelezhető, de az sem tarthat tovább, s ragaszkodtok az azonos minőséghez...
Igen, nagyon sarkítva mutattam be. Tekintsétek egyfajta görbe tükörnek (bántó él nélkül).
Egyébként jellemzően a megrendelőt nem érdekli mennyi idő alatt készül el (néhány órás munka esetén), vagy mennyire bonyolult a munka. Az érdekli hogy normális minőségben elkészüljön, és az ár. Illetve még 1-2 körülmény (öszetakarít-e a mester, mások arra háklisak milyen szerszámai vannak, van aki az eszközök tisztaságát figyeli, stb.)
Avagy mondhatom hogy 15 nettóért dolgozom naponta, de minden megkezdett nap számít, vagy 5-ért órabérbe, s akkor nézheti mennyit dolgozom 3 óra alatt...
Az addig oké, hogy amit ledolgoz, azt kifizetem. De átlag ember nem keres annyit, mint a segéd :D vagy ne hozzon segédet, segítek én is neki. Mondjuk ha csak pár évre kell, visszaraknám én magam, lehet egy egész nap lenne (de nem hinném), de ha az én fizetésemet osztod vissza, kb. segéd áron dolgozom...
Az, hogy ő egész napokat dolgozik, egyéni szocilális probléma. Én a világért sem dolgoznék délután négyig, mert nekem meg úgy van elbszva a napom. Dolgozzon akkor fél napokat, nettó 150 ezerből még így is nagyon szépen meg lehet élni.
Vagy adjon róla papírt, jótálláshoz írjunk szerződést, amiben kijelenti, hogy bagóért kijön és megjavítha, ha x év múlva bekrepál. És ha havi nettója kijön 350 ezerre, mennyi papírral? És azt visszaosztva? Olyan ez, mint amikor két ember egy délelőtt lebont egy kéményt, újrahúz egy másikat, de csak felétől, ,,me a zalja még jó'', és elkér 150 ezret, a sittet meg beleönti a kéménybe...
Na oszd le 4-6 órára a két embör bérét... 37500-25000 az órabérük + anyagdíj. Tégla persze nincs benne az árban, me feketén jó a régi is, csak picit meg kell pucolni... Jobban tudod biztos, mennyi másfél-két méter kéményre a zanyagdíj? Én 8 óráért kapok nettó 5 ezret... plusz a mellékes, de ez most mellékes :D Azért megkockáztatom, ha lassabban is, de jobban használom a vízmértéket, mint néhány ,,mester''. Volt egy kőmíves, az szigorúan másfél centi lejtést adott mindennek. Ha két méteres volt, akkor is másfél, meg ha negyven centis volt, akkor is másfél centit lejtett...
Azért az ilyen mestereknél már csak az ügyvédek dolgoznak drágábban...
Na, annyira megharagudtam a mesterekre, hogy a végén még a hidegburkolást is megcsináljuk mi magunk. A régi küszöb kb. egy centivel volt kiemelve, meg is született a megoldás, nem törünk fel semmit, megy rá az új járólap a régire, nem kell ahhoz mesterember.
attol hogy csak felnapos meloi vannak, meg szeretne egesz fizut kapni a ho vegen. a masik lehetoseg hogy felnapos melot nem vallal el, de azzal nem vagy beljebb.
Általában szoktam arra törekedni, hogy csak a nappali fölött legyen ekkora légtér, de csináltam már olyat is, ahol végigment az egész házon.
2. Ez egyéni tapasztalás kérdése.
Inkább kell folyamatosan alacsonyabb hőfokon fűteni, mint kis ideig magassal, mert a komfortérzet sokkal jobb. Csak tiszta radiátoros fűtés esetén a kazánra tett időjáráskövető szabályozás automatikusan állitgatja a hőfokot, jó dolog.
3.
- A radiátoros fűtés olcsó, pláne ha nincs is mellette más (esetleg a fürdőben a visszatérő vezeték meg van tekerve kvázi padlófűtésnek)
- A padlófűtés a következő, ami árban kicsivel drágább. Viszont csak nagyon durván hőszigetelt házaknál elég önmagában fűtésnek, az esetek 90%-ban kell mellé kiegészitő fűtés. (pláne ha parketta a burkolat)
- a következő (még drágább) a falfűtés, vagy a mennyezetfűtés
A radiátorost és az utána levőket keverni azt jelenti, hogy kétféle hőmérsékletű vizet kell előállitani, ha az utolsó kettő van párositva, akkor csak egyfélét.
A falfűtést azért nem javaslom, mert rohadt sok helyet foglal a falfelületből, ami nem bútorozható, és nem diszithető. Bár nekem ez (is) van, én szeretem, de praktikussági okokból már nem biztos, hogy a nappalin kivül raknám a szobákba is.
A mennyezetfűtés akkor nem igazán drága, ha eleve lenne gipszkartonozás, mert akkor "csak" rendszerlemez és csövek kellenek. Csak ettől a fűtési módtól meg sokan félnek, pedig nagyon jól működik, és a padlófűtéshez képest gyorsabban reagál.
Az én ügyfeleim 70%-ban a padlófűtés+radiátort választják, mert ez az olcsóbb, és mégis van egy nagyobb felfűtött tömeg a házban.
1. És odafönt közös lenne a helyiségek légtere? (Pl. WC és nappali - vagy konyha).
2. Azt én is észrevettem, hogy radiátoros fűtésnél először kellemesen meleg a radiátor, majd amikor a termosztát leállítja a kazánt, akkor jéghidegre hűlnek a radiátorok és borzongok a hidegtől (pedig mindkét esetben 22 fok van). Ez különösen ősszel és tavasszal van így. Szoktam játszani az előremenővel - hány fokra érdemes ősszel visszavenni? Vagy ez inkább kitapasztalás?
3. Manapság milyen fűtést érdemes preferálni, ha nem radiátort (én egy kicsit leragadtam).
Annyit elfelejtettem modnani, hogy a visszarakás csak pár évre szólna, idővel kiváltanám a jelenlegi kerítést egy léckerítéssel, és akkor ez menne a levesbe, csak most még vannak magasabb prioritású projektek. Azt nem értem teljesen, hogy pár hegesztésre miért megy rá egy mester egész napja...? Konkrétan 60.000 Ft-os ajánlatot kaptam rá, gyaníthatóan papír nélkül, abba már bele se mentem, hogy megkérdezzem, számla lenne-e róla, annyira sokalltam az első ajánlatot.
Természetesen ha ajánlotok valakit, akivel jó tapasztalatotok van, azt is megköszönöm.
Rég jártam erre, nagyjából elkészült a felújítás, viszont szeretnénk visszarakni a kertkaput, ami azért lett leszedve, hogy beférjen a konténer. Egy lakatos látta eddig, de horror árat mondott, ezért érdeklődnék, hogy szerintetek egy ilyen melónak mi a reális ára, illetve lenne-e itt olyan, aki elvállalja? A XIX. kerületben van, a cím többi része magánban, az emailem publikus.
Kerítés előtte:
Kerítés szétszedve:
Minden leszedett rész megvan, és a nagykaput tartó oszlop sem teljesen tőből van levágva, hanem kiáll a vas kb 3-4 centit. Előre is köszönöm a segítségeteket!
Lassan mennem kell hozzád +honorálni a sok segítséget:)
Vagy ha már mentem volna is késő lenne:)
Nem lesz tetőtér,meg sem fordult a fejünkben,örülünk ha az elképzelést össze tudjuk hozni
Oké ha eljutünk odáig túlemeljük a födémet
Gerenda hossz 5 méter 4,8méter falköz ennél a többi rövidebb
Akkor még kérdeznék
1. Az 5 méterest 1 helyen ha jól olvastam középen alá kell támasztani
2. Van még 4,4-es 3,8-as 2,4-es gerenda ezekt gondolom nem kell középen támasztani
3.Ha középen alátámasztom gondolom tartani kell a gerenda hajlását azaz középen magasabb oszlop mint két szélén
4.Ha így van kiöntve akkor kb 3-4hétig bent kell maradni a zsalunak is,csak +kötés után szabad kivenni?
5. Visszaolvasásnál találtam olyat hogy fedbetonba nem kell rács,viszont te mondtad hogy a szék miatt kell 6-os rácsot vettem 15x15-ös osztásut,remélem nem vékony:)
Csak egy jótanács a sok kérdéshez (mindenkinek, aki egyszerre több kérdést tesz fel): számozzátok meg a kérdéseket, ne kelljen állandóan bekopizni azt is a válasz elé...
1. Az alapozásba nem mehet semmi, a mostani szabványok nem engedik az ún. úsztatott alapot. Vasat kell belerakni, egy koszorú kell bele a felső harmadába. (de ha ez benne van, akkor sem mehet semmiféle kő/töremlék)
2. Se az alátétfa, se a zártszelvény nem az igazi (bár az utóbbi jobb). A fal mellett alá kell dúcolni, és egy gerendával túlemelni. Igy tud alájutni beton is, és a gerenda biztositja az oldalzsalut.
(a képen is egyébként igy emelik túl)
+1: Ugyen nem lesz tetőtérbeépitésed? Mert az E-gerenda már nem felel meg a szabványoknak ehhez, csak sima üres padlástérnél alkalmazható (és nem, még gerendaduplázásnál sem)
Ha csak a légtér miatt feleznéd, akkor felesleges.
Ma már a tetőbe illik minimum 25 cm gyapotot belerakni, és a "húdenagy a belmagasság, biztos sokat kell fűteni" teljesen értelmét veszti.
A régi nyitott fedélszékes megoldásoknál az alábbiak okozzák/okozták a nagy fűtésszámlát:
- csak a szarufák közé került (jellemzően később összeroskadó) gyapot, van amikor csak 10-12 cm, mert felette kellett légrés az átszellőztetéshez, mivel nem voltak páraáteresztő fóliák
- belülről nem volt párazárás, emiatt elég huzatos volt az egész (gyapoton átfújt a szél, ami érződött a lambérián is)
- nem kellően számolták ki a hőigényt, emiatt elégtelen volt a fűtés
- a fűtés (vagy rásegitése) radiátorokkal történt, magas előremenővel. A magas hőmérsékletű levegő gyorsan felszállt, emiatt "lent" nem érződött a hatása kellően
- a tetősikablakok beépitése nem volt hőhidmentes, emiatt rendesen huzat volt, és/vagy be is áztak
A lépcsőn felfelé a lépcső felé fordulva megyünk lefelé meg fordítva.
OFF
Öreg néni sír a villamoson. Kérdezi tőle valaki, hogy mi a baj?
- Tudja lelkem, fáj a lábam, én csak "háttal" tudok leszállni a villamosról. De mielőtt leérnék, mindig odaugrik valaki:
- Igyekezzen néni, mert záródnak az ajtók! - és visszalök a villamosba.
- Már öt megállóval ezelőtt le kellett volna szállnom:-((
ON
A mellékelt lépcső adatait én adtam meg a gyártónak (17 fok, 184 mm fellépő.) Jobb lett volna alacsonyabb fellépő, de akkor az érkezés és indulás nem kedvem szerinti (amúgy kötött!). Ma már ott tartok (70 évesen), hogy a lépcső alján gyűjtögetem a felvinni valókat, hogy egyszerre vigyem fel (ha nem nehezek):-((
Nos vannak lépcsők, jók és rosszak, vannak létrák jók és rosszak.
A lépcső szerkesztésnek vannak szabályai, így a meredekség is meghatározott. A kevésbé meredek lépcső nagyon helyigényes , igaz kényelmes. Ahogy nő a meredekség úgy válik egyre kényelmetlenebbé. A létra elég meredek olyannyira, hogy elviekben lehet függőleges is.
De a meredek létra és a kényelmes lépcső között van egy átmenet, az un. helytakarékos lépcső. Vagy pillangó lépcső.
Sőt a létránál is van eccerűbb szerkezet ez a hágcsó, vagy a mászó kötél.
Még valami.
A lépcsőn felfelé a lépcső felé fordulva megyünk lefelé meg fordítva. A létrán fel és le is általában a létra felé fordulva.
Az egyik haveromnál van valami olyan, hogy lent van a gyerekszoba játszós-tanulós közös része, majd onnan lehet felmászni a tetőtéri alvósba, ott meg már mindenkinek külön vacka van. És gyerekszoba lévén elég meredek a lépcső, gyakorlatilag egy lenyitható létra, olyasmi, mint a barkácsáruházak tetőfeljárói. Jópofa, de azért el szoktam gondolkodni, hogy mi van ha:
- a gyerekek a nagymamával vannak, mert a szülők bulizni/nyaralni mennek;
- a gyerek éjjel felébred, és félálomban lejön;
- a gyerek ágyban fekvő beteg, és felvinném neki a kaját, különös tekintettel a tál húslevesre.
De egyelőre megvan az összes gyereke, lehet, hogy csak én aggódom túl a dolgot. :-)
A befűtendő légtér csökkentése miatt szokás-e megfelezni? Bár úgy képzelem, hogy látványban szegényesebb a "csak-fele-nyitott" fedélszék. Dehát a többi helyiség légterét csak-csak illik leválasztani a nyitott fedélszékes nappali+étkezőtől(?)
A terasz ajtó elé szeretnék építeni pergolát. Jó lenne, ha fedett lenne és nem sötétítené be a szobát. Mit ajánlotok, mivel kellene fednem? Lexán? Esetleg valamilyen ütésálló üveg?
