2 sor zsalukőnél azért rakass bele legalább 1 db/zsalukő függőleges vasat is. Ezt az alapozás kiöntésekor kell bedugni a még friss betonba, tehát tudni kell a lábazati fal helyét az alap széléhez képest. (ezt mindig sikerül elbaszni, kb a felét a vasaknak ki kell vágni utána, mert útban van...)
Itt van pár lehetőség:
1. Az alapozás sikjától kilógatják 60 cm-t (2 sor zsalukő+szerelőbeton fele kb), és majd a zsalukőből kiálló tüskéhez lehet közözni a szerelőbeton hálóját.
2. Az alapból csak 30 cm-es darab áll ki (ez megfogja az alsó sor zsalukövet), és a zsalukő beöntésekor kerül betüskézésre a két sor egyben+ a szerelőbetonba behajtandó L-rész.
Szakija válogatja melyiket szeretik jobban. Mindkettőt rühellik, és igyekeznek lebeszélni róla :)
"Egy családi ház pincéjéhez ha nincs talajviz teljesen fölösleges a drágábbik."
Ez nem igaz, nagyon tipikus kivitelezői hiba, hogy a függőleges falakra rárakják a sima bitumenes lemezt, aminek szinte nulla a szakitószilárdsága, emiatt alkalmatlan oda. Ide kötelező a "drágább" modifikált bitumenes lemez.
"Szerelőbetonba minek a vas? A szerelőbeton feladata az, hogy a vasakat legyen min szerelni és vasbeton lemez betonja öntéskor ne keveredjen a sóderral, a súder meg minél kevesebb vizet szivjon ki a friss betonból. Szerelőbetonba csak egészen különleges esetben kell vas. Ha eltörik hét eltörik, még úgy is erősebb mint a sóder ami alatta van."
Itt fogalmi tévedésben vagy. Manapság a szerelőbetont a lábazatra fekvő vasbeton lemezre értik, ami a feltöltés fölött helyezkedik el, erre ülnek rá a válaszfalak, erre kerül a vizszigetelés-hőszigetelés-padló aljzatbetonja.
Ezt bizony kőkeményen vasalni kell, mert (mint a pár hozzászólással lentebbiek is mutatják) nem lehet azzal számolni, hogy a lábazati falak közé kerülő feltöltést az előirt 95%-ban rétegesen tömöritik, valamint gyakorlati tapasztalat az, hogy a belső válaszfalak sokszor arrébb másznak, mint a terveken van.
Egy 8-as, 10-es hálóval vasalt, 12-15 cm vastag szerelőbetonra bárhová helyezhetők a válaszfalak, és nagyon nagy fesztávokat kivéve majdnem mindegy, hogy milyen minőségű a feltöltés alatta.
A klasszikus szerelőbeton, ami a lábazati falon belülre kerül 5 cm vastagon, nagyon ritkán kerül már csak képbe, leginkább pincealjzatnál, ahol a falak vasalt zsalukőből vannak, és a vasalás ne szúrja át a vizszigetelést.
A föld (talaj) az idők végezetéig tömörödik, csak egyre kevesebbet (exponenciális), ezért azt szokták mondani, hogy normál esetben egy év alatt lejátszódik a tömörödés (süllyedés). Ha ez nem igy van akkor ott rendkivüli eset forog fenn. Minden épület süllyed, baj csak akkor van ha minden része nem egyformán vagy sokat. Ha évek múlva is aláüregelődés tapasztalható akkor ott álltalában valami vizfolyás lehet az ok. Törött cső vagy egy földalatti vizfolyás útjába épült a ház. Ha a talaj löszös akkor a helyzet fokozott, mert a lösz az viz hatására roskad. A cölöpökkel (átm. 110 mm) nem sokra megy, mert nagyon mélyre kéne levinni és a sima oldalfal nem jó.
Az én statikusom pl igazságügyi szakértő is. Ő 60-80e Ft-ért csinál ilyen szakvéleményt (mint irtam korábban is), és az megállja a helyét a biróságon.
Én a femüt venném elő először, az épitési naplóval együtt. Ugyanis a tömörités tényét abban rögziteni kell(ett volna). Ő veszithet a legtöbbet, mert hibás kivitelezés esetén elvehetik a jogosultságát is, azaz kvázi elveszti a megélhetését.
Aztán ő focizza le a kivitelezővel és/vagy a tervezővel, hogy ki volt a hülye.
(megjegyzem, hogy az általad berakott épitész metszet is elég sok kivánnivalót hagy maga után, de erre ráfoghatja, hogy csak engedélyezési terv, nem kiviteli)
Vizszintesre elég a sima bitumenes lemez (de inkább 45-ös), függőleges falra mindenképpen modifikált legyen, mert annak megfelelő a szakitószilárdsága.
(én két réteget szoktam kiirni, mert ezt jól kell megcsinálni, javitani utólag lehetetlennel határos)
Zsalukőre vonatkozóan lásd 57921 hozzászólást. Szerelőbetonba minek a vas? A szerelőbeton feladata az, hogy a vasakat legyen min szerelni és vasbeton lemez betonja öntéskor ne keveredjen a sóderral, a súder meg minél kevesebb vizet szivjon ki a friss betonból. Szerelőbetonba csak egészen különleges esetben kell vas. Ha eltörik hét eltörik, még úgy is erősebb mint a sóder ami alatta van.
A lemezes szigetelést föl lehet rakni teherhordó falra vagy szigeteléstartó falra. A szig.tartó fal 12 cm, a védő 6,5cm szokott lenni. Mindig az a fal épül előbb amelyikre ragasztják a szigetelést. A szigetelésnek akkor van csak értelme, ha a padló alatt is van. Erre szigetelésvédő beton kell. Egy családi ház pincéjéhez ha nincs talajviz teljesen fölösleges a drágábbik. A csalukőbe nemcsak a vizszintes vasalás jó, hanem a függőleges is ha nem betonból rakott téglafalként kell, hogy funkcionáljon. A függőleges vasalást nem szokták szeretni, mert nehéz kivitelezni.
Mivel most egy másik perem is van, tök mindegy, mit írnak alá, ha perre kerül a sor, akkor kirendelnek egy műszaki szakértőt, és az dönti el a játszmát.
Lehet öt tanú, meg csinálhat akármit a másik fél, ha a szakértő azt mondja, hogy a kivitelező hibázott, akkor hiába hoz ő egy rakat tanút, aki bizonygatja az ellenkezőjét, nem fogja a bírót érdekelni. Tapasztalat!
Nem akarok még egy pert a nyakamba venni, valami értelmes megoldást szeretnék találni a dologra.
Visszabontásról egyenlőre nem is merek gondolkozni, és szerintem ennyire nem nagy a gond azért.
Szerintem meg tudom oldani majd a dolgot egyszerűbben is.
Nehéz ügy ! Mindenképpen kell 2 tanú és nem árt egy mobilos hangfelvétel sem a kamerázáson felül.
Lehet készíteni jegyzőkönyvet - ha aláírja a másik fél is, ha nem ír alá lehet un. emlékeztetőt. Tehát ha az elhangzottak alapján nem hajladó aláírni a jegyzőkönyvet a szakmai részről, akkot is kell egy jegyzőkönvy aminek a lényege , hogy a másik fél nem volt hajlandó részletes jegyzőkönyvet készíteni, azt aláírni és ennek a jegyzőkönynek lesz a melléklete egy emlékeztető. Hamajd biróságra kerül a sor valamit segít. Talán.
Én általában ha sejtem, hogy vitás ügy lesz a befejezésnél, akkor mindig hivók egy tanút. A fivérem szokott lenni, mondom neki Misi nincs más dolgod csak igyad a söröd és szömötölj.
Viszont amit kérdeznék a lábazatba nem ír semmit zsalukövek közé,mondjuk vettem oda is,de csak 10-est
Kérdés csak belefektessem a 2 szálat a zsalukőben kihagyott nútba vagy ehhez is csináljak kengyeleket,felsó sornál+hozzákötözzem a 8-as hálót a kengyelekhez
Kömkel biztos tudja, de én naív úgy gondolom, csak van valamiféle ellenőrző szerv, ami kimondhatja, hogy el lett bszva... mert ugye ha nem jó, akkor valahol valaki elbszott valamit...
Egyedüli bukta ott lehet, hogy saját költségen javítod, és a benyújtott számlát jó ideig nem akarják kifizetni.
Valami hasonló nekem is eszembe jutott már, de ezeket nekem kell megoldani, mert pénz a kivitelezésre nem lesz egyhamar.
Arra gondoltam, hogy a kútfúráshoz hasonlóan 110-es műanyag csővel lefúrok az alapig és beton oszlopokat öntök bele körben a kritikus résznél.
Lehet, hogy ezeket kellene híg cementes, homokos masszával feltölteni, és rúdvibrátorral berázni a helyére az egészet.
Amikor egy szakasz elkészült, akkor a betonba fúrt lyukakon keresztül fel lehetne tölteni az üreget ami a vibrálás utáni tömörödésből keletkezett, és az még egy gerendaként össze is fogná az egészet.
A púrhabozást palackból gondoltam egyébként a kútgyűrű habbal megoldani.
- és nálad nem megoldás, mivel a feltöltés összerogyása nem állt meg, tehát hiába töltöd ki a mostani üreget, alatta ugyanúgy folytatódni fog a megrogyás
Betonos híg zagyot szokás beleengedni az ilyen helyekre, és rúdvibrátorral megtömöriteni. Csak éppen családi házas szinten még nem is nagyon hallotta ilyenről, mert annyira költséges.
Tavasszal vágok pár helyen lyukakat a szerelőbetonba, megnézem, mennyire súlyos a helyzet, ha csak az a sáv lóg a levegőbe, ami a visszatöltéskor süllyedt meg, akkor nem olyan nagy a gáz.
Ha viszont az egész plac alatt rés van, az gebasz, akkor nincs más választás.
Megpróbálok érdeklődni, hogy mi az ára ennek az injektálásnak.
