Arra jogosult tervező által készített tervvel, majd annak előzetes jóváhagyásával indul egy gázkészülék bekötése a hálózatba. Utána arra jogosult kivitelező által végzett munka, végül műszaki átvétel után vehető használatba. Ennek hiányában bizony illegális a dolog.
Ezek az arányok úgy néznek ki, hogy manapság egy árammal fűtött lakás dupla árat fizet, mint ugyanazon földgázzal fűtött kondenzációs kazánnal, ezt a gyakorlatból tudom. A pálinkafőzés sokkal bonyolultabb, nehéz fajlagos értéket kalkulálni, ahány főző, annyi deflegmáció, egy nagy üstfedőn 1kWh-t simán el lehet pattintani, egy pistoriuson hasonlóan.
Manapság, ha egy fogyasztót kötsz a mért vezeték szakaszra engedélyezett tervvel, kivitelezői nyilatkozattal kell átadnod a helyi gázszolgáltató műszaki ellenőrének, ennek hiányában jogosulatlan felhasználónak számítasz.
a versenykiírás .word dokumentumban van meg, amit meg nemtudok kép formályában feltenni (hacsak nem print screen megoldásban) feltehetem úgy is, ha kell ;)
Teljesen rossz a számításod, nem veszed figyelembe a hatásfokot.
Egy gázzsámoly hatásfoka nem éri el a 75%-ot, a füstgázzal távozik további jelentős mértékű energia, hozzávetőlegesen 30% hatásfokkal számolhatsz korrekt üstház nélkül és 50-60-70%-kal üstházzal. Az áram költség azért lesz biztos kevesebb, mert üst hőszigetelés mellett a hatásfok 95% felett van.
Nem kérdéses: komfort, fogyasztás szempontok az áram mellett szólnak, ha van belőle elég. :)
Az nem derül ki, hogy mégis mekkora volumenben gondolkozol, a főzéshez használt energia hobbi szinten nem jelentős, ebből stratégiai kérdést nem érdemes csinálni. :)
A lényeg, hogy a legolcsóbb energia a fa és a földgáz. A PB-ből és az áramból nyert hőenergia árában nincs jelentős eltérés, itt nem az ár a választás szempontja. Az áram kényelmes, jól szabályozható, nem fogy ki, de kevés helyen áll rendelkezésre megfelelő teljesítmény (a szokásos életvitelen felül!). A PB palack kifogy, cserélni kell, viszont bármilyen sufniban rendelkezésre áll megfelelő teljesítmény. Szigetelt üstház nélkül sok a veszteséghő.
Savat mértél? Az enyém 3.4-et mutatott, úgyhogy nem nyúltam hozzá. Ha nem tudom azonnal főzni, 3.0-ra lesavazom, mert a penészgomba nagyon szereti a szőlőhéjat.
Amire figyelj, az a mag. Ha nem keverős a főződ, az fog -többé-kevésbé- odakapni.
A főzésre mennyire fog szétesni ez a rengeteg héj? Remélem a dupla adag enzim megteszi a hatását a várhatóan rövid kierjedési idő alatt is. A szőlőt szoktátok még tárolni, mintegy kitolva az utóerjedést, vagy itt is az azonnali főzés javallott?
Cserszegit az aromák miatt érdemesebb kicsi "előbb" szedni. 18 as cukorfok körül. Én is pont a hétvégén megyek érte jelenleg 18 körül van az átlag foka, ez még talán kicsit nő hétvégéig.
Először bekötöttem hőfok mérésre,így is maradt. Nemhagyom magára úgysem,és a főzés közben állítom a teljesítményt a 3x2 kw betéten ha szükséges ,a végén pedig kapcsolgat ki-be 106 c foknál .Lehet nemjól gondolom de a mennyiségtől ,minőségtől is függ hogy mikor mennyire kell fűteni ,azt pedig egy hőfokra beállítva az automata nem tudja .Ahhoz kellene egy progi amin a paramétereket beállítom ,többcsatornás lenne,kellene átfolyásmérő stb... de minek, kellene ez biztos?
Jó régen jártam erre. Idén rendkívűl kevés lesz a szilvám, a barackot meg mind eladtam, ezért külső forrás után kellett néznem, így jutottam el a szőlőkhöz, azon belül is a Cserszegihez.
Nem törkölyt akarok,hanem lebogyozott, szár nélküli "borkölyt". Kérdéseim ehhez kapcsolódva, hogy milyen cukorfoknál érdemes leszedetni, van-e értelme ezt a fajtát fenn hagyni túlérni (romilik-e,bomlanak-e a savak, aromák,stb..),illetve milyen végtermékre számítsak, milyen kihozatallal?
Az egyémen -60-as hordó, tegnap du. cefrézés- legalább 30cm-es a bunda, a kotyogó géppuska-szerűen működik, olyan erős a forrás.
Naponta legalább kétszer nyomkodd le a bundát (én az első két nap vállig benyúlva lenyomom a hordó aljára és szétmorzsolom), mert nagyon ki tud száradni és akkor elindulhat a penészedés.
Most csinálok először szőlő(Irsai) cefrét, és nem igazán tudom hogy is kellene kinéznie. A bunda a tetején kb. 15 cm, és adtam az elején hozzá dupla adag Lallzyme pektinbontót is. Szerintetek így kell kinéznie egy jól cefrézett szőlőnek? Ha nem, mi lehet a hiba?
Volt szerencsém végig nyomon követni egy 150 literes fermentor építésének és beüzemelésének, folyamatos használatának minden fázisát. A fermentor 3/4 részig duplikált falú. Belső átmérő 500mm. Üzemi nyomása max 2 bar. A duplikátort 140 Celsius fokos, 3 bar-os gőzzel fűtik, sterilezési hőfok 121 Celsius fok.
A fenék, palást, duplikátor 5mm-es rozsdamentes szerkezeti acél. A duplikátort és a készülékfalat 100x100 mm-es hálóban 10mm-es acélpálcákkal kötötték össze! Próbanyomás a duplikátorra 6 bar, a készülék belsőre 3 bar.
A készülék fedele sík, 15mm vastag rozsdamentes szerkezeti acél.
Az első 3 hónap után (heti kétszeri felfűtés, közben 0,5bar tartós üzemnyomás 25 Celsius fokon) a duplikátor paláston az összekötő pontok párnásodni kezdtek. A domborított fenéken, és a belső falon (a belső ellennyomásnak hála) nem volt párnásodás. Így mind a nyolc készüléknél a duplikátor palástot 8mm-es, nagy szilárdságú szerkezeti acélra kellett cserélni.
A 15mm-es síkfedél (500mm átmérő) 2 év használat után mintegy 10mm-nyit domborodott kifelé! Szintén cserélni kellett nagyszilárdságúra.
(azt is tudni illik, hogy a nagyszilárdságú acélt a hegesztés után egalizáló hőkezelésnek kell alávetni, különben csak sima szénacél szilárdságú)
Ergo: a medve baromira nem játék!
Egy zajos keverőhöz füldugó kell, míg egy robbanó fenékhez minimum mentőszolgálat.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A söröshordó oldalai és az alja teteje, kicsit vastagabb 1,5mm-nél...1,7-1,8mm...sokat bír az palást irányban, de a domború fenekek is elég sokat bírnak...a hordó egyébként 3-bár üzemi nyomásra van tervezve, de persze nem a két fenék közé...
Én az egyik ilyen gőzösre próbaképpen, 2.5-báros szelepet tettem és jól "alápirítottam"...de végül nem vártam meg míg lefúj, mert "érdekes" hangok jöttek:):)...közel volt a lefújáshoz, de mivel csak középen volt egy helyen összekötve, inkább elzártam az égőt...
Mikor kihűlt és megnéztem az alját a hegesztéseknél, én is elhűltem egy kicsit..:):):)...az összekötő csavar körül a 2-es lemez, szépen "kipárnásodott" a nyomástól...azért mondtam az előbb, hogy jobb legalább 3-helyen összekötni...
Éppen tegnap beszéltem egy ismerőssel, akinek vagy 4-éve csináltam egy ilyet, de az üstöt ő hegesztette (három helyen) és nagyon jól működik neki...de szigorúan csak 9-deci vízzel és 1,5-báros szeleppel...
Páréve egy kazánt gyártottunk a fiammal 4 mm-es lemezből. Az oldal és hátfalat összekötöttük de a tálcákat nem. És bizony domborúak lettek. Pedig ott csak a vízoszlop nyomása van. " A medve nagyon veszélyes" Az összekötő csapoknál 6 mm varratot kérek, mondtam a fiamnak. Á megtartja az mondta ő. Azután 1,5 bárnál akkorát szólt mint egy ágyú. Úgy hogy kérem vigyázni azzal a hegesztéssel!
Egy mérőhely beforrasztása nem nagy dolog, szerencsére ezüsttel elég jól lehet a söröshordót forrasztani...a 4mm átmérőjű digitális szondához csináltam egy fogadó csövet rézből, 1-es falú 7mm-est...annak 5-ös a belseje, csak egy kis dugót kell a végébe drehálni és ezüsttel, finoman beforrasztani...(elkalapálni nem jó, mert akkor nem tudod beledugni a 7-es furatba)...
...egy kis fóliával "hőszigeteltem" a műanyag vezetéket, az alulról jövő forróság miatt és jól is működött......le is teszteltem 25 liter vízzel, de a 13-ik percnél, amikor már 110°C-nál járt az olajhőfok, kiderült, hogy csak ennyit tud az a kis műszer, úgyhogy itt lett vége...kell egy másik műszer...
Azt nem értem,hogy miért kellene 1- 1,5 Bar nyomáson főzni,ha egy vizes főzővel gőzzel főzünk,akkor amint írtam is a főzés ideje alatt gyakorlatilag nincs nyomás a gőztérbe,(csak a végén mikor ár az alkoholkoncentráció nagyon alacsony akkor is csak 0,1-2 bar)ha viszont a nyomásmérő ezt jelzi,akkor levegő van a rendszerben,amitől erősen romlik a hatásfok.
A motor már megvan hozzá, nincs áttétel, gyakorlatilag néma, beépítésig nem jutottam el, egy palacsinta dc szervó, 160körül hajtom a 200mm-es, 3 lapátos propellert, ha egyszer elkészül újra csend lesz és béke. :)
Az az egyik legfontosabb a gőzös üstnél, hogy a két fenék sík lapja, össze legyen erősítve (lehetőleg több helyen), csavarokkal, tüskékkel, mert így lesz nyomásálló...de ez nem újkeletű dolog, mert régebben a gőzkazánok sík felületei is, a hajóknál, vagy a mozdonyoknál belül így voltak, támcsavarokkal összeerősítve...2012. elején én is csináltam pár gőzöst és jól is működtek, de nem volt "bolond-biztos", mert ahhoz nagyon jó hegesztő kell...az olajost jobbnak találtam...
...ez is gőzös, billentővel......itt csak egy összekötés van, de biztosabb a három...
...ezt az olasz műszert használtam, de a hőfokot nemigen mutatta......viszont egy dologra kellett nagyon ügyelni, hogy 8-9-deci víznél többet, nem volt szabad beletölteni, mert nem működött...
Amennyiben 1,5 baros a bizt. szelep, akkor min. 2 bar próbanyómás kell 24 órán keresztül. Ezt viszont a 1,5 mm lemez nem biztos, hogy birni fogja, főleg a hegesztése. Kérdés, hogy gyökvédelmet alkalmaztak, vagy nem?
Nekem sikerült összehozni,egy viszonylag halk keverőt,percenként 24-es fordulattal,ívesen meghajlított lapát átmérője 550X100 mm a kupolán keresztül vezetett tengelyen központosan forog, a szükség rávitt,hogy a sisak fedél alátettem még egy ugyan ilyen átérőjű,de csak 50 mm magas lapátot habtörőnek,ami igen jól bevált....Egyébként igazad van a hangja így is zavaró!
Ha jók a hegesztések, akkor jó lehet...a palástnál nem gond, mindig a fenék a problémás, de úgysem kell oda nagy nyomás...mindenképpen kettő alatt...lehet kapni 1,5-ös biztonsági szelepet, annál több nem is kell...
Na. Végre valami okosság. 🙂Én is 0,5 bárt veszek el. Annyi hogy cefre cserénél nemzárom el a gázt. Csak takarékra veszem. Így a hideg cefre nem hűti vissza a duplafalat , annyira hogy a nyomás megszűnjön . Így nem kell elvennem megint 0,5 öt.
100l-es edénnyel elboldogult simán, erre találták ki eredetileg, nagy tehetetlenségű rendszerek túllövés nélküli szabályozására, nagy tankhajókhoz, amik az utolsó gázadásnál vagy lebontották a mólót vagy megálltak tőle 10m-re.
Fel kéne tölteni valamivel az üstöt félig-háromnegyedig, felfűteni a 6kW-al a célérték alá, átkapcsolni 1-re és benyomni az atuningot, kb 20percig tesztelte nekem a tartályt, mire beállt, sok függ attól, hogy a szonda milyen messze van a hőforrástól. A ciklus időnek (dutycicle) meg kell adni valami nagyobb intervallumot, 5-20sec, az fogja eldönteni a kapcsolgatás periódusidejét.
Azért nem használok vákum szelepet,mert így sokkal jobb hatásfokkal és gyorsabban tudom felmelegíteni a cefrét. Az első főzésnél,a felfűtés elején ,mikor a nyomás eléri a 0,5 bar-t akkor kiengedem a gőztérből az összes levegőt,addig tartom nyitva a golyós csapot,amíg tiszta gőz nem távozik,ilyenkor ha az ember belenéz az üstbe látható,hogy egy intenzív hőmozgás indul be,ettől kezdve a vákum mérő a főzés teljes ideje alatt nullán áll ,Úgy szintén a nyomásmérő is. A főzés vége felé a nyomás néha eléri a 0,1- 0,2 bar-t. Nálam folyamatosan megy a keverő,mindenkinek csak ajánlani tudom,az elválasztások sokkal precízebbek,szerintem a pálinka minősége is jobb lesz.
Pontosan ,víztérben egy pt100 106c fokra beállítva minden más fölösleges ,lejön 1-2% minden. Először felfűtéskor 6kw, elválasztásnál 1kw közben tetszőleges.
Van még egy dolog amit figyelembe kell venni. A 100 l-es főzőmnél,ha melegen újra töltöm a vákum 0,85 bart is el szokta érni,érdemes a külső köpeny méretezésénél erre is gondolni.
Van két palást,annak van két feneke,van két pereme,feneke alul pereme felül.A két pereme külső átmérője egyforma ,a belső különböző mivel a két palásthoz igazodik.A két peremben vannak a lukak amik összefogják az üstöt a tetővel,nyolc darab átm 12mm.Mikor összehegesztem a palástot fenékkel és a peremmel egymásba teszem a palástokat 12mm lukakba teszek 12x2 csövet és összehegesztem a peremet kívül élbe a 12x2 csöveket a peremekbe alul felül. A feneke,pereme,teteje 2,5mm a palást 1,25mm 50liter legalábbis az enyém,és bir 106 c fokot azaz 0,6 bár nyomást és háromnegyedig van vízzel,és van súlyszelep és 3x2 kw fűtőbetét és pid szabályzás.
Értelek.. Utánaolvasva a vízgőzös megoldásnak, azt találtam, hogy az üzemi nyomás 0.2-0.4 bar, ezért ha beszerelnék egy biztonsági szelepet ami 1 barnal nyit akkor kizárnám a lehetőségét, hogy probléma lépjen fel. Azt hiszem Barkócza írta, hogy felfűtésnél miután kiengedjük a túlnyomást automatikusan beáll a rendszer a 0.2-0.4 bar körüli nyomásra mert szinte csak a gőz cirkulál..1 bart meg gondolom ki kell, hogy bírjon anélkül is, hogy össze lenne tűzve. Bár most megtekintettem az üstöm alját, és szerintem pár helyen össze van heggesztve a fenéklemez mert szabályszerű elrendezésben aprócska pontmélyedések vannak az üstöm belsejében a fenéklemezen gondolom a heggesztés miatt.
Mert nyomást kell, hogy tartson, egy sík 2mm-es lemez izomból -csupán a vastagságánál fogva- nem fog min. 1-2bart púposodás nélkül megtartani, pár helyen egymáshoz kell kötni a külső és belső feneket, így nem tudnak deformálódni, én úgy csinálnám, hogy 3bar vízzel meg lehessen nyomni.
(Visszaolvasva zavaros, amit írtam, tehát em árt, ha a palást is össze van tüskézve, de a lényeg a sík fenéklemez, az íves palást jobban bírja a nyomást.)
Értelek.. ezek szerint nem vagyok különc a 140 fokos olajjal, hanem nálad is elérhető könnyen. Más kérdés: tervezem, hogy átalakítom vizessé a főzőm, de nem tudom, hogy a jelenlegi paraméterei ezt engedik-e, a duplafalnál a fenéklemez 2mm es oldalt 1.5 azthiszem, ez bírná a nyomást szerinted?
..."nem tudom mennyire kéne hevítenem az olajat, hogy az általad említett komoly leégést produkáljam"...
Nos én sem tudom, mert nem mértem meg soha (söröshordóról van szó)...a sajátomba (full réz), már 2012-ben építettem mérőszonda helyet és mértem az olaj hőfokát... már régebben meg is írtam, hogy ha elfelejtettem a keverőt beindítani, akkor az olaj is hamar 140°C fölé tudott menni, keverővel szépen lement 120-125°°°C ra...
De nem is ez a lényeg...sokan csinálnak söröshordóból főzőt, mert jó az üst és olcsó...annak az alját viszonylag könnyű befenekelni, ha van egy ügyes AWI hegesztő...de bizony abban az olajat, egy 5.5KW-os kínaival is túl lehet fűteni, még "szoknya" nélkül is...már többektől is hallottam ezt és egy ismerősöm, most egy újszerű SAAB-MILLER sörös hordóban tudta, az alma cefréjét kétszer is egymás után leégetni, úgy hogy plakkokban tudtuk levakarni az elszenesedett cuccot az aljáról..."szűz-olaj" új főző és leégett...még ilyet nem is láttam...pedig nem kezdő...
Most beépítek egy mérőhelyet az olajtérbe, és egy 1.000.-forintos digitálissal megnézzük, hogy hány fokos az olaj...mindig tanulunk:):)...
Rendelkezésedre áll a teljesítmény a leégetéshez, már csak az a kérdés, hogy mennyit tudsz bejuttatni belőle az olajtérbe, ha nincs üstházad és kb. 8-10cm-re van az égő lángja, akkor kb. 70-80%.al fűtöd a birtokot és 20-30%-kal főzöl. :)
Az én 50 literesemen nincs olajhőmérő de még soha nem tudtam odaégetni. Ráadásul sima főzőolaj van benne és 6,5 KW-al nyomatom. Óránként kb 5 liter alszesz jön le nekem is.
Nekem sima "kazán hőmérő" vann az olajtér tetejében ami 120 ig mér. Mióta leszigeteltem gyapottal a főzőt, jobban felmegy az olaj hőmérséklete, cefrefőzésnél mindig kiakasztom a hőmérőt, és 120-0 között mér kb 130-140 fokon van az olajom, és pörkölöm is neki.. bár van itt olyan akinek 15-20 liter is lejön egy óra alatt, nekem csak 4.5-5 liter alszesz per óra, de úgy vélem ez is egész jónak számít.. Lényeg a lényeg, hogy nem keverős a főzőm, de eddig a legkomolyabb "leégésem" is egy sima konyhai szivacs durvább felével egy mozdulattal eltávolítható volt, tehát nem nevezném leégésnek, és nem tudom mennyire kéne hevítenem az olajat, hogy az általad említett komoly leégést produkáljam..(pálmaolaj van az enyémben).
Úgy látom, megint témánál vagyunk...(olajos vs vizes)...de végül is ezért van ez a fórum, hogy rávilágítsunk a lényegre és eloszlassuk a kételyeket...
..."Melegebb olaj kell. Na akkor odaég!!!! Mert ugye van egy határ!!"...
Az, hogy kell-e melegebb olaj, vitatható, de a végén mondtad a frankót...van egy határ!!...de vajon tudjuk-e, hogy hol ez a határ?...
Sajnos az olajosnak van egy ilyen hátránya a vizessel szemben, hogyha "nyélgázon" nyomatjuk, az olaj túlhevül és sajnos leég a cefre alja...
Ez azután, további komoly gondot is tud okozni...a 2-3mm leégett cefre, már hőszigetelőként működik az üst alján és nem tudja az olajat lehűteni...mert hiszen a "hidegebb" cefre, ahogy a hőt átveszi az olajtól, ezáltal "hűti" is azt...de ha ott van közte a leégés, akkor nem tudja a hőt kellőképpen átadni és az olaj túlhevül és esetleg felforrhat...különösen a nem kellő hőállóságú "használt" motorolajok, stb...
Így aztán, az egyébként kellő odafigyeléssel és ésszel, remekül működő, egyszerű olajossal is akadhatnak gondok...és mindez miért van?...
Mert nagyon kevesen mérik az olaj hőmérsékletét...ez meg azért van, mert nem egyszerű megoldani a megbízható mérést...ugyanis
ha csak az alja van olajjal töltve, oda nehéz jól működő mérőeszközt betenni az égő lángja miatt...a teljes duplánál valamivel egyszerűbb az olajtér tetejébe egy hőmérőt tenni, de vajon ott a jó hőfokot mutatja-e?... és az egyszerű beszúrós digitálisak, ott is hamar tönkremennek...
A jó megoldás, alul az olajtérbe beforrasztott, digitális mérőszonda, aminek az elszigetelt vezetékét fel lehet vinni, közel szemmagasságba, hogy kontroll alatt tarthassuk a fűtést a főzés teljes ideje alatt. A másik jó megoldás persze a keverő beépítése, mert az sem hagyja leülni a cefrét és ráadásul így gyorsabbal és egyenletesebben melegszik, ami a jó elválasztást is segíti...
Nos egy a lényeg, az olajost sem szabad állandóan döngetni, mert ha nem tudjuk hány fokos az olaj, érhetnek meglepetések...
Szerintem tegyetek egy próbát idén, és induljatok ugyanazon, (min.5-6 ) versenyen. Az eredmények majd adnak némi támpontot arról, hogy mi számít. A tapasztalat vs. tapasztalatlanság vagy a világszínvonalú főző vs. sufnituning apparát. :)
Most, hogy mondod, tényleg rakhatna fel manó adatokat a nyári főzésről. Konkrétan, mennyi cefrét rakott fel egyszerre, mennyi volt az össz. főzési idő? Mennyi alszesz jött le? A tisztázás során mennyi alszeszt rakott fel? Mennyi ideig tartott a tisztázás? Mennyi volt a gázfogyasztás/bekerülési költség literre lebontva? A főzés/ek során mekkora volt a kifolyó pálinka hőfoka, és ezt mennyi vízfelhasználással sikerült elérni?
1.) Az elmult ido 6 Orszagos versenyere benevezett teteleim (ermes palinkaim) mast mutatnak mint O. 2.) Sosem allitottam hogy a fozom vilagszinvonalu,valakivel osszekeversz....nekem es a celnak megfelel boven. 3.) Nem 1 eve kezdtem,hanem ez az 5.ev csak sajat fozom van bo 1 eve ha mar szobahoztad de ezt te is tudod pontosan. 4.) Azt a rovid videot tovabbra is varnam a csorgasrol ha legkozelebb foznel,ironia,elcelodesek nelkul,mert tenyleg erdekelne hogy jon le ilyen rovid ido alatt nalad az uj berendezesedel.
Nocsak nocsak! Tapasztalatod 0. Csak azt hiszed hogy van. Círka egy év alatt! Ebből adódik, hogy elhiszed ,hogy világszínvonalú üstöd van! Hát nincs! 😂
:)) Temanal vagyunk...A jo multkorjaban megosztott fozesi adataidat atszamoltam es meg is lepodtem hogy mennyi ido alatt csurog le neked a cucc cefre fozeskor pld...Nem lenne megerolteto akkor fel is dobhatnal egy 3,8 perces videot....ha jok a szamitasaim akkor pont eleg is az a video ido....:)) Koszi elore is:)
Sziasztok! lenne pár kérdésem a rektifikációs torony használatáról. Tény, hogy az alkoholgőzök koncentrálására használják a többszöri desztilláció elvén, ami viszont (elméletileg) az aromák csökkenéséhez is vezet. Ezen esetben mi a legoptimálisabb megoldás az aromákban gazdag párlatok készítésére? Az összes tányér kiiktatása, hogy a rektifikáció a lehető legkevésbé működjön? Vagy vannak szakaszok a párlásnál, ahol gazdagabban jönnek az aromák (pl. előpárlat után ill. utópárlat előtt), ahol csökkenteni kellene a tányérok használatát? Köszi a válaszokat!
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az olajost nem tudom túlfűteni mert egyszerűen nem megy magasabb hőmérsékletre. A deflegmátor teteje soha nincs 98°felett. Ráadásul lángőrös, így ha kialszik sincs probléma.
A gőzöst nyugodtabban ott hagyhatod, bár én ilyen jellegű technikát zárt térben nem hagyok magára. Gondolj bele, ha netán az olajost túlfűtöd, akkor leég.
Ha a gőzöst (vagy vizest mindegy) túlfűtöd, akkor kinyit a súlyszelep és végső esetben elsípolja a vizet, tulajdonképpen egy önszabályozó technika, az olajos ilyesmit nem tud.
Nehéz megmondani, mert nincs normál főzésem, sok különböző mennyiségű és minőségű, kis tételem van, ritkán rakom tele a főzőt. Mondjuk 3/4 óra, de most csak hasraütöttem. A köpenyben kevés a víz, az csak pár percet ad hozzá. Talán fogok nemsokára egy teljes töltetet főzni körtével, megírom.
PB gázzal, kínai, állítólag 4,5kW-os zsámollyal fűtök. A köpenyben nem mérem a hőmérsékletet, csak a nyomást, abból viszont kiszámítható. 0,2-0,4 bar túlnyomással szokott működni a főző. Néha kevesebbel.
:) Amit emlitettel szezon elejen hogy nezzek utanna...megtettem,tobb vonalon..de itt a Keleti medenceben (Balaton) nem volt sikerem ugyedben. Sajnalom,pedig rajta voltam a teman:)
Nekem egy 30l-es duplafalú, rozsdamentes, nyomásálló (vizes) Panka főzőm van, 30eFt-ért vettem. 90eFt lett volna a szimplafalú réz keverős. Szerintem megérte.
(Amúgy gőzzel használom: a vízhez vagy olajhoz képest az előnye, hogy a., sokkal gyorsabban fölfűt, b., jóval kisebb nyomással tudom használni, mintha vízzel lenne föltöltve.)
Sajnos én is belefutottam egy ilyenbe,200 km-ről hoztam barackot Pink cot típusút sajnos se íze se bűze,ez nagyon jó enni,de lekvárt és pálinkát főzni nem jó.Az egészben az az érdekes,hogy egy hétre rá szedték a magyar kajszit,de sajnos a költségek miatt el kellet hoznom ,ha már ott voltam.
Egy pár csepp aroma megoldja... :-D Tulajdonképpen minek vesződünk a gyümölcs cefrézésével? Csak szórjuk rá a pénzt, aggódunk a fáért, a termésért... Ahelyett, hogy a tudomány segítségét vennénk igénybe.
Most kezdenek termőre fordulni azok a baracktelepítések, amik bizonyos "új" nemesítésű fajtákból lettek kialakítva.
Ezek szépek, piacosabbak, ellenállóbak, szállíthatóbbak, nagyobb hozamúak, és érésidőben is elhúzódó eladást tesznek lehetővé a termelőknek.
Cserébe nem igazán kajszis aromájúak.
Sajnos saját tapasztalat is... Több éve beszereztem egy ilyen kurrens új fajtát. Tényleg csalódtam, mikor megmutatta az első termését és kóstolásra került a sor.
Lehet belefutottál ilyenbe? Ha vásárolt alapanyag volt, akkor megvan rá az esély.
A szilva is ilyen. Ott is vannak már a szilvára hasonlító és szilvának nevezett új gyümölcsök... :(
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Maradjunk abban, hogy az olajos fapados a vìzes egy profi megoldás. A környezetszennyezésről miért nem ìrsz? Szerinted a központifűtések miért vízesek? A pálinlafőző gyártók (profik) miért vízeset gyártanak? Melyik jobban szabályozható? Stb...
Bodza pálinkát csak bokros bodzából lehet főzni vagy gyalog bodzából is?Mert arról azt olvastam hogy mérgező de többen főztek már belőle és hát nem lett bajuk tőle :)
Kb. semmit nem nyersz vízhez képest gőzzel 50l-es üstnél, szép az elv a gőznél ennyi. Ahol az üst beszippantja az energiát a gőz kondenzálódik, összeroppan több mint 1000-ed részére, a vákuum odarántja a további gőzrészecskéket.
Érdekes, hogy relatív alacsony az alszeszed és erős a termék, ezt nem tudom összerakni miért van.
Kezdem érteni amit mondasz,így működik a gőzfűtés . De ehhez megfelelő üstöt kell csinálni amiben biztosan elmerül a fűtőbetét ,és nem lesz sok a hőmérséklet ,a szabályozás nem lesz darabos ,mi most van nekem szerintem nem felel meg ezeknek a feltételeknek.
Nem a gőz fajhőjével fogsz fűteni, hanem a rejtett hőjével, ami ahhoz kell, hogy elpárologjon és kibocsátja amikor lecsapódik.
Minden nagykonyhai főzőüst így működik, 0.5-1bar az üzemi nyomás, ha jól emlékszem. A nívószint az üst feneke alatt van, a telített gőztérben a lecsapódás után a kondenzátum lehullik és kezdődik előröl a körforgás, ezért nem kell folyadék áramlással foglalkozni, olyan dinamikával terjed a hő benne, amit vízzel megközelíteni sem tudsz, akármilyen körforgást hozol is létre.
Ezekszerint én biztos mindig jó cefrével dolgozom :) mert soha nem volt gondom a réz szennyezéssel. Igaz mindössze 4 menet a spirál.
Az olajjal kapcsolatban pedig nekem az a véleményem, hogyha minden szempontot megvizsgálunk, többek között a biztonságit is, akkor sztem egyértelmű az olajos előnye. Kicsit erősebb fűtést kell alkalmazni, de ha lángőrös a gázégő akkor még rövid időre magára is lehet hagyni, teljesen biztonságos az üzemeltetés.
Természetesen ez hobbi szintre igaz!
Az enyém szögletes aljú de soha nem égett még le és vizes kocsimosó kefénél erősebb tisztítást nem igényelt.
6,5 KW-os földgáz égővel használom, az átlag főzési idő 3 óra. (az első 3,5)
" vörösrézből készült hűtő inkább ront, mint javít a pálinka minőségén, mivel rezes törést és fémes ízt okozhat "
Mondom én, hogy megkeveri az embert a kíváncsiság. Én már olvastam ezzel ellentétes -neves labor által közzétett -vizsgálati eredményeket. Akkor most melyik a mérvadó, és a hiteles?
Megboldogult Panyikné válasza a kérdésre némi rejtvénnyel megfejelve: :)
A párlattal érintkező részelnek rozsdamentes acélból kell készülniük. A vörösréz felületén ugyanis rézrozsda keletkezik, amelyet a már enyhén savas közeg és alkoholos oldat Is leold. A pálinkafőzés során keletkező desztillátumnak Ilyen oldó tulajdonsága van, emiatt rendszerint tapasztalható a lepárlás elejér 5 2 í eentkező nagy réztartalmú kékeszöldes pár- | =~rakció az ún. rézeleje, amely a cefre -tópárlatában dúsuló illósavak rézoldó hatá sának a következménye. A hűtő nagy részén yadék formájában halad végig a konden- :at párlat, emiatt (rézhűtő esetén) óhatatlanul ■azét fog beleoldaní a pálinkánkba. Annál ■;ob réz kerül a desztillátumba, minél romlót- ■¿ob a cefre, minél elhanyagoltabb a hűtő és ~mél hosszabb a kontaktidő. Mivel a hűtő "agy részén már folyadék formájában halad .égig a párlat, ezért a réz minőségjavító, atallzáló hatása már nem érvényesül. Dsszefoglalva tehát, a vörösrézből készült "ütő inkább ront, mint javít a pálinka minősé ren, mivel rezes törést és fémes ízt okozhat, hangsúlyozzuk, hogy annak ellenére, hogy rozsdamentes hűtő esetén nincs rézeleje, rzől függetlenül az előpárlatot megfelelően el el különíteni. Az igazsághoz hozzá tartozik, "ogy méréseink során azt tapasztaltuk, hogy -elyesen méretezett, megfelelően tlsztántarrott, nem túl hosszú réz hűtőspirál használata ""ellett, jó cefre esetén, a párlat réztartalma ~em lépte át (meg sem közelítette) a vonatkozó hatérértékeket.
A körömlakklemosó az aceton, a Technokol az etilacetát. Aceton nem szokott lenni pálinkában, etilacetát annál inkább. Csak és kizárólag ecetes cefre következményeként.
Az olaj abból a szempontból tényleg jobb, hogy nem kell nyomástartó edény, minden szempontból gyengébb paraméterekkel rendelkezik, nem véletlen, hogy nincsenek gyári olajos üstök. Ez persze nem kell, hogy bármit jelentsen, de gőzösről olajosra váltani az visszalépés.
Gyümölcsmagozásra van egyszerűen megvalósítható gépesített módszeretek? Az idén jól termett a szilvafám, és már unalmas nagyon az összezúzott "anyagot" kézzel kavargatva átszűrni az IKEA-s evőeszközszárítón. A következő szezonra szeretnék valamilyen hatékonyabb módszert alkalmazni. Megköszönöm, ha kaphatok ötletet, esetleg fotókkal megtámogatva.
Ez már túl van dimenzionálva! "Mit hívsz acetonos illatnak...."
Ne iskolázzatok már le, én sem ma kezdtem a játékot tegnap előtt!Egészen pontosan az aceton (körömlakk lemosó, technokol) szagot hívom acetonos illatnak!
Amit én csináltam a belső cső miatt kell magas folyadékszintet alkalmazni hogy meginduljon a forgás a köpenyben és remélhetően a főzőben is.A legmagasabb hőfok ameddig fűt 106 C fok ,ez 0,6 bár nyomás ami nem igazán nagy nyomás,és azért nem próbálom gőzzel mert akkor lenne 3-4 bár.Sokat kellene használni mindent jegyzetelni, mi meddig tartott, mennyi lett, mennyi kw fogyott , akkor lehetne tudni valamit hogy jobb e így vagy csak más.
Nálam a névlegesen 100 literes üst körül kb. 20 liternyi hőközlő olaj van, alul és körbe alukasírozott kőzetgyapot hőszigetelés, 6 KW-al (kétszer három osztásban, külön fázison, külön szabályozhatóan) 135 celsius fok körülire melegszik az olaj és végig ezen megy a főzés.
Az olajat egyszer kell beletenni, nincs gőz, nincs túlnyomás, nincs robbanásveszély ...
Értem én, de azt is írod, hogy "acetonos" szagú az előpárlatod. Etilacetát (Technokol szag) pedig csak ecetes cefrében keletkezik. Az lehet, hogy nem durván nem durván ecetes, de akkor is érezhető. Szóval a két kijelentés, hogy soha nem ecetes a cefréd, de azért van "acetonos" előpárlati frakciód, ellentmondanak egymásnak.
Tapasztalatom szerint az emberek a legkülönfélébb (számukra kellemetlen) erjedési jegyeket szokták acetonosként azonosítani a röviditalokban. Gyakorlatilag az alkoholosnak nevezett jelleg (ami szintén nem az) penetránsabb formáit, amik az előpárlatban törvényszerűen erősebbek.
Régen a vízzárasnak mondott üstök és üstfedelek között a tömítést nem a vízzár végezte, hanem egy fonott kenderzsinór. Ami, ha kiszáradt, nem tömített. Ezért alakítottak ki az üst peremén egy vályut, amibe vizet töltöttek, hogy állandóan nedves legyen a zsinór. Az évtizedek során aztán a gyártók "megfeledkeztek" eme kellék hozzáadásáról. Persze, új üst-üstfedél kialakítása komoly beruházás egy gyártónál (sík karimás fedél illesztés, ahol a tömítést egy hőálló, rugalmas gyűrű végzi). Nem beszélve arról, hogy precíziós gépi megmunkálást igényel. Ez jelentősen drágítja a gyártást.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Mivel ennél tökéletesebb már nem nagyon lehet, kizárólag tudományos szempontból. :)
Kérdés mi a cél? Ennél gyorsabb sztem. nem kell, ha kell, akkor keverőre van szükség. Ha ugyanezek a cél paraméterek csak gőzzel, akkor nem lesz melegebb a felület, most a megemelt forráspontú víz fajhője viszi át a hőt, egyébként pedig a túltelített gőz rejtett hője, ebben az a nagyszerű, hogy sokkal egyenletesebben osztja szét a paláston. Az a nyomás, amit írtál ijesztő.
Igen hőszigetelt,106 fokig tud fűteni akkor kikapcsol,akkor már csak 1-2% a cucc.Nemtudom milyen lenne gőzzel,120-140 fok már 2-4 bár, akkor már négy öt liter víz is nagyrakás :) ,és ha mégsem forog a cefre odakozmálhat .Egyébként gondolatébresztőnek. ?
Ja azért raktad bele a csövet, hogy ne közvetlen a feneket melengesse. Próbáld ki gőzzel is, kíváncsi lennék a különbségre. Nyomás mekkora felfűtéskor? Hőszigetelés van rajta?
Igen! De azóta még azt is átmosom főzés után.. majd kifújom kompresszorral h száraz maradjon, de eddig nem volt gond pedig már átfolyt rajta pár lityi pálinka...
Ebben a víz fölé ér a belső csőnek hogy tudjon forogni és a edény egyik fele melegebb legyen mivel a csőnél több a felület és melegebb is,legalábbis ez volt a gondolat.
Ez a hőleadó felületet növeli esetleg arra jó. Ezeknek a dupla falú főzőüstöknek a lényege, hogy az alján van víz pár centi és a fűtést a túlnyomásos gőz végzi, így vannak eredetileg kitalálva.
:D :D Nem sajnos... Amit múltkor főztem most is ugyanolyan színű.. már megrendeltem a kationcserélő gyantát.. Értetlenül állok a dolog előtt.. főleg, hogy az elvett előpárlatom is kellemes barack illatú, etilacetát illatának nyoma sincsen.. Úgy néz ki ez örök rejtély marad :D
1. Igen, védekeztél. Viszont rengeteg plusz energiát kell bevinned a nyitott vízfűrdőshöz és valószínűleg nem is tudod rendesen kiszedni az alkoholt a cefréből.
2. Le kell jelenteni az önkormányzatnál és magánfőző leszel. Semmi bonyodalom.
1.ha egy nagy labas aljara keramialapot teszek vizzel feltöltöm es abba állítom primitiv kuktaalapu fozomet akkor a leeges ellen vedekeztem valamennyire?
2.ha hivatalosan üzletben veszek palinkafozot(15-20 literest) akkor azt jelentgetni kell mindenfele(önkormányzat vamosok stb)?mi a gyakorlat?
Miért zöldes a kajszi pálinkám második fejezet következik: Kb 1.5 héttel ezelőtt tettem fel a kérdést, hogy mi okozhatta azt, hogy a kajszi alszeszem finomítása során a kifolyó párlat első 5-6 literje zöldesen elszíneződött. Azt gondoltam én is egyből, hogy "rezes", de ide fordultam kérdésért, hogy miért? Válaszul azt kaptam, hogy ecetes volt a cucc, és megmarta a rézfelületet stb.. Ez mondjuk a kihozatalon és a cefre illatán abszolút nem érződött. Örge néne tanácsolta, hogy legközelebb szódabikarbónával semlegesítsem az ecetet. Mivel ez vásárolt kajszi volt így ráfogtam arra, hogy valami nem klappolhatott, annak ellenére, hogy mindent pontosan csináltam. Gondoltam arra is, hogy az előtte főzött, és finomított cserkó okozhatta a galibát bár az abszolút nem szineződött. Mivel volt "saját" termésem is a szomszédnak köszönhetően, így egy külön 60L hordó meg is telt igazi minőségi kajszival, ami több gondoskodást kapott tőlem mint a barátnőm... Természetesen nem most lett főzve a cefre de az alszeszt ma finomítom, és ismét ZÖLDES, engem meg ismét szétb'sz az ideg. Nem értem miért, közbe volt főzve szilva és körte is egyiknél sem volt hasonló problémám. Hozzáteszem, hogy tavaly a saját hibámból egy kis hordó szilvám igen csak közelebb állt az ecetes moslékhoz mint a minőségi cefréhez, de még az sem produkált zöldes párlatot, pedig az aztán tényleg ecetszagú volt. Ja és most meghintettem csak próbaképp az elszeszt egy kis szódabikarbónával semmi pezsgés, tehát értetlenül állok az elszíneződés előtt...
Régi. bevált technika. Sokaknak van ilyen. A volt Jugoszlávia területén még manapság is ez a típus( és/vagy klónjai ) fogynak a legjobban. Nyugodtan fektess be egyre.
:) "Eleg lenne felorankent ranezni" -Tegnapi napig en is igy velekedtem...ugyanis felgyurodott a sisakom alatt a szilikon tomites kb..3-5 cm darabon es nem vettem eszre mert pont takarasban volt.Alma cefre volt felteve es megcsordulas elott nem sokkal kifujta a gozos vizet...elaludt a gaz zsamoly langaja mert a sistergesre kaptam fel a fejemet a tavolbol...gaz meg jott szepen...meg jo hogy nem cigarettaval a szamban mentem lohalalaba a 3 oldalrol zart feltetom ala.... ( Szoval csak ovatosan az otthagyassal) Hamarosan be kell ruhaznom 1 egesbiztositos gaz zsamolyra:))
Miért van az, hogy minden pálinkafőző mellett van egy kényelmes szék? :-D
Elég lenne fél óránként ránézni, mégis oda van szögezve az ember és elvarázsolja ahogy csurog a lé... A hóeséshez tudnám hasonlítani, azt is olyan jó nézni!
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A "fenékkaparós" keverők alacsony fordulatszámon üzemeltethetők. Főleg a leégés meggátlása a feladata. Az alacsony fordulat miatt kézzel is hajtható.
A folyadékkeverők a megfelelő hatékonyság érdekében magasabb fordulatszámon ( 250-500 rpm) üzemelnek.
Ennek megfelelően kell méretezni a tengelytömítést. Alacsony fordulat esetén elegendő a tengely felső részén egyszerű présszelence alkalmazása - hollandival szorítjuk rá a tengelyre a lágy tömítőanyagot.
Magasabb fordulatú keverő esetén célszerű, ha a keverőház beleér a töltetbe. Így a folyadék is segít a tömítésben. Felső szimmeringnek én szorítógyűrűs teflon tömítést használnék.
Mag nélkül főzött 40l. szilva cefre kabai támogatás nélkül is adhat 11l alszeszt.
Egy régebbi fejegyzésem szerint, U ......... CM-mel indított mentes, 40l szilva 5% ig engedve adott 3,44hlf. alszeszt. Finomítás után lett közel 5 liter 50%-os pálinka. A főzőm nyomásálló, a thumper miatt.
Kis matek, 100liter főzés előtt magról leszűrt 8,8 hlf-os szilva cefre.
Belegondoltam abba a 100l / 15kW-ba, az nem egy tipikus hobbi főző, megjegyzem a tied sem egy hobbi főző, ha egyszer meggondolod magad, kiválthatsz rá ipart, el kéne végezned egy OKJ-s pálinkafőző sulit. ;)
De igen. Egy hordó ribizli felülete sokszorosa egy hordó almáénak, kb. 500x-osa. A gomba a felületen oszlik el. Összeturmixolom, intenzíven szaporodnak, amíg van benne levegő, átkeverem többször "habverővel". Az indulást döntően a kezdeti csíraszám határozza meg a spontán erjedéskor is meg beoltáskor is, a fajélesztős óriás csíraszámmal indul, azért robban be 1 nap alatt általában.
Tavaly az almát nem bírtam idegekkel a 3. napon beoltottam. :)
A vásárolt gyümölcsnél csak abból indulhatsz ki, hogy élesztővel kell indítani, mert nem ismered a történetét. És még ekkor sem lehetsz biztos a dologban. Az meg külön lutri, hogy mekkora volt a kényszer és a természetes érés. Ez nem csak a cukorban, de az aromákban is jelentkezik.
Én szoktam permetezni szüret előtt max egy héttel TELDOR-al. Kiválóan megelőzi, vagy csökkenti a moníliás rothadást, de meg sem kísérelném természetes vadélesztőre bízni.
Ok. A spontán erjesztéshez garantáltan gombaölőszer mentes gyümölcs szükséges, különben félre megy.
A fajélesztők pont ezért kapnak teret. A nagy ipari monokultúrák pláne, de a háztáji "rendesen" permetezett gyümölcs sem erjed megfelelően, bitechnológiai rásegítés nélkül. Sajnos a bio gyümölcs sem biztos, hogy jó, a réz engedélyezett a biogazdálkodásokban az hazavágja az élesztőt.
Vadgyümölcsök, elhagyott fák, bogyósok ezek jók, a permetmentesek.
A saját szilvámat is permetezem, eszembe sem jut, hogy spontán erjesszem. Permetezetlen ribizli, nem messze itt egy barackosból kajszi most ezek vannak nekem, szépen kierjedtek, 3-4hét alatt 17fokon, őszit nem mertem hagyni, beoltottam, ismeretlen az előélete.
Minél nagyobb a gyümölcs, annál nehezebben indul be, a térfogatához képest a felület kisebb így alacsonyabb a csíraszám, barack kifejezetten vontatva indul.
Nálam az indításnál oda van készítve 6 db kis sorszámozott műanyag pohár. kb. 3-4 cl-t engedek mindegyikbe. Utána eldöntöm melyik marad és melyik kerül kiöntésre. Se kockáztatni, se pazarolni nem akarok.
Nem kötöm konkrétan hozzád, csak mivel Soltvadkerten hosszasan beszélgettünk a témáról, ezért szerettem volna kipróbálni (ezt is) és tőled hallottam, leginkább ezért említettelek meg téged, minden különösebb személyeskedés nélkül!
Nem számolgatok és nem poharazgatok soha..... Amikor elkezd csurogni finomításkor a szesz, megszagolom, megízlelem. Ha undorító acetonos engedem tovább, mig el nem tünik szinte teljesen és akkor vágok frakciót.
A reggeli linkben, Snapszmester oldalán lévő pálinkafőző készítése leírásban 1-2 dolgot át kell gondolni, ill esetleg javítani kellene.
Pirossal kiemeltem a javítandó részeket, zölddel javasolt javításokat.
Amiket ajánlok azok a saját tapasztalataim, ill. pálinkafőző gyártók ajánlásai.
Pálinkafőző készítése
A pálinkafőző részei: üst, fedél, sisak, páracső, hűtő. Bár sokan esküsznek a teljes rézberendezésre, ebből annyi bizonyított, hogy ahol a pálinka pára alakjában halad és réz felülettel érintkezik (fedél, sisak, páracső), ott a réz elősegíti finomabb pálinka ízek kialakulását (nem lesz réz ízű a pálinka, mint ahogy a saválló acéltól sem lesz vas ízű). A sisak az üsttérfogat 10-30%-a legyen, alakja az egyszerű kályhacsőtől a hagymakupolán át a gömbig mindenféle lehet, anyaga réz. Az üst és a hűtőcső anyaga saválló acél, vagy rozsdamentes acél. Az üst fenék körben lehetőleg legömbölyítve végződjön, az éles sarkokban ugyanis odasülhet a cefre. Ha az üstöt nem magunk készítjük, lábost alakítsunk pálinkafőzővé, ne kuktát. A lábos fedelét egy dugulás esetén a túlnyomás egyszerűen meg-
emeli, a kukta viszont annál jobban tömít, és ez vezethet kukta robbanáshoz. Ezért nem ajánlott a lecsavarozott fedél sem, ugyanis üzem közben a pálinkafőzőben gyakorlatilag nincs nyomás (5 mbar van), ezt a nyomást pl. békazárral is tartani lehet. A vízzáras tömítésnél a fedelet csak a saját súlya tartja a helyén, a tömítést az üst peremén körbefutó víz adja, 5 cm magas víz 5 mbar nyomást tart.
Kiinduló méretek pálinkafőző készítéshez, a csőméretek csak a minimumot jelentik, nagyobbat is lehet választani.
üst átmérő magasság páracső hűtőcső
10 l 30 cm 15 cm 10 mm 10 mm 2 m
30 l 42 cm 21 cm 15 mm 12 mm 3 m
60 l 54 cm 27 cm 22 mm 15 mm 3 m
100 l 63 cm 31,5 cm 28 mm 22 mm 4 m
100 l 63 cm 31,5 cm 35 mm 22 mm 8 m
A fűtőteljesítmény az üst minden 10 l-jére 1 kW legyen, tehát 30 l-es főzőhöz 3 kW.
Így a felmelegítés 1 óra, innen számítva a cefrefőzés 2,5 óráig tart, a tisztázás 4 óráig.
A szükséges hűtővíz mennyisége (a hűtővíz tartály) az üsttérfogat kétszerese.
Három-, bizonyos esetekben négyszerese a hűtővíz mennyisége 20 C-fok, vagy alatti kifolyó párlat hőmérséklethez.
Lehet kisebb is a hűtő, ha átfolyós: a hordó alsó részén vezetjük be a hideg vizet, a tetejéről elvezetjük a meleget. Az aroma megőrzés miatt törekedjünk arra, hogy 20°C alatt legyen a kicsöpögő alszesz vagy pálinka hőfoka (lehet akár 10°C is, ezt, hogy lehetne elérni?).
A páracső csatlakozásait lehet a borászati boltokban kapható leszívó csővel is csinálni, 105°C-ig hőálló, évekig megbízható.
Folyamatosan beállítható emelkedést lehet adni a páracsőnek két könyök beiktatásával.
Ennél pontosabb leírás (tervrajz) általában nem kell egy pálinkafőző házi elkészítéséhez, jól fog működni.
120 liter cefréből az álmoskönyv szerint normál esetben 8-12 liter 65-70%-os középpárlatra lehet számolni a kajszi finomításkor.
Ha ennek mondjuk 10%-a előpárlat, akkor ez kifejezetten sok szerintem! A többieknek nagyobb tudása van a kérdésben, én csak gondolom, hogy itt valamilyen ellenőrizetlen erjedési folyamatok is zajlottak párhuzamosan, amit talán (?) meg lehetett volna előzni.
Odaírta, hogy most 10%-ig engedte, félig már meggyőztük! :-)
Egyébként ettől függetlenül én is picit soknak érzem a 11 litert. Kabai lehet a dologban. Persze a tévedés jogát fenntartom, mivel szilvát még nem főztem és lehet, hogy többet ad, mint a kajszi, amivel össze tudom vetni.
Nekem a hozzáadott cukor nélküli 40 liter kajszi cefréből 10 liter alszesz jött le, gyakorlatilag nulláig kicsavarva. Persze az alapanyagban lehetnek különbségek és a cefrézés sem mindegy, de az alapanyaggal nekem sem volt problémám, a barackom annyira érett volt, hogy szinte magától folyósodott a kézi magozás közben. Édes mint a méz, puha mint a szar...
Én tettem bele fajélesztőt és a cefrét ugyan nem hűtöttem, de amúgy úgy kezeltem ahogy a nagykönyvben megírták. Tényleg szinte nem is jött előpárlat és az utópárlat is eléggé a végére maradt. Az érdekes, hogy a meggynél és a cseresznyénél más-más fajta élesztőt használtam. Az eredmény mégis közel hasonlóan jó lett. Az élesztőn más különbség nem volt.
Ha úgy vesszük,akár kevés is lehet az a 11 L.Bonyolult matemetikai műveletek elvégzése nélkül jó megközelítés:a cefre egyharmada alszesz,annak egyharmada pálinka.A 11 L valószínű úgy jött össze,hogy nem ment le 0 közelébe.
Az opálosodás csak esztétikai probléma, ha egyébként ízlik a pálinkád, ne csinálj vele semmit. Gyengén opálosodó pálinkával jártam már úgy, hogy fél év múlva magától gyönyörűen kitisztult.
Tegnap a Cacanska Lepoticát kezdtem főzni alszesznek. kb. 30L lekvár + viz, amit felteszek egyszerre az 50L-es üstbe. A tegnapi 2 kihozatal 1. főzés (felfordult lé állag) 5L/felrakás. 2 főzés (a hordó közepe) lé + sok rost, kihozatala 8L. Szerintem a mai felrakás, ahol már a rost lesz jelentős túlsúlyban, elérheti a 9-L/ felrakást is. Meg kell hogy jegyezzem, hogy 3% napfénnyel segítettem a folyamatot.
Elképzelhetőnek tartom, hogy ha pl. 6kg cukor van benne. akkor a 40L lekvár lead 11L alszeszt...
Tegnap 1,2L-t vettem el a Bergeron elejéből és még picit igy is éreztem EP-t rajta. Endrepp féle fajélesztő nélküli, kotyogós erjesztéssel próbának szántam a 120L cefrét, élesztő nélkül, spontán beindított erjedéssel ~ 1 % hozzáadott kabai naplementével. Jó szar lett a a kihozatala, de játéknak és kísérletnek viszont jó volt, most legalább már tudom, hogy az irányított erjesztés nem hülyeség és párja nincsen bárki bármit is mond (szvsz), ott az történik és úgy, ahogy én szeretném!! :)
A pálinka (bizonyos növénylikőrökkel együtt) mentes a sávos különadó alól, az a többi töményszeszre vonatkozik. Persze a jövedéki adót is alkohol után kell fizetni, de azt nem sávosan, hanem fokonként.
Mikor a kajszit főzettem pálinkafőzdében, szóba jött az alkoholfok, mennyire legyen beállítva. Több fok is szóba jött de a főzdés azt mondta 45 alá ne menjek, mert opálosodni fog, főleg ha melegebb helyre kerül. Viszont a különböző nagy kereskedelmi márkáknak hogy van akkor többféle 40 fokos pálinkájuk? Címke alapján a fajtának megfelelő gyümölcs van feltüntetve, és a víz amivel hígítva van, ennyi. Tudom szerepet játszik náluk az adózás a szeszfok után, tudtommal sávosan van megállapítva és afölött jóval nagyobb összeget kellene kifizetni, de javítsatok ki ha böszmeséget írtam.
Endrepp teljes leírást adott Neked a Brix mérésének a lényegéről cefre esetén. Csupán annyit tennék hozzá, hogy ez az 5-6 lehet több is adott esetben. (bár általában lemegy eddig)
Ne jegyezd meg irányszámnak, mindenképpen az elejétől érdemes követni a változást és ha már nem csökken, akkor nagy valószínűséggel kész.
Tényleg nem vitatkozni akarok, csak megérteni: az általad, és általam említett 5-6% azt mért gondolod hogy megfelelő "különbség érték" ?( vagy hogy is írjam...)
Az oldott anyagok közül a gomba kizabálja a cukrot, 5-6brix egyéb cucc marad, ezt tapasztaltuk, forrás leáll (én kotyogózok, tehát elég egyértelmű mikor van vége), brix mérő elő, 5-6között látom, ennyi, főzés.
Nem lehet pontos műszerként elfogadni, a változás követésére viszont kifejezetten alkalmas.
Ahány lé, cefre, oldat annyi törésmutató, a fokolók (higrométer) sem működnek általánosan, szőlő mustra külön van fokoló az nem működik pontosan almalében.
A műszereddel tudod mérni az oldat törésmutatóját egy egyezményes skálán, mit egy adott töménységű tiszta cukor oldathoz vettek fel.
A műszer alkalmas arra, hogy tájékoztató értéket kapj egy adott gyümölcs cukortartalmáról, kajszi beérett, ha a brix min. 15-ezt tapasztaltam, kierjedve 5-6.
Fekete ribizli 16.5 volt idén, kierjedve 5-6, őszit meg sem mértem. :)
Sziasztok!! Olvastam itt előbb a kollega aki felrakott képet készülékéről és irja hozzá h 40 liter anyag fer bele hogyan jon ki belole 11 liter alszesz????
Tehát nem helyes hogy Brix néven van a skála a refraktométeren? Igaz hogy wikipédia, de ezt írják ott: "A Brix-fok vagy cukorfok (jelölése °Bx) az oldatok cukortartalmának hagyományos mértékegysége."
Tényleg nem vitatkozni akarok, csak megérteni: az általad, és általam említett 5-6% azt mért gondolod hogy megfelelő "különbség érték" ?( vagy hogy is írjam...)
Igen, rosszul tudod. Ki is próbálhatod csapvíz és pl. konyhasó vagy ecet segítségével. Ennek ugye nulla a cukortartalma, de a készüléken mégis fogsz "cukortartalmat" leolvasni.
Minden vízben oldott anyag változtatja annak törésmutatóját és ezt olvasod le egy olyan skálán, amit a víz-cukor elegyre készítettel.
A refraktométer (Brix mérő) egy optikai eszköz, amely a gyümölcslevek fénytörése alapján megmutatja azok vízben oldott szárazanyag tartalmát (nem a cukortartalmát!). A vízben ol dott szárazanyagoknak csak 60-70%-a cukor, a többi vitamin, ásványi só, sav, tehát nem pontosan a cukortartalmat mérjük a refraktométerrel, de az érésben lévő gyümölcstől az erjedő cefréig jól követhetjük vele a változásokat.
Általánosságban a cukron felül 5-6Brix a szárazanyag tartalom, tehát ha a műszeren 5-6-ot olvasol le, akkor a cukortartalom 0%.
Nem egészen értek egyet öreg nénével! Nem vitatkozni akarok, csak átbeszélni, hogy jobban átlássam. Az oldat cukortartalmának tömegszázalékát méri a refratométer a fénytörés elvének segítségével. Vagy rosszul tudom? Világos hogy nem cukoroldat, hanem zavaros, színes anyag, ami nem ad otthoni körülmények között pontos értéket, de talán nekem/nekünk nincs is rá szükségünk. Olyan nagy lenne a két oldat közötti különbség hogy 1-2 % eltéréstől is nagyobb lenne? Akkor ezek szerint semmit nem ér a gyümölcscefréhez vásárolt refraktométerem? :(
Ez a néhány százalékos eltérés nem szabadna hogy gondot jelentsen nem? Hisz hozzáértők között sincsen teljes egyetértés a konkrét számokról pl: ph érték, forrás hőmérséklete, élesztők mennyisége....
Ott követtem el a hibát, hogy a legelején nem mértem a cukorszintet, mert akkor a változást tudtam volna követni.....
De végülis igazatok van, ha mindent megkapott, eltelt már a megfelelő idő is, és mégsem csökken a cukortartalom, akkor mire várjak?
Ti nem cukortartalmat mértetek, hanem törésmutatót. A vizsgált anyag törésmutatója ugyanannyi, mint a hat százalékos cukoroldaté. De ez nem cukoroldat, hanem kierjedt cefre, benne sokféle oldott anyag (már csak cukor nincs), ami mind befolyásolja a törésmutatót.
Ezt kémiában igen jártas barátnak tudnia kellene...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ma lement a finomítása a cseresznyének és a meggynek. 65 és 67 fokosak lettek, kb 4 és 3,5 liter Ha jól számolom, meglesz mindkettőből az 5-5 liter pálinka.
Érdekesség, elpárlat gyakorlatilag nem volt egyiknél sem! 10-10 liter alszeszből lejövő első fél deciket kiöntöttem, de nem éreztem rajtuk a határozott előpárlat jegyeket.
75-77 fokon indult meg, a cefrében anno nem volt cukor.
Kifejezetten minőségre mentem, 50 fokig az előpárlat kivételével minden ment a középbe, onnantól kb 3 dl-ként teszteltem. A cseresznye lement 40 fokig, a meggy 45 fokra, amikor már inkább nem erőltettem, mert "mintha" éreztem volna "valamit". Utópárlatokat gyűjtöm, újra lepárolva majd ágyaspálinka lesz belőle.
Még van 20 liter kajszi alszeszem. Ha ebből is lesz 10 liter I. osztályú pálesz, akkor egy évig biztosan nem lesz munkanélküli a májam! :-)
Ja és a személyeskedésedre direkt nem reagálok, nem akarok itt sem trollkodásba belemenni sem veszekedni veled.
Nem érdekel kinek mennyi pénze van főzőre, az sem érdekel Te milyen mellett döntesz, egy tényt közöltem, hogy a keverőnek van haszna dupla falú főzőnél. Érdemben ezt cáfold meg tényekkel vagy nem érdemes ezt tovább feszegetni, nem annyira lényeges kérdés ez most főleg, hogy érnek a gyümölcsök. :)
Nem tudok mutatni ilyet. Egyetlen komoly gyártó sem jött elő ilyen kis üsttel. Leírtam már, mérnöki szempontból nem szükséges ilyen kis volumenhez (0-100l) dupla fal.
Nézd én két dolgot állítottam.
1. 50l-es nagyságrendben biztonságosan üzemeltethető alternatíva egy hatékony keveréssel és jól megépített üstházzal felszerelt szimpla 50l-es üst (söröshordó pl, mert annak nagy rádiuszos minőségi feneke van). Ha valaki magának épít pl. választható lehetőség.
2. Hasznos ám nem feltétlen szükséges felszereltsége a 100l-es dupla falú üstöknek a keverő, az elválasztás pontosabb lesz, a főzés hatékonyabb, aki magának épít főzőt és szervál egy motort valahonnan ez egy alacsony összegből megvalósítható extra, az egész macerához képest megéri.
Szilva cefre mennyire hajlamos megromlani? Múlthét szombaton cefréztem, élesztő, pektinbontó, 4 napig nyomkodtam a bundát, utána lezárva kotyogóval erjedt azóta nem nyitottam és főzésig nem is fogom, most már csak épp, hogy böffent egyet-egyet 2-3 percenként, tehát minimális a gázképződés, és ahogy néztem a fehér hordón már a bundát sem nyomta fel, valószínűleg megfordult, de jövőhéten nyaralni leszek, érdems lesavazni, vagy hagyjam így lezárva?
Mélg mindíg nem érted, de sabaj elmondom. Hobby szinten senki nem ad 5-800e Ft-ot egy dupla falu keverősért, mert ésszel él az ember, nem izomból, ahogy fújod a magadét. Iparinál ugye minél rövisebb idő alatt minél több alkoholt, és had jöjjön a következő főzés, a bekerülési összeg nem elsődleges szempont, így már összerakod?
Továbbra is azt mondom, a magán felhasználóknak nem kell a dupla fal mellé keverős, felesleges, a főzési idő nem éri meg. De azért, ha már ennyit foglalkoztunk a témával mutass egy-két 50-100L-es dupla fallal bíró keverőst a kereskedelmi forgalomból, mert ugye ha ennyire fontos biztos minden gyártó csinál ilyet is. (200-250eFt-os árig keres az átlag felhasználó, tehát ebben a kategóriában várom)
Egy kémiában igen jártas barátommal néhány napja megnézettem, megmértük: 5-6% cukortartalom
Hogyan mértétek?
A teljesen kierjedt cefre olyan, mint a sör vagy a szódavíz, telítve van széndioxiddal. Ez állás közben távozik belőle, de ez nem azt jelenti, hogy erjed.
40 literes adagokban tudom mert 50-es a főző. 11 liter alszesz jön le egy adagból úgy, hogy most 10°-ig engedem :)
Az első 5 liter kristálytiszta, a második 5 liter 25-ös átlaggal homály. Az ucsó liter megint tiszta és megkell mondanom most jó illatú, nincs mellékillat.
Ha refraktométerrel méred és 5-6 körül van akkor nyugodtan főzheted, már rég kierjedt. A gyümölcsök "nemcukor" szárazanyagtartalma 4-6 körül van. Egyébként a 3 hét az nagyon hosszú még a 20 fokos présházban is. Már akkor kellett volna főznöd, amikor patenttal lezártad....
Ahogy Kopasz Szuzukis írta, a naspolyát szotyósítani kell. Novemberre-decemberre a fán is megszotyósodik, de le lehet szedni még keményen is. Eddig kétszer csináltam belőle pálinkát, mind a kétszer október elején-közepén szedtem, utána gyümölcsös ládában szotyósítottam, 10-15cm magasan felhalmozva. Többféle gyümölcsöt szoktam szotyósítani, naspolyán kívül berkenyét, barkócát, vadkörtét. Szokták azt javasolni, hogy műanyag zacskóban, napon kell szotyósítani. Nekem ez még soha nem sikerült, mindig befülledt, megrohadt, megpenészedett. Csak a viszonylag szellősen tartott gyümölcs szotyósodott szépen.
A vadgyümölcsökre, és egyes egyéb gyümölcsökre gyakran mondják ezt a "meg kell, hogy csípje a dér" dolgot. Tapasztalataim szerint ez tévedés, egyszerűen csak idő kell ezeknek a gyümölcsöknek.
A legmunkásabb rész ezután a szotyós szemek darabonkénti kiválogatása. Kézzel alulról szétválasztom, és beleszagolok. A büdös, savanyú, penészes, stb. szemek repülnek a szemétbe. A jó szemek valóbak kissé almás-füstös, édes illatúak, és finomak.
Innen már minden egyszerű, pépesítéssel nincs gond. Teszek hozzá mindig pektinbontót, de van egy olyan gyanúm, hogy szotyóshoz már hiába. A magokat elég főzés előtt kiszűrni (bár elképzelhető, hogy maggal is lehet főzni). Ennyi.
Kihozatala meglehetősen jó, a szotyós gyümölcsök általában brutál édesek. Persze, nem mindegy, hogy a kihozatalt mire vetítem, hiszen a gyümölcs a szotyósodás során nyilván vizet is veszít. pálinka íze elég erős, karakteres, persze, vagy ízlik, vagy nem.
Első évben került egy penészes aroma a naspolyapálinkába. Akkor arra gondoltam, hogy sajnos, ez ilyen. Második évben viszont mentes volt a penészes íztől, úgyhogy előzőleg valószínűleg a cefrézésnél a szemenkénti válogatásnál nem voltam elég gondos. Úgy látszik, oda kell figyelni.
Sárgabarack az alany: 100 literhez 2 kg répacukor(szirup)+pektinbontó lett hozzáadva a forrás megkezdése után 2-3 nappal. (arról most ne vitatkozzunk hogy kell-e hozzá való cukor vagy sem)
présházban van tárolva végig a nagy meleg miatt, kb 15-20 fok között.
kb 3 hete lett békén hagyva, persze naponta kevertem, de már nem került bele semmi.
Az állaga már másfél hét után jó krémesnek, levesesnek tűnt illatra és ízre is a megfelelőt mutatta és kb 2 hét után patenttal le is zártam.
Majd figyeltem ez után is ahogy billegtettem az edényt, vagy kevertem nagyon minimális buborékok még voltak, tehát mégsem fejeződött be a forrás. (a patent nyitásakor nem volt benne nagy nyomás, nem púposodott az edény, ami még intenzív folyamatokat mutatott volna)
Van refraktométer, de sajnos a legelején nem mértem az anyag cukortartalmát. (ez nagy hiba volt, tudom)
Egy kémiában igen jártas barátommal néhány napja megnézettem, megmértük: 5-6% cukortartalom és azt mondta érzékszervi vizsgálatra rendbe van, de szerinte is forr még, tanácsára az adaghoz megfelelő fajélesztőt kevertem bele.
Másnap is mentem megkeverni és akkor az a minimális buborékolás is megszűnt. Ma pedig meg is mértem, de a cukortartalom maradt az 5-6 %-on. A nagyon híg levet nem dobta fel, de kb egységesnek tűnik alul és felül is a sűrűség.
A kérdés az lenne hogy a kész cefrében mennyi lehet a cukortartalom? Honnan tudom, hogy vihetem-e főzetni?
Nekem egyre inkább az az üzenete ennek a grafikonnak, hogy bármi lehet, készülék, cefre, ember függvényében, nem gondolom, hogy ebből kéne kiindulni kajszi főzéskor. :)
50°-tól 5 °-ként gyűjtöm,nem igen megyek le 35°alá,de általában 40°körüli az ami még belemegy a közép párlatba a többi up.Ezt az idén gyűjtöm ,majd a legvégén újrahasznosítom.:-)
Valhogy így vagyok magam is a kérdésel.Azt gondolom kell sok-sok tapasztalat ,aztán némi tudomány is ,de szeintem nem kell túl lihegnünk .Persze ez nem jelenti azt,hogy ne okosodjunk és ezekből ha jobbat tudunk kihozni akkor ne hajtsunk fejet ezen (tudomány előtt).:-)
Talán azért mert, (kisüstön) 80- 84%-kon indul a finomítás. Eddig 20-25 alá sosem tudtam lemenni. Harmincnál érezhető valami vezéraroma, de azt inkább a (kármentő) lepárlásnál érdemesebb kinyerni.
Hát, nem én dobtam fel a grafikonos dolgot, csak továbbgondoltam.
Akkor mi legyen a végső konklúzió az alszesz és a tisztázás során? Bármi lehet, és annak ellenkezője is? Használjuk a tudományt, vagy ne? Minél jobban beleásom magam a pálinkafőzés rejtelmeibe annál hülyébbnek és zavarodottnak érzem magam...... :)
Lefőztem tegnap a kajszit, az eredménnyel egyenlőre elégedett vagyok, de abban a tartományban nem jött nekem semmi extra most sem, a grafikon szerint ott szörpnek kéne jönni, ránézésre ezt nehéz lenne félre érezni. Édeskés valami van némi keserű beütéssel, kis fazék ízzel, bele sem raktam.
Lehet, hogy az oszloposon, 3 tányérral annyira kiherélték a közepét, hogy a végére torlódott a lényeg, amit a vizsgálat valami nagy felfedezésnek állít be.
Mivel 86.6%-tól már írja az uppot erre én is rájöttem. De azért a grafikon szerint még 30 körül is jócskán jönnek a kívánatos aromák. Akkor ez a kétlépcsősnél miért ne lenne így?
Amit feltétlen tudni érdemes: a naspolya csak némi fagykezeléssel, vagy hosszas utóérleléssel nyeri el végleges fogyaszthatósági állapotát. Ősz közepén-végén szedve még kemény állagú. A cukrot poliszacharidok formájában tartalmazza. A lebontásához szükséges enzim csak nagyon lassan, vagy 0 Celsius alatti hideg hatására szabadul fel. A gyümölcs több, kemény magot tartalmaz. Maghányad kb. 15%
Tehát érdemes kivárni a természetes puhulást, majd kíméletes magozóval kimagozni. Beoltás előtt érdemes még némi poliszacharid-bontó kezelésnek is alávetni (amiláz enzimes feltárás). Pektintartalma is igen magas, így pektinbontás is szükséges.
Íze nem túl karakteres, sima savanykás almára emlékeztető.
SZinesedik már a vilmoskörte valakinél? Arra gondoltam, hogy leszedem ládába mielőtt elkezdene lehullani-megsérülni mert akkor a darazsak hamar megtalálják----- és ládában megvárni míg besárgul rendesen. Ti , hogy csináljátok? félvödrönként cefrézgetni meg marhaság lenne. Amúgy úgy 60-70 liternyinek nézem a várható termést.
Amit nem értek: ha annyira előnyös a keverő akkor miért nem használják mondjuk a konyhatechnológiában? Mennyivel gyorsabb lenne egy bablevest megfőzni ugye! Fagylaltkészítésnél értem a dolgot de miért nem használják főzésnél?
Fenék keverő homogenizálásra nagyon korlátozva alkalmas sztem. Ez a megoldás akkor kiváló, ha nincs motor és kézzel kell keverni, akkor ugye egy propeller szerű kizárt, mert nem tudod eléggé megpörgetni. A szimplánál ha van lehetőség motorra a propeller új távlatokat nyit. Ez a fenék közelében matatás egy berögzült megoldás, el kell felejteni, ha van 150-160-180-as fordulatszám kéznél vagy lehet magasabbat is használni, kisebb propellerrel, éppen milyen motort sikerül előteremteni, alacsonyabbal nem működik rendesen.
Persze nem lehet elégszer ismételni, hogy e nélkül is van élet és finom pálinka. :)
Udv mindenkinek. Oszre lett 1 Naspolya forrasom ami aztan folyamatos lenne minden evben vihetnem a termeset,ven oreg fa (bokor?) ragyasig allitolag es idaig az enyeszete volt....Ha valaki rendelkezik gyakorlati tapasztalattal a gyumolcsrol,feldolgozasarol es megosztana,halas lennek erte:) Tudom hogy rozsafelek csaladjahoz tartozik....a tobbi erdekelne ami rank vonatkozik...Minden info johetne rola: -cefrezese,varhato kihozatala,ize,zamata,stb...- 1 szoval MINDEN naspolyaval kapcsolatos tema:) Meg az is esetleg ha lehet hazasitani cefrezeskor valami mas oszi gyumivel ami iz es zamatfokozo hatasu lenne bizonyos aranyok betartasaval... Persze nem vegyes palinkat szeretnek kesziteni de kiserleteznek szivesen. Elore is KOSZONOM:))
Egylepcsos, duplafalut en meg nem lattam keverovel. Ha van olyan akkor lehet az mar nem az en penztarcamnak felel meg. Nincs 500-800 ezrem sajnos fozore :( csak olyasmkt tudnek amit linkeltem. Erre meg ugyis jonnek a jarulekos koltsegek gazegotol kezdve a fokolon at...csomo minden :)
Tul fiatal vagyok, hogy ne tanuljam ki ezt a "mesetrseget" :D de anyagi korlatai azert vannak sajnos. :( szeretnem a legjobbat legegyszerubbet kihozni..
Egylepcsoshoz nem ragaszkldtam volna, de ugy lattam, hogy egyszerubb es gyorsabb eljaras, ami kezdonkent nem.elhanyagolhato, hogy legyen egy kis sikerelmenyem.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Őszintén szólva meglep ez a keverő ellenesség.Nem gondoltam volna, hogy meg lehet kérdőjelezni a hasznosságát.
Nem is értem igazán.
Szimpla falú üstbe fenékkeverő(ami leégést gátol és egyben homogenizál is) , duplikáltba valamiféle propeller jellegű (mivel itt leégéstől nem kell tartani).
Gyorsabbá teszi a folyamatot, könnyebbé-pontosabbá az elválasztást.
Ilyen egyszerű ez.
Nem kell feltétlenül, de hogy teljesen felesleges, olyat ne mondjuk már.
Saját, ipari tapasztalat a témában. 60 és 150 literes fermentorok. 3/4-ig felköpenyezett duplikátorral. Duplikátor 140 fokos gőzzel fűtve. Ha működött a keverő, akkor a névleges töltet 20-30 perc alatt érte el a 95 Celsius fokot. Ha nem működött a keverő, akkor 1,5-1,8 óra alatt. Pedig a névleges töltet végig ért a duplikált részen.
Az elterjedt nézetet osztod személyes tapasztalat nélkül.
Fogalmad sincs milyen az amikor főzés közben kikapcsolod a keverő és elcsodálkozol mennyire visszaesik a kihozatal ugyanolyan fűtés mellett.
Visszaolvasva a fórumot kb olyan ez a téma, mint 2012-ben, amikor a többség nem akarta elhinni, hogy miként lehet jó cefrét csinálni savval, élesztővel, néhány év és egyöntetű lesz az állásfoglalás ebben a témában is, hogy az üstben érdemes homogenizálni a cefrét, akár az alszeszt is főzés közben. :)
Mi nem ugyanaz? Több száz literes üstökre kitalálták a dupla falat, ami gőzzel működik, a gőz rejtett hőjével, 50l-es hobbi lábosokra alkalmazzák sokan a technológiát hibásan, a víz fajhőjével, úgy hogy túltöltik. Le lett másolva a pistorius tányér, a Szőlősi féle olajfogó. Szted pont a keverő felesleges és hobbiban használni eretnekség? Nem próbáltad, csak gondolod, hogy az. ;)
Dupla fal, nagyobb költség, de hosszútávon megéri. Keverős motorizáció nélkül nem ér semmit és még akkor is odakaphat, ha nem figyelsz, túl gyors vagy. Egyszer ég le 60-80-100L cefréd, bánni fogod, hogy nem a duplafalút vetted, ahol nem ég le...
És azt is el kell döntened a vásárlás előtt, hogy hagyományos ( kisüsti ) pálinkát szeretnél, vagy inkább -német, osztrák mintára -az egylépcsős irányába mozdulsz el és snapszot(pálinkát) készítesz. Magyarország ma kettészakadt a kérdésben, van aki az egyiket, van aki a másikat favorizálja, és ez meglátszik a versenyeken és a mindennapi élet marketingjén is..... :)
Fiatal vagyok tudatlan, és pont ezért szeretnék beletanulni a pálinkafözésbe.
összegyült 5 mázsa cefrém ( szilva) és arra gondoltam vásárolok egy pálinkafőzőt és megpróbálom kifőzni. Van egy fiatal gyümölcsösöm ( 50 db kajszi fával igy hosszútávon kifizetődő lenne ha magamnak főznek)
Mivel nem értek hozzá igy látszólag a legegyszerűbb megoldást keresem. Egylépcsős, duplafalu főző. Méretben minél nagyobb lenne jó tudom, de 200-300 ezer ft között szánok rá. Találtam is hirdetést esetleg véleményt tudtok nekem modnnai, hogy mennyire alkalmas az én hobby fözésemhez? (Évente 5-10 mázsa cefre.)
Fogalmam sincs, biztos lehet olyan módon tüzelni, hogy hazavágd, de az már nem pálinkafőzés, hanem kohászat. Egy hús maghőmérőt (vagy valamilyent, amivel lehet tapintani) kéne kézbe venned és rámérni, hogy megnyugtasd magad.
A 6l 25% os alszeszhez sztem nyugodtan adhatsz 1l vizet, 21-22%-os lesz.
Ez a 6l 25 % most egy adottság, ennyit hozott a 30l nyári alma természetes napfény segítségével. Nem én hígítottam ennyire. Az erősítés most majd kiderül:) Finomítás után gondolom marad még az üstben legalább 4 liter lé, az még eléggé hűti?
A kis edényed, hogy mennyit hoz neked a konyhára ízben, azt nem lehet megmondani, minden változtat.
Hogy mennyit erősít azt ki tudod mérni, finomításkor, amikor a középpárlat stabil alkoholfokon jön nézd meg mennyit mutat a fokoló, majd bugyoláld be egy ronggyal az edényt, öntsd ki az eprüvettát vagy amiben mérsz, amikor megtelik nézd meg, alacsonyabb alkoholt kell látnod, ha nem tud lehűlni, akkor nem erősít.
A két mérés különbsége adja, hogy mennyit az annyi. Közben fűtéshez ne nyúlj és ne kezdj szellőztetni a helységben. :)
300fok felett olvad a lágyforrasz. Ha egy jó üstházad van, abban sem lesz 160foknál melegebb soha, ezzel sztem. nem kell foglalkoznod, közvetlen láng gondolom nem éri.
Az alszeszt jobban vissza hígíthatod, azt kell kitapasztalni mennyit erősít a főződ és eldönteni milyen alkoholfokú termékkel leszel elégedett, van itt olyan, aki 56%-ra főzi van aki 80-ra.
Másik kezdő kérdésem, hogy minimum mennyi folyadékot (alszeszt) kell önteni egy 35l réz, forrasztott üstbe, hogy az üst ne károsodjon. A forrasztás nehogy megolvadjon.
6liter 25 % nyári alma alszesz -
Ebből adódik a következő kérdés, mennyire szabad vissza hígítani az alszeszt 25 alá, ha a helyzet azt kívánná?
Nem lehet leégetni egy rendesen átkevert 50literes rozsdamentes üstöt, ha körbe van fűtve és nem csak a fenekén két tenyérnyi helyen éri több kilowatt teljesítmény. Az üstházat rendesen meg kell csinálni, bár ez mindegyikre igaz.
A köpeny cső (D12/d10mm réz, a tengely D10mm KO33) cefre szint alá vezet, a tengely a fenéken meg van vezetve (ott is egy kis darab rézcső van beforrasztva).
Kérdeztem 3 öreget, akik évtizedek óta főznek. Ők sem vettek el sosem kozmaolajat. Az egyikük mondta azt, hogy volt vagy kétszer, hogy kellett egy 3. finomítás emiatt, de ennyivel ennyi. Azt mondták, ezért íztelenek a mai pálinkák, mert mindent ki akarunk dobni belőle, agyonszűrni, stb...
Ne keverőst csináltass, én is azt akartam, de szerencsére másként döntöttem. 100e Ft-ért már komplett 50L-es dupla falút tudsz csináltatni. Trafó olajjal feltöltöd és bevezeted a TV-t oda ahol főzöl. Néha felemeled a fejed a dikóról hogy megnézd az olaj hőmérsékletét, vagy a kifolyó szesz fokát. Sosem fog leégni...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Még nem jöttem rá mitől van a kozmaolaj. Az egyik cefrében szinte semennyi, a másikban meg jelentős. Szerintem a gyümölcstől függ. Az meg hogy miből mikor mennyit vegyünk el ill hagyjunk meg az egyrészt ízlés, másrészt gyakorlat dolga. Szerintem ezen minden kezdő ( én is) átesik. Én is eleinte már az alszeszből is kidobtam az elejét és és tisztázáskor is addig kóstolgattam mig teljesen tisztának nem éreztem és csak akkor váltottam középpárlatra. Majd rájöttem hogy milyen sokat pocsékoltam. Nagyon finom pálinka mint a patikai, se íze, se bűze. De akkor meg mitől pálinka?
Sztem nem jobb, 50-70l-ig biztos. Egyszerűen nincs szükség extra közvetítő közegre az üstházban lévő levegőn kívül, ha elég intenzív ez a homogenizálás. 100-asnál is meggondolnám, hogy a dupla falra helyezzem a hangsúlyt vagy egy jó vastag réz üstre egy jól kitalált üstházzal.
Gyümölcsfüggő is a kozmaolaj mennyisége. A meggy bőven adott, a kajszi annyira nem.
Sőt nekem a meggy alszeszem elég fátyolos volt frissen. Nem volt időm eddig finomítani, most hétvégén fogom. Az alszeszben lévő kozmaolaj (ez okozta a fátyolosságot) a tetejére kiült, maga az alszesz azonban kristálytiszta lett. Ezt a tetején lévő alszeszt fogom előtte eltávolítani.
A kozmaolajat nem engeded be és vele egy csomó aromaanyagot. A kozmaolajat könnyű eltávolítani akár még a finomítás előtt. Én erre hegyeztem ki a mondanivalómat.
Bármilyen jó pálinkát csináltál, szerintem lehetett volna jobb is. Pont a kétlépcsős lepárlás lényegét "sértetted meg". Szerintem, de mindenki azt csinál a saját pálinkájával amit akar.
Ha a keverő és a dupla fal közül kell választani, akkor keverő, az nem csak a leégést akadályozza meg, hanem homogenizálja is a cefrét, a hőátadás is jobb és az egyenletes hőmérséklet miatt az elválasztás is pontosabb. (Nem a deflegmáció nő!) Persze, a kettő együtt még jobb.
Némi kozmaolaj nálam is van de igazad van, nem jelentős.
De megint nem értek valamit: egyesek itt azt állítják, hogy nekik kristálytiszta az alszeszük, te pedig (sztem helyesen) írod, hogy szépen van rajta kozmaolaj.
Amit én írok az az, hogy (talán aromaszegényebben) ezeket az olajokat nem engedem át az alszeszbe a szagukkal együt. Ennyi :)
Én kezdőnek számítok, de a finomításnál eleve a maximális óvatossággal járok el. 50% alatt már külön gyűjtöm a középpárlatot kisebb tételekben amíg határozottan nem jön a büdös utópárlat. Az ember orra és ízlelése képes bizonyos határok között alkalmazkodni, ha nem hirtelen történik a változás. Magyarul becsapós. Ha viszont a külön gyűjtött és sorszámozott 50% alatti párlatadagokat hasonlítom össze, akkor a kis különbségek is jól érzékelhetők, ezután eldönthetem, melyik dózis megy a középpárlatba és melyik a komposztra.
Egyébként nem igazán szeretnék okoskodni, de az első lepárlásnál nem biztos hogy előnyös a magas deflagmáció. Ezt tapasztalatból írom. Ha a szétválasztást a második körre hagyom (ahogy leírtam előbb), finomabb a pálesz. Az első még gyakorló főzéseimnél a magas deflagmáció miatt majdnem 80%-on indult az alszesz!
A most finomításra váró alszeszek tetején nálam most ott gyöngyözik a kozmaolaj (főleg a meggyen). Neked nyilván nem, hiszen odáig nem jutottál el. Óvatosan le fogom önteni az alszesz tetejét, lehűtöm és átszűröm. Ezzel a kozmaolaj 70-90%-át eltávolítottam, a többi nagyrésze meg lemarad a finomításnál, néhány % meg nem oszt, nem szoroz, sőt egyesek szerint kell hozzá (ha észreveszi). Csakhogy a kozmaolajjal beengedésével egy csomó aroma is megmentésre került! A mechanikai szűrés csak a kozmaolajat távolítja el.
Mitől barátom? Gondoltam hogy olajosod van. Ha plusz gázt adnál, biztos leégne! Ezt garantálom!😉 A plusz gázzal csökkenrenéd a defeflegmàciót! De az olajos úgymond" kényszermegoldás! Szerintem .
Képzeld el, hogy mindig vigyázok a cefrére! A mostani adag frissen szedett magozott darált szilva. Fajélesztővel élesztőtápsóval és pektnbontóval. 25°-os pinceelőtérben erjesztve. Savazni soha nem savazok, ha kifort azonnal főzőm.
A tudomány azt mutatta ki, hogy egy adott év, adott termése egy adott főzőberendezésen egy kezelő által kezelve mit produkált. Ebből a mérésből kéne végezni egy sorozatot különböző paraméterekkel, akkor esetleg. Vagy ha holnap netán főzök és megérzem, akkor is elhiszem, hogy ez mindig így van. ;)
Az a baj, hogy itt páran keverik a dolgokat. Én mindig azt írtam, hogy az első főzésnél 15-20 lejövő alkoholfoknál állítom le a főzést.
Így lesz a párlatom összessége kb 40°-os.
Természetesen eleinte tovább engedtem de nem győzöm leírni, hogy nekem ott már nem jó illatok jönnek. (leírtam azt is, hogy magas deflegmációs hatásu a főzőm)
Finomításnál viszont bőven 40°környékére engedem és még mindig finom a párlat. Kifogom próbálni amit írtatok, hogy különszedve a 40-20 közötti finomitványokat 2 dl-enként, mit fogok tapasztalni.
Kérem, hogy csak normálisan beszélgessünk, nem kell oltogatni a másikat. Igen a kor nem reveláns, nem is azért írtam.
Mint már írtam, ha meg vagy elégedve a pálinkáddal, akkor minden rendben. És természetesen úgy készíted, ahogy Neked tetszik.
Itt csupán arról beszélnek, beszélünk Neked, hogy ezt az erős alszeszt vízzel kell gyengítened a finomításhoz, ami ugye -valljuk be -igencsak aromaszegény közeg.
Próbáltad már máshogy is, mint a bevett szokásod?
Ha igen, akkor Te így tartod jobbnak és kész. Amennyiben nem, egyszer -egyszer adj esélyt a változtatásra,ha másért nem, akkor az "ugye megmondtam" miatt. :))
Osztom! Ha valaki 60 éves, az csak egy álapot! 40 es alszesznél Csodák nincsenek, csak van aki még elhiszi! Oszt alkoholt főz. Ami nem rossz pálinka. Csak alkohol!😂
De értjük, elsőre felfogtuk amit mondasz. Te viszont nem érted amit írunk, hiszen a sáros aranyrögöt is kidobnád.
Tudod az jutott eszembe, amikor a kosárlabda pályára edzés közben befut valaki egy focilabdával, és elmagyarázza a csapatnak, hogy foci az igazi labdajáték.
Egyebként nem tudom milyen szarról beszélsz, az én alszeszem kristálytiszta, kellemes illatú az üvegben, amikor kinyertem az összes alszeszt. biztos lenne, aki így meginná, és nem lenne ártalmasabb neki, mint a bolti pancs.
A forum hozzászólás mennyiséget viszont sikerült növelni, hisz egész sokan komolyan vettek (az elején).
Akkor főzzél ahogy akarsz, nem káros amit csinálsz.
Igazándiból nem is kell figyelnünk, mert a tudomány kimutatta, hogy van ott valami, és azt is, hogy milyen mennyiségben, és mikor. Innentől kezdve, ha nagyon illatos, és ízes pálinkát szeretnénk készíteni, akkor ezt a részt nem nélkülözhetjük a középpárlatból.
( bár tudom, hogy ez nem ennyire egyszerű. Vagy mégis? )
Páran alkalmazzák aromaerősítés céljából az utópárlat újrafinomítását, majd ezt a kész pálinkához adják. Corvinus pálinkamester szakán volt aki erről írta a szakdolgozatát, érdekes ovasmány. Azt hiszem ott a körte volt a teszt alany, és hasonló ábrán mutatták, hogy egyes aromakomponensek mikor jelentkeznek a főzés során.
Figyeltem és nem tapasztaltam, hogy ott lenne bármi. Viszont valakivel beszélgettem erről (talán Öregnéne), ő megerősítette, hogy valóban jelentkezik egy kiugrás.
Szóval, ha sarkítani szeretnénk, akkor kijelenthetjük, hogy a sárgabarack esetében, a tisztázás során, a bizonyos latin nevű összetevők átdesztillálódása miatt szükséges(lenne) a kifolyót 30% körüli értékig a középpárlathoz rakni.
Nem releváns, csak azért tettem ide, mert látszik milyen kiszámíthatatlan mi, mikor jön.
Nem tudom, hogy ezt a kajszinál hogy kéne csinálni, nem sikerült még igazán jót főznöm, csak kiheréltet, talán majd idén. :)
Viszont hasonló tapasztaltam birsnél 48körül jött egy kevés keserű, majd egy adag meglepő birs aroma. Állítólag Panyikné mániája is volt egy 50-en utáni rész beemelése a lekváros jelleg erősítése céljából.
A latin nevű összetevők a kajszi aromái, 40-30% között jön nagy része eszerint.
Csak azért szúrtam be, mert ezen látszik, hogy milyen kiszámíthatatlan mi mikor jön és ez a finomítást ábrázolja, az első főzés nem választ el ilyen jól, ott ez a szakasz szétmaszatolódik szélesebb intervallumra.
Nem a finomításra gondoltam. Arra, hogy 40%-os az alszeszed és utána higítod 25-re finomításhoz. Ebben megoszlik a vélemény, de páran úgy gondoljuk-tapasztaltuk, hogy ízben gazdagabb lesz a párlat, ha az alszeszt 25%-ra főzzük és így nem kell hígítani a finomításhoz, de ez tényleg egy vélemény, sokan nem így csinálják. :)
Biztos, hogy ez az információ releváns adatokat hordoz az eredeti kérdés tekintetében?
Mert ez már a tisztázásról szól, viszont én azt szűröm le belőle, hogy a kajszibarack tekintetében az up egy/jó részét hozzá kell önteni a középpárlathoz, hogy feltűnően emelkedjen a kajszi gyümölcskarakterét adó komponensek koncentrációja.
Ezzel viszont megdőlni látszik, a sokak által bőszen hangoztatott " én már elveszem 55-60-nál, mert érzem a rossz ízeket " szlogen.
Ha a tudományos oldalát nézzük a dolognak, akkor ők egy kiherélt pálinkát készítenek??
Ez nem vélemény kérdése, ebben egy szakma állást foglal, nem kérdéses, ez tény, mérhető műszerekkel. Az is tény, hogy a nagy deflegmációd miatt neked itt már alacsony a kihozatalod.
Az pedig egy másik kérdés, hogy nem optimális 40%-ra főzni ki alszeszt egy olyan technológiai lépésben, ahol nem lehetséges rendesen elválasztani (aztán vizet tenni bele) nem véletlen, hogy a legtöbb főzdében csak a finomító üstön van valamilyen feltét, Pistorius vagy akármi.
Nézd meg ezt, a kajsziban mi minden van a végén, többszöröse, mint összesen előtte, nincs az ábrán, de 40-20%-nál van kb. csúcson:
Én is ezt mondom. Mi a tény? Ha nem engeded le soha az alszeszt tovább, sohasem tudod meg, hogy nem lenne-e jobb a pálinkád. Biztos jó a pálinkád, de honnan tudod, hogy nem lenne jobb? Mi próbáltuk így-is, úgy is, láttuk, hogy mi az eredmény, azért mondom, hogy tény. :) Persze mondom, annyi időt-energiát fordítasz rá, és olyan pálinkát főzöl, ahogy az neked tetszik.
(Néha előfordul kioktató stílus, de hát itt mindenkinek csak akkor hisznek, ha már kóstoltak a pálinkáját.)
Azzal nincs bajom ha tanácsot kapok, bajom azzal van ha burkoltan, vagy kevésbé burkoltan hülyének néznek :)
Így 60 évesen, jó pár év főzési tapasztalat után nem szeretem a kioktató hozzászólásokat. Én tiszteletben tartom mindenki véleményét, ezért nem csípem ha fordítva nem így van.
Bocsáss meg de mi a tény? A több alkohol kihozatal? Ezt senki nem vitatta, maximum azt, hogy megéri e. A jobb pálinka? Na ez az amit nem lehet eldönteni kóstolás nélkül!
Én nem vettem észre hogy az ablakom alatt guggolva közlekednének :) Sőt ha azt kérdezik, hogy mennyiért adnák el belőle, azért az jelent valamit.
Ez nem dogma, részben tény, részben ízlés kérdése. Amúgy ha vendégeket hívsz, és nem szólják le a pálinkádat, az nem jelent semmit. Ha én megyek vendégségbe, én sem szólnám le a vendéglátó pálinkáját, bármilyen rossz is. Legfeljebb titokban kiöntöm, vagy nem kérek még egyszer. Ha összeülünk "szakmázni", akkor persze mindenki megkapja a maga kritikáját, és azt, bizony, meg kell tanulni elviselni.
Nekem amúgy semmi bajom azzal, hogy hogyan főzöd a pálinkádat. A többieknek sem, csak tanácsot akarnak adni, amit aztán vagy megfogadsz, vagy nem. :)
Természetesen én is hobbi főző vagyok és mellette hobbi borász is :) Egy évben max 50-60 liter páleszt főzök és ez felszívódik a rokonságnál, barátoknál.
Azt hiszem ez itt már dogmatikus kérdés és nem igazán eldönthető. Hacsak nem kóstolással :) Bár az sem autentikus de ha 10 emberből 8-nak az egyik fajta ízlik jobban az már jelent valamit.
3 decis tételnél nyilván a mennyiség kerül előtérbe de ha 160 kg szilvából főzök akkor 2-3 + dl egyszerűen nem számít ha többet kell ráfordítanom mint ami megéri. És itt jön a dogma, sztem ízben se hoz többletet!
Én viszont is az ellenoldalt támogatom. Minthogy hobbiból csinálom, nem érdekel a "pénzkidobás", különben sincsenek nagy tételeim, galagonyából volt már három decis tételem is. Na, ott inkább az a fontos, hogy minden alkoholt kinyerjek, különben nincs mit megkóstolni.
Mégis a cefréből igyekszem mindent kinyerni. Ennek megfelelően szinte soha nem éri el az alszeszem a 25%-ot, gyakran csak 15%-os. A galagonyáé inkább 10%-os. (Nem cukrozok.)
A rossz ízekkel, szagokkal kapcsolatban vigyázni kell. Az alszesz rossz illatát sokszor a tetejére felúszó kozmaolaj adja, de azt úgy is kiszűrjük! Alatta meg illatos az alszesz. Továbbá az is igaz, hogy vannak komponensek, amik uralkodnak egyes frakciókban, és ott keserűek, vagy másért kellemetlenek, a teljes pálinkában elkeveredve viszont kisimulnak, és a komplett, telt ízhez, illathoz szükség van rájuk.
Örülök, hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel. Szerintem simán pénzkidobás a végső kicsavarása a cefrének mert időben és gázban nem hoz annyit, hogy megérje.
Ráadásúl nekem az illata se jön be, de ez egyéni hiba :)
ha megnézed az etilalkohol-víz elegy fázisdiagramját, akkor abból kiderül, hogy ha a kondenzálódott gőzelegy alkoholtartalma 15%, akkor a forráselegy (esetünkben az üstmaradék) alkoholtartalma valahol az 1-2% körül van.
Persze, cefre esetén árnyalja a képet a többi cefrekomponens viselkedése. Ha jól átkevert az üst, akkor az üstmaradék homogén. Viszont, ha a cefre össze tud csomósodni (többnyire a helyi túlhevülés miatt) akkor a csomók belsejében lehet magasabb az alkoholtartalom.
Azonban arra szerettem volna fényt deríteni, hogy a moslékban mennyi alkohol marad ha 15-nél elzárom a gázt. A saját tapasztalatomra alapozva ( ami a tisztázáskor alkalmazott mérés volt ) én úgy gondolom, hogy minimális. Nekem alapvetően nem valami "fényes" az ízérzékelésem és a szaglásom, ezért én 15 körül már nem érzek kellemes gyümölcsös ízeket, de azért 10-ig lemegyek, bár alapvetően az a meggyőződésem, hogy a " pár százalék alkoholt tartalmazó rész, aminek kellemes, gyümölcsös íze van" nem dob sokat a pálinka végső ízén. A kinyert alkohol mennyiségéről meg ne is beszéljünk....
Nem sokat és nekünk nem ezen múlik a megélhetésünk. Egy profinak mérlegelnie kell a tovább főzés költségét és a kinyert alkohol mennyiségét. Nekünk nem meghatározó, hogy tíz százalékkal több vagy kevesebb a pálinka, viszont jó ízeket nem akarunk kiönteni.
Házilagosan nem igazán tudunk azonos körülményeket reprodukálni, sok tényező befolyásolja a főzést, pl. a külső hőmérséklet, a légmozgás... Én egy három és fél oldalról zárt helyen főzök, hőszigetelt üstházam van és pl. ha feltámad a szél, rögtön emelkedik a párlat alkoholfoka...
De a cefrét nem is elsősorban az alkohol kinyerése miatt főzzük szinte nullára, hanem, mert jó cefréből a már csak pár százalék alkoholt tartalmazó résznek is kellemes, gyümölcsös íze van. Inkább ezzel hígítok 25 %-ra, mint csapvízzel. Elválasztani a finomításkor kell, de akkor is kóstolás alapján, nem alkoholfokra.
Pontatlanul fogalmaztam, de hajnal fél kettőkor ez megbocsájtható "bűn " szerintem.
Bár nekem ez alapján egyértelműnek tűnik, hogy miről akartam írni: " végeztem ilyen irányú mérést, igaz, hogy a tisztázáskor ".
És ha már itt tartunk, akkor véleményed szerint jelentős eltérés lehet a moslékba maradt alkohol mennyisége és a visszamaradt alszeszben lévő alkohol mennyisége között, ha ugyanazon kifolyónál ( mondjuk 10-nél ) zárjuk el a fűtést?
Akkor én eddig tévedésben éltem, és valamit nagyon rosszul csinálok. Mint írtam, felraktam X mennyiségű alszeszt tisztázni. Ennek az alkoholfokát beállítottam 25%-ra. A tisztázás végén az üstben visszamaradt alszeszt ismét megmértem, és nem láttam rajta, hogy olyan sok alkohol maradt volna benne. Szóval, ha a tisztázás előtti állapotban megmérhetjük az alszesz alkoholfokát, akkor a végén ez miért nem lehetséges?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Mivel mérted? Mert a fokoló erre nem alkalmas, a skálázástól függetlenül. (Mérni persze lehet, Malligand fokolóval vagy gázkromatográffal. De azt hiszem, neked egyik sincs.)
Csinált már valaki mérést azzal kapcsolatban, hogy mennyi alkohol marad, mondjuk 50L 25%-s cefrében, ha 20-15-10-05-nél veszi el? Én egyszer végeztem ilyen irányú mérést, igaz, hogy a tisztázáskor, csak sajnos elkevertem a papírjaimat, ezért nem tudok pontos adatokkal szolgálni, de a lényeg az, hogy tizenhuszon(?) kifolyónál megmértem az üstben maradt moslék alkoholfokát, és értékelhetetlen adatot mutatott a mérő ( 0-1) Persze a mérők sincsenek ilyen kis értékre normálisan kalibrálva.
Igen olvastam. Akkor a 10%-os cefrédből szerintem az alszeszed cirka 46%-os lehet. A másik, utópárlatra váltáskor jön egy büdös komponens, néhányan kicsípík ezt a részt. És utána engedik tovább a középpárlatot. Valószínűleg a cefrefőzéskor is bedúsúl ez a kellemetlen komponens, mikor sorra kerül.
Talán azért volt ilyen reagálás, mert úgy tapasztaluk eddig, hogy 20 fokos kifolyónál a cefremoslékot a gyümölcsre jellemző igen finom illatúnak érezzük, (kisüsti) főzéskor. Ezért nem javasolja senki így, az említett elválasztást.
Egy kis tanácsot szeretnék kérni Tőletek, cefreszivattyú téémában. Ki milyen szivattyúval szokta megoldani az átemelésst, ha nagyobb mennyiségek jönnek össze?
Én nem kérdeztem semmit :) Elmondtam, hogy én így csinálom, ennyi!
Nem kell ebből ekkora balhét csinálni na. Ti is elmondtátok, hogy butaság amit csinálok, én is elmondtam a véleményem, mi a baj ezzel?
Eldönteni igazából a dolgot kóstolással lehet, amiben benne vagyok :) Talán hétvégén meglesz a friss szilva pálinkám és bárkit szívesen látok utána egy kis kóstolóra Velencén. Persze csak ha autentikusan tudjuk megkóstolni az ellentételt is :D. Sajna a tavalyi cuccost megitták a helyi szesztestvérek :)
A szilvánál a lekváros, szaftos ízek kifejezetten a végén jönnek, de ahogy gondolod. Van egy egyedi módszered, amivel tudatosan áldozol Földanyánknak. ;)
Örülünk, hogy megkérdeztél minket, elmondtuk, hogy miért úgy kell csinálni, ahogy, és, hogy Te akkor is úgy csinálod, mint eddig.
A cefre főzésekor, nem tudhatod, hogy a leendő íz és illat komponensek hogyan oszlanak el, ezért jobb, a gazdaságosságot is figyelembe véve minél több alszeszt kinyerni. Ezt nem írja felül, hogy a társaság így is megissza...:)
A kommersz vodkát is megittuk a 80-as évek elején, de nem volt jó. (csak a csajok..:))
Az én alszeszem is kellemes illatos-gyümölcsös még 10-15 foknál is, a helyedben én nyugodtan főzném tovább, majd a finomításnál ügyelnék jobban az elválasztásra, cefre főzésénél nem.
Én egyszer főztem így kényszerből. 20-25-körül leálltam a kajszival. Eredmény egy finom, de hiányos kajszi, lett belőle ágyas. Szó sincs a decikről, itt bárki feláldozná a minőség oltárán. Értéket hagysz a moslékban arról irogatunk.
Zokni illat,főzelék íz...Érdekes,ingerekben gazdak az a környék,ahol élitek az életet.(-:(-: El kéne fogadni,hogy a kétszeri lepárlásból a másodikat azért nevezik finomításnak,mert ott és akkor választod el a finomat a nem finomtól.Az első célja pedig az,hogy minél jobban közelítsd meg a nullát,az alszesznek nem kell finomnak,ízesnek,illatosnak lenni,ellenben nem árt,ha a cefréből az összeset kinyered.Ha 20 %-nál leállsz,akkor megegyeztél magaddal,hogy a cefrének csak egy részéből csinálsz pálinkát.Ez a rész bizonyos cefréknél akár az össz mennyiség fele is lehet.
Ez egy technológia kérdés és nem főző függő. Az első lepárlás célja az alkohol kinyerése, Te benne hagysz egy csomót.
A második főzés szolgál az elválasztásra.
Abból, hogy magas a deflegmációd nem következik, hogy 20%-osan rossz illatot, ízt érzel, az alszesz ilyen, érdemes kifőzni rendesen először, ebben a kérdésben elég egyöntetű az állásfoglalás akár a szakirodalmat, akár a tapasztalatokból eredő véleményeket veszed alapul.
De a 20°-os elvétel nálam évek óta bejön. Lehet, hogy a főzőm teszi ( ami elég nagy deflegmátor szerűséggel rendelkezik ) és így sok a visszacsepegő, másodszor is lepárolódó alszesz.
Nekem 20°környékén elkezd jönni a zokni illat amit nem szeretnék berakni a finomítandóba.
Ha logikusan végiggondolod ezzel egy csomó a minőséget (is) befolyásoló súlyos hibát követsz el.
Ha 20%-nál abbahagyod az alszesz kinyerését, komoly veszteséged lesz a végeredménynél, de ez mondhatni sima gazdaságossági kérdés.
Nagyobb probléma, hogy a maradék cefrével egy csomó alkoholt és aromaanyagot is kiöntesz.
Én 0-5%-ig leviszem az első lepárlást. A vége már az alkohol szempontjából nyilván nem gazdaságos. Az alszesz átlagos (végleges) alkoholtartalma lemegy 20-25%-ra. DE!!!
Kóstoltál már a legvégén kifolyó éppen csak pár %-os alkoholtartalmú első párlatból? Bizony mondom, ha jó minőségű a cefre, akkor az olyan mint egy nagyon kellemes üdítőital! Vagyis tele van aromaanyagokkal.
Nos Neked amikor 20%-nál leállítottad a lepárlást, akkor az alszeszed kb. 35%-os alkoholtartalmú. A második lepárláshoz, vagy finomításhoz 25%-ra vissza kell hígítanod, ha a szétválasztást nem akarod nehezíteni. Ezt Te vízzel fogod megtenni, amiben a gyümölcsaroma annyi, mint apácazárdában a fitymacsattogás...
Innentől szerintem a kinyert középpárlatnak nem csak a mennyisége, de a minősége is határozottan rosszabb lesz.
...ez 3-bárnál fúj le...
...egy kis fóliával "hőszigeteltem" a műanyag vezetéket, az alulról jövő forróság miatt és jól is működött...
...le is teszteltem 25 liter vízzel, de a 13-ik percnél, amikor már 110°C-nál járt az olajhőfok, kiderült, hogy csak ennyit tud az a kis műszer, úgyhogy itt lett vége...kell egy másik műszer...
...ez is gőzös, billentővel...
...itt csak egy összekötés van, de biztosabb a három...
...ezt az olasz műszert használtam, de a hőfokot nemigen mutatta...
...viszont egy dologra kellett nagyon ügyelni, hogy 8-9-deci víznél többet, nem volt szabad beletölteni, mert nem működött...
Érik a meggy,diólikör.Nem csináltam még ilyet,juniustól a gyümik mélyhűtőben voltak,de csak most lett pálinkám.Remélem a minőséget nem befolyásolja!
