Fürdőkád elhelyezés. Egyenes kád, ha fejvéggel a falhoz megy (a fürdő sarkában), az megfelelő, vagy variálni kell, hogy ne bassza be a használó a fejét a falba, mikor hátra dől a kádban?
Mire gondolsz? A lábazat zsaluköveibe egyértelmű, hogy rakok vasat, ami az alapba is bele van kötve, meg felfelé az oszlopokba is. A kérdésem, hogy milyen és mennyi vas kerüljön bele?
Bérelni két dolog miatt sem akarnék, egyrészt 3 fázis kell a gépeknek, ami nincs, másrészről kisipari barkácsmunkákra kell, amit akkor csinálnék, amikor éppen időm engedi és kedvem van, nem akarok szaladgálgatni bérelni és pl az egész vakolatszóró kerül annyiba, mint egy komoly vakológép napi bérleti díja.
Ráadásul nagyobb kompresszor pont adott lenne és ha már 1 fokkal jobb lesz a végeredmény és 1 fokkal könnyebb dolgom lesz, akkor azt a 10-20 ezer forintot megérné. Ha van értelme egyáltalán ezeknek a kis gépeknek a gyakorlatban, ezért kérdezném a tapasztalatokat!
Korábbi kerítésépítős kérdésemmel kapcsolatban kérdezném, hogy az alábbi elképzelés jó-e?
70x40 cm alapot ásnék, talajszint -10 cm-ig betonfeltöltés, majd 2 sor 20 cm széles zsalukőből lábazat.
Erre kerülne 25 NF tégla majd fedlap.
Kérdéseim (azon kívül, hogy jó-e így):
1. Vízszigetelés csak a lábazat és a tégla közé kell vagy érdemes az alap és a lábazat közé is tenni? Oldalt kavicsfeltöltés lenne.
2. Vasalás kell az alapba is vagy a csak lábazatba? Hosszában is kell?
3. A téglák közé menne még betonpillér. Ezt érdemesebb szintén zsalukőből felrakni az oszlopokat és utána a téglafalat vagy lehet fordítva is, téglafalat felrakni, kihagyva a pillérek helyét majd zsaluzni és kiönteni betonnal?
4. A pillérekbe milyen vasalás kell?
5. Kb. 8 méteres lenne a kerítés egy szakasza, a két végére nyilván kell oszlop, közé elég még 2 helyre? Így 2,5 méter körül lenne az oszlopok távolsága.
6. A téglák tetejére kell/érdemes "koszorút" önteni, vagy mehet egyből a fedlap? Úgy gondolom érdemes, de lehet rosszul...
Kicsit az előző témáktól eltérő kérdés: pneumatikus vakológépet használt már valaki?
Kb 13-18 ezer HUF nettó körül már lehet kapni többféle típust is, nem egy világmegváltó dologra számítanék, csak hogy egyszerűbb lenne, mint a kézi vakolás és ha ennyi pénzért kicsit előrébb volnék, akkor már megérné, mivel a szükséges kompresszor már adott.
Bejelentés nélkül nem is. Tulajt nem igazán érdekli ahogy elnézem, "azt csinálsz amit szeretnél". Rugalmas, de valahol meg szomorú hogy ennyiért ezt kapja az ember...
Igen. Akkor kell használni, ha nem lehet gerendákat szerelni a födémbe.
Nagy nyilasokat is meg lehet oldani, egy 25cm vastag födémmel.
De elég bonyolult az oszlopba bekötni ezt a változatot.
Régen a nagy áruházak födémszerkezetét így készítették, kézzel számolták ki, de elég nagy munka volt, ha meg kellett oldani pl. a mozgólépcső kivágását is.
De akkor zsaluzták. Voltak spéci erre való szaluk és alátámasztások.
Az Északi- Európaiak mindent meg tudnak tervezni. Főleg a dánok.
Biztos meg van oldva és könnyű kivitelezni, val. olcsó is. Addig agyalnak rajta, ameddig megkapják az optimális megoldást.
Soha sem kellett vele foglalkoznom. Vannak elgondolásaim, de valószínűleg kidolgozták rá a pontos (?) eljárást. Feltehetőleg a hosszúság-szélesség aránya alapján egy vagy két irányban teherviselő szerkezet. Meg kell határozni az adott pontban a mértékadó nyíró és hajlító erőt. A vízszintes részek veszik föl a hajlítást, a függőleges részek a nyírást. Mivel a teher mozoghat ezért igen jó szórakozás lehet a számítás. Nem próbáltam ki, de feltehetőleg az axis program némi közelítés árán meg tudja oldani a feladatot. Értelmét magánépítkezéseknél nem látom, iparinál is csak ritkán, amikor a súllyal spórolni kell. Ha sámlivasakkal állítom be a vasak távolságát akkor olyan vastag lemezt csinálok amilyet akarok. Itt meg a labda átmérője korlátozza a lehetőségeket még akkor is ha több féle méretben gyártják. Speciális estektől eltekintve nem tartom jónak.
Fejszámolással látható, hogy a felhajtóerő nagyobb lesz, mint az alsó, fölső, és távtartó vasak súlya összesen. Valahova tuti le kell rögzíteni a beton beöntése előtt.
Az a dale födém mire szolgál? A polisztirolok közötti sáv ilyen "helyben öntött gerendaként" funkcionáló bordákat alkot a födém alján?
Nem terveztem, mert az én tervezési területemen 10-30tonnás dinamikus gépek vannak, akár a negyedik emeleten is. De látni láttam amit dale-nak írsz, én polisztirol betonnak ismerem. Magyarországon főleg családiházaknál használják, létezik lépcsőhöz való kivitelben is, lépcsőnél a pofafalat készítik belőle.
használtam egy hasonló rendszert, terheletlen alaplemezre.
De az szerelőbetonra volt lefektetve, elégé jól zártak, a modulok össze voltak kötve egymással, fél ellipszoid alakúak voltak, a négy sarkában erősítésekkel, lehetet járni rajtuk az öntés közben, csak egy 8-as hegesztett halót vasaltunk bele. Mi azért szereltük, hogy a lemez alatt az épületet járja át a levegő. Az oldalakon az alap gerendákba, voltak hagyva szellőző rések. Olasz cucc, mindenféle méretbe létezik. Nagyon gyorsan be lehet építeni az épületgépészetet az alapba. Drága.
Ezeket a labdákat felemeli a beton.:)
Látom, hogy az fő vasaláshoz oda vannak kötve pipákkal egy hegesztett halóval a labdák elég gyéren, számold ki a felhajtó erőt. Lehet, hogy felemeli az egész vasalást.:)
A második képen van egy födém. Na, az okos rendszer. A neve dale. Meg lehet csinálni XPS polisztirol lapokkal is. Nagy nyílást lehet áthidalni vele. Biztos terveztél ilyet. A lapok között látszanak a kengyelek.
A reklámot megtekintve úgy gondolom, hogy a rendszernek lehetnek előnyei (könnyebb. kevesebb beton kell) és vannak hátrányai. Nevezetesen az, hogy a gömbök miatt a betonacél nincs teljes hosszában benne a betonban. Ez azért sajnálatos mert ahol szabadon van ott előbb rohad. Ha mindenütt van betpnfedés az jó, nem véletlenül van előírva a min. geton takarás. Lehet (nem biztos!), hogy a betonacél teljes teherbírását sem lehet kihasználni az előbbiek miatt.
