az e-minens önállóan küzd - azaz az aktuális fennakadásaival (és negyedévente kényszeresen váltott nickjeivel) nem szórja tele a környék összes fórumtopikját.
Ez sok dologtól függ. A gyakorlatban olyan soha nincs, hogy a kültéri-beltéri hőmérséklet pont megegyezik, és légáramlás sincs. Olyan sincs, hogy egy lakás légmentesen zárt, passzív házakban is csak közelítendő cél.
Hagyományos esetben (a Kádár-kor építési színvonalán) a szokásos légcsereszám 0,5 volt, azaz szellőztetés nélkül egy helyiségben a levegő fele cserélődik ki óránként. Az kevesebb mint két óra alatt megoldaná a problémát, pedig nem is nyitottunk nyílást, csak az illesztési ponttalanságok. Csak ez a légcsere nagyon ingadozott: nyáron kisebb volt, télen nagyobb, viharban sokkal nagyobb. Ezért van ma az a törekvés, hogy légmentes legyen a lakás, és hőcserélő szellőztetőkön ventilátorral szabályozottan tolják be a friss levegőt. 24 légköb/óra/fő az ideális érték. Mivel az ember egy óra alatt termel 0,012köb (=12 liter) tiszta szén-dioxidot, ez 0,012/24= fél ezrelék szén-dioxid növekedést okoz, eleve van 0,4 ezrelék, tehát ez esetben az egyensúlyi szén-dioxid koncentráció 900ppm, tíz légköb/fő/óránál pedig 1600ppm, 7 légköbnél pedig már 2000ppm fölé megyünk, aminek már érezhető tünetei vannak (figyelemkoncentráció gyengülése, álmosság, érzékenyeknél fejfájás) Bár a foglalkozás-egészségügyi határérték 5000ppm.
A túlterhelésgátló feladata lenne lekapcsolni a motort, de a reakcióidő (késleltetés) túl hosszú. És még a motornak is van lendülete. Valami törik. Ha törik, ha szakad. (Az újrahasznosított ábra csak illusztráció.)
Közbevetés: Az elektroncsövek azért nem alkalmasak nagyfrekvenciás működésre, mert az elektron repülési ideje ha összemérhető a periódusidővel, akkor konvolúciót képez.
Kiemelném az ábra egyik (fontos) részletét: Mert mi is történik, amikor a motor megrántja a kötelet?
Az csak egy newtoni közelítés, hogy az erő egyszerre ébred a kötél teljes hosszában. Elindul egy lökéshullám, aztán még vissza is verődik. A nye adna raz. És a sarokban lévő rögzítés irányérzékeny. Még néhányszor el fogják törni, mire megértik, hogy az egyetemen kissé felturbózott mechanika ide nem elegendő, meg a statikus szilárdságtan.
- Van egy 300 köbméteres, légmentesen zárt üreg. Az üreg neve legyen mondjuk "lakás". A lakásban lévő levegő széndioxid koncentrációja legyen mondjuk 2000 ppm.
A Kérdés: minimálisan kb mekkora nyílást kell nyitnom a lakás falán a külvilág felé, ha azt szeretném, hogy a lakásban a széndioxid koncentráció kb 2 óra alatt 1000 ppm alá csökkenjen?
"Meg szerintem ez akkor is ugyanennyi marad, ha elvágod a drótokat és nem folyik áram."
Neked is ajánlom, hogy Feynman könyvéből olvasd el a villámok keletkezéséről szóló fejezetet.
Ott megjegyzi, hogy a Föld negatív töltésű, amit szinte folyamatosan 1800 A erősségű árammal táplálnak a villámok, és a talaj közelében 100 V/m az elektrosztatikus térerősség. Hogyan lehet ezt megmérni?
Zárt hurokban semmiképpen. El kell vágnni a vezetéket.
Veszek egy rendszert, amiben pozitív magok balra v, elektronok jobbra v, számuk egységnyi szakaszon egyforma. (azok az atomok érdektelenek, ahol annyi elektron van mint proton)
Ebben a rendszerben ez teljesen semleges, nem kívánkoznak ide távolról elektronok.
Ja, amúgy arról van szó, hogy a vezető körül a mágneses tér az Lorentz-kontrakcióból és a töltéssűrűség változásából jön : MRRhandout.pdf (weber.edu)
Ez csak felteszi hogy áramjárta vezető semleges, de elvileg elvileg ismert hogy vezeték mellett álló töltésre nem hat erő, mozgó töltésre meg igen, ami azt jelenti hogy az álló rendszer semleges, és az elektronok hosszabb kocsival utaznak.
Miből gondolod, hogy pont abban a rendszerben semleges elektromosan az áramjárta vezető, amelyben szimmetrikusak (ellentettek) a sebességek? A vezető merev testnek számít ideálisan, de a vezetett töltésáram nem, az képlékeny. Ezért alakul ki stacionáriusan az, hogy a (merev)vezető rendszerében lesz töltéskiegyenlítettség, semleges állapot.
a pozitív töltések sebessége 0, a negatív töltéseké meg nem 0, és mégis semleges a drót
Szerintem nem semleges, csak a nulla közeli sebességen ez nem feltűnő. Akkor lenne semleges, ha a drót a pozitív atomjaival pont akkora sebességgel menne balra, mint az elektronok jobbra.
> Ha egyforma a vonatok sebessége, egyforma a töltések száma egységnyi síndarab felett - semleges a két vonat együttes hatása.
> Ha különböző a vonatok sebessége, akkor egyiken rövidebbek a kocsik, egységnyi sínszakaszon több van belőlük. Vagyis sűrűbben vannak a töltések, mint a másikon, nem lesz semleges.
Ez technikailag igaz, de pont az ellenkezője történik áramjárta vezetők esetén. Ez volt a problémája htblank1-nek is, hogy a pozitív töltések sebessége 0, a negatív töltéseké meg nem 0, és mégis semleges a drót. A feloldás meg az, hogy amikor megy az áram a vezetőben, akkor másmilyen hosszú kocsiban utaznak az elektronok meg állnak a pozitív töltések.
Miért? Mert csak \o/ Dinamikailag nekem semmi eszközöm arra, hogy ezt a hosszt meghatározzam, de mondjuk a mérésből adódik hogy stacionárius áramjárta vezető semleges töltésű, ami csak úgy lehet ha az elektronok kocsijai a saját rendszerükben hosszabbak, mint a pozitív részecskéké az ő saját rendszerükben.
Központi Ellencáfolat: relativisztikus kanyarodó áramhoz én nem tudok hozzászólni.
"El se tudom képzelni, hogy jön ide a merev test."
...
"egyiken rövidebbek a kocsik, egységnyi sínszakaszon több van belőlük. Vagyis sűrűbben vannak a töltések, mint a másikon, nem lesz semleges."
1) Ha egymástól ugyanolyan távolságban közlekednek egyenként rövidebb kocsik, attól nem változik meg a töltések sűrűsége, legfeljebb lokálisan. Lesznek pozitív többlettel rendelkező tartományok és negatív többlettel rendelkező tartományok. Lerajzoljam?
2) A másik eset, ha össze vannak kötve ezek a kocsik, mint a cirkuszban az elefántok. (El, hát.)
Ebben az esetben az egyes kocsik rövidülése az egész karaván rövidülését okozza. Rugalmas test.
Ezt már lerajzoltam. Áram rövidülés a kanyarban.
A merev testet már Landau kizárta, évtizedekkel ezelőtt. (Igen, ez.)
Vannak pozitív töltések, amik mennek valamilyen sebességgel, meg negatív töltések, amik mennek valamilyen sebességgel.
Ha úgy könnyebb elképzelned, van két párhuzamos sín, egyiken is megy egy vonat, másikon is. A kocsik egyformák, csak egyiken minden kocsi egy darab egységnyi negatív töltést szállít, másikon egységnyi pozitív töltést.
Ha egyforma a vonatok sebessége, egyforma a töltések száma egységnyi síndarab felett - semleges a két vonat együttes hatása.
Ha különböző a vonatok sebessége, akkor egyiken rövidebbek a kocsik, egységnyi sínszakaszon több van belőlük. Vagyis sűrűbben vannak a töltések, mint a másikon, nem lesz semleges.
Mert mi is történik, amikor a motor megrántja a kötelet?
