Keresés

Részletes keresés

Platon Creative Commons License 2002.04.11 0 0 829
Atommotor temara visszaterve.

Ezek a jovoben hasznosak lehetnek de csakis bolygokozi uzemben.

Az alacsony orbitalis palyara allas tekinteteben en sokkal nagyobb fantaziat latok a ramjet/scramjet hajtomuvekben. Ezekkel akar Isp=6000 !!! is elerheto. (Az ursiklo Lox/H2 raketajanal ez Isp=450, az atom raketak pedig Isp=1200 korul mozognak.)
Raadasul a scramjet -nek nincsennek mozgo alkatreszei, igy nagyon egyszeru is. Persze a szerkezeti anyagokat nagyon igenybe veszi, es szinte egyatalan nem tesztelheto laboratorimban, csak repules kozben.
Sajnos a NASA tavaly elvesztette az egyik ramjet tesztgepet a harombol, es azota az utolso hir hogy folyik a vizsgalat. Erdekessegkeppen emlitem hogy az X-15 re is felszereltek egyszer egy ramjet modelt, de a Mach 6 folott egyszeruen leegett a geprol (majdnem a gep szarnyaival egyutt, ugyhogy tobbet nem is vittek M6 fole a gepet, azota is ez a sebessegrekord.).

Törölt nick Creative Commons License 2002.04.11 0 0 828
Gondolom itt a helyesirásomra gondoltál.:-)

Egyébként nem a tipusok száma,hanem a hadrendben álló rakéták szmítanak.

Előzmény: Sánta Kutya (SK) (827)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2002.04.10 0 0 827
" Ja,és kinának tudomsáom szerint jelenleg nincs túl nagy atompotenciája."
Ugye atompotenciálra gondoltál? :-))))) A többiről nem is beszélve.
Előzmény: Törölt nick (822)
Cifu Creative Commons License 2002.04.10 0 0 826
A Patriot az öböl háborúban azért szerepelt le, mert a szerencsétlen amerikai tervezőmérnökök úgy vélték, hogy a radaron lesz 1 tiszta cél (a robbanófej, vagy repülőgép), és kész. A gond ott volt, hogy a SCUD (és iraki modifikációi) visszatéréskor (becsapódás elött) szabályosan darabokra estek szét, így egy nagy repeszfelhőbe kellene megtalálni a robbanófejet. Erre a Patriot első verziója egyszerűen képtelen volt. Azóta irgalmatlan pénzekért már a 3-dik verzióját (Patriot Advanced Capability-3 / PAC-3) dolgozták ki, de még ez sem képes a gyakorlatban 100%-os megsemmisitési rátára (ez csinált egy sikeres elfogást 2000-ben - de elötte 3 kudarc volt)...

Az NMD egy kalap sz@r, ez tény, globális támadást kivédeni nem képes. De nem is kína ellen szánták, ahoz ez annyira kevés, hogy az mindenki számára tiszta...

A dologhoz hozzá kell tenni, hogy a kinai Han nukleáris meghajtású rakétahordozó tengeralatjáró - osztályból (SSBN) sincsenek új hajók, vagyis kína (úgytünik) végképp a szárazföldi inditású rakétákra helyezi a hangsúlyt. Új rakétákhoz pedig biztos nagy segitség a Hosszú menetelés tapasztalatai...

Platon Creative Commons License 2002.04.10 0 0 825
:o(

Ugy tunik a table tagot kifilterezik. :o(

Akkor maradok a linknel talan igy sikerul:

China and Weapons of Mass Destruction: Implications for the United States

A cikk '99 es, de nagyjabol ma is megall.

Előzmény: Platon (824)
Platon Creative Commons License 2002.04.10 0 0 824

Table 1
Range of Estimates of Chinese Nuclear Weapon Delivery Vehicles

Delivery Vehicle
(Western designator)
Range (km)Nuclear Weapons Databook (1994)The Military Balance (1998-99)Jane's Strategic Systems (1998)Various

Land-based missiles

DF-3A (CSS-2)2,8505038+60-8040-80a

DF-4 (CSS-3)4,7502010+20-3510-20b

DF-5A (CSS-4)13,000+41715-204-10,c 20d

DF-21A (CSS-5)1,80036835-5025-50e

DF-15/M-9 (CSS-6)600na4400160-200f

DF-11/M-11 (CSS-X-7)300nana200 

DF-31g8,0000000

DF-41g12,0000000

Aircraft

H-6 (B-6/Tu-16)3,100nanana100-120

Q-5 (A-5/MiG-19)400nanana100+

SLBMs

JL-1 (CSS-N-3)1,70024121212

JL-2 (CSS-N-4)g8,0000000

Sources: Adapted from Robert Norris, Andrew S. Burrows, and Richard W. Fieldhouse, Nuclear Weapons Databook, Volume Five: British, French, and Chinese Nuclear Weapons (Boulder, CO: Westview Press, 1994), p.377-78; The Military Balance 1998/99 (London: Oxford University Press, October 1998), p.178; Jane's Strategic Systems, September 1998; Robert S. Norris and William M. Arkin, "Appendix 11A. Tables of nuclear forces," in SIPRI Yearbook 1997 (Oxford: Oxford University Press, 1997), Table 11A.5, 401; National Intelligence Council, "Foreign Missile Developments and the Ballistic Missile Threat to the United States Through 2015," September 1999.

a Dunbar Lockwood, "The Status of US, Russian, and Chinese Nuclear Forces in Northeast Asia," Arms Control Today, November 1994, p. 24.
b Ibid.
c Ibid.
d National Intelligence Council, "Foreign Missile Developments and the Ballistic Missile Threat to the United States Through 2015," September 1999, p. 11.
e Lockwood, "The Status of US, Russian, and Chinese Nuclear Forces," p. 24.
f Department of Defense, "The Security Situation in the Taiwan Strait," Report to Congress Pursuant to the FY99 Appropriations Bill, 26 February 1999.


g The DF-31, DF-41, and JL-2 are under development, and are not expected to be in service until the early 2000s or later (DF-31 and JL-2) or until approximately 2010 (DF-41); the DF-31 was flight-tested in August 1999; and a computer simulation on the DF-41 was reportedly conducted recently.

Remelem egyben marad.
Azert ez nem keves.
Persze Teljesen elmeleti szintu a dolog mert kizartnak tartom hogy megtamadnak az USA -t, de ha igen az NMD akkor is keves lenne.

Előzmény: Törölt nick (822)
Platon Creative Commons License 2002.04.10 0 0 823
"Patriot is a long-range, all-altitude, all-weather air defence system to counter tactical ballistic missiles, cruise missiles and advanced aircraft."

Idezet az LM specifikaciobol.

De a lenyeg nem is ez, hanem az hogy hogyan manipulaltak a sajtot.

Előzmény: Törölt nick (821)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.10 0 0 822
Ja,és kinának tudomsáom szerint jelenleg nincs túl nagy atompotenciája.
Előzmény: Platon (820)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.10 0 0 821
A patriotot nem rakétaelhárításra tervezték(tudomásom szerint).
Az újabb rakétaelhárító cuccokat viszont arra.

Mondjuk ettől függetlenül az elhárítórendszer tényleg nem sokat ér.

Előzmény: Platon (820)
Platon Creative Commons License 2002.04.10 0 0 820
abm :o)

Ez azert nem ilyen egyszeru. Az NMD program, mar nem az SDI. Az NMD programot max 5 - 10 ellenseges raketa egyideju elharitasara tervezik. Egy tomeges tamadasnal teljesen hatastalan lenne. A tomeges tamadas kivedese a MIRV ek megjelenese ota elvileg is igen ketseges. Par ora alatt (3000 raketa eseten) kb 60.000 kismeretu gyorsan mozgo celpontot kellene megsemmisiteni. Ha csak 1% jut at, abban is kb 120 eles robbanofej lessz. Az kb. eleg is egy K.O hoz. SZVSZ penzkidobas az egesz mert az NMD meg a korlatozott feladatnak sem fog tudni eleget tenni. Ezidaig a sikeres kiserletek szama zero. Bizonyara emlekszel az obolhaborus Patriot "csodafegyverre". Nos az utolagos kongresszusi vizsgalat megallapitasa szerint a bizonyitottan eltalalt SCUD raketak szama ott is 0. Ugyhogy ez a raketa elharitosdi nem nagyon megy nekik... Raadasul a terroristak ugyis borondben viszik majd be az atomot.

Viszont az NMD re a penzt a NASA tol vonta el az altalam nagyon ostobanak tartott George W. Bush jr.

Most lessz egy nagyon draga, es hatastalan NMD, viszont nem lessz Venturestar.

Szoval en nem hiszem hogy az NMD motvialna, a Kinaiakat, viszont tartok attol hogy esetleg csak propaganda fogas az urprogram.
Viszont talan a kinaiak felismertek hogy az uripar strategiai agazat. Nem adok neki 20-30 evet es mar komoly piaca lessz a mikrogravitacios kornyezetben novesztett kristalyoknak, gyogyszeralapanyagoknak, stb...

Előzmény: Törölt nick (819)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.10 0 0 819
Lehet hogy nem figyeltem eléggé,de a kinaiak mintha akkor kezdték volna erősíteni az ürprogramjukat,amikor az amik felmondták az ebm(vagy mi) szerződést.
Mivel kina atompotját az amik kinullázák igy,kinának lépnie kell.
Vagy növeli az atomrakéták számát,vagy atombombákat telepít az ürbe,vagy olyan cuccokat,amik bénitják a rakétaelhárító rendszert.

Mivel az amik tetszőlegesen tudják a rendszert bővíteni,ezért kínának létkérdés hogy valahogy bénítani tudja azt.

Előzmény: Cifu (818)
Cifu Creative Commons License 2002.04.09 0 0 818
Bomlat:

>>A transzibériai vasúton egész jól birják az alvást az emberek

Tegyük hozzá: Néhány üveg pálinkáva segedelmével :-D
Belegondolni is rossz lenne.... :)

Platon

>>urán/hidrogén Örvényreaktor

Én először (és utoljára) a Makra Zsigmond: Űrhajózás Holnapután c. könyvében olvastam erről. De nem 6000K hanem 6000 Celsius fokos urángázról írt, amleyel 4000 fokos hidrogéngázt sikerült előállitani. A fő probléma pedig annak megoldása, hogy a Hidrogén ne ragadjon el nagyobb menyiségű urángázt.

>>kinai katonai program

A USA katonai programok egyik fő mozgatórúgója éppen az, hogy a kínaiak folyton ilyesmivel kacérkodnak. A FAS.org elég kímerítően foglalkozik a témával, de egyenlőre a megoldást főleg speciális (katonai célú) Mikro- és Mini műkoldakban látják, emberes küldetésről nem nagyon hallani (pláne, hogy a hidegháború után kiderült, hogy pl. az oroszok katonai műholdjaik jó részét önmegsemmisítő rendszerrel is elláták...).
Ha a kínaiak csapásmérő fegyvereket telepítenének az űrbe, aligha maradna el az amerikai válaszlépés...

Platon Creative Commons License 2002.04.09 0 0 817
Opssss... Igazad van, ez nagyon csunya hiba volt. Elnezest.
Előzmény: ShaReRe (815)
ShaReRe Creative Commons License 2002.04.09 0 0 816
A kínai űrprogram szinte bevallottan propaganda célzatú. Igaz, leginkább az a szöveg, hogy "új erőforrásokat kiaknázni"...
SRR
ShaReRe Creative Commons License 2002.04.09 0 0 815
Bocsi, de "kriogen".
Előzmény: Platon (805)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.09 0 0 814
Vagy lehet,hogy atombombákat akarnak telepíteni az ürbe,az ami védelem kikerülésére,és ehez kell karbantartó személyzet.
Előzmény: Platon (808)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.09 0 0 813
Miért?Levagdossák a müholdról a fölös részeket(hajtómű,antenna,energiaforrások),a maradékot darabokba az ürkabinba(vagy az összetákolt ürállomsára),kiválogatják a fontosabb részeket,és vissza öket a földre.
Érdekes lenne .:-)
Előzmény: Platon (812)
Platon Creative Commons License 2002.04.09 0 0 812
:o) Ez nem is rossz otlet :o)

Megneznem Wiliam Cohen arcat, ha a kinaiak ellopnak ez egyik Key Hole muholdat :o)

Persze ehez mar urrepulogep kell...

Előzmény: Törölt nick (811)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.09 0 0 811
Az ürprogam szvsz jó ahoz,hogy folyamatosan teszteljék a cuccaikat,meg melesleg manapság a nagy távolságban végrehajtott katonai hadműveletek müholdas komunikációan,helyzetmeghatározáson és felderítésen alapulnak,egyszóval ha pl. tajvan lerohanásakor meg akarják nehezíteni az amik dolgát,meg kell semmisiteni a müholdjaikat.Ahoz meg célszerű,ha emberi tesztelő/karbantartó személyzetet is tudnak feljuttatni.

Lehet,hogy műholdakat akarnak lopni.:-)

Előzmény: Platon (808)
Platon Creative Commons License 2002.04.09 0 0 810
Persze, arrol szolt az egesz. 6000K az mar boven plazma. (Napfelszin homerseklete)
Előzmény: Törölt nick (809)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.09 0 0 809
Hasadóanyagból készült plazmára gonoltam.
Előzmény: Platon (807)
Platon Creative Commons License 2002.04.09 0 0 808
Gondolod? Szerintem mindez mar megvan, hiszen erre epul az urprogram nem? Radasul minek embert felloni ezert?
Előzmény: Törölt nick (806)
Platon Creative Commons License 2002.04.09 0 0 807
:o) Nem tudom.

De nem hiszem, hiszen ott a fo gond a plazma egybentartasa (feltetelezem fuziora gondolsz).

Előzmény: Törölt nick (804)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.09 0 0 806
Stratégiai atomfegyvereket célbajuttató cuccok kellenek nekik,infrastrukturával,tervezökkel és tapasztalattal.Ez lehet az ürprogram mögött.
Előzmény: Platon (805)
Platon Creative Commons License 2002.04.09 0 0 805
"Az Atlas 5-höz vagy a Soyuz(-Fregatt)-hoz képest is? :-)"

Valoszinuleg nem, bar elonye, hogy mivel nem kirogen uzemanyagot hasznal (a hosszu menetles) hanem az 50 eve kiprobalt, es a keves folyekony uzemu katonai raketanal jol bevalt N2O4/UDMH -t(Nitrogen Tetraoxid/N,N-Dimetilhidrazin) ami nem kirogen ezert konyen tarolhato, es akar hetekkel az inditas elott feltoltheto vele a raketa. Valamint sokkal biztonsagosabb mint mondjuk a folyekony oxigen, vagy hidrogen. A Nitrogen tetraoxid pl. egyatalan nem gyulekony. Viszont persze az UDMH elegge rakkelto) A Lox/kerozin egyebkent szerintem is a legjobb kompromisszum. Bar a folyekony oxigen 90K koruli forraspontjaval kirogen, de azert ez mar egy kezelheto homerseklet. Raadasul igen biztonsagosan tarolhato, es szallithato.

Szerintem a kinaiak az egyszeru, de jol kiprobalt technologia hasznalataval igen gyorsan felzarkozhatnak. Az USA urprogramjanak SZVSZ. a leggyengebb pontja mindig is a draga es megbizhatatlan csucstechnologia eroltetese volt. Amiota kevesebb a penzuk, mar kezdenek rajonni az egyszerubb konstrukciok elonyeire.(pl. pathfinder - a szerkezet jo reszt kiskereskedelmi forgalomban is kaphato alkatreszekbol volt osszerakva.)
Persze a kinaiak is szeretnenek egy nagy tomeget LEO ra allito raketat, ugyhogy gozerovel fejlesztik a sajat Lox/H2 hajtomuvuket.
Mindenesetre bevallott celjuk egy urallomas, es a hold elerese, ja es persze egy urrepulogep project is fut. Kerdes hogy mi lessz belole.

En igazabol arra lennek kivancsi hogy a propagandan tul, mi a celjuk az urprogrammal.
Ugyanis ha csak propaganda, akkor barmikor torolhetik, ahogy mar meg is tettek egyszer a nyolcvanas evek elejen. Ha viszont komoly strategia van mogotte, akkor bizhatunk benne hogy hosszu eletu lessz.

Előzmény: Cifu (779)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.09 0 0 804
A hidrogén viszont nagyon jó hütőanyag.

Esetleg ezt az örvényreaktort plazmával nem lehetne megcsinálni?

Előzmény: Platon (803)
Platon Creative Commons License 2002.04.09 0 0 803
Olvastam valahol meg regebben egy gazorveny reaktornak nevezett dologrol, amiben hidorgengazt fovattak volna at orvenylo uranium gazon, es olyan topologia lett volna hogy csak az orvenymiatt csak viszonylag keves urant vitt volna el a hidrogen, es az egesz valami 6000K ment volna. (kb. 10 - 15 eve lehetett ugyhogy mar eleg homalyos a dolog)

Atomrketaknal allando korlat a futoanyag elemek olvadaspontja. Ez a fenti megoldas ezen lepett volna tul, de eleg valoszinutlennek tarom hogy nagyobb uzemanyag(uran) veszteseg nelkul meg lehetett volna oldani. Ugy mg ugye mar nem hatekony.

A lenyeg: Az urannak az egesterben kell maradnia, es valami semleges reakciotomegnek kell kiaramlania. Radasul egy pl. 3000K H2 hihetetlenul korroziv. Sot tovabbmegyek, ilyen homersekleteken, minden korroziv tobbe kevesbe.

Előzmény: Törölt nick (800)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.09 0 0 802
A transzibériai vasúton egész jól birják az alvást az emberek.

Egyébként gondolj bele:a holdon nem kelenek drága talpcsapágyak,hanem sinekkel és vonatkerekekkel is meg lehet oldani a kérdést.Egyszerübb és biztonságosabb a rendszer.
Egy 100m ármérőjű centrifuga esetén a kerületi sebesség 80km/h,ami nem túl sok(pláne a holdon).
Mivel itt oldaliránba is megfelelően lehet alapozni,ezért a centrifuga excentricitása se jelent problémát,mig a világürbe drága valós idejű dinamikus kiegyensúlyozást kell alkalmazni.

Előzmény: Cifu (801)
Cifu Creative Commons License 2002.04.08 0 0 801
Bomlat:

>>Egy másodfokú görbe palástjából kell kivágni egy részt.

Hmm... De akkor ott van a magas kerületi sebesség gondja, nem igaz (nagyon hülye vagyok ezekhez, megbocsi), hiszen itt is fentáll, hogyha túl kicsi méretekben gondolkozunk (r < ~300-500m), akkor a forgási sebesség miatt úgyanúgy fentáll az "émelygés", vagyis az, hogy kívűl esünk a "konfort érzésen" a nagy kerületi sebesség miatt. Ha viszont nagyobb méretekben gondolkodunk, akkor a mérnökök fognak bakot ugrani, mert a szilárdsági problémákat (és a rezonanciától való védelmet) megoldani nem lesz egyszerű dolog...

A holdsarkoknál a felszin alatti elhelyezésre gondoltál?

Platon:

>>a rakétahajtóművek téma

Az atomrakéták esetén énis egy esetleges baleset miatt félek az egyértelmű állásfoglalástól. Bolygóközi viszonylatban viszont a nukleáris reaktor+ion hajtómű ideális kombó lenne...

Föld-LEO viszonylatban az oroszok már rájöttek a (legalábbis jelenleg és szigorúan csak szerintem) legjobb megoldásra, a Kerozin+LOX hajtóművekre (Szojuz). Ennél jobb megoldás már csak a légköri oxigén felhasználású kombinált hajtóművek lehetnek, repülőtesteken használva.

>>önellátó életrendszer

Sajnos a neten nem találtam cikket vagy forrást róla, de a Scientific American (Sciam) egyik TV epizódjában mutattak be egy NASA mintát, ahol 4 tesztalany él egy (többnyire) önellátó rendszerben. A szenyvízfeldolgozást baktérium-reaktorok segítségével 100%-osan megoldották, a levegő CO2 tartalmának csökkentésére búzát használtak, amiből napi fél kiló lisztet tudtak nyeri - ugyan erre nem tértek ki, szerintem itt vannak még problémák, mivel napi fél kiló liszt nem elég 4 ember táplálásához, illetve nincs olyan búzafajta (tudtommal), ami súlytalanságban is teljesen életképes (esetleg gravitáció lenne a hajón?).

>>A nukleáris hajtómű-tesztekhez

Az Astronautix.com hajtóműlistáján többfajta nukleáris hajtóművet is találunk, ebből kiderül, hogy érgebben még bíztak a Nuc./Ammónia megoldásban, de azután már kizárólag Nuc./LH2-t találunk. Jelenleg a "TimberWind" sorozat áll fejlesztés alatt (1990 óta), érdekességképpen kb. 1000-es Isp-vel (tengerszintem 780) számolnak, 170 tonnás indulótömeg és mintegy 250 tonnás tolóerő mellet. A tervek gyakorlati megvalósításáról azonban egyenlőre egy szó se...

Más:
Most nézem a Discovery csatornát, és éppen a rakétakudarcokról van szó, eléggé ONtopic, hogy a Hosszú Menetelés 3 a kilövése után alig pár másodpercel az indulása után lassan oldalra dölt, és becsapódott a közeli városdába....
Döbbenetes képek...

Törölt nick Creative Commons License 2002.04.08 0 0 800
És ha az uránon kivül valami moderátorknént viselkedő ionizált anyagot is nyomatnának az égétérbe?
Előzmény: Platon (798)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!