Sziasztok! Pénteken Zalában jártam, ott csodálatos kiviket láttam! (meg egyéb más csodákat is).
Majd teszek fel képeket, de előtte azokat le kell kicsinyítenem, meg, megvárom, hogy a csodálatom egy kicsit alábbhagyjon, nehogy azt gondoljátok, hogy félrebeszélek az ámulattól!
Nekem két bokor önporzósom van.Több mint 10 évesek , de csak néhány éve teremnek.Valószínűleg metszés-tudománybeli hiányosságaim miatt. Amióta próbálom a szakirodalom szerint metszeni azóta terem.Viszont baromi nehéz kordában tartani ,mert hajt mint az őrült.Tenyérnyi levelei vannak,atermés a kisebb dió és atyúktojás között.Sajnos a rengeteg virághoz képest nem túl sokat terem,igaz eddig virágzáskor legtöbbször pocsék idő volt vagy rovarjárás nem volt./talán ki kellene próbálni az ecsetelős módszert,deaz elég macerás.../.A talajról csak annyit: az egyik anyu háza előtt,kb 1 m-re a betontól van ,töltésföldbe ültetve.Néha egy kis szerves trágya ,ezen kvül semmi.Amióta "nagykorú" nyaranta nemis öntözöm,mert így is a ház tetejéről kell metszéskor leoperálni.Kártevője,betegsége eddig semmi.
Én is láttam már többször Horvátországban a kivilugasokat, egyiknek sem sárgultak a levelei.
Szerintem az lehet a magyarázat, hogy ott a dolomit miatt magas a talaj magnéziumtartalma. Nálam is meszes a talaj, és a kivim erősen magnéziumhiányos - néha vashiányos is. Ráadásul a kútvizünk is meszes, és ha azzal öntözzük, újra előjönnek a hiánytünetek. Erre azt találtam ki, hogy egy kevés ecetet keverek az öntözővízbe.
Sajnos itt nálam megfelelő gondoskodás nélkül nem sokra menne a kivi.
Ha jól emlékszem 1%, azaz 50 g egy 5 literes kanna vízben feloldva, a növény méretétől függően pár literes mennyiséget adtam minden mészkerülőnek egyszer tavasszal és egyszer nyár közepén.
Talán Jozsó48, vagy Zotya papa írta válaszul a Fagytűrős topikban, hogy ő is látott már meszes talajon jól növő kivit. Úgyhogy megfordítanám a kérdést: mitől tartunk mészkerülőnek egy növényt, amikor sok helyen láthatóan jól bírja a meszest is?
Úgy tűnik, jónéhány mészkerülő-savanyút kedvelő növényről kiderült már, hogy egészen jól tűri a meszet, savas pH sem kell neki, csak kapjon bőven magnéziumot. Azaz csak a magasabb pH-n, a kalcium-túlsúly miatt kialakuló relatív manéziumhiánytól senyvednek olyankor ezek a növények.
Ilyen megfontolásból újra próbálkozom rhododendronnal és hortenziával a kertben, és a magnoliáknak, szelíd gesztenyéknek is adok bőven keserűsót (mintha jobban néznének ki: zöldebbek, jobban hajtanak, mint tavaly, de nem szeretném elkiabálni).
Egyébként én is főleg kocsibeállók, teraszok árnyékolásaként, pergolának nevelve láttam a kiviket.
Üdv! A Tied jegyezve. A 90-es években Umagban én is láttam nagyon jól termő kiviket, leginkább lugas formára nevelve, többnyire kocsibeálló tetejét befutva, iszonyatos mennyiségü kivi lógott rajtuk. Onnan jött az ötlet, hogy én is lugast nevelek kiviből. Hogy őszinte legyek, az umagi talajt nem figyeltem. (Füge is sok volt.) 'Mitől bírja ott egészen jól egy ilyen mészkerülőnek tartott növény???' Erre én is kiváncsi lennék.
Most vettem észre az új kivis topikodat, ime amit a "Fagytűrő"-be írtam:
"Javaslom, hogy próbáljuk meg megkeresni, az ország mely részein vannak minimum 10 éves termő példányok. Aki ismer ilyet, fotózza le, írja meg, milyen talajon, milyen környezetben lelhető fel. "
A mi Hayward-Tomuri párunk a Starkltól jött legalább 15 éve. Eleinte kötött fekete öntéstalajon nőttek (Szolnok), 2001-től földlabdával átkerültek tőzeggel, fenyőtűvel lazított barnás duzzadóagyagba (Deszk). Termés csak két éve van rajtuk (ennek a fórumnak köszönhetően), előtte "szőlőmetszés" áldozatai voltak, de mindvégig nőttek mint a bolondgomba, 3-5 méteres fákra, tetőre felkúszó hajtásokkal, arasznyi, egészséges levelekkel.
Ehhez kapcsolódó friss, és engem meglepő tapasztalatom: a mostani nyaralásunk során Hovátországban, a Peljesac félszigeten láttam a kertekben sok helyen szép, egészséges és termő kiviket. Tiszta mészkő alapú vidék, sovány sekély (mész)köves talajjal. Mitől bírja ott egészen jól egy ilyen mészkerülőnek tartott növény???
Nagyon kedves vagy és köszönöm a figyelmességed. Tulajdonképpen leirtad, hogy milyen növények szeretik a kertemet (alma, szamóca, málna) és melyek azok, amik csak szenvednek (kajszi, meggy, a meggyet már ki is irtottam) Ezek szerint majdnem biztos, hogy valamennyire savas kémhatású a talaj. Nekem is van vejki fajta kivim, ami az idén terem elősször. Saját dugvány, majd teszek fel képet is. Jó kertészkedést!
A növény iszonyú buján növekszik, tehát alapvető baja nem lehet a talajjal. Igyekszem mindenféle olyat alátenni mulcsnak, amiről azt sejtem, hogy savanyít: ribizli, málna maradványait, gesztenye héját, fakérget, stb. Amikor téli nyugalmi állapotban van, jól bírja a fagyot, csak tavasszal a rügyei nem. Igaz, hoz másikat a lefagyott helyett, csak azon sosincs virág. Az idei gyümölcsök mintha nagyobbak lennének a korábbiaknál - most nincs szárazság.
Nekem az ültetéssel kapcsolatban lenne egy-két észrevételem.Egyetértek veled abban,hogy a kivid azért ment tönkre /amit le is írtál/,hogy az aránylag vizszintesen földben csavarodó gyökerek végei 50 cm és 1 m körül mint egy több ágú ostor szétágaznak. Hajszál és vékony gyökerek formájában. Ezek veszik fel a legtöbb tápanyagot és vizet. Ha meszes talajba ütköznek, egy része elsorvad illetve elkanyarodik más irányba ,tápanyagot keresve.Kialakul egy bonsai gyökerű növény mely 4-5 év múlva szép lassan elsorvad.Némi tápoldat adagolással egy ideig kedvezően fenntartható a növekedés de nem sok értelme van. Az én kivim 20 éves ,/tudsz róla :)))/ actinidia callosa ,fiu-lány. Talaja közepesen savanyú. A befutott felület 2x2,5m+ a lugas teteje, amely kb 6 m2.Talajcserét azért én is alkamaztam, sőt fenyőkéreggel is takartam, csak gyűjtött esővízzel öntöztem.Ekkora felületen másfél vödör kopasz kivi termett.Nagysága nagyobb egresnyi méret. Gyümölcsét fürtökbe hozza/10-12/db/muskotályos ízű, jól fagyasztható.Alulról növő vesszőit, jobbra-balra és középre elhúzva, gyakorlatilag metszés nélkül befutja a felületet. Intenzív növekedésű.Lombos rövid termőkarokat nevel. Betegsége nálam nem volt.Elég korai kihajtású de mivel említettem, hogy sok elágazású de rövid termőkarokat hoz nem minden rügy hajt ki. Tehát ami elfagy az helyett bőven hoz másikat és ugyanúgy virágzik mintha semmisem történt volna.A porzó növényt csak 80x2,5m magasra engedtem futni. Ennyi elegedendő a beporzáshoz. Dugványozással jól szaporítható.Talán röviden ennyi.Zala megye.
Az északi lejtés fagyzuggal kombinálva kiváló a weiki fagyállóságának tesztelésére. Viszont a talajod kiváló neki, ha ennyi ideig megmaradt. A katalógusokban a termés méretét elég nagyvonalúan kezelik, nekem pl. apró dióm van (olyan apró, hogy fel sem szedem), talán ekkora dióra gondoltak :-)
Feribá! Ezt találtam Neked: - savanyú talajt kedvel: áfonya, gesztenye, alma, mogyoró, málna, szamóca - mész igény: kajszi, mandula, meggy A szederről semmit, de az lehet, hogy toleránsabb, mert errefelé is van. A talaj kémhatásának egyszerű vizsgálatához egy dokument, http://www.sulinet.hu/ikep/2004/09/talajtanar.pdf a 3. oldal vége-4.oldal eleje. Lakmuszpapit kell venni, valószinű iskolai felszereléseket (papirárut) forgalmazó boltban kapható. Jó kertészkedést!
Köszi szépen az információt. Most csak az a gondom, hogy nem tudom milyen kezdetleges módszerrel tudnám felmérni, hogy milyen kémhatású a talaj a kertemben. Azt tudom, hogy a málna, a szeder imádja ezt a földet és ha nem tévedek ezek a savas talajt részesitik előnyben. Más szempontom egyelőre nincs. Mégegyszer köszönöm és jó kertészkedést!
Feribá! Azt hiszem, rájöttem, nálam miért haltak ki a kivik. Tudom, hogy nálam meszes a talaj, ezért telepítés előtt talajcserét csináltam a tervezett lugas teljes hosszában, 60x60 cm-es szelvényben. Raktam bele trágyát, tőzeget, új földet hozattam. Telepítés után mulcsoztam, árnyékoltam, locsoltam. DE: így utólag, a kiásott növény gyökerét látva és azóta is ezen töprengve, valószinűnek tartom, hogy amikor a gyökerek vizszintes terjedése fokozatosan a nem cserélt meszes talajba ért, úgy kezdett visszaesni a növény fejlődése, ami a már ismert tüneteket okozta. Valószinű nem 60x60 cm, hanem tövenként 30 cm mélységben, de 2mx2m területen kellett volna a talajt előkészíteni, kicserélni. Nem tudom, hasznát látod-e ennek a gondolatnak, illetve mi a véleményed róla. Jó kertészkedést.
Az alábbi címről a 2. ábrát ajánlom figyelmébe azoknak, akik kivit akarnak telepíteni. Bár valószínű elég nagyvonalú, azért a várható siker/kudarc valószinüsíthető a talajtérkép alapján. Idézet a lenti címről: 'Talajaink mintegy 13 %-a erősen savanyú kémhatású. Ezek a gyenge mésztartalmú talajok első sorban az Alpokalján, az Északi-középhegység ÉK-i részén, valamint a Rába, Szamos és a Körösök mentén fordulnak elő. Gyengén savanyú kémhatású talajokkal (talajaink mintegy 43 %-a) főleg a Dunántúli-dombvidéken, az Északi-középhegységben, a Nyírségben, a Tisza és számos mellékfolyójának teraszain, valamint a Kisalföld déli peremrészein találkozhatunk.' http://www.uis.hu/download/A%20Ca%20es%20a%20Zn.pdf
Üdv a topikban! Az ország melyik részén vagy? Ismerem ezt a fajtát, megfelelő talajon hatalmasra fejlődik. A fahamu lúgosítja a talajt, feltehetően ezért nem tetszett neki. A szőrös kiviket mindenhol ill. majdnem mindenhol nem teljesen érett állapotban szedik le, igy hűvös helyen sokáig eltartható. A bolti szőrös utóérlelést igényel, ha jóizűt akarsz enni, mégpedig etilénes kezelést. Ezt otthon is nagyon egyszerüen meg tudod oldani: egy nylonzacskóba dobáld be a kiviket, tegyél mellé egy vagy két almát, kösd be a zacsit és tartsd szobahőmérsékleten. Pár nap múlva a kivik úgy megérnek, hogy paradicsomként hámozhatod, édes, és puha lesz. Ne starkingot használj, annak az ízét átveszi a kivi.
Nekem van termőképes kivim, több, mint tíz éves. Katalógusból rendeltem, weiki / bajor kivi néven árulták. Elég apró gyümölcsű, a leírás szerint dió méretű, a gyakorlatban inkább egy hosszúkás köszméteszemnek felel meg. -25˚C-ig télálló. Sajnos, lakóhelyünk klímája egyáltalán nem neki való, a sok évből csupán háromban hozott gyümölcsöt. Ugyanis tavasszal hamar fakad, és olyankor fagyérzékeny. Nálunk pedig még májusban is gyakori a fagy. Nagy a lombja, tehát kívánja a nedvességet. Talajban pedig a savanyú kémhatást. Egyszer fahamuval próbáltam "műtrágyázni", és láthatóan nem tetszett neki.
Ami a gyümölcsöt illeti, lehetséges, hogy egyszerűen peches vagyok a bolti nagy kivikkel, de abból még jót nem ettem. Feltehetően (rossz) szokás szerint messze érés előtt leszedik; kemény és vadul savanyú szokott lenni. Utóérlelni sem sikerül, inkább elfonnyad. A saját termésű viszont fantasztikus, ha jól beérik. Csak így ismertem meg az igazi kivi ízét!
Mivel már a 80-as évek elejétől lehetett hazai faiskolákban nem szabadgyökerű kivit venni, TÉLTŰRŐKÉNT, TERMŐS-PORZÓS párosban, létezhet az országban akárhány 20 évnél idősebb termő kivi. Javaslom, hogy próbáljuk meg megkeresni, az ország mely részein vannak minimum 10 éves termő példányok. Aki ismer ilyet, fotózza le, és/vagy írja meg, milyen talajon, milyen környezetben lelhető fel.
