figyelj :) ha inerciarendszeren keresztűl nem tudtam/tudtuk ezt elmagyarázni (vagy nem hitted) akkor gondolod hogy nagyobb sikerélményt feltételezek magamról körmozgás eseténi elmagyrázását s megértetését ?
mondom ha bemény egy csillagvizsgálóba s beszélsz ott az előbbi témáról valakivel (s ezáltal remélem több hitelem/ünk) lesz akkor bonyolultabbb példán keresztül is tárgyalhatjuk a témát .....
Hogy autó vagy rakéta mindegy.. hogy kerék érintkezik és gördül a síkkal, vagy más módon mérjük a sebességet, szintén mindegy..
Miért is?
Az autóból nézve a saját órájával egy lerövidült világban megtett utat mutat a km órája.. Hiszen sebesség=út/idő..
Mit mér a kinti megfigyelő?
Arányában ugyanazt, hiszen számára csak az autó rövidült és nem az autó által megtett út, mert az autón kívűl minden más, így a megtett útja is a külső megfigyelő rendszerének része.. Ezért az autó által megtett út/idő a külső mércéje szerinti.
Így mindkét rendszerben ha pl. 10 kerékfordulat 100 méter, és ehhez
10 sec tartozik, akkor mindkettő órája 10 sec elteltét mutatja
a 10 fordulat megtételéig..
Csak hogy mennyi lehet az autóban mért sebesség??? A külső megfigyelő
ezt onnan tudja, hogy ő mért valamit, és ennek alapján
Lorentz transzformációval kiszámolja, hogy az autó utasa mennyit mérhet..
Az autó utasa a külvilágban mért sebességet szintén Lorentz-kével számíthatja
nem neked mondtam hogy menny be egy közeli csillagvizsgálóba s ott valami "kompetens" személyt kérdezz meg ?
Most már tényleg nem sok kedvem van veled addig érvelni mig nem azzal a további megnyilvánulással térsz vissza a csillagdából hogy : az összes csillagász is ellened esküdött ....
figyelj a kengyelfutó gyalogkakukk lábai futás közben egy kőrt írnak le ..... mivel a kengyelfutó egy nagyon gyors állat, mondhatni már-már relativitikus sebességgel fut s hát ezért látod ugy a rajzfílmekben a lábát mint ahogy a kerék sorsa alakul..... ill egy valamiben nem látszik anyira mivel ha közelebbről néznénk akkor mindamellett hogy az egész egy változó küllősűrűségű döntött elipszist produkálna melyben még egy kis nyolcas is van ...... mindehez nem kell végtelen sebesség .... s kerületileg pl az ellipszis nem is egyenlő a kőrrel ....
"izelítőnek képzeld ugy a dolgot hogy pl. küllős kerekek esetén a küllők a kerület mentén fokállástól fűggően "besűrűsödnek" persze a kerülettel együtt ...."
számomra nem ez a kérdés :) a megfigyelő által látott, mért úton gördül végig a kerék, mivel csúszás nélkül megy az autó, elvileg ugyanannyiszor fordul a kerék az utazó számára is, mint a megfigyelő számára. vagy nem? ha más a kerék átmérője az utazó és a megfigyelő számára, akkor nem biztos :)
amúgy pedig ha egy autó közel fénysebességgel halad, a kerekeinek szögsebessége nem lesz végtelen, azaz nem lesz besűrűsödés. :) végtelen sebességet elérni nem lehet, semmi értelme, csak egy elméleti dolog.
ahogy a relativitáselmélet is csak egy elmélet, hogy maradjak azért a topik címénél is, szóval egyáltalán nem biztos h igaz, h mindig igaz is lesz. lehet h holnap valaki előáll egy másik elmélettel, ami látszólag szintén megállja a helyét. :)
"de mivel az autó kerekei csúszás nélkül gördülnek, elvileg a megtett fordulatokból ugyanazt a távolságot kapjuk menet közben" ez is vita tárgy volt már itt nem 1x :) ...... még lánctalpas járművel is ... ha gondolod visszakeresheted nem egy két hozzászólás szól erről izelítőnek képzeld ugy a dolgot hogy pl. küllős kerekek esetén a küllők a kerület mentén fokállástól fűggően "besűrűsödnek" persze a kerülettel együtt ....
"Szerintem a kilométeróra mindenhol jó eredményt fog mutatni. Az autós számára ugyan lassabban telik az idő, de ugyanakkor kisebbnek is látja a távolságot. Ha mondjuk kintről nézve az ő órája fele olyan lassan jár, akkor az autóban ülő a megtett utat is fele akkorának látja. Így az ut/idő hányados nem változik."
Valószínűleg rosszul fogalmaztam :) szóval... az rendben van h máshogy telik az idő az autós és a megfigyelő számára. de mivel az autó kerekei csúszás nélkül gördülnek, elvileg a megtett fordulatokból ugyanazt a távolságot kapjuk menet közben, mint amit a megfigyelő mérhet. vagy a gyors mozgás miatt a kerekek mérete is változik éppen annyit, hogy az új méretekkel számított távolság és az idő hányadosa ugyanannyi lesz mint a megfigyelő számára?
szerintem meg egy egyszerű dolgot bonyolítunk el, ha a frekvenciával foglalkozunk. itt nem érdekes a freki(dulifuli cseszett le anno, hogy az nem freci:)
"szóval... tisztában vagyok vele, hogy a c közeli sebességnél az utazó "ideje" módosul, illetve kicsit másképp jár az órája, mint annak, aki hozzá képest nyugalomban van. amikor elkezdtem olvasgatni az első hsz-eket, volt egy olyasmi, hogy a gyors sebességgel közlekedő személy/tárgy/akármi másképp "látja" azt a távolságot is, amit megtesz. valaki le tudná írni hogy pontosan mik, és hogyan módosulnak?"
Nemcsak c-hez közeli sebességnél, hanem minden sebességnél, csak c-hez közel válik jelentőssé az órák üteme közti eltérés.
Az időeltérés nem az egyik vagy másik utazóhoz köthető, hanem a köztük levő sebességkülönbséghez. Az eltérés inerciarendszerek esetében szimmetrikus, mindegyik a saját rendszerében mérve lassabbnak találja a másik óráját. Ez a jelenség csak a relatív sebesség értékétől függ, irányától nem.
Egy inerciarendszerben levő szinkronizált órák más (vagyis ehhez képest mozgó)inerciarendszerben mérve a mozgás irányában nem lesznek szinkronban, ez az egyidejűség relativitása.
Nyugalmi távolság alatt az egyes inerciarendszerekben levő (vagyis azokkal együtt mozgó, tehát bennük álló) méterrudak által mért hosszat értjük.
A rendszerben álló pontok közti távolságot így mérjük.
Egy adott rendszerben mozgó, de egymáshoz képest álló, a mozgás irányában levő egyenesen mozgó két pont távolságát úgy mérjük, hogy az adott rendszerben egyidejűleg leovassuk a két pont helyzetét. Ezt nevezzük el mozgási hossznak
Az egyidejűség relativitása miatt ez nem fog megegyezni ugyanennek a két pontnak a saját rendszerükben mért távolságával.
Minden más rendszerben rövidebbnek mérjük távolságukat, mint a saját rendszerükben, ahol a nyugalmi (méterrudakkal mért) hossz és a mozgási (egyidejűséggel mért) hossz megegyezik.
1. A gyorsan mozgó tárgyakat úgy látjuk, hogy a mozgási irányban a hossza összemegy. Tehát egy hozzánk képest gyorsan menő űrhajó hosszát kisebbnek mérjük, mint az űrhajóban ülő megfigyelő. Persze ő is kisebbnek méri a mi hosszunkat (magasságunkat). Ha tehát a Földről elindul egy űrhajó a 4 fényévre lévő Proxima Centauri felé, akkor ő közelebbinek látja, mint az ugyanott álló megfigyelő. Tehát ő mondjuk 3 fényévnyi távolságot mér, míg a Földi megfigyelő továbbra is 4-et.
2. Szerintem a kilométeróra mindenhol jó eredményt fog mutatni. Az autós számára ugyan lassabban telik az idő, de ugyanakkor kisebbnek is látja a távolságot. Ha mondjuk kintről nézve az ő órája fele olyan lassan jár, akkor az autóban ülő a megtett utat is fele akkorának látja. Így az ut/idő hányados nem változik.
3. Ja, természetesen szembesülünk. A mi óránk egy nappal kevesebbet fog mutatni. De ehhez nem kell gyorsan menni, mivel ez már Phileas Fogg-al is megtörtént. :-)
"A másik fény frekvenciája vagyis a külső forrásból származó fénnyé csökkeni fogg mivel nagyobb utat kell befutnia vagy növekedni ? Ezt a kérdést kellene megvitatni , hiszen a belépéskor egyező frekvencia , hogy változik a másik falon elhelyezett detektoroknál?"
Ezen szerintem nincs mit megvitatni. Ha a fényforrás a másik fal felé mozgott a kibocsátáskor, akkor a fényforrás által mért kibocsátási frekvenciánál nagyobbat, ha a faltól elfelé mozgott, akkor kisebbet fog mérni a falon az észlelő.
néhány nappal ezelőtt találtam erre a topikra, és mivel régóta foglalkoztat a fizika, ott is elsősorban ez a terület, megörültem. gondoltam gyorsan végigolvasom az eddigi hsz-eket, de gyorsan be kellett látnom, hogy ez nem fog menni. sajnos idő hiányában nem tudok sokat olvasgatni a témában, és mondhatom, ez a "nem sok" az utóbbi néhány évben konvergál a nullához. kérdésekkel természetesen tele vagyok, egyet le is írok, bár lehet h tájékozatlanságomnak köszönhetően kérdés csak, majd meglátjuk :)
szóval... tisztában vagyok vele, hogy a c közeli sebességnél az utazó "ideje" módosul, illetve kicsit másképp jár az órája, mint annak, aki hozzá képest nyugalomban van. amikor elkezdtem olvasgatni az első hsz-eket, volt egy olyasmi, hogy a gyors sebességgel közlekedő személy/tárgy/akármi másképp "látja" azt a távolságot is, amit megtesz. valaki le tudná írni hogy pontosan mik, és hogyan módosulnak? egy linket is megköszönnék :)
tegyük fel, hogy sikerül egy olyan "autót" készítenünk, amely képes elég nagy sebességgel menni úgy, hogy a kerekei csúszás nélkül gördülnek. tudom, elég nagy hülyeség, de tegyük fel, hogy sikerül a földön tartanunk a járművet, miközben száguld :) az utas számára ugye lassabban fog telni az idő, illetve a külső szemlélő ezt látja. kívülről nézve megtesz a jármű valamennyi utat, ha jól értettem a korábbi sz-eket, az utazó számára ez a távolság más lesz. az utazó által érzékelt sebesség is más lesz, viszont a kilométeróra ugye mutatni fog valamit, mégpedig a külső szemlélő által észlelt távolság és az utazó által észlelt időnek megfelelő sebességet?
volt egy olyan írás korábban, hogy ha állandó időközönként adagoljuk az üzemanyagot egy gyors járműben, akkor az kívülről úgy látszik, mintha egyre lassabban adagolnánk, ezért nem gyorsul fénysebessgégre. kérdés: a sebesség változását az utazó hogy látja?
ma a buszon gondolkodtam, hogy ha utazunk mondjuk elég nagy sebességgel addig, hogy a mi óránk, pontosabban naptárunk egy nappal mutat kevesebbet, majd visszatérünk, szembesülünk azzal, hogy "elszámoltuk" magunkat? :)
ha írtam hülyeséget, vagy olyat, amiről már volt szó, ezer bocsánat, ezentúl figyelek :)))
Van a szoba falán egy fényforrás adott frekvencián sugároz , melette van egy luk azon ugyan olyan frekvenciájú fény jut be a rendszerbe .
A falonlévő forrásból származó fény frekvenciája bármilyen sebesség esetén egyenesvonalú egyenletes mozgás esetén azonos frekvenciával érkezik a másik falra tehát ez őrzi meg minden tulajdonságát .
A másik fény frekvenciája vagyis a külső forrásból származó fénnyé csökkeni fogg mivel nagyobb utat kell befutnia vagy növekedni ?
Ezt a kérdést kellene megvitatni , hiszen a belépéskor egyező frekvencia , hogy változik a másik falon elhelyezett detektoroknál?
A rendszerben a nagyobb uthoz több rezgés tartozik , és több idő is .
Vagy a mozgó rendszerben két féle fénysebesség van?
